VALUCH TIBOR
A endsze ál ás ha ásai a magya á sadalom
é beliségé e1
Té és á sadalom
A á sadalom é beli elhelyezkedésé ki ejező ál alános mu a ó, a népsű űség má az
1980-as é ek eleje ó a a e mésze es ogyás kö e kez ében olyama osan csökken
Magya o szágon, 1996-ban 109,8 ő, 2009-ben 107,2 ő, 2014-ben pedig má csak 106
ő ol négyze kilomé e enkén , ami el az eu ópai o szágok közö a iszonylag i kán
lako ak közé a ozunk. A népesség megoszlása az o szágon belül az elmúl
é izedekben nem ál egyenle esebbé, a ő á os, Pes megye és a százeze nél nagyobb
á osok onzáskö ze e a legsű űbben lako , a Vas, Zala, Tolna megye népsű űsége a
legalacsonyabb. 2014-ben a ő á os egy négyze kilomé e nyi e üle é e 3317 ő ju o .
Pes megye ol a legsű űbben lako megye a maga négyze kilomé e enkén i 191 ős
mu a ójá al, míg a leg i kábban lako e üle nek Somogy megye ekin he ő, ahol csak
52 ő él egy négyze kilomé e en.
A népsű űség mé séklődése a demog á iai iszonyokkal össze üggő, a ós end, ami
a á sadalmi gazdasági á mene is é in e . Hiszen azok a é ségek, elepülések –
Budapes , Miskolc, Ózd - ahol 1989/90 elő a nehéz- és alapanyaggyá ó ipa
koncen álódo , jelen ős népesség esz és szen ed ek el, így ezeknek a e üle eknek a
népsű űsége is mé séklődö .
1 Részle a sze ző „Á mene ben - a magya á sadalom a endsze ál ás kö e ő é izedekben” címmel
készülő monog á iájából. A ku a ás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosí ó számú Nemze i
Ki álóság P og am – Hazai hallga ói, ille e ku a ói személyi ámoga ás biz osí ó endsze kidolgozása
és működ e ése kon e gencia p og am című kiemel p ojek ke e ében zajlik. A p ojek az Eu ópai
Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg a Szen ágo hai János
Tapasz al Ku a ói Ösz öndíj p og am ke e ében.
Valuch Tibo : A endsze ál ás ha ásai a magya á sadalom é beliségé e 111
1. áb a. Magya o szág népsű űségének e üle i megoszlása, 2009
Fo ás: www.KSH.hu
A elepüléspoli iká és a á sadalom é beli elhelyezkedésé ehá az 1989/90-es
endsze ál ozás jelen ősen be olyásol a. Alap e ően meg ál oz ak a elepülések
ejlődésé / ejlesz ésé be olyásoló ényezők, az állami bea a kozás, a közpon ilag
elosz o o ások helyé nagymé ékben á e e a piac, ami nyil án alóan elő é be
állí o a a gazdasági acionali ás a gazdasági elepí ő ényezők izsgála a és a
be uházási dön ések so án. A kilenc enes é ek első elében lá ha ó á ál , hogy a
magángazdaság és a kül öldi be uházók elephely álasz ása számos ona kozásban
el é az 1989/1990 elő p e e ál e üle ek ől. A szolgál a óipa gyo san úlsúlyba
ke ül a gyá ipa al, ezen belül is a gyo san összeomló hagyományos nehézipa al
szemben, ennek kö e kez ében azoknak a e üle eknek a ejlődése ál gyo sabbá,
amelye képesek ol ak ezek be ogadásá a. Ezzel egy időben a hazai állala i sze eze
is á alakul , az egy elephelyes cégek és magán állala ok lé ejö e ál jellemző é, ami
gyengí e e az ipa ágak decen alizációjá , és elősegí e e a koncen álódás . A
mul inacionális cégek megjelenésé el a magya gazdaság új a nemze közi é ál , ami a
elepülési előnyöke ese enkén elé ékel e. Fon ossá ál az inno áció a alkalmas
kö nyeze , s megnő a kommunikáció és a szállí ás sze epe. Ez jól mu a ja öbbek
közö Székes ehé á példája, ahol iszonylag nagyszámú képze munkae ő áll
112 METSZETEK 2014/2. szám
endelkezés e, agy Kecskemé ese e, amelynek a ejlődése az kö e ően gyo sul el,
hogy au ópályán is elé he ő é ál .
A endsze ál ás azonban nemcsak pozi í olyama okkal já . A kilenc enes é ekben
a gazdasági sze keze gyöke es á alakulása unkcionális szempon ból is á é ékel e a
magya o szági elepüléshálóza o . Új “ e üle i dep essziós” idékek alakul ak ki,
öbbnyi e a “szocialis a nehézipa ” hagyományos e üle ein − Ózd, Komló,
Salgó a ján, Miskolc-Diósgyő −, ahol a ko ábbi megha á ozó ipa unkció esz ése
u án a lakosság el ándo lása és/ agy cse élődése is ele ősödö . Bá az el ándo lás –
különböző á sadalmi csopo ok számá a – egyes elepüléseken igen gyak an
á hidalha a lan nehézségekbe ü közö , hiszen a a ósan magas munkanélküliséggel
jellemezhe ő elepüléseken, megáll az „idő,” leé ékelőd ek az inga lanok és nehezen
eladha ó á ál ak, hiszen a ize őképes ke esle d asz ikusan isszaese , az i élőknek
öbbségének pedig öbbnyi e a lakásuk agy a házuk, ol az egye len mobilizálha ó
őkéje, ami e máshol eményeik sze in az új egzisz enciájuk meg e em ésé
alapozha ák olna. A hosszabb idő e bezá ódó elepüléseken a leépülés olyama a
helyenkén d ámai mé ékű é és – helyi e őből – gyako la ilag issza o dí ha a lanná
ál .
A e üle i egyenlő lenségek nagymé ékben nö eked ek Magya o szágon a
endsze ál ás kö e ő é izedek so án. Az á mene á endez e a „nye es” és a
„ esz es” égióka . Az egyko i szocialis a nehézipa i ö eze ek melle , a alusias
é ségek nagy észe − különösen az Al öldön és a Tiszán úlon, Észak- és Északkele -
Magya o szágon − öbbnyi e a esz es e üle ek, elepülések közé ke ül , (Vi ág 2010;
Enyedi 1993) hiszen a kilenc enes é ekben a éeszek megszűnésé el ezekben a
é ségekben gyak an az egye len komoly gazdasági po enciállal endelkező állalkozás
is megszűn . A észben a helyük e lépő egyéni és á sas állalkozások pedig gyak an
agy csak az ön oglalkoz a ás a agy jó al ke esebb munka állaló oglalkoz a ásá a
ol ak alkalmasak. A képze , de iszonylag olcsó munkae ő, a jó in as uk ú a
elé ékel egyes e üle eke , míg a ko ábbi, monokul ú ás ipa i agy nehezen
megközelí he ő – mezőgazdasági - e üle ek leé ékelőd ek az i élő, éle üke
alap e ően szocialis a ko szakbeli iszonyok a el űző embe ekkel együ , akiknek
nagy észe a ósan kiszo ul a munkae ő-piac ól és néhány é ala okoza osan
el esz e e az oda ö énő issza é és esélyé .
A piacgazdaság endsze ének kiépülésé el pá huzamosan a magya gazdaság még
nyi o abbá ál , ami a p i a izációs olyama ok is o ább e ősí e ek. A globalizáció
ki e jedése öbbé-ke ésbé egybeese ezekkel a ál ozásokkal, Magya o szágon is
megjelen ek a mul inacionális cégek, amelyek egy észe a ósan a magya gazdaság
sze eplőjé é ál , másik észe a p i a izáció é én elsőso ban csak piacoka aka a
megsze ezni és így ik a a ki a po enciális i álisoka , ha madik észe, pedig a őke
globális mozgás endenciái kö e e, csak hosszabb- ö idebb ideig elepede meg
Magya o szágon, kihasznál a a ked ezményeke , az olcsó és képze munkae ő-
kínála o , majd ennél is ked ezőbb elepí ő- ényezőke ke es e és alál a,
o ább elepül . A ól sem szabad el eledkezni, hogy a globalizálódó ilággazdaságban
a e melő e ékenység helye okoza osan a ke eskedelmi és szolgál a ó e ékenység e
helyeződö á a hangsúly. Mindennek komoly kö e kezményei ol ak elsőso ban a
Valuch Tibo : A endsze ál ás ha ásai a magya á sadalom é beliségé e 113
oglalkoz a ás és a helyi adózás é én az o szág egyes e üle ei e. Hiszen ahol új ipa i
és ke eskedelmi elephelyek jö ek lé e, o az á mene kö e kez ében kialakul
munkanélküliség endsze in iszonylag gyo san és jelen ősen mé séklődö , a
oglalkoz a o ság ja ul , a helyi adó-be é elek pedig emelked ek, öbble o ásoka
biz osí a az ado elepülés ejlesz éséhez.
A endsze ál ozás esz esei közül igen sokan élnek a al akban, kis á osokban, a
nye esek közül pedig iszonylag ke esen. Mindez azzal is já , hogy a endsze ál ás
időszakában megkezdődö és az ez ed o duló a lényegében be is ejeződö egy alusi
alsó á sadalmi é eg kialakulása. Ennek a agjai öbb á sadalmi és éle helyze ből
ke ül ek ki. Az egyik, ma káns csopo o alko ók szakképze ség hiányában
el esz e ék á osi/ipa i munkahelyüke , iskolázo ságuk alacsony szin je mia nem
ud ák maguka á képezni, ezé égleg haza é ek – ko ábbi - lakóhelyük e. A
p i a izációba, ká pó lásba, a helyi agyon új aosz ásába, min kés e é kezők, ke és
kul u ális és kapcsola i őké el endelkezők, nem ud ak bekapcsolódni, egyébkén is
iszonylag i ka ol közö ük az e e jogosul . A alusi alsó á sadalom másik
alko óelemé az ö ökle es alusi szegények, az egyko i ag á p ole a iá us,
szegénypa asz ság leszá mazo ai alko ák, akik a szocialis a ko szakban is a a ós
lé bizony alanságban élők, a bizony alan egzisz enciá al endelkező, éle i elsze űen
alkalmi munkából élők, a – alusi – szegénység csopo jához a oz ak. Ezek az
embe ek az á mene so án a ósan munkanélküli é ál ak, majd kike ül ek a
munkanélküli ellá ás a jogosul ak kö éből, lé enn a ásuka alkalmi munkákból
p óbál ák/ják meg biz osí ani. Rendsze es jö edelem és kul u ális őke hiányában kicsi
az esély a a, hogy azok, akik ebbe a helyze be ke ül ek, a sajá e ejükből ki udnak
ö ni onnan. „Munkalehe őségek hiányában ház a ások százez ei endezked ek be
a a, hogy (...) szociális segélyekből éljenek, ami leg eljebb sze ény élelmisze -
önellá ással egészí enek ki. (...) sokak ese ében a mo ális és izikai leépülés olyan
mé ékű, hogy a munkapiac a ö énő isszalépésük szin e esély elen.” (Csi e -Ko ách
2000a) Hasonló alsó á sadalmi é eg a á osokban is kialakul , lé számának
gya apodása – a unkciójuka el esz ő egyko i szocialis a á osokon kí ül -, azonban
alami el kisebb mé ékű ol , min a alusié. A á osokban élő, alsó á sadalmi
csopo ok agjai is elsőso ban a képze len, iskoláza lan munka állalók közül
ke ül ek/ke ülnek ki. Ma má az is egyé elműen lá ni lehe , hogy mind a alusi, mind
a á osi alsó á sadalmi é egek a ósan a magya á sadalom észei é ál ak, a
szocializációs min ák á ö öklődése, a á sadalmi mobili ási lehe őségek zá ódása mia
a ia al gene ációk agjai is csak el é e udnak ki ö ni ebből a helyze ből. Mindez a a
enged kö e kez e ni, hogy a á sadalmi in eg áció olyama á Magya o szágon a é beli
olyama ok is jelen ős mé ékben be olyásol ák. Egyes e üle eken az o ko ábban
á sadalmi in eg á o sze epe be öl ő üzemek, állala ok megszűnése, időben
elhúzódó agy gyak an elma adó helye esí ése elgyo sí o a az ado elepülés/ e üle
á sadalmi e óziójá , dezin eg álódásá .
A kilenc enes é ekben a e üle i ényezők melle a jö edelmek e ő eljes és gyo s
di e enciálódása – az alsó jö edelmi izedbe a ozók nagy észe Észak- és Kele -
Magya o szági al akban, egyko i ipa i közpon okban él - is hozzájá ul a é ségi és
elepülésen belüli szeg egálódási olyama ok ( észle esen lásd később)
114 METSZETEK 2014/2. szám
kibon akozásához, ami újabb szempon ból endez e á a magya elepüléshálóza o a
XX. század égén. Az 1992-es és 1995-ös elmé ések az mu a ák, hogy a ő á os és a
idék közö i jö edelemkülönbségek ismé e ős nö ekedésnek indul ak, 1995-ben
Budapes és a al ak közö i jö edelemkülönbség ismé elé e az 1962. é i
szin e .(Ando ka Rudol , 1996.) A legalacsonyabb jö edelműek a ányá
összehasonlí a az apasz alha ó, hogy Budapes en a lakosság 8,6 %-a, a al akban
pedig 25,3 % a ozo ebbe a ka egó iába. A a ós szegények közé 1994-ben
Budapes en a lakosság 1,2 %-a, a al akban 10,4 %-a a ozo .
A kilenc enes é ekben a s a isz ikai ada ok alapján az is lá ha ó á ál , hogy a
elepüléshie a chiában el oglal hely melle gyak an megha á ozóbb a ek és és a
lakosság iskolázo sága és képze sége az ado elepülés agy áj jö edelem e melő-
képességének alakulásában. Mindez egyben az is e edményez e, hogy a e üle i
egyenlő lenségek endsze e is á alakul , a cen umhelyze ű, be uházások onzásá a
képes, alkalmas elepülések, e üle ek előny él ez ek és jelen ősebb elepülés ejlesz ési
bázis a e ek/ ehe ek sze az adóbe é elek é én, míg a „ba na- e üle ek”, az
ap ó al ak ál al dominál , ossz közlekedési ellá o ságú, oglalkoz a ó al nem
endelkező é ségekben a há ányok halmozód ak/halmozódnak. Napjaink a jól
lá ha ó, hogy ezeknek a e üle eknek a jelen ős észe égleg leszakad , lényegében egy
„másik Magya o szágo ” (Ladányi 2012) alko .
Közigazga ási endsze , elepüléspoli ika és e üle i egyenlő lenségek
A poli ikai á mene lezá ásá az új önko mányza i ö ény el ogadása és az
önko mányza i álasz ások meg a ása jelen e e 1990-ben. A hosszas i ák u án
el ogado önko mányza i ö ény (1990. é i LXV. .) elszámol a a anács endsze
lá sza -önko mányza iságá , jelen ősen csökken e e a elepülés endsze
cen alizációjá , hely eállí o a az egyes elepülések e üle i au onómiájá . Minden
elepülés megkap a az önko mányza /kép iselő es üle meg álasz ásának a jogá , s
önálló gazdasági egységekké ál ak. Igaz ez u óbbi állí ás annak ellené e is, hogy az
önko mányza ok gazdasági mozgás e é az 1990 ó a el el é izedek so án a
mindenko i ko mányok az adózási endsze segí ségé el jelen ős mé ékben igyekez ek
mé sékelni. Az á alakulás so án az 1989/90 elő az alap e ően a cen alizáció
szolgáló közös anácsoka a legkisebb elepülések önkén es elha á ozásából kialakí o
kö jegyzőségek ál o ák el.
Az újonnan meg álasz o helyi kép iselő es üle ek( Bőhml-Táll 1993) össze é elüknél
og a alkalmasabbá ál ak a helyi é dekek kép isele é e is. A anács endsze nek
o mailag és a almilag egya án az 1990-es helyi álasz ások e e ek ége . Az
önko mányza iság el e ismé a hé köznapi gyako la észé é ál . A helyi
önko mányza ok lé ejö e és e ékenysége önmagában is a közpon i ha alom ól aló
ela í ügge lenedés jelen e e. A ona kozó jogszabályoknak meg elelően gazdasági
önállóságuk alapjá a helyi adók, a közpon i köl ség e és ál al beszede adók helyben
ma adó észe és a pályáza i o mában megsze ezhe ő közpon i o ások, ámoga ások
jelen ik.

Valuch Tibo : A endsze ál ás ha ásai a magya á sadalom é beliségé e 115
Jelen ősen csökken a megyék sze epe, öbbek közö el eszí e ék ha almi és
pénzelosz ó sze epüke . Az elma ado e üle ek elzá kóz a ása é dekében 1992-ben
lé ehoz ák a Te üle ejlesz ési Alapo . A meg ál ozo iszonyoknak meg elelő
elepüléspoli ika kialakí ásának egyik legjelen ősebb lépése ol 1996-ban a
e üle ejlesz ési ö ény el ogadása. A ö ény meg e em e e az á ogó, a
piacgazdaság iszonyai al összhangban álló e üle ejlesz és ke e ei . (Csi e-Ko ách
2000b) To ább libe alizálódo a á ossá nyil ání ás gyako la a, aminek kö e kez ében
á osok száma dinamikus nö ekedésnek indul , számos “majdnem- á os ” (Beluszky
1999) e em e.
A endsze ál ás olyama ában a közpon i edisz ibúciós o ásoka ki on ák a
gazdaságból, és egy észüke az önko mányza okhoz i ányí o ák a szociális
ámoga ások és segélyek edezésé e (Ko ách 2012.) Az állami köl ség e és nem nye a
mezőgazdasági ámoga ások leépí ésé el, azoka új aosz o ák, a gazdasági
edisz ibúció jólé i ípusú edisz ibúció á alakí a. A edisz ibúció ál ozása az
önko mányza ok sze epé nö el e meg a u ális elepülések éle ében és ejlesz ésében,
me a ko ábbinál sokkal nagyobb sze epe kap ak a szociálpoli ikában és a elepülések
ejlesz ésében. 1990-ben az önko mányza ok unkciójá a gondoskodó
önko mányza ok ól a állalkozói önko mányza i ányába kí án ák elmozdí ani. A
gazdasági edisz ibúció csökken ésé el megnő ek az önko mányza ok szociális
elada ai és köl ség e ése. A kisebb elepülések szociálpoli ikai lehe őségeinek ko lá já
mu a ja, hogy a á osokban öbbszö ös a helyben ma adó, egy ő e ju ó személyi
jö edelem- és ipa űzési adó. Az államszocializmusban a kisebb és közepes nagyságú
al akban a mezőgazdasági e melőszö e keze ek ol ak a lege ősebb sze eze ek, de
1990 u án, a szö e keze ek hanya lásá al, megszűnésé el a helyi ha alom az
önko mányza okhoz, majd a kilenc enes é ek második elében észlegesen a
megszilá duló magán állalkozások be olyása alá ke ül . A posz szocializmus első
é eiben jelen ős in as uk u ális ejlesz ések ö én ek, ami az önko mányza oka (és
ha almi eli jeike ) ju a a megha á ozó sze ephez a gazdaságban. Az in as uk u ális
be uházások ejlesz ési o ásai pályáza i endsze el osz o ák szé , amelyben az
önko mányza ok ehe ek ész . A pályáza okon elnye összegekkel az önko mányza i
eze ők endelkez ek, akik meg endeléseikkel e ősí eni ud ák pozícióika a helyi
á sadalmakban.
Az önko mányza ok ha almának megnö ekedésében jelen ős sze epe kap a u ális
munkanélküliség, amelynek kezelésében, a segélyek szé osz ásában, az ellenő zésben
agy az új munkahelyek e em ésében a helyi közigazga ás lá el edisz ibúciós
elada oka .
Az állampolgá osodás és a ci il au onómia a idéki á sadalmakban ke ősséggel
jellemezhe ő: a endsze ál ással megszűn az államszocializmus lényegé jelen ő
kon oll a magánembe és a magánsz é a ölö , de a u ális elepülések lakossága, agy
legalább öbbségük, gazdasági au onómia nélkül csak észben gyako olha ja
állampolgá i jogai , amelyek a o mális jog sze in a demok a ikus be endezkedésű
poli ikai endsze ekhez hasonló módon és mé ékben biz osí o ak, mégsem eze ek a
eljes állampolgá osodáshoz. A lokális eli ek összekapcsolódó gazdasági és poli ikai
be olyása új hie a chiáka hozo lé e, amelye a ci il á sadalom, in ézmények
116 METSZETEK 2014/2. szám
hiányában nem ud ellensúlyozni (Ko ách 2012) A idéki á sadalmak közösség ál al
el ogado é ék endje és no makon ollja, amely képes ol az egyén és a ha alom
helyi kép iselői és ulajdonosai közö is kommunikációs közössége enn a ani még a
szocialis a időszakban is, a globalizáció és a endsze ál ás kö e kez ében el esz e e
hosszú ideig é ényes unkciójá .
Az ag á gazdaság s uk ú a ál ása (Ko ách 2012) a eljes magya gazdaság és
á sadalom ansz o mációs álságá al egyidőben ö én , és a ko ábban ha ékony
lokális edisz ibúció á alakí ásá al együ adikálisan ál oz a a meg á a u ális
elepülések lakosságának éle el é elei .
A kilenc enes é ek ől az Eu ópai Uniós ejlesz ési gyako la nak meg elelően
o málódo , ille e á alakul a magya idék ejlesz ési poli ika is. Az uniós
csa lakozással és az uniós min á a be eze e pályáza i endsze ű o ás elosz ással a
helyi ha alom, alamin az önko mányza ok működése kö üli ha almi hálóza ok új a
á endeződ ek, az önko mányza ok kapcsola endsze e soksze eplőssé ál .
Az EU-s és nemze i idék ejlesz ési p og amok meg ál oz a ák a helyi ha almi
iszonyoka , ele ősödö a helyi á sadalmak éle ébe ö énő külső bea a kozás, és új
ha almi pozíciók jö ek lé e, amelynek leg on osabb kép iselői é a köz e í ő
sze eplők ál ak. A ha almi hálóza ok idéki és á osi sze eplőinek a kapcsola ai a
köz e í ő sze eplők u alják, akiknek a ész é ele a helyi ja ak és szolgál a ások
ejlesz ésében mindig alami éle bea a kozás jelen , ügge lenül a ól, hogy az
in e enció pozi í agy nega í kö e kezményekkel já .
A magya idéki á sadalommal kapcsola os s uk ú ák, a helyi ha alom sze keze e
alap onásaikban az eu ópai endenciákhoz hasonló módokon ál oz ak s ebben a
olyama ban megha á ozó sze epe já szo az új elepülés ejlesz ési gyako la . A
ál ozások speci ikuma és egyben ellen mondása is azonban az, hogy amíg a helyi
ha alom sze keze ének komplexebbé álása, a soksze eplős hálóza ok kialakulása, a
hagyományos hie a chikus államigazga ási módok e odálódása a magya idék
ko mányzási endsze eiben égbemen , addig az új ko mányzási módok a és
echnikák a ö énő in enzí ál ás számos ényező akadályoz( )za. A sze eplők
sokasága, az eu ópai min ájú ejlesz ési endsze ek ha almi kö e kezményei, a égi
hie a chikus, államközpon ú ko mányzási echnikák elég elenségének jelei a helyi
á sadalmakkal kapcsola ban is nyil án alóak. Az elmúl ké é ized ko mányza i
ehe e lensége észben a ha alomgyako lás ela ul o máinak is a kö e kezménye. A
ko mányzási helyze , az állami és észben az önko mányza i elada ok ellá a lansága és
ellá ha a lansága nem egy ö idebb ko mányzási ciklus sajá ossága, hanem s uk u ális
kö ö ség, amelyen csak az új ko mányzás uda os kiépí ésé el lehe ál oz a ni, ami
alálkozha az uniós ko mányzás ál ási endenciákkal is. Ennek a jellege és az i ánya
azonban ké déses. A sze eplők meg alálha ók a gazdaságban, a ci il sz é ában és a
helyi ha almi s uk ú ában is, az új pa ne ségi ha almi kapcsola ok kiépí éséhez,
iszon az állami sze ep állalás eljes á é elmezés e an szükség.
Összegzés helye
Valuch Tibo : A endsze ál ás ha ásai a magya á sadalom é beliségé e 117
Ebből a ko án sem eljes á ekin ésből is jól lá ha ó, hogy a endsze ál ás
kö e kez ében lezajlo gazdasági és á sadalmi á alakulások szo os össze üggéseke
mu a nak a magya á sadalom é beli sze keze ének á alakulásá al. A kilenc enes
é ekben az o szág egyes égiói gazdasági és á sadalmi szempon ból á é ékelőd ek, le,
ille e elé ékelőd ek az o élő népességgel együ , ami jelen ősen nö el e az o szágon
belüli e üle i egyenlő lenségeke . Mindez in enzí szubu banizációs és szeg egációs
olyama ok egészí e ék ki, ami számos ona kozásban új á sadalmi é sze keze e
alakí o ki Magya o szágon s ezekben a olyama okban a mindenko i helyi és o szágos
poli ika egya án megha á ozó sze epe já szo .
I odalom
Ando ka Rudol (1996): A községi és pa asz i á sadalom há ányos helyze e. In:
Ando ka Rudol : Me e a a magya á sadalom? Laki elek, An ológia Kiadó, 116-
126. o.
Beluszky Pál (1999): Magya o szág elepülés öld ajza. Pécs, Dialóg-Campus.
Csanády Gábo -Csizmady Ad ienne e al. (2010): Vá os – e ező – á sadalom
Budapes , Sík Kiadó, 483 o.
Csé al ay, Z. (1999) Helyünk a nap ala - Magya o szág és Budapes a globalizáció
ko ában. Kai osz Kiadó, Budapes , 227 o.
Csi e And ás-Ko ách Im e (2000a): A alusi á sadalom alakulása a endsze ál ozás
olyamán. Budapes , kézi a .
Csi e And ás-Ko ách Im e (2000b): A e üle és idék ejlesz és endsze e az EU
ago szágaiban és Magya o szágon Budapes , kézi a .
Enyedi Gyö gy (sze k.) (1993): Tá sadalmi- e üle i egyenlő lenségek Magya o szágon.
Budapes , Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Enyedi Gyö gy (sze k.) (2000): Magya o szág elepülés kö nyeze e. Budapes , MTA.
Gazsó Fe enc- Laki László-Pi i Zol án (2008): Tá sadalmi zá ányok. Budapes , MTA
PTI.
Ko ách Im e (2011): A jelenko i magya idéki á sadalom sze keze i és ha almi
ál ozásai. Budapes , MTA dok o i é ekezés kézi a a.
Ko ách Im e (2012): A idék az ez ed o dulón. Budapes , A gumen um MTA TK
Szociológiai Ku a óin éze .
Ko ács É a-Vid a Zsuzsanna-Vi ág Tünde (2013): Kin és ben . Lokali ás és e nici ás
a pe em idéken. Budapes ,. L’Ha ma an. 384 o.
Ká pá i Zol án (sze k.) (1997): Tá sadalomi és e üle i olyama ok az 1990-es é ek
Magya o szágán Budapes , MTA Tá sadalmi Kon lik usok Ku a ó Közpon ja.
Ladányi János–Szelényi I án (2004): A ki ekesz e ség ál ozó o mái. Közép- és
délkele -eu ópai omák ö éne ei és összehasonlí ó szociológiai izsgála a. Nap ilág
Kiadó, Budapes , 190 o.
Ladányi János (2008): Lakóhelyi szeg egáció Budapes en. Budapes , Új Mandá um
Kiadó, 150 o.
118 METSZETEK 2014/2. szám
Ladányi János-Vi ág Tünde (2009): A szociális és e nikai alapú lakóhelyi szeg egáció
ál ozó o mái Magya o szágon a piacgazdaság á mene i időszakában. K i ika,
július-augusz us 16-22. o.
Ladányi János (2010): Egyenlő lenségek, edisz ibució, szociálpoli ika - áloga o
anulmányok 1975-2010. Budapes , Új Mandá um, 894 o.
Ladányi János (2012): Leselej eze ek. A ki ekesz e népesség á sadalom- és
é sze keze i elhelyezkedésének ál ozása Magya o szágon a piacgazdasági á mene
időszakában. Budapes , L’Ha ma an Kiadó. 202 o.
Monos o i Judi (sze k.) (2004): A szegénység és a á sadalmi ki ekesz ődés olyama a.
Budapes , KSH. 246 o.
Táll É a (sze k.) (1993) Vál ozások és á ál ozások a helyi ha alom csúcsán. Budapes ,
MTA Poli ikai Tudományok In éze e.
Szi mai Vik ó ia (2004): Globalizáció és a nagy á osi é á sadalmi sze keze e.
Szociológiai Szemle, 4. sz. 3-25. o.
Vá adi Mónika Má ia (sze k.) (2008): Kis elepülések lépéskénysze ben. Budapes , Új
Mandá um Köny kiadó. 661 o.
Vi ág Tünde (2010): Ki ekesz e – alusi ge ók az o szág pe emén Budapes ,
Akadémiai Kiadó, 266 o.