scieee Open visual document viewer

Zárt intézeti neveltek családdal kapcsolatos nézetei

Hegedűs, Judit; Fekete, Márta; Sipos, Szandra

Abstract

A bűnelkövetés okainak vizsgálata során szinte mindegyik szakirodalom kiemeli a család felelősségét, szerepét, ugyanakkor a zárt intézeti (javítóintézeti, speciális gyermekotthoni) neveltek családjainak működését elemző kutatások száma viszonylag szűk. Ezt a hiátust kívánta pótolni jelenlegi pilotszerű (nagyobb vizsgálódást előkészítő) kutatásunk. Kutatásunk során arra vállalkoztunk, hogy félig strukturált interjúk segítségével feltárjuk azt, hogy az intézeti neveltek családi hátterét mi jellemzi, milyen módszerekkel nevelték őket, mit gondolnak a családról, a család szerepéről és jelentőségéről az ember életében. A fiatalkorú bűnelkövetők családjában a zaklatás nem egyetlen formában jelent meg: fizikai és érzelmi formát öltött, az érintett személyiségre gyakorolt hatása minden értelemben összetett. Ezek a fiatalok nem rendelkeztek/ rendelkeznek biztos háttérrel, így sokkal jobban befolyásolhatók voltak rossz irányba; nem volt igazán gyermekkoruk, nem élték át a közös játék, a kirándulás élményét, nem szembesültek a bizalmat, szeretetet, biztonságot sugalló légkörrel. Jól látható volt, hogy a fiatalok családjában kevés figyelmet fordítottak az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére, az érzelmi kötelékek hiányoztak, vagy pedig erősen eltorzultak. Egy ilyen családi közegben a fiatalok a normális fejlődéssel járó serdülőkori krízisek megoldására sem voltak képesek, a feszültségek leküzdésében nem biztosított társas támaszt a család, magukra maradtak problémáik megoldásában. Ebből kiindulva nem meglepő, hogy igen nehezen tudták megfogalmazni, hogy számukra mit is jelent a család és milyen képük van jövőbeli családjukról.

Full text

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 138 Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei HEGEDŰS JUDIT* – FEKETE MÁRTA** – SIPOS SZANDRA*** * Nemze i Közszolgála i Egye em Rendésze udományi Ka Maga a ás udományi és Módsze ani Tanszék; Eö ös Lo ánd Tudományegye em Pedagógiai és Pszichológiai Ka , Ne elés udományi In éze ** Nemze i Közszolgála i Egye em Rendésze udományi Ka Maga a ás udományi és Módsze ani Tanszék *** Nemze i Közszolgála i Egye em Rendésze udományi Ka Maga a ás udományi és Módsze ani Tanszék ABSZTRAKT A bűnelkö e és okainak izsgála a so án szin e mindegyik szaki odalom kiemeli a család ele- lősségé , sze epé , ugyanakko a zá in éze i (ja í óin éze i, speciális gye meko honi) ne el ek családjainak működésé elemző ku a ások száma iszonylag szűk. Ez a hiá us kí án a pó olni jelenlegi pilo sze ű (nagyobb izsgálódás előkészí ő) ku a ásunk. Ku a ásunk so án a a ál- lalkoz unk, hogy élig s uk u ál in e júk segí ségé el el á juk az , hogy az in éze i ne el ek családi há e é mi jellemzi, milyen módsze ekkel ne el ék őke , mi gondolnak a család ól, a család sze epé ől és jelen őségé ől az embe éle ében. A ia alko ú bűnelkö e ők családjában a zakla ás nem egye len o mában jelen meg: izikai és é zelmi o má öl ö , az é in e sze- mélyiség e gyako ol ha ása minden é elemben össze e . Ezek a ia alok nem endelkez ek/ endelkeznek biz os há é el, így sokkal jobban be olyásolha ók ol ak ossz i ányba; nem ol igazán gye mekko uk, nem él ék á a közös já ék, a ki ándulás élményé , nem szembesül ek a bizalma , sze e e e , biz onságo sugalló légkö el. Jól lá ha ó ol , hogy a ia alok családjában ke és igyelme o dí o ak az egyes család agok egyéni é zékenységé e, éleményé e, az é zel- mi kö elékek hiányoz ak, agy pedig e ősen el o zul ak. Egy ilyen családi közegben a ia alok a no mális ejlődéssel já ó se dülőko i k ízisek megoldásá a sem ol ak képesek, a eszül ségek leküzdésében nem biz osí o á sas ámasz a család, maguk a ma ad ak p oblémáik megoldá- sában. Ebből kiindul a nem meglepő, hogy igen nehezen ud ák meg ogalmazni, hogy számuk a mi is jelen a család és milyen képük an jö őbeli családjuk ól. KULCSSZAVAK: ja í óin éze , speciális gye meko hon, családkép ABSTRACT Closed ins i u ion inma es’ iews abou he amily When esea ching he easons o c iminal beha iou , li e a u e almos unequi ocally emphasises he esponsibili y and ole o he amily, whe e as he numbe o s udies analysing he unc ioning o amilies o inma es in closed ins i u ions ( e o m schools, special child en’s METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei 139 homes) is ela i ely low. The p esen pilo esea ch (wi h he pu pose o p epa ing a wide one) ies o ill his gap. Using semi-s uc u ed in e iews, we a emp ed o explo e he inma es’ amily backg ound, wha me hods we e used du ing hei upb inging, wha hey hough abou he amily and i s ole and impo ance in one’s li e. Ha assmen had occu ed in ju enile delinquen s’ amilies in a ious o ms: i had physical and emo ional mani es a ions, and he e o e i s impac on he a ec ed pe son’s pe sonali y is ex emely complex. These young people did no /do no ha e a sa e backg ound, and hus hey we e mo e easily in luenced o choose he w ong way; hey did no ha e a eal childhood, ne e had he expe ience o common games o hiking, and ne e el an a mosphe e o us , lo e and secu i y. I was appa en ha in hese young people’s amilies e y li le a en ion was paid o each amily membe ’s pe sonal sensi i i y o opinion, and emo ional ies we e ei he missing o we e s ongly dis o ed. In such a amily en i onmen , he young people we e unable o sol e he c ises o adolescence which a e pa s o no mal de elopmen , he amily did no ensu e suppo in coping wi h he ension, and hey we e le alone wi h sol ing hei p oblems. Consequen ly, i is no su p ising ha hey had g ea di icul ies in elling wha he amily mean o hem and wha ideas hey had abou hei u u e amily. KEYWORDS: e o m school, specialchild en’s home, amily image Be eze és A bűnelkö e és okainak izsgála a so án szin e mindegyik sze ző kiemeli a család elelősségé , sze epé (lásd például Ke ezsi Klá a, Csemáné Vá adi E ika, Sol Ágnes ku a ásai ), ugyanakko a zá in éze i ne el ek családjainak működésé elemző ku- a ások száma iszonylag szűk kö ű. Ez a hiá us kí án a pó olni jelenlegi pilo sze ű (nagyobb izsgálódás előkészí ő) ku a ásunk1, mely ké ő ku a ási elemből áll : – a nö endéki i a anyagok á ekin ése, az in éze ál al endelkezésünk e bo- csáj o s a isz ikai ada ok elemzése; – a szakembe ekkel, ille e a ne el ekkel készí e in e júk elemzése. Ku a ásunkban a zá in éze ek ala egy ész a ja í óin éze eke , más ész pe- dig a speciális gye meko honoka é e ük. E ké in ézmény ípus közös jellemző- je, hogy el é ő mé ékben ugyan, de a ia alok szabályozo kö ülmények közö élnek. A ja í óin éze ek nemcsak a gye mek édelemhez kapcsolódnak, hanem az igazságszolgál a áshoz is: előze es le a óz a ás ala lé ő és joge ős í éle el en- delkező 12–21 é es ko közö i ia alok ke ülhe nek be ezekbe az in ézmények- be, míg a speciális gye meko honok a Gye mek édelmi ö ény 48. §-a sze in az ideiglenes ha állyal elhelyeze agy a ne elésbe e súlyos pszichés agy súlyos disszociális üne eke mu a ó, pszichoak í sze használó és a ke ős szükségle ű 1 A anulmány elkészí éséhez elhasznál uk a ku a ás ól szóló jelen ésünke , mely nyom a o o má- ban is megjelen . Hegedűs Judi – Fa kas Johanna – Feke e Má a – I aske ics K isz ián – Molná Ka alin – Sipos Szand a: Bűnelkö e ők családi há e e. In: Föld á i Mónika – Tomposné Hakkel Tünde (sze k.) (2016): Ripo a családok ól: A Család-, I júság- és Népesedéspoli ikai In éze ku a ási e edményei 2015. Család-, I júság- és Népesedéspoli ikai In éze , L’Ha ma an, Budapes : 351–385. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 140 Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei gye mekeknek nyúj anak gondoskodás , szocializáció és eszocializáció , alamin habili áció és ehabili áció . Mindké in ézmény ípus kiemel sze epe szán a családi kapcsola a ásnak, a családi éle e ne elésnek, hiszen az in éze ekbe beke ülő ia alok jelen ős százalék- ban egyszülős agy disz unkcionálisan működő családokból szá maznak (Hegedűs 2010). A családjukban apasz al nega í élmények minden bizonnyal hozzájá ul ak a ia alok bűnelkö e ői ka ie ö éne ének kialakulásához, éppen ezé is kiemel elada ezzel a e üle el oglalkozni. A család sze epe a gye mek- és ia alko i bűnelkö e ők éle ében A család működése milyenségé ől ügge lenül megha á ozó jelen őségű az embe éle ében. A család elsődlegessége há om ok a eze he ő issza (Bagdy 1995). Egy- ész , a család az a szín é , amely a legko ábbi éle szakasz ól kezd e ha a ejlődő egyén e. I öl i éle e leg ogékonyabb pe iódusá , a csecsemő- és kisgye mekko , amiko ejlődése a leggyo sabb és legin enzí ebb. Más ész , a család é zelmi kö e- lékei, kapcsola ainak e őssége, hosszan a ó ha ása alap e ő é zelmi és iselkedési modelleke és be a személyiségbe, és ezeke , min diszpozícióka isszük o ább. Ha mad ész , a család köz e í ő sze epe öl be az egyén és a á sadalom közö , annak no mái , é ék endjé , ilágnéze é e mésze es módon, személyes példa é- én köz e í i. Beépül a á sadalmi é ék endsze az egyén személyiségébe, így op i- mális ese ben a család előkészí i az egyén a a, hogy beilleszkedjen a á sadalomba. A szocializációs olyama ban a család a modell sze epé öl i be, a szülők min a- kén sze epelnek, melye a gye mek minden ese ben, des uk í maga a ás ese én is kö e . A család modellha ása é elmezhe ő azonban egy másik szin en is, misze- in a család légkö e, éle módja, éle el ogása, amelyben elnö ünk, min ája annak a családnak, melye a gye mek alapí . A szociális há é , a családi ényezők mo i áló ha ásai, a szülők á sadalmi hely- ze e, a á sadalomhoz aló iszonya, a szülők ne elési szokásai, a kul ú á al, mű e- lődéssel kapcsola os beállí o ságuk mind-mind olyan ényezők, amelyek kiha nak a ne elés olyama ában a gye mek személyiségének alakulásá a. Ezeke a szempon- oka szükséges ehá meg izsgálni, amiko a ia alko ú bűnelkö e és há e é ku- a juk. Nemcsak a hazai, hanem a nemze közi ku a ások is ámu a ak a a, hogy a csa- lád sze keze e és a ia alko ú bűnelkö e ése közö szo os kapcsola an. Smi h és S e n (idézi: Fa ing on 2012) ku a ásukban a a a kö e kez e és e ju o , hogy azok a gye mekek, akiknek szülei nem udják biz osí ani a ámoga ó, meleg légkö ű csalá- di há e e , nagyobb eséllyel lesznek bűnelkö e ők. Fa ing on (2012) ku a ásában ha csopo o emel ki a bűnelkö e ő é álás és a családi éle el kapcsola ban: – k iminalizálódo és an iszociális szülők és es é ek; – a család nagy mé e e; METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei 141 – a gye mekne elési módsze ek elég elensége (gyenge elügyele , hideg, elu a- sí ó ne elési légkö , ki onódás a gye mek éle éből); – családon belüli e őszak és elhanyagolás; – szülői kon lik usok; – a szülők jellemzői ( ia al szülő, kábí ósze - ogyasz ó, pszichiá iai be egség). Szin e eljesen hasonló ak o oka emel ki Nisa (2015) a munka á sai al kö- zösen égze ku a ásában, ahol 50 ia alko ú bűnelkö e ő el készí e ek in e jú . Egyé elmű é ál ebben a ku a ásban is, hogy az egyszülős családokban, a ossz gazdasági kö ülmények közö ne elkedő ia alok nagyobb eséllyel álha nak bűnel- kö e ő é. A hazai ku a ók is kiemel en oglalkoz ak a családi há é émakö é el (például He czog 1994, Sol é. n., Hegedűs 2010), azonban ke éssé ókuszál ak e ku a ások a a, hogy mi gondolnak a ia alok ál alában a család ól, a gye mekek ne elésé ől. Ebből a hiá usból kiindul a ö eked ünk a a, hogy a családi élményeik melle a családi ne eléssel kapcsola os néze ek e is ki é jünk. A ku a ás módsze ani há e e Egyé elmű é ál számunk a, hogy alap e ően k ali a í s a égiá é demes á- lasz anunk mind az é zékeny éma, mind pedig a ku a ási min a sajá osságai mia . A ku a ási módsze ek közül egy ész i a anyagok elemzésé álasz o uk, más ész pedig élig s uk u ál in e júka készí e ünk. Jelen anulmányunkban a mélyin e - júk elemzésé el oglalkozunk. Min a álasz ásunk hozzá é he őségi alapon ö én : a ku a ási min a ki álasz á- sá az ado in ézmények e bíz uk, ekin e el a a, hogy az i dolgozóknak an is- me e ük a a ona kozóan, hogy ki hajlandó e ől az é zékeny émá ól beszélni. Te - mésze esen isz ában agyunk azzal, hogy a min a kialakí ása o zí ással já ha , hiszen a ne elő álasz ja ki az in e júalanyoka , amely aká ahhoz is eze he , hogy elül ep ezen ál ak a min ában azok a ne el ek, akik együ működők. Mégis ennek ellené e on osnak a o uk, hogy az in éze ek ha á ozzák meg a ku a ásban ész - e ők kö é , hiszen ők endelkeznek há é in o mációkkal a nö endékek családjá- ól, mo i ációjá ól. Összesen 8 ja í óin éze is nö endékkel és 8 speciális gye mek- o honos ne el el készül in e jú, amelyeke 2016. május-július közö e ünk el. Az éle ko ekin e in e júalanyaink 14–17 é közö iek ol ak, 4 lány és 12 iú beszélge e elünk min egy 60 pe ces idő a amban. Egy in e júalany ki é elé el ál alában együ működőek ol ak a ész e ők, egy ia al ke éssé ud unk meg- nyi ni. Az in e jú elkészül e elő beleegyező nyila koza o í ak alá, ille e ekin e - el a a, hogy kisko úak, így 10 ese ben, a gye mek édelmi gyámok, 6 ese ben pedig a szülők beleegyezésé is ké ük. Tisz ában agyunk azzal, hogy a megállapí ások, a ki ajzolódó endenciák nem ep ezen álják a izsgál csopo o , nem is ez ol a cél. Abból indul unk ki, hogy je- len izsgálódásunk előku a ás, melynek az az egyik célja, hogy egy későbbi, nagyobb METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 142 Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei min án alapuló ku a ás módsze ani há e é megalapozza. Mindegyik in ézmény segí őkészen áll hozzánk, biz osí o ák számunk a egy ész az ada okhoz aló hoz- zá é és , más ész pedig az in e júk el é elének kö ülményei . Tö eked ünk a a, hogy mindezek ne be olyásolják ked ező lenül az in e júkészí és olyama á , de – minden bizonnyal – ez nem sike ül minden ese ben eljesí enünk. Az in e júk so án elsőso ban a a ol unk kí áncsiak, hogy mi jellemzi a nö en- dékek családi há e é , milyen módsze ekkel ne el ék őke , mi gondolnak a család- ól, a család sze epé ől és jelen őségé ől az embe éle ében. A izenké ké dés (is) a almazó o ga óköny inkább ókuszpon okkal, min sem konk é ké désekkel kí án szolgálni a élig s uk u ál in e júka készí ő kollégák számá a. A beszélge é- sek so án a kö e kező ké dések e ke es ük a álasz , ezek képez ék az in e jú elem- zési szempon jai : – Honnan szá mazik? Hogy él , mielő ideke ül ? – Mi ol jellemző a a a család a, akik ne el ék? Milyen ol a gye mekko a? (Já ék, családi p og amok, családi kapcsola ok) – Mi a o ak on osnak a ne elésében? Mennyi e é ezekkel egye mos ? – Hogy egyelmez ék? – Kikkel él együ , mielő beke ül ? – Beke ülésé kö e ően milyen le a kapcsola a a családjá al? Milyen endsze- ességgel a ják a kapcsola o ? Hogyan a ják? – Sze in e mié on os, hogy az embe nek legyen családja? – Mi a on osnak ál alában egy gye mek ne elésében? Hogyan, milyen mód- sze ekkel ne elné gye meké ?2 – Hogyan egyelmezné gye meké ? – Mi esz mos a családjáé ? – Milyen esélyei annak a a, hogy családi éle e, kapcsola ai endeződnek, ha kike ül? Minden in e jú elején ájékoz a uk a ész e ő a ól, hogy csak és kizá ólag ku- a ási célból használjuk el az in e jú , ille e biz osí o uk az anonimi ás és a ól is, hogyha olyan ké dés é in enénk, ami e nem sze e ne álaszolni, e mésze esen meg ehe i. Az in e júk készí ése elő elkészí e ük az in e jú készí őke . Az in e - júk szö egé a alomelemzésnek e e ük alá: a almi ka egó iáka hoz unk lé e, melyek men én igyekez ünk az in e júkban elhangzo aka össze e ni egymással. A kódolás, az elemzés és az é elmezés há masságá igyekez ünk meg alósí ani. A leg őbb endenciák a kí ánunk ámu a ni, bá e mésze esen udjuk, hogy minden családi ö éne egyedi és megismé elhe e len, de a családok működésé- ben mégis e en é he ők ipikus jellegze ességek. Mindemelle nem szabad el e- ledkezni a ól, hogy a len i na a í ák a ne el ek in e p e ációi a sajá bűnelkö e ői 2 Amennyiben an gye meke, úgy a sajá gye mekének ne el e ésé e ona kozó in o mációk a ké - dez ünk á. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei 143 éle módjának há e é el, okai al kapcsola ban: ahogy ők lá ják családjuka . Ezek a ö éne ek in e júalanyaink alóságai, é elmezései. Családi há é Sze keze é ekin e a ne el ek e jellemző ol , hogy endeze len sze keze ű csalá- dokból é keznek: az ép sze keze űnek mondo családmodell in e júalanyaink kö- zö nem jelen meg. A szülők melle a nagyszülők, ne előszülők, olyko es é ek ál ali ne elés is megjelenik a beszámolókban. A szülő hiánya, a család szé hullása, a család új a o málódása jellemző ol in e - júalanyainknál: „Há nekem nem ol olyan jó, me anyukám 2 hónapos ko omban engem eldobo , 2 hónapos ko om ól mamám ne el és anyukáma 1 é ben egysze lá am, akko is 4 ó á . Há , mamáékkal ne előd em 14 é ig, ugye 2 é e a- gyok ben .” (16 é es lány, speciális ellá ásból) A gye mek édelmi szakellá ásban ne elődö ia alok is megjelen ek in e júala- nyaink közö : „8 hónapos ko om ó a kezdődö . Raj am kí ül még 4 esóm ne előszülők- höz ke ül ünk.” Majd néhány é el később, 9 é esen isszagondoz ák be- szélge őpa ne ünke az apai családba, azonban ez nem ol sike es: „Há o még úgy-ahogy jó ol , 8 hónapig men ez az egész. Apám albé le e e ki, el kelle mondania, me o náz a el az ille ő az á á . Elsőnek 40 eze , u ána 80, meg ilyenek. Kiköl öz ünk a mos ohaanyámnak a nagyanyjához. Az idős néni állandóan eldug a a pénzé , és á og a a lány esóim a. Sokszo ebből elegük ol a esóimnak, elkezd ek kiabálni. Akko má endesen én is szégyell em magam, hogy az u cán eszekednek. Mindig a eszekedés 5 hó- napon ke esz ül. Kb. 3 hónap jó ol , az u olsó 5 hónap má nagyon gáz ol . Ugye 8 hónap u án beke ül ünk in éze be. Be i ek minke a gyámhi a al- ba, és o mond ák, hogy apám az mond a, hogy az csinálnak elünk, ami aka nak. Közben kide ül a há é be, hogy a mos ohaanyám beszél e á. … In éze be ke ül ünk.” (15,5 é es iú speciális ellá ásból) A a is lá unk példá , miko a szé hullo és új a o málódo család, agy hasonló k ízis meglé e ellené e az in e júalany nem elégede lenség ől és gyöké elenség ől számol be a családjá al kapcsola ban, hanem pozi í abb előjellel, min amilyen ől az e ede i családja ese ében beszámolna: METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 144 Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei „(…) he edik é e, hogy elünk él, ő a ne előapám, és akko , ehá én ő na- gyon-nagyon sze e em, ked elem, ehá én, ő sokkal-sokkal öbb ö ődés ad nekem, meg sze e e e , min a sajá apám.” (15 é es ja í óin éze es lány) Jól meg igyelhe ő ol , hogy a bűncselekmény elkö e ése elő i é ekben a család komoly k ízis él á : „Há , kisko omban ol szép családom, apukám meg anyukám. Az án apu- kám nagyon be eg le , ákos be eg, és meghal 4 é e. Addig szép ol az éle em. Ő az án meghal , és á 2-3 hé e anyukám összeáll egy bácsi al, igen, bácsi al, aki ü i- e i mai napig. Ő alkoholis a meg ilyenek. Anyukám is észben. És nem sze e em, ezé elköl öz em o hon ól á mene i o honba, o lak am, hogy há ha ja ul az o honi lé , de nem ja ul semmi sem […].” (15 é es lány speciális ellá ásból) In e júalanyaink közül egye len nö endék számol be nyugod családi légkö ől, aki édesanyjá al és ne előapjá al, öbb es é é el nagyon békés és p oblémamen- es éle e él , ám elbeszélése é zelmi sokszínűség ől ke éssé e anúbizonyságo , a jól meg ogalmazo (és ese enkén öbbszö á ogalmazo ) ké dések ellené e sem kap unk meggyőző álasz , kielégí ő beszámoló a családi mechanizmusok a, a csa- ládban u alkodó é ékek e, közös p og amok a ona kozóan: agyis nem a ha mo- nikus család képe kö onalazódo , hanem inkább az egymás melle le ő embe ek laissez- ai e ípusú együ élése. A beszélge ések so án az együ működő és engedékeny anya és a szigo ú apa képe is kö onalazódni lá szo . Nem i kán in e júalanyaink (12 ese ben), beke- ülésüke megelőzően, agy szülői abúzus áldoza ai ol ak, agy gyak an kelle , hogy szem anúi legyenek e őszakos, kon lik usos iselkedésnek, alkoholizmusnak a családban. Az egyik ia alko ú nö endék a ól számol be, hogy 15 é es ko ában „má nagyon soka kap am, és mos nagyon csúnyán el aka ak e ni o hon.” (17 é es ja í ó in éze es lány) In e júalanyaink családjában az anyák min ámoga ó, édelmező személyek nem igazán jelen ek meg, ső négy ia al is a ól számol be, hogy neki kelle édel- meznie az anyá : „Én egysze segí e em anyu , me anyu nagyon sokszo bán o ák elő em, amiko kicsike ol am, nagyon sokszo meg e ék elő em. … neki kicsi sok kapcsola a ol , anyunak, és sokan meg e ék anyá mindegyik kapcsola á- ban, ugye a G. még úgymond nem bán o a, csak aka a, meg kiabál ele. … anya akko ke ese csak el szin e amiko baj ol .” (16 é es lány a speciális ellá ásból) Gyak an az anya helye a nagymama ne el e a ia aloka , ő ad a meg az a biz on- ságo , sze e e e , ami amúgy az édesanyá ól á el a nö endék: METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei 145 „Ugye anya elmen , o hagyo mamá a, az án ők ne el ek, szin e anyu úgy nem is isme em úgy az elején. Végig anya jö hozzám egy é ben egysze , de ez ugye má mond am, 4 ó á öl ö em ele. Mindig becsapo , ol olyan, hogy csak egy alu al lako a ébb, de akko sem jö á hozzám, nem oglal- kozo elem, nem sze e e ….” (14,5 é es iú speciális ellá ásból) Az anya hiánya endsze in a nő éle i eléből adódo : a züllö éle mód, a k imi- nalizálódás 6 ne el édesanyjánál ol e en é he ő. Az alap e ő bizalom meg endü- lésé ől öbben is beszámol ak: „Miko ne előszülőknél ol am, ha é es ko omig le elez ünk. Ha é esen egysze lá am ő a szolnoki BV-ben, me le i ék ő innen oda. U ána ég- leg megszakad . Mos hallo am egy in ó Pes ől, hogy i an Kalocsán. És akko én a pá ogóma megké dez em, hogy i an-e, és akko ő isszaje- lez e, hogy igen, i an, és akko öl e ük a kapcsola o . 11 é u án… nem á ok soka . 17 igazából, na mindegy. Nem á ok soka , ha a elé be a ja, ami megígé , akko nem mondom, hogy nekem jó lesz, de akko neki jobb lesz. … Nem é dekel, me nem isme em. És nem ogok megbízni benne, ad- dig, amíg el nem é i az a szin e . Én nyi o agyok, az má az ő dolga, hogy él-e ele. Hogy ha nem él ele, engem nem og elszomo í ani.” (16 é es iú a speciális ellá ásból) A családi kapcsola ok endsze ében a es é ek is on os sze epe öl ö ek be. A megké deze öbbségének (12 ő) nem egy, hanem öbb es é e is an: a é sze- in i es é ek melle nagyszámban megjelen ek a él es é ek (7 őnél). Sokszo a es é ol az, aki leg őbb ámasza ol a családi kon lik usok ese én a ia alnak: „A nő é em addig ha col , amíg oda nem ke ül ünk hozzá. O ol unk. Akko úgy, aki össze a o a a bandá , az a középső nő é em ol . Ő a o a össze a csapa o . Mindig ol ez-az. Oda igyel ánk, és nem enged e, hogy csúnya dolgokba belemenjünk. 18 é es le , u ógondozóba ke ül . O ol nem sokáig, 4 hónapo és kike ül . Összeköl özö a ba á já al és u ána a kisebbik nő é em lekezde szökdösni az in éze ből.” (14 é es ja í óin éze- es iú) Több olyan álasz kap unk a megké deze ek ől, melyből a a kö e kez e ünk, hogy az idősebb es é az, aki be öl i a szülő sze epe , szá nyai alá eszi a ia al- ko ú , kike ülése u án á ja, agy aki jelenlé é el ámoga ja bün e ésének ideje ala . A es é ek gyak an ma káns jelenlé e á ilágí a a, hogy a szülő agy nincs jelen, agy nem unkcionál szülőkén , abban az é elemben, hogy nem nyúj ámasz gye meke számá a. Ahhoz azonban nem endelkezünk elegendő in o máció al, METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 146 Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei hogy megkísé eljük megmagya ázni, hogy pon osan milyen mechanizmusok állnak a családi sze epek á endeződésének há e ében. Olyan is elő o dul , hogy az idősebb es é ek szin én bö önbün e ésüke öl ik az o szág különböző pon jain, nem ki ejeze en jó példá al já a a nö endékek szá- má a. Ke ésbé kielégí ő, meg ej he ő és ambi alens es é i iszonyok a is bukkan- ha unk a beszámolók közö : „Egy él es é em an. […] ő nem sze e em, igazság alanok ol ak, ő ele oglalkoz ak, elem meg nem. É i? És egy kicsi nem sze e em, máshogy áll ak hozzá. Ő minden megkapo őlük, én meg nem.” (16 é es ja í óin é- ze es iú) A megké deze ia alko úak beke ülés elő i családi éle e gyak an olyannyi a kusza ol , hogy alig kö e he ők a családi kapcsola ok és iszonyok a beszámolóka hallga a. I nem csak a ól an szó, hogy gyako i, majdhogynem állandó az in éze- ek, család agok közö i köl özés, hanem a gyak an ál akozó szülői pa ne eknek, agy öbbszö ösen szé ese és új a o málódo családmodellnek „köszönhe ően” népes számú okonság ól számol ak be a megké deze ek. Az állandó „mig álás”, a oly onosan ál ozó és népesedő amília, az ehhez á suló de iáns szülői maga a ás (min min a) hozadéka a gyöké elen, szilá d é ékekkel nem endelkező, kö e ke- ze es ne elésben nem észesülő ia al. Családi p og am ól, agy kiemelkedően mély, sze e ő családi kapcsola ok ól hí- já al, agy ke ésbé meggyőzően in o mál ak a megké deze ek. A családi p og amok közö jellemző álaszkén jelen meg az édesapá al közös ho gászás, kőmű esmun- ka, a á osi s and lá oga ása, de olyan álasz is kap unk a közös p og amoka i - a ó ké dés e, hogy nem ol ak ilyenek, gyak an még a szüle ésnapok, ka ácsony, agy egyéb alkalmak megünneplése is elma ad . Így elmondha ó, hogy a meg nem él gye mekko , a szülő el aló közös és mély élmények hiánya agy ese legessége jól e en é he ő ol az alanyok beszámolóinak öbbségében – egy-egy idillibb ki e- kin és ől/ki é el ől el ekin e: „Há igen, há nem ol jó ka ácsonyom egysze sem még. 6 é esen ol egy jó szüle ésnapom, amiko anya egysze , egye lenegysze ol o szüle és- napomon, 6 é es ol am, még az ajándék a is emlékszem, ami kap am ilyen ú épí ő, ú pályaépí őke kap am, ol benne ak o meg ilyenek. Na, annak ö ül em, az a mai napig nem elej em el. Az az egy szülinapom ol , igen.” (15 é es lány speciális ellá ásból) A családok működésmódjá ól, a családi sze epek á endeződésén kí ül, mesz- szemenő megállapí ásoka jelen in e júk alapján nem ehe ünk, a családi s uk ú ák mélyebb el á ása o ábbi izsgálódás igényelne. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Hegedűs J. – Feke e M. – Sipos Sz.: Zá in éze i ne el ek családdal kapcsola os néze ei 153 oldásában. Ebből kiindul a nem meglepő, hogy igen nehezen ud ák meg ogalmazni, hogy számuk a mi is jelen a család és milyen képük an jö őbeli családjuk ól. Számo e ő különbség nem ol a speciális gye meko honban ne elkedők és a ja í óin éze es ia alok gye mekko a közö , ugyanakko jö őképüke ekin e a ja í óin éze es ia alok közö öbben endelkez ek nagyon ha á ozo éleménnyel a gye mekek ne elésé ől: szin e mindannyian meg ogalmaz ák, hogy jobb so so szánnak gye meküknek, de az , hogy mindez hogyan és mikén sze e nék meg enni, nem ud ák észle ezni. A hagyományos nemi sze epeknek aló meg elelés jól e en é he ő: a klasszikus é i és apa sze epe nemcsak a iúk a o ák on osnak, hanem a lányok is. A női sze epnél a ház a ás eze ése, a család össze a ásának gondola a jelen meg. Egyé elműen szembesülhe ünk azzal, hogy a gye mekkel endelkezők- nél sem jelen ek meg uda os gondola ok sem a gye mekek ne elésé ől, sem pedig a pá kapcsola ól. Bá szülőkké ál ak, de pszichológiai é elemben a szülői elelőssé- ge nem állal ák el meggyőzően. I odalom Bagdy, Emőke (1995): Családi szocializáció és személyiségza a ok. Nemze i Tan- köny kiadó, Budapes Fa ing on, D. P. (2012): Childhood isk ac o s o young adul o ending: Onse and pe sis ence. Young Adul O ende s: Los in T ansi ion? Rou ledge, London Hegedűs, Judi (2010): Gye mekso sok, éle u ak a ja í óin éze i ilágból. Gondola Kiadó, Budapes Hegedűs, Judi – Fa kas, Johanna – Feke e, Má a – I aske ics, K isz ián – Molná , Ka alin – Sipos, Szand a (2016): Bűnelkö e ők családi há e e. In: Föld á i, Mó- nika Tomposné Hakkel, Tünde (sze k.): Ripo a családok ól: A Család-, I júság- és Népesedéspoli ikai In éze ku a ási e edményei 2015. Család-, I júság- és Népesedéspoli ikai In éze , L’Ha ma an, Budapes : 351–385. He czog, Má ia (1994): Fia alko ú bűnelkö e ők családi há e e. KKT, Budapes Nisa , M. – Ullah, S. – Ali, M. – Alam, S. (2015): Ju enile Delinquency: The In luence o Family, Pee and Economic Fac o s on Ju enile Delinquen s. Scien ia Ag icul- u ae, 1. 37–48. Sol , Ágnes (é. n.): Pe emen billegő ia alok. Veszélyez e ő és k iminalizáló ényezők gye mek- és i júko ban. Szociokul u ális há é - iszonyok. h p://www.szocha- lo.hu/ ileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/ udomany/de iancia/pe emenbillego i- a alok.pd (U olsó le öl és: 2015.12.05)