Czibe e Ibolya:
Eli é ékek és eli uda
Nemek sze in i jellemzők a magya o szági eli ek kö ében
Az eli szociológia egyik kiemel on osságú ké dése a leg első osz ály homogeni ásának és
he e ogeni ásának izsgála a. Ezek elemzése nem csupán a személyes képességek e, a ha almi
iszonyok a és a pozicionális-s uk u ális o ien ációk a i ányulóan ö énhe , hanem a nemek
közö i el é ő jelen és a almak igyelembe é elé el is. Jelen anulmány e szempon ok
alapján, elsőso ban az eli hez a ozó nők á sadalmi é ékei ől és az állami sze ep állalás ól
allo néze eik és meggyőződéseik jellemzői izsgálja és mu a ja be. Elemzésünk elsőso ban
leí ó jellegű, melyben az e edmények bemu a ása egy, az eli ek kö ében 2009-ben égze
ada el é el 1365 ős min ájának elhasználásá al ö énik1. A ku a ás eze ője Ko ách Im e
(MTA PTI) ol .
1. Ál alános jellemzők
Éle ko i sajá osságok
Az éle ko i sajá osságoka izsgál a, az eli be so ol nők leginkább az ö en é en elüli
gene ációkhoz a oznak. A leg ia alabbaka a gazdasági eli ben, a legidősebbeke legnagyobb
a ányban a kul u ális eli ben aláljuk. Ez élelmezhe ően a különböző ka ie pályák és
ka ie lehe őségek szek o onkén el é ő dinamikájából és in ézményi sajá osságaiból akad. A
poli ikai és a kul u ális női eli csopo ok kö ében nem csak a ia al (40 é en aluli) gene ációk
jelenlé e nem jellemző, hanem ipikusan hiányzik az ál alunk ia al középgene ációnak
ne eze 40-49 é es ko osz ály is, amely jelen ős éle ko sze in i és nemi alapú
diszk iminációs olyama oka is el é elez az egyes in ézmény endsze ek működési
gyako la aiban. Vagyis, míg a gazdasági eli ek ilágából elsőso ban az idős női gene áció,
addig a kul u ális és poli ikai eli ek kö eiből a ia alabb női gene ációk hiányoznak. E
ko osz ályi (és nemi) szempon ból kiegyenlí e len eli s uk ú a e ősen megké dőjelezi a női
eli csopo ok u ánpó lási mechanizmusainak ha ékonyságá .
1. ábláza : Az eli ekbe a ozó nők éle ko i csopo jainak eli ípusonkén i megoszlása
%
Eli ípusok
Ko csopo ok
Gazdasági eli
Kul u ális eli
Poli ikai eli
40 é ala
18,2
12,8
17,5
40-49 é
36,4
13,8
15,9
50-59 é
34,8
23,4
39,7
59 é ele
10,6
50
27
Összesen
100
100
100
1 A csopo ulajdonságokon belül a eljes min a nemek sze in i megoszlása jelen ős é i úlsúly mu a , 83
százalék a é iak és 17 százalék a nők a ánya; a női almin a 224 ese e a almaz. A ko csopo os megoszlás
sze in a eljes min a közel 70 százaléka jellemzően 50 é nél idősebb. A min án belüli egyes eli ípusok belső
a ányai kiegyensúlyozo ságo mu a nak, 33 százalékuk a gazdasági eli hez, 37 százalékuk a kul u ális eli hez és
30 százalékuk a poli ikai eli hez a ozik.
10
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
A ia alabb női gene ációk számá a a kul u ális és a poli ikai eli be ju ás űnik a
legnehezebben elé he ő célnak, amelynek egyik gyako la i kö e kezménye a középgene ációs
hiány is. Ez öbbek közö a poli ikai és a udományos in ézmények adicionális zá ságá al
magya ázha ó, egy ész a ia alokkal szembeni éle ko i diszk iminációkon, más ész a nőkkel
szembeni nemi diszk iminációs mechanizmusokon ke esz ül. E ké eli csopo ban lá ha óan
lassabban megy égbe a női eli ek cse élődése. Ugyanakko jelen ős ha ás gyako ol a nők
alacsony ész é eli lehe őségei e mind a poli ikai, mind a udományos in ézmény endsze
é idominanciája is, amely nemcsak éle ko , hanem nemi ka egó iák men én is meg alósí ja a
kizá ás .
Iskolázo sági jellemzők
A nők iskolázo ságának eli ípusonkén i izsgála a jelen ős el é éseke mu a a égze ségi
szin ek közö . Az egye emi diplomák a ányá ekin e a gazdasági eli jelen ős lema adása
lá szik - a női eli kö ében leginkább a kul u ális (68,4%) és a poli ikai eli e (68,3%) jellemzi
a legmagasabb szin ű égze ség.
A á sadalmi endek a nők ka ie pályájában is é ényesülnek, ill. ha ás gyako olnak azok a,
hiszen isme e es, hogy a endsze ál ás kö e ően (elsőso ban a kilenc enes é ek közepéig) a
el elé mobili ás elsőso ban a őiskolai szin ű diplomákhoz kapcsolódo . Ennek egyik leg őbb
oka az üzle i, pénzügyi, számí ás echnikai égze ségek elé ékelődése ol , a nők pedig
elül ep ezen ál an sze ez ek a gazdaság udományi őiskolákon diplomá . A későbbiekben
má ezeken a e üle eken is jobban lehe e é ényesülni az egye emi diplomá al. Ada aink
sze in ez a aj a á sadalmi endencia a női gazdasági eli helyze é be olyásol a és é in e e
leginkább, ehá a ól an szó, hogy az eli nők jelen ős észe élhe ően abban az időszakban
kezd e ka ie pályájá épí eni, amiko a speciális első okú szak udások megsze zésének
lehe ősége elsőso ban a őiskolákhoz kapcsolódóan ö énhe e .
A udományos okoza ok a ánya az el á aknak meg elelően a kul u ális eli kö ében a
legnagyobb, bá a ányai ekin e meglepően alacsony (8,4%). A é iak kö ében a nőkéhez
képes minden eli ípusban magasabb é ékekkel alálkozunk, minősí ésük szin je jelen ősen
magasabb a női szin nél. Különösen nagy az előnyük a kul u ális eli en belül, ahol – a női
eli ek kö ében a legmagasabb é éke kép iselő 8,4%-os a ánnyal szemben 26,4%-os
nagyság ende kép iselnek. Ugyancsak jelen ős, csaknem íz százalékos el é és igyelhe ő
meg a é iak ja á a a poli ikai eli agjai kö ében is.
Családi jellemzők
Az eli nők leginkább pá kapcsola okban, ezen belül elsőso ban (bá ke ésbé jellemzően, min
a é iak) házasságban élnek. Ugyanakko az egyedülálló s á usúak a ánya sem
elhanyagolha ó kö ükben, amelynek nagyság endje leginkább akko ki í ó, ha a é iak
hasonló ka egó iáihoz iszonyí unk. Ugyancsak jelen ős nemek közö i különbségeke
ud unk kimu a ni a pá kapcsola ban élők együ élési o mái ekin e is. A é iak szin e
kizá ólagosan házasságalapú pá kapcsola okban élnek, míg a nők ől ez közel sem
mondha juk el. A nők kö ében jelen ős a ány kép iselnek az éle á si kapcsola ban élők, és
közülük ke ül ki a leg öbb el ál s á usú eli ag is. A álások száma leginkább a gazdasági eli
nő agjai kö ében jellemző, amely sajá os, eli speci ikus magánéle i p oblémáka sej e . Az
mondha juk ehá , hogy a nők pá kapcsola i (magánéle i) jellemzői jelen ős mé ékben
el é nek a é iaké ól, ke ésbé adicionálisak és hagyományoka kö e ők. Ennek egyik
magya áza akén élelmezhe jük, hogy a nők sokkal inkább hajlandóak a mode nebb,
al e na í együ élési o máka is el ogadni, ső p e e álni, min a é iak, de ezzel
pá huzamosan jogosan el é elezhe ő a családjaikon belüli pá kapcsola i ins abili ás is, amely
11
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
a adicionális női á sadalmi sze epek ől aló el o dulás egyik kö e kezményekén is
el ogha ó.
2. Eli iden i ás és osz ály uda
Mindezeke kö e ően a magya o szági női eli eli uda á és á sadalmi osz ály sze in i
önbeso olásá elemezzük. Az mondha juk, hogy a nők sajá á sadalmi s á usukkal
kapcsola os é ékí éle ei e ősen leé ékelők önmaguk a néz e – önbeso olásuk alapján csak
nagyon gyenge, alacsony szin ű eli uda al bí nak. Ez az eli uda eli ípusonkén jelen ős
különbségeke mu a . A gazdasági és a poli ikai eli ké ha mada nem ekin i magá ehhez az
eli hez a ozónak (mindké ka egó iában csak minden ha madik nő ekin i magá annak). A
legk i ikusabb é ékek a kul u ális eli ben szüle ek, e csopo agjai olyannyi a á ol é zik
maguka az eli ől, hogy kö ükben gyako la ilag senki nem so ol a magá ebbe a ka egó iába.
Az eli ípusok közö jelen ős nemek sze in i el é és í ha ó le abban, hogy a gazdasági eli en
belül a é iaka e ősebb eli uda jellemzi, min a nőke , 50,9%-uk ehhez az eli hez a ozónak
é zi magá . A kul u ális eli é i agjai iszon , hasonlóan a nőkhöz, nem ogadják el az
eli beso olás , ebben a ka egó iában ők sem ekin ik maguka eli agnak. A poli ikai eli eken
belül a é iak eli uda ossága szigni ikánsan meghaladja a nőké , csaknem ké sze annyian
(40,1%) é ékelik a sajá helyze üke eli helyze nek, min a nők közö .
A nők kö ében az osz ály uda izsgála a so án is leé ékelő e edmények szüle ek. Az eli
nők közö gyako la ilag senki sem é zi a leg első osz ályba a ozónak magá , s á usuka
inkább első-középosz ályi (32,1%), de még inkább középosz ályi (54%) s á uskén é ékelik.
A é iak ebben a ka egó iában is kissé eljebb so ol ák maguka , 45,0%-uk első-
középosz ályinak és 38,8%-uk középosz ályinak é ékel e a helyze é .
Mindezek kö e kezményekén on os ké désnek a juk, hogyan í élik meg a nők sajá
á sadalmi p esz ízsüke . Nem űnik elégede nek egyik csopo sem. Egy ől ö ig e jedő
skálán a gazdasági eli helyezi a legmagasabb a (3,80) és a kul u ális eli a legalacsonyabb a
(3,59) sajá p esz ízsé . Az eli ípusok és az egyes elégede ségi ípusok közö i kapcsola ok
s a isz ikailag is igazolha ók. E sze in minden e üle en (éle szín onal, á sadalmi p esz ízs,
az o szág ügyei e gyako ol be olyás) a gazdasági eli hez a ozó nők a legelégede ebbek. A
nega í é ékelések so ában az éle szín onalukkal leginkább a poli ikai eli hez a ozó nők
nincsenek megeléged e, a á sadalmi p esz ízsükkel és az o szág ügyei e gyako ol
be olyásukkal pedig a kul u ális eli agjai.
Az eli nők és é iak ál al elállí o angso (0 és 100 közö i skála), amely az o szág ügyei e
legnagyobb be olyással bí ó személyeke és eli ka egó iáka ne esí e e, egy aj a hie a chiába
is endez e az eli ek p e e enciái sze in i legnagyobb ha alommal és legnagyobb be olyással
bí óka . A nők és a é iak egya án úgy gondolják, hogy az o szág ügyei e lege ősebb
be olyással a poli ikai eli bí . Második hely e a gazdasági eli e so ol ák, a kul u ális eli e
iszon nem ekin ik ebbe a ka egó iába a ozónak. A személyhez kö he ő pozíciókban lé ők
kö ében az első hely e csaknem egyenlő a ányban a minisz e i pozícióban lé őke és az
o szág legnagyobb bankjának első eze őjé so ol ák. Mege ősí e a ko ábbiakban önmaguk
s á usá leé ékelő pozíciójuka , ebben a angso ban is a hie a chia legaljá a helyez ék
maguka , ille e a ké dőí sze in i ka egó iában a „hozzájuk hasonló pozícióban lé ő
személyeke ”, köz e lenül megelőz e a legu olsó hely e angso ol „á lagos állampolgá ”
ka egó iájá .
Összegez e az elmondo aka , úgy űnik, hogy a magya o szági női eli nem ud/képes
meg elelni azoknak a ogalmi k i é iumoknak (Huszá 1981), amelyek sze in az eli olyan
12
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
személyek csopo jai jelen i, amelyeknek a agjai – o málisan megha á ozo u almi
pozícióik bi okában – össz á sadalmi kö e kezményekkel já ó dön éseke hozha nak.
Mindezeke alá ámasz andó, az mondha juk, hogy a s á uskik is ályosodás agy
s á uskonzisz encia oka a női eli csopo ok kö ében endkí ül alacsony, de leginkább nem
jellemző. Ső , a különböző s á usdimenziókban ( agyon, jö edelem, iskolai égze ség,
ogyasz ás, ha alom s b.) összekapcsolódó előnyök és há ányok az eli kö ében olyan nemek
sze in i el é ő egyenlő lenségi endsze alakí o ak ki, amelyben a bizonyos ismé ek sze in
el oglal jó pozíció(k) nem egy o mán e edményez(nek) a ké nem számá a o ábbi
előnyöke a öbbi dimenzió men én is.
Úgy űnik, hogy a női eli jelen á sadalmi helyze ében nem öl i be „eli -hi a ásá ”, hiszen a
klasszikus idéz e, ehhez az kellene, hogy „az eli agjai a á sadalom sze eze ében olyan
helyeke oglaljanak el, ahonnan alóban képesek is a á sadalma i ányí ani, eá ha ni, s
eze ői e ékenységük mögö a kö e és nagy okú alószínűségé ki ál ani.” (Bibó 1994: 8)
3. Tá sadalmi é ékek és meggyőződések – igazságosság, mél ányosság, szolida i ás: az
állami sze ep állalással kapcsola os a i űdök jellemzői
A poli ikai bal- és jobboldal hagyományosan el é ő néze ei az állam lehe séges elada ainak
kö é ől a 19-20. században még jelen ős mé ékben megosz ó ényezők ol ak az eu ópai
poli ikában. A baloldal hagyományosan – az embe ek közö i egyenlőség e és igazságosság a
ö eked e – az állam sze epének ki e jesz ésé céloz a mind gazdasági, mind szociális é en.
Ezzel szemben a jobboldal – a szabadság a hi a koz a – igyekeze az állam sze ep állalásá
isszaszo í ani, és az egyéni elelőssége és kezdeményezés e ősí eni a á sadalomban.
Ugyanakko a baloldal-jobboldal ka egó iák – az állami sze ep állalás ól allo néze eiken
ke esz ül – má az 1960-as é ek ől kezdődően el é ek a hagyományos sémák ól (Fábián –
Tó h 2008). A ke esz énydemok a ák ál al kidolgozo osz ák és nyuga -néme szociális
piacgazdaság agy a szociáldemok a ák „ha madik ú ja” mindez alá ámasz ja. Jelenleg a
poli ikai kommunikációban olyama osan alakul, hogy a almilag mi a hi eles baloldali agy
jobboldali poli ika (Fábián – Tó h 2008). Ez öbb ényező együ esen be olyásolja, pl. a
álasz ók á sadalmi, gazdasági agol sága – de maguk a poli ikusok is jelen ős ha ással
annak á. Mindezek e edményekén , ugyanaz a gazdaságpoli ikai in ézkedés lehe
jobboldalinak ekin eni, ha jobboldali ko mány alósí ja meg és a szabadság a és a
piacgazdaság a hi a kozik, de lehe baloldalinak is, ha egy baloldali ko mány a á sadalmi
igazságosság ne ében haj ja az ég e. Fábián – Tó h (2008) az állam sze epé el kapcsola os
a i űdök izsgála ának2 szempon unkból is igyelem e mél ó ku a ási e edményei sze in a
megké deze ek el á ásai az állami sze ep állalással kapcsola ban a munka
(munkanélküliség) és a anulás e én a lege ősebbek. A bal- és jobboldali azonosulás mé ő
skálá al pedig az is kimu a ha ó á ál , hogy a nagyobb állami sze ep állalás szo galmazók
inkább jobboldali azonosulással endelkeznek. „Az mindenese e kijelen he ő, hogy a
hagyományos baloldaliság, amely a nagyobb okú állami sze ep állaláshoz kapcsolódik,
Magya o szágon megszűn a ömega i űdök szin jén is.” (Fábián – Tó h 2008: 396)
Ugyanakko e edményeik sze in a libe ális-konze a í azonosulás izsgáló a i űdök má
illeszkednek „az el á ásokhoz”, agyis a libe álisok inkább kisebb államo sze e nének.
Mindez a ku a ásban ész e ő eli nők kö ében is izsgál uk. Elsőso ban az állam és a piac
sze ep állalásának szükséges mé ékei ől allo néze eiken ke esz ül közelí e ük meg a
2 Ku a ásukban a TÁRKI Ház a ás Moni o izsgála (2003-2007. é i hullámok), alamin a DKMKKA 2003.
é i álasz ásku a ási izsgála ada bázisai használ ák el.
13
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
émá . Négy kiemel ka egó ia men én – a oglalkoz a ás, a jö edelemelosz ás, az egyéni
so soké állal elelősség, alamin a szabadság s. egyenlőség émái kapcsán – é ékel ük
a i űdjeike . A oglalkoz a ással össze üggő elelősségi ké dések e ado álaszok anúsága
sze in az eli nők endkí ül megosz o ak a munkanélküli embe ek munkae ő-piaci helyze é
ja í ó bea a kozó in ézkedésekkel kapcsola ban3. Egyha maduk ha á ozo an az állam
elelősségi kö ébe so olja ezen elada o , ugyanekko a a ányban iszon a piac a bíznák e
p obléma megoldásá . Ugyancsak hasonló nagyság endben annak azok is, akik mindké
szek o elada - és elelősségi kö ébe u alnák a oglalkoz a ási nehézségek kezelésé . Vagyis
ha a hagyományos é ék endek men én é ékelünk (é sd: az állami sze ep állalás inkább a
baloldali é ékeke allók, a piaci sze ep állalás inkább a jobboldali é ékeke allók
szo galmazzák), nem udunk jelen ős a ány alanságoka kimu a ni a bal- és jobboldali
é ék endű eli nők kö ében, mindez annyi al inomí a, hogy a nők egy jelen ős csopo ja
semmilyen i ányban nem elkö eleze e émában, mindké szek o elelősségé hangsúlyoz a a
p obléma megoldásában. Ugyanakko Fábián és Tó h (2008) e edményei az is bizonyí o ák,
hogy jelenleg ezek a ka egó iák nem egyé elműen é elmezendők így, hiszen ku a ási
e edményeik sze in a jelen ősebb állami sze ep állalás a jobboldali é ékekkel bí ók
szo galmazzák leginkább.
Isme , hogy – a jólé i új aelosz ás el ei is igyelembe é e – az állam és a piac közö i
elelősség-megosz ás az u alkodó á sadalmi p e e enciák mindig a ól üggően alakí ják,
hogy mekko a a szolida i ás mé éke a á sadalomban. E é en az eli nők kö ének csaknem
egyha mada semmilyen szolida i ás nem mu a a nehéz éle helyze be ke ül (munkanélküli)
egyénekkel, családokkal kapcsola ban, ké ha maduk iszon öbbé-ke ésbé ámoga ja a
mél ányosabb elosz ás a épülő, a á sadalom kohéziójá elősegí ő állami in ézkedéseke .
2. ábláza : A oglalkoz a ással össze üggő elelősség megí élése női- é i eli ípusonkén
– Melyik közelí i meg leginkább az Ön éleményé ?
%
Nők
Fé iak
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
Az állam kö elessége, hogy munká
biz osí son a munkanélküliek számá a
28,3 20,4 37,1 13,1 35,5 29,1
A oglalkoz a ással kapcsola os p oblémák
megoldásá inkább a piac a kell bízni
37,9 26,9 22,6 50,9 30,8 30,3
Egyik sem
22,9
17,9
24,2
8,7
23,8
8,7
Mindke ő
10,9
34,8
16,1
27,3
9,9
31,9
Összesen
100
100
100
100
100
100
Női eli ípusonkén é ékel e a oglalkoz a ással össze üggő piaci agy egyéni elelősségeke ,
a kapo e edmények az egyes eli csopo ok és az é ék álasz ás ípusa közö szigni ikáns
kapcsola o mu a nak. E sze in a leginkább „állam-pá i” a poli ikai eli , agyis azok közö ,
akik úgy gondolják, hogy az „állam kö elessége, hogy munká biz osí son a munkanélküliek
számá a”, a legnagyobb a ány (38,3%) a poli ikai eli agjai kép iselik. A oglalkoz a ással
kapcsola os p oblémák megoldásá inkább a piac a bízók („piac-pá iak”) közö – egyenlő
a ányban – a gazdasági és a kul u ális eli agjai aláljuk (mindké ese ben 39,1%). Kiug óan
magas é éke kép isel e, a kul u ális eli hez a ozó nők kö ében a legmagasabb azoknak az
a ánya is, akik a oglalkoz a ási nehézségek kezelésé az állam és a piac közös elelősségébe
u alnák (53,7%).
3 A álaszadóknak a kö e kező ké dés e kelle álaszolniuk: „Ké em, mondja meg, hogy melyik közelí i meg
inkább az Ön éleményé ? 1) Az állam kö elessége, hogy munká biz osí son a munkanélküliek számá a. 2) A
oglalkoz a ással kapcsola os p oblémák megoldásá inkább a piac a kell bízni. 3) Mindke ő. 4) Egyik sem.”
14

■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
A oglalkoz a ási ké dések megí élésének nemek sze in i el é ései izsgál a, nem csak a nők
kö ében igazolha ó az eli ípusok és az é ék álasz ás közö i szigni ikáns kapcsola , hanem a
é iak kö ében is. Jelen ős különbségnek űnik, hogy míg a nők kö ében – azok közö , akik
úgy él ék, hogy az állam elada a a munka biz osí ása a munkanélküliek számá a –, a
poli ikai eli úlsúlya igyelhe ő meg, addig a é iak kö ében a kul u ális eli gondolkodik
hasonlóan (49,5%). A oglalkoz a ási p oblémák megoldásá a piac a bízók kö ében iszon
nemek közö i szembe űnő el é ések nem apasz alha ók. Ugyancsak hasonlóan iselkedik a
é i kul u ális eli a nőkhöz képes abból a szempon ból is, hogy a é iak közö is kö ükben
a legmagasabb azoknak az a ánya, akik a munkanélküliségből akadó oglalkoz a ási
p oblémák megoldásá az állam és a piac közös elelősségébe u alnák (51,0%).
A nők kö ében a jö edelmek egyenlőségének megí élése e én má nincs a oglalkoz a ási
ké désekhez hasonló megosz o ság4. Az eli nők jelen ős öbbsége (67,4%) sze in , a
jö edelmek egyenlőbb elosz ásá a i ányuló ö ek ésekkel szemben az egyéni eljesí mények
anyagi megbecsül sége kell, hogy p io i ás él ezzen. Ez az ál aluk elsődlegesnek a o
„é dem sze in i” elosz ási séma leginkább az állami bea a kozások hiányá , a szabad piaci
elosz ás elsődlegességé p e e álja. Az előzőekben í akhoz isszau al a ehá az eli nők
jelen ős öbbségének néze ei sze in az állam ugyan nyúj son ámoga ás abban, hogy a munka
nélkül lé ő embe ek is hozzáju hassanak munkajö edelemhez, de abba má ne a a kozzék be,
hogy ezeknek a munkajö edelmeknek hogyan alakul a szín onala. Ez öbbségük eljes
mé ékben az egyéni eljesí mények ől és a piacon ö énő hely állás ól enné üggő é.
3. ábláza : A jö edelmek elosz ásá al kapcsola os a i űdök női- é i eli ípusonkén
- Melyik közelí i meg leginkább az Ön éleményé ? -
%
Nők
Fé iak
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
A jö edelmeknek egyenlőbbeknek kellene
lenniük
6,1
8,4
9,5
7,4
17,2
17,6
Az egyéni eljesí ményeke anyagilag
jobban meg kellene becsülni
74,2
65,3
57,1
77,0
60,8
62,5
Egyik sem
19,7
7,5
6,9
15,6
6,0
1,9
Mindke ő
18,8
26,5
16,0
18,1
Összesen
100
100
100
100
100
100
A jö edelmiegyenlőség-el és a eljesí ményel eli ípusonkén i különbségei közö nem
udunk szigni ikáns el é éseke leí ni. A min á a ona kozó belső a ányok az mu a ják, hogy
a gazdasági eli kö ében aláljuk a jö edelmeke leginkább „é dem sze in ” elosz óka
(74,2%), agyis ők kép iselik „az egyéni eljesí ményeke anyagilag jobban meg kellene
becsülni” ípusú hozzáállás . Legke ésbé a poli ikai női eli osz ja ez a élemény , bá a
kö ükben mé a ányok is magas é éke kép iselnek (57,1%). Mindhá om női eli ípus
leginkább abban egységes, hogy meggyőződésesen agadja a jö edelmek egyenlőbbé
é elének igazságos ol á .
4 A álaszadóknak a kö e kező ké dés e kelle álaszolniuk: „Ké em, mondja meg, hogy melyik közelí i meg
inkább az Ön éleményé ? 1) A jö edelmeknek egyenlőbbeknek kellene lenniük. 2) Az egyéni eljesí ményeke
egyénileg jobban meg kellene becsülni. 3) Mindke ő. 4) Egyik sem.”
15
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
Más össze üggések lá szanak a nemek közö i el é ések elemzése so án. A é iak kö ében az
eli ípusok és a jö edelmekkel össze üggő a i űdök közö i kapcsola s a isz ikailag is
igazolha ó. E sze in mindhá om é i eli csopo kö ében leginkább a eljesí ményel
dominál, agyis mindnyájan elu así ják a jö edelmek egyenlősí ésének gondola á .
Legha á ozo abban, hasonlóan a nőkhöz, a é i gazdasági eli eszi ez , a ányuk elé i a
77,0%-o is, de a kul u ális és a poli ikai eli agjainak is öbb min 60,0%-a p e e álja az
egyéni eljesí mények e épí ő, „é dem sze in i” díjazás .
A női eli ek kö ében kiegyensúlyozo ak a élemények annak megí élése e én is, hogy az
állam mekko a elelőssége állaljon az embe ek ől aló gondoskodásban5. A nők csaknem
ö en százaléka (48,4%) elu así ja az állam elelősség állalásá az egyének so sának
alakí ásában, és eljes mé ékben egyéni elelősségkén kezelné az . Ebből kö e kezően pedig,
mi el az állami bea a kozás a jólé i államok ke e ei közö öbbnyi e a á sadalmi
igazságosság és a mél ányosság édelme é dekében zajlik, kö ükben egyú al ezen é ékek
eljes elu así ásá al is szembesülünk. Az egyén e há í o elelőssége csupán az eli nők
egy izede nem ámoga ja (11,4%), egynegyedük pedig az állam és az egyén közös
p oblema ikájakén gondolkodik e ké dés ől.
Mindezeke az e edményeke észben mege ősí eni lá szanak Albe – Dá id (2009) ku a ási
e edményei is, akik EU- ago szágok közö i összehasonlí ás égez ek az egyes o szágok
állampolgá ai ál al el á állami bea a kozások ól és elelősség állalások ól. Összegze
e edményeik sze in , bá az EU-s ago szágokban a nők öbb elelősség állalás á nak el az
állam ól, min a é iak, ez az e edmény Magya o szág a s a isz ikailag nem ol igazolha ó.
Jelen ősebb össze üggéseke mu a o iszon az iskolai égze ségek izsgála a, amely sze in
az alacsonyabb iskolázo ságú embe ek magasabb szin ű állami elelősség állalás á nak el
az állam ól, min a magasabban k ali ikál ak. Ez az össze üggés Magya o szág a
ona koz a a is szigni ikáns kapcsola o mu a o . Még inkább igyelem e mél ó össze üggés,
hogy „minél inkább a sajá kezükben é zik a so suka az embe ek, annál inkább hajlamosak
úgy é ezni, hogy az embe eknek öbb elelőssége kell állalniuk a sajá megélhe ésük
biz osí ásában.” (Albe – Dá id 2009: 43) Úgy űnik ehá , hogy az állami
elelősség állalás ól ö énő gondolkodás nem elsőso ban a nemek közö i különbségek, min
inkább az egyéb á sadalmi-gazdasági mu a ók, pl. az iskolai égze ség szin je és a
munkae őpiaci-jö edelmi s á us be olyásolják. Fe ge Zsuzsa sze in „ahogy haladunk a
osszabb ól a jobb helyze ű á sadalmi- oglalkozási csopo ok, a kisebb ől a nagyobb
jö edelműek, az iskolázo abb csopo ok agy a endsze ál ás nye esei elé, nö ekszik a
szabadságo a biz onságnál öbb e é ékelők száma, és csökken azok a ánya, akik a
biz onságo é ékelik öbb e a szabadságnál. (…) a biz onságigény nem a szabadság
leé ékelése. Csak – úgy űnik – elemibb szükségle , amiko eszélyben an, min a szabadság.
Vagy máskén : biz onságban szabadabb lehe az embe .” (Fe ge 2000: 429-431)
Női eli ípusonkén é ékel e az egyének ől aló gondoskodás állami elelősség állalásának
szin jé , az mondha juk, hogy mindhá om csopo úlnyomó öbbsége egyé elműen az egyéni
öngondoskodás p e e álja. A poli ikai eli a leginkább „állam-pá i” meggyőződésű, agyis
az egyéni so soké állal elelősség e én is kö ükben szánnak legnagyobb a ányban
elada o az államnak, hangsúlyoz a, hogy a kapcsola nem szigni ikáns, és a belső a ányok is
alacsonyak (16,1%). Ugyanakko az is igaz, hogy az egyéni elelőssége hangsúlyozó
5 A álaszadóknak a kö e kező ké dés e kelle álaszolniuk: „Ké em, mondja meg, hogy melyik közelí i meg
inkább az Ön éleményé ? 1) Az embe eknek sajá maguknak kell állalniuk a elelőssége so suk alakulásáé .
2) Az államnak nagyobb elelőssége kellene állalnia az embe ek ől aló gondoskodásban. 3) Mindke ő. 4)
Egyik sem.”
16
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
álaszadók a ánya a gazdasági eli e kö e ően a poli ikai eli kö ében a legmagasabb,
csaknem elé i az ö en százaléko .
A személyes szabadságo az egyenlőséggel szemben leginkább a gazdasági eli p e e álja,
kö ükben az a ány kissé meghaladja az ö en százaléko , míg a másik ké eli csopo kö ében
néhány százalékkal elma ad a ól. Eli ípusonkén ehá nem udunk csopo on belüli jelen ős
különbségek ől beszámolni, min ahogyan ko ábban is jelez ük, e é en leginkább a magas
iskolai égze ség és az á laghoz képes magas jö edelmek gyako olnak jelen ős ha ás a a,
hogy a nők az egyenlőséggel, ille e a biz onsággal szemben inkább a szabadságo p e e álják
kiemel é ékkén . Ugyanakko a női eli agjainak egy iszonylag ma káns csopo ja
megosz aná a elelőssége e ké désben az egyén és az állam közö , amely a gazdasági és a
kul u ális eli kö ében jelen i a legmagasabb é ékeke (45,5%, 42,1%). A poli ikai eli
agjainak kö ében is csaknem egyha mados a ke ős elelőssége p e e álók a ánya, de, min
ahogyan ko ábban az jelez ük, ebben az eli ípusban az állami elelősség állalás
szükségességé is öbben ámoga ják.
Nemek sze in i éleménykülönbségek ebben a ké désben nem jellemzik az eli e , a é iak,
s a isz ikailag is igazolha óan, minden eli csopo ban az öngondoskodás p e e álják, és
hasonlóan a nőkhöz (bá a ányaika ekin e a é iak jelen ősen öbben), ez a hozzáállás a
gazdasági eli agjainak é ék álasz ásá a jellemző leginkább (65,5%). Az eli ípusok közö a
é iak kö ében is a poli ikai eli ben a legmagasabb az állam nagyobb elelősség állalásá
szo galmazók a ánya (23,9%). Ugyanakko a kul u ális és poli ikai é i eli csaknem
egyha mada (szigni ikánsan) leginkább az egyén és az állam közös elelősségekén é elmezi
a á sadalom agjai ól aló gondoskodás .
4. ábláza : Az egyének ől aló gondoskodás elelősségének megí élése női- é i eli ípusonkén
- Melyik közelí i meg leginkább az Ön éleményé ? -
%
Nők
Fé iak
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
Gazdasági
eli
Kul u ális
eli
Poli ikai
eli
Az embe eknek sajá maguknak kell
állalniuk a elelőssége so suk
alakulásáé
50,0 45,3 48,4 65,2 44,5 38,9
Az államnak nagyobb elelőssége kellene
állalnia az embe ek ől aló
gondoskodásban
4,5 12,6 16,1 10,0 19,0 23,9
Egyik sem
3,1
3,6
1,6
1,0
1,7
2,8
Mindke ő
42,4
38,5
33,9
23,8
34,8
34,4
Összesen
100
100
100
100
100
100
Összegez e az elmondo aka , az eli nők é ékp e e enciái kapcsán a oglalkoz a ással, a
jö edelemeloszlással és az embe ek so sáé állal elelősséggel össze üggő a i űdök
bemu a ásá a ke ül so , a szabadság és az egyenlőség ideológiai há é ényezőinek
igyelembe é elé el. A ku a ás a oglalkoz a ási ké dések kapcsán elsőso ban a
munkanélküliek munkae ő-piaci esélyei ja í ó bea a kozó in ézkedések állami és piaci szin ű
elelősségei izsgál a. Az mondha juk, hogy e ekin e ben az eli nők iszonylag
megosz o ak. Hangsúlyosan is kiemeljük az az egyha mados a ány kép iselő csopo o ,
amely a szolida i ás minimális mé éké el sem bí a á sadalom munkanélküli agjai al
szemben. Ebben a ka egó iában szigni ikánsan a legszolidá isabb csopo a női poli ikai eli ,
17
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
melynek agjai leginkább az állam elelősségébe u alják ez a elada o , a másik ké eli csopo
agjai iszon kb. 40 százalékban a piac a bíznák a helyze megoldásá . Ugyancsak
szigni ikáns kapcsola o mu a unk ki a é i eli csopo ok éleménye men én is. Jelen ős a
nemek közö i el é és: míg a nők kö ében a poli ikai eli a leginkább szolidá is a
munkanélküliekkel szemben, addig a é iak kö ében a kul u ális eli az. A jö edelmek
egyenlőségének igazságos agy igazság alan ol a kapcsán a női eli má ke ésbé megosz o ,
min az előző ké désben. Szin e egységes szemléle ben a jö edelemegyenlő lenségek
igazságos ol á hangsúlyozzák, elsődlegesnek pedig az egyéni eljesí ményeke és a piaci
hely állás ekin ik. A ha madik ka egó iában, amely a a ké deze á, hogy az állam mekko a
elelőssége állaljon az embe ek so sáé , a női eli nagyon jelen ős hányada, csaknem a ele
ha á ozo an „piac-pá inak” mu a kozo , agyis eljes mé ékben elu así ja az állami
elelősség állalás bá milyen szin jé . Min ki ej e ük, ezzel együ a á sadalmi igazságosság
és mél ányosság alapel ei sem ekin ik kö e endő é éknek, így az mondha juk, hogy a női
eli ek egy jelen ős észe sem nem szolidá is a á sadalom gyenge s á usú agjai al szemben,
sem nem kí ánna elük szemben mél ányos és/ agy igazságos elbánás anúsí ani.
Nemze közi ku a ások e edményei is az ámasz ják alá, hogy az iskolai égze ség és a
bi okol jö edelmek nagysága az e aj a élekedéseke jelen ősen be olyásolják, hiszen, min
lá uk, minél magasabb (elsőso ban iskolai, jö edelmi) az egyén s á usza, annál nagyobb
alószínűséggel u así ja el ezen é ékeke . E é en a nemek közö jelen ős különbségeke nem
ud unk kimu a ni, é iak és nők egya án hasonló kon ex usokban gondolkodnak ezekben a
ké désekben.
18