Tomaso szky Edi
Deb eceni Egye em Állam- és Jog udományi Ka
A XXXI. OTDK Állam- és Jog udományi Szekciójának helyeze pályamunkája.
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései1
I. Be eze és
Jelen dolgoza émája egy endkí ül é dekes és i a o jogin ézmény, a kö e ő jog (d oi de
sui e). E e üle a sze zői jognak igen speciális észe, azonban annál nagyobb gazdasági
ele anciá al bí , jelen ős jogi ona kozásai melle . A éma Magya o szágon egyelő e
eldolgoza lan, á ogó munkák nem állnak endelkezés e, így e dolgoza jelen ős mé ékben
ámaszkodik kül öldi szaki odalom a, jogszabályok a is.
Mi el nem egy ilágsze e egységesen alkalmazo jogin ézmény ől an szó, és
Eu ópában is sokáig kelle á ni az egyes jog endsze ekben aló meggyöke ezésé e,
indokol nak lá szik má a szükségességé el is oglalkozni. A d oi de sui e megé éséhez
alap e ő on osságú a ejlődés ö éne ének á ekin ése.
A munka a o ábbiakban a kö e ő jog céljá és dogma ikai alapjai , a sze zői jog
endsze ében el oglal helyé izsgálja, nem kizá ólag jogi, hanem a p obléma el á ásához
szükséges mé ékben gazdasági aspek usból is.
A dolgoza jelen ős észé képezi a kö e ő jog ogalmi elemeinek megha á ozása. Az
á ekin és összehasonlí ó, elemző módsze kö e , hiszen a 2001/84/EK I ányel
endelkezéseiből kiindul a bemu a ja a magya szabályozás , majd ki ekin és esz a ancia és
a néme jog ona kozó szabályaiba, amiko azokban alamilyen ele áns el é és apasz alha ó
az i ányel i agy a magya szabályozáshoz képes . A ancia szabályozás isme e ése magá ól
é ődik, hiszen F anciao szágból indul ú já a maga a jogin ézmény. Néme o szág is
iszonylag ko án, 1965-ben be eze e a d oi de sui e-e . Így e ké o szág jogában má kellően
meg apad a kö e ő jog, ez ki űnik a észle es és á gondol szabályozásból. Valószínű, hogy a
2001-ben el ogado I ányel is soka me í e e ké állam joganyagából.
A ku a ás messzebb e is ekin : az angolszász o szágoknak a kö e ő joggal kapcsola os
dilemmái gyűj i össze, az egyes o szágok ál al be eze e , agy csak elméle ben el e e
megoldási ja asla okkal együ , elemez e, hogy ezen al e na í ákból melyik eze ne ese leg
Eu ópában is ha ékonyabb jogé ényesí éshez.
A jogin ézmény e mésze ének el á ásához nélkülözhe e len a ona kozó nemze közi
magánjogi ké dések izsgála a, az alkalmazandó jog kijelölésének p oblémakö e. Az ese ek
öbbségében ez nem egysze ű, ekin e a szabályozási kö nyeze hiányosságai közösségi
1 Konzulens: P o . D . Csécsy Gyö gy, sz . egye emi aná
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
2
szin en, ennek ellené e kísé le e eszünk a szaki odalomban elme ül meg on olások alapján
a mű észek szempon jából leginkább helyén aló kapcsolóel megke esésé e.
A munka álasz ke es a a a ké dés e, hogy a kö e ő jog jelenlegi o májában
Eu ópában meg elel-e a ele szemben ámasz o igényeknek. Az Eu ópai Unióban
p io i áskén kezelik a ia al mű észek ámoga ásának ügyé , így az is izsgáljuk, hogy
milyen ha ékonysággal esz elege ezen célki űzésnek a jogi szabályozás. To ábbá az eu ópai
endenciáka , hi a alos álláspon oka igyelembe é e a dolgoza megkísé el ja asla oka adni
a jogin ézmény szabályozásának ejlesz ésé e néz e.
II. A kö e ő jog kialakulása, ö éne i ejlődése
II.1. A „d oi de sui e” nemze közi ö éne e
A kö e ő jog jellegze essége, hogy pon osan megha á ozha ó szüle ésének ideje és helye. A
ancia imp esszionis a mű észek lép ek el előszö azzal az igénnyel, hogy mű eik első
eladás kö e ő o ábbi eladásaiból észesedés kapjanak. Sok ese ben a mű észek mél a lanul
alacsony á on ad ák ki kezükből mű eike , hogy maguk számá a megélhe és biz osí sanak. A
mű é éke azonban később sokszo osá a nö ekede . A mű á gypiac ezen sajá ossága mia
alakul ki a kö e ő jog. F anciao szágban 1914-ben ik a ák ö énybe, de csak 1920-ban, az I.
ilághábo ú u án léphe e ha ályba. Felme ül a ké dés, hogy mié éppen F anciao szágban
eze ék be előszö a d oi de sui e in ézményé . Valószínűleg azé , me F anciao szágban
alakul ak meg legko ábban a mű észek é dek édelmi sze eze ei, a SPADEM2 és az
ADAGP,3 melyek hama mege ősöd ek, és képessé ál ak a a, hogy lobbi e ékenységükkel
ha ás gyako oljanak a jogalko ás a.4 1921-ben Belgiumban is elé e az o ani é dek édelmi
sze eze (SABAM) a kö e ő jog be eze ésé . Néme o szágban – bá később, de – szin én egy
é dek édelmi sze eze (Bild-Kuns ) lé ejö éhez kö he ő a kö e ő jog megjelenése.
1948-ban a Be ni Uniós Egyezmény 14bis (1971- ől 14 e ) cikke emel e nemze közi
szin e a kö e ő jog szabályozásá . Az Egyezményben hangsúly kapo az e ede iség
k i é iuma, alamin a kö e ő jog min sze zői agyoni jogosí ány elidegení he e lensége.
Ugyanakko az Egyezmény csupán akul a í módon eze e be a kö e ő jog szabályai , ezzel
alójában kiü esí e e a jogin ézmény .5 A akul a í jelleg abban áll, hogy a kö e ő jog
alkalmazása az államok közö i iszonossági gyako la ügg énye, alamin az államok ál al
sajá állampolgá aiknak biz osí o jogok is alakí ják a kö e ő jog a almá .
Eu ópa öbb o szága be eze e a kö e ő jogo a sze zői jogába, és az Eu ópai Közösség
is oglalkozo a ké déssel. Az Eu ópai Pa lamen 1974-ben ajánlás ogado el a kul u ális
ö ökség édelme á gykö ében, melynek on os észe ol a sze zői és szomszédos jogok a
ona kozó ha monizációs igény. Az 1976- a a Bizo ság ál al elkészí e munkaanyagban a
kö e ő jogo a szomszédos jogok közö helyez ék el. A jelen és sze in a Közösség e üle én
nagy okú egyensúly alanság igyelhe ő meg, ugyanis egyes agállamokban nem is
szabályozzák ez az in ézmény , míg a öbbi agállamban meglehe ősen el é ő el é eleke
2 Socié é des Au eu s des A s Plas iques e Dessins e Modèles
3 Socié é des Au eu s dans les A s G aphiques e Plas iques
4 Ba a János: E ede i képzőmű észe i alko ás elhasználása a ulajdonjog á uházása ú ján. p.999. In Magya
Jog, 1978/11. sz.
5 Kiss Tibo : A kö e ő jog. Egy jogin ézmény múl ja, jelene és jö ője a magya sze zői jogban. p.53. In Miskolci
Jogi Szemle, 2. é . (2007) 1.sz.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
3
í nak elő. A szabályozás hiánya ahhoz eze , hogy a jogdíjak megállapí ása e én sok a
isszaélés, a jogá uházás helyszínekén sokszo ezeke a agállamoka jelölik meg a elek.6
Az i ányel el ogadása ekko még egyhangú dön és kí án meg, ám az Egyesül
Ki ályság és a mű á gypiac kép iselőinek he es ellenállása akadály képeze a jogalko ási
olyama ban, így ez a e eze nem ál minden agállam a és anzakció a kö elező jellegű
no má á. Csak 1991-ben oglalkoz ak é demben új a a ké déssel; ekko új i ányel e eze
szüle e . Ebben a kö e ő jogo a sze zői jog sze es észekén ha á oz ák meg (a sze zői
jogok ese ében ál alánosan elisme édelmi idő alkalmaz ák a kö e ő jog a), és az egységes
szabályozás szükségességé egy ész azzal indokol ák, hogy a BUE endelkezései úl ág e e
hagynak a agállamok számá a; más ész a piaci e seny en iekben ki ej e o zulásá al
magya áz ák a ha monizáció igényé .
A lé ejö i ányel 7 (2001. július 19.; 2001. ok óbe 13- ól ha ályos) e üle i ha álya
nem csupán az EK (EU) agállamai a e jed ki, hanem az egész EGT e üle é e. Időbeli
ha ályá ille ően ögzí eni kell, hogy a agállamok az á ül e és e 4 é e kap ak (ez
meglehe ősen hosszú idő az ál alános gyako la o ekin e), ehá a ha á idő 2006. januá 1-je
ol . Azon agállamok, amelyek ko ábban nem isme ék a kö e ő jogo (Ausz ia, Í o szág,
Hollandia, Egyesül Ki ályság, Cip us és Mál a), lehe ősége kap ak a a, hogy egy 2010.
januá 1-jé el zá ódó á mene i időszak ala csupán élő sze zőik ja á a alkalmazzák a
jogin ézmény . A könnyí és kapo agállamok – amennyiben szükséges a okoza os
alkalmazkodás meg alósí ásához – ké he ik az á mene i pe iódus 2 é el ( ehá 2012. januá
1-jéig) aló meghosszabbí ásá . Ez a úlságosan hosszú á mene i időszak (mely az egyébkén
is elhúzódó jogalko ási, ha monizációs olyama o o ább nyúj o a) az I ányel céljá al
ellen é esen ha , nem a belső piac egységesí ése i ányában. Az I ányel jelen ős számú
ké désben igen ág diszk ecionális ha áskö enged a agállamok számá a, pedig épp a eljes
ha monizáció lenne kí ána os.
II.2. A kö e ő jog ejlődése Magya o szágon
A kö e ő jog magya jogba aló beilleszkedésé is é demes égigkö e ni. Magya o szág
Eu ópa sok államához képes jó al ko ábban be eze e jog endsze ébe a d oi de sui e
jogin ézményé . Nem sokkal azu án, hogy F anciao szág ö énybe ik a a, megjelen Szalai
Emil í ása,8 ő azonban inkább mellőzendőnek í él e a jogin ézmény .
Csak jó al később, az 1978. é i 27. . e óla előszö emlí és jogszabályi szin en,
majd beke ül a égi Szj . (1969. é i III. ö ény) X. ejeze ébe (46/A.§), mely a
képzőmű észe i, épí észe i, műszaki és ipa mű észe i alko ások ól, mű észi ényképek ől
szól . Csak egy monda ban endelkeze a kö e ő jog ól, a észle szabályoka a ö ény
ég ehaj ási endele ében (Vh .), a 9/1969. (XII.29.) MM endele ben helyez ék el.9 Az
Alko mánybí óság 1994. decembe 31-i ha állyal megsemmisí e e a Vh . 13/A. §-á , azzal az
indokolással, hogy a jogalko ás ól szóló 1987. é i XI. ö ény alapján a sze zői műhöz űződő
jogok és kö eleze ségek ekin e ében ö ényi szin ű szabályozás szükséges, a endele
szin jén ö énő szabályozás alko mányossági szempon ból aggályos.10 Az AB ál al biz osí o
ha á idő az a cél szolgál a, hogy a jogalko ó ezen belül ö énybe ik a hassa a a almukban
egyébkén nem alko mánysé ő szabályoka .
6 Kulcsá Esz e : A kö e ő jog nemze közi és eu ópai uniós szabályozásának alakulása. In Ipa jog édelmi és
Sze zői Jogi Szemle, 110. é . 3. szám, 2005. június, h p://www.sz nh.go .hu/kiad /ipsz/200506/01-
kulcsa .h ml (Le öl e: 2011. ok óbe 20.) [s.p.]
7 2001/84/EK i ányel az e ede i műalko ás sze zőjé megille ő kö e ő jog ól (a o ábbiakban: I ányel ).
8 Szalai Emil: A „d oi de sui e”. In Ke eskedelmi jog, 1921, 15-18. sz.
9 A Vh .- a 4/1978. (XII.7.) KM endele módosí o a, kiegészí e e.
10 14/1994. (III. 10.) ABh.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
4
A kö e ő jogo magya o szági ö éne ének első néhány é izedében olyama os
módosí ás, kiegészí és, pon osí ás jellemez e.11 A jelenleg ha ályos Szj . 70.§-a a almazza a
kö e ő jog szabályai , mely o ább a is a X. ejeze ben alálha ó: Képzőmű észe i,
o ómű észe i, épí észe i, ipa mű észe i és ipa i e ezőmű észe i alko ások, műszaki
lé esí mények e ei cím ala . Ez a szabályozás igen észle es, és ga anciális szempon ból
on os hangsúlyozni, hogy immá ö ényi szin e emel e a észle szabályoka is.
A ha ályos magya szabályozás a almá a e helyü nem é ünk ki észle esen, hanem
az a o ábbi ejeze ekben á gyaljuk, a jogin ézmény elhelyezésének ké dései, alamin a
ogalmi elemek megha á ozása kö ében.
III. A kö e ő jog célja
III.1. Az eu ópai közösségi jogi szabályozás é ékelése
A kö e ő jog lé ejö ének egyedüli célja a sze zők é dekének édelme ol . Má a azonban
eu ópai szin en ke ős cél áll a jogin ézmény elő . Egy ész o ább a is cél a sze zők
gazdasági é dekeinek édelme, de ez összekapcsolódik a e seny o zulásának, el olódásának
megszün e ésé e aló ö ek éssel. A célok elé ésének eszközekén a 2001/84/EK i ányel az
a almazza, hogy a lehe ő leg eljesebb mé ékben össze kell hangolni a agállamok kö e ő
jog a ona kozó endelkezései , me ennek a e üle nek a szabályozása nagy ha ással an a
e senyképesség e a belső piac ekin e ében.12
Az EU igen nagy mozgás e e hagyo a agállamok számá a, pedig – min az má
en ebb is ki ej és e ke ül –, eljes ha monizáció a le olna szükség, hogy elé jék a kí án
ha ás . Azonban az EuB gyako la ából13 és a 2011-ben készül Jelen ésből is az álik
nyil án aló á, hogy a piaci e seny nem é in ő ké désekben nem szükséges egységes
szabályozás alko ni, a észle szabályok ese ében sokszo hallga az I ányel , más
endelkezések ese ében pedig nem eszi kö elező é a ha monizáció . Ez öbb e üle en
p oblémáka e el: pl. a kollíziós szabályoka ille ően, a közös jogkezelés kö elező ol á
ekin e agy éppen a Közösségen kí üli személyekkel szemben alkalmazandó szabályok
kö ében. Az I ányel e jellege eszélyez e i a ki űzö célok meg alósulásá , és az egész
ha monizációs ö ek és legi imi ásá megké dőjelezi, nem beszél e a ól, hogy lehe nek
olyanok, akik a szabályoza lanságo ki aka ják használni a díj ize és elke ülésé e, és az is
elő o dulha , hogy az é ékes alko ásoka ki iszik, agy á ol a ják Eu ópá ól a ked ező len
szabályozási kö nyeze kö e kezményekén .14
Az I ányel jelen éskészí ési kö eleze sége ogalmazo meg, amelynek 2011-ben
elege e a Bizo ság.15 A izsgál ada ok időin e alluma: 2005-2010. A őbb ké dések a
kö e kezők ol ak:
1. Észlelhe ő-e a belső piacon el olódás azon agállamok ke eskedelme ese ében,
amelyek újonnan eze ék be a kö e ő jogo ?
2. A 2012-ig ked ezményeze helyze ben lé ő agállamoknak szá mazo -e előnyük a
ki é eleze helyze ből?
11 Kiss Tibo : i.m. p.48.
12 A Bizo ság jelen ése a Tanácsnak, az Eu ópai Pa lamen nek és a Gazdasági és Szociális Bizo ságnak.
Jelen és a kö e ő jog ól szóló i ányel (2001/84/EK) ég ehaj ásá ól és ha ásai ól. COM(2011) 878.
13 Ld. pl. C-518/08. sz. Dalí ügy [EBHT 2010., I-03091.o.].
14 E auw, Johan: Con lic o Laws wi h Folge ech (’D oi de Sui e’) on he Sale o Wo ks o A in and ou o
Eu ope – A e he EC Di ec i e No. 2001/84. p.794. In: Con e gence and di e gence in p i a e in e na ional
law: libe amico um Ku Sieh . Ele en In e na ional Publishing, The Hague.
15 Jelen és 2011.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
5
Az első ké dés ona kozásában a izsgála e edményei az á e ések é éké és mé e ei
igyelembe é e a a a kö e kez e és e ju o ak, hogy nincs olyan ada , ami el olódás a u alna
azon agállamok ese ében, amelyek 2006-ban eze ék be jog endsze ükbe a kö e ő jogo .
Ső , az a endencia ajzolódo ki (bá nem egyön e űen16), hogy a kö e ő jogo újonnan
be eze ő agállamok nö el ék észesedésüke az Egyesül Ki ályság ká á a (amely ko ábban
eze ő helyen áll Eu ópa műkincspiacán!). Az Egyesül Ki ályság észesedése 2008-2010
közö számo e ően csökken (az elhuny mű észek mű ei kö ében, hiszen az élő mű észek
ekin e ében 2012-ig él ez e az á mene i időszakkal já ó ked ezményeke ).
A második ké dés ekin e ében sem ad meggyőző álasz a Jelen és, hiszen pl. az
Egyesül Ki ályság észesedése a en ebb ki ej e ek sze in csökken , ahelye , hogy a
ked ezmény kö e kez ében nö el e olna piacá .
A Jelen ésből egyébkén az a konklúzió onha ó le, hogy a nem eljes ha monizáció
hiánya melle sok más ényező is sze epe já szik az egyes o szágok műkincspiacának
alakulásában. Tehá nem ilágos, hogy a meglé ő szabályozás mennyiben jelen megoldás ,
de összességében az űnik ki a Jelen ésből, hogy az Eu ópai Unió észesedése csökkenőben
an, szemben pl. Kíná al, ahol jelen ős mé ékű nö ekedés igyelhe ő meg. Tehá a kö e ő
jog ma még nem képes elé ni a ki űzö céloka . Figyelembe kell azonban az is ennünk a
Jelen és elemzése kapcsán, hogy 2011-ben, annak elkészül eko még nem alkalmaz a
alamennyi agállam eljes kö űen a kö e ő jog a ona kozó szabályoka ; ahhoz, hogy a belső
piac egységesüljön, és a agállami gyako la ki ejlődjön e é en, még sok é e an szükség.
III.2. Gazdasági-pénzügyi szempon ok
A kö e ő jog gazdasági ona kozásai é in e csak egy leegysze űsí e ázla o adha unk
jelen munka ke e ei közö ,17 hiszen a dolgoza célja a jogi aspek usok izsgála a; a gazdasági
szempon ok kö ében csupán p obléma el e éssel és á ogó álaszokkal kí ánunk élni, melyek
a jogi szempon ok jobb megé éséhez já ulha nak hozzá.
Kiindulópon kén ö iden á ekin ünk ké éle o szág a: az egyik alkalmazza a kö e ő
jogo , a másik nem. A izsgála első szempon ja a mű ész e gyako ol ösz önző ha ások
anulmányozása. Az á ekin és alán á ilágí a a, hogy melyik megoldás ha ékonyabb.
A kö e ő jogo nem isme ő o szágban a mű ész alko óked e a kö e kezőképpen
alakulha : a ia al mű ész nem á nagy p o i o a munkái u án, nem is gondolha a a, hogy ő
is észesüljön az alko ása é éknö ekedéséből. Ő az mo i álja, hogy ha még öbb alko ás
készí , akko egysze hí es lehe , és akko má ele e öbbe kap az újabb mű eké . Az
isme ebb mű ész is o ábbi alko ás a ösz önzi a kö e ő jog hiánya, hiszen a má elé
hí né ből akko ju ha anyagi haszonhoz, ha újabb mű eke ad el. Tehá ilyen
megközelí ésből a mű ész számá a ösz önző lehe , ha nem a ha igény kö e ő jogi díj a.
Ke ésbé ösz önző azonban a mű észek számá a, hogy a haszon eljes egésze a mű
mindenko i ulajdonosánál ealizálódik. Ennek elke ülésé e azonban egye len megoldás an: a
p o i in e nalizálása, ami a kö e ő jog é én alósulha meg.
A kö e ő jogo alkalmazó o szágban a mű ész nyil án aló előnye, hogy észesülhe
alko ásai sike éből. A műke eskedő azonban az első é elá megállapí ásako nemcsak a
o ábbi eladás kockáza á al számol, hanem a jogdíj mé éké el is, ezál al a kezdőá
mindenképpen alacsonyabb lesz. Ez a ényező ked ező lenül é in i ugyan a mű ész az első
eladásko , de az alko óked é nem be olyásolja nega í an, hiszen amennyiben ia al
16 Ugyanis a ko ábban a kö e ő jogo alkalmazó agállamok közül pl. Néme o szág piaci észesedése isszaese ,
míg F anciao szágé nő . – Jelen és p.7.
17 Suppe , Ma ina: An Analysis o d oi de sui e om a Law & Economics Pe spec i e. Mas e Thesis, Vienna,
2000. alapján.

Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
6
mű ész ől an szó, még sok lehe őség áll elő e, és az is haj ja, hogy a piacon ma adjon.
Idősebb mű ész ese ében is mo i áló lehe , hogy ha új a alko , akko a hí ne e mia a o ábbi
munkái nagyobb á on udja majd eladni, és a égebbi mű eié já ó kö e ő jogdíj mé éke is
emelkedik. I is megemlí he ő o ábbá a külső haszon, ami a mű ulajdonos oldalán
jelen kezik, és ugyanolyan ha ás ej ki a mű ész alko óked é e, min a kö e ő jogo nem
isme ő o szágokban.
Az összehasonlí ás e edményeképpen az a kö e kez e és onha ó le, hogy a kö e ő jog
hosszú á on néz e mindenképpen pozi í ha ással an a mű ész alko óked é e, azonban
ennek a szempon nak a izsgála a önmagában nem e ősí i meg kellőképpen a kö e ő jog
szükségességé .
É demes o ábbi ku a ás égezni az ügyle el já ó köl ségek e én is. A kö e ő jogo
nem alkalmazó államban köl ségek a kö e kező kö ben me ülhe nek el: a műke eskedők
oldalán, amiko ígé e es ia al ehe ségek u án ku a nak; a ia al mű észek észé ől, amiko
meg elelő ke eskedő ke esnek. Amennyiben a elek má ögzülnek, az alku, a sze ződés
megkö ése és ese legesen annak é ényesí ése e én adódik o ábbi köl ség. Ezen ügy i eli
köl ségek azonban nem azonosan é in ik azoka , akik kis- és közép állalkozás ke e ében
oglalkoznak műke eskedelmi e ékenységgel és a nagyobb állala oka , ugyanis a kk -k
mennyiségben nagyobb, de é ékben alacsonyabb piaci észesedéssel endelkeznek.18 To ábbi
p obléma, hogy a nyil án a ás kö ében nincs biz osí a a ha á on á nyúló hozzá é és,
nincsenek összehangol a az egyes agállami in o mációs endsze ek, és az ügy i el minősége
egyébkén is el é ő agállamonkén .19
Azokban az o szágokban, ahol alkalmazzák a kö e ő jogo , az előző köl ségek szin én
elme ülnek, azokon kí ül azonban számí ani kell a kö e ő jog é ényesí ésé el kapcsola os
o ábbi köl ségek e is. Elsőso ban az in o mációsze zés kö ében (az ezzel oglalkozó
ejeze ben e ől észle esen lesz szó) me ül el köl ség, mely adminisz ációs köl ségkén
jelenik meg – bá ez nem kizá ólag a kö e ő joghoz kapcsolódik, mi el az adózás
szempon jából is szükség an az in o mációk á olásá a. A bizonyí ás kö ében is jelen keznek
bizonyos köl ségek.20 To ábbá nem csupán a megkö ö sze ződés kell kikénysze í eni,
hanem a jogdíja is, ami e azonban a ke ésbé sike es mű észeknek csekély esélyük an, és
komoly köl ségekkel is já . Az I ányel nem í elő a agállamok számá a kö elező közös
jogkezelés a kö e ő jog ekin e ében, azonban ez a o ma kínálná a legha ékonyabb módo a
nyomonkö e he őség e és az é ényesí és e, azonban e mésze esen egy ilyen endsze
elállí ása és működ e ése is köl ségeke onna maga u án.
Minden össze e e a köl ségek ekin e ében, elmondha ó, hogy a kö e ő jogo nem
alkalmazó államok ese ében ked ezőbb a helyze a mű észek e néz e, me a köl ségek nem
jelen ősek. Ez komoly é a kö e ő jog be eze ése ellen!
Az eladással já ó kockáza ok szempon jából a kö e ő jogo nem alkalmazó o szágokban
a izikó egészé a ke eskedő iseli, hiszen a mű ész nem is é dekel a o ábbi eladásokban. A
kö e ő jogo isme ő államokban azonban a kockáza megoszlik a ke eskedő és a mű ész
közö , hiszen amennyiben nem, agy ked ező len á on udja a műke eskedő o ábbadni az
alko ás , a mű ész a kö e ő jogdíjon ke esz ül é in i ez, és egyben on ja a kö e ő joggal
szemben ámasz o ha ékonysági el á ások e edményé .
A gazdasági szempon ú elemzésnek nem elegendő a mű észi alko óked e, a
kockáza ok a agy éppen a köl ségek e ki é nie, hiszen az, hogy egy ese legesen kö elezően
be eze endő kö e ő jog ese én kik lennének annak nye esei és esz esei, öbb más ényező ől
18 Jelen és p.9.
19 Jelen és p.10.
20 Ez össze ügg az in o mációsze zés p oblema ikájá al, hiszen adódha nak helyze ek, amiko i ássá álik az
in o mációsze zés e aló jogosul ság, az in o máció kiadha ósága.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
7
is ügg. Akik a kö elező kö e ő jog melle oglalnak állás , azok sze in a ia al mű észek
számá a előnyös a jogin ézmény, me ők a sze ződéskö és és annak é ényesí ése so án
nincsenek meg elelő alkupozícióban. A en ebb so a e szempon okon úl on os emlí és
enni az in o mációs aszimme ia p oblémájá ól is. Nyil án aló, hogy a műke eskedők
o honosabban mozognak a műpiacon, min a mű észek (különösen a ia al mű észek),
könnyebben á lá ják a piac endenciái , és azoka nagyobb ha ékonysággal udják a sajá
hasznuk a o dí ani. A kö e ő jog ámoga ói az hangsúlyozzák, hogy a jogin ézmény nélkül a
mű észek nem eléggé mo i ál ak, ha nem lá nak lehe ősége az alko ásaikban. Az in o mációs
aszimme ia, min piaci kuda c kiküszöbölésé e a kö e ő jog hí ei sze in csak a kö elezően
be eze endő kö e ő jog nyúj lehe ősége (ez az állami in e enció megnyil ánulása).
Az ellenzők sze in iszon a kö e ő jog nem é i el céljá : éppen a ia al mű észek nem
képesek é ény sze ezni joguknak, így a jogin ézmény szociális és gazdasági célki űzése nem
alósulha meg. Az ellenzők a a is hi a koznak, hogy nem áll enn nagymé ékű in o mációs
aszimme ia a műpiacon, me még a hozzáé ő műke eskedők sem udha ják elő e az , hogy
egy-egy újonnan el edeze ia al mű ész később mennyi e lesz sike es. Tehá ez sem
indokolja sze in ük a kö e ő jog alkalmazásának szükségességé .
Ma ina Suppe a a a kö e kez e és e ju , hogy nem é ül meg a be ek e e pénz, mi el
a kö e ő jog endsze e nem elég ha ékony21 (í a ez 2000-ben, az I ányel ha ályba lépése
elő , de sajnos a kö e ő jog mai állapo a sem úl biz a ó).
III.3. Igazságossági és mél ányossági é ek
A ejeze címben megjelöl szempon ok a jogi szempon ok ké csopo já képezik.22 Az
igazságossági é ek a alma a anciák ál al elállí o elsődleges és másodlagos piac
elméle e. Esze in az elsődleges piac az, amely a mű ész és az első e ő közö állapí ha ó
meg. Ekko még nagy a e ő észé ől a kockáza , különösen egy ia al mű ész ese ében. A
másodlagos piaco a műalko ás o ábbi eladásai képezik. Ekko a a kockáza mé séklődik,
hiszen az alko ás má hí ne e sze ze , a e ők é deke i má a minél nagyobb p o i elé ése
a későbbi á uházások alkalmá al. Az igazságosság kö e elménye indokolja e második
ese ben a kö e ő jog in ézményének alkalmazásá , hiszen ez az egye len módja a mű észnek a
mű é ékében aló észesí ésének.
A mél ányosság kö e elménye az kí ánja meg, hogy a képzőmű észek, akik há ányos
helyze ben annak más mű észekkel szemben, mél ányos észesedés sze ezzenek mű ük
é éknö ekedéséből. Más mű észe i ágakban ugyanis a sze zőnél ma ad az engedélyezés
joga, ehá ezek a mű észek ga anciális helyze ben annak a képzőmű észekhez képes : a
mű ük elhasználásából endsze es, s abil jö edelem e esznek sze . Ezen é hez kapcsolha ó
mege ősí éskén az is, hogy a képzőmű észe i alko ások elég gyak an cse élnek gazdá ahhoz,
hogy a mű észek még éle ükben jö edelemhez jussanak belőlük.
IV. A kö e ő jog dogma ikai alapké dései
IV.1. A kö e ő jog szükségességé e ona kozó elméle ek
Mindenekelő a a a ké dés e kell álasz kapnunk, hogy mi hí a éle e a d oi de sui e
in ézményé , mely a sze zői jog ól bizonyos mé ékig idegen, így lé jogosul ságá egész
21 Suppe , Ma ina: i.m. pp.37-38.
22 Suppe , Ma ina: i.m. pp.8-9.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
8
ö éne e ala i a ák. Ma is bő en akad olyan álláspon , mely sze in inkább há ányai
annak, min sem a kí án céloka szolgálná ez a jogin ézmény.
Há om kiemelkedő elméle e izsgálunk meg a kö e kezőkben, melyek igazolni
igyekeznek a kö e ő jog lé jogosul ságá .23 A o ábbi ejeze ekben ke ül so annak
kö üljá ásá a, hogy alóban lehe -e helye a kö e ő jognak napjaink sze zői jogában.
Az első megközelí és szociális, ille őleg mél ányossági alapokon nyugszik. A d oi de
sui e kialakulásá ugyanis a mű észek azon igényéhez kö ik, mely sze in a má elado mű
későbbi é éknö ekedéséből (jogos) haszno emélnek, ennek az igénynek ehá egyensúly-
hely eállí ó sze epe lenne ily módon.
Egy másik elméle a piaci kuda cok modelljén alapul, hiszen a mű első eladásako nem
ha á ozha ó meg a alódi é ék, az a o ábbi eladásokkal, a mű nyil ánossághoz aló ju ásá al
egy e nö ekszik. A kö e ő jog ennek ük ében egy ko ekció lenne a mű ész ja á a.
Egy ha madik elképzelés abból indul ki, hogy a képzőmű észek az í ókkal,
zenesze zőkkel szemben há ányos helyze ben annak, hiszen u óbbiak a mű ük
öbbszö özéséből á nak p o i o , míg a képzőmű ész alko ásának é éke éppen annak
e ede isége. Ez kompenzálná az „egyenlő elbánás el e”.
IV.2. A kö e ő jog dogma ikai megalapozása, elhelyezése a jog endsze ben
A kö e ő jog jogi e mésze e igen nehezen ogha ó meg. Sokan e ek kísé le e a
megha á ozásá a, elméle i és gyako la i (bí ósági dön ések) szin en egya án . Felme ül a
ké dés, hogy a d oi de sui e-nek an-e helye a sze zői jogban.
A mode n el ogás sze in a d oi de sui e a sze zői jog észe. Ez ámasz ja alá, hogy az
eu ópai o szágok a sze zői joggal oglalkozó ö ényükben szabályozzák a jogin ézmény .
Mégis a sze zői jog ól bizonyos okig idegen jogin ézmény ől an szó. Phillips J. Fi h sze in
a kö e ő jog jelen ősen elkülönül a mo ális sze zői jogok ól, melyek elsőso ban a mű ész
in eg i ásá és hí ne é édik, ugyanis a d oi de sui e ese ében isz án az anyagi é dekeke
a ja szem elő a jogalko ó.24
Nem egységes a szaki odalom és a joggyako la abban a ké désben, hogy alóban a
sze zői jog észének ekin he ő-e a kö e ő jog. A néme Szö e ségi Leg elsőbb Bí óság
ugyanis a Beuys-ügy kapcsán az mond a ki, hogy bá a sze zői jogban gyöke ező jog ól an
szó, a kö e ő jog mégis egy sui gene is jogosul ság.25
Lé ezik olyan álláspon is, mely sze in a sze ződési jog segí ségül hí ásá al
ha á ozha ó meg legközelebb ől a kö e ő jog e mésze e: a mű ész é deme a mű é ékének
nö ekedése, neki ezé a „szolgál a ásé ” ellenszolgál a ás já ; ebből alakul ki az
igazság alan gazdagodás elméle e, mely alapján a mű ulajdonosának mél ány alan
gazdagodásá ellensúlyozná a sze zőnek biz osí o észesedés.26
Egy másik elméle a meg ál ozo kö ülményeken alapul, hiszen az első eladásko a
sze ző nem kapha meg elelő á a a mű éé , így indokol a kompenzáció. Ezen elméle
k i ikusai közül öbben el e e ék a ké dés , hogy milyen jogalappal élhe a sze ző azokban a
jog iszonyokban, amelyekben ő maga élkén nem esz ész . Wau e mans, az elméle egyik
kép iselője az „állandó szö e ség” eó iájá al ope ál a az állí ja, hogy a mű sze zőjének
minden egyes későbbi ulajdonossal szö e sége alakul ki, a ulajdoná uházó sze ződés é én.
Ez a magya áza azonban hiányos a ekin e ben, hogy mikén száll á a jogdíj ize és
kö eleze sége az új aeladások alkalmá al.27
23 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
24 Suppe , Ma ina: i.m. p.8.
25 BGH U . . 16. Juni 1994 – I ZR 24/92.
26 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
27 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
9
Ba a János anulmánya az elemzi, hogy a sze zői jogban egyál alán lehe -e helye a
kö e ő jognak.28 Ku a ásában a a ju , hogy az új aeladás egy speciális elhasználási mód –
mégpedig a e jesz és egyik ese e –, ehá a öbbi elhasználáshoz hasonlóan díj ize ési
kö eleze sége on maga u án. A a is hi a kozik o ábbá, hogy míg egyes sze zők sze in a
kö e ő jog alapjául szolgáló új aeladás nem csupán speciális elhasználási mód, hanem
speciális sze zői jogosul ság, az ő álláspon ja az, hogy minden elhasználási módhoz azonos
sze zői jog űződik, ehá ez nem ál ozik elhasználási módonkén .
Azzal is oglalkozik Ba a, hogy konk é an a magya sze zői jogban an-e helye a
kö e ő jognak, és a a a kö e kez e és e ju , hogy a magya sze zői joggal összeegyez e he ő
az in ézmény, hiszen egy ész az új aeladás jog iszony e em a sze ző el is, más ész , min
bá mely más elhasználási módhoz, az új aeladáshoz is a sze ző engedélyé e lenne szükség,29
és a sze ző díjazás ille i meg (ez a kö e ő jog lényege).30
A magya sze zői jog endsze é el ehá kompa ibilis a kö e ő jog in ézménye. Az
1969-es Szj .-be mégsem ke ül be, mely énynek inkább gyako la i alapja ol , min sem
dogma ikai: a Bizományi Á uház o galma az e ede i képzőmű észe i alko ások e én igen
csekély ol akko iban, ezé nem le olna indokol a kö e ő jog alkalmazása. Csak később
ke ül ö ényi szin en szabályozás a a kö e ő jog.
Jelenlegi ö ényünk észle es szabályoka a almaz a kö e ő joggal kapcsola ban.
É demes meg izsgálni a jogin ézménynek a ö énybe ö én beillesz ésé : bá dogma ikai
szempon ból ele áns a e jesz ési joggal kimu a ha ó kapcsola , a ö ényben mégsem a
minden mű ípus a ona kozó szabályok közö , hanem az egyes mű ajok a ona kozó
speciális szabályok kö ében ke ül elhelyezés e. A e jesz éssel aló kapcsola o bizonyí ja az
Szj . 23.§ (2) bekezdése, mely alapján lehe őség an adás é el ú ján ö énő e jesz és e is.
Ugyanakko a szaki odalom ebben sem homogén: egyesek nem a e jesz ési jog ese ének,
hanem a e jesz ési jog kiegészí ésének ekin ik a kö e ő jogo , a a alapoz a néze üke , hogy
a e jesz és joga az első á uházással kime ül.31 Azonban a ö ény a jogkime ülés ellené e a
díjigényeke nem zá ja ki, csak az engedélyezés e nem ad o ábbi lehe ősége a sze zőnek.32
IV.3. A kö e ő jogi díj és a sze zői jogdíj(ak) iszonya
A kö e ő jog a sze zői jogi jogosul ságok közül a agyoni jogok kö ébe so olha ó. Ez szem
elő a a a kö e kezőkben á ekin jük a kö e ő jognak a sze zői agyoni jogokhoz űződő
iszonyá , el é ései .
Fen ebb emlí és e ke ül a kö e ő jog á uházha a lan, elidegení he e len ol a, és az is,
hogy mi ennek az indoka. Ez a jellemző azonban némileg el é és mu a a öbbi agyoni
jogosí ányhoz képes , hiszen u óbbiak észben [Szj . 9.§ (4)-(6) bek.] á uházha ók.
A sze zői agyoni jogok sajá ossága, hogy ( őszabály sze in ) kizá ólagosságo
biz osí anak a sze zőnek a mű bá milyen elhasználásá a és a elhasználás engedélyezésé e.
Ennek ejében a sze ző díjazás ille i meg – e kö ben lehe nek olyan ese ek, amiko a sze ző
kizá ólagos jogok hiányában is megille i a díjazás [Szj . 16.§ (5) bek.]. Épp ehhez a
endelkezéshez kapcsolha ó a kö e ő jog, ugyanis az nem kizá ólagos jogosul ság, és nem is
28 Ba a János: i.m. p.998.
29 Ba a sze in ez nehezen eljesí he ő, hiszen ezese ben minden egyes eladásko meg kellene ke esni a sze ző ; a
mai szabályozás ekin e iszon nem is ki i elezhe ő az engedélyké és, a jogkime ülés in ézménye mia ui. a
sze ző az első ulajdon-á uházás kö e ően nem gyako olha ja engedélyezési jogá .
30 Ba a János: i.m. pp.1002-1003.
31 Kiss Tibo : i.m. p.57.
32Gyenge Anikó: A képzőmű észe i alko ások sze zői jogi édelmé ől – különös ekin e el a kö e ő jogi
szabályozás módosí ásá a. In In okommunikáció és Jog, 2005/3. sz. p.88.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
16
szükségességé ől azonban semmilyen komolyabb ha áselemzés nem győz meg bennünke ,
csupán a műke eskedelme népsze űsí ő eklám e ékenység ámoga ásá szolgálja. Pe sze,
amennyiben a mű e égül sike ül eladni, akko a mű ész előnyé e is álik köz e e en a
szabály, azonban ha nem ke ül eladás a a mű, még e e sem lehe alappal hi a kozni a szabad
elhasználás ezen ese ének igazolásakén .54
Az I ányel egy men essége is lehe ő é esz, a agállamok mé legelésé e bíz a annak
be eze ésé : amennyiben az első új aeladás a sze ző ől aló é el kö e ő 3 é en belül
ö énik, és az eladási á 10 000 € ala an. Azokban a agállamokban azonban, ahol a
mű á gypiac sajá osságai mia a mű ek á lagá a nagyon alacsony, ennek a men esülési
szabálynak a be eze ése kiü esí he i a kö e ő jog in ézményé .55 Valószínűleg ebből a
meg on olásból ma ad ki az új magya Szj .-ből ez a endelkezés.
Az I ányel ki é a mé ék ől szóló endelkezések kö ében a a is, hogy a
agállamoknak meg kell állapí aniuk egy 3000€ ala i minimumo , amely ala ealizál
eladások men esülnek a díj ize ési kö eleze ség alól. Ez iszon ágabb e e hagy a
agállamoknak, és az alacsony á lagá al endelkező műpiacokon is an é elme be eze ni egy
ilyen küszöbé éke , csak ezekben az o szágokban nagyon alacsony minimumo kell
megha á ozni. Fon os szem elő a ani, hogy a iszonylag ke ésbé népsze ű, ia alabb
mű észek é dekében alacsonyabb é éke célsze űbb megha á ozni a agállamoknak, hiszen
ha úl magas az é ék, akko elképzelhe ő, hogy egy mű ész eljes mé ékben elesik a jogdíj
ál al biz osí o észesedés ől, ső , még csak kö e ni sem udja mű e é ékének alakulásá , ha a
díjkö eleze ség ennállásának hiányában az eladási á a nem a ják nyil án.56
Magya o szágon a műpiac alakulásá a ekin e el a küszöbé éke 5000 F -ban
ha á oz ák meg az Szj . 70.§ (6) bekezdésében (15-20€ közö i összeg). A néme U hG 400€-s
[U hG §26 (1) bek.], a ancia CPI 750€-s [CPI 122-5. cikk] minimumo szab a
díjkö eleze ség kele kezéséhez. A küszöbé ékek soka elá ulnak az emlí e o szágok
mű á gypiacának olumené ől…
Fon os a műke eskedők számá a is ga anciális szabály alko ni. E e szolgál a díj
maximumának megha á ozása: leg eljebb 12.500€ lehe a jogdíj egy műpéldány eladása u án.
A maximum be eze ésének azon ügyle eknél an jelen ősége, amelyeknél az eladási á
magas. Az uniós jogalko ók indokolása sze in a maximum a kö e ő jogo nem alkalmazó
o szágokba aló súlypon -á helyeződés gá olja. Há ánya azonban, hogy a spekulációs céllal
lebonyolí o adás é elek ese én is ked ez az aukciósházaknak, galé iáknak.57
V.6. A jogdíj meg ize ése és a jogkezelés szabályai
A kö e ő jogdíj meg ize ésé el kapcsola ban sem állí el kö elező szabályoka az I ányel ,
csak annyi mond: „A agállamok a a ozik a kö e ő jog gyako lásának – különösen a
jogé ényesí és el é eleinek – szabályozása. A közös jogkezelő sze eze ú ján ö énő
jogé ényesí és csak egy a jogé ényesí és lehe séges módjai közül. A agállamoknak
biz osí aniuk kell a közös jogkezelő sze eze ek á lá ha ó és ha ékony működésé . A
agállamoknak gondoskodniuk kell a ól is, hogy a más agállamokból szá mazó sze zőknek
já ó díjaka énylegesen beszedjék és elosszák…”[I ányel (28) p eambulum-bekezdés].
54 G ad-Gyenge Anikó: Még egysze az Szj . új szabad elhasználási szabályai ól.
h p://esze in .blog.hu/2012/01/08/meg_egysze _az_szj _uj_szabad_ elhasznalasi_szabalyai ol (Le öl e: 2012.
ok óbe 20.)
55 Gyenge Anikó: i.m. p.92.
56 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
57 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]

Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
17
Az Szj . úgy endelkezik, hogy a műke eskedő a díja negyedé enkén , a negyedé e
kö e ő hónap 20. napjáig ize i meg, az ado negyedé ben kö ö sze ződések alapján. A díja
a közös jogkezelő sze eze nek kell meg ize ni, amely sze eze az án ki ize i a sze zőnek
agy jogu ódjának az ő megille ő összege [Szj . 70.§ (10)].
A ancia CPI alapján ké ese e különí he ünk el. Az egyik ese ben a jogosul ké ésé e
ö énik a beszedés, ilyenko a kö eleze nek a ké elem kézhez é elé kö e ően 4 hónapon
belül eljesí eni kell a díj ize és – ille őleg, amennyiben az adás é el lebonyolí ásá
megelőzően é keze a ké elem, akko az adás é el időpon já ól kell a 4 hónapo számí ani. A
másik ese ben, ké elem hiányában, a kö eleze az adás é el kö e ő nap á i negyedé le el e
u án legkésőbb 3 hónapon belül ajánlo le élben é esí i az egyik jogkezelő sze eze e az
adás é el ől; az é esí ésben meg kell jelölnie az adás é el időpon já , a műalko ás
sze zőjének a ne é és egyéb, a jogosul a é in ő in o mációka , amelyekkel a kö eleze
endelkezik [CPI R122-10. cikk]. É dekesség, hogy a ancia ö ény szankció is előí egyes
kö eleze ségek megsé ése ese é e: ha a kö eleze a jogosul ké elme ellené e elmulasz ja a
díj ize és , ha nem é esí egy jogkezelő sze eze e sem, agy ha nem adja meg a szükséges
in o mációka , bí sággal súj ha ó [CPI R122-12. cikk]. A ancia ö ény ehá igen észle es
szabályokkal biz osí ja az alko ók jogainak é ény e ju ásá .
A jogkezelés ké désé ekin e az I ányel szin én nem ad egyi ányú eligazí ás , hanem
a agállamok álasz ásá a bízza, hogy kö elező agy önkén es jogkezelés alkalmaznak. A
leg öbb eu ópai o szág be eze e a kö elező közös jogkezelés . A jogkezelő sze eze eknek
nagy sze epe an a kö e ő jog el e jedésében: en ebb emlí és e ke ül , hogy ahol ko ábban is
működ ek ilyen é dekkép isele i sze eze ek, azok az o szágok hama abb és könnyebben
el ogad ák a kö e ő jog szükségességé , éppen ezen sze eze ek lobbi e ékenységének
ha ásá a. A jogkezelő sze eze ek nemcsak a díj beszedése kö ében, hanem az
in o mációsze zés és a sze zők igényé ényesí ése e én is nagy sze epe öl enek be.
A magya jogalko ó kö elező é e e a jogkezelés a kö e ő jog ekin e ében: a
HUNGART egyesüle elelős a elada ellá ásáé .
A néme jogkezelés a kö e ő jog e én sajá osan alakul : 1980 ó a lé ezik egy ke e -
megállapodás a műke eskedők egyesüle ei és a jogkezelő sze eze közö , mely sze in a
ke eskedők az eladás u án az eladási á nak hozzá e őlegesen az 1%-á egy alapba ize ik be
az 1990. januá 1-je u án ól szá mazó mű ek ese ében. A jogkezelő sze eze maga állapí ja
meg a sze zőke megille ő összegek nagyságá , és ezalapján é ényesí i a mű észek é dekei .
Ez a endsze a műke eskedők önkén es csa lakozásán alapul; amennyiben nem kí ánják
igénybe enni ez a megoldás , egyénileg is ize he ik a kö e ő jogdíja .58
A magya és a néme endsze ben is jellemző, hogy a jogdíj é ényesí éséhez szükséges
ada oka az alko ók a jogkezelő sze eze en ke esz ül sze ezhe ik be. E ől az
in o mációsze zés kö ében lesz bő ebben szó.
A ancia CPI egy az előzők ől különböző megoldás ól anúskodik. Ebben a
endsze ben szigo ú kö e elményeke ámasz anak a jogkezelő sze eze ekkel szemben: az
ál ala nyil án a o jogosul ak számá igazolnia kell udni; igazolnia kell o ábbá a
menedzse ei és szociális megbízo jai képesí ésé és különösen a mű észe i szek o ban
sze ze apasz ala aika ; a ké in o mációka meg kell adnia sajá működésé ől, kapaci ásá ól,
in as uk u ális el é elei ől. Csak az ezeknek aló meg elelés ese én ke ülhe nek a a a
lis á a, amelye a minisz e megbízás alapján összeállí és a F ancia Köz á saság Hi a alos
Lapjában közzé esz a jogkezelő sze eze ek ől [CPI R122-7. cikk].
A ancia jog sze in a jogkezelő sze eze kö eleze sége, hogy amin é esül egy
kö e ő jogdíjigény megnyi ó adás é el ől, a ól ájékoz a ja a jogosul a . Amennyiben a
jogosul nem é he ő el, agy a személye nem isme , a sze eze az el á ha ó gondossággal
58 Suppe , Ma ina: i.m. p.19.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
18
eljá a é esí i a kö e ő jog lehe séges jogosul jai ; szükség ese én más jogkezelő
sze eze ekkel együ működ e já el. Ha még mindig nem alálha ó a jogosul , a sze eze a
nyil ánossághoz o dul a jogosul elku a ása céljából [CPI R122-10. cikk].
V.7. A édelmi idő
A kö e ő jog ha álya alá eső alko ások ese ében – hasonlóan a öbbi sze zői jogi
jogosul sághoz – 70 é a édelmi idő, a sze ző halálá ól számí a. Ez Eu ópában mindenhol
egységesen így an.
E helyü emlí és kell enni a szaki odalomban ize ő köz ulajdonnak ne eze
in ézmény ől, amely nem kö e ő jogi kö eleze ség, még csak nem is sze zői jogi in ézmény
(nem a sze ző ille i meg a be oly já ulék), de kapcsolódik a szellemi alko ásokhoz, így az
Szj . is endelkezik óla (a ki ej e ek mia nem egészen kö e keze esen!). Az in ézmény
lényege, hogy a agyoni jogok édelmi idejének lejá a u án is ize ni kell a já uléko , ami
az án az alko ómű észek szociális céljai a, az alko ó e ékenység ámoga ásá a használnak
el. A jogin ézmény e ona kozó szabályok megegyeznek a kö e ő jog szabályai al; annyi
esz hozzá a ö ény, hogy a já ulék címén be oly összegeke a közös jogkezelő sze eze
külön kezeli és külön a ja nyil án [Szj . 100.§]. A já ulék mé éke a kö e ő jogdíj
alapmé ékéhez igazodik, jelenleg 4%.
V.8. Az in o mációsze zés joga – a ájékoz a ási kö eleze ség
A ájékoz a áshoz aló jog szabályozása a kö e ő jog ekin e ében ga anciális jelen őségű a
mű észek számá a, mű ük nyomon kö e he ősége és az igényeik é ényesí ése é dekében
szükséges udniuk az eladásokkal kapcsola os ada ok ól.
Az I ányel e kö ben sem ad kö elező eligazí ás , hanem annyi í elő, hogy a
agállamok biz osí ják, hogy a 6. cikk sze in i jogosul ak az új aeladás kö e ő há om é en
belül kö e elhessék a mű észe i piac 1. cikk (2) bekezdésében megha á ozo kép iselőjé ől
mindazon in o mációk megadásá , amelyek az új aeladással kapcsola os kö e ő jogi díj
ize ésének biz osí ásához szükségesek lehe nek” [I ányel 9. cikk].
Az Szj . előí ja, hogy a jogdíj meg ize éseko a műke eskedő kö eles közölni a sze ző
ne é (ha az lehe séges), a mű címé , a é elá a (mű enkén külön) és a ize endő díj összegé
[Szj . 70.§ (10) bek.]. Ezzel az eljá ással könnyen eljesí he ő a ki ize és a sze ző ja á a.
To ábbi endelkezés a ö ényben, hogy a jogkezelő sze eze az á uházás a ona kozó
sze ződés megkö ésé ől számí o 3 é en belül kö e elhe i a díj beszedéséhez szükséges
ada ok szolgál a ásá a műke eskedő ől [Szj . 70.§ (11) bek.]. A 3 é es ko lá a műke eskedő
számá a nyúj biz onságo .
A néme U hG a díjjal kapcsola os ájékoz a ás kö ében az alko ónak szin én 3 é es
időko lá on belül megadja az a lehe ősége , hogy el ilágosí ás ké jen a 3 é en belül elado
mű ei el kapcsola ban a jogkezelő sze eze ől. To ábbi ga anciális szabály, hogy
amennyiben az igényé ényesí éshez szükséges, az eladók ne é és címé is elké he i a
jogkezelő sze eze en ke esz ül, alamin udakozódha az eladási á elől is. Az eladó
ne ének és címének kiadásá a műke eskedő csak abban az ese ben agadha ja meg, ha
meg ize e a mű ész megille ő észesedés [U hG §26 (4)-(6)]. A jogkezelő sze eze joga,
hogy amennyiben alapos ké ség me ül el a ájékoz a ás helyességé agy eljeskö űségé
ille ően, kö e elhe i, hogy a ájékoz a ás a kö eleze álasz ási sze in agy a sajá , agy egy
ál ala megjelöl köny izsgáló be ekin hessen az üzle i köny eibe agy más oki a aiba,
amilyen mé ékben az a ájékoz a ás helyességének agy eljességének megállapí ásához
szükséges. Ha kide ül, hogy a ájékoz a ás nem alós, agy nem eljeskö ű, akko az ez
el á ó izsgála köl ségei a kö eleze e e helik [U hG §26 (7)].
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
19
Lá ha ó, hogy az U hG sokkal észle esebb eligazí ás ad, és ga anciális szempon ból
meggyőzőbb az in o mációsze zés ille ően, min az Szj .; hozzá kell enni, hogy
Néme o szágban ez má az I ányel e megelőzően is észle esen szabályozo ké déskö ol ,
alán az I ányel is a néme endelkezéseke e e alapul.
VI. Az angolszász o szágok szabályozási ké dései
Min a leg öbb jogi ké désben, az angolszász jog e üle o szágai a d oi de sui e ké désében is
az eu ópai ól el é ő álláspon o kép iselnek. Mi el a kö e ő jog kialakulása Eu ópához
(F anciao szághoz) kö ődik, az angolszász államok (USA, Ausz ália, Új-Zéland)
idegenkednek a be eze ésé ől. Az Egyesül Ki ályság helyze e alamelyes el é ezen
o szágoké ól, hiszen az EU agja, így a öbbi agállamhoz hasonlóan bizonyos okig
alkalmazkodnia kell(e ) az I ányel szabályaihoz.
Te mésze esen nem csupán a jogin ézmény eu ópai ol a ál ki ellené zéseke a
enge en úlon, hanem öbb jogi és gazdasági meg on olás is sze epe já szik a
onakodásukban. Ezeke elemezzük a kö e kezőkben, álasz ke es e a a, hogy
megalapozo -e ezen államok aggodalma. Ez megelőzi a ö éne i ények és a legújabb
ejlemények isme e ése.
VI.1. USA
Az USA 1989-ben csa lakozo a BUE-hez, és a BUE alapján el ogado egy ö ény a
izuális mű észek jogai ól (VARA). E ö ény e eze ében sze epel kö e ő jogi szabály is,
de égül nem ke ül a égleges szö egbe, így szö e ségi szin en máig sincs szabályoz a a
kö e ő jog p oblémája.
A Copy igh O ice (Sze zői Jogi Hi a al) azonban o ább a is oglalkozo a ké déssel,
anulmány készí e , mely alapján 1992-ben jelen és e jesz e elő a Kong esszusnak. A
jelen és nem u así o a el a kö e ő jog be eze ésé , de ki ejeze en nem is ámoga a az ,
inkább al e na í áka ke ese a mű észek ked ező len helyze ének o oslásá a.59
A legújabb esemény, hogy 2011-ben ké kong esszusi kép iselő ö ényja asla o
nyúj o be, Equi y o Visual A is s Ac (EVAA) címmel. A ja asla a alma alapján az
ame ikai kö e ő jog a kö e kezőképpen alakulna: a 25millió agy ennél öbb dollá os é es
o galommal endelkező nagy aukciósházaka 7%-os díj ize ésé e kö elezné azon mű ek
ese ében, amelyeke 10.000 dollá nál d ágábban adnak el. A ö ény az élő mű észek e és
azok a a mű észek e ona kozna, akiknek a mű ük a haláluka kö e ő 70 é u án sem ál
közkinccsé. A beszede díj ele a mű ész ille né meg, a másik elé pedig egy a non-p o i
múzeumoka ámoga ó alapí ány kapná. Ezek a ö ényja asla leg on osabb elemei.60
Bá szö e ségi szin en nincs endez e a kö e ő jog ké dése, Kali o niában má 1977- ől
ha ályos a d oi de sui e- ől szóló szabályozás.61 A ö ény sze in az eladó a díj kö eleze je,
minden olyan mű u án, amelye 1000 dollá nál d ágábban ado el. A díj mé éke 5%, de csak
akko kell meg ize ni, ha az eladási á magasabb, min az első á uházásko i eladási á . Az
eladó kö eleze sége, hogy elku assa a mű ész ; ha ez 90 napon belül nem sike ül, akko a
díja a Cali o nia A s Council ne ű ügynökségnek kell á u alnia. Az ügynökség 7 é
59 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
60Chen, Cha les: A Righ De e ed: Resale Royal ies o Visual A is s.
h p://nysba .com/blogs/laws uden connec ion/2012/02/a_ igh _de e ed_ esale_ oyal .h ml (Le öl e: 2012.
július 16.) [s.p.]
61 Cali o nia Ci il Code sec ion 986.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
20
e edmény elen ke esés u án az összege a mű észe ámoga ásá a használha ja el. A ö ény
alapján az eladónak agy kali o niai lakosnak kell lennie, agy az adás é elnek Kali o nia
e üle én kell ö énnie. Csak olyan mű észeknek já a díj, akik agy legalább ké é e
kali o niai lakosok, agy ame ikai állampolgá ok. A mű ész nem mondha le a jog ól, de
á engedhe i az az ügynökség észé e. É dekesség még, hogy a mű ész ö ökösei csak a
mű ész halálá kö e ő 20 é ig ille i meg a díj.
A kali o niai példá kö e e sajá os o mában Geo gia állam (1991-ben) és Pue o Rico
(1988-ban) is endelkezik a kö e ő jog ól.62
VI.2. Ausz ália és Új-Zéland
Ausz ália szin én észese a BUE-nek. 2002-ben a ko mány megbízásából jelen és készül az
ausz ál ko á s mű észe i piac ól. A jelen és ja asol a a kö e ő jog elisme ésé . 2004- e
elkészül a ö ényja asla , amelyhez i aanyago is kibocsá o a ko mány. A ja asla
ekin e be e e az EU I ányel é is az ausz ál mű á gypiac sajá osságai melle . A sze in a
díj ize ési kö eleze ség nem e jed olna ki a magánszemélyek közö i adás é el e ( őszabály
sze in ! – de sze ződés alapján ögzí he ő le olna). Megha á oz a a köz e í ő ogalmá , aki
egyébkén a díj ize és kö eleze je. Szó ese a kö e ő jog ha álya alá a ozó műka egó iák ól
és a ö ény időbeli ha ályá ól, mely a ha álybalépése elő és u án ö én eladások a is
ona kozo olna. Személyi ha álya az ausz ál állampolgá ok a, a legalább 2 é e
Ausz áliában a ózkodó kül öldiek e és iszonossági gyako la alapján más államok
állampolgá ai a e jed olna ki. A jogdíja az eladási á 5%-ában állapí o ák meg, és nem
ögzí e ek minimális eladási á a . A édelmi idő az egyéb sze zői mű ek ese ében
Ausz áliában szokásos 50 é ben (a mű ész halálá ól számí a) ha á oz ák meg. Az eu ópai
szabályoknak meg elelően Ausz ália is a d oi de sui e elidegení he e lenségé dekla ál a
olna, és az a endelkezés is bele e ék a ja asla ba, hogy lemondani sem lehe a kö e ő
jog ól.
A i aanyag há om modell ázol el a kö e ő jogi szabályozás mikén jé ille ően. Az
első a ko ábbi sze zői jogi ö ény módosí ása, a második a piaci önszabályozás koncepciója,
a ha madik az önkén es, sze ződésben ögzí e díjazás lehe ősége – u óbbi a gyako la i
apasz ala okból indul ki, hiszen egyes galé iák, aukciósházak alkalmazzák ez a megoldás .63
Csak 2009-ben ke ül ö énybe ik a ás a Ausz áliában a kö e ő jog in ézménye: a
Resale Royal y Righ o Visual A is s Ac ke e ében (C h), mely ö ény 2010-ben lépe
ha ályba, és összekapcsolódik egy adó ö ény módosí ásá al is. Ez a ö ény má 70 é es
édelmi idő biz osí a mű ek e, és ögzí egy 1000 dollá os küszöbö is az eladások a.
É dekessége a ö énynek (eu ópai szemszögből néz e), hogy a műalko ás ogalmába
be onja az épí észe i alko ásoka és az i odalmi és zenei kézi a oka is.64
Új-Zélandon 2008-ban ke ül be eze és e a kö e ő jog, a New Zealand Copy igh
Amendmen Bill-ben. Tulajdonképpen Ausz áliá al pá huzamos a ejlődési onal, és a
lé ejö szabályozás is meg elel az ausz ál endelkezéseknek.
62 Reddy, Michael B.: The D oi de Sui e: Why Ame ican Fine A is s Should Ha e a Righ o a Resale Royal y.
Loyola o Los Angeles En e ainmen Law Re iew, 1995. p.524.
63 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
64Caslon Analy ics P o ile D oi de Sui e. h p://www.caslon.com.au/d oi p o ile2.h m (Le öl e: 2012.
augusz us 28.).
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
21
VI.3. A szabályozással kapcsola os dilemmák
Az egyes konk é szabályok á ekin ése u án lássuk, milyen é ek hangzo ak és hangzanak el
a jogalko ási ö ek ések közepe e ezekben az o szágokban. Nagyjából minden állam
szaki odalma hasonló aggodalmaka , ellené eke és a kö e ő jog melle i é eke ej ki, így
nem lényeges o szágok a bon ani a el e éseke , csak o , ahol ez az ado o szág műpiacának
sajá osságai indokolják.
A gazdasági é ek és ellené ek emlí ése a izsgál o szágok szak ekin élyeinek
anulmányaiban megelőzi a jogi é eke . A hangsúly a mű ész szempon jain an. Előszö a
kö e ő jog melle szóló é ek közül so akoz a juk el a leginkább meggyőzőke .
A mű ész számá a gazdasági nézőpon ból előnyös, hogy köz e len haszon a esz sze ,
így a kö e ő jog ál al kiegyenlí ődik a helyze e más mű észe i ágak kép iselőihez képes .
Mi el a leg öbb mű észnek alacsony a jö edelme, szociális szükségle ei kielégí i a kö e ő
jogi díj. To ábbi előny, hogy maguk a műpiac sze eplői ize ik meg a díja , nem pedig a nem
é in e adó ize ők pénzéből ke ül inanszí ozás a. Egyes sze zők sze in egy aj a
nyugdíjalapkén működhe a mű észek számá a a észesedés, hiszen ál alában a ka ie jük
késői szakaszában jelen kezik a haszon.65 To ábbi é a d oi de sui e be eze ése melle a
ke eskedelmi bánásmód egységesí ése a nega í konzek enciák (a műke eskedő ölözi le a
eljes haszno , isz esség elen ke eskedelem, o um shopping) elke ülése é dekében.66
A gazdasági szempon ú ellené ek a kö e kezők e é nek ki. Azok a mű észek, akiknek
a sze epe jelen ős a másodlagos piacon, ál alában má idősek, agy halo ak, így a kö e ő jog
célja nem é i el céljá , az élő mű észek ámoga ásá . Egy Ausz áliában égze s a isz ikai
elmé és alapján az a kép ajzolódo ki, hogy az USA-ban csak a mű észek 0,15%-a észesül
jogdíjban. Az ellenzők hangsúlyozzák, hogy a mű észeknek csak kis hányada ju anyagi
haszonhoz a mű e eladásából, és épp a ámoga ni kí án ia al, még nem eléggé elisme
mű ész ma ad észesedés nélkül. Az anyagi onza ok a sike es mű észek elé olódnak el, a
mél ány alan elosz ás elke ülhe e len.67 A má elhuny mű észek ese ében az ö ökösök
észesülnek leg eljebb, ami sokkal nagyobb a ányban ö énik meg, min az élő mű észeknél.
Jellemző ény, hogy sok műgyűj ő hosszabb idő e ásá ol műalko ás , ehá a mű ek
kike ülnek a o galomból, így a mű ész szin én nem lá p o i o .68 To ábbi ellené , hogy ha
egy o szágban kö elező kö e ő jog an é ényben, ez a műke eskedők a kiadásaik
minimalizálásánál igyelembe eszik, és alán épp a kö e ő jog mia a mű ész
ked ező lenebb helyze be ke ül, ami ellen é es a kö e ő jog céljá al. A jogdíj alkalmazásá
egyesek há ányosnak a ják a ke eskedők e néz e, hiszen az ő elképzelésük sze in a mű ész
a ke eskedő ál al állal kockáza ban nem, csupán a haszonban osz ozik elük. Ellené még
az is, amely az 1992-es ame ikai jelen ésben ogalmazódo meg: a kö e ő jogdíj alójában
nem nö eli, hanem csökken i a mű ész be é elei , hiszen az elsődleges piacon (a mű első
eladásako ) a mű á a alacsonyabb lesz, me a ke eskedők má ekko ekin e el lesznek a
későbbi jogdíj ize ési kö eleze ségük e.69
A jogi é ek közül is számos gyűj he ő össze, csak a leg on osabbaka emlí jük: a
mű észek gyenge alkupozíciója a leggyak abban elme ülő é a kö e ő jog melle .70 A
65Hudson, Emily – Walle , Sophie: D oi de Sui e Down Unde : Should Aus alia In oduce A Resale Royal ies
Scheme Fo Visual A is s? Wo king Pape No. 11/04, In ellec ual P ope y Resea ch Ins i u e o Aus alia,
2004. [s.p.]
66 Chen, Cha les: i.m. [s.p.]
67 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
68 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
69 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
70 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]

Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
22
ke eskedők mél ány alan előnye is emlí he ő e kö ben. Fon os szempon , hogy „a mű észe
nem pusz án gazdasági eszköz, hanem a mű ész személyiségének olyama os ki e ülése”.71
A d oi de sui e ámoga ói sze in nem az anyagi ja ak mél ányos elosz ása a kö e ő jog
lényege – e lek ál a a mél ány alan elosz ás aggodalmá ki ejező hangok a –, hanem az
alko ók jogainak a ga an álása, hangsúlyozása. Mi el a mű ek elhasználása so án a
ep odukció nem képzelhe ő el, ezé más módon kell a mű ész kompenzálni, ami e
meg elelő módo kínál a kö e ő jog in ézménye.
A jogi szempon ból ellenzők őbb é ei a kö e kezők: a kö e ő jog a ulajdonjog
ko lá ja, mi el a mű ulajdonosa számá a e he jelen a díj iselése, és a jogin ézmény
ko lá ozza az eladási olyama o .72 To ábbi álláspon , hogy a jö edelemsze zés el é ő módja
még nem helyezi a képzőmű észeke más mű észe i ágak kép iselői el szemben
ked ező lenebb helyze be, hanem épp ellenkezőleg, a képzőmű észek ög ön az eladás u án
elő e megha á ozo összege kapnak, míg más mű észek nem udják elő e elmé ni, hogy
miko ju nak az őke megille ő összeghez.73 Más ellenzők a a hi a koznak, hogy a mű ész
semmi sem jogosí ja a pénzügyi haszonsze zés e, hiszen a sze zői jogban a jogdíjak új mű ek
alko ása ál al, és nem új ulajdonosok é én nö ekszenek.74 A iszonossági gyako la o
ekin e is alálkozha unk az ausz ál szaki odalomban ellenzőkkel, akik sze in ez nem hoz
jelen ős haszno , mi el az ausz ál mű észek egyébkén is a bel öldön elado mű eik u án
é nék el a legnagyobb p o i o .75 A mű észek á gyalási pozíciójának e ősí ése á gyában az
ellenzők a a mu a nak á, hogy az USA-ban, 1986-ban égze elmé és sze in a leg öbb
galé ia nem is üzle el olyan mű észekkel, akik í ásbeli sze ződés e a anak igény . Végül
emlí és eszünk a ól is, hogy egyesek sze in a ancia jogban gyöke ező d oi de sui e
össze é he e len az angolszász joggal, így idegen jogin ézménykén ekin enek á. Ez az
ellené is cá olha ó, hiszen mindké jog e üle alap e ően a e mésze jogból e ed, a ancia és
az ame ikai o adalmak egya án soka me í e ek a e mésze jog el eiből, a e mésze es
igazságosság anából.76
Reddy anulmányában a a a kö e kez e és e ju , hogy öbb okból is szükség an
Ame ikában a kö e ő jog be eze ésé e; ezen indokok a kö e kezők:77
Az USA ennálló sze zői jogi szabályozása a mű észeke ko lá ozza abban, hogy
mű ük gazdasági kiaknázásában ész egyenek.
Az USA Alko mányának észe egy Sze zői Jogi Klauzula, melynek szándéka az alko ás
ösz önzése. Ez a cél egyébkén az USA Leg elsőbb Bí ósága is mege ősí e e egy ügyben, és
kimond a, hogy e cél elé ésének eszközekén egy külön ju alék meg elelően szolgálha .78
To ábbi é a kö e ő jog szükségessége melle , hogy a sze zői jog a e mésze jogból
eze he ő le, és a e mésze jog elisme i az alko ók elidegení he e len jogá a mű ükkel aló
kapcsola enn a ásá a.
Végül azzal indokolja a kö e ő jog hely állóságá Reddy, hogy az USA hosszú á ú
é dekei szolgálja, ha csa lakozik a kö e ő jogo alkalmazó o szágok ábo ához, hiszen így
eze ő sze epe sze ezhe és a ha enn a nemze közi műpiacon.
71 Reddy, Michael B.: i.m. p.517.
72 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
73 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
74 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
75 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
76 Reddy, Michael B.: i.m. pp.545-546.
77Reddy, Michael B.: i.m. pp.545-546.
78Foge y . Fan asy, Inc. - 510 U.S. 517 (1994).
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
23
VI.4. Al e na í ák a d oi de sui e elke ülésé e
Az angolszász államokban öbb al e na í a szüle e , bá mindegyik csak elméle i szin en.
Ezek e é ünk ki a kö e kezőkben, izsgál a, hogy ese leg alamelyik megoldás alkalmazha ó
lenne-e Eu ópában is.
A Copy igh O ice 1992-ben közzé e jelen ésében öbb lehe ősége is elmu a o .79
Az egyik a ko mányza i inanszí ozás e ősí ése a mű észe i éle ben. Ez a megoldás azonban a
sze zői jog magánjogi jellegének ellen mond, és nem is objek í , hiszen jelen ős mé ékben
ügg az ak uálpoli iká ól és a hi a alnokok esz é ikai é ékí éle é ől.
Egy másik ja asla a haszonkölcsönzési jog biz osí ásá a ona kozik, de ez is inkább
csak elméle i megoldás nyúj , hiszen haszonkölcsönzés e nagyon i kán ke ül so a
gyako la ban.
To ábbi ja asla a kiállí ási jog biz osí ása, de ez sem ad alódi megoldás , hiszen ez a
jogosul ság agyoni jog, ami az jelen i, hogy szabadon á uházha ó. To ábbá a mű ész a
kiállí ások ilágában ugyanolyan já a lan ál alában, min a műke eskedelem e én.
A jelen és meg ogalmaz a a kö elező jogkezelés endsze ének alkalmazásá , amely a
kiállí ási joggal áll össze üggésben, és a lényege, hogy a elhasználó a díj meg ize ése ese én
a sze ző engedélye nélkül is kiállí ha ja a mű e .
Az ausz ál szaki odalomban is öbb, a kö e ő jog helye esí ésé e szolgáló megoldás
jelenik meg.80 Az állami ámoga ás i is elme ül, konk é an iszon nemcsak a köz e len
pénzügyi ámoga ás a ják elképzelhe őnek, hanem pl. az állam észé ől ö énő
mű á gy ásá lás és mű elhasználások nö elésé . To ábbi megoldási ja asla kén emlí ik a
mű észek jogainak nö elésé a galé iákkal szemben, alamin a mű észek képzésé a
műke eskedelmi piacok iszonyai ille ően (pl. sze ződéses á gyalások agy adócsökken és
émában). A kiállí ás jogának be eze ése is el e ődö Ausz áliában is. Meg on olandónak
élik o ábbá a néme min a alkalmazásá , mely ől ko ábban emlí és e ünk. Ez a endsze a
szociális, anyagi biz onság melle egészségügyi biz osí ás is nyúj , és pozi í uma, hogy
alacsony kezelési köl ségekkel dolgozik.
Álláspon unk sze in a mű észek képzésé e és mű ek ásá lásá a o dí o állami
összegek nö elése, min köz e e ámoga ási o ma ha ékony megoldásnak bizonyulha
Eu ópában is, ezek alán kellően objek í módon í élhe ők oda a meg elelő elada ok a, és
nem me ülhe el az ak uálpoli ika be olyása.
VII. Az alkalmazandó jog megha á ozásá a e kísé le ek
A kö e ő jog egyik ele áns ona kozása a nemze közi magánjogi é en ö énő
alkalmazásának ké dése. A p obléma lényege, hogy egy öbb államo é in ő ese ben
eldön he ő legyen, hogy melyik állam jogszabályá kell alkalmazni a kö e ő jog ekin e ében.
To ábbi ké dés, hogy ha az EU-n kí üli ha madik o szág is é in e , mennyiben kell az
I ányel szabályai alkalmazni. Vizsgálandó szempon az is, hogy az ügyle eknek melyik az
az eleme, amely kapcsolóel kén szolgálha a kollízió eloldásá a
Bá a p obléma a gyako la ban öbbszö el e ődö ko ábban is, még ma sincs kielégí ő
szabály, az I ányel is hallga e ké désben, azonban hallga ásá al is ad egy aj a i ánymu a ás .
Ez és az eu ópai gyako la i endenciáka izsgáljuk elsőso ban.
79 Kulcsá Esz e : i.m. [s.p.]
80 Hudson, Emily – Walle , Sophie: i.m. [s.p.]
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
24
VII.1. A 2001/84/EK i ányel é ékelése
Az I ányel célja a Közösségen belüli szabályok összehangolása és az egyenlő bánásmód
meg e em ése ol . Ennek ellené e a kö e ő jogi endelkezések közö nem esz emlí és
kollízió ese é e ona kozó szabály ól. Így nincs kellő igazodási pon , kapcsolóel , amelye
egy elme ülő kollízió ese ében alkalmazni lehe . E auw sze in a hallga ással az I ányel az
egész ha monizációs olyama legi imi ásá ké dőjelezi meg. A jogszabályi bizony alanság
mia elképzelhe ő, hogy egyesek ügyeskedni p óbálnak, és olyan o szágban bonyolí ják le az
ügyle e , ahol nincs jogdíj.81
Mi el a kö e ő jog az I ányel sze in a sze zői jog in eg áns észé képezi, kézen ek ő
megoldás lenne, hogy a sze zői jog a ona kozó el e , a lex loci p o ec ionis el é endelje az
I ányel alkalmazni a kö e ő joggal kapcsola os ügyekben is. Ez az u alás azonban nem
eszi meg az I ányel .
Az EU o szágaiban 2012- e ki é el nélkül be kelle eze ni a kö e ő jogo , és a leg öbb
o szágban az I ányel endelkezéseinek meg elelően ke ül á ül e és e. Mégis, azon
ké désekben, amelyekben az I ányel el é és enged, on os az alkalmazandó jog ké dése,
me lehe séges, hogy egyes agállamok alamely észle szabály ekin e ked ezőbbek
alamelyik él számá a. Ilyenko az ügyle elemei kell izsgálni, és még így is öbb megoldás
képzelhe ő el asze in , hogy az é in e o szágok az ügyle nek melyik elemé a ják annyi a
ele ánsnak, hogy az kapcsolóel kén szolgáljon. Ezzel a ké déssel a kö e kező alcím ala
oglalkozunk.
A p obléma igazi e üle e a ha madik o szágo is é in ő ügyekben bon akozik ki.
Elképzelhe ő olyan helyze , hogy a ha madik o szág egyál alán nem, agy az I ányel hez
képes eljesen el é ő szabályokkal alkalmazza a kö e ő jogo . Ilyen ese ekben a leg osszabb,
ha öbb o szág jogá egysze e p óbálják alkalmazni, agy az állapí ják meg, hogy egyik sem
alkalmazha ó. Sze encsésebb a helyze , ha az ado o szág legalább a BUE-nek agja, me az
el é és még nagyobb lehe azon o szágok ese ében, amelyek nem agjai az Egyezménynek.82
Tehá ha a ha madik o szág is agja a BUE-nek, akko kö e he ő az az el , misze in a
nemze közi sze ződések kapcsolóel ei megelőzik az egyes államok belső kollíziós jogában
megállapí o kapcsolóel eke . Ezalapján a BUE iszonossági szabálya lenne alkalmazandó,
de ez alójában nem kapcsolóel , hanem csak logikai i ánymu a ás. A BUE nem a almaz
„igazi” kapcsolóel e . Ennek hiányában a nemze i jogi kollíziós szabály alkalmazandó, agyis
pl. Magya o szág ese ében a sze zői jogi kapcsolóel , a lex loci p o ec ionis, mely alapján
annak az o szágnak a joga ele áns az ügyben, amelyiknek a édelmé ké ik. Ez a gondola
azonban odáig eze he , hogy az eladó egy kö e ő jogo isme ő o szágban, míg a e ő egy a
kö e ő jogo nem alkalmazó o szágban ké ne édelme , ami má szin e kime í i a csalá d
kapcsolás ogalmá . Tehá o ább kell gondolni a ké dés , így ismé a a a kö e kez e és e
ju unk, hogy az ügyle nek a édelem igényé megalapozó ele áns elemé kell megke esni.83
VII.2. Lehe séges kapcsolóel ek
A kö e ő jog a sze ződés é ényes megkö ésé el kele kezik. Innen ől beszélhe ünk a
sze ződéses kö eleze ségek ennáll á ól. A néme szaki odalomban öbb sze ző és a BGH
lá szólag ehhez a momen umhoz kapcsolja a kö e ő jogo , de alójában az adás é el helye
sze in i jog alapján (is) bí álják el az ese e .84 A néme jog dogma ikai ke őssége okozza ez :
81 E auw, Johan: i.m. p.794.
82 Gyenge Anikó: i.m. p.92.
83 Gyenge Anikó: i.m. p.92.
84 E auw, Johan: i.m. p.802.
Tomaso szky Edi :
A kö e ő jog alapp oblémái, szabályozási ké dései
De iu isp uden ia e iu e publico
JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT
VII. é olyam, 2013/2. szám
25
megkülönböz e ik ugyanis a kauzális ügyle és a dologi endelkező ügyle ogalmá . A
kauzális ügyle a ulajdon jogcímének á uházásá a aló személyes sze ződéses kö eleze ség
( ulajdonképpen az adás é eli sze ződés), a endelkező ügyle a dolog ényleges á adásá
oglalja magában. Ez a ké ügyle együ esen alko ja az adás é el .85 A néme BGH elé ke ül
Ahle s-ügyben a bí óság kimond a, hogy amennyiben bá melyiknek a ke ő közül
Néme o szággal kapcsola a an, akko a néme jog alkalmazandó az ügyle egészé e. Az
ügyben megállapí ás nye , hogy Néme o szág e üle én megállapodás szüle e , így ez
e em i meg a meg elelő kapcsola o a néme joggal, és mellőzendő az a ény is ennek
ényében, hogy ez idő ala az é in e műalko ások a kö e ő jogo nem isme ő S ájcban
ol ak elhelyez e.86
A Beuys-ese ben87 ko ábban a néme BGH az adás é el helyének ado elsőbbsége ,
megállapí a ily módon az angol jog alkalmazandóságá . Az ügy ényállása sze in egy néme
mű ész, Joseph Beuys mű ei halála u án egy műke eskedő a londoni Ch is ie’s aukciósházon
ke esz ül ad a el. A mű ész öz egye a néme jog sze in ő megille ő kö e ő jogi díj i án i
igény e jesz e elő. Mi el azonban az ügyle lényeges elemei, az ügyben e ele áns
nyila koza ok mind Angliában ke ül ek meg é el e, Néme o szággal nem áll enn elégséges
kapcsola . A BGH sze in igyelmen kí ül ma ad az ügyle nek azon eleme, mely sze in a
műke eskedő Néme o szágban ado megbízás az é ékesí és e (ez csupán az ügyle
előkészüle i cselekménye), és a be oly haszno is Néme o szágba u al ák el a észé e. A
dön és egyes szak ekin élyek ál al i a o , ugyanis nyil án aló ol a műke eskedő észé ől a
jogdíj ize ési kö eleze ség elke ülésének szándéka, hiszen csak a e ő személyének isme é
álása u án i e el a mű eke Néme o szágból.88 Ugyanakko a BGH dön ése példa é ékű,
me nem kísé el e meg a kö e ő jognak mindená on az ügy e aló alkalmazásá , hanem
elisme e a ele áns kapcsola hiányá Néme o szággal. A dön és p ecedenssé ál .89
Ez az ügyle i ke ősség azonban a néme jog sajá ossága, így Eu ópa öbbi o szágában
nem álha el ogado á a koncepció.
A csupán az adás é el helye sze in i megközelí és meg ogha a lan, me sok ese ben
nincs egye é és a elek közö abban, hogy melyik o szágban men égbe az adás é el. Egy
elképzelés sze in o ö én az adás é el, ahol az ajánla é el és annak el ogadása az
é ényesen lé ejö sze ződésben es e öl . Mások sze in az adás é el o zajlik le, ahol a
mű e ona kozó jogosul ság á száll, ahol a sze ződés eljesí ése ö énik. Ez a ké ú nehezen
já ha ó azonban, és az I ányel céljá nem közelí i meg.90
A elhasználási cselekmény meg alósulásának a helye is az ügyle megha á ozó eleme,
amennyiben sze zői jogi szempon ból é ékelhe ő cselekményhez kö ődik.91 Ezé nem eze
cél a az ajánla é el meg alósulása önmagában, hiszen az még nem e edményezi a
elhasználási jogosul ság á szállásá . Nem szabad ugyanakko „egybemosni” a elhasználás
az adás é ellel, bá en ebb ki ej és e ke ül , hogy az adás é el, min a e jesz ési jog
gyako lása, speciális elhasználási módnak minősül. Azonban az első eladás, amelye a
mű ész bonyolí le, az ő kizá ólagos joga, míg a o ábbi eladások csupán díjigény
kele kez e nek a sze ző számá a. Tehá a o ábbi eladások ese ében el kell különí eni azoka a
cselekményeke , amelyek ele ánsak a sze zői jogi jogosul ságok szempon jából - ld. Beuys-
ese .
85 E auw, Johan: i.m. p.788.
86 OLG F ank u am Main, U . . 7. Juni 2005 – 11 U 63/03.
87 BGH U . . 16. Juni 1994 – I ZR 24/92.
88 E auw, Johan: i.m. p.787. – Ku Sieh k i ikájának isme e ése.
89 E auw, Johan: i.m. p.787.
90 E auw, Johan: i.m. pp.803-804.
91 Gyenge Anikó: i.m. p.92.