scieee Science in your language
[hu] (orig)

Női szempontok… A nők növekvő munkaerő-piaci jelenléte és hatása az amerikai családok életére az ezredfordulón

Abstract

A szakértők régóta vizsgálják a női munkavállalásban történt változások hatását az amerikai családok életére. Az 1970 és 2001 közötti időszakban a gyermeküket egyedül nevelő vagy párkapcsolatban élő, huszonöt és negyvennégy év közötti nők körében a foglalkoztatottsági ráta 43 százalékról 71 százalékra emelkedett. A családok számára a női munkavállalási kedv emelkedése egyet jelentett azzal, hogy a nők otthoni és egyéb, nem piaci tevékenysége a fizetett piaci munka irányába tolódott el. Ennek következményeként sok család csak úgy képes megoldani a gyermek ellátását, hogy fizetett szolgáltatást vesz igénybe. Ebben a tanulmányban, a témában meghatározó tanulmányok elemzésével, (1) a munka- és a gyermekvállalás stratégiáit vesszük górcső alá az egyedülálló és a párkapcsolatban élő anyák körében (2), valamint azt, hogy a munkavállaló anyák távollétének milyen következményei vannak a gyermek fejlődésére. Tanulmányunkban mindezeken felül bemutatjuk a gyermekvállalás időzítését és az első gyermek megszületése körüli munkavállalási trendeket is, különös tekintettel a 25 és 44 év közötti, a gyermekvállalás és gyermeknevelés aktív időszakában lévő nők munkaerő-piaci jelenlétére, továbbá a nők és a férfiak házimunkában és a gyermek gondozásában vállalt szerepére.

Read accessible full text

Női szempontok… A nők növekvő munkaerő-piaci jelenléte és hatása az amerikai családok életére az ezredfordulón

Author: Baluja, Petra; Czibere, Ibolya; Takács, Izolda
Year: 2016
Source: https://dea.lib.unideb.hu/bitstreams/a231660e-1f4f-42b8-9aeb-2f5938444511/download
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok… 3
KÖZELKÉP – Tanulmányok
Női szempon ok…
A nők nö ek ő munkae ő-piaci jelenlé e és ha ása
az ame ikai családok éle é e az ez ed o dulón
BALUJA PETRA* – CZIBERE IBOLYA** – TAKÁCS IZOLDA*
* Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola
Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am
** Deb eceni Egye em, Poli ika udományi és Szociológiai In éze
ABSZTRAKT
A szaké ők égó a izsgálják a női munka állalásban ö én ál ozások ha ásá az ame ikai
családok éle é e. Az 1970 és 2001 közö i időszakban a gye meküke egyedül ne elő agy pá -
kapcsola ban élő, huszonö és negy ennégy é közö i nők kö ében a oglalkoz a o sági á a 43
százalék ól 71 százalék a emelkede . A családok számá a a női munka állalási ked emelke-
dése egye jelen e azzal, hogy a nők o honi és egyéb, nem piaci e ékenysége a ize e piaci
munka i ányába olódo el. Ennek kö e kezményekén sok család csak úgy képes megoldani a
gye mek ellá ásá , hogy ize e szolgál a ás esz igénybe. Ebben a anulmányban, a émában
megha á ozó anulmányok elemzésé el, (1) a munka- és a gye mek állalás s a égiái esszük
gó cső alá az egyedülálló és a pá kapcsola ban élő anyák kö ében (2), alamin az , hogy a
munka állaló anyák á ollé ének milyen kö e kezményei annak a gye mek ejlődésé e. Ta-
nulmányunkban mindezeken elül bemu a juk a gye mek állalás időzí ésé és az első gye mek
megszüle ése kö üli munka állalási endeke is, különös ekin e el a 25 és 44 é közö i, a gye -
mek állalás és gye mekne elés ak í időszakában lé ő nők munkae ő-piaci jelenlé é e, o ábbá
a nők és a é iak házimunkában és a gye mek gondozásában állal sze epé e.
KULCSSZAVAK: női munka állalás, munkae őpiac, gye mek állalás, munka állaló anyák á ol-
lé e
Be eze és
Ame ikában a dolgozó családok ál ozó lé kö ülményei a kései házasságkö és,
a házasságon kí üli gye mek állalás, a álások magas a ánya, a á ha ó hosszabb
éle a am, a szülők, őkén a nők okozo munka állalási ked e jellemzi (Caspe és
Bianchi 2002). A leginkább szembe űnő ál ozás, amely az elmúl é izedekben a
dolgozó családok időbeosz ásá a ha ással ol , a nők – elsőso ban a pá kapcsola ban
élő, gye mekes nők – munkae őpiacon ö énő nagya ányú megjelenése. A családok
számá a ez a endencia egye jelen e azzal, hogy a nők o honi és egyéb nem piaci
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.hu
4 Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok…
KÖZELKÉP – Tanulmányok
e ékenysége a ize e piaci munka i ányába olódo el. Ennek kö e kezményekén
sok család csak úgy képes megoldani a gye mek ellá ásá , hogy ize e szolgál a ás
esz igénybe. Az elmúl é izedekben a gazdasági szükségle nagyobb mé ékben
sa kall a a munkae ő-piaci megjelenés e az egyedülálló anyáka , min a pá kapcso-
la ban élőke . Az ez ed o duló időszakában a pá kapcsola ban élő gye mekes nők
– akik a hagyományos el ogás sze in nagyobb szabadsággal endelkeznek, min a
gye meküke egyedül ne elők – a gye mek ia al ko a ellené e is a munkae őpiac ak-
í ész e ői kí án ak ma adni. A oglalkoz a ási á a csak az anyák oglalkoz a o -
ságában men á jelen ős ál ozáson, a é iak munka állalásának a ánya o ább a
is magas és s abil ma ad . Tanulmányunkban bemu a juk a gye mek állalás időzí-
ésé és az első gye mek megszüle ése kö üli munka állalási endeke , majd a 25
és 44 é közö i, a gye mek állalás és gye mekne elés ak í időszakában lé ő nők
munkae ő-piaci jelenlé é , kiemel e a nők és a é iak házimunkában és a gye mek
gondozásában állal sze epé .
A munka- és a gye mek állalás s a égiái az egyedülálló
és a pá kapcsola ban élő anyák kö ében
Az Egyesül Államokban a leg öbb nő (min egy 80 százalék) az ez ed o duló idősza-
kában negy ené es ko á a á lagosan ké gye meke állal . Az 1950-es é ekben szü-
le e gye mekes nők 83 százaléka negy ené es ko a elő szül e meg az első gye -
meké . Noha a szülési időszako sok nő uda osan igyekszik ki olni, az ez ed o dulón
a nők öbb min ele húszas é ei közepé e má gye mekes anya ol , egyha maduk
pedig a 25–40 é es ko a közö i é ekben állal a első gye meké (Bianchi 2000). Az
1961 és 1995 közö i időszak a jellemző gye mek állalás elő i és u áni oglalkoz-
a o sági ada ok sze in az 1990-es é ekben a leg öbb nő legalább ha hónapo dol-
gozo az első gye mek szüle ésé megelőzően. Ebben az időszakban áadásul a nők
min egy ké ha mada a e hesség időszakában is állal munká , szemben az 1960-as
é ekben mé 44 százalékkal. A á andós nők öbb min egyha mada dolgozo egé-
szen a szülésig, s a szülés kö e ő egy é en belül 61 százalékuk új a munkába áll ,
míg az 1960-as é ek elején a nők csupán 17 százaléka é issza a munkahelyé e
(Caspe és Bianchi 2002). Ezek az ada ok jól é zékel e ik az anyák á ollé e mia i
csecsemő- és kisgye mekgondozás biz osí ó szolgál a ások i án i megnö ekede
igény is. A 3-5 esz endős gye mekek, az anya oglalkoz a o ságá ól ügge lenül he i
időbeosz ásban lényegesen öbb ó á öl enek a ko ai ejlesz ő agy gondozó in éz-
ményekben (pl. bölcsőde, ok a ási an e el endelkező gye mek- elügyele i köz-
pon ok, ó odai előkészí ő csopo ok), min a ko ábbi időszakokban.
A nők gye mek állalás kö e ő munkába állásá elemző s a isz ikák sze in
munkae ő-piaci jelenlé ük őkén az elmúl há om é izedben indul gyo s nö eke-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok… 5
KÖZELKÉP – Tanulmányok
désnek. Az 1970 és 2001 közö i időszakban a gye meküke egyedül ne elő agy
pá kapcsola ban élő, huszonö és negy ennégy é közö i nők kö ében a oglalkoz-
a o sági á a 43 százalék ól 71 százalék a emelkede . Ugyanebben az időszakban
a hasonló ko ú é iak oglalkoz a o sága nem ál ozo jelen ősen: mindössze 86
százalék és 91 százalék közö i mozgás kö e keze be. A há om agy annál öbb
gye meke ne elő nők min egy 24 százaléka dolgozo az 1970-es é ekben, szemben
a 2001-ben mé 57 százalékkal (Chase-Lansdale és Pi man 2002).
A gye meküke egyedül ne elő és a pá kapcsola ban élő nők kö ében el é ő mun-
kae ő-piaci s a égiák és endenciák igyelhe ők meg. Az egyedülálló anyák a izsgál
időszakban nagyobb a ányban jelen ek meg a munkae őpiacon, min a pá kapcso-
la ban élők. A különbség 1970 és 1995 közö alamelyes mé séklődö , ebben az
időszakban a pá kapcsola ban élő nők oglalkoz a o sága némileg magasabb ol .
Kö ükben a legnagyobb ü emű ál ozás 1990 elő kö e keze be, az 1990-es é ek-
ben a nö ekedés inkább má csak mé sékel a ányú ol . A gye meküke egyedül
ne elő nők oglalkoz a o sági a ányának nö ekedése az 1990-es é ek második elé-
ben, az e ős gazdasági nö ekedés és az egyszülős családok család ámoga ási end-
sze ének á alakí ása időszakában men égbe. 2001- e a gye meküke egyedül ne-
elő nők lényegesen nagyobb a ányban kép isel e ék maguka a munkae őpiacon,
min nem egyedülálló á saik.
A pá kapcsola ban élő nők oglalkoz a o sági á ájának emelkedésé sokan a
é iak ize ésének s agnálásá al is magya ázzák (Jacobs és Ge son 2001), ugyanak-
ko elemzők emlékez e nek a a, hogy nem hagyha ó igyelmen kí ül az sem, hogy
ebben az időszakban a piaci lehe őségek a nők számá a is egy e nyi o abbá ál ak.
A FELESÉG MINT FŐKERESŐ A CSALÁDBAN
A ké ke esős és az egyszülős családok munkában öl ö idejének nö ekedése mel-
le a pá kapcsola ban élők nem hagyományos kenyé ke eső min áza a is á alakul .
1981-ben 15,9 százalék ol azoknak a ház a ásoknak az a ánya, ahol a nő számí-
o a családban a ő ke esőnek, ez az a ány 2000- e 22,5 százalék a nö ekede . A
jelenség őkén a ké ke esős, alacsony jö edelemmel endelkező é iak ház a ásá-
ban mu a o e ő eljes emelkedés (Winkle 1998).
A é iaknál jobban ke eső nők számának nö ekedése ellené e gyako ibb ol ,
hogy a nők ma ad ak o hon a gye mek megszüle ésé kö e ően. Míg a kisgye me-
kes (de ha é nél idősebb gye meke ne elő), pá kapcsola ban élő nők öbbsége
1998-ban alkalmazásban áll , addig a ha é nél ia alabb gye meke ne elő nőknek
csak alig öbb min egyha mada ol őállású, egész é ben oglalkoz a o munkae ő.
Esze in a gye mekük első é eiben a nők edukálják a munká al öl ö ó áik számá ,
agy egy idő e ki onják maguka a munkae őpiac ól. Min egy száz középosz álybeli
ké ke esős család elnő agjai al készí e mélyin e júból kide ül , hogy a nők – a
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.hu
6 Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok…
KÖZELKÉP – Tanulmányok
é jükhöz, pa ne ükhöz képes – a ány alan mé ékben csökken ik és alakí ják á
a ize e munká al kapcsola os e eike a család édelme é dekében (Becke és
Moen 1999). Ráadásul a ia al anyák Ame ikában kö ülbelül 7 százalékos ize és-
csökkenés szen ednek el minden egyes gye mek szüle ésé kö e ően, s elemzők
sze in ez a ény nem lehe egysze űen a p oduk i i ási ényezőkkel, a munka a-
pasz ala i é ek agy a szolgála i é ek számá al magya ázni.
A NEM PIACI TEVÉKENYSÉGEK – A HÁZIMUNKA ÉS A GYERMEKEKKEL
TÖLTÖTT IDŐ NEMEK SZERINTI ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az ame ikai i odalomban a házimunká al agy a gye mekgondozással öl ö idő
mé ésé e ona kozó ada ok egyedüli o ásául az ál alában egy 24 ó ás időin e al-
lumban ögzí e , az időbeosz ás ól készí e napló eljegyzések szolgálnak, amelyek
segí ségé el lehe ő é álik a nem piaci e ékenységek családon belüli izsgála a. Va-
jon milyen ha ása an a munkae ő-piaci jelenlé ben bekö e keze ál ozásoknak a
nem piaci e ékenységek e o dí o idő mennyiségé e? A nők o honi munkája (a
gye mekne elés e o dí o idő igyelembe é ele nélkül) az 1960-as é ekben jellem-
ző á lagosan he i ha mincké ó á ól he i izenkilenc ó á a csökken az ez ed o duló-
a. A házimunká égző é iak a ánya he i négy százalék ól íz százalék a ál ozo .
2000-ben a izennyolc é esnél ia alabb gye meke ne elő nők kö ülbelül ké sze
annyi idő öl ö ek házimunká al, min a é iak (Ho e 2002).
Ál alánosan elmondha ó, hogy a dolgozó nők (a munkae őpiac a kilépő nők)
gye mek e o dí o ideje egyál alán nem mu a csökkenés , míg a családos é iak
ese ében ez az a ány jelen ős nö ekedés mu a . Míg 1965-ben a é iak a nők di ek
gye mekgondozással öl ö idejének csupán egynegyedé öl ö ék hasonló elada-
okkal, az 1990-es é ek égén az idejük éppúgy 65 százaléká o dí o ák a gye me-
kük e, min a nők. A é iak az ese ek úlnyomó észében a házas á suk, éle á suk
jelenlé e melle eszik ki a észüke a gye mekgondozásból, míg a nők sokkal öbb
idő öl enek ke esben a gye mekkel. Noha a ku a ások nagy észe az mu a ja, hogy
a dolgozó nők ke esebb idő öl enek a gye mekükkel, min az alkalmazáson kí üli-
ek, a különbség nem ne ezhe ő d ámainak. Az alkalmazásban álló és a munkanélküli
nők gye mekkel öl ö idejének különbsége má csak azé is minimális, me a dol-
gozó anyák a kicsi gye ek melle igyekeznek le ö idí eni a munká al öl ö idő , a
nagyobb gye mek ese ében pedig a a ö ekednek, hogy a gye ek iskolában öl ö
ideje ala égezzék el a szükséges eendőke , ille e a szülők egymás ál a igye-
keznek biz osí ani a szükséges elügyele e , így az egyéb e ékenységek e o dí o
idő is le ö idül (Bianchi 2000b).
Ke és in o máció áll endelkezés e a nem helyben élő-dolgozó apáknak a gye -
mek éle ében ö énő ak í ész é elé ől. A ku a ások sze in a mos ohaapák ke e-
sebb idő o dí anak ne el cseme éjük e, min a biológiai apák. Azonban a mos o-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok… 7
KÖZELKÉP – Tanulmányok
haapák is szí esebben esznek ész a gye mekne elésben, ha az új pá kapcsola ból
közös gye mek is szüle ik (Ho e 2002). Az mindenese e még nem isz ázo , hogy
a biológiai kapocs e ősí i-e az apai unkcióka agy inkább a ól an szó, hogy leg-
inkább a „gye ek-o ien ál ” é iak állalkoznak újabb gye ek e a második házasság-
ban. Azok a é iak, akik amelle , hogy gye mekes nő el lé esí enek pá kapcsola o ,
é sze in i u óddal is endelkeznek, öbb idő o dí anak a gye mek ne elésé e,
min a gye mekkel nem é sze in i kapcsola ban álló é iak ál alában. A gye ekek
egy észe ehá nem csupán anyagi é elemben já jobban, ha é i an a családban.
A NEM SZOKVÁNYOS MUNKARENDBEN VÉGZETT MUNKA
ÉS A NŐK CSALÁDI FUNKCIÓI
Míg a munká al öl ö ó ák száma jelen ősen nem ál ozo az elmúl é izedekben,
a munkaó ák eloszlása el é éseke mu a . Noha az ame ikai gazdaság egy e inkább
a „24/7”-es időbeosz ás a épí ( ugalmas, állandó elé he ősége igénylő munka ég-
zés), az embe ek egy e nagyobb számban dolgoznak a késő es i ó ákban agy hé -
égéken is. A há om műszakban ö énő munka égzés melle a demog á iai és a
echnológiai ál ozások, alamin a nők oglalkoz a o ságának nö ekedése és a ké -
ke esős ház a ások számának gya apodása is jelen ősen hozzájá ul a szolgál a ó-
ipa ejlődéséhez és nö ekedéséhez. A olyama ége edményekén el e jed é ál a
ál ozó időbeosz ásban ö énő munka égzés. A éma szaki odalma ennek kapcsán
nem csak a munka–magánéle egyensúlyának elbo ulásá a ja k i ikusnak, hanem
az éjjeli agy ál o műszakban dolgozó embe eke enyege ő súlyos egészségügyi
kö e kezmények ől is beszámol.
A munka állalók kö ében iszonylag el e jed a nem nappali műszakban ö é-
nő munka égzés, amely a ány alanul magas az alacsony jö edelműek kö ében. Az
USA-ban a pénz á ban dolgozók, a ehe au ó-so ő ök, a elszolgálók, a szakácsok és
a po ai agy aka í ószemélyze éjszakai munkája a leg osszabbul ize e oglal-
kozások se eghaj ójakén az éjjeli műszak ka egó iájába so olha ó. Ke és ada áll
endelkezés e a ól, hogy az alacsony jö edelmű családok hogyan udnak úgy meg-
elelni az éjjeli műszak kö e elményeinek, hogy a gye mekne eléssel já ó elada o-
ka is el kell égezniük. A szülők i ka ese ben álasz ják önszán ukból az éjszakai
műszako , nyil án a szükség kénysze í i a szűkös álláslehe őséggel bí ó embe eke
az éjszaki munka endbe. Elő o dul, hogy a gye mekgondozásból issza é ő nők egy
észe önkén kény elen az éjszakai műszako álasz ani, miu án a munkába állás
kö e ően gyak an szembesülnek a munkaó ák/munkanapok sze ezhe ősége és a
gye mekellá ó in ézmények szűkös lé számke e e mia a gye mekelhelyezés nehéz-
ségei el (P esse – Cox 1997).
A endelkezés e álló ada ok a a u alnak, hogy a öbb műszakban ö énő mun-
ka égzés nega í an be olyásolja a házasságok, pá kapcsola ok minőségé és s abili-

METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.hu
8 Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok…
KÖZELKÉP – Tanulmányok
ásá , noha a családi unkcióka ekin e mind pozi í , mind nega í ha ások is el-
edezhe ők. S aines és Pleck (1983) ku a ásai sze in a ál o műszakban ö énő
munka komoly be olyással an a család éle minőségé e, alamin súlyos pá kapcso-
la i kon lik usok o ása lehe , elsőso ban a pá ok együ öl ö idejének minőség-
omlása e én.
A nem szok ányos munka endben égze munka a család unkciói a és kapcso-
la ai a is kiha ással an. A öbb műszakban dolgozó szülők gyak an endsze elenül,
ke ese alszanak, emia nagyobb a s essz, öbb a családon belüli kon lik us, a gye -
mekekkel aló kapcsola nem ud kellően elmélyülni (Rahman – Pal 1994). A családi
össze a ozás egyik nagyon on os mé őegysége a közös acso a, amely lehe ősége
e em a a almas együ lé e és a családi sze eződések e. P esse (1999) ámu a-
o , hogy az éjjeli agy ál o műszakban dolgozó szülők sokkal ke esebb alkalom-
mal acso áznak együ gye mekeikkel, min nappal dolgozó á saik.
P esse (1994) a oglalkoz a o ságo és a ház a ási munkák nemek sze in i el-
osz ásá izsgál a a ké ke esős ház a ásokban, az alál a, hogy azokban a csalá-
dokban, ahol a nő nappali, a é i éjszakai agy ál o műszakban dolgozik, a é iak
lényegesen nagyobb a ányban égeznek adicionálisan női elada oka , a nappali
műszakban dolgozó pá ok ház kö üli e ékenységei el összehasonlí a. Az éjszakai
műszakban dolgozó é iak a klasszikusan női elada ok közül maguk a állalják a
őzés , a mosoga ás , a aka í ás , a mosás , asalás , ső a uhák ja í ásá is. A izs-
gála egyé elműen az mu a ja, hogy ha a é i pa ne napközben egyedül a ózko-
dik o hon, nagy alószínűséggel á állalja a adicionálisan női elada oka .
Az anyák munka állalásának kö e kezményei a gye mekek
ejlődésé e – pozi í és nega í ha ások
Az Egyesül Államokban a szülők ál al a gye mekek számá a igénybe ehe ő napköz-
beni elhelyezések el é elei jelen ős el é éseke mu a nak a e üle i elhelyezkedés, a
szolgál a ások minősége és a ize endő köl ségek e én is. A gye mekgondozó és is-
kolai előkészí ő in ézmények melle lé eznek kisebb családi napközik is, de gyako i,
hogy egy elnő e , ese leg egy okon alkalmaznak a szülők a gye mek elügyele é e.
Az USA-ban a beiskolázás elő álló gye meke ne elő családok (ahol az anya dol-
gozik) 56 százaléka, míg az idősebb gye meke ne elő családok 31 százaléka esz
igénybe ize ős gye mek elügyele e . 1999-ben a gye mek elügyele e á lagosan
köl ö összeg a családi jö edelem 7,5 százaléká e e ki, az ó odás ko ú gye mekek
ese ében ez az összeg 9 százalék ol , míg az iskolásko ú gye mekek ona kozásában
családonkén a családi kassza 5,3 százaléká e e igénybe. Az alacsony jö edelmű
családok számá a iszon komoly nehézsége jelen e a gye mek elügyele köl sé-
gei elő e em eni: a izennyolceze dollá é es jö edelemmel nem endelkező csa-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok… 9
KÖZELKÉP – Tanulmányok
ládok ese ében a családi be é el 23 százaléká emész e e el a gye mek elügyele .
Ugyanakko a gye mekgondozási közpon ok szín onalá a megké deze ek csupán
közepesnek minősí e ék, de a család agok, bébiszi e ek agy egyéb nem hi a alos
gye mek elügyele e biz osí ó személyek ál ali elügyele szin én nem kapo magas
minősí és (Kon os és m sai 1995).
A gye mek ejlődése szempon jából a en i minősí és há om on os kö e kez e-
és on maga u án. A gye mekgondozási szolgál a ások az elmúl húsz-huszonö
é ben igen gyo san ejlőd ek, és a gye mekek és a kamaszok öbbsége az ez ed o -
duló időszakában a nap ja a észé má nem a szülő elügyele e melle öl ö e. Az
USA-ban a gye mekgondozási elada ok ellá ásá elsőso ban nem a család agok ég-
zik, jóllehe a okonok igen jelen ős sze epe já szanak a őkén csecsemőko ú gye -
mekek elügyele ében. A gye mek elügyele biz osí ásában leggyo sabban a p o i
alapú szolgál a ások ejlőd ek. 1996-ban a szociális e o mok kö e kez ében az ala-
csony jö edelmű családok nő agjai nagy számban jelen ek meg a munkae őpiacon.
A gye mekgondozási é ek u án a sike es munkába állás elengedhe e len el é ele a
gye mekek elügyele ének megoldása. Míg az alkalmazásban álló nők egy észének
sike ül megoldania a családon belüli gye mek elügyele e , addig az alacsony jö e-
delmű anyák a be é elük nagy észé a gye mekgondozási szolgál a ások igénybe é-
elé e ol ak kény elenek köl eni.
A gye mekgondozás szín onala komoly megha á ozó ényezője a kisgye mekek
ejlődésének. A émában oly a o ki e jed ku a ások e edményei egyé elműen
ámu a nak a minőségi kö e kezmények e. A középsze űnek minősí e ellá ás a-
lójában alószínűleg alacsony agy nem meg elelő szín onala aka . Tekin e el a
nagy ó aszám a, ami a gye mekek a elügyele e biz osí ó in ézményekben öl e-
nek, elemzők hangsúlyozzák, hogy a gye mekgondozás komoly po enciáloka ej
magában a kisgye mekek egészséges ejlődése és ál alános jóllé e szempon jából
(Lomba di 2003).
HA DOLGOZIK A NŐ… A NŐI MUNKAVÁLLALÁS ÉS A CSALÁDI ADAPTÁCIÓ
A émában elsőkén elme ülő ké dés: ajon nega í i ányba be olyásolja-e a kisgye -
mek ejlődésé , ha az anya dolgozik (Bianchi 2000)? A nők ömeges elhelyezkedésé-
el egyidejűleg ez a ké dés egy e öbbszö hangzo el. Foglalkoz a a a ku a óka ,
hogy ajon az anya hosszabb idejű á ollé e e edményekén – őleg a kisebb gye -
mekek ese ében – hogyan alakul a gye mek ál al észlel anya-gye mek kapcsola , e-
kin e, hogy a gye mek az anyá a biz onság és a kö nyeze el edezéséhez szükséges
s abil bázisnak ekin i (Ainswo h és m sai 1978). A ku a ók el é elez ék, hogy az
anya á ollé e kizá ólag ked ező len kö e kezményekkel lehe a gye mek szociális,
emocionális és kogni í ejlődésé e. Az elmúl é izedekben égze ku a ási e ed-
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.hu
10 Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok…
KÖZELKÉP – Tanulmányok
mények nem ámasz ják egyé elműen alá a nega í hipo ézis . A izsgála okból i-
lágossá ál , hogy a nők oglalkoz a o sága a gye mek ejlődésé e pozi í , semleges,
de nega í kö e kezményekkel is já ha . Az anya elhelyezkedése elsőso ban a kicsi
gye mekeke é in he i. A csecsemők ese ében az anya és gye meke számá a is sok-
kal ked ezőbb, ha az anya izenké hé nél öbb idő öl o hon a gye mek gondozá-
sá al. Ál alában előnyösnek mondha ó, ha az anya elein e észmunkaidős munká
állal, ille e a munka ilágába ö énő issza é és a gye mek egyé es ko a elő nem
ö énik meg.
Ho man és Youngblade (1999) izsgála aiból kide ül , hogy az alkalmazásban
álló nők iskolás- agy kamaszko ú lánygye mekei jobb iskolai szín onalon eljesí-
enek, alamin nagyobb alószínűséggel álasz anak nem adicionális sze epeke ,
min a munkanélküli anyák lánygye mekei. É dekes e edmény, hogy a oglalkoz-
a o nők iú- és lánygye mekei nemi sze epa i űdjei ke ésbé adicionálisak. A
ku a ási e edmények az is igazol ák, hogy az anya oglalkoz a o sági s á uszának
ügg ényében a szegénységben elnö ek ő kisiskolás ko ú gye mekek ejle sége is
komoly el é éseke mu a , s a oglalkoz a o anyák gye mekei ked ezőbb kogni í
és szocioemocionális készségekkel endelkez ek.
Ha a nega í kö e kezményeke izsgáljuk, a ku a ások egy észe alacsony iskolai
eljesí mény mu a a középosz álybeli kisiskolás ko ú iúgye mekek kö ében. Ho -
man és Youngblade (1999) ámu a o a a, hogy a ked ező len ejlődési endenciák
abban az ese ben hozha ók össze üggésbe az anya oglalkoz a o ságá al, ha a nem
észmunkaidős alkalmazás má a gye mek első éle é ében megkezdődik.
Az anya munkába állása öbb szin en pá huzamosan is be olyásolja a család éle-
é . Az anya oglalkoz a o sága nem di ek módon be olyásolja a gye meke , sok-
kal inkább a köz e len élményeiben hoz ál ozásoka (Go ied és m sai, 1995).
E nog á iai izsgála okban az anyák a munkának a gye mekeke is é in ő egyen-
súly e em ő ha ásá ól is beszámol ak. Az elhelyezkedő nők a családi ja ak meg-
sze zésében on os ész e őnek, a gye mekük számá a kö e endő modellnek é zik
maguka . Galinsky (1999) sze in a szülők nem csupán a gye mek pszichológiai ej-
lődésének on os köz eműködői, de ők eze ik be gye meküke a munka ilágába is.
A családok gyo san adap álódnak a meg ál ozo iszonyokhoz. A ku a ási e ed-
mények az mu a ják, hogy a családok nem passzí ész e ői az anya munkába ál-
lásának: az önálló szabadidős e ékenységek helye a gye mekkel közösen öl ik
az idő , ille e lezajlik a ház a ási elada ok szülők közö i megosz ása is. Ko áb-
ban a ház kö üli eendők sokasága mia az anyák az o hon öl ö idő egy bizonyos
észé ud ák kizá ólagosan csak a gye mekeik e o dí ani. Ráadásul egy családon
belül öbb gye mek is szüle e , így az egy gye mek e o dí o idő a ánya jelen ősen
nem ál ozo . A izsgála okból kide ül , hogy a családok képesek alkalmazkodni
az új helyze hez, s maximálisan igyekeznek kihasználni a gye mekkel öl ö idő .
Sok ese ben az anya észmunkaidős állás állal, agy szabadidejé á csopo osí a
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/1/5
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Baluja P. – Czibe e I. – Takács I.: Női szempon ok… 11
KÖZELKÉP – Tanulmányok
a gye mekei e o dí ja szabad pe cei , ille e az anya munka mia i á ollé ében az
apa is ak í an ki eszi a észé a gye mekne elésből. A izsgála i e edmények egyé -
elműen az mu a ják, hogy az anya elhelyezkedésé kö e ően a család ak í an igyek-
szik idomulni az új helyze hez (Go ied és m sai 1995).
Azok a ku a ások, amelyek pusz án csak az anya alkalmazo i agy ügge len s á-
uszá különböz e ik meg, igyelmen kí ül hagyják a oglalkoz a ási kö ülmények
egyéb kulcs ál ozói , amelyek ha ással annak a gye mek ejlődésé e. A munkaó ák
száma agy a munkahelyi au onómia mé éke például össze üggésbe hozha ó a csa-
ládi iszonyokkal és a gye mek e edményei el.
Ho man és Youngblade ku a ásösszegző elméle e (1999) sze in a dolgozó csalá-
dokban há om alap e ő szempon o kell igyelembe enni, amelyek a gye mek ejlő-
dése szempon jából on osak lehe nek. Ezek a szülői maga a ás és az o honi közeg,
az apa ész é ele a család éle ében, ille e az anya pszichés kondíciója. Mindezek
melle igen on os egy negyedik ényező is megemlí eni: a család anyagi o ásai .
Egy gye mek éle é az anya ál al meg e mel ja ak is be olyásolha ják (Hus on
2002). A ku a ók el é elezése sze in az anya munkába állásából szá mazó jö ede-
lem jelen ősége az alacsony jö edelmű családok ese ében ela í e nagyobb (Desai és
m sai 1989), így a kisebb be é ellel endelkező családok ese ében az anya elhelyez-
kedése ki ejeze en pozi í kö e kezményekkel já . A Dea ing és munka á sai ál al
égze izsgála (2001) á ilágí o a a, hogy a szegény családok gye mekeinek
kogni í és szociális ejlődése szempon jából a család jö edelmi iszonyaiban bekö-
e kező ál ozások sokkal lényegesebbek. Az anya ke ese én ke esz ül az é kezés, a
uházkodás és a lakha ás nehézségei megoldódha nak, elé he ő é álnak az egész-
ségügyi szolgál a ások (Hus on 2002). A gya apodó családi kasszának köszönhe ően
nő az o hon is elé he ő já ékok, köny ek száma, gyako ibbá álha nak a közös csa-
ládi ki ándulások (B adley 1995).
A szülők oglalkoz a o sága és a gye mek ejlődése kapcsán különösen on os
hangsúly kap a meg elelő szülői maga a ás. Az o honi kö nyeze , azon belül is a
szülői maga a ás köz e í i a gye mek számá a a családo é ő ha ásoka . McLoyd
(1990) számos izsgála e edményei összegez e mu a o á, hogy a család nehéz
anyagi helyze e mia i pszichés nyomás okán kialakuló du ább, ke ésbé ámoga ó
bánásmód szen edő alanyai a gye mekek, akiknek szociális és é zelmi megnyil ánu-
lásaiban e en é he ő a ká os szülői maga a ás.
Chase-Landsdale és Pi man (2002) a szülői elada ok ha dimenziójá külön-
böz e e meg: (1) édelem, (2) melegség és egymás i án i nyi o ság, (3) kon oll és
egyelmezés, (4) kogni í s imuláció, (5) min aadó maga a ás, (6) családi szokások
és hagyományok á ö ökí ése. A ámoga ó szülői maga a ás a gye mek ejlődésének
ked ezőbb po enciáljá e edményezhe i, de bizonyos külső ényezők, min például a
szülők nagyon alacsony jö edelme, nehéz éle kö ülményei, az állandó lakóhely hiá-
nya, az izoláció a szülő ámoga ó maga a ása ellené e is nega í i ányban ha nak.