KELET-KÖZÉP-EURÓPA AZ AUTÓIPAR
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSÁBAN
Molná E nő
A anulmány az au óipa egyik ki ün e e be uházási e epének számí ó Kele -Közép-Eu ópa
ipa ágban já szo sze epé izsgálja, külke eskedelmi ada ok ük ében. Az au óipa
é sze keze ében és nemze közi munkamegosz ásában mu a kozó ál ozások szaki odalom a
épí e ö id összegzése u án elemzi a égió ipa ági ke eskedelembe kapcsolódásának
mikén jé , gépjá műgyá ásának e üle i kapcsola endsze é , és ki i elének e méksze keze é .
A izsgála az ez ed o duló u áni é ized e ókuszál, középpon jában az au óipa be uházásai
ál al leginkább é in e iseg ádi o szágok, o ábbá Románia és Szlo énia állnak.
Kulcski ejezések: au óipa , Kele -Közép-Eu ópa, nemze közi munkamegosz ás.
1. Az au óipa é sze keze ének és e üle i munkamegosz ásának ál ozása
Az au óipa jelen ős é beli expanzió , komoly öld ajzi súlypon -el olódás mu a o az u óbbi
é izedekben. Te üle i dinamikájá ál alában a ogyasz ás és a e melés helyi el é elei el,
alamin a ké ényező köz e lenül agy köz e e módon be olyásoló poli ikai-in ézményi
ke e el é elekkel magya ázzák (Humph ey – Memedo ic 2003, Dicken 2011). Napjaink egyik
leginkább el űnő jelensége a egionális gazdasági in eg ációk (EU, NAFTA) pe i é iáinak
au óipa i elephelykén ö énő elé ékelődése. E e üle ek népsze űsége – az ipa ágban
domináns sze epe já szó ansznacionális sze eplők kö ében – elsőso ban e melés
szempon jából ked ező elephelyi ado ságaikkal indokolha ó. Az é in e o szágok eze ő
au ópiacok közelében helyezkednek el, poli ikailag s abil és köl ségha ékony elephelyeke
kínálnak, jelen ős ipa i kul ú á al endelkeznek, ko mányza aik az ál alánosan alkalmazo
expo o ien ál nö ekedési modell jegyében, – a jelen ős mul ipliká o -ha ásokkal endelkező
au óipa ál al gene ál munkahely e em és és echnológiai mode nizáció eményében –
különböző eszközökkel ámoga ják az ipa ág meg elepülésé (Radose ic – Rozeik 2005,
Schamp 2005, Kemenczei – Nikodémus 2006, Jü gens – K zywdzinski 2009, Molná 2009).
Az au óipa é sze keze i ál ozásai, ille e e üle i munkamegosz ása kapcsán há om
megha á ozó endencia kö onalazha ó a szaki odalom alapján. Egy ész , a e melés
szempon jából köl ségha ékony elephelyek elé ékelődése az au óipa i e melés és
ogyasz ás nö ek ő mé ékű e üle i szé álásá e edményezi. Más ész , – bá az au óipa i
é ékláncokon belül a megha á ozó K+F e ékenységek és egyes bonyolul alka észek
előállí ása ál alában globálisan sze eződik – az ipa ág e melésé e az au óipa i e mékek
ke eskedelmé megha á ozó nemze közi kö ülmények kö e kez ében (Eu ópában) egionális
(kon inen ális) in eg ációs ke e ek jellemzőek. Ha mad ész , az au óipa i é ékláncok
különböző elemeinek é beli mobili ása el é ő mé ékű: a e melés nö ek ő mé ékű öld ajzi
dezin eg ációja, az ipa ágon / állala on belüli nemze közi ke eskedelem in enzí ejlődése
igyelhe ő meg. Az elmélyülő e üle i munkamegosz ásban az é ékláncok egyes elemei a
számuk a on os elepí ő ényezőknek meg elelően – a mé e gazdaságosság szempon jai is
é ényesí e – elepülnek, az au óipa é ben a ány alan ejlődésé , egyes elephelyek bizonyos
é ék e em ési lépések e ö énő specializálódásá e edményez e (Humph ey – Memedo ic
2003, S u geon, T. – Van Bieseb oeck, J. – Ge e i, G. 2008).
Jelen cikkben bemu a o izsgála ok a Nemze közi Ke eskedelmi Közpon (In e na ional
T ade Cen e) in e ne en hozzá é he ő külke eskedelmi ada bázisá a épülnek. Az au óipa a
ókuszáló elemzés alapjá a közú i já műgyá ás ada ai képez ék, amelyek a leg ál oza osabb
gépjá mű ípusok (személygépkocsik, buszok, ehe gépjá mű ek, mo o ke ékpá ok) melle a
gépjá műalka észek és a nem gépe ejű közú i já mű ek s a isz ikái is magukba oglalják. Az
ada ok e kö ülmények ellené e is ele ánsnak ekin he őek ku a o émánk szempon jából,
hiszen a gépjá mű- és gépjá műalka ész-gyá ás adja a e mékcsopo o galmának úlnyomó
észé . Fon os azonban megjegyezni, hogy e s a isz ikák nem ük özik maximálisan az
au óipa külke eskedelemben já szo ényleges sze epé . Egy ész , a beszállí ó ipa ágak nem
minden au óipa hoz kö ődő expo eljesí ménye (bő -, gumi- agy ü egipa i e mékek,
elek onikai alka észek) jelenik meg a közú i já műgyá ás ada aiban, és ez a alóságosnál
kisebbnek mu a ja az ipa ág jelen őségé . Más ész , az au óipa i expo nye s é ékei el edik a
kiszállí o é ékben ejlő helyi hozzáado é ék különbségei , s így úlé ékelik a komolyabb
helyi beszállí ói há é el nem endelkező, e ős impo onza al bí ó e ékenységeke .
A o ábbiakban négy hipo ézis alóság a almá izsgálja a anulmány. (1) Az első
el é elezés sze in Kele -Közép-Eu ópa mindinkább a globális au óipa egyik e melő bázisa,
nö ek ő expo o ien ál ságú gépjá műgyá ó o szágokkal. (2) Második hipo ézisünk sze in a
é ség au óipa a az eu ópai kon inens egionális e melési és ogyasz ási endsze ébe
ágyazódik, külgazdasági kapcsola endsze ében megha á ozó sze epe an azoknak az eu ópai
o szágoknak (elsőso ban Néme o szágnak), ahonnan a be uházó au óipa i cégek é kez ek. (3)
Ha madik el é elezésünk sze in , Kele -Közép-Eu ópa egy elmélyülő ipa ágon / állala on
belüli nemze közi munkamegosz ás sze eplője, ki i elében – a kész e mékekkel szemben –
nagy, ille e nö ek ő jelen ősége an a gépjá műalka ész-expo nak. (4) Végül, negyedik
hipo ézisünk sze in , – el é elez e az ipa ág k i ikus ömegének kialakulásá , a égió o szágai
közö komoly ipa ági kapcsola ok meglé é , alamin e kapcsola ok ipa ágon / állala on
belüli gépjá műalka ész-ke eskedelem o májában ö énő mege ősödésé – Kele -Közép-
Eu ópa e üle én mindinkább egy egységes au óipa i kö ze an o málódóban.
2. Kele -Közép-Eu ópa expo o ien ál au óipa a
Kele -Közép-Eu ópa izsgál o szágainak (a o ábbiakban: Ha ok, KKE-6) au óipa i expo ja
lá ányosan nö ekede 2001 és 2008 közö , majd az ipa ága súj ó ecesszió ha ásá a
p odukál némi isszaesés , hogy 2010-ben ismé megközelí se a álság elő i szin e . A
nö ekedés, majd a ilágá lag ól elma adó mé ékű isszaesés ha ásá a elé ékelődö a é ség
a ilág és Eu ópa au óipa ában, az egyes o szágok el é ő dinamikája nyomán pedig
módosul ak a égión belüli e ő iszonyok. A é ség legnagyobb au óipa i expo ő e az é ized
nagyobb észében Cseho szág (1. ábláza ). 2010-ben Cseho szág és Románia au óipa i
ki i elének é éke nagyobb ol , min ko ábban bá miko , Cseho szág, Lengyelo szág és
Szlo ákia egya án a ilág húsz legjelen ősebb au óipa i expo ő e közé ke ül .
1. ábláza : A Ha ok au óipa i ki i ele a ilág ipa ági expo jának százalékában, és összesí e
észesedése (%) az Eu ópai Unió au óipa i expo jából; o ás: ITC ada ai alapján
Table 1. Au omo i e expo o CEE coun ies (in pe cen age o he wo ldwide au omo i e expo )
and hei summe ized sha e (%) o he au omo i e expo o EU; sou ce: based on da a o ITC
2001
2003
2005
2007
2008
2009
2010
Cseho szág
0,96
1,05
1,40
1,72
1,87
2,31
2,11
Lengyelo szág
0,59
0,75
1,28
1,59
2,00
2,39
1,94
Magya o szág
0,49
0,50
0,56
0,88
1,00
0,90
0,82
Románia
0,04
0,07
0,15
0,28
0,33
0,58
0,57
Szlo ákia
0,43
0,85
0,64
1,15
1,25
1,30
1,23
Szlo énia
0,19
0,21
0,30
0,36
0,35
0,41
0,32
KKE-6 ( ilág)
2,70
3,42
4,33
5,98
6,80
7,89
6,99
KKE-6 (EU)
5,33
6,35
8,26
11,39
13,01
14,80
14,11
A Ha ok expo sze keze ében má az ez ed o dulón is jelen ős sze epe já szo az ipa ág, és
súlya az é ized olyamán – o szágonkén el é ő mé ékben – o ább gya apodo . Különösen
lá ányos ol elő e ö ése Románia expo jában: kele i szomszédunk ki i elében – a XXI.
század első é izedében – a közú i já műgyá ás a 12. hely ől a 2. hely e lépe elő e. Az
au óipa i e mékek a ánya Szlo ákia expo jában ol a legnagyobb (2. ábláza ). Jelen ős
súlya ellené e sem állí ha ó az au óipa égió ki i elében já szo egyé elmű eze ő sze epe,
hiszen 2010-ben csak Lengyelo szágban és Szlo éniában számí o a legnagyobb expo ő nek
(az elek onikai ipa és a gépgyá ás melle ugyanakko minden izsgál o szágban az első
há om kül öldi é ékesí ő közö sze epel ).
2. ábláza : A Ha ok, az Eu ópai Unió, ille e a ilág o szágainak au óipa i ki i ele,
összes expo juk százalékában; o ás: ITC ada ai alapján
Table 2. Au omo i e expo o CEE coun ies, he Eu opean Union and he wo ld,
in pe cen age o hei o al expo s o goods; sou ce: based on da a o ITC
2001
2003
2005
2007
2008
2009
2010
Cseho szág
16,0
15,3
16,4
16,8
15,9
17,3
17,2
Lengyelo szág
9,2
10,1
13,0
13,5
14,4
14,8
13,4
Magya o szág
8,9
8,2
8,3
11,0
11,4
9,2
9,4
Románia
2,2
2,8
4,8
8,1
8,3
12,2
12,4
Szlo ákia
18,8
27,7
18,2
23,5
22,0
19,8
20,4
Szlo énia
11,6
11,5
15,3
16,2
14,7
15,7
14,2
KKE-6
11,3
12,4
12,8
14,8
14,7
14,8
14,4
EU-27
11,6
12,5
12,0
11,8
11,2
10,1
10,4
Világ
9,1
9,5
8,8
8,5
7,8
6,9
7,4
Kele -Közép-Eu ópa má az ez ed o dulón is külke eskedelmi öbble e egisz ál a izsgál
ipa ágban, melynek é éke az é ized olyamán összességében o ább nö ekede , és
számo e ő mé ékben meghalad a az Eu ópai Unió á lagá . A gazdasági ecesszió ha ása
alamennyi izsgál o szág au óipa i külke eskedelmi mé lege ese ében pozi í ol ,
amelynek há e ében ál alában az au óipa i behoza al ki i el meghaladó a ányú isszaesése
áll . Miközben Cseho szág és Szlo ákia minden egyes é ben pozi í mé leggel zá , Románia
au óipa i külke eskedelme csak a ecesszió kibon akozásá al (expo ja ö e len nö ekedésé el
és impo ja d asz ikus csökkenésé el) ál nye eségessé. A szu ici e mék o galomhoz
iszonyí o a ánya ál alában Cseho szág ese ében ol a legnagyobb (3. ábláza ).
3. ábláza : A Ha ok, ille e az Eu ópai Unió au óipa i külke eskedelmének egyenlege,
összes ipa ági e mék o galmuk százalékában; o ás: ITC ada ai alapján
Table 3. Au omo i e ade balance o CEE coun ies and he Eu opean Union,
in pe cen age o he o al au omo i e ade; sou ce: based on da a o ITC
2001
2003
2005
2007
2008
2009
2010
Cseho szág
28,5
24,6
31,6
32,0
31,0
38,8
40,5
Lengyelo szág
-10,2
-12,8
13,8
6,7
7,2
24,0
18,9
Magya o szág
3,5
-7,2
1,4
10,9
12,3
22,7
21,8
Románia
-49,9
-42,7
-48,3
-46,4
-39,5
17,9
20,3
Szlo ákia
16,1
32,2
18,2
24,7
22,6
26,8
26,8
Szlo énia
-1,5
-3,3
7,8
3,8
0,8
15,8
14,6
KKE-6
7,0
6,5
12,5
11,2
11,5
27,3
26,4
EU-27
6,9
7,2
7,2
5,4
7,3
7,6
11,0
Napjaink a a izsgál ha o szág – külke eskedelmi öbble ének au óipa i e mék o galom a
e í e nagysága alapján – ki é el nélkül Eu ópa él onalába, köz e lenül az au óipa i ki i el
ilág anglis ájá eze ő, az ipa ág egyik inno ációs mo o jának számí ó Néme o szág mögé
ke ül . Hozzájuk hasonló mé ékű expo o ien áció csak a déli pe i é ia ko ábbi be uházások
ál al e ősen p e e ál , legnagyobb a nö ekede au ógyá ója, Spanyolo szág é el (1. áb a). A
külke eskedelmi ada ok ük ében is megállapí ha ó, hogy a nyuga -eu ópai, ame ikai és ázsiai
au ógyá ók, ille e beszállí óik ked el be ek e ési e epé é előlépe Kele -Közép-Eu ópa az
eu ópai au óipa ban meg igyelhe ő egionális á s uk u álódási olyama ok nye ese.
1. áb a: Az au óipa külke eskedelmének egyenlege Eu ópa o szágaiban, az összes ipa ági
e mék o galom százalékában (2001, 2008, 2009, 2010); o ás: ITC ada ai alapján
Figu e 1. Au omo i e ade balance in he Eu opean coun ies, in pe cen age o he o al
au omo i e ade (2001, 2008, 2009, 2010); sou ce: based on da a o ITC
Kele -Közép-Eu ópa au óipa i ki i elének és külke eskedelmi öbble ének dinamikus
nö ekedése mege ősí i ehá hipo ézisünke , mely sze in a é ség o szágai az elmúl
é izedben mindinkább a e melő e ékenységek expo o ien ál elephelyekén jelen ek meg
az ipa ág nemze közi munkamegosz ásában. A gazdasági ecesszió o ább e ősí e e a égió
e melési p o iljá . Bá a elhasznál ada ok – a beszállí ói e ékenységek egy észének
igyelembe nem é elé el – élhe ően alulbecsülik az au óipa é ség ki i elében já szo
sze epé , nem állí ha ó, hogy a Ha ok expo ja kizá ólag e ől az egy ipa ág ól üggene.
3. Eu ópá a ókuszál kapcsola endsze , számo e ő lokális elációk
A Ha ok au óipa i expo jának úlnyomó észe a izsgál időszakban mind égig az Eu ópai
Unió o szágaiba i ányul . A piaci kapcsola ok e üle i di e zi ikál ságának nö ekedésé e u al
ugyanakko , hogy a ecesszióig mindinkább e ősödö az egymás köz i, és az Unión kí üli
eu ópai o szágokkal oly a o ke eskedelem, ille e mé séklődö a domináns sze epe já szó
eu ópai mag e üle súlya. A izsgál o szágok au óipa i ki i elének öld ajzi o ien ációjában
jelen ős különbségek mu a koznak: Szlo ákia és Románia Eu ópán kí üli kapcsola ai melle
Cseho szág és Magya o szág kele -közép-eu ópai, alamin Szlo ákia és Magya o szág
Unión kí üli eu ópai o szágokba i ányuló expo ja emlí he ő meg (4. ábláza ).
4. ábláza : A Ha ok au óipa i ki i elének e üle i sze keze e (ado elációban ealizál expo
a eljes ki i el százalékában) és ipa ági ke eskedelmük egyenlege; o ás: ITC ada ai alapján
Table 4. Regional s uc u e o au omo i e expo o CEE coun ies ( ealized expo in gi en
ela ion, in pe cen age o he o al expo ); sou ce: based on da a o ITC
Relációk
Expo a ány
(%)
Külke eskedelmi mé leg
(ipa ági e mék o galom %-ában)
2001
2008
2009
2010
2001
2008
2009
2010
CZ
KKE-6
14,2
19,3
15,3
15,1
57,0
48,0
40,1
42,3
EU
74,4
67,7
74,5
71,4
23,0
26,5
41,4
41,8
Eu ópa
6,2
8,2
5,1
6,7
91,8
93,4
90,9
93,2
Világ
5,2
4,9
5,0
6,8
3,3
-12,1
-12,5
0,7
PL
KKE-6
7,6
9,4
7,6
7,3
-15,8
15,1
4,3
-7,3
EU
85,3
69,6
82,1
78,7
-7,6
3,7
30,1
19,6
Eu ópa
3,2
13,6
5,0
7,4
84,2
94,0
91,3
91,9
Világ
3,9
7,3
5,2
6,5
-52,7
-33,2
-30,9
0,4
H
KKE-6
3,5
15,2
15,5
14,2
-41,8
2,3
15,9
18,0
EU
84,9
71,5
71,8
68,8
8,5
10,0
21,3
15,3
Eu ópa
3,8
8,6
6,8
10,0
51,9
88,4
85,3
92,2
Világ
7,8
4,7
6,0
7,0
-20,8
0,8
12,5
35,1
RO
KKE-6
13,7
7,1
6,8
7,4
-17,7
-71,0
-35,4
-26,5
EU
58,3
63,4
75,8
71,7
-60,2
-42,7
22,1
23,0
Eu ópa
3,4
12,8
4,5
6,4
49,5
74,2
90,4
92,3
Világ
24,5
16,7
13,0
14,5
-27,6
-26,7
30,5
27,3
SK
KKE-6
8,7
10,4
11,9
11,5
-27,9
-9,3
-2,6
-2,3
EU
83,1
63,7
63,8
59,0
23,0
24,7
34,4
34,2
Eu ópa
5,9
11,0
11,0
12,4
95,3
58,3
24,3
32,0
Világ
2,2
14,9
13,3
17,1
-34,2
23,9
28,7
24,7
SLO
KKE-6
4,7
11,3
6,5
6,9
-6,4
16,2
-15,1
-20,4
EU
87,3
76,6
85,1
85,6
0,1
6,1
27,5
23,9
Eu ópa
6,5
8,8
6,0
5,4
53,5
26,3
7,0
1,5
Világ
1,4
3,2
2,3
2,1
-71,1
-68,3
-63,1
-50,5
KKE-6
KKE-6
9,3
13,2
11,3
11,2
EU
80,7
68,3
75,4
71,6
7,5
9,3
31,9
27,6
Eu ópa
5,1
10,6
6,3
8,2
80,2
80,2
59,5
67,6

Világ
5,0
7,9
7,0
9,0
-27,0
-14,9
-4,6
12,3
KKE-6: a izsgál o szágok csopo ja; EU: az Eu ópai Unió izsgál o szágok csopo ján kí üli
agállamai; Eu ópa: Eu ópai Unión kí üli eu ópai o szágok; Világ: Eu ópán kí üli államok.
A Ha ok az Eu ópai Unión kí üli eu ópai o szágokkal oly a o ke eskedelemben é ék el a
legnagyobb öbble e , de 2010-ben Eu ópai Unión belüli és Eu ópán kí üli ke eskedelmük is
szu ici e p odukál . Ipa ági külke eskedelmük egyenlege elsőso ban lokális, alamin
Eu ópán kí üli iszonyla ban mu a o jelen ős különbségeke : a szomszédokkal oly a o
ke eskedelem legnagyobb nye ese Cseho szág, míg az Eu ópán kí üli o szágok Szlo ákiának
hoz ák a leg öbb jö edelme az é ized olyamán (4. ábláza ).
Néme o szág, Olaszo szág és F anciao szág a Ha ok összességében leg on osabbnak
számí ó ipa ági külke eskedelmi pa ne e. Jellemző, hogy a ecesszióig alamennyi égióbeli
o szág ese ében csökken e há om expo piac együ es súlya. Az é ized olyamán a domináns
sze epe já szó Néme o szág (és kisebb mé ékben Olaszo szág) sze epének hal ányodása,
ille e F anciao szág mé sékel e ősödése igyelhe ő meg. A há om o szággal bonyolí o
külke eskedelem öbble e nö ekede , a ko ábban egionális szin en is esz eséggel zá ó
ancia eláció szu ici essé ál . Az é ized égén alamennyi izsgál kele -közép-eu ópai
o szág kiemel pa ne ekkel oly a o ke eskedelmében öbble mu a kozo (5. ábláza ).
A há om kiemel pa ne jelen őségének há e ében au óipa i állala aik égióban
mu a o ak i i ása áll. A „k ázi-in eg ál ” eu ópai piac a e melő ipa ági sze eplők ese ében
ugyanis ál alában kiemelkedő az anyao szág ogyasz ópiackén já szo sze epe (Schamp
2005). Így nemcsak az alka észgyá ás, hanem az összesze elő e ékenységek kapcsán is
kijelen he ő, hogy egy ado cég be uházása ál alában anyao szága piacának jelen őség-
nö ekedésé e edményezi. A néme eláció (VW csopo , GM-Opel) dominanciáján úl, a
lengyel-olasz kapcsola ok in enzi ásá a a Fia , a szlo én- ancia ke eskedelem on osságá a a
Renaul e ékenysége a magya áza (Szlo énia az egye len o szág a égióban, amelynek nem
Néme o szág, hanem F anciao szág a eze ő expo piaca ebben az ipa ágban). F anciao szág
súlyának számo e ő nö ekedése a é ségben meg alósí o ancia őkebe ek e ések (Renaul :
Románia; PSA: Cseho szág és Szlo ákia) ha ásai al magya ázha ó.
5. ábláza : Néme o szág, F anciao szág és Olaszo szág észesedése a Ha ok au óipa i
ki i eléből, ille e az ipa ági ke eskedelem egyenlege; o ás: ITC ada ai alapján
Table 5. Sha es o Ge many, F ance and I aly in he au omo i e expo s o CEE coun ies,
and au omo i e ade balance in hese ela ions; sou ce: based on da a o ITC
Expo a ány
(%)
2001
2010
D
F
I
Összesen
D
F
I
Összesen
Cseho szág
35,6
5,8
5,4
46,7
31,1
8,9
4,1
44,1
Lengyelo szág
42,3
5,5
21,1
68,9
27,8
8,6
16,2
52,6
Magya o szág
61,7
2,1
5,2
68,9
38,3
3,9
6,8
49,0
Románia
39,0
3,8
7,1
49,9
24,4
20,8
7,1
52,3
Szlo ákia
43,1
7,4
13,9
64,4
22,2
12,2
5,3
39,8
Szlo énia
31,6
27,2
18,0
76,8
20,1
35,8
8,6
64,5
KKE-6
42,7
6,8
11,0
60,6
28,4
11,0
8,4
47,9
Egyenleg
(%)
2001
2010
D
F
I
Összesen
D
F
I
Összesen
Cseho szág
12,7
0,6
45,4
13,9
26,8
47,1
37,6
31,4
Lengyelo szág
-2,1
-51,0
33,9
-1,8
2,2
28,2
43,3
16,3
Magya o szág
23,7
-62,0
-7,7
13,1
4,5
11,8
52,6
9,8
Románia
-54,3
-69,9
-58,8
-56,7
16,5
40,4
24,4
26,1
Szlo ákia
11,4
27,1
75,4
22,8
8,2
47,8
55,4
23,4
Szlo énia
11,3
-14,0
25,1
3,2
9,5
50,6
-1,3
26,9
KKE-6
9,0
-23,1
32,7
7,4
11,8
40,3
40,1
21,8
D: Néme o szág; F: F anciao szág; I: Olaszo szág.
2001 és 2008 közö a Ha ok egymás közö bonyolí o au óipa i expo ja 1,5 milliá d eu ó ól
7,5 milliá d eu ó a nö ekede , majd 2009-ben e ős isszaesés, a kapcsola ok in enzi ásának
csökkenése kö e keze . Figyelem e mél ó a leg on osabb ke eskedelmi elációk s abili ása: a
legnagyobb olumenű ki i el mind égig Cseho szágból Szlo ákiába, ille e Cseho szágból
Lengyelo szágba i ányul . Az é ized olyamán mé séklődö ugyanakko a égión belüli
expo kapcsola ok koncen ál sága: a íz eze ő iszonyla a ánya 85%- ól 75% alá csökken .
A kapcsola ok nagyság endje alapján há om jól kö ülha á olha ó csopo ajzolódik ki a
égióban. Cseho szághoz külön-külön igen in enzí kapcsola ok űzik mind Lengyelo szágo ,
mind Szlo ákiá (első kö ). Viszonylag jelen ős Magya o szág ke eskedelme a há om másik
iseg ádi o szággal (második kö ). Végül, jó al kisebb olumenű kapcsola ok alakul ak ki
Románia és Szlo énia, ille e a iseg ádi o szágok közö (ha madik kö ). Magya o szág és
Cseho szág Romániába i ányuló expo ja ugyanakko lá ányosan nö ekede az elmúl
é ekben, Magya o szág számá a a omán eláció ál az egyik leg on osabbá (2. áb a).
2. áb a: A Ha ok egymás köz i au óipa i ke eskedelmének ál ozása
(2001, 2008, 2009, 2010); o ás: ITC ada ai alapján
Figu e 2. Changes in mu ual au omo i e ade o CEE coun ies (2001, 2008, 2009, 2010);
sou ce: based on da a o ITC
CZ
PL
SK
H
RO
SLO
CZ
PL
SK
H
RO
SLO
2009
2010
Az au óipa i expo é ékének nagysága (millió eu ó)
0 – 100
100 – 300
300 – 500
500 – 1000
1000 ele
CZ
PL
SK
H
RO
SLO
CZ
PL
SK
H
RO
SLO
2001
2008
Az egymás közö i kapcsola ok elé ékelődésében egy ész sze epe já szo az ez ed o duló
u án jelen ős gazdasági nö ekedés mu a ó égió o szágainak megnö ekede au ó ogyasz ása.
Más ész , az au óipa i é ékláncoka i ányí ó ansznacionális állala ok s a égiái nyomán, az
elmúl é ekben számos, eze ő au ógyá ók agy beszállí ók ál al égze e ékenység épül ki
újonnan, agy elepül á elokáció ke e ében az anyao szágokból Kele -Közép-Eu ópába,
e ősí e a pe i é ia-pe i é ia eláció a cen um-pe i é ia kapcsola okkal szemben.
Összegzéskén megállapí ha ó, hogy a é ség o szágainak au óipa a őkén az eu ópai
kon inens piacá a e mel, és napjainkban mind az EU, mind Eu ópa Unión kí üli o szágai
elé iszonylag egy e e ű öbble e mu a . Kele -Közép-Eu ópa szempon jából egy ész on os
– bá összességében mé séklődő – sze epe an a nagy au óipa i be ek e ők anyao szágaihoz
( őkén Néme o szághoz) űződő kapcsola oknak, más ész a égió belső nexusainak sze epe
hosszabb á on jelen ős nö ekedés , ille e s abilnak űnő égión belüli é sze keze e mu a .
A legin enzí ebb kapcsola ok Cseho szág és köz e len szomszédjai közö alakul ak ki.
4. Személygépkocsi-összesze elők és gépjá műalka ész-beszállí ók
A közú i já műgyá ás meglehe ősen he e ogén e mékcsopo ján belül ilág iszonyla ban és
a Ha ok ese ében is a személygépkocsik, ille e a gépjá mű-alka észek expo ja já szik
megha á ozó sze epe . Kele -Közép-Eu ópa ki i elében ugyanakko nagyobb a gépjá mű-
alka észek és kisebb az „egyéb e mékek” (buszok, ehe gépjá mű ek, mo o ke ékpá ok,
s b.) észa ánya. A ké ő e mékcsopo (személygépjá mű ek és gépjá műalka észek)
egymáshoz iszonyí o ki i eli a ányában némi el olódás – a globális és eu ópai endeknek
meg elelően – a Ha ok ese ében is a gépjá műalka észek expo ja elé ö én , ami az
ipa ágon / állala on belüli nemze közi munkamegosz ás elmélyülésé e u al (6. ábláza ).
6. ábláza : Az au óipa i ki i el e méksze keze e Kele -Közép-Eu ópa izsgál o szágaiban
( e mékek az összes ipa ági expo é ékének százalékában); o ás: ITC ada ai alapján
Table 6. P oduc s uc u e o au omo i e expo in CEE coun ies (di e en goods
in pe cen age o he o al au omo i e expo ); sou ce: based on da a o ITC
2001
2010
Személy-
gépjá mű ek
Gépjá mű-
alka észek
Egyéb
e mékek
Személy-
gépjá mű ek
Gépjá mű-
alka észek
Egyéb
e mékek
Cseho szág
55
36
9
56
38
7
Lengyelo szág
44
32
25
44
37
19
Magya o szág
54
33
13
50
39
11
Románia
27
57
16
44
44
12
Szlo ákia
74
20
6
70
18
13
Szlo énia
68
20
12
73
17
9
KKE-6
56
31
13
54
34
12
EU-27
60
22
19
56
26
18
Világ
56
24
20
52
27
21
A ké leg on osabb á ucsopo ki i eli é ékének egymáshoz iszonyí o a ánya alapján
kijelen he ő, hogy Kele -Közép-Eu ópa a izsgál é izedben, a leg öbb elációban elsőso ban
személygépkocsi-expo ő kén jelen meg (7. ábláza ), s ez a endenciá a gazdasági ecesszió
á mene ileg e ősí e e is. Fel űnő, hogy a izsgál é izedben az Eu ópán belül e i ányuló
ki i elben nö ekede , míg a á olabbi ilág észek elé kiszállí o e mékek kö ében csökken
a gépjá műalka észek a ánya. Az alka észek észesedése a izsgál o szágok egymás köz i
ke eskedelmében ol a legnagyobb az é ized égén. Ezek a ények az elmélyülőben lé ő
ipa ágon / állala on belüli nemze közi munkamegosz ás egionális (kon inen ális)
dimenziójá a, ille e egy ezen belül o málódó lokális au óipa i munkamegosz ás a u alnak.