METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 96
Be eze és
Poli ikai szín e eken, a nemze közi joggyako la ban, alamin a közéle ben is az e nikai iden-
i ás és kisebbségi iden i ás gyak an összemosódik. A kisebbségek helyze ének megí élése po-
li ikai, á sadalmi és kul u ális ké dés. Ennek a komplex megí élésnek a kö e kezménye, hogy
az Eu ópai Unió o szágainak egyikében sem alakulnak zökkenőmen esen azok a ö ek ések,
amelyek célja a omák in eg álása, éle minőségének ja í ása.
Ez a helyze Romániában alán még osszabb, még inkább kuda cokkal elí e . I él a leg-
népesebb oma közösség, lé számuk ekin e ében eze Románia. Az Eu ópa Unióban (EU-27)
számuk 6 162 200- a ehe ő, ebből, ugyanazon o ás alapján, 1 850 000 él Romániában. Ez a
szám a lakosság 8,3%-a (Cace 2014). Ha a 2011-es népszámlálási ada oka nézzük, jó al alacso-
nyabb az é ék, mindössze 619 007-en allo ák maguka omának, ami az o szág lakosságának
3,2%-a, de ez is jelen ős é ék, nem hagyha ó igyelmen kí ül az ő helyze ük. Emelle szegény-
ségi mu a óik is aggasz ó é ékeke jeleznek. Míg a nem oma lakosság szegénységi á ája 40%,
addig a oma lakosság ese ében ez a szám 81%- a ehe ő (Cace 2014).
Az i élő oma kisebbsége ké speciális eszély enyege i: a diszk imináció és a á sadalom
pe emé e szo ulás (P eda 2009). Ezek melle a há ányok melle a ke ős kisebbségi lé ben
élő oma közösségekben, min például a magya cigányok ese ében, újabb há ányok is megje-
lennek, amelyek gyöke ei nyel i, allási agy ok a ási e ede űek. A kisebbség ogalmának egyes
elméle i megha á ozása a a u al, hogy a kisebbség egyenlő len, alá endel iszonyban an a
öbbséggel (Giddens 2008; Schae e 1998). Ebben az ese ben ez az elméle e lá juk igazolódni.
A ke ős kisebbségi lé elméle i elemzése so án kisebbségnek az a népcsopo o ne ezzük,
amely az állam nemze i jellegé megha á ozó néphez képes kisebb számban an jelen. A ki-
sebbség a öbbségi nemze el alko egésze , amellyel egy o szágban él, ille e egy ha á on úl
élő anyanemze el. „A kisebbségek különböző á sadalmi együ esek, melyeknek közös jellem-
zőjük, hogy elkülönülnek a öbbségi á sadalom ól.” (Kozma 2009: 198). Az e nikai csopo egy
kisebbségi csopo , mely egy ado á sadalmi öbbséggel és más kisebbségi csopo al él együ
(Bindo e 2001). A oma népcsopo e nikai kisebbség.
Az elméle i izsgálódás segí összeállí ani azoka a ke e eke , amelyek men én lehe ő é á-
lik az e nikai és nemze i iden i ás megha á ozása. A ke ős kisebbségi lé e a ke ős iden i ás
elől közelí i, ki e í e az É melléken élő, sajá os helyze ben lé ő oma közösségek e. Ki é ünk
Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség –
oma e nikum
PÁSZTOR RITA
dok o andusz
Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola,
Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 97
az iden i ás é elmezésé e, kiemel e az elméle ek halmazából a éma szempon jából megha á-
ozó i ányoka . E éma kapcsán az elne ezés maga sem egysze ű: oma, cigány. A dolgoza égig,
mindké megne ezés használja, oma és/ agy cigány különbség é el nélkül.
A kisebbség
A kisebbségi lé kialakulha nemze i, e nikai, nyel i agy allási alapon (Kozma 2009). A ki-
sebbség olyan csopo , amely különbözik a ól a öbbség ől, amelyben él. Nem minden csopo
alko kisebbsége , ehhez szükséges a közös azonosság uda . A kisebbségi lé elejá ója a kisebb
lé szám, ke esebb megbecsülés, ke esebb ha alom (Geambasu 2003).
Kisebbségnek ekin he ő egy közösség, ha „egyenlő len bánásmódban észesül a öbbségi
csopo észé ől, ha a öbbséggel szemben megkülönböz e ő es i agy kul u ális onásokkal
endelkezik, ha az egyének kisebbségi csopo agsága aka a lan, in olun á is, ha az endogám
házasodás csopo szin ű no makén é ényesül, és ha a csopo agjaiban uda osul az alá en-
del ség. A számbeli kisebbség ogalmán úl alá endel csopo ól beszélünk o ábbá akko is, ha
az egyének jelen ősen ke esebb ha alommal endelkeznek sajá éle ük ele , min a öbbségi
agy domináns csopo agjai. A kisebbség agjai nem ugyanolyan a ányban észesülnek a á -
sadalom ál al é ékesnek a o ja akból, min amekko a az össz á sadalomban az a ányuk”
(Geambasu 2003: 67). A öbbségi nélkül é elmezhe e len lenne a kisebbségi. A kisebbség ogal-
ma diszk imináció, á sadalmi izoláció, ki ekesz ődés, há ány ogalmá hozza elszín e, a lé -
szám, a poli ikai helyze , az elkülönül nyel , a allási, e nikai ulajdonságok melle (Bindo e
2001).
Mi el a kisebbségi lé kialakulásá öbb ényező is be olyásolja, min az má en ebb emlí-
e ük, öbb éle kisebbségi csopo ól beszélhe ünk: e nikai kisebbség, nemze i kisebbség s b.
A „nemze i kisebbség önálló poli ikai azonosság uda al jellemezhe ő á sadalmi csopo , az
e nikai kisebbségnek nincs poli ikai iden i ás uda a, kul u álisan ha á ozza meg magá a cso-
po , a nyel i kisebbség az anyanyel e alapján más, min a öbbségi csopo ; a allási kisebbség
pedig kul u ális kisebbség, melynek elekeze i hagyományai el é őek a öbbségi á sadalomhoz
képes ” (Kozma 2009: 198). A köz uda ban nem elha á ol módon jelenik meg az e nikai ki-
sebbség és nemze i kisebbség közö i különbség.
A kisebbségi lé kihí ásoka hoz magá al, akik nem a oznak a öbbségi csopo okhoz,
kény elenek kialakí ani ho a a ozásuk sajá os megoldásai (Bakony 2009: 86). Ezek a sajá os
megoldások, s a égiák a szeg egáció, az asszimiláció, az in eg áció. Ezeke a s a égiáka nem
mindegy, hogy kialakí ják a kisebbségek, agy kénysze ha ásá a hozzák lé e (Fo ay – Hege-
dűs 1998). Nem mindegy, hogy a szeg egáció elkülönülés e u al, agy elkülöní és e. Az asszi-
miláció, a beol adás pedig a másság el ün e ésé jelen i (Bakony 2009), égbe mehe biológiai
ke e edés, pszichológiai iden i ikáció, kul u ális akkul u áció, alamin s uk u ális in eg áció
ú ján (Yinge 2002).
Az e nikai és a nemze i kisebbség a kisebbség édelmi endelkezésben sem különül el.
A nemze közi jog sze in a nemze i, e nikai kisebbség há om ismé el kell, hogy endelkez-
zen: közös nyel , kul ú a, ö énelem. A kisebbség édelem mindig a diszk imináció ilalmából
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 98
és az egyenlő bánásmód meg e em éséből indul ki. Ha igyelembe esszük, hogy a „kisebbségek
speciális sajá osságaik enn a ásá (kul ú a, allás, nyel , hagyomány) igénylik a öbbségi á -
sadalom ól, ez elkülönülés , jogegyenlő len elbánás jelen . Ezeknek a jogoknak a biz osí ása
nem p i ilégium, nem mások ká á a ö énik, hanem a kisebbség sajá osságainak megő zésé
szolgálja” (Szalayné 2003: 30). Mégis a kisebbségi lé , amely á sadalmi különbözősége jelen ,
a há ányos helyze , az egyenlő lenség o ásá képezi, a különbözőség á sadalmi különbséggé
alakul. A omák a ilág minden áján egy kisebbsége kép iselnek.
A kisebbség megha á ozása az azonosság uda a épül, a o ábbiakban az azonosság uda o ,
iden i ás min alap e ő e minológiai ogalma elemezzük.
Az iden i ás
Az azonosság uda , az iden i ás uda segí ségé el álnak a csopo ok megkülönböz e he ő é,
ez alapján lehe a á sadalma ka egó iákba endezni. Az egyén iden i ásának „kimondása”, „a
mindennapi éle be aló beágyazo ság ál al ámasz o kö e elmény” (Csepeli 1987: 268). Iden-
i ásunk é én so olha juk be magunka alamilyen csopo ba, közösségbe, az egyén iden i ása
„ho gonyozza le a á sadalomban” (Csepeli 1993: 227).
Az iden i ás segí i és o ien álja az egyén abban, hogy meg alálja a á sadalomban el oglal
helyé . Ha az egyén megne ezi iden i ásá , ezzel ki álasz ja az önmegha á ozás és önbeso o-
lás megha á ozó elemeke (Bindo e 2003), így ajzolódnak ki az el é ések más iden i ások-
hoz képes .
Az iden i ásnak nincs egy egységesen el ogado de iníciója, nem endelkezik pon os kon-
no áció al. Úgy a szociológia, min a szociálpszichológia sok isme e e halmozo el azzal kap-
csola ban, hogy miképpen endezzük ka egó iákba a á sas ilágo , hogyan eszünk ka ego ikus
különbsége „mi” és „ők” közé. A szociológiai megközelí ések a szociális aspek usok a alapoz-
nak, míg a szociálpszichológia az egyén és á sadalom kölcsönha ásának ona kozásában elem-
zi az iden i ás (Homisino á 2008).
Az iden i ás a „mi” és „ők” ha á án jön lé e (Bindo e 2001; Csepeli 1987), egy elől a ho a-
a ozás , más elől az elkülönülés jelöli.
Egyes izsgála ok az bizonyí ják, hogy ez a ka ego izáció elemi jelenség, s mindig ellép, ha
külön éle csopo ok ke ülnek egymással in e akcióba (Bindo e 2006; Csepeli 1987). Az iden-
i ás egyéni anulás, apasz alás e edménye (Homisino á 2008).
William Bloom (idézi Ve es 2005) az iden i ás úgy ogalmazza meg, min a i űdök, e kölcsi
no mák és á sadalmi kö nyeze i iselkedés á é elének e edményé . A pszichikai biz onság és
a jólé be olyásolja az iden i ás s abili ásá .
Ezekben az elméle ekben az a közös onás, hogy minden ese ben az iden i ás egy össze e
jelenségkén í ják le, alamin abban is azonos álláspon o kép iselnek, hogy az azonosság uda ,
az iden i ás egy kisebbség számá a a közösségi megma adás el é ele. Legjelen ősebb ha ással
az (nemze i) iden i ás alakulásá a a kul u ális őke an, amely az iskolai képzéssel halmozódik
(Ve es 2005).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 99
A ől üggően, hogy az azonosság uda o milyen ényező hozza lé e, különböző iden i ási
ka egó iák alakulnak. Beszélhe ünk e nikai, nemze i iden i ás ól. Az embe e nikai iden i ása
megha á ozo , me szüle ésé ől og a ado „ é ségi ö ökségnek minősül”, a nemze i iden i ás
pedig egyéni álasz ás e edménye (Homisino á 2008: 34).
Össze oglal a, émánk szempon jából megállapí ha juk, hogy az iden i ás komplex ogalom,
mely a á sas kapcsola ok so án alakul ki, a almaz állandó, iszonylag s abil (szá mazás, nem-
ze ) és ál ozó, labilis elemeke , de bizonyos helyze ekben az iden i áselemek nem mindegyi-
ke ak í (Pa aki 1998). Az iden i ás kialakulása kö e kezményekkel já , megha á ozo iden i-
ás-elemek beépülnek az egyén személyiségébe (Csepeli 1993).
Az iden i ás ka egó iáka hoz lé e, melyek segí ségé el az egyén önmagá , hozzá hasonló
helyze ben lé ő á sai al együ egy á sadalmi csopo agjának ekin i. A o ábbiakban az e -
nikai kisebbséghez kapcsolódó e nikai iden i ás í juk le, ki é e a oma iden i ás a min e ni-
kai iden i ás.
E nikum – e nikai iden i ás– oma iden i ás
Az ál alunk elemze ke ős kisebbségi lé , melye ke ős iden i ás alakí ki, egyik össze e ője
az e nikai iden i ás. A kö e kezőkben az e nikum, e nikai iden i ás megha á ozásá ekin jük á
ö iden.
Az e nikum ogalmá Smi h olyan csopo osulásnak í ja le, amely endelkezik közös né el,
közös e ede el, közös ö énelmi apasz ala al, közös kul ú á al, alamilyen haza ogalommal
(Smi h 1991).
E nikai csopo nak a á sadalom olyan szegmensé ekin jük, akik a nyel , allás, aj, kul ú a
jegyei alapján különbözőnek a ják maguka , agy mások annak lá ják őke . Az e nikai iden i i-
káció há om elem segí ségé el ha á ozzuk meg, ezek a kö e kezők: az önazonosí ás, a mások
ál al ö énő azonosí ás, a közös e ékenység. Ha ezek közül nem eljesül mind a há om elem,
nem beszélhe ünk „ eljes e nici ás ól” (Yinge 2002: 26). Ez az elméle magya ázza a omák
e nikai ho a a ozásának ins abili ásá . Ri kán edezzük el mindhá om ényező együ es meg-
lé é , leggyak abban a második ényező alapján so olunk embe eke oma közösséghez.
Az e nikum iden i ikációs ka egó ia, az e nikai azonosság uda a nemze i iden i ás alapja.
Az e nikai iden i ás az egyén ön uda ának, önazonosságának észe. Egyes csopo oknál nega í
iden i ás alakulha ki, amely ől az egyének asszimilálódással p óbálnak megszabadulni (Ve es
2005). Az e nikai iden i ás é én uda osul az e nikai közösséghez, nemze hez a ozás (Homi-
sino á 2008: 31).
Az e nikai iden i ás el állalása ügg a ól, hogy az ado á sadalomban milyen megí élé-
sű az ado e nikum, já -e előnyökkel agy há ányokkal az azonosulás. Ha az egyén számá a
ez nega í ha ású, megp óbálja megszün e ni kö ődésé . Ami azonban nem sike ülhe minden
ese ben, például ha a csopo hoz a ozásnak külső jelei is annak, ez nem meg alósí ha ó (Tó h
2004). Taj el sze in az embe ek annak a csopo nak a no mái ogadják el, amely pozi í ona -
kozásokkal bí (Csepeli 1993; Taj el 1980).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 100
Az embe egész éle e so án a a ö ekszik, hogy anyagi, izikai szükségle ei kielégí se. Ez az
állandó ha c, melye szükségle eink kielégí éséé í unk, e em i meg a á sadalomban a he-
lyünke , eszi lehe ő é beilleszkedésünke . Ugyanakko el á ásoka éb esz az indi iduumban,
mely a a ösz önöz, hogy együnk a be eljesülésüké . Ha ebben a e senyben nem eszünk
ész , kima adunk. A á sadalmi helyze ünke a pe em e szo ulás, a ki ekesz ődés jellemzi. Ez
jellemzi a cigányságo ö éne e egész olyamán: ki ekesz és, ma ginalizáció, á sadalom pe-
emé e szo ulás. Ők egy megbélyegze e nikai kisebbség (Alcalde 2008). Van olyan szemléle ,
mely sze in „cigány az, akinek olyan az éle módja, szegény, szűkösen lakik. Aki iszon nem
szegény, nem munkanélküli, az nem is cigány, így az án a cigány ka egó iája ele e nélkülözés-
hez, há ányhoz kö ődik.” (Lige i 2002: 9). Ez nem az jelen i, hogy a gazdag cigány nem cigány,
hanem inkább az e ősí i, hogy ha sike ül ki ö ni a oma lé ből, akko leg öbbszö má nem
állalják a oma szá mazás . A ki ö és , elemelkedés a oma és nem oma közösségek egya án
ellenszen el kezelik.
„Nem minden oma igazi oma”, mondja egy közmondás, agyis a cigányok különböznek
egymás ól, nincs egységes oma á sadalom. Jól megha á ozo csopo oka alko nak, hisz el é-
ő nyel használa , szokások, í a lan ö ények jellemzik őke . Az együ működés alapjá a sze-
mélyes szabadság, az egyén in eg i ásának isz ele ben a ása jelen i (Va jú 2008). A cigány
iden i ás „min sé ül és enyege e ” iden i ás jelenik meg a á sadalomban (E ős 1998: 244).
A különböző oma csopo oka öbb szempon sze in agolha juk, azonosí ha juk: anya-
nyel ük sze in , agy oglalkozásuk sze in (Ka sai 2001). A cigányok há om ö zse jellemző: a
ká pá i, agy magya cigány, más né en omung ó (ők élnek i leg égebben, magya ul beszél-
nek, jó éle el é eleik annak, iskolázo ak); az oláh cigány ( omani nyel e beszélők, hagyo-
mányő zők, beszélik és használják a cigány nyel e , iskoláza lanok, megélhe ésüke a eknő-,
kanál-, illakészí és jelen i); a beás (a chaikus omán nyel e beszélnek) (Bencsik 2008; Fo ay
2005; Landaue 2008).
A oma csopo hoz aló a ozás lehe önmegha á ozás ké dése, ez ne ezzük önbeso olás-
nak. Emelle egy aj a beso olás e edményez az is, hogy ado á sadalom öbbségi csopo -
jaiban égbemenő s igma izációs, megne ező, ki ekesz ő e ékenységeik kö e kezményekén ,
mi ekin enek az e nikai iden i ás a almának, ez a külső beso olás (Geambasu 2003). A nem
oma, öbbségi csopo ok agjai es i, él agy alós an opológiai jegyek alapján ha á olják el
maguka a omák ól. A ku a ások nemcsak a külső beso olás eszik alapul, hanem az is el o-
gado módsze , amelyek az egyének sajá megi élése alapján eszik igyelembe a á sadalmi
elhelyezkedésé , s á uszá , agyis az önbeso olás a ámaszkodnak (Csepeli – Ö kény – Székely
1999). E ing Go man í ja 1963-ban, hogy a ki ül ől elépí e á sadalmi iden i ás nem biz os,
hogy megegyezik a belül ől épí e iden i ással (idézi Neményi 2007). A cigányság úgy ekin
a öbbségi á sadalom a, min akihez alkalmazkodni kell, aki el szemben édekezni is szük-
séges, állandó készenlé i állapo o jelen , míg a öbbségi á sadalom számá a a cigányság csak
egy kisebbség, p oblémái nem ekin i a leg on osabbaknak, az is csak egy észe a nagy, színes
p oblémahalmaznak, amely az éle e kísé i (Fo ay 1998). A ke ős iden i ás (az É melléken élő
oma közösség számá a) alán könnyebbé eszi az alkalmazkodási olyama o azál al, hogy öbb
iden i ás el ehe ően pozi í öl e ű elemé sajá í ja el.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 101
Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség
Mindenkinek an személyes iden i ása, ugyanakko mindenki észe egy á sadalmi iden i ás-
nak, azaz endelkezik kollek í iden i ással, a „mi” é zéssel. Ez az állapo má a ke ős iden i ás
e edményezi, agyis a ke ős iden i ás az jelen i, hogy az egyén egysze e öbb iden i áshoz
lojális (Kesz helyi 2009).
A ke ős iden i ás kialakulásá be olyásolja, hogy az egyén – egy időben – ké szocializációs
kö nyeze , kul ú a, ille e nyel észese. A öbbség nyel ének isme e e az in o mációkhoz, mun-
kához, a gazdasági o ásokhoz ju ás el é ele. „A nyel a legha ékonyabb sze ező el ” (Bin-
do e 2003: 39).
A ke ős kisebbségi lé ke ős iden i ás ke e edésekén jön lé e. Ké iden i ás elemei együl-
nek, az egyén á eszi azoka az össze e őke , amelyek számá a előnyösek (Bindo e 2001).
Bá poli ikai ideológiák az hi de ik, hogy on os a kisebbségek iden i ásának megő zése
és e ősí ése, ezek e jogi szabályozások, ko mányp og amok jönnek lé e, a ke ős kisebbségi
lé ben élők ebből ke ese észlelnek, még akko is, ha az in ézkedések pozi í diszk iminációs
lehe őségeke e em enek. A s a égiai e ek, in ézkedéscsomagok célja a ked ező len á sa-
dalmi endenciák elmélyülésének megakadályozása, melyeknek azonban nem sike ül é ezhe ő
ha ás gyako olni a cigányok elemelkedésé e. Az ok a ás és a oglalkoz a ás ja í ása minden
dokumen umban kiemel sze epe kap. A jobb iskolai égze ség, el é elezhe ően a á sadalmi
s á usz pozi í ál ozásá e edményezi (Csoba 2002). Mindezek ellené e éle kö ülményeik nem
ja ulnak, á sadalmi in eg ációjuk nagy kihí ás a mai á sadalompoli ika számá a.
Romániában a szegénység és exklúzió szo os össze üggésben an az e nikai ho a a ozással
(P eda 1999). A mai Románia e üle én élő omák a népesség számának, alamin a csopo ok
ál oza osságának ekin e ében is egyedülállóak Eu ópában. Az emlí e ál oza osság o ása
a oglalkozás a, a á osi agy alusi kö nyeze ben megnyil ánuló mode n, ille e hagyományos
(a chaikus) éle mód a eze he őek issza, ügg a öbbségi lakossággal kialakul iszony ól, az
iskolázo ság ól és a agyoni helyze ől (Liegois – Gheo ghe 1995).
Ez az állapo o színezi az a jelenség, amely a ke ős kisebbségi s á usz a u al, hiszen a Ro-
mánia magya ok lak a e üle ein élő oma közösségek ál alában a magya kisebbséghez „iga-
zodnak”, sokszo osí a így kisebbségi lé üke .
Nagyon nehéz a halmozo an há ányos helyze ből kike ülni. Igaz ez az állí ás az É mellé-
ken élő oma közösségek ese ében is. Tá sadalmi helyze üke súlyosbí ja az a ény, hogy ezek
a közösségek, bá szokásaikban, éle i elükben a oma hagyományoka kö e ik, azonban nép-
számlálásko magya nak so olják be maguka , a beszél nyel ük is magya , nagyon kis számban,
agy egyál alán nem beszélnek ománul. Ez a hiányosság még nehezebbé eszi a boldogulásu-
ka . Iskolás é eike magya nyel ű ok a ási in ézményekben öl ik, kul u ális őkéjüke i sze -
zik. A omán nyel isme e ének hiánya a mobili ási esélyüke nagymé ékben csökken i, nem is
állalkoznak a a, hogy máshol aláljanak munká , meg ekednek ebben a gazdaságilag amúgy
is nehéz helyze ben lé ő é ségben. Többszö ösen há ányos helyze ben élnek: magya nak all-
ják maguka egy más nyel ű o szágban, ille e egy sajá os megí élésben észesülő e nikumhoz
a oznak, szokásaikkal, éle módjukkal, kul ú ájukkal, a oma kisebbséghez.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 102
Összegzés
Az egyén egy időben öbb iden i ással endelkezhe . A be eze őben megne eze é melléki
oma közössége legalább ké iden i ás jellemez, ezek az e nikai és nemze i iden i ás. Ez a ke -
ős iden i ás pedig ke ős kisebbségi helyze be sodo ja az emlí e közössége . Szá mazásuk,
szokásaik ekin e ében ő zik oma iden i ásuka , nyel ük azonban magya . A ke ős iden i ás
ese ében az egyén mind a ké iden i ásból elsajá í bizonyos össze e őke . Ese ükben igazolódik
az, hogy beépí ik a oma iden i ásukba a magya iden i ásból p e e ál elemeke , min a nyel e ,
a allás . Abban a é ségben, ahol élnek, a magya ok jelen ik a öbbségi á sadalma , a szocia-
lizációs olyama ok e edménye a magya nemze i uda kialakulása. Ez csak a é ségben jelen
pozi í iden i áseleme , a öbbségi á sadalom számá a ez kisebbségi iden i ás.
Jelen anulmányban a a ö eked ünk, hogy a ke ős kisebbség ogalmá de iniáljuk az iden-
i ás, ille e az iden i ás ípusok men én. A nemze i és e nikai kisebbség é elmezéséhez szük-
séges a nemze i iden i ás és az e nikai iden i ás be eze ése. Az elméle i ke e be megp óbál uk
beillesz eni az a oma közössége , aki ke ős kisebbség agja, agyis nemze i és e nikai kisebb-
séghez a oznak. Ez a közösség a Románia e üle én alálha ó É melléken él, o , ahol a lakosság
inkább magya öbbségű. An opológiai jegyeik, éle módjuk, ille e éle e ük alapján a öbbségi
á sadalom, ado ese ben az o élő magya ok, külső beso olása nyomán ománnak a ja őke .
Ha pedig az önbeso olás ú ján ö énő iden i ikáció nézzük, ők magya nak allják maguka . Ez
ük özik a népszámlálási ada ok is. Iskoláika magya nyel en égez ék, ünnepeiknek a magya
ünnepeke ekin ik, lakhelyük azonban, minden elepülés ese ében öld ajzilag szeg egál he-
lyen ekszik, ami a öbbségi lakosok cigányso nak, „szige nek” (pl. Diószegen) ne eznek. Csak
az u óbbi é ekben sike ül a ehe ősebb cigány családoknak beköl özni a magya ok közé, a ele-
pülések elö egedése, a lakosság ogyása mia megü esedő házakba.
I odalom
Alcalde, Jose Eugenio Abajo (2008): Cigány gye ekek az iskolában. Nyi o Köny műhely, Buda-
pes
Bakony Anna (2009): Családok „más” gye ekkel a közok a ásban. In: Kállai E nő – Ko ács László
(sze k.): Megisme és és el ogadás. Pedagógiai kihí ások és oma közösségek a 21. század
iskolájában. Nyi o Köny műhely, Budapes : 86–94.
Bencsik Gábo (2008): A cigányok ól. Magya Me cu ius, Budapes
Bindo e Gyö gyi (2001): Ke ős iden i ás. Új Mandá um Köny kiadó, Budapes
Bindo e Gyö gyi (2003): Ha á on innen – ha á on úl. h p://kisebbsegku a o. k.m a.hu/
uploads/ iles/a chi e/493.pd (U olsó le öl és: 2015. 02. 10.)
Bindo e Gyö gyi (2006): Sz e eo ipizáció az in e e nikus kapcsola okban. In: Bakó Boglá -
ka – Papp Richá d – Sza ka László (sze k.): Mindennapi előí éle ek. Tá sadalmi á olságok
és e nikai sz e eo ípiák. Balassi Kiadó, Budapes : 9–35.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 103
Cace, So in (sze k.) (2014): Poli ici de incliziune a omilo în s a ele memb e ale Uniunii Eu o-
pene (Roma in eg ációs poli ikák az Eu ópa Unió agállamaiban). Ins i u ul Eu opean din
România, Bucu eş i. h p://www.ie . o/si es/de aul / iles/pd /SPOS_2013_n .2.pd (U olsó
le öl és: 2015. 02. 19.)
Csepeli Gyö gy (1987): Csopo uda – Nenze uda . Mag e ő Köny kiadó, Budapes
Csepeli Gyö gy (1993): A megha á oza lan álla . Ego School, Budapes
Csepeli Gyö gy – Ö kény An al – Székely Má ia (1999): „Hogyan lesz egy embe cigány”. In: K i-
ika, 3: 30–32.
Csoba Judi (2002): In eg áció és diszk imináció a munka ilágában: a cigányok munka állalá-
si és jö edelemsze zési o mái. In: Bé es Csaba (sze k.): Ki ekesz ődés agy in eg álódás?
A á sadalmi in eg áció akadályai és lehe őségei a oma ia alok kö ében. Kossu h Kiadó,
Deb ecen: 65–106.
E ős Fe enc (1998): E nici ás és iden i ás – a cigányellenesség dimenziói a mai magya á sda-
lomban. In: E ős Fe enc (sze k.): Megisme és, előí éle , iden i ás. Új Mandá um Köny kiadó,
Budapes : 237–246.
Fo ay R. Ka alin (1998): Cigányku a ás és ne elésszociológia. In: Iskolakul ú a, 8: 3–13.
Fo ay R. Ka alin – Hegedűs T. And ás (1998): Cigány gye mekek szocializációja. Aula, Budapes
Fo ay R. Ka alin (2005): Együ agy külön? Cigányok, omák, magya ok és az iskola. Minden-
udás Egye eme h p://www.minden udas.hu/ o ay/20051121kislexikon.h ml (U olsó le-
öl és: 2015. 01. 25.)
Geambasu Réka (2003): A kolozs á i oma eli kialakulásának olyama a. In: E délyi á sada-
lom, 4: 67–85.
Giddens, An hony (2008): Szociológia. Osi is Kiadó, Budapes
Homisino á, Má ia (2008): Iden i ás nyel használa asszimiláció. MTA Kisebbségku a ó In é-
ze , Gondola Kiadó, Budapes
Ka sai E in (2001): Cigányok ól dióhéjban. Anda Roma Kul ú a Alapí ány, Budapes
Kesz helyi É a (2009): Ke ős iden i ás és poli ika kapcsola a Belgiumban. In: Külügyi Szemle,
2: 88–116.
Kozma Tamás (2009): Az összehasonlí ó ne elés udomány alapjai. EKF Líceum Kiadó, Ege
Landaue A ila (2008): Cigány in eg ációs ké dések. In: Nagy A ila – Pé e i Ri a (sze k.): Híd-
sze epek. Gondola Kiadó, Budapes : 215–236.
Liegois, Jean-Pie e – Gheo ghe, Nicolae (1995): Romák/cigányok: egy eu ópai kisebbség. Az
MRG In e na ional jelen ése 95/4.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 1
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/1/9
www. me sze ek.unideb.hu
Pász o Ri a: Ke ős iden i ás – ke ős kisebbség – oma e nikum 104
Lige i Gyö gy (2002): Kik ől an szó? In: Fo ay R. Ka alin – Mohácsi E zsébe (sze k.): Esélyek
és ko lá ok, Pécs
Neményi Má ia (2007): …igen, annak cigányok (Iden i ás- ál oza ok izené es oma gye ekek
szülei kö ében). In: Esély, 4: 37–52.
Pa aki Fe enc (1998): Iden i ás – személyiség – á sadalom. In: E ős Fe enc (sze k.): Megisme-
és, előí éle , iden i ás. Új Mandá um Köny kiadó, Budapes : 360–394.
P eda, Ma ian (1999): In luenţează e nia s a ea de să ăcie? Cazul ţiganilo din România. In:
Zam i , Că ălin (sze k.): Poli ici sociale în România, Expe Kiadó, Buka es : 329–336.
P eda, Ma ian (sze k.) (2009): Riscu i si inechi a i sociale in Romania (Szociális kockáza ok és
egyenlő lenségek Romániában). Iasi, Poli om Kiadó
Schae e , Richa d T. (1998): Racial and E hnic G oups. USA: Longman
Smi h, An hony D. ( 1991): Na ional Iden i y, Penguin LTD, London
Szalayné Sándo E zsébe (2003): A kisebbség édelem nemze közi jogi in ézmény endsze e
a 20. században. Gondola Kiadói Kö , Budapes . h p://www.m aki.hu/docs/nemze kozi_
jogi_in ezmeny endsze /sz_s_e_kisebbseg edelem_nemze kozi_jogi_in ezmeny endsze e.
pd (U olsó le öl és: 2015. 01. 21.)
Szilágyi Fe enc (2008): É mellék ájegység és/ agy kis é ség? In: Ekéné Zamá di Ilona (sze k.):
Te mésze i kö nyeze , a mezőgazdaság lehe őségei. É melléki kalauz 2. h p://biha ku a as.
hu/wp-con en /uploads/2012/01/%C3%89 mel%C3%A9ki-Kalauz-2.pd (U olsó le öl és:
2015. 02. 15.)
Taj el, Hen i (1980): Csopo közi iselkedés, á sadalmi összehasonlí ás és á sadalmi ál o-
zás. In: Csepeli Gyö gy (sze k.): Előí éle ek és csopo közi iszonyok. Közgazdasági és Jogi
Köny kiadó, Budapes : 25–39.
Tó h Kinga Dó a (2004): Kiemelkede cigányok (Gypsy/ a elle s) e nikai iden i ásának jelleg-
ze ességei Angliában. In: Szociológia Szemle, 2: 58–76.
Ve es Valé (2005): Nemze i iden i ás E délyben – szociológiai ol asa ban. Akadémiai Kiadó,
Budapes
Yinge , J. Mil on (2002): Az asszimiláció és a disszimiláció elméle e elé. In: Régió, 1: 24–44.