HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN
A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és
gyako la a a pa asz i e melés és ke eskedelem
szemszögéből. Moson á megye a 19. század első
elében
„Inländische E zeugnisse, ode ausländische ü den Ve b auch bezogene Waa en,
können in de Regel übe die Zoll-Linie nich zoll ei
aus einem Theile des Zollgebie es
in den ande n ge üh we den.”1
Moson megyei ag á á sadalmi ku a ásaim so án megke ülhe e len ké déssé ál , hogy
a 19. század első elének hé köznapjaiban milyen jelen ősége ol , mi is jelen e a
gyako la ban az osz ák–magya ha á . A Laj a men én öbb ha á sík is egymás a
akódo , úgymin o szág-, ám-, megye-, a omány-, u adalom- és elepülésha á . Az
ú bé es népesség ál al oly a o , Ausz iába i ányuló ke eskedelmi e ékenység csak
akko é he ő meg, a jogszabályi ke e ek isme e én úl alamelyes a ha á
an opológiai, apasz ala ö éne i aspek usai al is isz ában agyunk. A o mális
ke e ek és az in o mális gyako la ok egymás a e í ése, ü köz e ése a késő endi ilág
ha alomsze keze i, u almi iszonyainak isme e éhez is közelebb ihe .
A ha á al és ámokkal kapcsola os kon lik usok nehezen álasz ha ók szé ,
jóllehe sokszo egészen á oli jelenségek ke ülnek így egy kalap alá. A kései endiség
ezen a e üle en sem udo egységes és ha ékony szabályozás é ény e ju a ni, emia
a ke eskedés, u a ozás, öldmű elés, ő le és céljából ö énő ha á á lépéseke és
ese leges kon lik usaika nem lehe a csempészek, a ámbé lők, a á megyei és alsó-
ausz iai ha óságok gene ál a össze űzések ől szepa ál an kezelni.
Ausz ia–Magya o szág ha á á így egysze e ekin em a o málisan lé ező állam- és
ámha á melle a endi és á megyei au onómiák és jogha óságok ha á ának is, ahol
sű í e és egymással összekapcsolód a bukkannak el az é dekellen é ek. Ami például
1 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 186. §.
204 METSZETEK 2013/2-3. szám
alamely á megyei adózó szemszögéből jog alan ámbün e és, az a á megye számá a
egy ala alója jogainak és így magának a á megye jogha óságának, ső az o szág
szu e eni ásának megsé ése, az osz ák ha óságok é elmezésében pedig egy
külo szágbeli csempész agy csempészgyanús idegen – p e en í – megbün e ése. Még
ha u ólag iszonylag jól ekons uálha ó, hogy az egyes ese ekben alójában mi
ö énhe e , az is lá szik, hogy egy-egy kon lik us minden é in e ben más és más
eakcióka szül , melyek a o ásokban elbukkanó é elésekből kiol asha ók.
Egy o ábbi ol asa lehe ne az államha á nak kul u ális és men ali ásbeli ha á kén
aló é elmezése, aminek izsgála a semmiképpen sem lenne spekuláció, hiszen a
o ásokban, még ha i kán is, de a nyuga ól é kezők beszámolnak a ól a
benyomásuk ól, hogy a Laj á ól kele e, a nyel i és nemze iségi egyezések dacá a, egy
eljesen más ilág kezdődik.2 A men ális-kul u ális ha á észlelésé el – min a izsgál
p oblémán úlmu a ó ké déssel – azonban a o ábbiakban nem oglalkozom.
Jogszabályi há é
A pa asz i ke eskedelem szabályozása, a házalás
A endi jog szigo úan szabályoz a a ke eskedelem e jogosul ak kö é ; mindenki csak a
papí jainak meg elelő á ucikkekkel ke eskedhe e . A sza ócsok, ha nem engedélyeze
kül öldi á u á ul ak, úgy öldesu uk bí ósága elő kelle elelniük, ha pedig
csempészésen é ék őke , a legközelebbi ha mincadhi a alban já ak el ellenük.
2 Az osz ák, pon osabban az alsó-ausz iai pa asz ideál ípusa ennek meg elelően a kö e kező:
„Die Baue n on Niede - und Obe ös e eich haben on allen Baue n de ös e eichischen
Mona chie […] ohne Zwei el die höchs e S u e on Wohlbe inden und F eihei e eich . […]
Summa summa um abe bleib es nich sdes owenige doch ausgemach , daß de
ös e eichische Donaubaue alle ande en, sowohl in Bezug au Bildung, Solidi ä des
Cha ak e s, es e Beg ündung und Ane kennung seine Menschen ech e, als auch in Bezug au
den Be ieb de Landwi hscha und seine Wohlhabenhei bei Wei em übe i .” (Kohl 1842,
II. 48–49.) Ezzel a képpel áll szemben ugyanezen sze ző apasz ala a, ami a Sop on megyei
Pecsenyéd e (Pö schingbe) é kez én él á : „Ich konn e mich nich da übe zu ieden geben,
wie ganz o al ande s auch diese O schon aussah, als die ös e eichischen Dö e , obgleich e
nun ein S ündchen on de ös e eichischen G änze lieg und obgleich hie die
G undbe ölke ung noch übe all deu sch is . De S allknech in Pö sching ug die Kleidung
und Ins umen e eines Schläch e s.” (Uo., III. 3.) Hecke, ha lehe , még plasz ikusabban ejezi
ki a ha á mosoni oldalán apasz alha ó men ali ásbeli el é éseke , amiko így í : „Demjenigen,
welche aus dem No den ode No dwes en hie he komm , äll imme au , wie dies im Os en
noch iel deu liche sich aussp ich , ziemlich allgemein das S eben o he sch , mi wenig
ode mi nu zei weilige Mühe wohl iel zu e we ben, daß dagegen die Spa samkei iel
wenige kul i ie wi d, was eilich mi de alle Schich en de Be ölke ung du chb ingenden
Lebenslus zusammenhäng .” (Hecke 1861a, 33.) É dekes szempon Riehlé, aki a Hainbu g–
Roh au–Kisma on–Esz e háza onala Haydn éle mű e és ha ása kapcsán min a „mode n
abszolú zene” ha á á jellemzi (Riehl 1892 [1868], 374).
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 205
Másodszo i e ené ésko meg osz o ák őke engedélyük ől.3 A jogcím nélküli
ke eskedés szigo úan il o ák, a házalás i súlyosbí ó kö ülménykén ese la ba. Ha a
e ené és éjszaka ö én , súlyosabb megí élés alá ese , min a aló lan ada ok közlése
ha á á lépésnél.4 Ismé el lebukásnál nemcsak hogy bün e és kelle ize ni a
csempésze á u u án (amelle , hogy le oglal ák), hanem a ke eskedő lo á , kocsijá és
más eszközei is elkobozha ák.5
A kis é elben á uló ke eskedők közül a házalók működésé szabályoz ák a
leg észle esebben. Jóllehe ez a oga al já ó pa asz ok ke eskedelmé nem é in i,
jelen ősége mia ö iden e e is ki é ek.
A házalás Ausz iában 1570-ben be il o ák, csak 1785- ől lehe e ismé
szabadon űzni, igaz, a á osokban csak a ásá ok idején. A ke eskedésnek ez a
o májá a ko szakban mind Magya o szágon, mind az ö ökös a ományokban az
1787. június 4-én kiado , majd egy 1811. július 5-én kel endele el (Hausie pa en )
megújí o jogszabály szabályoz a: a megyé ől agy a á osi magisz á us ól nye
igazol ánnyal ol űzhe ő, és má az é es ásá okon kí ül is engedélyez ék a
mező á osokban és szabad ki ályi á osokban. A házalás el é ele az ö ökös
a ománybeli nőknél a be öl ö húsz-, é iaknál a ha mincé es ko
(magya o szágiaknál ez ala is), ille e az ún. házalóigazol ány (Hausie -Paß) ki ál ása
ol , ami az állandó lakhellyel endelkező igénylő számá a, maximum egyé es
idő a am a az ille ékes kö ze i hi a al (K eisam ), Bécsben a endő - őkapi ányság
(Polizeidi ek ion) egye é ése melle a á osi anács (Magis a ) állí o ki. A
házalóigazol ány csak a a a a omány a ol é ényes, ahol az kiállí o ák, máshol a
házaló maximum 14 napo a ózkodha o . Ennek bi okában a házaló jogosul ol
minden, bel öldinek minősülő e mék á ulásá a.6 Tilos ol a házalás kül öldi á ukkal,
csokoládé al, cuko al (az u óbbiakkal azé , me a hazai á u nem lehe e
megkülönböz e ni a kül öldi ől), ágo ma há al és köny ekkel. 1811 u án egy so
o ábbi e mék kike ül az engedélyeze cikkek kö éből: alamennyi űsze á u, pá ol
olajok, ége e szeszek, na ancslikő [Rosoglio], kenőcsök és apaszok, mé gek, embe i
és álla gyógysze ek, higany, an imon (Spießglas), ille e ebből készül e mékek,
ás ányi sa ak, ólom, mézeskalács, nyalánkságok, képek és ézme sze ek, d ágakö ek,
a any, ezüs , nem lepecsé el bel öldi á uk, lo ó, pa kánymé eg.7
Lényeges, hogy csekély adó e hük mia szigo úan il o ák a házalók számá a
a oga a ás , ami el jogosula lan e senyelőnyhöz ju nának.8 A kül öldi á ukkal aló
3 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 96. §.
4 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 85. § A ámosok ko up ságá ól – dél idéki
apasz ala ok alapján – lásd n. n. 1783, 68–81.
5 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 93. §.
6 O en hal 1828, 7–10, 40, 68, 7; Kope z 1829–1830, I. 506–507; K ap 1844, I. 463–464.
Alsó-Ausz iában a zsidók nem házalha ak (uo., I. 464).
7 O en hal 1828, 58–61, 64.
8 „Die unga ischen und siebenbü gischen Un e hanen, welche hausie en wollen, haben sich
beim Uebe i e übe die Zwischenzoll-Linie bei einem deu sch-e bländischen Zollam e zu
206 METSZETEK 2013/2-3. szám
házalás ilalma alól egyedül a k ajnai go schee-i u adalom ala alói kap ak
men essége .9 Amennyiben olyan ö ökös a ományba men ek, ahol be eze és e ke ül
a ke ese i adó, úgy az a házalóknak is meg kelle ize niük.10 Az 1836. é i VI.
ö énycikk 7. pa ag a usa alapján a házalás adómen es ke ese é le : „Azok kik
nyi o bol nélkül ház ól ház a űzik a ke eskedés , ezen úl minden aksa- ize és ől
men ek lesznek.”11
Bá a endelkezések sok ekin e ben ko lá ozónak űnnek, az ú bé es népesség
ke eskedelmi e ékenysége – az állam é dekei el is összhangban – nagy szabadságo
él eze : „a széná al, szalmá al, hájjal, saj al, szalonná al […] és minden Élelembeli
Tzikkelekkel, nem különben a Lo akkal, Sza as, és ap óbb ma hákkal” alamennyi
a ományban szabadon lehe e ke eskedni.12 A o ásban né en ne eze ekhez
képes ál alános é énnyel a kö e kező könnyen á lá ha ó elosz ás és szabályozás ol
mé adó: alamennyi mezőgazdasági e mék a szabadon á ulha ó („ eye”)
ke eskedelmi cikkek közé a ozo . A ki i el – és a pa asz i ke eskedelem
szempon jából – a leg on osabb a gabona, a ma ha, a bo , a a, a iasz, a gyapjú és a
gubacs és még néhány más mezőgazdasági e mék ol . Ezen e mékek ke eskedelmé
csak a piaci, a ám- és az egészségügyi előí ások szabályoz ák. Míg Magya o szágon a
gubacsszedés és makkol a ás joga 1836 u án is öldesú i jog ma ad , mikén a nemes
e dei gyümölcsök (dió, gesz enye) haszon é ele is, „minden egyéb e dei ad
gyümölcsöknek szedése a Jobbágyoknak szabad” ol .13 Az 1836. é i VI. ö énycikk
7. pa ag a usa emelle gyako la ilag é ényben hagy a a ko ábbi szabályozás : „a
Jobbágy, bá mi éle e mesz ményeinek (egyedül azoka ki é én, miknek á ulásá ól
különös Tö ény ál al an el il a) aká kisebb aká nagyobb mé ékben s
s ellen, und daselbs du ch ein Zeugniß ih es Vizegespans ode eines S uhles-, ode
Vizes uhl ich e s, und ücksich lich au die Siebenbü ge des Komi a s- ode S uhlo iziala es
ode des Magis a es da zu hun, daß die zum Hausie en be ech ige sind.” (K ap 1844, I. 465.
Vö. Klenne 1835–1836, II. 73.) Házalni csak gyalogsze el ol szabad: „Das Hausie en mi
Waa en au bespann en Wägen bleib ein- ü allemal e bo hen, weil eine sei s dadu ch zu
manchen Un e schlei en Anlaß gegeben wi d, ande sei s abe das Hausie en bloß au den
kleinen De ailhandel besch änk seyn soll, und es unbillig wä e, wenn Leu e, die den Handel
schon de ges al im G oßen be eiben, daß sie ih e Waa en in bespann en Wägen
he um üh en, sich du ch das Hausie en den bü ge lichen Las en und S eue n en zögen, welche
doch die üb igen o den lich ansäßigen Kau leu e zu agen haben.” (K ap 1844, I. 466.)
Ugyanez áll a ak á ozás a is. Vö. a nezside iek panasza a zsidó házalók ellen, akik „ko sikon
ho gyák pa ékaika , le- é ő helyeke a anak, a hol asá nap is ala omossan á ulnak”. MmL
IVA 502a/72 803/1826 (1826.06.05.).
9 K ap 1844, I. 466.
10 „Die aus Unga n kommenden Hausie e haben abe , so bald sie eine P o inz des Hausie -
Handels wegen be e en, wo die E we bss eue einge üh is , gegen Lösung eines
S eue scheines einen S eue be ag on ün Gulden zu en ich en.” (O en hal 1828, 87.)
11 Magya ö ény á 1836–1868, 35.
12 A hely a ó anács 29.950. sz. endele e (1814.11.22.); ö. MmL IVA 502a/63 493/1817
(1817.04.03.).
13 1836. é i VI. c. 4. § (Magya ö ény á 1836–1868, 34).
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 207
mennyiségben lehe ő eladásá ezen úl is minden aksa- ize és nélkül eljes szabadsággal
gyako olha ja”.14 Ső , ke eskedelmi jogaik o ább bő ül ek azzal, hogy immá bol o is
nyi ha ak.
Ko lá ozo ha ókö ű, ille e szabályozo ke eskedelmi e ékenységnek
(besch änk e Handelsbeschä igungen) számí o az engedélyhez kö ö
(nagy)ke eskedelem és a endsze es kiske eskedelem ( ö mliche Kleinhandel), így a
házalás (Hausie handel) és sza ócskodás (K äme ey) is, emelle a mé gező és
obbanóanyagok, ille e a salé om ke eskedelme – összességében ehá a e mékek
egy szűk kö e.15 Ezek szabályozásán úl azonban az ú bé es népesség éle ilágában
domináló, a ke eskedelme is alap e ően jellemző in o mális iszonyoka a
el ilágosul abszolu izmus nem oncsol a szé , hanem sajá é dekei is szem elő
a a, e e nyi o azok kibon akozásához.
Ha á és ám
A ha á al elsőso ban min ámha á al, nem pedig min o szágha á al kí ánok
oglalkozni, s a a ke esem a álasz , hogy a ha á á kelés hé köznapi – pa asz i –
ész e ői milyen szabályokkal alál ák maguka szemben, az ú le élügy
szabály endsze e melle mikén épül el a (kis)ha á o galomban jellemző á uszállí ás
endsze e.16
A ám é elek ál ozásai má a izsgál időszakban is önálló kiad ányokban
hoz ák nyil ánosság a, aká csak az eljá ás end ese leges módosí ásai . Külön
ámjogszabályok ol ak é ényesek Ausz iában és Magya o szágon, összességében
azonban az apasz al am, hogy inkább csak e üle i ha ályuk ol más, a almuk
gyako la ilag megegyezik.17 A ámolás eljá ás endjének ázla os – e Moson
á megyé e koncen áló ku a ás szempon jából ele áns in o mációka ho dozó –
bemu a ásako az ö ökös a ományok számá a 1788-ban kiado szabályozás , a
14 Kiemelés őlem – H. G. K. Magya ö ény á 1836–1868, 35.
15 Kope z 1829–1830, I. 506.
16 Idehaza nem szüle e még össze oglaló munka a ha á működésé ől. A ha á ku a áshoz
összehasonlí ó megközelí ésben újabban lásd Duhamelle–Kosse –S uck 2007. A ha á
egyko i megí élésé ől, ö éne i alakulásá ól cseh–mo a–osz ák iszonyla ban lásd Komlosy–
Bůžek–S á ek 1995.
17 „Die Bes immungen übe die Bedingungen, un e denen de Uebe i de Zoll-Linie S a
inde , gel en auch ü den Uebe i de Zwischen-Zoll-Linie, welche Unga n und
Siebenbü gen on den üb igen in dem gemeinscha lichen Zoll e bande beg i enen Lände n
scheide .” (Klenne 1835–1836, II. 93.) To ábbá: „Waa en Unga ischen ode Siebenbü gischen
U sp unges sind in den Lände n, in welchen die Zoll- und S aa s- Monopols O dnung
Wi ksamkei e häl , nachdem dieselben de Ein uh e zollung un e zogen wu den, in Absich
au den Ve keh , dann in absich au die Aus uh in das Ausland ode einen Zollausschuß, den
eigenen E zeugnissen diese Lände gleich zu behandeln.” (Uo., 95.)

208 METSZETEK 2013/2-3. szám
Magya o szág és Ausz ia iszonyá endező 1784-es ha mincad endszabás és az
1835-ös ám- és jö edéki ö ény használ am.18 Ezeken kí ül nagy segí ségem e ol
még ké ko abeli jogszabály-magya áza is.19
A ha á on á eze ő u ak, a ól üggően, hogy komolyabb ke eskedelmi
unkció al agy csak helyi jelen őséggel bí ak, el é ő jogi szabályozás alá es ek, mikén
a ámhi a alok is. Az á uk jellegé ől üggö , hogy milyen jogkö ű ha mincadhi a alnál
léphe ék á a ha á . A ha á szabályozás megkülönböz e e a ke eskedelmi
ámhi a aloka (Comme zial-Zolläm e ) és a hé köznapi o galma elügyelő
ámhi a aloka (Äm e ü äglichen Ve keh ),20 az előbbiek ke eskedelmi ki- és
belépőállomás né ala is isme e esek (Komme zialein- und -ausb uchs a ion).21 A
ha á men i é ségben a o galom okozása é dekében az á uk ú hoz kö ésének
szabálya jó al enyhébb o mában é ényesül : az i alálha ó helységek bá melyik
ú on, bá melyik belépőállomáson, ha mincadhi a alon ke esz ül behozha ak
élelmisze és egyéb közszükségle i cikkeke .22
Legel e és céljából le lehe e é ni a megjelöl ú onal ól, ille e á lehe e
haj ani a ha á on a jószágoka , csak eladni nem ol szabad belőlük.23 A szabályozás
ennek meg elelően megkülönböz e e az ún. ámu aka és melléku aka .24
A ámu ak ól25 ámkö eles e mékekkel nem ol szabad le é ni, a melléku ak
használa á azonban jól megha á ozo ki é elek könnyí e ék. A jogszabály első helyen
a ha á on á nyúló bi okok mű elésének elő el é elekén emlí i a legel e és és a
18 Allgemeine Zollo dnung 1788; Allgemeine D eyßigs o dnung 1784; Zoll und S aa s-Monopol-
O dnung 1835.
19 Klenne 1835–1836; K ap 1844.
20 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 7. §.
21 Vö. Ske lecz 1914b [1791, 1826], 206; Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 1. §. II. Józse
ala (1784) nyolc új ha mincadhi a al lé esül az osz ák–magya ha á on, melyek ele a
sop oni gyako ol elügyele e (Fallenbüchl 1984, 49).
22 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 2. § A magya o szági (E dély nélküli) ő ámhi a alok
(Haup -Legs ä e) a kö e kezők ol ak: Buda, Pes , Pozsony, Kassa, Zág áb és Temes á .
Vámhi a alok (Legs ä e): Sop on, Győ , Nagyszomba , Késmá k, Má ama osszige , Deb ecen,
Új idék, Va asd, Ka ls ad , Fiume és Zengg. Osz ák nézőpon ból ke eskedelmi behoza ali
állomások (Komme zialeinb uchs-S a ionen) Alsó-Ausz ia i ányában: Bécsújhely (Neus ad ),
Vimpác (Wimpassing), B uck an de Lei ha, P ellenki chen, Wol s hal, o ábbá: Neudo ,
Gay ing, Unge aigen és Szen jános. Megin csak osz ák szemszögből a napi o galom számá a
nyi o behoza ali állomás (Einb uchs-S a ionen zum ägl. Ve keh ) működö Alsó-Ausz ia
i ányában a kö e kező elepüléseken: Landsee, Ka l, Pilge sdo , Fo ch enau, Lich enwe h,
Neu eld, Ho an de Ley ha, S einb uch, Ma chegg, Nagylé á d, Schwa zenbach. (Allgemeine
D eyßigs o dnung 1784, A mellékle . Lásd még Klenne 1835–1836, mellékle .
23 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 2. §.
24 Zolls assen: „diejenigen Land- ode Wasse s assen, au denen den Waa en de Eingang
und Aus i übe die Zoll-Linie ges a e is ”. „Alle ande en übe die Zoll-Linie üh enden, mi
diese Bezeichnung nich e sehenen S assen und Wege sind Nebenwege.” (Zoll und S aa s-
Monopol-O dnung 1835, 20. §.
25 Ha á ám (Zoll) és nem ú ám (Mau ) é elemben.
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 209
mezőgazdasági munkáka , el é e, hogy az é in e személyek és jószágok még aznap
haza é nek.26 A halásza i e mékeke (die E zeugnisse des Fisch anges) –
omlandóságuk mia – szin én lehe e melléku akon is szállí ani.
A leg on osabb mégis alán a zá ópasszus, amely ugyan ke és konk é ummal
szolgál, ám ilágosan jelzi, hogy a ha á ö eze ben az á bi oklás egyé elmű ese ein úl
a helyi szokásoka és a o galom e ősí ésé ekin e ék mé adónak:
„E célból az egyes e mények megő lésé e, o ábbá a ámha á ál al el álasz o
bi okok e mésének be aka í ásá a agy u óbbiak megmű elésé e, és egyál alán
a ha á men én élők [G änzbewohne ] közlekedésének megkönnyí ésé e a helyi
iszonyok a [O s e häl nisse] és a szomszéd államban el ogado eljá ás a
ekin e el és a ennálló államsze ződések igyelembe é elé el”27 szabályozzák e
ké déskö .”
A magya ha mincadhi a alok eendői nem egy ese ben az osz ák ámhi a alok
lá ák el, ezek a s a isz ikai kimu a ásokban a „Zolläm e , welche ausse dem Zoll noch
ande e Ge älle zu beso gen haben” ub ika ala sze epelnek.28 Az „egyéb jö edéki
adók” (á upecsé elés, ogyasz ási adó, só ám s b.) közé a ozo a magya ha mincad
is. A mosoni ha á szakaszon a somme eini, p ellenki cheni, oh aui, b ucki29 és
wil leinsdo i ha mincadhi a al eküd az osz ák oldalon. A megyében Gá án,
Köpcsényben, Kö élyesen és Nezside ben nyíl mód a ámkezelés e (Kö élyeshez
a ozo a laj a alui és a nemes ölgyi, Nezside hez pedig az új alui és pa ndo i
26 „Lebendes Vieh, das au nahe Weideplä ze, ode zu den Ve ich ungen de Landwi scha übe die
Zoll-Linie ge ieben, und noch an demselben Tage zu ück geb ach wi d, mi Beobach ung de
besonde en nach den Ve häl nissen de Oe lichkei angeo dne en Vo sich en.” (Zoll und
S aa s-Monopol-O dnung 1835, 25. §.) A legel e e ma hák szabadon á léphe ek a ámha á on,
mikén a őlük nye ej, aj és saj is ámmen esen ol isszahozha ó, de az időközben
szüle e bo jú is. Amennyiben iszon hosszabb ideig legel e ek, s nem é ek issza még
aznap, úgy a legközelebbi ámhi a alban be kelle jelen eni a dolgo . A konk é eljá ás end
ese ében ellenben megin csak a helyi iszonyok ol ak a mé adóak (nach de Bescha enhei
de O s e häl nisse) (Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 221. §.)
27 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 25. §.
28 Vö. a Ta eln so oza ban a 10. áblá (Zollge älle), pl. Ta eln 1837. A ha mincadosok
munkakö é ől, elada ai ól és ja adalmazásá ól, napi be é eleik köny elésé ől lásd Ins uc ion
é. n. [1807].
29 Mind az osz ák, mind pedig a magya ámhi a al B uckban ol . A b ucki ám 1277 ó a
lé eze , majd 1526-ban a g ó Ha ach család ásá lás ú ján ju o hozzá. „Sie ha e die
Funk ion eine G enzmau h.” 1745–1749-ben a kincs á a száll issza. „Die Ablöse ü die
Mau h wu de on de Minis e ialbancodepu a ion mi 100.000 l es gese z .” (Bowman 1950,
176.) A magya ha mincadhi a al a 214-es számú házban működö , míg az osz ák ám a 272-
esben (Ch is elbaue 1920, 26–27). Vö. még Klenne 1835–1836, mellékle .
210 METSZETEK 2013/2-3. szám
ú le él izsgáló).30 B uckban a asú megnyi ásá al az állomáson is lé esül egy
ha mincadhi a al 1846-ban, de má magya oldalon.31 A hozzájuk eze ő u ak, a
b ucki és a köpcsényi á kelőke leszámí a, melyeke a bécsi o szágú ke esz eze ,
egyé elműen melléku ak ol ak. A é képen jól lá szik a hi a alok elepí ésének
logikája. Ke és ki é ellel köz e lenül a ha á ké oldalán elhelyezkedő elepülések ől
an szó, melyeke egyes ese ekben öbb, a másik o szágba a ó ú is ke esz eze , a
ha mincadhi a alok így olcsóbb enn a ás és nagyobb o galom melle lá ha ák el
elada uka . Dél ől észak elé halad a osz ák oldalon a somme eini és a wil leinsdo i
ha mincadok ú jai magya oldalon Császá kőbányánál lép ék á a ha á , az ú azu án
Nezside be men o ább. Roh auból az ú a ha á innenső elén ke é ál , s Pa ndo
és Új alu elé a o , ahol ú le élkezelés e nyíl mód. P ellenki chen a Laj a alu–Gá a,
Kö élyes és Nemes ölgy i ányába u ó u ak ke esz eződésében eküd .
Á é e a ámolás mikén jé e, az ol a ő alapel , hogy alamennyi, a ha á on
á kelő á unak meg kelle jelennie a ha mincadhi a alnál, míg a személyeknek a
ha á ámhi a alban (Zoll-G enzam ).32 Ha az ado ú i ányban öbb ámhi a al is
ol , úgy mindig az ú ba eső legelső hi a alban kelle a ámolás elin ézni – ki é e
azon á u aj áknál, ahol elő ol í a, hogy melyik hi a al égzi el ámolásuka . Ugyanez
ona kozo a belső ámha á a is.33 Ahol a ámhi a al nem köz e lenül a ha á on
eküd , o a ha á on elállí o bemondóhelyeken (Ansage-, ille e A isopos ) ad ak
igazolás az á u ól, a ma hák számá ól s b., ami a ámhi a alban be kelle mu a ni.34
Az o szágból ki inni szándékozo á uk u án előszö a magya ha mincado kelle
meg ize ni, majd az osz ák be i eli ámo . Ha alamely okból i ás helyze áll elő,
akko a szállí mány a ha á ól bekísé ék a ámhi a alba (Beglei ung).35
30 ö. Schema ismus 1806, 332–347; 1833, 319–334; Tisz i né á 1845, 1847, 353–372. A
dől el szede helyeken egyesí e ám- és ha mincadkezelés ol . Vö. még Klenne 1835–1836,
mellékle .
31 Tisz i né á 1845, 1847, 394.
32 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 3–4. §; Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 27. §.
33 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 153. §.
34 I is ol néhány acionális könnyí és. Az Ausz iába ö énő ki i elko – amennyiben a
ha á on e ámá u-nyila koza alamennyi előí ásnak meg elel – a ámhi a al a kö e kező
ese ekben nem kelle elke esni: „Von de Ano dnung de S ellung zu einem Zollam e ü die
Ein uh e zollung sind bloß ausgenommen”: azon á gyak, melyeke kül öld ől ö énő
behoza alukko da abszámuk u án ámolnak, „insbesonde e lebendes Vieh, dann die
Gegens ände, welche o en und un e pack ge üh we den” [...] „Diese Ausnahme inde nu
s a , wenn die E klä ung an de G änze nach den Benennungen und den Maßs äben des
Ein uh -Zoll-Ta i es eingeb ach , die Beschau on dem G änz-Zollam e au die ü die
Ein uh e zollung o gesch iebene A gep logen wu de”, és ha az ado hi a al jogosul az ado á u
el ámolásá a. (Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 134. §.)
35 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 29. §.
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 211
Az 1 o in é ék ala i á uk u án nem kelle ha mincado ize ni.36 Ha az ille őnél
nem ol semmi el ámolni aló, úgy egy ún. F eibolle é kapo , ha ol , akko
Zollbolle é , ami ké déses ese ben be kelle mu a nia.37 Az ille ő ezzel igazol a magá
az ö ökös a ományokban, ehá az , hogy nem csempész, ille e hogy á ujá al
minden endben an.38 A F eibolle e ezé az ú le élhez hasonló unkció al is bí .39
Vámmen essége él ez ek a kül öldiek – így a magya ok is – kocsijuk, uháik,
ehé neműik u án.40 Az el ámolandó á u u án a ha mincad ámo azonnal és
készpénzben kelle meg ize ni, ami ől a ha á á lépő személy bole á kapo
(Zahlungsbolle e). A bole áé , ha a ám összege nem halad a meg az 1 o in o , II.
Józse idején 1 k ajcá , ha pedig ennél öbb ol , 3 k ajcá kelle ize ni (Zeddelgeld
[Ze elgeld]).41 A ámhi a ali ügyin ézés színhelye az ún. Am spla z ol , ami lehe e
köz e lenül a hi a al ud a án, de aká azon kí ül is.42 A ki i á u el ámolása súly,
da ab és é ék sze in ö én , a súlynál a b u ó súly e ék alapul.43
A pa asz i népesség ausz iai piaci jelenlé ének megkönnyí ése öbb jogszabályi
helyen is e en é he ő. Minden eladás a szán ke eskedelmi cikk ől
(Kau mannswaa en) a ha á kilépő oldalán í ásos á ube allás (Waa ene klä ung)
kelle adni.44 Az 1784-es szabályok sze in szóbeli e ede nyila koza o csak az u azók
ehe ek, amennyiben megbízha ónak űn ek.45 Ö en é el később sokkal
megengedőbb a ö ény, a szóbeli nyila koza lehe őségének kö e kibő ül .46 Bizonyos
á uk e ede é ől – kö ük igen széles – nem kelle í ásos igazolás adni:
36 „Die un e 1 l. im We h be agende Feilscha en sind d eyßigs ey [...]” (Allgemeine
D eyßigs o dnung 1784, P eambulum.)
37 Schmidl 1834, 29.
38 Egy so magya o szági e mék ámkö eles s á usának há e ében, azaz hogy nem lehe e
u ánuk F eibolle é igényelni, a alószínűsí he ő csempésze áll . Ahogy ö énymagya áza ában
K ap ogalmaz, ezen á uk k ázi bün e ő ámjá az indokol a, hogy „in Unga n und
Siebenbü gen die Zoll- und S aa smonopolso dnung und das Ge ällens a gese z nich
wi ksam sind, olglich die in den noch o lebenden D eißigs o sch i en wah nehmba en
Lücken on Schleichhandelun e nehme n ü den ganzen Um ang des Zollgebie hes au eine
seh bed ohliche Weise benü z we den könn en, um Waa en, welche übe die Unga n und
Siebenbü gen ennende Zoll-Linie eingeschwä z wo den sind, un e de Deckung on
Bolle en übe Gegens ände, die be ei s abgese z wo den sind, im ganzen Zollgebie he zu
e b ei en” (K ap 1844, I. 432–433).
39 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 10. §.
40 Schmidl 1834, 29.
41 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 9. §.
42 Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 9. §.
43 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 48. §.
44 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 6. §; Klenne 1835–1836, II. 93.
45 Allgemeine D eyßigs o dnung 1784, 5. §.
46 Jóllehe az 1830-as é ek közepén még mindig az 1788-as, ille e az 1795-ös ha mincad ábla
é elei ol ak é ényesek (Klenne 1835–1836, I. 2).
218 METSZETEK 2013/2-3. szám
Az egyes á uk ámjának é eles isme e ésé ől, ille e a ól, hogy a ko szakban mikén
csökken agy éppen nő a ki e e ehe , el ekin ek. Az alapku a ások hiánya mia
még a on osabb á u aj ák á ának- ámjának konjunk u ális ál ozásai sem udom a
maga eljességében bemu a ni, ezé a kö e kezőkben csak epizódsze ű isme e ések e
szo í kozom. Emelle a le él á i anyagban ellel – nem úl nagy számú – ha á - és
ámkon lik us ól is sze e nék beszámolni, plasz ikusabbá é e az eddigi szá az
jogszabály-isme e és . Ezzel kapcsola ban ismé el en jeleznem kell, hogy az é es
szin en öbb ízeze e ehe ő ha á á lépés ényében e néhány ese – bá mennyi e is
súlyosnak űnnek – semmiképp sem ep ezen álja az egyko i alóságo , inkább csak
olyan ha á helyze kén é elmezhe ők, amelyek segí ségé el u ólag megállapí ha juk a
ész e ők cselek ési ko lá ai , mo i ációi .
A ám é elek kö üli kon lik usok köz e e á ilágí anak, hogy a megye
gazdasága mennyi e szo os kapcsola ban áll Bécs, ille e Alsó-Ausz ia piacá al. A
magya o szági gabona á ának alakulásá a legnagyobb mé ékben a bécsi piac
szabályoz a.68 A bécsi á ak a gazdasági éle minden e üle én e e enciának
számí o ak. Ado ese ben a ked ezőbb á olság is magya ázha a, hogy a megye
lakossága mié álasz o a inkább az osz ák oldal nyúj o a szolgál a ásoka . A ha á
men i elepülések észé ől be e gyako la ol , hogy gabonájuka Ausz iában
ő öl e ék lisz é. A öld ajzi közelségen úl, ebben a kisebb ő le ő ész és a jobb
minőség is sze epe já szo .
A á megye például a ossz e mésű ízes é ek közepén az állapí o a meg,
hogy a bécsi molná ok ke esebb esz eséggel jobb lisz e ő ölnek, min a Moson
megyeiek („nem lehe abbul jó sü emény készi eni”). To ábbá, míg Bécsben csak
izenha od ész ol a ize ség, addig Moson megyében minden 11. ész a molná é le .
Az adózók édelmében így a molná nak já ó adago a 14. ész e szállí o ák le, s a
kenyé á ak a néz e is a bécsi á a e ék alapul: „mihelys meg lehe udni, miképpen
og a’ jö ö Sz. And ás ha á a néz e Bé s Vá osában a’ kenyé nemeinek á a meg
ha á oz a ni, azon kiszabás ezen Vá megyében is a’ kenyé sü ök ál al leendő meg
a ás ége a’ Jegyző Tisz ség ál al üs én ki og hi de e ni, és ennek u ána az a’ Sinó
mé ék og szolgálni”.69
megye biz osá , hogy az Ausz iába aló kilépés bá mi módon eszközölje ki, de legalább az
ellá ás legyen jobb. Eközben a alu elgyúj ásá al is enyege őz ek.
68 „A e melés mennyiségének és é ékének nö ekedésé szemlél e e nem hagyha ó igyelmen
kí ül a gabona élék á lagá ainak emelkedése sem, amely egyenle esen a o a a lépés az
eu ópai gabona élék i ányza ai al. Ezen belül azonban mindenekelő a bécsi gabonapiac á ai ól
üggö a magya o szági gabona á ának alakulása a leg őbb ásá helyeken, ez ese ben
elsőso ban Győ ben, észben Mosonban. Az i működő ke eskedők spekulációs el ásá ló-
ak á ozó, majd ked ező á olyamok ese én ömegmé e ekben gaboná piac a dobó
e ékenységé őkén a bécsi á alakulásban ki ejezés e ju ó konjunk ú a ha á oz a meg, amelye
az egyes ö ökös a ományok ese enkén el é ő e mése edményei is be olyásol ak.” (Mé ei
1981, 508.) Vö. még Dányi 1994; 2007.
69 MmL IVA 502a/61 1221/1815 (1815.10.25.).

Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 219
Az ő le éshez is kapcsolódik g ó Ha ach János panasza pá é el később ől,
aki az sé elmez e, hogy „a’ P ukk Vá osában aló Aus iai Vámnak a endassa a’ enn
álló endnek ellenébe a’ P ukki Polgá ok úl, a’ midőn ezek a’ Magya Földön lé ő
Bi okjaik a a’ gazdaságjok oly a ásá a agy meg ekén ésé e já nak, úgy a’ közelebb
aló Helységeknek lakosai ul, miko a’ P uki [b ucki] Malomba ö le és ége gaboná
isznek, a’ agy a’ Lisz el issza é nek minden személly áloga ás nélkül a’ Vámbé
meg eszi”.70 Ha ach a ha á mindké oldalán bi okos ol , így ala alói édelmében
az o szágos ö ények és az azoka el e dí ő ámosok önkénye közö kelle
egyensúlyoznia.
A p obléma o oslásá a a kama a el endel e, hogy mindenki, aki gabonájá
Ausz iában ő öl e i, e ől bole á kapjon, de ha ez nem adja le issza elé, akko meg
kell ize nie a ha mincado .71 A á megye ugyan egye é e e endelkezéssel, néhány
lényeges pon on iszon pon osí ás ké . Így olyan ese ben, ha alaki issza ele a
bole á nem adja le, agy be sem jelen kezik a ha mincad ámnál, a ha mincados
ugyan jogosul a csaló o honában elke esni, s aj a a ámon elül napidíja is
kö e elni, de ez u óbbinak összegé pon osan meg kell ha á ozni, nehogy „az adózó
nép ül önkények sze én annyi Zsa oljának ki, a mennyi öke nem ille he i”. A másik
ki ogás az ol , hogy a csak nappali ó ákban – ebédszüne el – működő ha mincad ám
nega í ha ásai ól „ ökélle essen meggyőze e ünk”, me ez ese ben „a Déli ó a is
kén elené e nének á akozással öl eni”, pedig a „mezei munkák a néz e a nyá i
napoknak minden ó ai nagy kin sei a gazda embe eknek”, alamin me „az
é szakáknak hi essében ba maika is jobban kémélhe ik, inkabb ejjel szok ák e éle
70 MmL IVA 502a/68 308/1822 (1822.03.04.). Ez a p oblémá má Ske lecz is szó á e e: „ha
a szállí ó az egész gaboná el nem adja, az u án, a mi issza isz, a ha á on ismé uj
ha mincado kell ize nie” – az osz ákok a ez magya ona kozásban nem áll (Ske lecz 1914b
[1791, 1826], 256).
71 A hely a ó anács 25.020. sz. endele e (1823.09.30.); ö. MmL IVA 502a/69 1577/1823
(1823.10.22.). A bole á olyko hamisí o ák is, ö. a hegyeshalmi Weisz Pál u a os ese é ,
akinél – miközben Bécsből képeke (!) hozo – a bécsújhelyi kama ai igazga óság hamisí o
bole á alál . MmL IVA 502a/96 979/1845 (1845.04.05.). Az ő le ésnél a kö e kező
eljá ás end ol kö e endő: „Is de S ando de Zolläm e so wei en e n , daß die Pa ei
du ch die S ellung de Waa en einen bedeu enden Umweg machen müß e, so kann on de
lei enden Ge ällsbehö de die S ellung gegen dem e lassen we den, daß die Absendung de zu
Ve mahlung bes imm en Kö ne üch e o läu ig bei dem Am e mündlich ode sch i lich
e klä we de, wo dann die o gesch iebene Bolle e zu e heilen is . In solchen wi d de
Wachpos en, bei dem die Kö ne und beziehungsweise das Mahlgu zu s ellen komm ,
benenn , und de Zei aum o gezeichne , binnen welchem das Ge eide und das Mahlgu
geb ach we den soll. De Wachpos en p leg die nö hige Beschau, Vo me kung und
Absch eibung, ohne zu i gend eine Geldpe zep ion e mäch ige zu seyn. […] De Au sich s-
ode Wachpos en ha sich hiebei nach den ü die G änzäm e o gezeichne en Bes immungen
zu benehmen, jedoch nu ü diejenigen Pa eien die gebüh en eie Behandlung ein e en zu
lassen, und die angesuch e Bolle e auszus ellen, welche sich mi eine Bes ä igung dieses Am es
ausweisen, daß sie als bekann e und siche e Pa eien zu be ach en seyen.” (K ap 1844, I.
442–443.)
220 METSZETEK 2013/2-3. szám
endké ül aló u yaika , mind a millyen a malomba aló Já ás, égezni”.72 A á megye
kísé le e is e , hogy az éjszakai ügyin ézés ú jában lé ő akadályoka elhá í sa, de nem
já sike el: „a Vá megyének abbéli ki ánsága, hogy a’ Bolé ák éj zakán is ki
ada assanak, nem ellyesí e he ik”.73
A helyze , min az egy ámos (Passualis a) beszámolójából kide ül,
alamelyes még ennél is bonyolul abb ol , udniillik az ő le és ége Ausz iába
szeke ezők sokszo elke ül ék a ha mincado – ez ezek sze in meg ehe ék –, ha
pedig meg is jelen ek, nem ol ak hajlandók zálogba le enni a gabona
ha mincad ámjá , mely a búza ese ében mé őnkén 1, a ozsnál ¾, az á pa u án pedig
½ k ajcá ol , ami a malomból haza ele jö e isszakap ak. A zálog é el elke ülhe ő
ol , amennyiben a községi elöljá ók ól szá mazó, í ásos igazolással endelkez ek a
gabona nemé e és mennyiségé e néz e, ille e hogy az az o szágból csak ő le ni iszik
ki. Mi el a ámos ki ogásai egybe ág ak a ha ályos endelkezésekkel, a á megye
kö le élben szólí o el mindenki ezek be a ásá a.74
A bole a ellenében engedélyeze ő le és a későbbiekben sem bizonyul
p oblémamen esnek. A nezside i, nyulasi és in eni lakosok 1837–1838-ban beado
panaszából elénk á ul az osz ák ha óságoknak a magya oldal ól é kezőkkel szemben
anúsí o endkí üli bizalma lansága. Ezek a elepülések hosszú idők ó a B uckban
ő öl e ék gabonájuka , de a bead ány elő i é ekben egy e öbb nehezí éssel alál ák
szembe maguka . Régen, miu án a b ucki magya ha mincad ól kapo , ún. ő lőbole á
B uckban elmu a ák, minden o ábbi nélkül ihe ék gabonájuka a malomba. Az új
gyako la sze in azonban ez a bole á az osz ák ámhi a alnál is be kelle
mu a niuk, ahol meg izsgál ák a gabona mennyiségé is. A malomnál énykedő
já ő öknek (czi kálók) ismé el kelle mu a niuk a bole á , s igazolniuk a bole á a
eljegyze gabona mennyiségé . Az ő le és égez é el a lisz mennyiségé az osz ák
ámhi a alban ismé meg kelle izsgál a niuk – ez a ény a bole á a eljegyez ék –,
majd a magya ha mincadnál a bole á issza ál ani, s „némelly ize éseke enni”; „és
72 MmL IVA 502b/69 1577/1823 (1823.10.21.).
73 MmL IVA 502a/70 479/1824 (1824.03.30.). A ha mincad ámok – az ebédszüne e nem
számí a – egész nap működ ek, éjszaka iszon nem. A belső ámha á on ugyanakko az
egyes ámhi a alok a maguk ál al megállapí o munkaidő sze in üzemel ek („Bei den im
inne en Zollgebie he au ges ell en Aem e n sind die in jedem O e es gese z en Am ss unden zu
beobach en.”) (Zoll und S aa s-Monopol-O dnung 1835, 118. §; ö. még Klenne 1835–1836, II. 2.)
Az osz ák ha á ám működése olyama os ol . Ezzel össze üggésben é he ő például az a
ja asla , amely sze in a pa ndo i ámú on „szükséges legyen, hogy a ámbé nek szedése az
Aus iai ámosok a biza asson, me azok elö minden ál al kelő megjelenni, ’s ma hájának
számá bé allani kö elez e én, azok a ámbé éjjel nappal szedhe ik, Ellenben mi el a Magya
Ha minczadon lé ő Tisz ek sak nappal, és bizonyos o ák ala annak a Tisz i Házban, és o an is sak
ollyan U azók Kö elez e nek meg jelenni, kik alamelly Po éká isznek, ehá a Pá ndo i
Ú ul já ó ámbé ize és nélkül sokan ál al köl öznek, melly miá eddig is e á megye számá a
szede ámbé nagy so bulás szen ede ”. Kiemelés őlem – H. G. K. MmL IVA 502a/64
411/1818 (1818.04.21.).
74 MmL IVA 502a/70 1323/1824 (1824.08.05.).
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 221
ezen end szabályok meg a ása őlök sokszo egész napoka el oglal”.75 S ha
minden endben alál ak, még akko is elő o dul , hogy balul sike ül a ám izsgála ,
min Kopp Pál hegyeshalmi u a os ese ében, akinek 25 mé ő gaboná al meg ako
szeke é B uckban p óbamé és e él eállí o ák. Hosszan á akoz a ák, égül
meg ö én a p óbamé és, amelynek e edménye ugyanannyi le , min a be allo
mennyiség. Ennek ellené e meg aka ák ele ize e ni a p óbamé és díjá , 1 o in 40
k ajcá . Kopp e e nem ol hajlandó, ezé „ öbb e ésnek szen edése u án a
Ka onaság ál al ogság a i e e ”. Eközben kocsija, á uja, lo ai elügyele nélkül
ol ak, s a ogságból csak kilenc nap u án a hegyeshalmi elöljá ók és a szolgabí ó
kezességnyúj ása és a mé őpénz meg ize ése u án enged ék el. Ká a „mind Lo ai a,
mind magá a és elmulasz o szolgála yá a és ke ese é e néz e” 46 o in a úgo .76
Egy é e á a ámosok packázásainak egy másik o májá á ja elénk az a
jegyzőköny i szö eg ész, amely sze in az „Aus iai Vámoknál” „a’ ua osok a’
gaboná al, agy aká melly más e méssel meg ako szeké nek sully mé éké ül
ké dő e é e nek, és ha a’ bé allo nehézség a’ mé éke ki nem ü i, aká allo
öbbe a’ ulajdonos, aká ke essebbe , mindenko pénzbe megbün e e ik, ső , ha a’
mé éke ki is ü i, mind a’ melle meg kell a’ ua osnak, a’ ki egyébbe án is idő
esz ege és melle minden éle képpen zakla a ik, – a’ Mé ő pénz ize ni, – melly
pénz nem is a’ elséges kincs á , – hanem ájdalom! a’ kinzó ámbéli Tisz ulajdoná á
szoko álni”.77
A á megye ez ese ben is megp óbál a elsőbb ha óságoknál is eljá ni, hogy
ilyen aj a önkényeskedések ne o dulhassanak elő.
Az 1838–1840-es ámcsökken ések so ába illeszkedik a hely a ó anács 1839.
no embe 27-én kel , 34896. számú endele e a hal ámok csökken ésé ől, ami
ked ezően é in e e a Fe ő men i elepüléseke , különösen az e á gyban má
ké ényező Pomogy, Bán alu, Alsó- és Felsőillmic lakosai . Az új endele sze in „a’
csekélyebb aju ejé nemhez a ozó halak ul, ide é e őd én jelesül a’ Fe ő Ta ában
ogo kisebb nemű pon yok, és csukák, ha egy on nál nem nehezebbek, és nagyobb
ám ala lé ő más halakkal ösz eke e e nem lesznek”, kisebb ámo kell ize ni.78
Mégis, ké é e á az é in e al ak azé o dul ak panasszal a kancellá iához, hogy a
bécsi piac a szállí o halak a ámon „a’ bá kábul ki é e én, egyenkin mé e e nének”.
75 MmL IVA 502a/89 627/1838 (1838.05.07.); a él é el ko ábbi i a ban az áll, hogy „az
ö lésé oda hagyo gaboná ól még ámo , és ha minczado is ize ni kén eleni e nek”. MmL
IVA 502a/88 2083/1837 (1837.11.08.). Nem csodálha ó, hogy amiko a Laj a szabályozásának
i ája so án elme ül , hogy a á megye adja el a ulajdonában le ő ki ályud a i (Königsho )
malmo , me az az új mede kiépí ése u án nem lesz képes ha ékonyan működni, az ö le nem
alál meghallga ás a, me „a’ Megyebeli Lakosok ezen el ál ás ál al ájok néz e egy közel,
ezen a’ Megye’ ha á ában lé ő hasznos malom ul meg osz a nának, és kül öld e menni
kén eleni e én, – o ani zsa olásoknak ki é e lennének”. MmL IVA 502a/83 1682/1834
(1834.09.05.).
76 MmL IVA 510/10 31/1838 (1838.02.04.).
77 MmL IVA 502a/90 2017/1839 (1839.11.12.).
78 MmL IVA 502a/90 2016/1839 (1839.11.12.).
222 METSZETEK 2013/2-3. szám
Ez ugyan a elsőbb izsgála nem igazol a, ám a kincs á az ille ékes ámsze eknek
meghagy a, hogy „a’ halak mé ése jö endőben csak akko használ asson, a’ midőn a’
halászoknak a’ e h eljelen ése kö üli csal aságuk alapossan gyani a ik”.79
A nemes ölgyi lakosok, akiknek Alsó-Ausz iában is sok szőlőjük ol ,
különösen gyak an ke e ed ek kon lik usba az osz ák ha á ő ökkel és ámosokkal. A
p ellenki cheni és hundsheimi ha á ban ek ő szőlőik és szán óik „mí elésé e
elke ülhe e lenül szükséges szeke ezések alkalmá al az azon ne ű aus iai ám
Tisz ség ál al ló ám ize ésé e” kö elez ék őke , ami alóli elmen ésé a á megyei
ha óságok segí ségé ké ék.80 Emelle meg ámol ák mind az á i e őmago , mind a
hazahozni kí án e més , jóllehe a öldek u án Ausz iában má adóz ak.81
Mi el a elepülés a megye északnyuga i csücskében, egy hegyek ől ölel
kiszögellésben alálha ó, mely csak kele elől ol nyi o Moson á megye elé,
lakóinak, ha például. B uckból agy Pa ndo ból indul ak, alujuka ö idebb ol az
osz ák e üle eken á ág a megközelí eni. A ke ülőú ilyen le ö idí ése nemegysze
nem á köl ségekkel já , me az osz ák ináncok még a magukkal i élelem u án
is ámo szed ek.82
A jeles u a os községből, a ho á ok lak a Gá á ól is öbb panasz é keze a
á megyéhez. 1840-ben Kup i s Fábián, Schweige Ge gely, Szlani s Má yás,
K eminge Gyö gy és Baue Má yás „gá ai adózó lakosok” az panaszol ák, „misze in
Aus iába u az okko a’ Gá ai 30adói hi a alnál, mind a’ kimene eli, mind a’
isszajö e eli Já andóság meg ize ésé e kénsze i e ek, – a’ ize ések igazolásá a kiado
30adói nyug a ányokban azonban csak a’ kimene eli egysze es dij ize ése ig a a án”
– bá e e a ha mincados igyelmé elhí ák –, ő szóban biz osí o a őke , hogy „ezen
heány mia , isszajö ökben, bün e és alá e e ni nem ognak”. A alóságban
azonban ennek pon az ellenkezője ö én . Az „ille ő Kama ai ha óság [a
p ellenki cheni ámhi a al] ál al a’ heányzó bizonyi ány mia , a’ isszajö e eli
Já andóság 5szö ös ize ésében ma asz al a ak meg”. Igazuk édelmében hiába ké ék
a ha mincados u ólagos közbejá ásá , az sem a izsgála o oly a ó bizo ságnak, sem
pedig a őszolgabí ónak nem szolgál el ilágosí ással.83 A izsgála égül alap alannak
alál a a olyamodók panaszá , így az eljá ás megszün e ék.84
Az előbbi ese sze eplői közül Baue Má yás és Szlani s Má yás, o ábbá
Ma ko ics Fábián kocsis (szin én gá ai lakos) még ugyanebben az é ben új a
össze űzésbe ke e ede a ha á ő ökkel. Ok óbe 20-án B uckban „az ő onali
79 MmL IVA 502a/92 1861/1841 (1841.09.04.).
80 MmL IVA 502a/91 1164/1840 (1840.07.03.). Még az é no embe ében issza é ek az
ügy e, megállapí án, hogy a p obléma isz ázódo . Uo. 1789/1840 (1840.11.09.) .
81 MmL IVA 502a/98 2873/1847 (1847.09.13.).
82 MmL IVA 502a/80 882/1833 (1833.05.09.).
83 MmL IVA 502b/91 1982/1840 (1840.12.18.).
84 A panasz a sop oni ő-ha mincadhi a al izsgál a ki, megállapí a, hogy „a’ ké désben o gó
ké sze i ámnak le é ele mind az aus iai endelések, mind a’ P ellenski cheni, és ki ám
hi a al u así ása sze in ö én ”, ezé az eljá ás má 1840. június 1- el megszün e ék. MmL
IVA 502a/92 562/1841 (1841.03.22.); ö. uo. 502a/91 1789/1840 (1840.11.11.).
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 223
Ka onaság ál al be oga a ak, gaboná al meg ako Szeke ük ől el hu czol a ak,
Ke esz asba e e e legelőszö is néme Ó á a, onné pedig Hainbu gba
Késé e ek egyedül azon okbul, mi el gyanusoknak a a ak”. A le a óz a o
személyek közül, „a’ nélkül, hogy azonnal és endessen ki halga a ak olna”, Baue
11, Szlani so kilenc nap a bö önbe csuk ák, s og a a ásuk köl ségei is
meg ize e ék elük, Ma ko ics pedig még 1841 júniusában is ogságban ol , anélkül,
hogy e ől a á megyé é esí e ék olna. E „ alódi bo ányos ese bül mély
Ille ődéssel apasz alni Kén elení e én a’ megye Rendei, hogy öbbszö i sé elmes
panaszai ellené e a’ Ke eskedésnek akadályai ismé ez u al, és Ká hoz a ó móddal oly
el űnőleg ne elkednek, és a’ megyebeli adózóknak zsa ol a ása, és ez ál ali Kese es
panaszai a’ Szomszédságos egye é és meg e őleg oly annyi a halmosodnak”, hogy el
ogják e jesz eni a ki álynak, hogy „a’ megye ekin e ének és adózói személyes
bá o ságának ily bo ányos sé éséé példás elég é el” e essen.85 Az első alispán az
ese e min az osz ák ha á ő ök „ki csapongásai ; – ék elen és gyülöle es
bánásmódjá ” i e a közgyűlés elé.86
Míg az eddigi incidensekben az ekin he ő közösnek, hogy a ha á ő ök és
ámosok osszhiszeműen, kicsinyesen, e ő ölényükkel isszaél e já ak el, addig egy
jó al nagyobb é el bí ó ese ben e szigo hiányzo . A gyapjú, a magya expo
legjelen ősebb é ele u án nem kelle ha mincad ámo ize ni – épp az osz ák
manu ak ú ák e senyképességének enn a ása é dekében. Jól jelzi a magya gyapjú
on osságá az alsó-ausz iai üzemek ellá ásában, hogy ke eskedelme a szigo ú ha á zá
ellené e az 1831-es kole a ala sem szüne el . Míg a Magya o szág ól B uckon á
Ausz iába a ó személyeknek 20 napig kelle ka an énban lenniük, addig a gyapjú
különös módon esz el ék a ha á on: „Minden á hoza al a á ó gyapjúzsákon egy
ha á ő nek kelle öbb ó a hosszan kinyúj o kézzel és lábbal eküdni. Amennyiben
az é in e elkap a a kole á , úgy az á u nem enged ék á a ha á on, ha azonban a
gyapjú al aló é in kezés kö e kezmények nélkül ma ad , úgy késlekedés nélkül
Ausz iába szállí ha ák.” A ka onák éleleműzőkén bálánkén egy ezüs húszas kap ak
– emia sok ci il önkén es is jelen keze a munká a.87
A ha á ámmal kapcsola os panaszok melle a a is alálunk példá , hogy a
bécsi Liniénél ke e ed ek kon lik usba a szénaszállí ó jobbágyok. 1837-ben a
szen jánosi, pusz asomo jai, a csai, é ényi, szen pé e i és szolnoki „Községek
panaszképpen elö e jesz ik, hogy mi el a’ szénának szálli ása alkalmá al a’ Bécsi
Vámokon (Linie) minden szokás ellen jelenleg a’ lo aik számá a i ab ak ól is, ha ez
egy mázsá meg hallad, nem csak ámo ize ni kén elenek, hanem még ezen
mennyiségnél öbbe isznek, minden on u án bün e és alá is ona a nak; – ezé a’
85 MmL IVA 502a/92 1446/1841 (1841.07.03.).
86 MmL IVA 502a/92 1446/1841 (1841.07.03.). Mi el a hely a ó anács az 1749/1840 szám
ala i, a á megyének a ámkihágásoka aglaló le elé e nem álaszol , eli a o májában a
ki ály elé i ék az ügye (2168/1841, 1841.10.05.). Bá nagyon á ák, 1842-ben álasz őle sem
é keze . Vö. MmL IVA 502a/93 372, 1800, 2487/1842
87 Ch is elbaue 1920, 22–23.

224 METSZETEK 2013/2-3. szám
T. megye elö sé elmeiknek o osol a ásáé esedeznek”.88 Mi el ezen eljá ás „minden
szokás elleni”,89 a á megye meglehe ősen gyo san ki izsgál a az ügye , s má
kö e kező é eb uá jában a közgyűlés elő á gyal a. A izsgála igazol a a községek
panaszai . Az elő e jesz e jelen és a közgyűlés „é zékeny meg ille ődéssel ’s meg
döbben ő igyelemmel é én”, úgy alál a, hogy „a’ panaszolóknak el adások
mindenekben alósodik, me a’ melle , hogy ezek a’ Vámbéli Tisz eknek e szések
sze in , a’ ámnál sokszo egy egész napig á akoz a nak, melly ál al a’ Bécsi Vásá ól
elkés én, – gabonájoka , és szénájoka nagy esz eséggel kén elení e nek eladni, –
még az is meg ö énik, hogy a’ onyós ma hájok áplálásá a i ab ak, nem ekin én
a’ ma hák számá agy ab aknak i gabonának nemé , ha ez egy mázsá ellül halad ,
őlök el is e e ik”. To ábbá súlyos sé elemkén él e meg a á megye, hogy a
endszabályokban mene közben beáll ál ozások „ezen Megyé el nem közöl e én,
azok ól adózói nem udósi ha ja, és így a’ elado e őszakoskodások ál al a’
Jobbágyság ég elenül sanya ga a ha ik”, ami azé is a o ű he e lennek, me
elsőbb szin en olyama os ol az az el á ás, ami a megyéke a jobbágyok
adó a ozásainak behaj ásá a ösz önöz e, így az ügy o ábbi ki izsgálásá a le élben
ké e el az u alkodó , a hely a ó anácso és a nádo .90
Nagyobb számban és olyama ában is ekons uálha ó módon a nemes ölgyi
lakosok ügyei ma ad ak enn. Nemes ölgye óha a lanul is súj o ák a ha á men i éle
nehézségei. Mi el a alu szőlőinek jelen ős észe osz ák oldalon eküd , azok
mű elése és a bo elszállí ása sok él eé és e ado alkalma . A köz e lenül a ha á
melle húzódó Köpcsény–Gá a o szágú a község elő halad el, nem i kán
csempésze gyanújába ke e e a aj a közlekedőke . A nemes ölgyi lakosok, ha
Pa ndo agy B uck i ányába közleked ek, az Ausz ia elé e ék, és a laj a alui
á kelő használ ák, ami megin csak gyanúsí ások a adha o alkalma . A
kö e kezőkben bemu a o ese ek majdnem minden alkalommal e ényezők
alamelyiké e eze he ők issza.
Az alsó-ausz iai VUWW-i ö ényszék a nemes ölgyi Redl Má yás 9½ akó
bo „ i kos á szálli ásáé ” 17 o in 24 k ajcá a bün e e.91 Redl nyil án alóan sajá
bo á szállí ha a sajá ho dóiban, ennek köszönhe ő, hogy a á megye hely ado a
ádlo ellebbezésének az u alkodóhoz, és nem haj o a ég e az í éle e . Az indoklás
igyelem emél ó: „A’ bemu a o olyamodás Ö Felségéhez azon aláza os ké éssel og
el e jesz e ni, hogy a’ olyamodónak nyomo ul so sá és az Aus iában ennálló
Rendelmények e án i uda lanságá , kegyes ekin e ben é én, az az ellene hozo
88 MmL IVA 502a/88 2076/1837 (1837.11.08.). A elepülések né so á lásd MmL IVA
502a/89 205/1838 (1838.02.05.). E jelze ala iszon a b ucki ám, nem pedig a Linienwallnál
e ám képezi a panasz á gyá .
89 MmL IVA 502a/88 2076/1837 (1837.11.08.).
90 MmL IVA 502a/89 205/1838 (1838.02.05.).
91 MmL IVA 502a/93 607/1842 (1842.03.05.).
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 225
I éle ül kegyessen elmen e ni mél óz asson.”92 Az u alkodó meglepően gyo san
megad a a kegyeleme , me az még ugyanazon é decembe ében kihi de ék.93
A csempészek elleni e élyesebb ha ósági ellépés a negy enes é ekben néha
e őszakos cselekményekbe, embe ablásba, ső , aká gyilkosságba, az o szág
szu e eni ásának megsé ésébe is o kollo . Nagy elhábo odás kel e a á megyében
(„Ezen nem csak a’ Megyének, de az egész honnak jogai sé ő esemény”), amiko
B uckne Pál köpcsényi egész elkes gazdá , aki há om személy Nemes ölgy e
u a ozo , 1843 szep embe ében az osz ák ha á ő ök magya oldalon le a óz a ák,
és B uckban ogságba e e ék.94 A é edés, ille e a csempészgyanú o ása ez ese ben
az lehe e , hogy a Köpcsényből Nemes ölgybe eze ő ú köz e lenül a ha á melle
halad , így nem lehe e bizonyossággal megállapí ani az u asok kilé é . Az ese áadásul
éjjel ö én , ezé nemcsak a helyze isz ázásá a nem ol mód, de anúk sem akad ak.
A á megye szu e eni ásának, jogha óságának megsé ésé igen komolyan e e, s
kemény hangú le élben il akozo a ki álynál.95
Ké hónap a á szin én Nemes ölgy ől egy hosszabb ideje o a ózkodó, de
be nem jelen e dohánycsempész abol ak el az osz ák ha á ő ök. A F öhlich Is án
házában lakó Dos aiczill Má on „az Aus iai ha á ö ök ál al, az emli e F öhlich
Is ány lakásában i koni be ohanás u án e őszakossan el abol a o ”. A á megye
ehe e len ol az ilyen ese ekben, egyedüli eszköze mos is csak az ol , hogy
eli a ban il akozo a kancellá iánál („ezen bo ányos’ a’ Megyei ha óságo sé ő
ha almaskodási me ény a’ o ábbi in ézkedések é ele ége eljelen i”),96 de
megnyug a ó e edmény mos sem udo elmu a ni: az osz ák ha á ő ök az
állí o ák, hogy Dos aiczill , aki amúgy négy hónap a bö önbe zá ak, köz e lenül a
ha á ól hu col ák el.97
Fel ehe ően az így kele keze eszül légkö eze e oda, hogy 1845. má cius
10-én a á megyei ha óságok az új a és új a á me észkedő osz ák ha á ő ök közül
ke ő , H amiczek Józse e és Hla a And ás Nemes ölgyön el og ak, majd a
á megye ömlöcébe i ek, ami az indokol , hogy „az el ogo ak hi a alos eljá ásban
ökéle essen el egy e ze en ol ak légyen az o szágban”. A á megye pandú jai
eljá ásá jogosnak alál a, ső a oglyul ej e ha á ő ök a ásának köl ségei is meg
kí án a é í e ni az osz ák ha óságokkal.98
92 MmL IVA 502a/93 2358/1842 (1842.09.05.).
93 MmL IVA 502a/93 2954/1842 (1842.12.05.).
94 MmL IVA 502a/95 2611/1843 (1843.10.07.).
95 Tudniillik nemcsak B uckne Pál személyé sé e ék meg, hanem „a’ megyének jogai is
le ipo ni me észle ék”. MmL IVA 502a/96 178/1845 (1845.01.14.).
96 MmL IVA 502a/94 3088/1843 (1843.12.05.).
97 MmL IVA 502a/95 1495/1844 (1844.06.05.).
98 MmL IVA 502a/96 1355/1845 (1845.05.07.). A á megye ké désé e, udniillik hogy „ezen
embe ek szöke ények e, agy hi a alos oglala osságuk el já ásában külde e e Nemes
ölgy e?”, az ille ő b ucki pa ancsnok „nem á allo a az i ni, hogy az el ogo ö ök, min
ökélle essen el egy e ze ek, hi a alos el já ásban oga ak el”. MmL IVA 502b 1355/1845
(1845.05.02.).
226 METSZETEK 2013/2-3. szám
Ez e mésze esen csak olaj ol a űz e. Kis idő múl a a nemes ölgyiek má
a ól számol ak be, hogy a ké ha á sé ő ka ona ese e ó a „az aus iai ha á ő ök
jog alan zsa olásai kiálha a lanok”,99 „me a’ ha á onali ő ség ál al ama be oga ás
min Nemes ölgy lakói ál al okozo nak a a ik”. É dekes a le él oly a ása, amelyből
egyé elműen kide ül, hogy a kon lik us az osz ák ha óságok és a Magya Ki ályság
ala alói közö húzódo , ügge lenül a ól, hogy Nemes ölgy isz án néme ek lak a
elepülés ol . Nincs nyoma az állam i án i lojali ás meggyengülésének, ső , min í ják,
„szűn elen enyege ések hangzanak á magya hazánkba”,100 ami e példakén Ma kl
János és Gump ech Józse ese é hoz ák el. Ma kl 1845. má cius 13-án gyalogszánon
ké ü es ho dó al a ha á úloldalán ek ő pincéjébe igyekeze , bo ej eni, amiko
ho dói elkoboz ák, és „minden jognak ellené e” csempésze ádjá al
P ellenki chenben 1 ezüs o in 46 k ajcá a bün e ék. Ho dói csak a bün e és
le ize ése u án kap a issza. Gump ech szin én ké ü es saj á al aka pincéjéhez
elju ni, ő 12 ezüs k ajcá elkobzási díjjal súj o ák.101
A nemes ölgyieke megélhe ésükben enyege e az osz ák ináncok ko ább ól
isme e len, szigo ú és igazság alan eljá ása, és e élyes ellépés sü ge ek. Min í ák,
„Szomo i o á alnék az egész helységnek állapo ja, ha minden já ás kelés az Aus iai
bi okainkba, miu án a’ gazdásza i ekin e ben szükséges á i el és u a ozás
mindenko szabadon gyako ol a ha ék, e’ éle zsa olások és e őszak é elek ál al
hábo ga a nék; és igen sajnosan esnék, ha a’ elbőszűl ináncz ő ök illyen önkényes
inge kedéseke bün e lenül és boszula lanul i e he nének égbe mi aj unk”.102
A á megye ismé el en p óbálkozo a kon lik us á gyalásos, az osz ák
ha óságokkal közös ki izsgálásá a, „de sike nélkül”.103 A közös izsgála ki űzö
időpon jában osz ák ész ől senki nem jelen meg. Az osz ák ha óságok eljá ásának
ö ény elensége azonban egyé elmű ol , hiszen az ille ékes ausz iai ha mincados
maga jelen e e ki az események elő néhány é el, hogy mindazon nemes ölgyiek,
„kik Aus iában szőllőke bi nak, az ó edények ül, ’s egyébb a’ gazdaság üzésé e
szükséges sze számok ól a’ midön azoka sajá szükségeik e Magya O szágból á iszik
semmi nemü bé ize ni nem a oznak”.104
Végül a megszoko o mula, a ki ályhoz ö énő le élí ás ma ad („ő Felsége
nyomos eli ás ál al ismé megké endő hogy a’ megyének adózói az aus iai ha á
ö öknek el iselhe e lenségig üzö zsa olásai ellen ha ha os endelkezései ál al
ol almazni kegyeskedjen”).105 A hely a ó anács 1846. július 21-én á gyal a az ügye ,
de nem oglal egyé elműen állás a ké désben. Úgy alál a, hogy joghézag áll enn,
ugyanis „az apasz al a o olna, hogy ilágos endelések en nem állanak, mellyeknél
99 MmL IVA 502a/96 1169/1845 (1845.05.07.).
100 Kiemelés őlem – H. G. K. MmL IVA 502b 1030/1845 (1845.04.01.).
101 MmL IVA 502b 1030/1845 (1845.04.01.); uo. 1169/1845 (1845.05.04.).
102 Kiemelések őlem – H. G. K. MmL IVA 502b 1030/1845 (1845.04.01.).
103 MmL IVA 502a/96 1169/1845 (1845.05.07.).
104 MmL IVA 502b 1169/1845 (1845.05.04.).
105 MmL IVA 502a/96 1169/1845 (1845.05.07.); a le él – benne hi a kozással a ko ábbi
eli a ok a – meg alálha ó uo. 502b 1169/1845 jelze ala .
Ho á h Ge gely K isz ián – A belső ámha á működésének jogszabályi há e e és gyako la a a pa asz i
e melés és ke eskedelem szemszögéből. Moson á megye a 19. század első elében 227
og a a’ ké déses pinczékbe be iendő pinczebeli készüle ek ám ól men esek
ólnának”, így a ámosok eljá ása „ endelleniesnek nem alál a o ”, mégis úgy éli,
hogy ha a nemes ölgyiek eddig ám ize és nélkül lá oga ha ák pincéike , és a ha á on
á i eszközeik „sajá szükségeikkel illő mé ékben állanak”, o ábbi endele ekig
ezu án is ámmen esen közlekedhessenek.106
Hasonlóan a b ucki kon lik ushoz, a nemes ölgyi ha á szakasz p oblémája is
csak súlyosbodo a o adalomig még há alé ő pá é ben. „A Köpcsényből Gá á a
eze ő pos a u ól le é ő a’ Köpcsényi, és Aus iai Be g helység szélein egyenessen
Nemes ölgy e eze ő u on, – a’ magya észen, – a’ kincs á i ö ök ál al agyon lö e e
Obe maye Má yás ne ü Posony Vá állyai lakosnak [1847.] é i eb uá 9én ö én
meggyilkol a ásá ól; – és ugy Sebesz a Pál, min Wol mu h Jánosnak ugyan akko
ö én megsebesi ésé ől” a á megye jelen és í a ki álynak és a magya ki ályi
ud a i kancellá iának, melyben ké e, hogy endeljék el „nem csak e’ megyének; de az
egész nemze jogai is sé ő bo zasz ó esemény okozóinak, a’ endes ö ényes u oni
szigo ú, és példás meg enyi e ésüke ” – ezzel együ sé elmez ék, hogy még egy
há om é el ko ábbi ese e sem kap ak álasz . „Kide ül én misze in a’ ké déses
öldöklés, a’ Köpcsényből Gá á a eze ő o szágu ól el é ő a’ Köpcsényi, és Be gi
szán ó öldek közö Nemes ölgy e eze ő u on a’ magya öldön álló ha á dombok
melle ö én ; – és misze in ezen mos é in e u ; – a’ ha á ö ök ál al annyi a szem
ala a a ik, hogy a’ Nemes ölgyieknek csak nappal engedik meg a’ kiku a ás nélküli
hazamene e ; a’ nap lemen e u án pedig azoka mindenko megszok ák álli ani, ’s
azon ese e, ha es eli 8. ó a u án náluk dohány alálnak őke B ukba késé ik.”107
A gyilkosság u án Moson á megye e epszemlé e és egyez e és e hí a az
osz ák ke üle i biz os , a kama ai és a ha á ő i biz os , o ábbá a oh aui, hainbu gi,
néme ó á i (Deu sch-Al enbu g) és a kas ölgyi (Wol s ahl) u adalmak kép iselői . A
e epszemle so án megállapí ás nye , hogy Obe maye magya oldal ól leado
lö ésből é e halálos sebesülés. A megye ké e, miu án a Nemes ölgynek le é ő ú csak
egy kis szakaszon é in kezik az ausz iai Be g ha á á al s ekképpen Ausz iá al, hogy
a ózkodjanak a magya oldalon ö énő ám izsgála ól. Az ú ól nincs o ábbi
elágazás, ezé ha osz ák ész ől agaszkodnak a ám izsgála hoz, akko az a
Nemes ölgy ől ki eze ő u akon egyék (P ellenki chen, Hundsheim, Hainbu g,
Wol s hal és Be g i ányába). Osz ák ész ől az ud a i kama a egy 1805-ös és egy
1833-as endele é e hi a koz ak, amely lehe ő é e e, hogy az osz ák ha á ő ök má
Nemes ölgy elő is izsgálódjanak. A megye azonban e jogszabályok ól nem is udo ,
s álláspon ja sze in az osz ák gyako la al a nemes ölgyiek és köpcsényiek
biz onságé ze e melle „a’ magya e i o ialis jogok sé e ek meg”.108 Mi el azonban
az u a énylegesen csak azok használ ák, akik Köpcsényből Nemes ölgy e a o ak, a
megyének sike ül elé nie, hogy mindké él a leg elsőbb szin en is igyekszik kijá ni,
106 A hely a ó anács 28.533/1846 sz. lei a a (1846.07.21.); ö. MmL 502b 2390/1846.
107 MmL IVA 502a/98 1059/1847 (1847.03.09.).
108 Az alsó-ausz iai ko mány 1805. augusz us 7-i kö le ele és az ud a i kama a 5242/1833 sz.
endele e (1833.03.12.) alapján. MmL IVA 502a/98 2873/1847 (1847.09.13.).