Té és Tá sadalom / Space and Socie y 27 é ., 1. szám, 2013
A e üle i őke ogalmi megközelí ései
Concep ual app oaches o e i o ial capi al
JÓNA GYÖRGY
KULCSSZAVAK: e üle i őke, imma e iális ja ak, e senyképesség, e üle i őkeja ak
ABSZTRAKT: A e üle i őke koncepciója közel egy é izede jelen meg a mode n egioná-
lis udomány e minológiai endsze ében. Ez a pa adigma a helyi e senyképessége
megha á ozó ma e iális és imma e iális őkeelemeke izsgálja. A e üle i őke ka egó iá-
jának be eze ése azé on os, me a ko ábbi mé ések csak a ma e iális ja aka , a közgaz-
daságilag könnyen mé he ő ál ozóka elemez ék. A e üle i őke azonban olyan új
komplex gyűj ő ogalom, mellyel a gazdasági é sze keze mélyebb össze üggés endsze-
é , onzóképességé is lehe izsgálni. Ebben a anulmányban a e üle i őke ogalmi ele-
mei , osz ályozásá , modelljei , de iníciós kísé le einek e edményei mu a om be.
Meg izsgálom unkciói , újí ási lehe őségei , leg őbb jellemzői , módsze ani eljá ásának
(MASST-modell) sajá osságai , alamin bemu a om az OECD és Camagni e üle i őke-de-
iníciói . A e üle i őke számos őkeössze e ő oglal magába, melyek endsze sze űen
agolódnak, illeszkednek egymáshoz. A ogalomnak még nincs ki o o , ál alánosan el o-
gado de iníciója, inkább de iníciós kísé le ekkel alálkozha unk. Ez o ább bonyolí ja,
hogy a különböző ogalmi modellek más és más őkeelemeke ogadnak el. Te mésze esen
annak á edések, egyezések a modellek közö , ám el é ésekkel is lehe alálkozni.
KEYWORDS: e i o ial capi al, in angible capi al asse s, compe i i eness, axonomy o e i o ial
capi al asse s
ABSTRACT: The concep ion o e i o ial capi al eme ged in he e minology o mode n egional
sciences abou en yea s ago. I examines hose ma e ial and in angible asse s which de e mine
local compe i i eness. The in oduc ion o he ca ego y o e i o ial capi al is impo an because
ea lie in es iga ions ha e only examined he angible asse s and he a iables ha can be easily
measu ed in economic e ms. Howe e , he e i o ial capi al is a new, complex concep h ough
which i is possible o examine he deepe ela ionship sys em o an economic s uc u e; i can help
de e mine he a ac i eness o a gi en spa ial s uc u e. In his s udy we in oduce he
e minology, he classi ica ion, he models and he esul s o an expe imen in ol ing e i o ial
capi al. In he i s chap e we examine he unc ions, inno a ion possibili ies, majo cha ac e is ics
and he ea u e o i s me hodical p ocess (MASST model: MAc oeconomic, Sec o al, Social and
Te i o ial). A e his, we p esen he concep ual models o e i o ial capi al as p esen ed by he
OECD and Robe o Camagni. The e i o ial capi al includes se e al componen s which spli in a
sys ema ical way and i oge he acco dingly. I has no ound a gene ally accep ed de ini ion ye ,
so we can mee only a emp s a i s de ini ion. To ind a commonly accep ed de ini ion is made e en
mo e complica ed by he ac ha he di e en concep ual models use se e al capi al elemen s. O
cou se, he e a e o e laps, analogies among he models bu we can o en ind di e ences as well.
2Jóna Gyö gy
Be eze és
A e üle i őke ogalma közel egy é izede jelen meg a mode n egionális udo-
mány e minológiai endsze ében. Jelen ése napjaink a kezd kik is ályosodni,
egyé elmű é álni, ám ogalmi össze e ői még képlékenyek, gyak an ál oz-
nak; de iníciói közö gyak an mu a koznak a almi á edések és el é ések. Eb-
ben a anulmányban a e üle i őke ogalmi elemei , osz ályozásá , modelljei ,
de iníciós kísé le einek e edményei , jelen ésé , unkciói , újdonságá , leg őbb
jellemzői , desk ip í és no ma í ogalmi megközelí ései , egymásba alakí ásá-
nak lehe őségei , alamin módsze ani sajá osságai mu a om be. Ez kö e ően
az elméle i és empi ikus izsgála okban ál alánosan alkalmazo , az OECD és
Camagni ál al megalko o e üle i őke-modelleke ázolom el.
A e üle i őke jelen ése
Ado e üle gazdasági nö ekedésé 1nemcsak közgazdaság ani, hanem számos
szociológiai, an opológiai, szociokul u ális, allási és szociálpszichológiai é-
nyező ha á ozza meg. A közö ük lé ő iszony endsze o dí o i ányban is
ha : a allási, kul u ális és á sadalmi s uk ú á megha á ozzák a gazdasági o-
lyama ok; ezek egymás a kölcsönösen ha nak, miközben egymás és önmaguka
is o málják.2Napjaink a egy e nyil án alóbb, és egy e öbb empi ikus bizonyí-
ék áll endelkezés e a ól, hogy a egionális gazdaság sze keze e és olyama ai
sokkal pon osabban megé he ők, ha a nem gazdasági jellegű ál ozóka ( agyis
az imma e iális őkeelemeke ) is beemeljünk elemzésünkbe (Ro a 2010; Vene i
2011). A e üle i őke ogalma alkalmas a a, hogy mindezeke a ényezőke á -
ogóan koncep ualizálja és ope acionalizálja.
A e üle i őke egy olyan sokoldalú ogalom, amellyel ado é s uk ú a
lá ha ó és lá ha a lan őkeelemei lehe mé ni, majd segí ségé el a egionális
neoklasszikus endogén nö ekedéselméle ke e ei közö e üle i ejlesz ési
p og amoka megalko ni. Újsze űsége, hogy a ko ábban mé he e lennek a o
imma e iális ja aka őkekén é elmezi, ugyanolyan é éke ulajdoní nekik,
min a ma e iális őkének, így ezeke együ esen eszi igyelembe a e üle i ál-
lapo elmé ésben és a ejlesz ési i ányok megha á ozásako (Fabb o, Mesolella
2010). A uso és Camagni (2010, 2.) sze in a e üle i őke ogalma segí ségé el
számsze űsí he ők a égióban alálha ó anyagi és nem anyagi őkeössze e ők,
melyek ado e üle e senyképességének e ő o ásai , a egionális gazdasági
ejlődés aspek usai közösen alko ják. A e üle i őke a é ségben alálha ó lá -
ha a lan és izikai őke aj ák egészén alapul, a helyben beágyazódo o ások
elemzésé e állalkozik. Megmu a ja, hogy ado é ségben milyen és mennyi
lá ha ó és lá ha a lan agyonelem halmozódo el, ezeknek milyen a e üle i
megoszlása, ille e milyen őke ípusból mekko a a kihasznála lan kapaci ás
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 3
agy a hiány. „A e üle i őke ehá nem illesz he ő be a ma e iális és a á gyal
imma e iális őke ípusok egysze ű oly a ásakén , hanem a e üle i őkében
összesí endők a lá ha a lan és a izikai komponensek.” (Tó h 2010, 78.)
A e üle i őke olyan össze e ogalom, amellyel a gazdasági é sze keze
mélyebb össze üggés endsze é lehe meg izsgálni, a é s uk ú a őke onzó és
őke elhalmozó képességé megállapí ani (ESPON 2011, 80–81.), és amely szo o-
san kö e i a e üle i őke-állomány pon sze ű agy halmazos jellemzői (Rech-
ni ze 2010, 1.). Az imma e iális ja ak megha á ozó elemei a lokális közösség, a
é gazdasági el é elek és olyama ok, a öld ajzi ényezők, a e üle i miliő, a
habi us és a beágyazo ság, alamin az iden i ás és a kul ú a (Cza ni zki, Ho -
en o 2009). A e üle i őke unkciók a és iszonyok a ona kozó ka egó iája
di e enciál an jelení i meg egy e üle leg őbb jellemzői (Illés 2009, 217.), o-
ábbá holisz ikusan, in eg ál szemléle ben, dinamikájában képes a egionális
olyama oka magya ázni (Tó h 2011, 141.). Ke esz me sze i és longi udinális
elmé ések elkészí ésé e alkalmas pa adigma, amely in e diszcipliná is szemlé-
le ű, és leginkább a szociológia, a poli ika- és a közgazdaság- udomány elméle i
megközelí ései és módsze ani eljá ásai szin e izálja (Zamo a, Jou, Williams
2008). A megközelí és az alul ól induló kezdeményezéseke , a decen alizál , lo-
kális bea a kozás , a poli ikai-közösségi i ányí ás , a e üle i au onómia megő -
zésé el a öbbszin ű ko mányzás és a kínála o ien ál e üle ejlesz ési
p og a-
moka p e e álja. Vagyis a helyi önko mányza iság és a szubszidia i ás el e
o ganikusan össze onódik a e üle i őke gondola kö é el (Ágh 2007).
A e üle i őke elképzelése az elma ado é ségek elzá kóz a ásához új-
sze ű módon képes segí sége nyúj ani, me a é ség azon lá ha ó és lá ha a -
lan o ásai is igyelembe eszi, amelyek ko ábban ese leg nem, agy csak
észben jelen ek meg a e üle i elemzésekben. Jó példá hozo e e Kunzmann
(2009), megkülönböz e e a közép á osok sajá os e üle i nö ekedésének le-
he séges o ásai , úgymin egionális iden i ás, lokális hallga ólagos udás és
lokális képességek, épí észe i ö ökségek, nyel használa és nyel udás, lokális
üzle i sze eplők á sadalmi és gazdasági beágyazo sága, közösségi o mális és
in o mális hálóza ok, helyi média, egionális ci il á sadalom, helyi kul u ális
és gazdasági hagyományok. „A kínála o ien ál szemléle ű e üle i őke gondo-
la kö e ki álóan összegzi és endsze ezi az összes olyan ényező , amelyek az
endogén ejlődés izsgála ánál ille e az alul ól sze eződő ejlesz ési elképze-
lések kidolgozásánál on osak lehe nek. Ez a gondola kö elisme i, hogy lé ezik
e üle i e seny, nem au oma ikus a ejlődés, emia a haladáshoz e ékenyen
ennie kell a helyi közösségnek is, egy éle » e senys a égiá « kidolgoz a a e-
üle i őke mege ősí ésé e.” (Lengyel 2012, 163.)
A e üle i őke koncepciójának kidolgozásá al a égió e senyképességé-
nek ja í ása és a lokális á sadalom jólé ének nö elése a cél (Faludi 2006, 672.).
Fon os kiemelni, hogy a e üle i őke igyelembe eszi a lokális jólé azon sajá-
os onásá , hogy a gazdasági ejlődés – az egy e inkább beszűkülő, alamin
omló o ásallokációs ha ékonyságú új aelosz ási csa o nák mia – nem min-
4Jóna Gyö gy
dig já ul hozzá köz e lenül a á sadalmi jólé elé éséhez (Ba ca 2009; OECD 2001,
16.). Ez annak is köszönhe ő, hogy a p o i nö ekedés számos ese ben csak a u
-
lajdonosi oldalon ealizálódik, nem ju el az új aelosz ásé elelős in ézmény
-
endsze ig, agyis égső so on nem jelenik meg a lakossági jö edelmekben, nem
„cso og le” a ogyasz ókhoz és a helyi e melőkhöz. A e üle i őke koncepciója
alkalmas a a, hogy a o áselosz ási mechanizmusok működési hibájá össze
-
kapcsolja a á sadalom jólé ének szin jé el, azaz a á sadalom állapo á , sze ke
-
ze é és egyenlő lenségei plasz ikusan e i össze a gazdasági s uk ú á al.
A e üle i őke pa adigmájában egymással komplemen e iszonyban áll a
desk ip í és a no ma í személe mód (Jóna, Tó h 2012). Előbbi pozi i is a né-
zőpon empi ikus ada el é ellel összegyűj i és á gyiasí ja a é s uk ú ában
ellelhe ő imma e iális őke ípusoka , azoka leí ó módon, elso olássze űen
mu a ja be. E megközelí és egyedüli sze epe, hogy a e üle i iszony endsze-
ek ől és állapo ok ól diagnózis készí sen. Ilyen ku a ási e edmények ől szá-
mol be Camagni, Ca agliu, Pe ucca 2011, Capello, Ca agliu, Nijkamp 2009 és
Ro a 2010. A no ma í szemléle ezen úlmenően a e üle i helyze elmé és
kö e ően p oblémamegoldó modelleke , al e na í áka , e üle i e eke dolgoz
ki a el á működési za a ok kezelésé e és a é beli di e enciálódás mé séklé-
sé e, megállapí ja a elepülés- és e üle ejlesz ési koncepciók há é el é elei ,
kijelöli a bea a kozás i ányai (Vene i 2011; Gi inge , Sui ne 2010; Russo,
Smi h, A kinson, Se illo, Madsen, Bo g, O gaa 2012). A szubszidia i ás el e
közpon i sze epe öl be a no ma í megközelí ésben, me elősegí i mindazon
k i é ium endsze ek gyako la i alkalmazásá , amelyek megő zik, enn a ják és
új a e melik az agglome ációs, u banizációs és klasz e előnyöke , alamin a
külső és belső mé e gazdaságosságból e edő haszno . A e üle i őke mé ésé el
ehá egy ado é ség ejle ségi szin jének megállapí ásához (helyze elmé és)
és a gazdasági nö ekedés enn a ha óságához já ulha unk hozzá. Mindez szük-
ségessé eszi a e üle i őke koncepciójának alkalmazásá a egionális udo-
mányban (Ma sden, Ploeg 2008, 233.).
Az imma e iális ja ak sze epe a e üle i őke koncepciójában
Napjaink a bizonyí o á ál , hogy egy é ség gazdasági é éké nemcsak a lá -
ha ó, hanem az imma e iális őke is be olyásolja. „A egionális GDP nem lehe a
különbségek egye len mé céje, me a égiók GDP-je közelí he egymáshoz, mi-
közben az embe ek és a á sadalmak helyze ében aló különbségek nö eked-
nek. (…) Fab izio Ba ca 2009 áp ilisában készí e jelen ése – Ba ca-jelen és – az
állí ja, hogy a ejlődés és a ha ékonyságo az szolgálja leginkább, ha minden
égió ado ságai , lehe őségei , po enciáljá , e üle i őkéjé a lehe ő legna-
gyobb mé ékben használjuk el, és aknázzuk ki. (…) A e üle i őke alapú meg-
közelí ésekkel ámu a ha unk a a, hogy a egionális GDP-ben mé égiók
há ánya agy előnye mégsem pon osan annyi, min ahogy az a egionális GDP
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 5
mu a ja.” (Tó h 2010, 79.) Emelle é el a szociológus Bou dieu is (akinek gon-
dola aiból a egionális udomány soka me í e ), aki sze in : „a á sadalmi i-
lág s uk ú ájá és működésé akko í élhe jük meg csak helyesen, ha a őke
ogalmá nem csupán a közgazdaság anból isme o mában, hanem ala-
mennyi megjelenési o májában eze jük be.” (Bou dieu 2004, 123.).
Az imma e iális e ő o ások e üle i ona kozásá a elsőkén Ma shall – a
camb idge-i közgazdaság ani iskola egyik alapí ója – hí a el a igyelme , később
pedig a Wo ld Bank (2006) egyik anulmánya hangsúlyoz a ezen őkeelemek é-
giók a gyako ol ha ásá . Ma shall ezeke az e ő o ásoka nem lá ha a lan, ha-
nem „le egőben lé ő” (in he ai ) ja aknak ne ez e, amelyek sze in e a gazdasági
kö nyeze jellem onásai adják. Megha á ozó ényezői közé so ol a a é ségben
lé ő in ézményi hálóza o , a o mális és in o mális szabályoka , a helyi ku a ók,
poli ikusok és e melők no mái és é deké ényesí ő képességei , alamin a lo-
kális gazdaságban be e szokásoka és gyako la oka .
A gazdasági mu a ószámok ja ulása csupán egyike a egionális nö ekedés
k i é iumainak, me a GDP alakulásá al nem lehe meg elelő o mában ki ejezni a
é beli olyama ok ejlődési i ányai . A e üle i gazdasági ejlődés ma má nem-
csak közgazdasági, hanem szociológiai jellegű olyama ok is megha á ozzák. A e-
üle i őke ogalma ennek meg elelően a gazdasági ogalmak melle igyelembe
eszi a szin én nagy gazdasági be olyással bí ó imma e iális őkeössze e őke ,
amelyeke o ábbi á sadalom udományi (szociológiai, szociálpszichológiai s b.)
módsze ekkel és megközelí ésekkel é elmez (Se illo 2010). Az imma e iális ő-
keelemek el á ása és új a e melési el é eleinek meg e em ése egy e on osabbá
álik, me a izikai őke ko lá ozo an áll endelkezés e (Zonne eld, Wa e hou
2005). Fel é elezhe ő, hogy ezek a lá ha a lan ja ak a jö őben bizonyos mé ékig
okoza osan ki ál ják, pó olják agy aká le is cse élik a ma e iális ja aka (Tó h
2010, 77–78). Az imma e iális őkeelemek egy e nagyobb sze epe kapnak a helyi
gazdaságsze keze ben, me a klasszikus e melési ényezők (az anyagi kapaci á-
sok) ko lá ozo an állnak endelkezés e. A éges e mésze i e ő o ások ki ál ásá-
a észben agy egészben alkalmasak az imma e iális őkekomponensek, így
biz osí a a gazdaság ön ep odukciós képességé és enn a ha óságá .
A nem á gyi őkeja aka is őkekén kell el ogni, me ugyanolyan é é-
ke kép iselnek, min a á gyiasul o ások (Luukkonen 2010, 46.). A e üle i
őke ogalmában a őke szó u al a a, hogy a lá ha a lan őke o mák a lá ha ó
agyonelemekhez hasonlóan elhalmozha ók, mobilizálha ók, el eszí he ők és
amo izálha ók (Faludi 2006).
Az imma e iális őke aj ák egya án kö ődhe nek az egyénhez, a közösség-
hez és a é s uk ú ához. Legnagyobb észének mobili ása nem olyan gyo s,
min a á gyiasul őkéé, me – együk ész e – a meg ogha a lan ja ak end-
sze in á sadalmilag megha á ozo ak, szo osan kapcsolódnak a á sadalom
egyes agjaihoz agy alamilyen közösséghez. Az egyénhez űződő nem á gyi
jószágoka a bel öldi és a nemze közi mig áció ényezői be olyásolják. A szocio-
lógia megállapí ásai jelen ősek ebben a ona kozásban is: „A á sadalmi őke
6Jóna Gyö gy
ogalmá al és lényegi jellemzői el kapcsola ban egyes szociológiai i ányza ok
alap e ő e edményeke é ek el, a egionális udományban is megjelen a e ü-
le i őke ogalma.” (Lengyel 2010, 285).
Az imma e iális o ások egy kisebb halmaza a é sze keze hez kapcsoló-
dik, öld ajzilag megha á ozo , mozdí ha a lan, ille e ese enkén magá a e-
e jelen i, mely önmagában is nem anyagi é éke kép isel. A öld ajzi helyze
nem mobil ado ság, ezé ha a mozdí ha a lan é alamilyen meg ogha a lan
é éke kép isel, akko az lokalizációs előny , kiszámí ha ó é éke kép iselhe
a é ség számá a a gazdasági egységek közö (B enne 2004). B enne o ábbá
kiemeli, hogy a izikai őke köz e lenül és gyo san eagál a gazdasági endenci-
ák ál ozásá a (legyen az ked ező agy há ányos), a nem á gyi ja ak é éke
iszon nem, agy csak később módosul a gazdasági ál ozás ha ásá a.
A e üle i őke számba eszi mindazoka a o ásoka , melyek gazdasági
előnyöke jelen enek, ille e jelen he nek a é ségben. Egya án mé i azoka az
anyagi és nem anyagi lehe őségeke , melyek má hozzájá ul ak a lokális jólé -
hez, és azoka is, melyek egyelő e kiaknáza lan o ások (Russo, Se illo 2011).
A e üle i őke ehá magába oglalja a e senyképesség összes elemé , ám an-
nál ágabb és össze e ebb ogalom (Faludi 2010, 11.). Gi inge (2007) egyik
elemzésében alán elsőkén p óbálja meg összehasonlí ani a e üle i őke pa a-
digmájá és a egionális e senyképesség ogalmá . Hangsúlyozza, hogy a ké
modell célja azonos: az ado égió jólé ének meg e em ése és enn a ása. A
ké megközelí és közö i legszembe űnőbb el é és az, hogy a e üle i őke a
nem anyagi ja aka a e üle i e seny on os o ásakén é elmez e ope acio-
nalizálja. To ábbá szembe űnően nagyobb sze epe ulajdoní az endogén ej-
lesz ési lehe őségek közül a udás/képesség unkcionális é beli helyze el
kombinál ényezőjének (Capello 2008). A unkcionális é beli helyze e a é ség
e mésze i ado ságai, a ma e iális és imma e iális ö ökségek, a e melési esz-
közökkel kapcsola os ö ökségek és a helyi á sadalom kompe enciái adják ki.
A helyi á sadalom agjai és sze eze ei gyak an e idenciakén ekin enek
e üle i ado ságaik a, nem eszik ész e a benne ejlő lehe őségeke , meg og-
ha ó o áskén ekin enek ájuk. Az imma e iális lehe őségeke ehá elsőkén
el kell isme ni, u ána lehe őke mobilizálni.
A meg ogha a lan őkekomponenseke ma e iális ja akká kell á alakí ani
az éle szín onal ja í ása és a lokális jólé meg e em ése é dekében. A nem
anyagi őkeja ak az á alakí ás é én anyagi őké é o málha ók, ahogy az ko-
ábban Camagni és F a esi (2011, 18.) egyé elműen le eze ék. Az á alakí ás
öbbszö ös á é elű, ismé lődő olyama ának el é ele a szimbolikus őke bi -
oklása, amelye Bou dieu (1983) í le. A szimbolikus őke egyéni agy in ézmé-
nyi ado ság, olyan képesség, mely alkalmassá eszi az egyén agy a
sze eze e a a, hogy a má endelkezésé e álló őke aj á egy másik őke aj á-
á alakí sa (például kul u ális őkéből gazdasági őké , majd kapcsola i őké
hozzon lé e, amelyből újabb gazdasági előny sze ezhe ). Egy ado őke ípus
meglé e még egyál alán nem ga ancia a a, hogy abból majd egy másik őke aj-
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 7
a elhalmozha ó á álik, ennek meg alósí ásához szimbolikus őké e an
szükség. Te üle i szempon ból a szimbolikus őke olyan különleges képessége
jelen , mellyel egy é ség imma e iális őke o mái izikai őkeja akká udja
o málni, agy iszon . Nem e idens ugyanakko , hogy a magas gazdasági őké-
el endelkező egyén magas kul u ális őké el is bí , alamin a magas kul u á-
lis őké el endelkezőnek sincs mindig bi okában magas gazdasági őke – ez a
szimbolikus őke hiányá al, ille e kihasznála lanságá al magya ázha ó. Az im-
ma e iális őke o mák á gyiasul őke ípussá ö énő ál oz a ásához ehá egy
é ség eze őinek és a á sadalom agjainak szimbolikus őkéjé e an szükség,
ami meg elelő ke e ek közö kell é ényesí eniük.
A e üle i őke elhalmozásának el é el endsze e kapcsola ban áll a szim-
bolikus őke sze epé el (Damsgaa d 2009). A e üle i őke elhalmozása és a lá -
ha a lan őkeelemek izikai őké é ö énő á alakí ása csak akko alósí ha ó
meg, ha az in ézményes, kogni í és men ális kons ikciós (há ál a ó, gá ló)
ha ások minimalizálódnak (ese leg el űnnek, bá a alóságban ilyen i kán o -
dul elő), ezen úlmenően pedig a közösség agjainak az in ézményi, sze eze i,
á sadalmi és men ális közelség el é elei is meg kell e em eniük. Damsgaa d
a e üle i őke és a á sadalmi in eg áció össze üggés endsze ében é elmezi a
egionális nö ekedési po enciál .
A e üle i őke nagysága és a gazdasági nö ekedés közö pozi í ko eláció
mu a ha ó ki. Minél nagyobb ado égió e üle i őke-ellá o sága, annál maga-
sabb a é ség egionális ejle ségi szin je. Ez a megállapí ás e mésze esen né-
hány szigo í ás melle állja meg a helyé : a e üle i őke nem anyagi észe
önmagában csak i kán jelen alódi é éke , ez el kell isme ni, ak ualizálni,
mobilizálni szükséges. Az imma e iális ja ak a egionális gazdasági ejlődéshez
akko udnak hozzájá ulni, ha a helyi á sadalom agjai elisme ik, használják és
a szimbolikus őke é én anyagi őké é alakí ják ezeke .
A e üle i őke pa adigmájából szá mazó ku a ási e edményeke el lehe
használni a e üle - és elepülés ejlesz ésben, a e üle i e ezésben, alamin
piaci be ek e ések e üle i e ezésében. Alkalmazása így nem öncélú és nem
csak elméle i alapon ö énik, hanem a gyako la ban is pénzügyi előnyökkel
kecseg e . Figyelembe eszi az üzle i sz é a sze eplőinek é dekei , me meg-
mu a ja, hogy ado e üle en mely őkeelem halmozódo el, hol an őkehi-
ány, hol gyo sabb a be ek e e őke meg é ülése, mely é ségekben
használha ók ki jobban a e üle i po enciálok. Ebben az össze üggésben az el-
képzelés sze epe az, hogy el é képezze a é azon lá ha ó és lá ha a lan őke-
komponensei , melyek elhasználásá al a ize őképes ke esle igényei el
szink onban lé ő á uk e melhe ők. „A e üle i őke bizonyos be uházásoknál
nagyobb hozamo esz lehe ő é, min másoknál, mi el azok jobban illeszkednek
a e üle hez, és annak eszközei , embe ei és po enciáljá ha ékonyabban hasz-
nálják el.” (OECD 2001, 16)
8Jóna Gyö gy
A e üle i őke ogalmi modelljei
A e üle i őke számos, egymáshoz illeszkedő össze e ő oglal magába. A oga-
lomnak még nincs ki o o , ál alánosan el ogado de iníciója, inkább de iníci-
ós kísé le ekkel alálkozha unk, a különböző ogalmi megközelí ések egymás ól
el é ő őkeelemeke a almaznak. „Az új őke ka egó iák, a almak azonban
napjainkig még nem isz ázo ak.” (Tó h 2010, 67.) Te mésze esen az elképzelé-
sek közö annak á edések és egyezések, ám jelen ős különbségekkel is lehe
alálkozni. A e üle i őke megha á ozó ényezői öbb modell is megp óbál a
ipizálni és endsze be oglalni. Ebben a ejeze ben ezeke a ogalmi endsze e-
ke mu a om be.
Az OECD de iníciós modellje
Elsőkén az OECD (2001) Te i o ial Ou look című jelen ésében de iniál ák és al-
kalmaz ák a e üle i őke ogalmá (1. ábláza ). Ez a kísé le i megha á ozás
idő állónak bizonyul , logikája, és a alma szin e mindegyik későbbi szisz é-
mában ellelhe ő.
A modell a e üle i őke há om o ásá különí i el: a lá ha ó ényezőke , a
lá ha a lan össze üggéseke és a meg ogha a lan ényezőke . E há om ka egó ia
egymás ól csupán elméle i szin en álasz ha ó külön, a álóságban kölcsönösen
megha á ozza egymás . A há om ész (a e mésze i és e üle i ényezők, ala-
min a é ség gazdasági sze eplőihez és a lokális á sadalom agjaihoz együ e-
sen hozzá endelhe ő anyagi és nem anyagi őkeelemek) összege adja a e üle i
őke összé éké . Az OECD mind égig hangsúlyozza a e üle i őke koncepciójá-
ban az endogén ejlődés á sadalmi, kul u ális ( ö énelmi) há é el é elei
1. ábláza . A e üle i őke o ásai az OECD sze in
Sou ces o e i o ial capi al (acco ding o he OECD)
!
!"
#
$
%&
'*+
<*+
=+
&+
>
'
"!?
@?
***
Q
'*
'
$X
X
%&X
Y**"&
*"<*
?!+
=
[ ]^_`qqw<w{|&|
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 9
(OECD 2001, 15–16.), melyek közösen já ulnak hozzá a egionális e senyképes-
ség ja ulásához és a egionális ejlődéshez (Kunzmann 2011, 604; S ein 2010).
A izikai ényezők endsze in ela í előnyöke , a lá ha a lan össze üggé-
sek és az imma e iális ényezők ál alában abszolú előnyöke oglalnak maguk-
ba (Gi inge 2007, 10.). Ez a el ogás allja a Zonne eld és Wa e hou (2005)
sze zőpá os is, amiko a e üle i őke pa adigmájának elsőso ban egionális
szin ű alkalmazása melle é elnek. Tanulmányukban elkülöní e ék egymás-
ól a é ség s uk u ális jellemzői és a öld ajzi- é ségi helyze el össze üggő
sajá osságoka . Későbbi anulmányukban (Zonne eld, Wa e hou 2010) a e ü-
le i őke koncepciójának ke ősségé megő zik, azzal a ál oz a ással, hogy a
s uk u ális jellemzőke kemény (ha d) ál ozóknak ne ezik (ide so olják a
öld ajzi ényezőke , in as uk ú á , e mésze i e ő o ásoka s b.), a puha
(so ) ál ozók közé so olják a á sadalmi-kul u ális jegyeke (in ézmények, bi-
zalom, helyi ko mányza i s uk ú a s b.).
Dema eis és Go e na (2005) a e üle i őke négy csopo já különí ik el. A
öld ajzi helyze , a egionális ado ság nézőpon jából ha á ozzák meg a e üle i
őke jelen ésé ; nem esznek lényegi különbsége a ma e iális és imma e iális ő-
keja ak közö . Ennek alapján a e üle i őke csopo jai a kö e kezők alko ják:
1. az ö ököl e mésze i és gazdasági ja ak, melyek lé ehozásához sok
idő e an szükség (pl.: u izmus alapjá képező cseppkőba lang, e mé-
sze i lá ányosság, gyógy íz s b.),
2. a é ségben alálha ó ál alános kollek í ja ak, melyek nem megosz ha-
ók, magán ulajdonba nem, agy ko lá ozo an ke ülnek,
3. a é ség egyediségé alko ó mozdí ha a lan, állandónak ekin he ő
a akciók,
4. é egy bizonyos minőségben kizá ólag az ado e üle en meg alálha ó
jellegze ességei.
A sze zők sze in a e üle i ado ságoka (min po enciális o ásoka ) azok
kihasználásá al és mű elésé el lehe gazdasági őké é á alakí ani. A he-
lyi ado ságok el edezésé el és mobilizálásá al endsze in a u izmus
alamely sze eplője ejlesz he ő (Danse o, Pu illi 2010, 326.).
Az Eu ópai Bizo ság (Eu opean Commission 2005, 3.) szaké ői dokumen-
umában nem esz különbsége a e üle i őke megha á ozó ényezői közö ,
csupán axa í módon elso olja őke . Ezek közö meg alálha ó az agglome á-
ciós előny, a policen ikus á oss uk ú a, a megközelí he őség, a képze mun-
kae ő, a KKV-k és magas iskolai égze ségűek egymáshoz iszonyí o a ánya
az ado égióban, az üzle i hálóza ok száma és működése, a á sadalmi őke, a
e mésze i o ások és kul u ális ö ökségek e mékei és a e üle i iden i ás. A
dokumen um kiemeli, hogy a helyi á sadalom ennma adása és új a e melése
é dekében agjainak ezeke a o ásoka édeni és olyama osan új aé elmezni
szükséges.
Danse o és Mela (2007) sze in (az előző álláspon hoz hasonlóan) a e üle i
őke csopo osí ásának alapjá a é ség öld ajzi ado ságai adják. Az anyagi jó-
16 Jóna Gyö gy
akko udnak alkalmazkodni, alamin a ál ozásoka sajá előnyük e alakí ani,
ha olyan ogadókészsége , men ali ás , a i űdö alakí anak ki, amely őke az
ilyen ípusú nyi o ság a alkalmassá eszi, abszo pciós (ado en i ással össze-
üggő elszí ó-) képességüke ja í ja.
H. Koope ációs hálóza ok
Camagni ogalmi modelljében ez a szempon áll középen – nem éle lenül. A
modell középpon jában álló őkeelem in eg álja a magán- és kollek í ulajdon-
ban lé ő, alamin a ma e iális és imma e iális ja aka . A gazdasági ejlődés é-
nyezői a é ségekben a koope ációs hálóza ok s uk u álják, melyek öbbek
közö elosz ási és új aelosz ási sze epe öl enek be a udás és a K+F – piaci és
ko mányza i kuda cok (S igli z 2000) ko igálásában is egy e nagyobb sze epe
állaló – in ézmény endsze é el. Empi ikus elemzések a a a kö e kez e és e
ju o ak, hogy a koope ációs hálóza ok jellemzően á osokban, különleges á -
sadalmi-gazdasági csopo okban agy klasz e ek ál al le ede é ségekben jön-
nek lé e leggyo sabban, ahol meg alósul a lokális á sadalom agjai o mális és
hallga ólagos udásának új aelosz ása (Gi inge , S allbohm 2009, 5.).
A koope ációs hálóza ok elsődleges sze epe, hogy a udásin enzí gazdasági
egységek és a é ség kul u ális in ézmény endsze e közö i kong uenciá meg-
e em sék, alamin hogy kialakí sák az inno ációs miliő köz- és magánszek o
közö i e jedésének el é el endsze é .
I. Kapcsola i magánszolgál a ások
A gazdasági egységek a piac au oma izmusai é én kapcsola o alakí ha nak ki
egymással, ám uda osan is kezdeményezhe nek nem piaci alapú iszonyoka
(például egye emekkel, ku a óhelyekkel), melyekből a é ségben p o i o eali-
zálha nak. Az ilyen együ működés ál alában s a égiai ejlesz ések so ába il-
lesz he ő, hosszú á ú be ek e és jelen , magas á ha ó meg é üléssel.
A e üle i őke módsze ani endsze e
A e üle i őke pa adigmája össze e megközelí ésen alapul, ezé ku a ásmód-
sze ana is komplex. Az elsőkén Max Webe (1995) ál al kidolgozo sokdimen-
ziós eljá ás eszi alapul, a öbb ál ozós elemzés módsze anai észesí i
előnyben. A egionális olyama ok össze e ségéhez szo osan illeszkedő mód-
sze ani endsze alkalmaz, mely egya án lehe k an i a í , k ali a í (jellem-
zően élig s uk u ál in e júk) agy ezek kombinációjá a épülő eljá ás.
Napjainkban a k an i a í módsze ek dominálnak, eddig egy olyan ku a ás is-
me ünk, amelyben a ké módsze an szin ézisé alkalmaz ák (Ro a 2010). Kizá-
ólag k ali a í módsze annal még nem készül e üle i őke- elmé és.
Valószínűleg a k ali a í eljá ások a jö őben e ősödni ognak, me az imma e-
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 17
iális ja ak izsgála a (például a e üle i miliő és iden i ás, a lokális bizalom) ez-
zel a módsze el még pon osabban izsgálha ó.
A k an i a í módsze ek közül jellemzően a MASST-modell (MAc oecono-
mic, Sec o al, Social and Te i o ial Model) segí ségé el izsgálha ó a e üle i
őkeállomány,4amelye egy nem ég lezá , e üle i őke-sajá osságoka elemző
izsgála is sike el használ (Capello, F a esi, Resmini 2011, 217–249.). A modell
alkalmasságá még udományos i a ö ezi, legi imációja elemásnak mondha ó
(Capello 2007, 2008; Capello, Camagni 2008, 12–18.), endsze in NUTS-2 égiók
izsgála á a alkalmazzák. Az ökonome iai modellel el lehe é képezni egy
é ség e üle i őke-jellemzői , meg lehe becsülni a egionális nö ekedés el é ő
in enzi ású ényezőinek ál ozásá , a szubszidia i ás el e alapján szcená ióka
lehe alko ni az el é ő ü emű nö ekedésű égiók kiegyensúlyozása é dekében, a
múl endjeiből e üle i szcená iók alko ha ók. El é ő ulajdonságú o ga ó-
köny ek megalko ásá a – úgymin az alap e ő e üle i jellemzők leí ásá a ál-
lalkozó, a e sengő és a kohéziós e üle i o ga óköny ek (ESPON 2011) – ad
lehe ősége . A endeke ál alában 3–5 é e, agy 15–20 é e képes elő e jelezni.
A MASST-modell koncepcionális kiindulópon ja, hogy egy égió nö eke
-
dése kiha az egész o szág eljesí ményé e, alamin a mak ogazdasági ejlődés
is megha á ozza a egionális nö ekedés . Az egyes égiók nö ekedésé össze
-
sí e megkapjuk a nemze gazdaság nö ekedésé – amely egy ipikus op-down
jellegű el ogás.
A á ha ó egionális ejlődés a MASST-modell (logikai elépí ésé lásd a 2.
áb án) ké almodellel mé i: a nö ekedés mé éké az áb a bal oldalán lá ha ó
nemze gazdasági össze e ő el és a jobb oldalon sze eplő egionálisan di e en-
ciál nö ekedés ál ozással, majd egymással is összehasonlí ja. A modellben e-
há ké egyenle alálha ó: az egyik magya ázza a mak ogazdasági ejlődés , a
másik a egionálisan di e enciál nö ekedés , agyis a módsze komplex e i-
kális isszacsa olás a ( eedback) alkalmas (S imson, S ough, Nijkamp 2011,
221.). A egionális nö ekedés ehá a nemze gazdasági nö ekedés és annak a
egionális nö ekedés ől aló el é ése összegekén ogja el:
∆YR=∆YN+S;
ahol ∆YR és ∆YN a egionális és a nemze gazdasági GDP ál ozásá , S pedig a
ke ő különbségének mé éké jelen i.
A modell alkalmazásá al alap e ően ké cél é he ő el: egy ész a égió helyze-
é lehe di e enciál an bemu a ni, más ész e üle i szcená ióka lehe kidolgozni
különböző idő á a – azaz a modell elemzői sze epe melle elő ebecslő lehe ősége
is a almaz. A modell e edményei e mésze esen nem ökéle esen pon osak, ám
i ányoka , alószínűsí e olyama oka iszonylag jól jelez. A MASST-modell end-
sze ezi a e üle i őke koncepciójának empi ikus izsgála ába be on ál ozói , el-
különí i az endogén és exogén, a magya ázó és üggő ál ozóka (Capello, F a esi
2012). Ezzel segí i az ok-okoza i iszonyok megé ésé és el é képezésé . Tehá al-
kalmas a jelenleg zajló, de dinamikusan ál ozó lokális és in e egionális olyama-
ok és iszonyok – nyil ánuljanak meg azok aká ma e iális, aká imma e iális
18 Jóna Gyö gy
őke o mákban – elemzésé e, alamin jö őbeli szcená iók megalko ásá a (Capello,
F a esi, Resmini 2011, 220–221.). Fon os megjegyeznem, hogy mi el a MASST-
módsze csak néhány é e dolgoz ák ki, ezé jelenleg olyama os elül izsgála-
a, ko sze űsí ése zajlik, empi ikus esz elése még ko ai ázisban an.
Összegzés
A e üle i őke koncepciójának be eze ésé el és kidolgozásá al a cél ehá az,
hogy sajá os módsze ani eljá ásokkal ope acionalizálha ó á áljon egy ado é-
2. áb a. A MASST modell logikai elépí ése
The logical s uc u e o he MASST model
Fo ás: Capello 2007, 760.
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 19
gió ma e iális és imma e iális őkeja ainak összessége, megállapí ha ó legyen a
e üle i őke nagysága, azok minősége, a őke aj ák egionális megoszlása (Böhme
2011, 57.). Alkalmazása a helyi á sadalom számá a segí koncepció alko ni a en-
delkezés e álló őkeja ak kihasználásá ól; az endogén ejlődés kapaci ásainak bő í-
ésé el a gazdasági nö ekedés há é el é eleinek mege ősí ésé ől. Ennek
meg alósulásá al hosszabb á on közelebb ke ülhe ünk a e üle i kohézióhoz és a
közösségi in eg ációhoz, ejlődési pályá a ke ülhe a é gazdaság, nagyobb alószí-
nűséggel eljesülhe nek a e senyképesség és a jólé meg e em ésé el össze üg-
gésben álló szempon ok (Ágh 2011, 42–43.; Faludi 2006, 669.). A e üle i őke
pa adigmája olyan eszköz endsze kínál a e üle i e ezés, alamin a elepülés-
és e üle ejlesz és számá a, mely ámpon oka nyúj ha az ado é ségben alál-
ha ó képességek meg elelő kihasználásához és új a e meléséhez.
Jegyze ek
1 A gazdasági nö ekedés, ejlődés és haladás jelen ésbeli különbségei ől plasz ikus elemzés
nyúj Lengyel (2012) anulmánya.
2 Kiemelkedő közgazdasági munkának minősül Schlei e és Glaese (2003) mű e, amely a bí ó-
ságok joggyako la ának gazdasági ha ásá izsgálja. De i kell megemlí eni Kőszegi (2010) is,
aki az embe i iselkedés és a gazdasági dön ésmechanizmusok közö i iszony ku a ja, agy
Ku an (2004) í ásá , aki az iszlám allásgyako lás és a gazdasági nö ekedés iszonyá elemzi.
3 Ebben a anulmányban a köz es ja aka is az imma e iális őkeelemekhez so olom.
4 Ezen a pon on on os egy megjegyzés ennem: napjainkban az ökonome iai elemzésekben
egy e öbb helyen megjelenik a MASST-2 modell, amely az e ede i MASST-modell ki e jesz-
e , ak ualizál o mája. A egionális udományban azonban nagyon i kán használják a
MASST-2 modell ki ejezésé , a MASST-modell ala a MASST-2 modell é ik (Capello, F a esi,
Resmini 2011, 220.). A anulmányban – a egionális udomány gyako la á oly a a – én is
MASST-2 é elemben használom a MASST-modell ogalmá .
I odalom
A uso, A., Camagni, R. (2010): T
e i o ial capi al and p o ince pe o mance in he La in A ch: an econome ic
app oach. h p://www.g uppose izioambien e.i /ais e/pend i e2010/pend i e/pape /
a uso1.pd (Le öl és: 2013. januá 18.)
A uso, A., Capello, R., F a esi, U. (2011): Globaliza ion and compe i i e s a egies in Eu opean
ulne able egions. Regional S udies, 5., 657–675.
Ágh A. (2007): A égiók jö ője Magya o szágon és Magya o szág jö ője az Eu ópai Unióban. In:
Kaise T., Ágh A., Kis-Va ga J. (sze k.): A égiók Magya o szága. A egionális in ézmény endsze
kö onalai. MTA MEH Szociológiai Ku a óin éze , Budapes , 7–44.
Ágh A. (2011): A közpoli ika ál ozó pa adigmái: az é dekcsopo ok ól a öbbszin ű ko mányzásig.
Poli ika udományi Szemle, 1., 31–48.
Ba ca, F. (2009): An agenda o a e o med cohesion policy. A placed-based app oach o mee ing Eu opean Union
challenges and expec a ions.
20 Jóna Gyö gy
h p://www.eu opa l.eu opa.eu/mee docs/2009_2014/documen s/ egi/d /ba ca_ epo _/ba
ca_ epo _en.pd (Le öl és: 2012. januá 12.)
Bou dieu, P. (1983): The o ms o capi al. In: Richa dson, J. G. (ed.): Handbook o heo y and esea ch o
sociology o educa ion. G eenwood, New Yo k
Bou dieu, P. (2004): Gazdasági őke, kul u ális őke, á sadalmi őke. In: Angelusz R. (sze k.): A
á sadalmi é egződés komponensei. Új Mandá um Köny kiadó, Budapes , 122–137.
Böhme, K. (2011): Visszaadni a lendüle e – Gondola ok a magya EU-elnökség ől. Falu, Vá os, Régió,
1., 53–57.
B enne , N. (2004): New s a e spaces. U ban go e nance and he escaling o s a ehood. Ox o d Uni e si y
P ess, Ox o d
Camagni, R. (2008): Regional compe i i eness. Towa ds a concep o e i o ial capi al. In: Capello,
R., Camagni, R., Chizzolini, B., F a esi, U. (eds.): Modelling egional scena ios o he enla ged
Eu ope. Sp inge , Heidelbe g, 33–46.
Camagni, R. (2009): Te i o ial capi al and egional de elopmen . In: Capello, R., Nijkamp, P. (eds.):
Handbook o egional g ow h and de elopmen heo ies. Edwa d Elga , Chel enham, No hamp on,
118–132.
Camagni, R., Ca agliu, A., Pe ucca, G. (2011): Te i o ial capi al. Ra ional and human capi al.
h p://www.g uppose izioambien e.i /ais e/pend i e2011/pend i e/pape /Camagni_Ca a
gliu_Pe ucca.pd (Le öl és: 2013. januá 18.)
Camagni, R., F a esi, U. (2011): The e i o ial cohesion objec i e wi hin Eu opean cohesion policies om a
e i o ial capi al pe spec i e. DG-Regio and RSA Join Con e ence ”Wha Fu u e o Cohesion
Policy? An Academic and Policy Deba e” Bled, má cius 16–18.
Capello, R. (2007): A o ecas ing e i o ial model o egional g ow h: he MASST model. The Annals
o Regional Science, 4.,753–787.
Capello, R. (2008): The MASST model: a gene a i e o ecas ing model o egional g ow h. In.:
Capello, R., Camagni, R., Chizzolini, B., F a esi, U. (eds.): Modelling egional scena ios o he
enla ged Eu ope. Sp inge , Heidelbe g, 85–98.
Capello, R., Camagni, R. (2008): Te i o ial capi al and egional de elopmen in he EU. XXIX Con e enza
I aliana di Scienze Regionali, Milano
Capello, R., Ca agliu, A., Nijkamp, P. (2009): Te i o ial capi al and egional g ow h: inc easing e u ns
in cogni i e knowledge use. Tinbu gen Ins i u e Discussion Pape s, 2009-059/3., Ams e dam
Capello, R., F a esi, U. (2010): Globaliza ion and a dual Eu ope: u u e al e na i e g ow h
ajec o ies. The Annals o Regional Science, 3., 633–665.
Capello, R., F a esi, U., Resmini, L. (2011): Globaliza ion and egional g ow h in Eu ope. Pas ends and
u u e scena ios. Sp inge , Be lin
Capello, R., F a esi, U. (2012): Modelling egional g ow h: an ad anced MASST model. Spa ial
Economic Analysis, 3., 293–318.
Coleman, J. S. (1988): Social capi al in he c ea ion o human capi al. Ame ican Jou nal o Sociology,
S95–S120.
Cza ni zki, D., Ho en o , H. (2009): A e local milieus he key o inno a ion pe o mance? Jou nal o
Regional Science, 1., 81–112.
Damsgaa d, O. (2009): Te i o ial capi al and spa ial in eg a ion. Riga, áp ilis 21. www. asab.o g
(Le öl és: 2012. januá 14.)
Danse o, E., Mela, A. (2007). La e i o ialisa ion olympique: Le cas de jeux de To ino 2006. Re ue de
Géog aphie Alpine, 3., 5–26.
Danse o, E., Pu illi, M. (2010): Mega-e en s ou ism legacies: he case o he To ino 2006 Win e
Olympic Games – a e i o ialisa ion app oach. Leisu e S udies, 3., 321–341.
Dema eis, G., Go e na, F. (2005). Il e i o io nello s iluppo locale: Il con ibu o del modello SLOT.
In: Dema eis, G. , Go e na, F. (eds.), Te i o iali à, s iluppo locale, sos enibili à. Il modello SLOT.
F anco Angeli, Milano, 15–38.
ESPON (2011): Helyünk és jö őnk Eu ópában. h p://www.espon.hu/Docs/ESPON_kiad any_20111222.pd
(Le öl és: 2012. januá 12.)
Eu opean Commission (2005): Te i o ial s a e and pe spec i es o he Eu opean Union. Scoping
Documen and Summa y o Poli ical Message. Eu opean Commission, B ussels
A e üle i őke ogalmi megközelí ései 21
Fabb o, S., Mesolella, A. (2010): Mul ile el spa ial isions and e i o ial cohesion: I alian egional
planning be ween he TEN-T co ido s, ESDP polycen ism and Go e nmen al ‘S a egic
Pla o ms’. Planning, P ac ice and Resea ch, 1., 25–48.
Faludi, A. (2006): F om Eu opean spa ial de elopmen o e i o ial cohesion policy. Regional S udies,
6., 667–678.
Faludi, A. (2010): Te i o ial cohension pos -2013: o whomsoe e i may conce n. 24 h AESOP Annual
Con e ence, Finland, július 7–10.
Gi inge , R. (2007): Te i o ial capi al: a new pe spec i e o u ban compe i i eness? SPA-CE.NET –
Con e ence Budapes , szep embe 26.
Gi inge , R., Gud un, H. (2010): Sma ci ies anking: an e ec i e ins umen o he posi ioning o
ci ies? A chi ec u e, Ci y and En i onmen , 4., 7–25.
Gi inge , R., Haindlmaie , G., K ama , H. (2010): The ole o ankings in g owing ci y compe i ion.
U ban Resea ch and P ac ice, 3., 299–312.
Gi inge , R., S allbohm, M. (2009): Challenges o me opoli an de elopmen : s a egic e o s in compa ison
o Ba celona and Vienna. Ci y Fu u es- EURA–UAA. „Ci y Fu u es’09”. Mad id, 1–21.
Gi inge , R., Sui ne , J. (2010): Danube egion s a egy – a gumen s o a e i o ial capi al based
mul ile el app oach. Spa ium In e na ional Re iew, Oc obe , 9–16.
Győ y D. (2012): In ézményi bizalom és dön ések időho izon ja. Közgazdasági Szemle, áp ilis,
412–426.
Hodosi A. (2011): A bizalom min köl ségcsökken ő ényező. Compe i io, 2., 74–84.
Illés I. (2009): A e üle i kohézió sze epe az EU és a ago szágok poli ikájában. In: Kocziszky Gy.
(sze k.): Miskolci Egye em Gazdaság udományi Ka , VII. Nemze közi Kon e encia. Miskolci Egye em,
Miskolc, 214–224.
Jóna Gy., Tó h T. (2012): Concep s o he e i o ial capi al. Selye E-s udies, 3., 1–14.
h p://www.selyeuni.sk/e /e-s udies/
Kőszegi, B. (2010): U ili y om an icipa ion and pe sonal equilib ium. Economic Theo y, 44., 415–444.
Kunzmann, K. R. (2009): Mid-sized ci ies: e i o ial capi al o Eu ope. Mid-size ci ies and he knowledge
economy IUFA Con e ence Bologna, június 13–17.
Kunzmann, K. R. (2011): A e he global economic c isis: policy implica ions o he u u e o he
Eu opean e i o y. In o ma ionen zu Raumen wicklung, 8., 601–612.
Ku an, T. (2004): Why he Middle Eas is economically unde de eloped: his o ical mechanisms o
ins i u ional s agna ion. Jou nal o Economic Pe spec i es, 3., 71–90.
Lengyel I. (2010): Regionális gazdaság ejlesz és. Ve senyképesség, klasz e ek és alul ól sze eződő s a égiák.
Akadémiai Kiadó, Budapes
Lengyel I. (2012): Regionális nö ekedés, ejlődés, e üle i őke és e senyképesség. In: Bajmócy Z.,
Lengyel I., Málo ics Gy. (sze k.): Regionális inno ációs képesség, e senyképesség és enn a ha óság.
JATEP ess, Szeged, 151–174.
Luukkonen, J. (2010): Te i o ial cohesion policy in he ligh o pe iphe ali y The Town Planning
Re iew, 4., 445–466.
Ma sden, T., Van de Ploeg, J. D. (2008) Some inal e lec ions on u al social and spa ial heo y. In:
Van de Ploeg, J. D., Ma sden, T. (eds.) Un olding webs – The dynamics o egional u al
de elopmen . Van Go cum, Assen, 225–233.
OECD (2001): Te i o ial Ou look. Pa is, OECD
h p://www. wl. uwien.ac.a /hanappi/AgeSo/SecReps/Te i o ial_Ou look_F.pd (Le öl és:
2012. januá 12.)
Polónyi I., Tímá J. (2001): Tudásgyá agy papí gyá ? Új Mandá um Kiadó, Budapes
Pu nam, R. D. (2000): Bowling alone. Simon and Schus e , New Yo k
Rad ánszki Á., Sü ő A. (2011): A Te üle i Agenda elül izsgála ának megalapozása: az Eu ópai Unió
e üle i helyze ének és kilá ásainak új agondolása. Falu, Vá os, Régió, 1., 17–34.
Rechni ze J. (2010): Eli a e üle i olyama okban – előszó egy ku a ási p og amhoz. Té és
Tá sadalom, 2., 1–3.
Ro a, F. S. (2010): The e i o ial embedmen o global indus ial ne wo ks. Theo e ical insigh s and e idences
om o eign MNCs’ a ilia es in Tu in (I aly). Regional S udies Associa ion Annual In e na ional
22 Jóna Gyö gy
Con e ence. h p://www. egional-s udies-assoc.ac.uk/e en s/2010/may-pecs/pape s/Ro a.pd
(Le öl és: 2012. augusz us 2.)
Russo, A. P., Se illo, L. (2011): E idence-based cohesion policy: e i o ial dimensions. K akow,
No embe 29–30.
Russo, A. P., Smi h, I., A kinson, R., Se illo, L., Madsen, B., Bo g, J., O gaa , A. (2012): The a ac i eness
o egions and ci ies o esiden s and isi o s. In e im Repo .
h p://www.espon.eu/main/Menu_P ojec s/Menu_AppliedResea ch/a eg.h ml (Le öl és:
2012. ok óbe 1.)
Schelling, T. C. (1963): The s a egy o con lic . Ox o d Uni e si y P ess, New Yo k
Schlei e , A., Glaese , E. (2003): The ise o he egula o y s a e. Jou nal o Economic Li e a u e, 2.,
401–425.
Se illo, L. (2010): Te i o ial cohesion discou ses: hegemonic s a egic concep s in Eu opean
spa ial planning. Planning Theo y and P ac ice, 3., 397–416.
S ein, A. (2010): Te i o ial cohesion in he con ex o in e egional and ansna ional coope a ion.
Eu opean Spa ial Resea ch and Policy, 1., 5–22.
S igli z, J. E. (2000): A ko mányza i szek o gazdaság ana. KJK-KERSZÖV, Budapes
S imson, R., S ough, R. R., Nijkamp, P. (2011): Endogenous egional de elopmen . In.: S imson, R.,
S ough, R. R., Nijkamp, P. (eds.): Endogenous egional de elopmen : pe spec i es, measu emen and
empi ical in es iga ion. Elga , No hamp on, 1–20.
Tá ai M. (2003): A bizalom sze epe a gazdasági kapcsola okban. In: Hunyadi Gy., Székely M. (sze k.):
Gazdaságpszichológia. Osi is Kiadó, Budapes , 676–715.
Tó h B. I. (2010): Az imma e iális és a e üle i őke össze üggései. Té és Tá sadalom, 1., 65–81.
Tó h B. I. (2011): Changing endogenous de elopmen : he e i o ial capi al. Jou nal o Economic and
Business Resea ch, 2., 137–151.
Vene i, P. (2011): Te i o ial iden i y in I alian NUTS-3 egions.
h p://www.g uppose izioambien e.i /ais e/pend i e2011/pend i e/pape /pape _ e _AN
_june_2011.pd (le öl e: 2013. januá 18.)
Ven u a, F., Milone, P., an de Ploeg, J. D. (2010): Unde s anding u al de elopmen dynamics. In:
Milone, P., Ven u a, F. (eds.): Ne wo king he u al. Van Go cum, Assen, 1–29.
Webe , M. (1995): P o es áns e ika és a kapi alizmus szelleme. Cse ép al i Kiadó, Budapes
Wo ld Bank (2006): Whe e is he weal h o na ions? Measu ing capi al o he 21 s cen u y.
h p://si e esou ces.wo ldbank.o g/INTEEI/214578-1110886258964/20748034/All.pd (Le öl és:
2012. januá 12.)
Zamo a, J., Jou, T., Williams, O. (2008): Te i o ial capi al in Co pus Ch is i.
h p://josephzamo a.ne au.ne /web_documen s/!%20My%20Ve sion%20-20Te i o ial%20
Capi al%20in%20Co pus%20Ch is i,%20TX.pd (Le öl és: 2012. januá 12.)
Zonne eld, W., Wa e hou , B. (2005): Visions on e i o ial cohesion. The Town Planning Re iew, 1.,
15–27.
Zonne eld, W., Wa e hou , B. (2010): Implica ions o e i o ial cohesion: an essay. Pape p epa ed o
he Regional S udies Associa ion Annual In e na ional Con e ence, Pécs, május 24–26.
