■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
Bo za Bianka
A elsőok a ás és a munka közö i á mene
Be eze és
A issen égze diplomások munkae ő-piaci helyze ének egyik mu a ója a égze ség
megsze zésé kö e ő időszak hossza, és milyensége. Manapság a elsőok a ásból a munkae ő-
piac a eze ő ú egy e össze e ebb és ugalmas, me sokan má az egye emi, őiskolai é ek
ala is dolgoznak, másoknak iszon hónapokba elik a égzés u áni elhelyezkedés. Az
á mene ehá má a anulmányi idő közben, a diploma megsze zése elő megkezdődik a
különböző szakmai gyako la ok, képzés ala i munka égzés, ese leg önkén es munka állalás
o májában. Napjainkban az álláske esés elhúzódása magá al hoz a a má nem anul, iszon
még nem is dolgozik, issdiplomás munkanélküli s á usz . Azonban a issdiplomás
munkanélküliek el é ően iselkednek a öbbi munkanélküli csopo ól, hiszen ál alában még
nem dolgoz ak őállásban és a család a ja el őke .
Az egye emi diploma agy abszolu ó ium megsze zése, és a munkahely meg alálása
közö i időszak ól igen ke ese udunk. Vannak számada ok, s a isz ikák, úgyne eze kemény
ada ok a émá al kapcsola osan, azonban ezek anulmányozása u án sem kapunk egy á ogó,
á nyal képe e ől az á mene i állapo ól. Sokak sze in ez az állapo o külön éle szakaszkén
is lehe é elmezni, ugyanis az i el öl ö idő és a megsze ze apasz ala ok nagyban
megha á ozzák a diplomás ka ie kezde é . Mi el nincs ke ese ük, a család el a o kén
kezeli őke , isszaköl öznek agy el sem köl öznek o hon ól. Nem képesek maguka önállóan
enn a ani, a szülők anyagi o ásai a igény a anak mindaddig, amíg nem lesz s abil
ke ese ük agy azon úl is. Ez az éle szakasz pá osul a posz adoleszcens, ia al elnő ko
jelenséggel, ami a későbbiekben észle esen is bemu a ok.
A ku a ásomban a a a ké dés e sze e nék álasz kapni, hogy azok a diplomások, akik
nem in eg álódnak ög ön a égzés u án a munkae ő-piacba mi csinálnak, hogyan élik meg
ez az időszako , mikén emlékeznek issza á, o ábbá mi jellemzi ez a posz adoleszcens
éle szakasz . A ké dések e egy sajá in e jús ku a ással p óbál am meg álaszolni, aminek
ke e ében kilenc élig s uk u ál in e jú készí e em a Deb eceni Egye emen égze ekkel.
A posz mode n éle szakasz
Az ok a ási expanzió ha ásá a a ia alok egy e öbb idő öl enek a külön éle ok a ási
in ézményekben, ezzel pá huzamosan a munkába állás időpon ja is elhúzódik. Ennek az egyik
ha ása, hogy a a ós pá kapcsola ok is el olód ak a ia alok húszas é einek második elé e, és
ennek kö e kez ében jó al később állalnak gye meke , akiknek ma má a jelen ős hányada
házasságon kí ül szüle ik. Mindezek melle az az idő is megnö ekede , ami a szülői házban
öl enek. Ál alában akko köl öznek csak el o hon ól, amiko megházasodnak, agy
összeköl öznek alaki el, míg ez ko ábban az iskolai anulmányok be ejezésé el, agy a
203
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
munkába állással pá osul . (Szabó – Baue 2009: 8) Ezek ál alános endenciák az i júság a
ona kozóan, azonban a dolgoza omban kizá ólag a elsőok a ásból issen kilépő hallga óka
izsgálom.
Fel é elezésem sze in a pályakezdő diplomások munkake eséssel el öl ö idejük ala
sok ekin e ben meg elelnek a posz adoleszcens, új i júság k i é iumainak. A hazai és
nemze közi i júságszociológiában ku a ások so a oglalkozik a posz adoleszcenciá al, és
különböző é elmezések szüle ek. Somlai Pé e sze in ez egy on os szociológiai jelenség,
me az éle pálya bizony alanságai és a á sadalmi ál ozások okoza akén ömegessé ál a
kamaszko elnyúlása. Ő ez új i júságnak ne ezi. (Somlai 2007: 17) A ia alok izsgála á a
olyama osan szükség an, és ha a posz adoleszcenciá ól an szó, az egye emis a i júság
ku a ása ej i a legjobb lehe őségeke , hiszen ők azok, akik a leginkább ho dozzák a nyuga i
o szágokban má meg igyel jegyeke . (Kabai 2007)
A posz mode n éle szakasz kialakulása
A hosszabban elnyúló iskolai és szakmai képzés, alamin a munkanélküliség, és a nehéz
elhelyezkedés mind a mode nizáció so án bekö e keze á sadalomsze keze i ál ozás
kö e kezményei. (Vasko ics 2000: 4) Somlai Vasko icso kiegészí e egy
á sadalom ö éne i olyama e edményekén é elmezi a jelensége , a posz indusz iális
á sadalom kialakulásának kö e kezményekén . Ehhez kapcsolódik a második demog á iai
á mene elméle , ami Van de Kaa ne éhez űződik. Az 1960-as é ek ől új ko szak kezdődö
Eu ópa népesség ö éne ében az á alakulás ké ő jellemzője a e mékenységi maga a ás
ál ozása és a családi kapcsola ok á alakulása. Emelle e jed az indi idualizmus, jellemző a
hagyományos é ékek ől, és no mák ól aló el á olodás, a posz mode n é ékek e jedése, és a
szexuális kö ö ségek ől aló megszabadulás. Ezek a olyama ok meg ál oz a ák az éle pálya
szakaszai , különösen a ia aloké . A anulás és a munka ilága jelen ősen á alakul , a
munka állalás éle ko ban ki olódo , a pá kapcsola ok és család e ezés no mái á alakul ak.
(Somlai 2007)
Hazánkban a kilenc enes é ek ége elé kezdődö el a ömeges elsőok a ási
expanzió, amiko ól ug ássze űen megnő a elsőok a ásban ész e ők száma. Ez a
posz indusz iális á sadalmak egyik ő jellegze essége. (Tó h 2007: 112) A elsőok a ásban
aló ész é el bá mindenki számá a nyi o , mégis a gyako la ban ez a lehe őség a közép okú
és első okú égze séggel endelkező szülők gye ekeinek ada ik meg elsőso ban. A
á sadalom szélesebb é egei számá a o ább a is csak egy olyan elméle i lehe őség ma ad,
ami el nem udnak élni. (Szabó – Baue 2009: 8) A diákok hosszabb ideig anulnak, egy e
öbben olják ki a képzési idejüke , halasz anak, új képzés kezdenek, egy e idősebb ko ban
diplomáznak. A elsőok a ási expanzió ha ása, hogy az alacsonyabb iskolai égze ségűek
nagyobb alószínséggel lesznek munkanélküliek, me a magasabb képze séggel endelkezők
kiszo í ják őke a munkae ő-piac ól. To ábbi kö e kezménye, hogy a diploma leé ékelődö ,
má nincs olyan p esz ízse min a kilenc enes é ekben, azonban a diplomások bé előnye
o ább a is jelen ős. Nem jelen biz os állás a diploma, sokszo hosszú időnek kell el elnie
ahhoz, hogy meg elelő munká kaphassanak az egye emen égze ek. (Ke esi – Küllő 2006:
222) Mindezek melle a kínála i oldalon nagyobb számban jelennek meg a magasabb iskolai
204
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
égze séggel endelkező munka állalók. Ez a olyama azzal já együ , hogy a
elsőok a ásból issen kilépők hajlandóak lesznek a ko ábbinál nagyobb a ányban
alacsonyabb ke ese i szín onalú állásoka be öl eni. A diplomás ia alok közül sokan a
szakképze ségüknél alacsonyabb szin ű munkakö ben kezdenek el dolgozni. (Somlai 2007:
25)
A posz adoleszcencia jellemzői
Kenis on eze e be a posz adoleszcencia ogalmá az 1970-es é ekben, és az 1968-as
diáklázadás ész e ői e használ a előszö , ezzel az elhúzódó kamaszko a u al . Ekko
kezd ek bizonyos elnő ko a jellemző iselkedési o mák jelen kezni má a ia al
ko osz álynál is. (Vasko ics 2000: 4) A ia alok hama abb kezd ek el szexuális éle e élni,
iszon ezzel egy időben elkezde ki olódni a munkába állás, anyagi ügge lenség időpon ja.
A posz adoleszcenciá egyesek a ia alko , min homogén időszak megszűnésekén
é elmezik, mások iszon egy e inkább szélesedő, lá ha a lan ha á onalkén a ia al és
elnő ko közö . Azonban on os megemlí eni, hogy ez egy beékelődő éle szakasz a ia al és
elnő ko közö , ami ál alában nem álik a óssá. (Vasko ics 2000: 5)
A posz adoleszcencia on os jellemzője a jeleno ien ál ság, hiányzik a megállapodás a,
biz onság a aló ö ek és, ille e az elhúzódó anyagi, é zelmi üggőség a szülők ől. Ez a
men ali ás abból is adódik, hogy isz ában annak azzal, hogy a szülők anyagi és kul u ális
őkéje mögö ük áll. A ia alok ugalmasak, ha kell mono on munká is el állalnak, de ha
udják, és an lehe őségük, akko ki á ják a számuk a meg elelő munká . A
munkanélkülisége plusz éle szakasznak ogják el, ami számos lehe őségeke kínál számuk a.
(Du Bois Reymond 2006: 290)
Emelle az éle mód, és a ia alság on os onása, hogy össze o lódnak a különböző éle szakaszok,
jelen ese ben a anulás és a munka. A posz mode n ia alok éle ében má egy e i kábban alakul a
ko ábbi so endben az egyes éle események egymásu ánisága, az iskola be ejezése – szakképze ség
megsze zése – munkába állás – eljegyzés – házasság – elszakadás a szülői ház ól, önálló ház a ás
kialakí ása – ak í szexuális éle – gye mek állalás. (Kabai 2009: 22) Ehelye az egye em ala sokan
dolgoznak, azonban a diploma kézhez é ele u án mégis munkanélküli s á uszba ke ülhe nek, ille e a
munka melle is anulha nak. Az éle szakaszok ehá összeke e ednek, elcsúsznak egymáshoz
képes .
A meghosszabbí o i júko nak o ábbá sajá os jellemzője az, hogy a ia alok nehezen
szakadnak el egyes gye meki sze epeik ől, és a elnő ko kö eleze ségei az előző
nemzedékhez iszonyí a később állalják maguk a. A meghosszabbodo kamaszko egyik
jellegze essége a hazaköl özés. Sokan elköl öznek amiko megkezdik a első okú
anulmányaika , majd miko azoka be ejezik, isszaköl öznek. A szülők kapcsola a á alakul a
ia al elnő é el, ke ésbé ellenő zik a cselekede eike , jobban elkülönül a ké nemzedék éle e.
(Somlai 2007) Mindezek melle nagyon lényeges ál ozás, hogy a nemek közö i
különbségek el űnőben annak, ehá az elhúzódó kamaszko jelensége éppen úgy megjelenik
a ia al nők nemzedékében is, min a é iaknál.
205
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A elnő é álás jellemzői
Tá sadalom udományi szempon ból akko alósul meg a elnő é álás, amiko az egyén
önálló dön ési joggal endelkezik a elnő eknek enn a o á sadalmi pozíciókban. Ilyenek a
oglalkozás, munka, pá kapcsola , sok sze ző ide so olja a poli ikai, kul u ális éle ben aló
ész é el . Vasko ics sze in az első lépés a elnő é álás elé az iskola elhagyása, amiko ól
munká állal a á ke ülnek az önálló ke ese el endelkezők csopo jába. (Vasko ics 2000: 6)
Sok ese ben azonban nem ö énik meg az a bizonyos első lépés a elnő éle elé akko ,
amiko állás ke esnek a issdiplomás munkanélküliek, melynek émám szempon jából
kiemel jelen ősége an.
Vasko ics ö le álási, és négy elszakadási dimenzió különböz e meg. Azoka ne ezi
elnő nek, akik az ö le álási szin nek meg elelnek. Az első a jogi é elemben e le álás,
ami hazánkban a 18. éle é be öl ésé el pá osul, a nagyko úságo jogilag innen számí juk. A
kö e kező a szülői ház ól aló le álás, ami on os lépés az elszakadás ú ján, a elnő é álás
egyik alap e ő kö e elménye, hiszen izikailag is sike ül az el álás. Ez leg öbbszö akko
kö e kezik be, ha az egyén má endelkezik munkahellyel, jö edelemmel. Ehhez hozzá űzi,
hogy hazánkban osszak a ia alok lakáshoz ju ási lehe őségei, így ez a le álási ípus a külső
kö nyeze is nehezí i. A ha madik dimenzió az anyagi, pénzügyi le álás, ami szin én szo osan
összekapcsolha ó az önálló, ügge len éle el, ahhoz hogy lé ejöhessen az anyagi
ügge lenedés szükséges a sajá munkahely, és ke ese . Az u olsó elő i ípus az önálló dön és
e edményező le álás, ami az olyan cselek éseke jelen i, ami ől a ia al elnő önállóan dön ,
és az szülői ellenő zés nélkül haj ja ég e. Végeze ül a szubjek í le álási o ma az, amiko
az egyén sajá magá is elnő nek gondolja. (Vasko ics 2000: 7)
Az első elszakadási dimenzió pedig az időben késlel e e le álás, amiko ko ban
később kö e kezik be a le álás az előbb bemu a o dimenziók men én. Részleges le álás ól
akko beszélhe ünk, ha az egyes dimenziók nem szink onban, hanem elcsúsz a alósulnak
meg. Sokan az anyagi ügge lenedésük kezde i szakaszán még o hon laknak, hogy pénz
spó olhassanak és, ne kelljen egyedül enn a aniuk egy ház a ás . A kö e kező ípus a
okoza os le álás, amiko az éle szakaszoknak meg elelően ö énik meg az elszakadás a
szülők ől. Az u olsó pedig a e e zibilis ( issza o duló) le álás, ami elég gyako i, me a
elnő i lé o mái issza o dí ha óak, elképzelhe ő olyan ese , hogy ö és megy égbe az
éle szakaszban. Ilyen például az iskolai, szakmai képzés ége, amiko még nem alálnak
munká a ia alok, és hazaköl öznek az addig önállóan élők is. (Vasko ics 2000: 7-9)
F issdiplomás munkanélküliség
Az elmúl é izedekben hazánkban jelen ős á sadalmi és gazdasági sze keze á alakulás men
égbe, az egye emi képzések nem ud ák meg elelően kö e ni a munkae ő-piaci ál ozásoka ,
el á ásoka , és igényeke , ille e az ok a ási expanzió ha ása sem elhanyagolha ó. Egy e
bonyolul abbá álik napjainkban a ia al diplomások számá a a munkae ő-piaci in eg álódás,
ez az egy e hosszabbodó munkanélküli s á usz, a képze ség és be öl ö munkakö
szé csúszása is alá ámasz ja. Sokan pályaelhagyókén kezdik a képzés u áni éle üke . (Nándo i
2010: 193) Azonban a ia al diplomások munkae ő-piaci helyze e ked ező, nincs nagy
206
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
diplomás munkanélküliség, bá a különböző képzési i ányokban, és képze ségi szin eken
nagy okú el é ések mu a ha óak ki.
A issdiplomás munkanélküliek közül annak olyanok, akik issza é nek alamilyen
képzésbe a munkanélküliség elől menekül e, ami új ípusú s a égia. Vannak, akik ájönnek,
hogy kép elenek elhelyezkedni a szakmájukkal, ezé egy ál aluk szubjek í e jobbnak megí él
szak a i a koznak be, agy el égeznek egy an olyamo , ejlesz ik az idegennyel - udásuka .
Mindez azé , hogy még jobban bebiz osí sák maguka a öbb éle udás és papí
elhalmozásá al a munkanélküliség ellen. (Róbe 2002: 231)
A munkanélküli é áló, pon osabban egye em u áni éle üke ilyen s á uszban kezdő
issdiplomások számá a nem a ize és, a ke ese hiánya a leg ájóbb pon , hiszen leg öbbjüke
a családja ámoga ja anyagilag, ille e mi el o hon élnek nincs sok kiadásuk, inkább a kuda c
helyze ek usz álják őke . A ia alok számá a majdhogynem elképzelhe e len még egye emi
é eik ala , hogy majd ők is munkanélküli é álha nak, és nincsenek e e kialakul
éle s a égiák. (Szabó-Baue 2009:53) A pályakezdő munkanélküliek idő öl ésé más onások
jellemzik, min ál alában a munkanélkülieké . Sokan közülük nem dolgoz ak, ezé lényegesen
ke esebben égeznek ebben az időszakban kiegészí ő, és/ agy ház kö üli munká , aminek
egyik oka lehe a gye ekko ukban kialakul családi munkamegosz ási séma megma adása.
Tehá a munkanélküliség a ő akadálya az önálló á álásuknak is. (Bán al y 2003: 125)
Mindemelle elmondha ó, hogy az elhelyezkedés alószínűsége ked ezőbb a magasabban
iskolázo szülők gye ekei ese ében, ugyanis ez a há é olyan kul u ális és kapcsola i őké
jelen he , ami elősegí he i a ia alok számá a az elhelyezkedés . Más elől iszon a család jobb
anyagi helyze e az is jelen he i a ia al diplomásnak, hogy nem olyan on os a mielőbbi
munkae ő-piaci in eg áció, ezé nem kénysze ülnek olyan sű űn pályaelhagyás a. (Gá i 2010:
172)
Az empi ikus izsgála e edményei
Ku a ásom so án k ali a í módsze használ am, kilenc élig s uk u ál in e jú készí e em.
Azé álasz o am a ku a ásnak ez a o májá , me jól kiegészí i a k an i a í , számsze ű
ada oka , és az in e júk ál al mélyebb, á nyal abb képe kapha unk e ől az á mene i
időszak ól. Az in e júalanyok 23 és 29 é közö i ia alok ol ak. Mi el csak a Deb eceni
Egye emen égze ekkel készí e em in e júka , ezé p óbál am minél öbb éle ka ól, szak ól,
és képzési szin ől ki álasz ani személyeke . Mindannyian más aj a szakokon égez ek, ö en
alapképzés , ille e négyen mes e szako , agy osz a lan képzés égez ek. A min ába aló
beke ülésnél a ő k i é ium az ol , hogy legalább há om hónap eljen el az egye em
el égzése, és a munkába állásuk közö . Az időin e allumok ekin e ében is sokszínű le a
pale a, a leg ö idebb álláske eséssel el öl ö idő 3, míg a leghosszabb 13 hónap ol . Az
in e júalanyok nyíl ak és őszin ék ol ak, szí esen és hosszasan mesél ek e ől az időszak ól,
apasz ala aik ól. Az in e jú őbb dimenziói a kö e kezők ol ak: egye emi é ek, képzés ala i
munka állalás, a munkanélküli időszak, a jelenlegi munkahely.
207

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A képzés ala i munka állalás
Az újsze ű éle eze ési s a égiák lehe ő é eszik, hogy bizonyos elnő ko a jellemző o mák
a ia aloknál is megjelenjenek, min például a képzés ala i munka. Régebben egyé elműen el
lehe e dön eni, hogy ki az, aki még anul, ehá nem dolgozik, és ki az, aki má nem anul,
iszon dolgozik. Napjainkban azonban össze onódik a nappali agoza os hallga ó és a
észidős munka állaló s á usz. (Róbe 2002: 221) A elsőok a ási in ézményben anulók
alap e ően há om aj a módon csa lakozha nak be a munkae ő-piac a: szakmai gyako la ,
ize e munka és önkén es munka ál al, de ezek közül mos csak a ize e munká al
oglalkozom.
Az in e júalanyok ól ál alánosságban elmondha ó, hogy egye emi képzésük ala má
dolgoz ak. Az I júság 2008 ku a ás sze in a anulmányok melle égze munka, különösen a
endsze esen égze munka időben megkönnyí i a későbbi elhelyezkedés . (Szabó-Baue
2009:43) Az in e júalanyok öbbsége ennek uda ában állal munká az egye em melle , de
e mésze esen a jö edelemsze zés sem ol u olsó szempon . Mos nézzük meg egy
gondola o az egyik in e júalany ól.
„Tehá az, hogy ele e lá ák az önéle ajzomban, hogy le e helhe ő agyok, az on os
manapság az u i. Meg hogy an munka apasz ala om, nem úgy agyok, hogy nagy
a ccal kijö ök az egye em ől, hogy nekem diplomám an, hanem hogy udom, hogy mi
az, hogy munka. És ez soka segí e sze in em.” (Z. Panná al készí e in e jú, 25
é es)
A elsőok a ásban anulók is isz ában annak ál alában azzal, hogy a munkál a ók sok ese ben
szí esebben alkalmaznak olya , akinek an szakmai- agy munka apasz ala a, ez
alapkö e elménnyé ál . A képzés ala i munka égzés ennek uda ában jó s a égiának
gondolják, ille e így jobban udják szélesí eni a kapcsola i hálójuka is. Azonban ez nem
jelen i az , hogy ezek a ol hallga ók, akik aká endsze esen dolgoz ak a képzés melle
pá huzamosan nem ke ülhe nek bele az á mene i munkanélküli állapo ba.
Meghosszabbodo képzés
A ia alok iskola endsze ű képzésben aló a ózkodásának ideje lényegesen megnyúl . A
munkanélküliség ideiglenes elke ülésének egyik s a égiája a képzési idő meghosszabbí ása, a
minél öbb éle isme e , és papí elhalmozása, azonban alanyaimnál nem ezek ol ak a képzés
megnyúj ásának az okai. Az in e jús ku a ás közben szembeö lő ol , hogy az in e júalanyok
ké ha mada hosszabb idő ala égez e el a képzésé , min az ehe e olna, ille e egy
személy egy új képzésbe kezde . A há om é es alapképzés ál alában négy é ala , az ö é es
képzés pedig ha -hé é ala égez ék el a ku a ásban ész e ek (ez alól ké személy képez
ki é el ).
„7 é ala égez em, ol am kin egy é e passzí on, él é e kül öldön, ehá ol ak
csúszásaim…” (B. Dá iddal készí e in e jú, 29 é es)
A képzés meghosszabbodásának külön éle okai ol ak, ezek mögö el é ő mo i ációk, é ek
áll ak. Az egyik alany E asmus ösz öndíjjal kül öldön dolgozo és anul egy é e , ami ala a
208
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
szakmai apasz ala a, és a nyel udása is ejlődö . Egy másik személy őállásban dolgozo a
sajá szak e üle én, és ezé nem ud a eljesí eni a á gyaka . Ez a ké ese a a ilágí á, hogy
nem csak lus aság, agy hanyagság mia nem ejezik be a hallga ók időben a képzés , annak
olyanok is, akik má ekko gondolnak a képzés u áni esélyeik nö elésé e.
Emelle e mésze esen megjelen a á gyak nem eljesí ése mia i csúszás is, és a
különböző okokból ki olyólagos passzí ál a ás. Há om őnél ő indok ol a „be e eze
csúszás”, ehá a k edi eke a e eze képzési időnél hosszabban osz o ák el. Ez az u óbbi,
különös indok nélküli képzés meghosszabbí ás jellemzője a posz adoleszcens ia aloknak. A
munkae ő-piac a aló kilépés késlel e ik ezzel ok nélkül, ennek há e ében a „bulizós
egye emis a é ek” ille e a alamilyenszin ű gond alanság, ke és elelősséggel já ó éle
meghosszabbí ása állha , ami a munkába állással é ége . A képzési idő ki olásá az egye em
is ámoga ja olyan o mában, hogy a képzéshez szükséges idő plusz ké élé e (ha államilag
ámoga o képzésben kezde a hallga ó) még bá mi éle szankció, agy anyagi onza nélkül
el lehe égezni. A köl ség é í éses hallga ók a azonban ez a aj a po yau as é ke ésbé lesz
jellemző.
„há omé es ol a képzés, de csúsz am egy é e , de ez be ol e ez e, én alapból így
e ez em szépen nyugisan kellemesen nem ohan a nem idegesked e annyi a
megcsinálni négy é ala az egye eme .” (N. Tamással készí e in e jú, 24 é es)
Közös edél a szülőkkel
A ku a ásomban a megké deze ek mindegyike o hon lako a szülei el a á gyal időszakban;
önálló ke ese hiányában nem ol lehe őségük ebben az á mene i pe iódusban külön köl özni,
egyedül enn a ani egy ház a ás . Ö en az egye emi képzés ala is a szüleikkel egy
ház a ásban él ek, mi el deb eceniek ol ak, így nekik a elnő é álás ezen o mája még nem
kö e keze be addig az időpon ig sem, így számuk a nem okozo p oblémá az álláske esési
időszak ala o hon lakni.
„Há igazság sze in azzal nekem nem ol p oblémám, én jól el ol am o hon, akko
is amiko ia alabb is ol am, és nyil án nem aka am ilág éle emben o hon ma adni,
de ez minden szempon ból egy é elmes dön és ol . Annak nem le olna é elme
abszolú , hogy hülyeségből elköl özzek egy albé le be. Főleg ugyanebben a á osban.
Úgyhogy ezzel égül is nem ol p oblémám.” (K. Fe enccel készí e in e jú, 29 é es)
Négy olyan in e júalanyom ol , akik má lak ak önállóan, külön albé le ben a képzés ala , és
az egye em be ejezéseko köl öz ek issza új a a szülői házba. Vasko ics (2000) ez ne ezi
e e zibilis le álásnak, amiko az éle szakaszban bekö e keze ö és u án isszaköl öznek a
szülőkhöz a ia alok. Ez a ö és jelen ese ben a munkanélküli é álás ol . A olyama
számuk a nem ol úl zökkenőmen es, hiszen a má megszoko , önálló éle ük u án issza
kelle é niük a szülőkhöz. Kon lik usok ól, in an ilizáció ól számol ak be a ké deze ek.
„Há ö, mond ák, hogy csak isszajö él, hogy izé, de há issza. Hogy há nem ud ál
önálló lenni, de há ez el a o egy-ké hé ig, az án megszok ák. Azé nekik is jó ol ,
hogy isszajö em, csak segí ek.” (P. Zol ánnal készí e in e jú, 28 é es)
209
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A en i in e jú észle az mu a ja be, hogy a szülőke is á a lanul é i az a helyze , hogy a má
önálló ház a ásban élő gye ekük isszaköl özik hozzájuk, me ke ese nélkül nem udja
enn a ani magá , és segí ség e szo ul. Az idéze ből az is jól ki ajzolódik, hogy a ia alok
számá a is nehéz az addigi önállóságuka eladni, a szülői házban ke ésbé udnak ügge lenek
lenni, de mégis muszáj hazaköl özniük.
Anyagi üggőség
A á gyal éle szakaszban az önálló ke ese hiánya mia szin e elke ülhe e len a szülők ől aló
anyagi üggés, ha más ekin e ben nem is, de abban, hogy közös edél ala laknak a szülőkkel.
Sokan számol ak be különböző kiegészí ő, agy idénymunká ól, amiből megp óbál ák edezni
a sajá , önálló kiadásaika , gondol a i például a ele onszámlá a, agy szó akozás a. A
megké deze ek egy észe ez az anyagi üggősége eljesen e mésze esnek e e, semmilyen
p oblémája nem ol ele. Közülük öbben úgy éleked ek, hogy a szülőknek egészen addig
elada a pénzügyileg is ámoga ni a gye eküke , amíg az szükséges, és ha majd ez a helyze
o dí a is ennáll, számuk a is e idens lesz az anyagi ámoga ás. A s abil anyagi helyze ez
az é zés csak e ősí e e a ia alokban, azonban ol olyan a is példa, ahol nem okozo a
szülőknek p oblémá a pénzbeli ámoga ás, de mégis kelleme lenül é in e e az in e júalany
ez a aj a üggőség.
„azé ud am, hogy nem lehe így élősködni éle em égéig, ez ud am, de amíg ud ak
ámoga ak, de mos má én ámoga om őke , ha úgy adódik a helyze ” (N. Tamással
készí e in e jú, 24 é es)
Másokban azonban ossz é zés kel e , hogy még mindig a szüleik anyagi segí ségé e annak
szo ul a min izené esen. Hiába égez ék el az egye eme , anul ak öbb é en ke esz ül, mos
mégis isszake ülnek az el a o i, gye ek s á uszba.
„maga a uda , hogy egysze űen ájuk agyok még mindig u al a. Kép elen
agyok a a, hogy an egy kis jö edelmem, és legalább az alap e ő
szükségle eime ellássam. Ha ennem kell alami , legyen az egy cipő, agy
mos elmennék es e beülnék egy ká é a alaki el akko is mennem kell
kuncso ogni, min 15 é es ko omban, hogy anya lécci. Mos má alamilyen
szin en egy pici alán megalázónak is é ez em a helyze e .”(Sz. László al
készí e in e jú, 26 é es)
Az előző al ejeze ben bemu a am, hogy a leg öbben dolgoz ak az egye emi képzés ala is,
így sokuk má el udo ju ni az önállóság olyan szin jé e, hogy elsődlegesen nem a szülei ől
kapo pénzből él . Viszon ezek a jellemzően diákmunkák a nyá on lejá ó jog iszonnyal
együ megszűn ek, így a k ázi anyagi ügge lenségük is megszakad .
„má 18 é es ko om ó a én állom magamnak a dolgoka , ezé nagy isszaesés le
olna, hogy mos anyu ól olyama osan kölcsön ké jek. Meg az, hogy mos adjon
pénz , a ól szó sem lehe . De a kölcsönké és is megin más, me isszaadom, de az is
idegesí e olna, hogy na, akko miko . Meg há nem is így állunk anyagilag. Szó al
ez így nagyon ossz ol .” (Z. Panná al készí e in e jú, 25 é es)
210
■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■
A munkanélküliség megélése
Az in e júk elemzése so án a ol egye emis ák ké ípusá ud am kö ülha á olni. Vol ak, akik
még egye emis akén , gond alanul, „úgyis lesz munkám alamiko ” el ogással él ék meg ez
a pe iódus , szemben azokkal az in e júalanyokkal, akik számá a ez egy bo zalmas, lelkileg
meg e helő időszak ol . Összességében elmondha ó, hogy az állam izsga u áni ö öm, és a jól
megé demel pihenés é zéssel szin e mindenkinél alálkoz am, még azoknál is, akik később
kuda ckén , pesszimis án ogad ák az , hogy még nincs munkájuk, és nem udnak dolgozni.
„Augusz usban még nem is ol gond ezzel, nyá ol , úgy ol am ele, hogy
ennyi pihenés nekem is já , me ugye ha é e égig húz am az egye em
melle , egye em, meg munka is, azé nem ol könnyű, úgyhogy úgy ol am
ele, hogy lesz még egy u olsó nya am, s and, meg buli, meg minden” (Z.
Panná al készí e in e jú, 25 é es)
„megmondom őszin én, hogy az egész nya am i ásza al el , ehá meg
zabálással is. Tök jó é zésem ol , jó ol le udni, meg hogy úl agyok az egészen,
ebben az elég sokan nagyon meg inga ak minke ” (B. Dá iddal készí e in e jú, 29
é es)
Vol ak olyan in e júalanyok, akik meghosszabbodo egye emi éle kén gondol ak az
álláske eső időszak a, náluk a kezde i ö öm, és a iszonylagos gond alanság é ze égigkísé e
ez az időszako , és ők hosszabb idő u án ud ak csak elhelyezkedni, 9- 13 hónap álláske esés
u án.
„hogy mondjam, azé még így belül diákkén él em meg ez a
munkanélkülisége .”(K. Fe enccel készí e in e jú, 29 é es)
„Semmi különös nem ol benne, hogy mos munkanélküli agyok, agy sem,
olyan ol min ha egye emis a lennék. Sze in em egye em e sem kelle olyan hű
de nagyon soka bejá ni a kö elező ó áka le ud am és ennyi ol . Egész he em
szabad ol , úgyhogy nem sokban ál ozo ez.” (N. Tamással készí e in e jú,
24 é es)
Az in e júalanyok másik észe azonban kuda célményekkel eli, ossz közé ze ű
mindennapok ól számol ak be.
„Mos 15-16 é ig an egy olyan endsze az éle edben, hogy amiko
o dulópon jön az ó odá ól kezd e, akko jön a kö e kező. É ed ó oda,
ál alános iskola, középiskola és el sem me ül benned, hogy nincsen o ább. És
amiko , ez így, hogy mondjam szépen, po án csap, az hogy nem jön a kö e kező
és aj ad múlik agy nem aj ad múlik, egyéne áloga ja. De egysze űen nem
jön. Az hinnéd, hogy jó, el égez ed az egye eme jön az éle . Az éle e nem
lehe elkezdeni pénz nélkül, mos ez aká milyen szomo ú.”(K. Zsol al készí e
in e jú, 23 é es)
211