Sze keSz ő:
Rusinné P o . D . Fedo Ani a
Tudomány:
ú a ilág megisme éséhez II.
ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIAI
INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK
Deb eceni Egye emi Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
2024
V. KÖTET
V.
Sze keSz ő:
Rusinné P o . D . Fedo Ani a
Tudomány:
ú a ilág megisme éséhez II.
ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIAI
INTERDISZCIPLINÁRIS KUTATÁSOK V. KÖTET
Deb eceni Egye emi Kiadó
Deb ecen Uni e si y P ess
2024
Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka
(4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2–4.)
Sze keSz e e:
Rusinné P o . D . Fedo Ani a
echnikai Sze keSz ő:
Ki illa Gyö gy
Lek o ok:
D . Bene Ágnes
D . Csukonyi Csilla
D . habil Fábián Ge gely
D . habil Jóna Gyö gy
D . habil Mó é Ma ianna
D . Ko ács János End e
D . Mádi Sa ol a
D . Maszlag Fanni
D . Sá á y And ea
D . Szakál Zol án
D . Sza ák Tibo
D . Va ga Le en e
D . Wessely Anna
Páskuné D . Kiss Judi
P o . D . Láczay Magdolna
Rusinné P o . D . Fedo Ani a
Szegedi Enikő
Szelesné D . Á okszállási And ea
© Rusinné P o . D . Fedo Ani a
© Deb eceni Egye emi Kiadó Deb ecen Uni e si y P ess,
beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is
ISSN 2732-0928
ISBN 978-963-615-168-3 (p in )
ISBN 978-963-615-169-0 (pd )
Kiad a: a Deb eceni Egye emi Kiadó, az 1795-ben alapí o
Magya Köny kiadók és Köny e jesz ők Egyesülésének a agja
dup ess.unideb.hu
Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi
Bo í ó sze kesz és és nyomdai előkészí és: M. Szabó Monika
A nyomdai munkála oka a Deb eceni Egye emi Kiadó nyomdája égez e, 2024-ben
Ta alomjegyzék
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
Nyomokban (joghézago ) a almaz. Az alle gének szabályozási ké dései, különös
ekin e el a nyomokban a almazha in o máció a a ogyasz ók egészsége
édelme ük ében ........................................................................................................... 5
D . Badacsonyi Ka alin Tegza
A mes e séges in elligencia és az o os udomány, elelősségi és szabályozási
ké dések ........................................................................................................................... 14
Bicskei Tamás, Rideg Ge gely
Az Eu ópai Bűnügyi Együ működés e o izmus elleni küzdelme .............................. 27
D . Fo s ne Róbe
Pénzügyi kul ú a izsgála a egye emi hallga ók kö ében ................................................ 38
Ha ay Dó a Anna
Az egészség u isz ikai ejlesz ések jelen ősége a munkae ő ak i i ásának
megő zésében ................................................................................................................. 51
Helmeczi Gab iella
Coaching alkalmazása a kiégés csökken ésé e ................................................................. 60
Tanyiné D . Kocsis Anikó
The Regula ion and he P ac ice o Compulso y T ea men – A Beha iou al
Economic Pe pec i e ..................................................................................................... 75
Gula K isz ina Pe a
Risk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia: a li e a u e e iew .................... 88
D . Kocsicska I ana
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
Előí éle esség izsgála az egészségügyi szakmá álasz ó egye emi hallga ók
kö ében ............................................................................................................................ 100
Csaba Dó a, Pauwlik Kinga, R. Fedo Ani a
A di a ipa ha ása a kö nyeze e ........................................................................................ 114
Fa kas Dó a
Az i júsági ész é el új ade iniálásának disku zusa ......................................................... 125
Fazekas Anna
Az idősödés udományos disku zusai Magya o szágon ................................................. 137
G adwohl Regina
A skizo énia min hasznos á sadalmi jelenség – Mié nem űn el a be egség
a e mésze es szelekció ha ásá a? ................................................................................. 146
Gyö gy Tamás
A elsőok a ási hallga ók kompe enciáinak és az egye em munkae őpiac a aló
elkészí ő sze epének izsgála a .................................................................................... 162
Kocsis Zsó ia
Az önkén esség – önkén essék! ........................................................................................ 177
Nagy Szabina, R. Fedo Ani a
Szabolcs-Sza má -Be eg á megyei omák egészségi állapo a ....................................... 189
Pauwlik Kinga, R. Fedo Ani a
Egy ki ekesz e á sadalmi csopo – be ándo lók, mig ánsok, menekül ek
Magya o szágon ............................................................................................................. 200
Páll And ea, R. Fedo Ani a
Az analízis min é ék el á ó módsze a pedagógiában ................................................... 214
Pázmány Vik ó ia, Ba abás Ágo a
NFT sze zői jogi ké dései .................................................................................................... 223
D . Sá di O solya
Éb edező szakképzés?! – a agy mi mu a nak a számok ................................................. 233
S omp Ágnes
A aná i pálya izsgála a az Ame ikai Egyesül Államokban ......................................... 248
Sü ő A ila
A omák munkae őpiaci helyze e Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében –
A mindennapi akadályok ük ében ............................................................................. 266
Zako -B oda Ri a
MOTIVATIONAL FACTORS
Why mo e and mo e o eign s uden s choose he Uni e si y o Deb ecen .................. 277
Anna Dobó
Happiness App oach – An app oach on subjec i e well-being ...................................... 288
Dalma Tó h
Squid Game – An analysis o Ko ean socie y ................................................................... 303
Dalma Tó h, Alexa Nagy
Labou ma ke de elopmen s in Hunga y in 2022 .......................................................... 319
V. Balla Pe a, R. Fedo Ani a

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
5
Nyomokban (joghézago ) a almaz.
Az alle gének szabályozási ké dései, különös ekin e el a
nyomokban a almazha in o máció a a ogyasz ók egészsége
édelme ük ében
d . Badacsonyi Ka alin Tegza1
1PhD hallga ó, Pázmány Pé e Ka olikus Egye em Jog- és Állam udományi Dok o i Iskola,
1088 Budapes , Szen ki ályi u. 28-30., ORCID iD: 0000-0001-6567-4274
INFO ABSTRACT
d . Badacsonyi Ka alin Tegza
badacsonyi.ka alin. egza@gmail.
com
Abs ac
I may con ain aces o ’ egula o y gap’ Regula o y issues on
alle gens, wi h pa icula e e ence o ’may con ain aces o ’
in o ma ion in he ligh o p o ec ing consume s’ heal h.
The aim o his s udy is o shed ligh on a li le esea ched bu
much needed a ea o alle gen egula ion. Due o he lack o an
app op ia e legisla i e amewo k and he absence o equi ed
quali y in o ma ion on p oduc s, consume s wi h ood
sensi i i ies and ood alle
gies a e dep i ed o he oppo uni y
o make an in o med choice in he ma ke place, and o choose
he p oduc ha is bes o hei heal h.
Keywo ds
subs ances o p oduc s
causing alle gies o
in ole ances
consume choices
in o ming consume s
Kulcssza ak
alle giá agy in ole anciá
okozó anyagok és
e mékek
ogyasz ói dön ések
ogyasz ók ájékoz a ása
Absz ak
A anulmány célja á ilágí ani az alle gének szabályozásának
egy ke ese ku a o , azonban szabályozás igénylő e üle é e.
A meg elelő jogszabályi hé é hiányából adódóan, a
e mékeke é in ő szükséges minőségű in o máció hiányában,
az é elé zékeny és é elalle giás ogyasz ók piaci dön éseik
so án elesnek annak lehe őségé ől, hogy uda os ogyasz ói
dön és hozzanak, a számuk a
, az egészségük számá a
legmeg elelőbb e méke álasz hassák.
A anulmány a Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka ának
sze ezésében a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encia ke e ében elhangzo előadás alapján készül .
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
6
Be eze és
Az egészség és annak megő zése napjainkban az embe ek ókuszába ke ül . A
KSH 2019-es ada ai alapján1 (KSH 2019a) hazánkban a lakosság
hozzá e őlegesen ö öde alamilyen dié á kö e (KSH 2019b), mely aká
egészségügyi, aká meggyőződési okok a eze he ő issza (KSH 2019b). A
dié ák pale ája széles, a KSH a speciális é endek kö ében a diabe ikus,
lak ózmen es, glu énmen es, ej ehé jemen es, ege á iánus, ene giaszegény,
sószegény, alamin ezen ka egó iákba nem so olha ó, egyéb speciális
é endek e ona kozóan gyűj ö ada oka (KSH 2019b). Ál alánosságban
elmondha ó, hogy a nők e jellemzőbb a speciális é endek kö e ése, min a
é iak a (KSH 2019a). És emelle az is megjegyzendő, hogy gyako i, hogy
egy személy nem csupán egy speciális é ende kö e (KSH 2019a). Azonban
ahhoz, hogy a dié áka pon osan be udják a ani a ogyasz ók, pon os
ájékoz a ásban kell észesülniük a a ona kozóan, hogy mi a almaz a
e mék, ami meg ásá olnak és el ogyasz anak.
Annak é dekében, hogy a ájékoz a ás objek í , egységes, alamin meg elelő
mé ékben észle es udjon lenni, jogszabályi szin en kell megha á ozni annak
ke e ei .
A ájékoz a ás ál alában í ásos o mában alósul meg, azonban
endéglá óhelyeken szóban is ö énhe 2. Ezen úlmenően, a ogyasz ó a
gyá óhoz is o dulha kiegészí ő in o mációké . Az in o máció
pik og amokkal is kiegészülhe 3.
Sajnos a szabályozás a almaz olyan szabályoza lan - agy nem el é lenül jól
szabályozo - ké déseke , melyek a gyako la ban a ogyasz ók számá a
megnehezí ik a e mékek ki álasz ásá . Az in o mációs aszimme ia eloldása
é dekében, és így a ogyasz ók egészségének ha ékonyabb meg édésé e, a
jelenlegi szabályozás számos pon ján - eu ópai uniós szin en - szigo í ani lenne
1F issebb ada ok a anulmány készí ésének időpon jában nem elé he őek.
2Nébih: Segédle endéglá ó állalkozásoknak a ól, hogy mikén ájékoz assák endégeike a
elszolgál /kiszolgál é elek alle gén össze e ői ől?,
h ps://po al.nebih.go .hu/documen s/10182/21442/08_30_Alle g%C3%A9n+%C3%BA m
u a %C3%B3/8a946e4e-753b-409e-a85e-e83b0c9a17 9 (meg ekin és ideje: 2023. 02. 14.).,
Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel
kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és
anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi
i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi
i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági
endele ha ályon kí ül helyezésé ől, 2. cikk (2) a).
3Ibid. 2.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
7
szükséges. Tanulmányomban ezeke a szabályoza lan helyze eke kí ánom
á gyalni.
Az alle génekkel kapcsola os szabályozás, a szabályozásból e edő ké dések
ak í an be olyásolják az é elalle giás és é elé zékeny ogyasz ók
mindennapjai , egészségügyi állapo á . Valamin , ál alánosabban néz e, annak
szabályozása, hogy milyen anyagok jelenlé é kö elesek el ün e ni a
állalkozások az élelmisze ekben, be olyásolják a bizonyos p e e enciá al
endelkező ogyasz ók dön ései is, gondolha unk i a ega agy egán
ogyasz ók a, de ese leg azok a is, akik ódzkodnak a o a ok jelenlé é ől az
élelmisze ekben, melyek közül a házi ücsök (Ache a domes icus)
élelmisze ekben ö énő elhasználásá az új eu ópai uniós szabályozás4 má
lehe ő é eszi. Fon osnak a om kiemelni, hogy nem kizá ólag azok az
anyagok ál ha nak ki alle giás eakció 5, amelyek ne esí e alle gének,
szabályozási ké dés, a jogalko ó mé legelési kö ébe a ozik, hogy mely
alle géneke ne esí , ezál al melyek - össze e ői minőségben ö énő -
ne esí ésé e, alle génkén ö énő kiemelésé e í elő kö eleze sége a e mék
csomagolásán a állalkozások számá a.
Az alle gének jelölésének jogszabályi há e e
Jelölendő alle gének
Az alle gének szabályozása Eu ópai Uniós szin en ö énik. Az Eu ópai
Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele ének6 II. sz. mellékle e
a almazza azon alle giá agy in ole anciá okozó anyagok és e mékek
axa í lis ájá , melyek alle génnek minősülnek és ezál al minden
állalkozásnak a e mék csomagolásán el kell ün e nie a e mékben ö énő
4 A Bizo ság 2022/188/EU ég ehaj ási endele e a agyasz o , szá í o és po o mában lé ő
Ache a domes icus 2015/2283/EU eu ópai pa lamen i és anácsi endele sze in i, új
élelmisze kén ö énő o galomba hoza alának engedélyezésé ől és az 2017/2470/EU
bizo sági ég ehaj ási endele módosí ásá ól.
5 ld. Nemze i Népegészségügyi Közpon : Alle gia esz ek, h ps://egeszseg onal.go .hu/a-
a/1540-alle gia esz ek.h ml (meg ekin és ideje: 2023. 02. 14.), Nemze i Népegészségügyi
Közpon : É elalle gia, h ps://egeszseg onal.go .hu/e-e/1302-e elalle gia.h ml (meg ekin és
ideje: 2023. 02. 14.).
6Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel
kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és
anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi
i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi
i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági
endele ha ályon kí ül helyezésé ől.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
8
jelenlé üke , amennyiben a e mék össze e ői közö sze epelnek7. Emelle az
1169/2011/EU endele biz osí ja a jogszabályi há e é a ájékoz a ás egyéb
aspek usainak is, úgy, min a ájékoz a ás a ona kozó o mai, és az
alle géneken úlmu a ó egyéb kö e elményeke is8.
Fon os annak a ogalomnak a kiemelése, isz ázása, hogy a e mék
össze e őjének mi minősül. Lényegében azok az anyagok minősülnek a
e mék össze e őjének, melyek uda os e ezés kö e kez ében ke ül ek a
e mékbe9. Tehá , a gyá ási olyama bá mely szakaszában, a e mékkel
ese legesen é in kező egyéb anyag a e mék össze e őjének nem minősül,
annak jelölésé e nem e jed ki a állalkozások kö eleze sége. Az ilyen
ese leges szennyeződések el ün e ésé e a „nyomokban a almazha ”
in o máció használa a nyúj lehe ősége 10, azonban e e ona kozó
kö eleze ség nem e heli a állalkozásoka . Az alle génnel ö énő
szennyeződés az ado alle gén e é zékeny ogyasz ók számá a súlyos
egészségügyi kö e kezményekkel já ha . A szennyeződés mé éke nem
megha á ozha ó, ehá a ogyasz ó nincsen isz ában az ő egészségé e
gyako ol ká os ha ás mé éké el.
Alle génkén jelölendő az össze e ők kö ében az 1169/2011/EU endele II.
mellékle e é elmében 14 alle géncsopo . A glu én a almazó gabona élék11,
a ák élék12, a ojás13, a hal14, a öldimogyo ó15, a szójabab16, a ej17, a
dió élék18, a zelle 19, a mus á 20, a szezámmag21, a kén-dioxid és a benne
7 Ibid. 9. cikk (1) c).
8 Ibid. 2. cikk (2) a)., 4. cikk (1).
9 Ibid. 2. cikk (2) ).
10 ld. ibid. 36. cikk (3) a). „önkén esen megado ájékoz a ás”.
11 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 1169/2011/EU endele e a ogyasz ók élelmisze ekkel
kapcsola os ájékoz a ásá ól, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK eu ópai pa lamen i és
anácsi endele módosí ásá ól és a 87/250/EGK bizo sági i ányel , a 90/496/EGK anácsi
i ányel , az 1999/10/EK bizo sági i ányel , a 2000/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi
i ányel , a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizo sági i ányel és a 608/2004/EK bizo sági
endele ha ályon kí ül helyezésé ől, II. mellékle , 1.
12 Ibid. 2.
13 Ibid. 3.
14 Ibid. 4.
15 Ibid. 5.
16 Ibid. 6.
17 Ibid. 7.
18 Ibid. 8.
19 Ibid. 9.
20 Ibid. 10.
21 Ibid. 11.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
15
Be eze és
A mes e séges in elligencia (a o ábbiakban úgy is min MI, agy AI) a XXI.
század a ha ékony eszközzé ál az o os udomány e üle én. Po enciális
alkalmazási e üle ei az o osi nyil án a ási endsze ek ől a diagnóziskészí ő
endsze ekig bá hol elképzelhe őek. Az MI a be egada ok alós idejű
elemzésé el ja í ha ja a p oblémák a ado álaszadási idő és segí he i a
be egcsopo osí ás is. A be egellá ás so án a mes e séges in elligencia például
segí he a személy e szabo kezelési e ek kidolgozásában a be egek
kó ö éne e és gene ikai ada ai alapján. Emelle a ku a ási e edményekből
lá juk, hogy az MI sze epe já szha az al e na í , ingyenes gyógysze ek
ki álasz ásában is a diagnózis elemzésé el és a ha ékony kezelések
azonosí ásá al (Hongmin és m sai 2022).
Az elmúl é ekben jelen ős ku a ások oly ak a MI o osi e üle en ö énő
alkalmazásá al kapcsola ban. Egy, a Jou nal o he Ame ican Medical
Associa ion című olyói a ban közzé e anulmány (Jain A és m sai 2021)
sze in a mes e séges in elligencia alapú endsze ek képesek öbbek közö a
gyako i bő be egségek pon os diagnosz izálásá a, méghozzá aká az embe i
bő gyógyászokéhoz hasonló pon ossággal. Egy másik, a Na u e olyói a ban
közzé e anulmány (Al e aei és m sai 2022) az mu a a be, hogy a
mes e séges in elligencia képes a gene ikai ada ok elemzésé e és a i ka
be egségekben szen edő be egek személy e szabo kezelési lehe őségeinek
megha á ozásá a.
Az egészségügyi ellá ások nyúj ásának a jö őben megke ülhe e len észe lesz
a mes e séges in elligencia, melynek ha ásai má mos jelen keznek. A
mes e séges in elligencia az o osi ellá ások kiegészí ésekén segí sége nyúj
új gyógysze ek ki ejlesz éséhez, a be egek á elügyele éhez, a be egada ok
biz onságos kezeléséhez. Az Anyajegyszű ő Közpon ban az anyajegyszű és
au oma izál módon, egy mes e séges in elligenciá al ellá o készülék égzi
el.34 A szű és so án az algo i mus segí i a szako os munkájá azzal, hogy
megállapí ás ad az el ál ozás ól, elemez e, hogy jó- agy osszindula ú-e az
el é és. A diagnosz ikai eszköz megalko ásában bő gyógyásza i
szakembe eken kí ül izikus, in o ma ikus és s a ikus is ész e . A gép ebben
az ese ben nem udja helye esí eni a szako os éleményé : a elada a az, hogy
elhí ja az o os igyelmé a szoka lan el ál ozások a, melye ese leg az o osi
34Lásd bő ebben: h ps://www.po olio.hu/gazdasag/20201221/a-jo o-egeszsegugyenek-
mo o jai-egyeni- elelosseg-es-digi alizacio-462640 . U olsó meg ekin és: 2023. 02. 01.

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
16
diagnosz ika nem észlel . A p og am ejlesz ése so án 100 algo i mus
alkalmaz ak, mely 8000 melanoci a képé elemez e eljeskö űen.35 A
mes e séges in elligencia endsze működ e ő Fo oFinde Moleanalyze P o
ehá elsőso ban az o osi diagnosz ika segí ésé e szolgál, nem helye esí he i
a klinikai dön éshoza al , de a gyako la ban kiegészí he i a hagyományos
o osi ellá ás (MacLellan és m sai 2020).
Össze oglal a, az MI segí he a be egellá ás e edményeinek ja í ásában és az
egészségügyi köl ségek csökken ésében. A o ábbi ku a ások és a
echnológiák ejlődésé el alószínű, hogy a mes e séges in elligencia egy e
é ékesebb eszközzé álik az o os udománynak.
Az előnyök melle az MI-alkalmazás számos kockáza al is já ha . Az egyik
oldal ól a hasznos au oma ikus meg igyelés, például bűnmegelőzési célú,
egysze e könnyen a polgá ok au onómiájának megsé éséhez eze he .
Szabályozási kö nyeze
A émá al oglalkozó egyik undamen ális mé öldkő ől, a 2018. áp ilis 25-én
le ek e e MI-s a égiá ól36, az Eu ópai Pa lamen 2020. ok óbe 20-i, a
Bizo ságnak szóló ajánlásokkal a mes e séges in elligenciá a ona kozó
polgá i jogi elelősségi endsze el kapcsola ban e eze en á , és az AI Ac
37ja asla on á egészen az EU MI elelősségi szabályai é in ő
i ányel e eze ig38 az eu ópai jogalko ó számos alkalommal oglalkozo az
MI- el kapcsola ban eddig elme ül jogászi kihí ásokkal és kockáza okkal.
A ku a ók igyekeznek az ún. „black box e ek ”, a gépi anulási algo i musok
ál al gene ál kockáza ok po lasz ani annak é dekében, hogy az eu ópai
é ékeke , úgy min enn a ha ó ejlődés, személyiségi jogok isz ele ben
a ása és igazságosság, agy mél ányosság minden eu ópai polgá számá a
ga an álni udják.
Egye é ünk azzal, hogy az MI- endsze ek szabályozása on os, min hogy a
echnológiai ejlődés egyes ipa ágakban és szek o okban jó al
elő ehalado abb, min az a szin , amin a jelenlegi no mák az embe eke édeni
udják. Gondolunk i különösen az ön eze ő au ók a, de az egészségügy
35Lásd bő ebben: h ps://www.anyajegyszu okozpon .hu/kiemel -szakmaisag-az-on-
edelmeben/ eszle es-anyajegy izsgala . U olsó meg ekin és: 2023. 02. 01.
36A dokumen um hi a kozási száma: COM(2018) 795 inal
37A dokumen um elne ezése: P oposal o a egula ion o he Eu opean Pa liamen and o he
Council laying down ha monised ules on a i icial in elligence (A i icial In elligence Ac )
and amending ce ain union legisla i e ac s.
38A dokumen um hi a kozási száma: COM/2022/496 inal.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
17
e üle é ől e példák is az szemlél e ik, hogy a ejlődés megállí ha a lanul
zajlik.
Az egészségügyben is új jellegű munkakö öke , új isme e anyago igényelnek
ezek a endsze ek, amelyek működésük so án elképesz ő mé e ű ada o
dolgoznak el.
Több sze ző hangsúlyozza, hogy mes e séges in elligencia szabályozás csak
kölcsönha ásban lesz e edményes, például az ada kezelési szabályozással, így
a GDPR endele el együ esen.
Az Eu ópai egészségügyi ada é
Az AI Ac endele - e eze megalko ásako is ámu a ak a a, hogy a
ku a óknak lehe ősége kell biz osí ani, hogy a endele hez kapcsolódó
e ékenységi e üle ükön belül hozzá é jenek a meg elelő módon
összegyűj ö és ki áló minőségű ada készle ekhez, me így ga an álha ó,
hogy az eu ópai MI-ku a ás e senyképes ma adjon.
Ilyen cél szolgál például az Eu ópai egészségügyi ada é lé ehozásá ól szóló
ja asla 39. Ennek megalko ásá al a jogalko ó az kí ánja elé ni, hogy lehe ő é
áljon az egyének számá a az elek onikus személyes egészségügyi ada aikhoz
aló, nemze i és uniós szin ű okozo digi ális hozzá é és és azok ellenő zése,
o ábbá kialakí sa az elek onikus egészségügyi nyil án a ó endsze ek, a
ele áns o os echnikai eszközök és a magas kockáza ú
mes e ségesin elligencia- endsze ek alódi egységes piacá . Ez pedig
lehe ősége biz osí az egészségügyi ada ok kö e keze es, megbízha ó és
ha ékony ku a ásához, inno ációs, szakpoli ikai és szabályozási
e ékenységekhez aló elhasználásához.40
Szabályozási ké dések
Ahogy a mes e séges in elligencia egy e jobban ejlődik és egy e el e jed ebbé
álik a á sadalomban, úgy álik egy e össze e ebbé az a ké dés, hogy hogyan
szabályozzuk ezeke a bonyolul endsze eke . Ugyanis egy ész a úl szigo ú
szabályozás el oj ja az inno áció és ko lá ozza a mes e séges in elligencia
po enciális előnyei , más ész a meg elelő szabályozás hiánya komoly ká oka
okozha az egyéneknek és a á sadalom egészének. E ké égle közö i
meg elelő egyensúly meg alálása k i ikus on osságú a mes e séges
39A dokumen um hi a kozási száma: COM(2022) 197 inal
40Lásd bő ebben: Eu ópai egészségügyi ada é - h ps://heal h.ec.eu opa.eu/eheal h-digi al-
heal h-and-ca e/eu opean-heal h-da a-space_hu (U olsó meg ekin és: 2023.01.12)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
18
in elligencia biz onságos és ha ékony alkalmazásának biz osí ása
szempon jából úgy a mohácsi be egek számá a, min a wü zbu gi kó ház
dolgozói számá a.
A szigo ú szabályozásból akadó po enciális eszélyek e igyelmez e a
common law jog endsze ben gondolkodó sze zők is. A ká é í ési jog ( o law)
szabályai előnyben észesí ik a meg elelő gondosság (s anda d o ca e)
anúsí ásá a mes e séges in elligencia dön ései el szemben az egészségügyi
ká é í ési pe ekben. Ha az o os a szakmai p o okollok sze in indokol
kezelés ja asolja a páciensnek, akko ál alában nem lesz megállapí ha ó a
ká é í ési elelősségük akko sem, ha igazolha óan jobb e edménnyel já
olna egy al e na í gyógymód az ado be egnek a konk é ese ben. Az o os
endsze in akko onha ó elelősség e, ha nem esz elege a gondossági
kö eleze ségének, és ebből ki olyólag személyi sé ülés, ká é i a be ege .
Mi el a ká é í ési jog kizá ja a elelősség e onás a meg elelő gondosság
anúsí ása melle , az o os számá a a legbiz onságosabb ú az, ha a szakmai
p o okolloknak meg elelő eljá ás kö e i, és igyelmen kí ül hagyja a
mes e séges in elligencia ál al ja asol megoldás , ha az az e ől aló el é és
ja asolná. Ez el ehe ően isszaszo í ja, há ál a ja az MI eszközök
alkalmazásá , és az e e o dí o ejlesz éseke is (Nicholson, Ge ke, Cohen
2019).
Álláspon unk sze in - az angolszász jog endsze hez hasonlóan (Nicholson,
Ge ke, Cohen 2019) - akko me ülhe el az egészségügyi in ézmény ká é í ési
elelőssége, ha az o os e ékenysége ká okoz, és nem az ado helyze ben
el á ha ó maga a ás anúsí o a. Ha a mes e séges in elligencia a kö e endő
gyógykezelés e ja asla o esz, elképzelhe ő, hogy biz onságosabb az o os
szempon jából igyelmen kí ül hagyni a szakmai no mák ól úlságosan el é ő,
ado ese ben a be eg számá a előnyösebb eljá ás .
É dekes ellen é e szolgál a egy empi ikus ku a ás, mely ké dőí es elmé és
módsze é el a a ke es e a álasz , hogy az esküd szék milyen módon bí álná
el az o osi ká okozás akko , ha a mes e séges in elligencia dön ése is
köz eha a gyógykezelés ki álasz ásánál. A ku a ás e edménye az mu a a,
hogy egy po enciális esküd szék el ogadha óbbnak a ja az a megoldás , ha
az o os kö e i a mes e séges in elligencia ja asla á , ügge lenül a ól, hogy
az a szakmai p o okolloknak meg elel, agy sem (Ke in, Nielsen, S emi ze
2021). Ezek a megállapí ások alán kisebb ha ással bí nak a hazai
joggyako la a, ekin e, hogy Magya o szágon a polgá i jog i áka nem
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
19
esküd szék ú ján dön i el a bí óság, azonban nem zá ha ó ki, hogy ez a
személe e a kon inen ális jog endsze bí ái is á eszik.
A mes e séges in elligencia szabályozásának egyik ő kihí ása a echnológia
gyo san ál ozó e mésze e. A hagyományos szabályozási ke e ek nem biz os,
hogy képesek lépés a ani az inno áció ü emé el, és új megközelí ések e
lehe szükség annak biz osí ásához, hogy a mes e séges in elligencia
alkalmazása elelős és e ikus módon ö énjen. Emelle a különböző ípusú
mes e séges in elligencia- endsze ek különböző ípusú szabályozás
igényelhe nek, ami o ább bonyolí ja a ké dés .
E kihí ások ellené e mind nemze i, mind nemze közi szin en ö én ek
e ő eszí ések a mes e séges in elligenciá a ona kozó i ánymu a ások és
szabályozások kidolgozásá a. Az Eu ópai Unió például ja asla o e az e ikus
mes e séges in elligenciá a ona kozó ke e endsze e, amely az
á lá ha óságo , az elszámol a ha óságo és az embe i elügyele e
hangsúlyozza. Az Egyesül Államokban a Na ional Ins i u e o S anda ds and
Technology kidolgoz a a mes e séges in elligencia kockáza kezelési
ke e endsze é , amely i ánymu a ás nyúj a sze eze ek számá a a
mes e séges in elligenciá al kapcsola os kockáza ok kezeléséhez.
A jelen anulmány a o ábbiakban az izsgálja, hogy milyen ké dések
me ülhe nek el az MI egészségügyben ö énő alkalmazása kö ében és a
kialakuló szabályozás milyen i ányba mu a .
A elelősségi p obléma megha á ozása
A mes e séges in elligencia működése újsze ű kihí ásoka a elelősség an
ekin e ében. A elelősség ől jogágakon á í elően elmondha ó, hogy
alap e ően az embe i jogsé ő maga a ások szankcionálása é dekében
elállí o el é el endsze ől beszélhe ünk, mely a jogellenesség, az okoza i
össze üggés és a é kesség ( el óha óság, bűnösség) meglé e ese én lehe ő é
eszi ezen maga a ások szankcionálásá .
Ál alánosan el ogado az a meglá ás, hogy a mes e séges in elligencia
endsze ek, őkén a gépi anuláson alapuló endsze ek leg őbb p oblémája
elelősségi szempon ból azok kiszámí ha a lansága. Egyesek ne ezik ez a
jelensége az MI inde e minizmusának, agy a en ebb emlí e eke e doboz
(black box) ha ásnak41, a lényeg azonban ugyanaz: an egy embe i maga a ás
41Megjegyzendő, hogy a black box ha ás elődizhe i a gép megmagya ázha a lan, bonyolul
működése melle az algo i mus sze zői jogi édelme is. Ebben az ese ben elő o dulha , hogy a gép
működése nem a echnológia sajá ossága mia , hanem jogi okokból megisme he e len a
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
20
- u así ás adnak a gépnek, agy meg e ezik a gép működésé . Az MI ezu án
működésbe lép, alami ö énik a gépen belül: ez az a mozzana , ami ől nagyon
ke ese udunk, és nehezen állapí ha ó meg a ényleges működés. A
ége edmény azonban égülis öbbnyi e az, ami e számí o a p og amozó, de
nem mindig: a működési bizony alanság mia ez nem minden ese ben lesz
igaz. A komoly ké dés a bün e őjogi és a polgá i jogi elelősség szempon jából
is az, hogy ha a működés bizony alansága jogsé és e edményez, az mennyi e
kö he ő aká a elhasználóhoz, aká az embe hez?
Előszö különbsége kell ennünk a különböző MI endsze ek közö . A
köznyel és bizonyos ese ekben a jogi odalom is ellá ja a ’mes e séges
in elligencia’ jelző el azoka az eszközöke is, amelyeknél ez a megne ezés
nem el é lenül megé demel . Az el é ő működési el en úl az okosó ák,
okos ele onok, egyéb ehhez hasonló eszközök nem endelkeznek ezzel az
emlí e , csak bizonyos echnológiák a jellemző ulajdonsággal, hogy a
működésük kiszámí ha a lan.42 Vegyünk például egy en ebb emlí e , a
bő be egségek diagnosz izálásá a szolgáló szo e . Egy bizonyos ejle ségi
szin u án az embe i elhasználó, és a ejlesz ő számá a is megjósolha a lan
lesz, hogy a endsze kép elisme ő szo e e pon osan milyen okból minősí
egy el ál ozás osszindula ú dagana nak, egy másika pedig mié nem. A
működési el azon alapszik, hogy öbb ízeze kó ese , és annak helyes
diagnosz izálásának be áplálása u án a gép képes lehe a o ábbiakban egy éles
helyze ben is helyesen dön eni. A p oblémamegoldás olyama a ehá - az
embe i o os gondolkodásá ól el é ően - nem in ui í , a ényleges apasz alás
a szak udással összekö ő módon ealizálódik, hanem elisme éssel, a ko ábbi
e edmények séma sze in i kö e ésé el. Ebből a működési el ből az is
kö e kezik, hogy soha nem udja a elhasználó, ille e a ejlesz ő eljes
pon ossággal megjósolni, hogy milyen e edmény á ha ó a gép ől.
elhasználók számá a. Te mésze esen ebben az ese ben az algo i mus megalko ói isme ik a
működés , és ez az ese nem a ozik az alább isme e e elelősségi p oblémakö be (Rudin 2019).
42A e jedelmi ko lá ok okán nem é ünk ki észle esen a különböző endsze ek közö i
echnológiai el é ések e. Felelősségi szempon ból azonban ebben az ese ben a gépi anuláson
(ön anuláson, mély anuláson) alapuló mes e séges in elligencia ese én me ül el az
elő elá ha a lanság ké dése, míg az ebbe a kö be nem a ozó eszközök az elő e kódol
algo i musok ka egó iájába onha óak. A kiszámí ha a lanság ki ejeze en ez u óbbi
ka egó iába a ozó echnológiák ese én nem me ül el. Részle esebben a gépi anulás ól lásd:
(K is ó 2002). A gyenge és e ős mes e séges in elligencián alapuló különbség é ellel
kapcsola osan lásd: (Z. Ka la ics 2015).

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
21
A elelősségi p obléma magja ebből az „önálló”, az embe i e ékenység ől és
elő elá ha óság ól észben ügge lenedő működésből akad. Kijelen he ő ehá ,
hogy az embe i köz eha ás nélkül, gépi anuláson alapuló algo i mus olyan
megoldások elisme ésé e képes, melye az alko ója nem áplál be a gép
elkészí éseko , ebből kö e kezően olyan dön ések meghoza alá a is képes,
mely dön ések e sem a p og amozó, sem a elhasználó nem ado u así ás .
É dekes p oblémá e he el az a helyze , amiko az o osi diagnosz ika
mes e séges in elligencia elhasználásá al készül el a páciens észé e, mely az
ado ese ben hibás diagnózis a almaz, melyből akadóan a páciensnek ká a
kele kezik, agy személyiségi jogai (például éle hez, es i épséghez,
egészséghez űződő jogá ) megsé ik.
Felme ül a ké dés, hogy a páciens ilyen ese ben ki el szemben é ényesí he i
a személyiségi jogsé ésből e edő, sé elemdíj i án i, alamin ká é í és i án i
igényé .
A ká osul kizá ólag az köz e í ő el áll sze ződéses jog iszonyban, a ká
azonban köz e lenül az algo i mus hibás működése, és a szako osi kon oll
nem meg elelő ol a mia szen ed e el. A ká osul megp óbálha pe indí ani
kizá ólag a köz e í ő el szemben sze ződésszegés e hi a koz a, amennyiben
bizonyí ani udja, hogy a ká kizá ólag a sze ződés megszegése oly án
kö e keze be. Többek közös ká okozásá a hi a koz a megkísé elhe i a hibás
diagnózis elállí ásában köz eműködő alamennyi személy pe lésé , mely
ese ben észben a sze ződésszegéssel, észben a sze ződésen kí ül okozo
ká oké aló elelősség szabályainak alkalmazásá a ke ül so a pe
elbí álásako .43
Felme ülhe , hogy a páciens a e mék elelősségi szabályok a hi a koz a
köz e lenül a mes e séges in elligencia endsze előállí ójá al (gyá ójá al)
szemben ámasz kö e elés . Ebben az ese ben - amennyiben a páciens
bizonyí ani udja, hogy a ká kizá ólag az algo i mus hibás működésé e
eze he ő issza - a diagnosz ikai eszköz gyá ójá ól köz e lenül kö e elhe ő
a ká é í és.44
43Az Eü . 244. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgál a ásokkal össze üggésben
kele keze ká igények ekin e ében a sze ződéses kapcsola ennállásá ól ügge lenül a
delik uális elelősség szabályai ke ülnek alkalmazás a.
44A common law jog endsze ű o szágokban elme ül az a dogma ikai p obléma, hogy az
o osi diagnosz ikai MI endsze elhasználója nem a páciens, hanem az egészségügyi
szolgál a ás nyúj ó o os/kó ház. Ebben az é elmezésben a gyá ó az o osnak kö eles a
e mékkel kapcsola os ájékoz a ás megadni. Amennyiben a kapo ájékoz a ás alapján az
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
22
A szako os munka állaló al szemben ká é í ési igény a ká osul
köz e lenül nem é ényesí he . A P k. szabályai sze in az alkalmazo a
ha madik személynek (a páciensnek) okozo ká é csak szándékos ká okozás
ese én elel, minden más ese ben a ká osul al szemben a munkál a ó a
elelős.45
Nehezebb lehe a megí élése az algo i mus ál al okozo ká meg é í ésének. A
en ebb isme e e kö ülmények oly án nem zá ha ó ki, hogy a pe beli
bizonyí ás so án a megállapí o ények alapján az algo i mus meghibásodása
nem eze he ő issza sem a szolgál a ó, sem a szo e ejlesz ő agy más
személy köz eha ásá a: bebizonyosodha , hogy a hibás működés kizá ólag a
mély anuláson alapuló ejlesz ési módsze e edményekén kö e keze be.
Figyelemmel a P k. ona kozó szabályai a, elképzelhe ő, hogy a ká é í ési
elelősség megállapí ásához szükséges okoza i össze üggés nem állapí ják
meg egyik alpe es ekin e ében sem, agy ese leg alamennyi alpe es sike esen
kimen i magá a elelősség alól.
To ábbi ké déskén me ülhe el, hogy mikén kell kezelni az o os és az
algo i mus szolgál a ó él elelősségének belső megoszlásá . A jelenlegi
o osi szakmai p o okollok alapján nehezen elképzelhe ő, hogy elelősség
nagyobb észé a mes e séges in elligenciá szolgál a ó a e helné a
jogalkalmazó. A olyama ok azonban alán inkább abba az i ányba mu a nak,
hogy a jö őben - a köl ségha ékonyság és a munka e hek csökken ése
é dekében - a mes e séges in elligencia diagnosz ikája lehe az elsődleges,
agy aká a kizá ólagos eszköz a a, hogy a páciens o ábbi kezelésé e
ja asla o nyúj son a szű és alapján.
Megoldási lehe őségek az eu ópai jogalko ás ük ében
E e a helyze e kí án megoldás nyúj ani az Eu ópai Pa lamen
2020/2014(INL) számú ajánlása a mes e séges in elligenciá a ona kozó
polgá i jogi elelősség endsze el kapcsola ban.46 Az ajánlás mellékle ekén az
EP Jogi Bizo sága kidolgozo egy uniós endele e ona kozó ja asla o , mely
egy MI echnológiánkén di e enciál megoldás ja asol . Kimen és nem ű ő,
szigo ú elelőssége állapí meg a e eze a magas kockáza ú MI endsze ek
o os nem á ja el a be egnek az MI endsze el kapcsola os kockáza oka , az ebből e edő
ká oka kö eles iselni. Lásd: (Sulli an, Schweika 2019).
45A munkál a ó hely állási kö eleze sége ké désében észle esen lásd (Pajo 2016).
46Elé he ő: h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/doceo/documen /A-9-2020-0178_HU.h ml# i le2
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
23
üzemben a ói a, ha az MI- el össze üggésben ká okozna.47 Ebben a
ekin e ben üzemben a ónak ekin e ék mind az MI- endsze ehlasználójá
( on end-üzemel e ő), mind az MI- endsze ejlesz őjé (backend-
üzemel e ő). Ezzel szemben a nem magas kockáza ú endsze ek ese én
é kességen alapuló kimen és esz lehe ő é a e eze , o ábbá is maio
ese én is men esül a ká é í ési elelősség alól.48
Az eu ópai unió jogalko ási olyama ában ké i ányel szolgálja jelenleg a
mes e séges in elligencia működése ál al okozo ká ok ekin e ében a polgá i
jogi elelősség endezésé . A e mék elelősségi i ányel módosí ása melle
különösen a sze ződésen kí ül okozo ká ok a ona kozó elelősségi
szabályoka endező i ányel (MI elelősség i ányel ) e eze e bí ebben a
kö ben jelen őséggel.49
Az i ányel célja az, hogy a ká osul jogé ényesí ésé megkönnyí se
(bizonyos ese ekben lehe ő é egye) a ká okozó al szemben. Ez a helyze e
alap e ően ke ő, megdön he ő élelem elállí ásá al igyekszik meg e em eni.
Összességében elmondha ó, hogy ennek a jogszabályi endezésnek a célja a
kiszámí ha a lanságá , az MI- endsze működésének a ká okozó
maga a ásához aló kö he ésének hiányosságá kí ánja akkén o osolni,
hogy lényegében megke üli a eke e doboz izsgála á .
Az első élelem a ká okozó el óha óságának élelmezésé eszi lehe ő é.50 A
ká osul ké he i, hogy mu assák be az MI működéséhez kapcsolódó
bizonyí ékoka (az MI ejlesz ési dokumen ációi ). A bizonyí ékok
bemu a ásá a kö elezhe ő az MI- endsze szolgál a ója, de a elhasználója is.
Ahhoz azonban, hogy a bí óság el endelje a bizonyí ékok bemu a ásá , a
ké elme olyan ényekkel kell alá ámasz ani, melyek alószínűsí ik a
ká é í ési igény megalapozo ságá . Ha a bizonyí ékok bemu a ásá a
ona kozó bí ósági elhí ásnak nem esz elege a ká okozó, akko élelmezni
kell a el óha óságá .
47Eu ópai Pa lamen 2020/2014(INL) számú ajánlásának mellékle e, 4. cikk.
48Eu ópai Pa lamen 2020/2014(INL) számú ajánlásának mellékle e, 8. cikk. É dekes módon
a e eze nek ezen cikkében is megjelenik az az el á ás, hogy a mes e séges in elligencia
gyá ója együ működés e kö eles a ká osul al a jogsé és okának megállapí ása kö ében.
49A dokumen um elé he ő az alábbi linken: Ja asla a sze ződésen kí üli polgá i jogi
elelősség e ona kozó szabályoknak a mes e séges in elligenciához aló hozzáigazí ásá ól (a
mes e séges in elligenciá al kapcsola os elelősség ől szóló i ányel ) h ps://eu -
lex.eu opa.eu/legal-con en /HU/TXT/?u i=CELEX:52022PC0496 (2023. 01. 30.)
50MI elelősség i ányel 3. cikk (5) bekezdés.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
24
Ha a ká osul bizonyí ja, hogy a ká okozó el óha óan já el, és az MI- endsze
működése ká e edményeze , o ábbá alószínűsí he ő, hogy a el óha ó
maga a ás be olyásol a az MI működésé , akko élelmezni kell, hogy az
alpe es maga a ása és a ká bekö e kez e közö okoza i össze üggés áll
enn.51
Té elezzük el, hogy az MI kiszámí ha a lansága mia nem udha ó pon osan,
még szaké ői eszközökkel sem, hogy mié működö úgy a endsze , hogy az
ká eseménnyel já . Lehe , hogy a p og amozó hibázo , de lehe , hogy a gép
sajá os, kiszámí ha a lan működése mia ö én a ká esemény: nem
állapí ha ó meg a jogsé és pon os oka. Az okoza osság ekin e ében az
i ányel alapján ha bizonyí o , hogy a ká okozó elmulasz o a a gondossági
kö eleze ségé , és alószínűsí he ő, hogy ez alamilyen módon ha ással ol
az MI működésé e, akko a meg ö én ká oka be kell udni a
elhasználó/gyá ó maga a ásakén . Leegysze űsí e: ha nem já el meg elelő
gondossággal a ká okozó az MI működ e ése, agy megalko ása so án, akko
elelősség e onha ó a ká okozásé , ügge lenül a ól, hogy ese leg nem
konk é an ez okoz a a ká .
Az i ányel ek a nagy előnye az, hogy ez a p oblémakö megke ülik, ha úgy
e szik. Az eu ópai jogalko ó élelmeke állí el, melyek a el óha óságo , és
az okoza i össze üggés megalapozzák. A el óha óság (az i ányel
szóhasznála a sze in a gondossági kö eleze ség elmulasz ása) akko
élelmezhe ő, ha az MI endsze dokumen ációjá a bí óság elhí ása ellené e
nem bocsá ja endelkezés e a ká okozó. Ez inkább egy pe beli, eljá ásjogi
szankciókén ogha ó el.
Összegzés
A en iek alapján lá ha ó, hogy mind a hazai, mind az eu ópai jogalko ónak
nagy igyelme kell o dí ania a a, hogy a kockáza oka kiegyenlí ő, de a
ejlődés sem akadályozó endsze ben szabályozza ál alában a mes e séges
in elligenciá , de különösképpen az egészségügyi MI- endsze eke .
Maguk az egészségügyi MI- endsze ek ké okból is nagy po enciállal bí nak a
jö ő ku a ásai ekin e. Egy ész a diagnosz ikai, alamin a gyógykezelés
ja asló mes e séges in elligenciák egy jól modellezhe ő endsze ben
működnek, mely - egyes más algo i musokhoz képes - kiszámí ha óbb,
biz onságosabb működés ehe nek lehe ő é. Más ész olyan speciálisan
51MI elelősség i ányel 4. cikk (1) bekezdés
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
31
nyomán a dzsihádis a p opaganda agol abbá ál . Az ideológiáka pedig
gyak an kisebb online pla o mokon és já ékpla o mokon e jesz e ék.53 Ha
összehasonlí juk a e o ámadásokkal kapcsola os össze oglaló ada ai , akko
megállapí ha ó, hogy 2017-ben és 2020-ban is íz e o ámadás alósul meg,
mely alapján az é ék s agnálásá ól beszélhe nénk, iszon lá a a 2018 és a
2019-es ada oka , ahol ez az é ékcsökkenés mu a o , megállapí ha ó, hogy
2020-ea nő a e o ámadások száma. Az össze oglaló sze in 2020-ban
mindössze négy e o ámadás sike ül meghiúsí ani, míg ez a szám 2017-ben
izenegy ol . Ezen ada ok alapján megállapí ha ó, hogy nehezebb a küzdelem
a e o ámadásokkal szemben, hiszen a e o is a csopo ok, ille e
sze eződések sokkal ki inomul abbá és nehezebben elde í he ő é álnak. Ez
pedig öbbnyi e annak köszönhe ő, hogy a adikalizálódás ha ásá a öbb ago
udnak obo ozni, és az in e ne hálója mögé búj a ész e é lenül konspi a í
e ékenységen ke esz ül újabb és újabb me ényle eke elkö e ni. Az
Eu ópában zajló adikalizálódás leküzdésének agy legalább mé séklésének
alap e ő kö e elménye lenne az in e ne en e jedő szélsőségek azonosí ása,
ille e leküzdésük é dekében oly a o e ékenység biz osí ása. Ugyanis
amennyiben a adikalizálódás ellen ö énő ellépés sike es, azzal elejé lehe
enni a e o ámadások elkö e ésének nem csak az Eu ópai Unióban, hanem
ilágszin en is. A o ábbiakban az egyes e o ámadásokkal kapcsola ban
ezekhez kö ö en sze e ném isme e ni az Unió e o izmus elleni küzdelem
é dekében e e ő eszí ései .
A mad idi e o ámadás ha ása az Közösség e o izmus elleni
ellépésé e
2004. má cius 11-én spanyol ő á os asú onalain a pén ek eggeli csúcs
idején öbb helyen el obban o pokolgépek jól megsze eze ámadás a
u alnak, amely elő semmi éle bejelen és nem é keze a endő ség e. A
me ényle e kö e ően a spanyol ha óságok azonnal e akuál ák a mad idi
őpályaud a , az A ocha- . A gyo s elmé ések sze in a őpályaud a on és
közelében hé bomba obban , míg o ábbi ke ő a Pozo, és egy a San a
Eugenia asú állomáson. A e o ámadás mind a há om helyszínen nagyjából
egy időben ö én , és könnyen meglehe , hogy az elkö e ők el á ásainál
kisebb pusz í ás okoz ak, hiszen a sze el ények még nem é kez ek be a
53h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/socie y/20210628STO07262/ e o izmus-
az-eu-ban- amadasok-halalese ek-es-le a oz a asok-2020-ban (U olsó le öl és: 2023. januá 12.)

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
32
pályaud a a. Mad idban pe ceken belül elu alkodo a káosz. A e o ámadás
ke őszáz embe éle e kö e el .54 A hi a alos nyomozás sze in a ámadás
mögö egy, az al-Káida onzáskö ében álló e o csopo áll , amely azonban
nem ol köz e len kapcsola ban az al-Káidá al. A e o is ák a
obbanóanyago bányászok ól ásá ol ák.
A 2004. má cius 11-i mad idi e o me ényle eke kö e ően az eu ópai
eze ők nyila koza o ogad ak el a e o izmus elleni küzdelem ől. Egyebek
melle megállapod ak abban, hogy lé ehozzák a e o izmus elleni küzdelem
uniós koo diná o ának isz ségé .55 A koo diná o elada a elsőso ban az, hogy
koo dinálja a e o izmus elleni küzdelem e én e Uniós in ézkedéseke ,
nyomon kö e i az EU e o izmus elleni küzdelemmel kapcsola os s a égiájá .
Emelle szakpoli ikai ajánlásoka nyúj be, és kiemel e ékenységi e üle eke
ja asol a Tanácsnak, o ábbá olyama osan igyelemmel kísé i az összes uniós
eszköz , beszámol a Tanácsnak, alamin meghozza a anácsi ha á oza okból
e edő in ézkedéseke .56 A koo diná o egyik leg on osabb elada a, hogy
össze ogja a anács e ékenységé a e o izmus elleni küzdelem e én, de
kiemel elada ai közé a ozik még, hogy az Eu ópai Unió Helyze elemző
Közpon ja és az Eu opol ál al készí e enyege e ségelemzés és jelen ések
alapján (Nyi ay 2016). Összességében elmondha ó, hogy a koo diná o
elada a a segí ségnyúj ás meg es esí ése (Nyi ay 2016:82), mely a
e o izmus ha á okon á nyúló enyege e sége ekin e ében, alamin
kockáza ainak kezeléséhez, o ábbá az együ es ellépés, alamin az
in o mációcse e biz osí ása é dekében jelenik meg.
Az Eu ópai Unió belügyminisz e einek közös 2020-ban e nyila koza a a
közelmúl ban ö én e o ámadásoka ille ően egyé elműen hangsúlyoz a az
Unió e o izmus elleni küzdelemé elelős koo diná o a sze ep állalásának
mege ősí ésé , ekin e el a Közösség e őszakos szélsőségekkel szembeni
küzdelmé e, alamin a e o izmus elleni küzdelem kulcs on osságú
ké déseinek meg álaszolásá a.57 Összességében megállapí ha ó, hogy a
mad idi e o ámadások kö e kez ében lé ehozo in ézmény, agyis a
54 h p://www.eu opee .hu/eu/mad id020311.h ml (U olsó le öl és: 2023. januá 12.)
55h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/#coun e -
e o ism%20coo dina o (U olsó le öl és: 2023. januá 12.)
56h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/coun e - e o ism-
coo dina o / (U olsó le öl és: 2023. januá 12.)
57h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2020/11/13/join -s a emen -by-
he-eu-home-a ai s-minis e s-on- he- ecen - e o is -a acks-in-eu ope/ (U olsó le öl és:
2023. januá 12.)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
33
e o izmus elleni küzdelem koo diná o a egy kiemel sze epe kap a Közösség
egységes ellépése é dekében a e o ámadások e én. Az Unió és a polgá ok
biz onsága elsődleges, amelynek é dekében olyan in ézkedések e an szükség
melyek á ogóan ga an álják az é in e cél elé ésé .
A 2015-ös pá izsi e o ámadása ha ásai
2015. januá 7-én, sze dán egy dzsihádis a es é pá os, Saïd Kouachi és
Ché i Kouachi beha ol a Cha lie Hebdo he ilap sze kesz őségébe, és öbb
ben a ózkodó , ille e egy kié kező endő ki égze . Másnap egy elük
kapcsola ban álló dzsihádis a, Amedy Coulibay lelő egy endő , egy másika
megsebesí e . A Cha lie Hebdo ellen elkö e e me ényle u án az egész
o szág a ki e jedő embe adásza kezdődö , amely januá 9-én dupla
úszej ésbe o kollo . A Kouachi i é ek a Seine-e -Ma ne megyei
Damma in-en-Goële ipa e üle én egy nyomdába ha ol ak be, ahol, min
kide ül , nem ol udomásuk a benn a ózkodók ól, míg Coulibay
Pá izs kül e üle én egy bol ban ej e úszoka , ami halálos áldoza oka
kö e el . Az embe adásza ban ész e ő különleges e ők égül
meg ohamoz ák az épüle eke , és mindhá om elkö e ő lik idál ák (Bányász
2010:71-72).
Tekin e el a a, hogy a pá izsi e o ámadás mélyen meg endí e e az
eu ópaiaka az állam- és ko mány ők B üsszelben 2015. eb uá 12-én nem
hi a alos ülés a o ak. Ahol hi e e ek a még megha á ozóbb ha c melle
melye a Közösség é ékei el szemben ellépőkkel kell meg í ni. Valamin
hangsúly ek e nek a e o izmus elleni ellépés és olyan alap e ő
undamen umok édelme melle , min az embe i jogok, ille e a jogállamiság
ma adék alan isz ele ben a ása. Mindezek meg alósí ása é dekében
biz osí ani kell a polgá ok biz onságá ól aló gondoskodás elsőso ban, az
eu ópai u asnyil án a ási endsze e ona kozó i ányel el ogadásá al,
alamin a schengeni ö eze ad a lehe őségek kiaknázásá al a külső ha á ok
mege ősí ése és ellenő zése ona kozásában. To ábbá meg kell állapodni
abban, hogy a szabad mozgáshoz aló jogo él ező egyének szisz ema ikus és
összehangol , közös kockáza i mu a ókon alapuló ellenő zésé a e o izmus
elleni küzdelem szempon jából ele áns ada bázisokban be ezessék. Emelle
ö ekedni kell az in o mációcse e elő é be helyezésé e a agállami ha óságok
ona kozásában elsőso ban az Eu opol és az Eu ojus ke e ei közö . A
második szempon melye a nem hi a alos ülésen el ogad ak a e o izmus
elleni küzdelem e én az, hogy elejé kell enni a adikalizációnak, és meg kell
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
34
ő izni az é ékeke . Ennek elsődleges o mája a adikalizáció és
szélsőségessége magában ho dozó in e ne es a almak el á olí ásának
biz osí ása a agállami alko mányokkal összhangban. To ábbá hangsúly kell
ek e ni egy olyan pá beszéd kialakí ásá a mely a allási néze ek közö i
megkülönböz e ésmen essége az el ogadás és a pá beszéd lehe őségének
biz osí ásá e edményezi, ille e a adikalizáció kiaknázó képzések, ok a ás és
á sadalmi in eg ációs kezdeményezések meg alósí ásá is biz osí ani kell.58
Ezen második szempon é ényesí ése ehá széleskö ben kapcsolódik a
e o izmus gyöke ének agyis a adikalizációnak a kiküszöböléséhez, és ezzel
a e o izmus elleni küzdelem ha ékony biz osí ásához.
A ha madik szempon mely a 2015. eb uá 12-én a o nem hi a alos
ülésen kiemelés e ke ül , azaz Eu ópai Unió nemze közi pa ne ei el aló
együ működés hangsúlyozása és elmélyí ése. Ezzel elsőso ban a
álságkezelés az EU első elada a a dél ől szomszédos o szágokban. To ábbá
szo osabb a kell űzni az együ működés a biz onsági ké dések és a
e o izmus elleni küzdelem e én olyan o szágokkal, min a közel-kele i,
észak-a ikai agy Száhel-ö eze i o szágok, mindezek melle hangsúlyozni
kell az együ működés az ENSZ ke e ében működő e o izmus
ilág ó umá al is. Tehá az elsődleges cél a pá beszéd és az együ működés
meg e em ése az egyes kul ú ák és a ci ilizációk közö .59 Az i megha á ozo
célok, melyek a pá izsi e o ámadás kö e kez ében ke ül ek
meg ogalmazás a olyan jelen őséggel bí nak, melyek nem csak a Közösség
e üle én belül ö énő megoldásoka helyezik elő é be, hanem egyú al
ki e jesz ik a szabadság a biz onság és a jog é ényesülésének é ségé
nemze közi szin ek e is. Mindezek alapján megállapí ha ó, hogy a e o izmus
elleni küzdelemnek nem csak az Unió ha á ain belül, hanem azon kí ül is
széleskö ben meg kell nyil ánulniuk.
A e o is ák Uniós jegyzéke, min a e o cselekmények megelőzésének
ha ékony eszköze
Az Eu ópai Unió a be eze őben emlí e 2011. decembe ében állí o a össze a
e o izmus elleni küzdelem észekén a e o cselekmények kapcsán é in e
és ez mia ko lá ozó in ézkedések ha álya alá a ozó személyek, ille e
58h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council-
s a emen - igh -agains - e o ism/ (le öl és dá uma: 2023. januá 12.)
59h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess- eleases/2015/02/12/eu opean-council-
s a emen - igh -agains - e o ism/ (le öl és dá uma: 2023. januá 12.)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
35
csopo ok jegyzéké . A jegyzéke endsze esen, agyis ha ha on a elül kell
izsgálni. Mindennek köszönhe ően az EU 2016 ó a alkalmazha szankcióka
az al-Káidá al, agy az ISIS-sel szemben, alamin a elük összekö e ésben
álló személyekkel sze eze ekkel szemben is.60 Mindezek alapján
egyé elműen elejé lehe enni a e o is a csopo ok ámoga ásának, és a
működésüke szolgáló anyagi eszközök elzá ásának. Fon os kiemelni, hogy a
e o izmus inanszí ozása agyis, az olyan cselekmények, melyek anyagi
lehe őségeke e em enek egy e o is a csopo működéséhez legalább olyan
komoly eszély jelen enek a Közösség e, min maga a meg alósí o
e o cselekmény. Így alapjaiban kell ellépni a e o izmus ámoga ása ellen,
agyis a e o izmus elleni küzdelem a megelőzés ona kozásában kell
kezdődjön. A ámoga ás azonban nem csak anyagi eszközök szolgál a ásán
ke esz ül alósulha meg, hanem a e o izmus elkö e ésé e aló obo zásban
is. Az egyes személyek elhí ása a e o cselekmények elkö e ésében sze epe
já szó csopo okban, agy egyéb sze eződésekben szin én nagyon magas
kockáza o jelen . A küzdelemnek ehá meg kell nyil ánulnia az olyan
személyegyesülések elleni ellépés ona kozásában, melyek célja a
e o cselekmény elkö e ése. Tehá a Közösség ál al a e o is ák ól eze e
jegyzék alapja a ha ékony ellépés és megelőzés ona kozásában szolgál
kiindulópon kén , így a e o izmus elleni küzdelem megelőzés
ona kozásában megnyil ánuló sze epe szin én p io i ás.
A jegyzékkel kapcsola ban az ál alános megállapodás az, hogy pon os
in o mációk alapján kell az kezelni, és el é lenül jelezni kell, ha az ado
személlyel, sze eze el, agy csopo al szemben igazságügyi ha á oza ke ül
meghoza al a. E ha á oza szólha e o cselekmény elkö e ésé ől, agy annak
megkísé lésé ől, ille e annak elősegí ése é dekében oly a o nyomozás ól,
agy bün e őeljá ás ól, agy az ado e o cselekmény mia ma asz aló í éle
ke ül meghoza al a. A jegyzékbe é el e abban az ese ben is so ke ülhe , ha
az ENSZ Biz onsági Tanácsa megállapí o a, hogy az ado sze eze
e o cselekmény kö e e el, agy azzal kapcsola ba hozha ó, és ez mia
elük szemben szankcióka lép e e éle be. A jegyzékben sze eplő
sze eze ekkel, csopo okkal, személyekkel kapcsola ban egyes in ézkedések
ke ülnek alkalmazás a úgy, min az egyes pénzeszközök alamin egyéb
60h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis / (U olsó
le öl és: 2023. januá 12.)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
36
pénzügyi eszközök be agyasz ása, alamin endő ségi és igazságügyi
együ működéssel kapcsola os in ézkedések.61
Összességében ehá on os kiemelni, hogy a e o izmus elleni küzdelem
ona kozásában, egy ha ékony eszközkén ha á ozha ó meg, a e o is ák
Uniós jegyzéke, amelynek célja a megelőzés, és a olyama os nyil án a ás. A
Közösség ehá e ha ékony endsze el is okozni kí ánja a e o cselekmények
elleni küzdelme .
Zá ó gondola ok
A e o izmus elleni küzdelem a XXI. század egyik megha á ozó kihí ása, ha
csak meg igyeljük égen mennyibe ke ül konk é an egy e o cselekmény
elkö e ése, endkí ül megdöbben ő, hogy ez az összeg az é ek elő ehalad á al
olyama osan csökken, hiszen ma má egy egysze ű ba kácsbol ban
besze ezhe ő eszközökből is készí he ő pokolgép. Így ó iási elada há ul a
Világ o szágai a, és emelle magá a az Eu ópai Közösség e is, hogy meg udja
édeni önmagá ezekkel a szélsőséges cselekményekkel szemben. Az Eu ópai
Unió olyan jelen ős é ékeke kép isel, min az alap e ő szabadság, agy a
éleménynyil ání ás szabadsága, agy aká a demok ácia, ha ezek ellen az
é ékek ellen ámadás in éznek, akko elsődleges elada annak issza e ése.
A e o cselekmények elhá í ásának on os szempon ja a polgá ok
biz onságának meg e em ése is, és ezen ke esz ül egy élelemmen es éle
biz osí ása a Közösségen belül. Összegzéskén elmondha ó, hogy a e o izmus
leküzdése é dekében a jelenben e Uniós e ő eszí ések szolgálják annak az
Uniónak a jö őbeli képé , mely biz onságo jelen a jö ő gene ációi számá a.
61h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains - e o ism/ e o is -lis /
(U olsó le öl és: 2023. januá 12.)

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
37
Felhasznál i odalom
1. Az Eu ópai Pa lamen és Tanács (EU) 2017/541 i ányel e a e o izmus
elleni küzdelem ől a 2002/475/IB anácsi ke e ha á oza el ál ásá ól,
alamin a 2005/671/IB anácsi ha á oza módosí ásá ól, az Eu ópai Unió
hi a alos lapja 2017.
2. Bányász Pé e (2010): Egy e o ámadás isszhangja a közösségi
médiában. Belügyi Szemle, (63), 71-85.
3. Nyi ai Mihály (2016): Az Eu ópai Unió és a e o izmus elleni küzdelem.
Ac a Humana, (5) 71-83.
4. Pék Richá d Tamás (2020): A e o izmus elleni küzdelem az Eu ópai
Unióban és a e o izmus egységes ogalma megalko ásának p oblémái.
Belügyi Szemle, 68(6), 71-87.
Online hi a kozások
1. h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/secu i y/20210121ST
O96105/ adikalizacio-az-eu-ban-mi -jelen -es-hogyan-lehe -
megakadalyozni
2. h ps://www.eu opa l.eu opa.eu/news/hu/headlines/socie y/20210628ST
O07262/ e o izmus-az-eu-ban- amadasok-halalese ek-es-
le a oz a asok-2020-ban
3. h p://www.eu opee .hu/eu/mad id020311.h ml
4. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains -
e o ism/#coun e - e o ism%20coo dina o
5. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains -
e o ism/coun e - e o ism-coo dina o /
6. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess-
eleases/2020/11/13/join -s a emen -by- he-eu-home-a ai s-minis e s-
on- he- ecen - e o is -a acks-in-eu ope/
7. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess-
eleases/2015/02/12/eu opean-council-s a emen - igh -agains - e o ism/
8. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/p ess/p ess-
eleases/2015/02/12/eu opean-council-s a emen - igh -agains - e o ism/
9. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains -
e o ism/ e o is -lis /
10. h ps://www.consilium.eu opa.eu/hu/policies/ igh -agains -
e o ism/ e o is -lis /
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
38
Pénzügyi kul ú a izsgála a egye emi hallga ók kö ében
Ha ay Dó a Anna1
1Taná segéd, Nyí egyházi Egye em, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 31/b, 0000-0002-9365-7778
INFO ABSTRACT
Ha ay Dó a Anna
ha ay.do [email protected]
Abs ac
The ques ion o he de elopmen o inancial li e acy and
inancial awa eness has ne e been mo e ele an han
nowadays, when economic and inancial echnical e ms such as
in la ion, exchange a e, cen al bank base a e, ecession, e c.,
low owa ds us in all a eas o li e. In o de o be able o in e p e
hese concep s and assess he impac hey ha e on ou own li es,
we mus ha e he highes possible le el o inancial awa eness
and inancial li e acy. We cons an ly make decisions in ou
e e yday li e. In o de o be able o make he "bes " decision
om a inancial poin o iew, we mus cons an ly imp o e ou
inancial li e acy. This means indi idual and social in e es and
esponsibili y a he same ime. In my su ey, I examined he
inancial awa eness and le el o inancial li e acy o s uden s
majo ing in spo s o ganiza ion a Nyí egyházi Uni e si y. I
looked o a co ela ion be ween inancial knowledge and
in e es and inancial awa eness and sa is ac ion.
Keywo ds
inancial li e acy,
awa eness and he
inancial aspec o ou
decisions
Kulcssza ak
pénzügyi kul ú a,
uda osság, dön éseink
pénzügyi e üle e.
Absz ak
Talán soha nem ol annyi a ak uális a pénzügyi kul ú a, a
pénzügyi uda osság ejle ségének ké dése, min napjainkban,
amiko az éle minden e üle én olyan gazdasági, pénzügyi
szakki ejezések á amolnak elénk, min az in láció, á olyam,
jegybanki alapkama , ecesszió s b. Ahhoz, hogy ezeke a
ogalmaka é elmezni udjuk, és elmé jük, hogy milyen ha ás
gyako olnak a sajá éle ünk e, endelkeznünk kell a pénzügyi
uda osság és a pénzügyi kul ú a minél magasabb szin jé el. A
mindenna
pjaink so án olyama osan dön éseke hozunk. Ahhoz,
hogy pénzügyi szempon ból minél „jobb” dön és hozhassunk,
olyama osan ejlesz enünk kell pénzügyi kul ú ánka . Ez
egysze e jelen egyéni és á sadalmi é deke és elelőssége is.
Felmé ésemben a Nyí egyházi Egye em spo sze ező szakos
hallga óinak pénzügyi ájékozo ságá és pénzügyi kul ú ájának
szin jé izsgál am. Össze üggés ke es em a pénzügyi
isme e ek és é deklődés, alamin a pénzügyi uda osság és
elégede ség közö .
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
39
Be eze és
A 2008-as pénzügyi, gazdasági álság ó a el el időszakban egy e öbbe
hallani a pénzügyi kul ú á ól ( inancial li e acy), annak sze epé ől és
ejlesz ési lehe őségei ől. Ahhoz, hogy megé hessük e sze eágazó ogalom
jelen ésé , okoza osan kell szűkí enünk a ókuszpon unka a kul ú a -
gazdasági kul ú a - pénzügyi kul ú a lépcső okain. „A kul ú a agy ci ilizáció,
ág e nog á iai é elemben az a komplex egész, amely magában oglalja a
udás , a hi e , a mű észe e , az e kölcsöke , a ö ény , a szokás és az embe
ál al a á sadalom agjakén megsze ze képességeke és szokásoka ” (Tylo
1871:1.). Kul ú a és gazdaság kölcsönösen ha nak egymás a. Egy ész a
gazdasági olyama ok be olyásolják az é ék endeke , no máka , eszméke ,
más ész pedig a kul ú a be olyásolja a gazdasági endsze eke , in ézményeke
és a iselkedési no máka , melyben on os szempon á álik a bizalom. (Husz,
Szán ó 2011). Gazdasági kul ú a ala annak el á ásá é jük, hogy a gazdasági
sze eplők miképpen gondolkodnak és cselekednek, hogyan iselkednek,
milyen szimbólumoka használnak, milyen é ékeke , í usoka és a i űdöke
kö e nek, milyen hagyományokkal és p e e enciákkal endelkeznek (Ko ács,
Ré ész, O szág 2013).
Jóllehe a pénzügyi kul ú a ogalma szakmai kö ökben má az 1900-as
é ekből isme ol , széleskö ű el e jedése a XX. század égé e, XXI. század
elejé e ehe ő. Hung és sze ző á sai anulmányában kilenc éle megközelí ési
móddal alálkozha unk (Hung és m sai 2009): a pénzügyi udás, a pénzügyi
olyama ok megé ése, a pénzügyi udás alkalmazási képessége és a
megsze ze apasz ala ok, a pénzügyi össze üggések és de iníciók isme e e, a
megalapozo pénzügyi dön ések meghoza alának képessége, a legalap e őbb
pénzügyi ogalmak isme e e, az egysze ű (alap e ő) pénzügyi dön ések
meghoza alának képessége, a megalapozo és uda os dön ések
meghoza alának képessége, alamin az egysze ű pénzügyi ogalmak
ha ásának isme e e.
Remund kiemeli, hogy a pénzügyi kul ú a ogalma éppoly össze e , min maga
a gazdaság. Nem szabad leszűkí eni azon pénzügyi isme e ek e, amelyek a
kul ú a lá ha ó, elszín ele i észé jelen ik. A pénzügyi kul ú a magában
oglalja a pénzügyi ogalmak és elméle ek isme e é , a pénzügyi ogalmak ól
aló kommunikáció képességé , a személyes pénzügyek kezelésé e aló
alkalmasságo , a meg elelő pénzügyi dön ések meghoza alának képességé és
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
40
a pénzügyi szükségle ek ha ékony e ezésébe e e bizalma (Remund
2010:4-7).
A nemze közi apasz ala ok - misze in egy ész a magasabban képze
embe ek pénzügyileg is ájékozo abbak, más ész pedig még a ejle o szágok
lakosságának nagy észe is pénzügyileg anal abé ának ekin he ő (Plakalo ić
2011) - má a közelmúl nagy pénzügyi álsága elő ái ányí o ák a igyelme
a pénzügyi edukáció on osságá a. Mindehhez ha hozzá esszük Richa d H.
Thale , a iselkedési közgazdaság an kép iselőjének megállapí ásá , misze in
az egyéni pénzügyi dön ések há e ében gyak an i acionális okok húzódnak
meg (Thale , Suns ein 2011), akko lá ha juk, hogy még nehezebb és
komplexebb elada al állunk szemben.
A pénzügyi e mékek és szolgál a ások piaca az u óbbi időben olyan
össze e é ál , hogy mindenkinek olyama osan megújuló isme e ek e,
já asságok a an szüksége ahhoz, hogy a szek o ál al kínál szolgál a ásoka ,
eszközöke biz onsággal udja igénybe enni. Ezé is e mésze es, hogy a
ku a ások, elemzések immá nem csupán a e mékeke , hanem sokkal inkább
az egyének pénzügyi iselkedésé , annak jellemzői , égső so on ehá a
ogyasz ók pénzügyi kul ú ájá izsgálják (Ko ács, Ré ész, O szág 2013).
A pénzügyi kul ú ában öbb közgazdasági és szociológiai ényező an jelen.
Mé ése éppen ezé össze e indiká o ok a alapozha ó, amelyek közül alán a
legegysze űbb módsze a ájékozo ság mé ése, ami azonban csak egy észé
agadja meg a izsgál e üle nek. (Bá czi, Zéman 2015).
Az OECD Nemze közi Pénzügyi Képzési Hálóza a (In e na ional Ne wo k
on Financial Educa ion, INFE) ál al kidolgozo módsze an nemze közi szin ű
pénzügyikul ú a- elmé és esz lehe ő é, mely a kö e kező
ogalommegha á ozással él: „A pénzügyi kul ú a a uda osság, isme e ek,
készségek, a i űdök és iselkedések kombinációja, melyek e szükség an a
megalapozo pénzügyi dön ések meghoza alához és égső so on az egyéni
pénzügyi jólé elé éséhez” (A kinson,Messy 2012:14).
A magya lakosság pénzügyi kul ú ájá és ájékozo ságá elmé ő eddigi
legá ogóbb jelen és az OECD ku a ói ál al kidolgozo nemze közi
módsze annal, a Magya Nemze i Bank (MNB) Pénzi ány ű Alapí ánya
megbízásából készül . Az első ízben 2010-ben égze , majd 2015-ben
megismé el elmé és megállapí ja, hogy míg a magya lakosság pénzügyi
in elligenciája, a pénzügyi ogalmak isme e e iszonylag magasnak mondha ó,
addig a pénzügyi uda osság (meg on ol , elő elá ó pénzügyi dön éshoza al,
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
47
4. áb a: Véleménye sze in mennyi e bánik jól a pénzzel?
Fo ás: sajá sze kesz és, n = 22.
Végeze ül a a is kí áncsi ol am, hogy mennyi e elégede ek anyagi
helyze ükkel (lásd 5. áb a)? Van-e össze üggés az anyagi elégede ség és a
pénzügyi é deklődés, ájékozo ság és a uda osság közö ? A álaszoka
ekin e az lá ha juk, hogy ha an (28%) eljesen elégede ek az anyagi
helyze ükkel. Ke esz áblás izsgála alapján kide ül, hogy ők az á lagosnál
jobban é deklődnek a gazdasági, pénzügyi ilág eseményei i án és sajá
megí élésük sze in jól bánnak a pénzzel. A ányá ekin e kiemelkednek a
közepesen elégede ek (9 ő, 41%), és annak, akik alig (4 ő, 18%) agy
egyál alán nem elégede ek az anyagi kö ülményeikkel (2 ő, 9%). Az
össze üggés izsgála okból az lá ha juk, hogy ők ke ésbé é deklődnek a
pénzügyek i án , közepesen bánnak jól a pénzzel és a családi köl ség e éssel
sem el é lenül annak isz ában. Ezen u olsó ké dés e edményeinek
é ékeléseko azonban ké dolgo nem hagyha unk igyelmen kí ül: (1) az
egye emi hallga ók anyagi helyze e ál alában még nagyban ügg a szülők, a
család anyagi helyze é ől; (2) lehe , hogy alaki é deklődik a gazdasági,
pénzügyi éle i án , magas pénzügyi kul ú á al és uda ossággal endelkezik,
mégis egy olyan á sadalmi agy munka állalói csopo agja, amelynek
anyagi megbecsül sége alacsonyabb, éppen ezé nem az előzőek hiányából,
hanem u óbbi ényből akadóan lesz alacsony az anyagi helyze é el aló
elégede sége.
0%
14%
33% 29%
24%
12345
Véleménye sze in mennyi e bánik jól a pénzzel?
1 = egyál alán nem 5 = maximálisan

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
48
5. áb a: Mennyi e elégede az anyagi helyze é el?
Fo ás: sajá sze kesz és, n = 22.
Összegzés
Összességében az mondha juk, hogy a elmé ésben ész e hallga ók
pénzügyi kul ú ája má jó alapokkal endelkezik, a pénzügyi ogalmakkal
közepesen annak isz ában, é deklődésüke ekin e (és az egye emi pénzügyi
ok a ásban aló ész é elnek köszönhe ően) a pénzügyi isme e eik á ha óan
o ább ognak bő ülni, pénzügyi kul ú ájuk magasabb szin e og ejlődni.
Egyé elműen lá szik, hogy oglalkoz a ja őke az anyagi jólé gondola a, és
má azzal is isz ában annak, hogy céljuk elé éséhez meg elelő szakmai
isme e ek e, a udás gyako la ba ö énő á ül e ésé e, ö id és hosszú á ú
e ezés e és elelős dön éshoza al a an szükségük. Megállapí ha juk, hogy a
hallga ók egy észe még nagyon az ú elején já , de öbbségük má szépen halad
a elé, hogy elmondhassa magá ól, hogy a kí án cél elé ése é dekében
igyekszik pénzügyi isme e ei bő í eni, pénzügyi já asságá és kul ú ájá
minél magasabb szin e ejlesz eni. A kapo e edmények isme e ében
kijelen he jük, hogy az ok a ási in ézmények nagyban hozzá udnak já ulni a
pénzügyi kul ú a és uda osság ejlesz éséhez. Minél szélesebb kö számá a
eszik elé he ő é a pénzügyi isme e ek ok a ásá , annál inkább hozzá udnak
já ulni a hazai elnő lakosság pénzügyi kul ú ájának ejlesz éséhez.
9%
18%
41%
5%
27%
12345
Mennyi e elégede az anyagi helyze é el?
1 = egyál alán nem 5 = maximálisan
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
49
Felhasznál i odalom
1. A kinson, Adele, Messy, Flo e-Anne (2012): Measu ing Financial
Li e acy: Resul s o he OECD / In e na ional Ne wo k on Financial
Educa ion (INFE), OECD Publishing, Pilo S udy, OECD Wo king Pape s
on Finance, Insu ance and P i a e Pensions, No. 15. h ps://www.oecd-
ilib a y.o g/ inance-and-in es men /measu ing- inancial-
li e acy_5k9cs s90 4-en (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
2. Bá czi Judi -Zéman Zol án (2015): A pénzügyi kul ú a és annak
anomáliái. Polgá i Szemle, 11(1-3), 102-109.
3. Hung, Angela A., Pa ke , And ew M., Yoong, Joanne K. (2009): De ining
and Measu ing Financial Li e acy.
h ps://www. and.o g/con en /dam/ and/pubs/wo king_pape s/2009/RAN
D_WR708.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
4. Husz Ildikó, Szán ó Zol án (2011): Mi a pénzügyi kul ú a? In: Czakó
Ágnes: Meddig nyúj ózkodjunk? A magya ház a ások és állalkozások
pénzügyi kul ú ájának ál ozása a álság időszakában.
Gazdaságszociológiai műhely anulmányok. 9-14.
5. Ko ács Pé e , Ré ész Balázs, O szág Gábo né (2013): A pénzügyi kul ú a
és a i űd mé ése.
h p://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40014 (U olsó le öl és:
2022. ok óbe 3.)
6. MNB-PSZÁF Együ működési megállapodás a pénzügyi kul ú a
ejlesz és e üle én. 2008.
h ps://www.mnb.hu/le ol es/0415mnbpsza megallpodas-penzugyi-
kul u a- ejlesz e.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
7. Pál Zsol (sze k.) (2017): A pénzügyi kul ú a ak uális ké dései - különös
ekin e el a banki szolgál a ások a. A közgazdaság ani-módsze ani
képzés ejlesz éséé Alapí ány, Miskolc.
8. Pénzi ány ű Alapí ány ál al lebonyolí o pénzügyi kul ú a ku a ás ő
e edményeinek bemu a ása.
ile:///C:/Use s/OTDK/Downloads/_si es_de aul _ iles_csa olmany_oecd_
ku a asi_e edmenyek_2015_11_02.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
50
9. Plakalo ić, No o (2011): Financial (il)li e acy and s abili y o he
inancial sys em.
h ps://www.issbs.si/p ess/ISBN/978-961-92486-3-8/pape s/ML11-
13.pd (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.).
10. Remund, Da id L. (2010): Financial Li e acy Explica ed: The Case o a
Clea e De ini ion in an Inc easingly Complex Economy.
h ps://onlinelib a y.wiley.com/doi/ ull/10.1111/j.1745-
6606.2010.01169.x (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
11. Thale , Richa d H.-Suns ein, Cass R. (2011): Nudge. Jobb dön ések
egészség ől, pénz ől és boldogság ól. Manage Köny kiadó, Budapes
12. Tylo , Edwa d Bu ne (1871): P imi i e cul u e p. 1.
h ps://books.google.hu/books?id=AucLAAAAIAAJ&p in sec= on co e
& edi _esc=y# =onepage&q& = alse (U olsó le öl és: 2022. ok óbe 3.)
To ábbi o ások
1. 1993. é i LXXIX. ö ény a közok a ás ól
2. 243/2003. (XII. 17.) Ko m. endele a Nemze i alap an e kiadásá ól,
be eze ésé ől és alkalmazásá ól
3. 202/2007. (VII. 31.) Ko m. endele a Nemze i alap an e kiadásá ól,
be eze ésé ől és alkalmazásá ól szóló 243/2003. (XII. 17.) Ko m. endele
módosí ásá ól
4. 51/2012. (XII. 21.) EMMI endele a ke e an e ek kiadásának és
jó áhagyásának endjé ől
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
51
Az egészség u isz ikai ejlesz ések jelen ősége a munkae ő
ak i i ásának megő zésében
Helmeczi Gab iella1
1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka , ORCID iD: 0000-0002-0762-4030
INFO ABSTRACT
Helmeczi Gab iella
helmeczi.gab iella@e k.unideb.hu
Abs ac
Musculoskele al p oblems a e nowadays a eal public heal h
p oblem, wi h he highes
p opo ion o olde people, bu he
numbe o younge people a ec ed is also g owing apidly. A he
same ime, i is a ac ha 21s cen u y ci ilisa ion diseases a ec
almos all age g oups. Ci ilisa ion diseases a e la gely caused by
inapp op ia e li
es yles (seden a y and s ess ul li es yles;
unheal hy die ; en i onmen al damage; ha m ul habi s), which
heal h ou ism can help o add ess, om p e en ion o ec ea ion,
by p o iding a leisu e se ice o all ages, indi iduals and amilies,
helping o
main ain i ness and ac i i y le els and o inc ease equal
oppo uni ies o hose a ec ed.
I is well known ha he heal h ou ism sec o is one o he mos
impo an in he na ional economy o ou coun y. Thanks o i s
excellen na u al endowmen s,
Hunga y has a numbe o healing
ac o s, and ou endowmen s pu us in i s place in Eu ope in e ms
o he po en ial o using na u al he mal wa e -
based heal h
ou ism.
Keywo ds
heal h ou ism
he mal spa
Kulcssza ak
egészség u izmus
gyógy u izmus
gyógy ü dő
Absz ak
A mozgássze i p oblémák napjainkban alódi népbe egségnek
számí anak, amelyben az idősebb ko osz ály a ánya a legnagyobb
ugyan, de igen gyo san nő a ia alabbak é in e sége is. Ugyanakko
az is ény, hogy a 21. századi ci ilizációs
be egségek szin e
alamennyi ko osz ály é in ik. A ci ilizációs be egségek
nagy ész a nem meg elelő éle i el (mozgásszegény és s esszes
éle mód; egészség elen áplálkozás; kö nyeze i á almak; ká os
szokások) mia alakulnak ki, amelyeken az egészség u
izmus a
p e enció ól a ek eációig minden ko osz álynak, személynek és
családnak olyan szabadidős szolgál a ás ud nyúj ani, ami
hozzájá ul a munkaképesség és az ak i i ás megő zéséhez, az
é in e ek esélyegyenlőségének a nö eléséhez.
Köz udo , hogy az
egészség u izmuson belül a gyógy u izmus
ágaza hazánk egyik nemze gazdasági szempon ból kiemelkedő
on osságú észe. Magya o szág a ki áló e mésze i ado ságainak
köszönhe ően számos gyógy ényező el endelkezik, és
ado ságaink közül is kiemelhe ő, hogy Eu ópában első helyen
állunk a e mésze es gyógy ízen alapuló gyógy u izmus
elhasználási lehe őségé el.
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz És
Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján készül .
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
52
Be eze és
Köz udo , hogy napjainkban olyan jelen ős demog á iai ál ozások zajlanak,
melyek számos nehézsége és kihí ás okoznak a á sadalom agjainak. Ezek a
jelen ős ál ozások a ilág ejle o szágaiban, így Eu ópa minden o szágában,
ehá Magya o szágon is jelen annak.
A pozi í és nega í ál ozások á sadalmi ha ásai összekapcsolódnak. Az
egyik legszembe űnőbb demog á iai ál ozás az embe ek szüle ésko á ha ó
éle hosszának nö ekedése, alamin a népesség öbb min 35 é e a ó
olyama os csökkenése. Mi el a szüle ésko á ha ó éle a am nő, a
népességszám pedig csökken, kialakul az elö egedő sze keze ű á sadalmunk.
Ez az egyensúly alanság számos nehézsége okoz különböző e üle eken,
különböző ágaza okban. Egyes szek o okban, min a gyá ás, szállí mányozás,
egészségügy és az ok a ás, jelen ősen magasabb az idősebb dolgozók a ánya.
Ennek e edményeképpen a munkaadóknak muszáj lesz alkalmazkodniuk a
ko osodó munkae őhöz, hiszen szükség an a a, hogy a munka állalók minél
o ább ak í ak udjanak ma adni. (HTTP1).
Meg kell emlí enünk a á sadalom elö egedésén kí üli egyéb
munkae őpiac a ha ó p oblémáka , a 21. századi ci ilizációs be egségeke . A
ci ilizációs be egségek közé azoka a be egségeke so oljuk, melyek öbbnyi e
a mode n éle o ma, a echnológia ejlődése mia alakul ak ki, és amelyek
ese száma öbbnyi e a ejle o szágokban az elmúl néhány é izedben
lá ányosan megnő . Ide so olha ó öbbek közö a mozgásszegény és
s esszes éle mód; egészség elen áplálkozás; kö nyeze i á almak; ká os
szokások, amelyek kö e kezményekén az elhízás, az é elmeszesedés és egyéb
szí - és é endsze i be egségek, o ábbá a mozgássze i megbe egedések, s b.
(www2) széles é egek egészségi állapo á on ják.
A nők és é iak éle e Eu ópában
A nők és a é iak éle e Eu ópában című in e ak í kiad ány az Eu os a az
EU- agállamok és az EFTA-o szágok nemze i s a isz ikai hi a alai al
együ működ e ejlesz e e ki. A kiad ány célja a nők és a é iak mindennapi
éle ének összehasonlí ása. Az e edményekből lá ha ó, hogy a nők és a é iak
mindennapi éle e mennyi e hasonló agy el é ő az eu ópai o szágokban,
alamin hogy az o szágok közö milyen különbségek apasz alha ók. A
kiad ány egyes ejeze ei a demog á iai ada okkal, az egészséggel, á ha ó
éle a ammal oglalkoznak.

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
53
Egyéb á sadalomban zajló á alakuláshoz so olha ó az éle u unk on osabb
mé öldkö einek időbeli ál ozása. I megemlí he ő a elnő ko ba lépés a
szülői ház elhagyásá al és a munka megkezdésé el, a házasságkö és és a
gye mek állalás időpon jának ki olódása. Az Eu os a elemzésében lá ha ó,
hogy 2021-ben az EU-ban á lagosan a nők 25,5 é esen - csaknem ké é el
ko ábban - hagy ák el szülői házuka , min a é iak, (27,4 é esen). Egy másik
jelen ős különbség a nők és a é iak közö a á ha ó éle a am. A
agállamokban 2021-ben a nők 5, 6 é el o ább él ek, min a é iak. Az uniós
á lag 82,8 é ol a nők ese ében és 77,2 é a é iaknál.
Az 1. áb án lá ha ó ada ok a mé öldkőelemzés hazai iszonyai mu a ják.
A legnagyobb különbség az EU agállamok e edményeihez iszonyí a a
szüle ésko á ha ó éle a amban mu a kozik, mely - bá hazánkban nö ek ő
endenciá mu a - a nők ese ében 78, a é iak ese ében 71,1 é .
1. áb a: Nők és é iak mé öldkö einek á lagos ideje Magya o szágon
Fo ás: h ps://ec.eu opa.eu/eu os a /cache/in og aphs/womenmen/bloc-la.h ml?lang=en
Az , hogy az embe ek hogyan lá ják az egészségüke , számos ényező
be olyásolha ja, öbbek közö a kö nyeze i, kul u ális és á sadalmi-gazdasági
el é elek. Az Eu os a 2021-es e edményeiből lá ha ó, hogy minél idősebbek
leszünk, annál ked ező lenebb az egészségi állapo unk megí élése. A elmé és
so án az egészség megí élése a é iak kö ében jobb ol , min a nők kö ében,
és ez a különbség az éle ko elő ehalad á al nő . A 16 és 44 é közö iek
ese ében, a nők 87,2%-a és a é iak 88,7%-a é ez e úgy, hogy jó agy nagyon
jó egészségi állapo ú. A 45 és 64 é közö i ko osz ály kö ében ez az a ány a
nők ese ében 65,9 %, a é iak ese ében 68,9 %; a 65 é ele ieknél pedig
mindössze a 38,5%-o , ille e 44,0%-o .
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
54
Ahogy az előzőekben emlí e em, a nők és a é iak éle ében annak
különbségek, azonban az éle el aló elégede ség mé ése so án a megí élés
közel azonos. Az EU-ban 2021-ben a 16 é es és idősebb nők á lagosan 7,1- e
é ékel ék az éle el aló elégede ségüke egy 0- ól 10-ig e jedő skálán, a
é iak pedig 7,2- e.
Magya lakosság él és alós egészségi állapo ának összehasonlí ása
Az EU 1338/2008/EK számú endele e előí ja a 15 é ele i lakosság
ö é enkén i, kiké dezésen alapuló egészség elmé ésé . Az Eu ópai Lakossági
Egészség elmé és egy olyan lakossági ada el é el, amely az egészséggel
kapcsola os émakö ök izsgála á a ona kozik. Egyik ő célja a lakosság
egészségi állapo ának, egészségmaga a ásának és az egészségügyi
szolgál a ásokkal aló elégede ségének a megisme ése. A 2019-es
magya o szági elmé ésben 510 elepülés, 12 eze önkén es álaszadója e
ész . (KSH-ELEF 2019) Az e edményekből lá ha ó, hogy a népesség nagy
észe (98%) úgy gondolja, hogy az egészségünké mi magunk is ehe ünk
alami .
A elmé és megkülönböz e i a él és a alós egészségi állapo o . A él
egészség az egészségi állapo jellemzésének, mé ésének egyik eszköze, a
nemze közi gyako la ban el ogado és endsze esen alkalmazo indiká o a a
lakosság egészségi állapo ának. Ez a mé őszám az egészségi állapo
öné ékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének éleménye sajá egészségi
állapo uk ól. A él egészség nem ügg össze szo osan a ényleges (o osilag
megállapí ha ó) egészségi állapo al.
Az öné ékelés jelen ősen be olyásolja az egyén á sadalmi, gazdasági,
kul u ális helyze e: á sadalmi é ege, iskolai égze sége, oglalkozása,
jö edelme, lakóhelye ( á os/ alu), és még öbb más ényező. A há ányos
helyze ű á sadalmi é egekhez a ozó, az alacsonyabb mű el ségi okú, a
sze ényebb jö edelmű, a kis elepüléseken élő embe ek ked ező lenebbül
í élik meg sajá egészségi állapo uka , min az ezekből a szempon okból jobb
helyze ben lé ők. (Egészség udományi Fogalom á )
A elmé és e edményei alapján elmondha ó, hogy a magya lakosság egy e
pozi í abban élekedik sajá egészségi állapo á ól, 2009 és 2019 közö
emelkede azoknak az a ánya, akik jónak agy nagyon jónak í él ék
egészségüke . 10-ből 9-en minimum kielégí őnek, 6-an jónak agy nagyon
jónak a o ák az 2019-ben. Bá a nemek közö i különbség némileg csökken ,
a é iak o ább a is egészségesebbnek é zik maguka , min a nők: előbbiek
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
55
65, u óbbiak 58%-a sze in jó agy nagyon jó az egészségi állapo a. Egy e
ke esebben gondolják ossznak agy nagyon ossznak az egészségi
állapo uka , noha a ö idebb éle hossz ez nem ámasz ja alá.
2. áb a: Magya lakosság él egészségi állapo a
Fo ás: h ps://www.ksh.hu/docs/hun/x p/idoszaki/ele / e_2019/index.h ml
A magya ok 98%-a gondolja úgy, hogy ud enni az egészségéé : dön ő
öbbségük sze in nagyon sok (26%), ille e sok (58%) múlik aj unk, 14%-uk
azonban ke ésbé űnik bizakodónak, hiszen úgy élik, ke ese , 2,2%-uk
sze in pedig semmi sem udunk enni egészségünk é dekében. Azok, akik
sze in jobb egészségnek ö endenek, inkább é zik az , hogy képesek enni az
egészségüké , min azok, akiknek ossz az egészségi állapo uk. A sajá
egészségi állapo uka legalább jónak a ók egyha mada sze in nagyon soka ,
közel 60%-uk sze in soka ehe nek az egészségüké . Minél magasabb iskolai
égze séggel, ille e jö edelemmel endelkezik alaki, annál op imis ább a
sajá egészségének alakí ásá ille ően. Míg a leg eljebb alap okú égze ségűek
71, addig a első okú égze ségűek 94%-a sze in nagyon soka agy soka
ehe ünk egészségünk megő zése é dekében.
Ahogy má a ko ábbiakban emlí e em, 10-ből 9-en minimum kielégí őnek,
6-an jónak agy nagyon jónak a o ák az egészségi állapo uka .
0
10
20
30
40
50
60
70
nagyon jó, jó,
Fé i nagyon ossz,
ossz, Fé i nagyon jó, jó,
Nő nagyon ossz,
ossz, Nő
2009 [%] 59 11,7 50 17,2
2014 [%] 65,2 9,8 58 12,2
2019 [%] 65,5 8,1 58 11
2009 [%] 2014 [%] 2019 [%]
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
56
A él egészségi állapo e edményei iszon nem ük özik a alós
e edményeke . Az alábbi ábláza ban olyan egészségügyi p oblémák,
be egségek ke ülnek bemu a ás a, melyek az egészséges éle mód be a ásá al
megelőzhe ők, kiküszöbölhe ők lennének:
Egészségügyi p obléma Megjegyzés
Hazánkban a elnő ek 59%-a
szabadidejében egyál alán nem spo ol
A WHO becslése sze in ilágsze e é en e 4
millió és 5 millió közé ehe ő azon
halálese ek száma, amelyek
ak í éle móddal
elke ülhe őek lennének.
A endsze es izikai ak i i ás
kulcs on osságú a leggyako ibb be egségek,
a szí - és é endsze i megbe egedések, a 2-
es
ípusú cuko be egség és a ák
megelőzésében, ille e sike es kezelésében.
A es mozgás a men ális egészség e is
pozi í ha ással an, mé sékeli a dep esszió
és a szo ongás üne ei , ja í ja a
gondolkodási képességeke , megelőzi az
agyi unkciók leépülésé .
Magya o szág lakosságának öbb min ele a
izikai ak i i ás ekin e
passzí an égzi
munkájá , ül e agy áll a.
2014 és 2019 közö a munkájuka ül e
égzők a ánya 36- ól 40%- a nő
A lakosság 41%-a napon a legalább hé ó á
öl üléssel agy ek éssel az al ásidőn úl,
ami má az egészsége eszélyez e ő
izikó ak o nak számí
A elmé ésből e edményeiből lá ha ó, hogy a
izsgál népesség közel elének an
k ónikus
be egsége, egészségi p oblémája.
A 15 é es és idősebb népesség leggyako ibb
egészségi p oblémái a mozgássze i
be egségek és a magas é nyomás-be egség.
Az egészség u izmus jelen ősége az ak i i ás megő zésében
A p oblémák kompenzálásának, ső megelőzésének egyik lehe séges módja az
ak i i ás megő zése, amely e az egészség u izmus kínál al e na í á . Az
egészség u izmus Magya o szág kiemelkedő jelen őségű és nagy ejlődési
lehe őségekkel endelkező u isz ikai e méke. Te mésze i ado ságaink közö
egyik legnagyobb é ék az o szág e mál íz-kincse, amelynek öbbsége
gyógyha ású, di e enciál igények (mozgássze i, emész ősze i,
nőgyógyásza i, ideg endsze i s b. be egségek kezelése) kielégí ésé e alkalmas
(Michalkó 2016).
Az egészség u izmus az egészségi állapo enn a ása, ille e annak ja í ása
é dekében ö énő u azásoka oglalja magába. A Uni ed Na ions Wo ld
Tou ism O ganiza ion (az ENSZ Tu izmus Világsze eze e) de iníciója sze in
az egészség u izmus ese ében olyan u azások ól an szó, amelyek a jó közé ze
és a személyes egészségi állapo e ősí ésé célozzák p e enció, egészségügyi
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
63
segí ők személyé , személyiségé , a pálya álasz ás mo i ációi , a kliens-segí ő
kapcsola buk a ói izsgál a. A hel e -szind ómá „kénysze es segí ésnek” is
ne ezik és elsőso ban az egészségügyben dolgozó o osok a, ápolók a,
nő é ek e, alamin a szociális munkások a, a családgondozók a, a
pszichológusok a, a men álhigiénés szakembe ek e, a pedagógusok a,
gyógypedagógusok a, lelkészek e, papok a lehe jellemző. Schmidbaue
sze in (hi a kozza Feke e, 1991) a hel e -szind ómás segí ő nem aka ja
uda osí ani sajá é zései , szükségle ei , gyak an él sajá belső ü ességé ől és
a spon án (embe i) é zések ől, s ezé aka - szin e kénysze esen - segí eni.
(Kollá , 2014.)
Dis a Ka y, a Be keley Egye em munkapszichológia p o esszo a az
é zelmi e helés kulcssze epé emeli ki a kiégés alakulásában: „A kiégés a ós,
agy ismé el emocionális e helés e edménye más embe eké aló hosszú
á ú, in enzí e ő eszí éssel össze üggésben” (Ónody, 2001: 81). Ka y 1981-
ben Ayala Pines-al és Elio A onson-nal közösen ad a ki a "Kiég e - az
unalom ól az ön ejlesz ésig" (Bu nou : F om Tedium o Pe sonal G ow h)
című munká , melyben négyeze személlyel oly a ak kiégés- izsgála oka .
Az elemzések alapján a kiégésnek há om oká alál ák: az é zelmi úl e hel -
sége , bizonyos személyiségjegyeke , melyek a pálya álasz áshoz eze ek és
a kliensközpon ú o ien álódás .
A kiégés ku a ásának eze ő kép iselője, Ch is ina Maslach ame ikai
szociálpszichológus sze in , a kiégés há om dimenzió, az é zelmi kime ülés, a
személy elen bánásmód (depe szonalizáció) és a személyes ha ékonyság
csökkenése men én agadha ó meg.
Emocionális kime ül ségen az é jük, ha alaki má a munka gondola á ól
is á ad , eggel ől es ig, éjjel és nappal k ónikusan kime ül . Jellemzői:
al ásza a ok, álma lanság, nagyobb hajlam a megbe egedés e, di úz es i
panaszok és csökken szexuális po encia.
A depe szonalizáció nega í , cinikus beállí ódás jelen a kollegákkal
szemben, nega í é zelmeke a be egekkel, ügy elekkel, aní ányokkal és
diákokkal szemben, bűn uda o , a á sadalmi kon ak usok beszűkülésé , há í ó
maga a ás , a munkának a legszükségesebb e aló ko lá ozásá .
Fon os aspek us a eljesí ménnyel aló elégede lenség, a csökken
eljesí őképesség, a sike elenség és ehe e lenség megélése, hiányzó
elisme és, hiányos isszajelzés, elég elenségé zés, k ónikus úl e hel ség.
1981-ben Maslach Susan Jacksonnal publikál egy - a kiégés é ékelésé e
szolgáló - ké dőí e (Maslach - Bu nou In en o y, MBI), melye e ede ileg

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
64
humán szolgál a ó szakembe ek ( aná ok, szociális munkások s b.)
ona kozásában alkalmazo 68. Az MBI-nek jelenleg számos ál oza a isme ,
min például az MBI Gene al Su ey, az MBI Educa o s Su ey, agy az MBI
Human Se ices Su ey69.
Magya o szágon a 90-es é ek ől olyama osan nö ek ő é deklődés
apasz alha unk a émá al kapcsola ban. A hazai eo e ikusok közül meg kell
emlí eni Kulcsá Zsuzsanna (Kulcsá , 1998) munkásságá , aki az empá iás
kapaci ás kime ülésé helyezi kiégés-megha á ozásának középpon jába,
Pe óczi E zsébe e (2007) és munka á sai , akik a humán sz é ában dolgozó
ké nagy csopo al, pedagógusokkal és szociális dolgozókkal égze
ké dőí es elmé ésük e edményei , kö e kez e ései e ék közzé. Oláh A ila
(Oláh, 2005) a kiégés kapcsola á izsgál a a megküzdési s a égiákkal, ille e
a low-élménnyel, Ónody Sa ol a (2001) pedig a 90-es é ek ől kezd e
oglalkozo a bu nou szind óma megha á ozásá al és pszichod ámás
módsze ekkel aló kezelésé el.
Az egészségügyi dolgozók kö ében égze kiégés-ku a ók közül meg kell
emlí eni Szicsek Ma gi , Hegedűs Ka alin, Riskó Ágnes és Mészá os Esz e
ne é , akik a munkahelyi légkö és a á sas édőháló sze epé izsgál ák a
kiégés, alamin a es i-lelki egészség alakulása szempon jából. Pikó Be ina
maga a ás udományi szempon ból elemez e a nő é i munká , a á sas
ámoga ás , a sze epkon lik us és a pszichoszoma ikus panaszoka emel e ki
munkájában, Ko ács Ma iann pedig ku a ásaiban az é zelmi kapcsola ok a és
a munká al öl ö idő e helyezi a hangsúly (Bo dás, 2008).
Bá mely hi a kozo sze ző ogalmi megha á ozásá is esszük alapul,
megállapí ha ó, hogy a kiégés ogalmának használa ako a személy é zelmi,
lelki és izikai kime ülési állapo á a gondolunk, melye a s essz és/ agy a
a ós é zelmi meg e helés ál ki, s melye az egyén a szokásos módon nem ud
megoldani.
68Maslach, Ch is ina, Jackson, Susan E. (1981): The measu emen o expe ienced bu nou .
Jou nal O Occupa ional Beha iou , Vol. 2, 99-113, URL:
h ps://onlinelib a y.wiley.com/doi/epd /10.1002/job.4030020205
69A Maslach Kiégés Tesz /Lel á öbb ne es hazai ku a óhely publikációjában is megjelenik,
min pl. Hazag A., Majo J., Ádám Sz. (2010): A hallga ói kiégés szind óma mé ése. A
Maslach Kiégés- esz hallga ói ál oza ának (MBI SS) alidálása hazai min án. In:
Men álhigiéné és Pszichoszoma ika 11, 2, p. 151-168
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
65
II. A kiégés ázisai
Che niss 1980-ban megjelen e e ejlődési modellje sze in a kiégésnél
há om, jól el álasz ha ó szin e lehe megkülönböz e ni (Che niss, 1980 idézi
Takács, 2006). Az 1. szin a s essz észlelése, a 2. szin ese ében a s essz
izikai el á adáshoz, emocionális kime üléshez eze , de okozha aká
szo ongás is. A 3. szin nem más, min a édekező megküzdés, amelyben
a i űd- és ulajdonság ál ozásoka azonosí anak. Ez magában oglalja a
cinizmus másokkal szemben, a isszahúzódás , az é zelmi elkülönülés .
Che niss modelljében a s essz észlelése „no málisnak” ekin he ő, annál is
inkább, mi el „A s essz az élő sze eze álasza, bá milyen e mésze ű
meg e helés e” (Selye, 1978).
Az egyik legisme ebb, legel ogado abb elméle B odsky és Edelwich
ciklikusan ismé lődő kiégési olyama a, melyben négy ázisá különí he ő el
(Ko ács, 2006). Ehhez Becke egy o ábbi ázis illesz e .
1. Az idealizmus ázisa: az egyén lelkesedik a szakmájáé . A klienseké , az
ügy eleké olyama osan és á adha a lanul enni aka , a kollégákkal
élénk és minél jobb kapcsola oka p óbál meg kialakí ani.
2. A ealizmus ázisa: az egyén o ább a is elkö eleze szakmája, a ábízo
embe ek, elada ok i án . Koope a í együ működés e ö ekszik
munka á sai al, on os számá a a sze eze és/ agy ügy él /kliens /diák
/hí ő ejlődése.
3. S agnálás/kiáb ándul ság ázisa: csökken az egyén é deklődése a
munkasze eze , sajá munkája, ille e a kliensek i ányába. Meg igyelhe ő
némi eljesí ménycsökkenés, ami alap e ően nem gyako ol jelen ős ha ás
a sze eze i olyama ok a..
4. F usz áció ázisa: a kliensekkel a kapcsola meg omlik, a elük aló
kapcsola egy e idegesí őbb lesz, minden ap ó hibájuka ész e eszik,
gyak an szó á is eszik. Elbizony alanodnak és megké dőjelezik sajá
hi a ásuk/ elada uk/munkakö ük/beosz ásuk é elmé , é éké .
5. Apá ia ázisa: az egyén a munkájá sema ikusan égzi, ke üli kollégái . Ha
meg ehe i, akko az ügy elei el minimum a csökken i a kapcsola o , ha
mégis kommunikálni kénysze ül, akko a kliens elé ellenséges a
hangula a. (Kollá , 2014)
Hézse Gábo (1995) a kiégési olyama ban 12 állomás ne eze meg azzal a
megjegyzéssel, hogy az egyes s ációk közö nincs éles ha á onal, a
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
66
s ádiumok személyiség ől és éle helyze ől üggően el é ő in enzi ásúak
lehe nek.
III. A bu nou megelőzésének és kezelésének lehe őségei
Amennyiben az egyén a ósan endelkezik lelki-men ális egészséggel, úgy
nagy alószínűséggel meg elelő a pszichológiai immun endsze e70. A
pszichológiai immun endsze dimenziói: a kon ollképesség, a anul
leleményesség, a lelki edze ség, az elkö eleze ség és ki a ás, az op imizmus,
a kohe encia é zék és az én uda osság (Hanuska, 2010). A pszichológiai
immun endsze kiemelkedő hazai ku a ói közé a ozik Oláh A ila71 és
Kulcsá Zsuzsanna (1998).
A kiégéssel bi kózó személy nem csupán es i, hanem es i-lelki-szellemi
é en okoza osan eszí i el ene giái és a alékai . A lelki- izikai
meg e helések, és a elük aló megküzdés hiánya eze he a
pszichoszoma ikus üne ek megjelenéséhez, al ásza a okhoz, k ónikus
á ad ságé zéshez, kó os mé ékű ko ein-, niko in-, alkohol- és
gyógysze üggőséghez, szo ongáshoz, dep esszióhoz, eljesí mény-
csökkenéshez, alamin szakmai és öné ékelési p oblémákhoz. Az ene giák
ogyása olyan mé ékű, hogy szakembe ek segí sége nélkül az egyén
endsze in nem képes egymaga o osolni p oblémái , még akko sem, ha egy
komplex e ápia néhány elemé (pl. es mozgás, a oma e ápia, i o e ápia,
medi áció, zene e ápia) uda osan, agy ösz önösen néha alkalmazza (Kollá ,
2014).
A ká os kö e kezmények kezelésében különösen on os sze epe já szik a
megelőzés, azaz a kezde i üne ek elisme ése és kezelése. Á ekin e a kiégés
kialakulásának különböző modelljei , a kö e kező ö énysze űsége
állapí ha juk meg: a kiégés olyama a azon a pon on indul el, amiko a személy
a belső szükségle ei , zsige i, es i jelzései igyelmen kí ül hagyja (Lubinszki,
2013).
Ennek kapcsán előszö az é zelmi sz é ában jelen keznek a nega í üne ek:
inge lékenység, ü elme lenség, bizalma lanság, ked e lenség, sí ás a aló
hajlam. Aki igyel magá a, az jól é zékelhe i az é zelmi ha mónia el esz ésé .
70A pszichológiai immun endsze en olyan, gondolkodással kapcsola os személyiség ényező-
ke é ünk, melyek a megküzdés ha ékonyságá be olyásolha ják.
71Oláh A ila egyik ki űnő anulmánya e émakö ben a weben is elé he ő, ill. anulmányozha ó:
Az egészséges személyiség ejlődés és a pszichológiai immuni ás szociális kon ex usa:
longi udinális elemzés = Social con ex o he heal hy pe sonali y de elopmen and
psychological immuni y: a longi udinal app oach, URL: h p:// eal.m ak.hu/34/ (2013.05.06.)
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
67
A kö e kező lépés a kogni í eljesí őképesség, k ea i i ás és mo i áció
csökkenése, mely koncen ációs p oblémákkal és csökken p oduk i i ással
já . Ezen a pon on kapcsolódnak be az elhá í ó mechanizmusok is: megjelenik
az ellenállás a ál ozással szemben, a p obléma agadása, mely konze álja és
p edesz inálja a kiégés .
A olyama kö e kező, nega í o dulópon ja, amiko a legyengül
immun endsze kö e kez ében megjelenik a pszichoszoma ikus
üne képződés, és elbo ul a sze eze pszicho ege a í egyensúlya. Ez az
u olsó pon , ahonnan a kiégés még issza o dí ha ó.
Az elsődleges p e enció lehe őségei in ézményes és személyes szin en
egya án endsze esen ki kell használni. In ézményekben, cégeknél,
munkahelyeken az alábbi p e enciós lehe őségek me ülnek el (Hajduska,
2008):
− képzés, o ábbképzés, szak izsga,
− munkahelyi háló, eam kialakí ása,
− endsze es szupe ízió biz osí ása munkapszichológus ál al,
− mo i ációk és a i űdök isz ázása és uda osí ása,
− a szükséges és i eális e hek szé álasz ása,
− ehe men esí és (szabadságok, kiemelés a munkából, ál ás
kezdeményezése
Munkahelyeken a megelőző bea a kozások közö sze epelhe még a kiégés
elmé ése és szű ése, a munkacsopo ok ok a ása és olyan oglalkozások
a ása, melyek so án el á ha ók a személyes mo í umok és a eszélyez e ő
ényezők. A munka állalók anulha nak olyan elaxációs módsze eke és
kommunikációs készségeke , melyek megkönnyí ik a eszül séggel aló
megküzdés és a kapcsola ok kezelésé , mely ál al csökken a s essz.
A en emlí e ényezők alapján elmondha ó, hogy igen nagy sze epe an a
hozzáé ő szakembe eknek a kiégés megelőzésében és csökken ésében. A
szóba jöhe ő szaké ő szakmák közö meg kell emlí eni a pszichológusoka és
pszichiá e eke , a éne eke , a men o oka és a coachoka . Meg elelő
echniká al, módsze ekkel időben lehe bea a kozni és megelőzni a en i
p oblémák kialakulásá . A közös munka so án meg lehe alálni azoka a
mo i áló céloka , amelyek ö öme és ene giá adnak, ille e meg lehe isme ni
a el öl ődés biz osí ó echnikáka és e ékenységeke .
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
68
IV. A coaching á sadalmi sze epe és jelen ősége
A kiégés elisme ésében és megelőzésében a coach ejlesz ő ámoga ás
nyúj ha . Ké dései el, alkalmazo echnikái al, eszközei el segí he i a
hozzá o duló a ki űzö cél elé éséhez, hiszen a segí sége ké ő isme i
legjobban sajá éle helyze é , így az elő e álló elada ok megoldásában is ő ud
dön eni.
„A coaching a öbbi segí ő udomány közö alahol középen helyezkedik el,
mind i ányá , mind ókuszá ekin e. Összekapcsolja a külső és belső
megoldás a épí ő udományoka , alamin a eljesí mény e és a belső
po enciál a koncen álóka ” (Kunos, 2018: 95.).
A coaching személy e szabo ejlesz és, nem éning, nem anácsadás, nem
pszicho e ápia, és nem is pusz a ba á i beszélge és. A coach nem anácsoka ,
kész megoldásoka ad, hanem ké dései el és módsze ani eszköz á ának
elhasználásá al segí al e na í megoldási lehe őségek el á ásában, majd
meg alósí ásában. A olyama so án minden dön és az ügy él hoz, miközben
a coach ámoga ja és mo i álja (Kunos, 2018).
„A coaching egy e edményo ien ál , in enzí ámoga ás, amelynek célja,
hogy olyan ál ozás é jünk el a coachingo igénylő ügy élnél (coachee), ami
számá a kí ána os” - allja No ák Ágnes blogjában (2016). A cél az ügy él
ha á ozza meg, a cél elé ésének módjá pedig a coach, olyama osan
egyez e e az ügy éllel. A coaching so án az a cél, hogy az ügy él elmozduljon
a kí án e edmény elé, a lehe ő legha ékonyabb módon elé e az . A coach
elada a, hogy a minden eszközé el és udásá al a coachee szolgála á a álljon,
így a ke ejük közö lé ejö ő sze ződéses kapcsola ké egyen angú, elnő
személy megállapodása, i ok a ás melle (No ák, 2016).
A coaching so án ki űzö célok endkí ül széles spek umo ölelhe nek el:
egy konk é dön és meghoza alának segí ése éppúgy lehe a coaching célja,
min alamilyen képesség, agy készség ejlesz ése, egy p obléma megoldása,
agy a sike es működés enn a ása.
A konk é célok elé ése gyak an együ já az é zelmi in elligencia
alamelyik össze e őjének ejlődésé el: a mélyebb önisme e , a
magabiz osság, önmo i áció e ősödése, kiegyensúlyozo abb időgazdálkodás,
jobb együ működés másokkal, ha á ozo abb dön éshoza al és nem u olsó
so ban a s esszoldás, a kiégés elisme ése és csökken ése.
Ahogy a célok sok élék, ugyanígy a coach ál al használ eszköz á is
endkí ül sok é ű lehe . A ké személyes coachingülés alapja, hogy a coach

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
69
meg elelő oda o dulással és igyelemmel hallga ja ügy elé . Non e bális
kommunikációjá al ( ekin e , bólin ás, egyéb inom eakciók) jelzi, hogy ez a
igyelem ak í és el ogadó. A coach ál al e em e bizalmas szi uációban a
coachee szí esen és nyíl an beszél minda ól, ami oglalkoz a ja émája
kapcsán.
A coach leg on osabb eszköze a jól á gondol , elisme éseke hozó és a
gondolkodás inspi áló ké dések meg ogalmazása. Mindezeken úl a ámoga ó
szakembe szám alan egyéb, k ea i i ás se ken ő eszköz segí i a coaching
olyama ában.
A coachingo - min módsze - magánszemélyek ese én személyes (li e
coaching) és szakmai ejlesz és e (például ka ie e ezés), az üzle i sz é ában
pedig őkén eze ők kompe enciáinak ejlesz ésé e, e edményességük
nö elésé e használják (business coaching).
Egy-egy klienssel az ülések száma ál ozó lehe az elakadás ügg ényében,
de ál alában 5-10 alkalom biz osí ja a kí án e edmény elé ésé .
V. A DIADAL coachingmodell alkalmazása a kiégés elisme ésé e és
csökken ésé e
A leg öbb coaching modell angol nyel e üle ől á e módsze an72, azonban
an egy hazai modell, amely elisme ség e és népsze űség e e sze
megjelenése ó a. A modell megalko ói Komócsin Lau a és Benedek Nikole a,
az elne ezés pedig egy be űszó: DIADAL. A módsze a coaching olyama á
6 ész e bon ja, melyekhez összesen 150 eszköz ajánl. Nagy előnye a
koncepciónak, hogy a coach ud miből áloga ni, így a olyama o hozzá udja
illesz eni a coachee személyiségéhez, p oblémájához.
V.1. A DIADAL coachingmodell
„A DIADAL modell e ede ileg coachoknak ejlesz e ük ki, mely egy be űszó:
Diagnózis, I ánykijelölés, Al e na í ák, Dön és, Alkalmazás, Lezá ás...” -
allja Komócsin Lau a (2012).
A 6 olyama ész a kö e kező elépí ésben kö e i egymás :
Diagnózis: Ebben a ázisban az ado helyze e mé i el a coach: mi a
kiindulópon , honnan indul a coaching olyama , melyek az ügy él kihí ásai.
I ánykijelölés: A kö e kező lépés, amiko az ügy él a coach segí ségé el
megha á ozza az ál ala ágyo jö őképe , kijelöli az i ány , a cél .
72Pl. GROW modell, 7 C olyama modell, Wingwa e coaching, Megoldásközpon ú b ie
coaching
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
70
Al e na í ák: A coach opcióka , lehe őségeke á el annak é dekében, hogy
megha á ozhassa, hogyan lehe elé ni a en kijelöl i ány , cél .
Dön és: A coach abban ámoga ja ügy elé , hogy az összegyűj ö al e na í ák
közül melyik u a álassza.
Alkalmazás: A coach o ábbi sze epe, hogy segí se ügy elé a ki álasz o u a
égig já nia. Támoga ás ad célja elé ésében, mo i álja, hogy ne há áljon meg
az első akadálynál.
Lezá ás: A coachingso oza ideális ese ben akko zá ul le, ha az ügy él elé e
a ki űzö cél .
A módsze előnyé és népsze űségé az jelen i, hogy jól é elmezhe ő kezdő
coachok számá a is. Az egyes ázisok ilágosan elkülönülnek, ugyanakko
mégis egymás a épülnek.
A DIADAL modell és a kiégés iszonyla ában egyé elműen a Diagnózis
( el á ás) szakaszának an a legnagyobb jelen ősége. A kezde i ülések
alkalmá al, a el á ó beszélge ések so án kialakul egy émalis a és
o ábbiakban ezen dolgozik a ké él. Fon os az é zelmek, imp essziók,
események elidézése ebben a szakaszban. Gyak an kap a kliens házi elada o ,
melynek megoldása so án a cochee o ább dolgozha elakadásán ké ülés
közö .
Tapasz ala om alapján a DIADAL modell öbbi ázisa is é in e lehe a kiégés
elisme ésében. Ennek oka az, hogy az ülések számának gya apodásá al a
issza ogo abb kliensek is megnyílnak és „behoznak” olyan émáka ,
amelyek ől a ko ábbi beszélge ések alkalmá al még nem ese szó. Jó példa
e e az a szi uáció, amiko a segí őhöz o dulás oka a szülői sze epben ámad
za a , pl. a kamasz gye ek és az anya iszonya. A el á ó beszélge ések
alkalmá al ény de ülhe a a, hogy ennek sze epnek az ellá ása komoly
gondo okoz egy ideje a coachee-nak. Amelle , hogy ene ál és nincs ideje
semmi e, é zelmileg el á ad és minden családi p oblémá mázsás súlykén él
meg.
Az ilyen és ehhez hasonló ese ekben o ábbi isz ázó ké déseke kell
el enni, ill. különböző eszközökkel pon osí ani kell az elakadás mibenlé é és
mélységé . A coach elelőssége igen nagy abban a ona kozásban, hogy kiégés,
agy annak gyanúja ese én milyen o ábbi lépéseke esz. A legbiz osabb
megoldás az jelen i, ha a coach gyógyí ó szakembe el konzul ál!
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
71
V.2. A DIADAL coaching modell egyes ázisaiban használha ó
eszközök a kiégés elisme ésé e és csökken ésé e
A coach munkájá különböző e üle ek ől e eszközökkel, módsze ekkel színesí -
he i. Ezek az eszközök a megé és o ább mélyí ik, az ese leges elakadásból
kilendí ik az ügy ele .
A k ea í elada ok segí enek elisme ni az ügy élnek sajá jellemző
iselkedésmin ái , ill. olyan s essz ak o ok a mu a ha nak á, melyek
hozzájá ulha ak a bu nou kialakulásához. A ké dezés echnika szin én
megha á ozó e ejű lehe mind a kezde i ázisokban, mind a o ábbi szakaszokban.
Az ön e lexió minden eszköz használa ánál - így a ké dezésnél is - on os, ezé
soka kell beszél e ni a kliens , pl.: Milyen é zései ol ak a gyako la közben, mi
ál ozo , mi lá ő…?
A o ábbiakban nézzünk néhány jellemző coaching eszköz , melyeke az egyes -
kiégéssel kapcsola os- émakö öknél ha ékonyan használha a ámoga ó szakembe ,
elsőso ban az első 3 ázis ese ében (Diagnózis-I ánykijelölés-Al e na í ák).
S esszkezelés: s essz üne lis a, esz ek (s essz esz , MBI), s essz o ások,
blokkmódsze , szemléle ál ás, helyze elemzés
Időgazdálkodás: shadow coaching, időgazdálkodási napló, időgazdálkodási
esz ek, belső idő, időgazdálkodási má ix, „Mi lenne, ha..?”
Munka és magánéle egyensúlya: idő öl és- elmé és, „négy- ő- e üle ”-modell,
kincs é kép, családi jö őkép, an áziau azás
Bu nou : üne lis a, célgyako la , ókuszálás, SWOT, p oblémás e üle ek lis ázása,
mindennapi ö öm o ás, szakmai ejlődés, boldogság- és sike gö be, pozi í
izualizáció, TORO kesz yű.
Bu nou ese én Komócsin Lau a - a DIADAL modell egyik megalko ója - az alábbi
eszközöke ajánlja, ázisok ól ügge lenül (Komócsin, 2011 :27-29.):
− üne lis a, ázisbeha á olás, célgyako la , ókuszálás, SWOT analízis,
− p oblémás e üle ek lis ázása, mindennapi ö öm o ás, szakmai ejlődés,
− TORO kesz yű, Me cedes-modell, sike -boldogság gö be,
− a k ea í í ás (ideális nap, ideális állás), a munkas ílus-elemzés,
− Van de Mee -modell, a BCG-má ix, mon ázs, hagymamodell,
− s akeholde elemzés, 3/5/7 oszlopos gondola napló, 360 okos é ékelés,
− MBTI, címe , szabad asszociáció, „Fejezd be a monda o !”, „szociális
a om”,
− ilm- és köny ajánló, csodahegy.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
72
VI. Összegzés
„A bu nou szind óma az egyik legnehezebben kezelhe ő, leg eszélyesebb
eljesí mény- és ka ie k ízis” í ja Hajduska Ma iann egyik munkájában
(2008, p. 127.)
A F eundenbe ge ne éhez űződő ogalom k ónikus emocionális
meg e helések, s esszek kapcsán ellépő izikai, emocionális, men ális
kime ülés, mely együ já a emény elenség és inkompe encia é zésé el, a
célok, ideálok el eszí ésé el, alamin a sajá személy e, munká a, és mások a
ona kozó nega í a i űdökkel (Feke e, 1991).
A coach endelkezik azokkal a módsze ekkel és eszközökkel, amelyek
el á ják a coaching ülések so án egy személy é in e ségé a kiégésben.
Elsőso ban a kezde i szakaszban lehe sike es a segí ségnyúj ás és ámoga ás.
A coach elelőssége meglehe ősen nagy ebben a ké désben, me bizonyos
ese ekben má olyan e ős az ügy él es i-lelki e hel sége, hogy gyógyí ó
szakembe be onásá igényli a olyama . Ez ese ben nyúj ha unk ámoga ás
azzal, hogy segí ünk megke esni a coachee számá a a meg elelő gyógyí ó
szakembe .
Meggyőződésem, hogy a jö őben nagy szükség lesz a coach-ok munkájá a.
A öbbi segí ő szakma melle on os sze epük lesz mind az éle eze ési, mind
az üzle i okoza ú kiégések elisme ésében és csökken ésében. A éma
szaki odalma és sajá coach-os apasz ala aim alapján kijelen he ő, hogy
− a coaching ülések so án elisme he ő, ha a coachee bu nou szind ómá al
küzd;
− a coachnak számos eszköze an a a, hogy a kiégés kezde i szakaszában
é in e ügy ele ámogassa;
− a DIADAL coaching modell egyes ázisaiban használ eszközök segí sége
jelen enek mind a elisme ésben, mind a cochee elakadásának
megoldásában.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
79
he insis ence on one’s e e ence poin could u he con ibu e o he nega i e
ou come since e u ning o he p o ision o he o me C iminal Code ha had
been in o ce o decades was po en ially a lo less complica ed han e lec ing
on and inding solu ions o he challenges ha could occu in he legal p ac ice
due o he in oduc ion o a new p o ision. The elimina ion o hese biases and
a mo e p oac i e a i ude on he side o he lawmake is an essen ial condi ion
o a egula ion ha is ai e and mo e in line wi h he basic p inciples o
c iminal law and he guidelines de i ing om he legal p ac ice.
Expe s’ Biases
In e ms o he biases a ec ing expe s when examining men ally ill o ende s,
he s uc u e o he analysis ollows he applica ion o compulso y ea men
and he e iew o he al eady applied ea men in he Ins i u ion, aking place
e e y 6 mon hs, aimed a deciding whe he he gi en indi idual could be
eleased (Ac CCXL o 2013, § 69/B, pa a. 1). The condi ions o he
applica ion which equi e he in ol emen o expe s a e ha he o ende
canno be p osecu ed due o his men al condi ion and he e is eason o belie e
ha he will commi a simila ac , i.e. he isk o eo ending (Ac C o 2012, §
78, pa a. 1). As o he la e equisi e, he Regional Cou o Appeal o Pécs
decla ed ha i is no su icien i he isk is me ely abs ac and heo e ical,
ins ead, i needs o be conc e e and p ope ly ounded (Ka sai 2019: 208;
Judicial decision PIT-H-BJ-2013-33). I is wo h men ioning a his poin ha
hese ques ions a e ambiguous in na u e as he judge may di e ge om he
expe opinion, i is e en possible o he judicial decision o con adic he
expe opinion, howe e , he ac ual compe ency and backg ound knowledge
ha would be necessa y o his a e missing on mos o he occasions. The lack
o speci ic psychological and psychia ic knowledge on he side o he judges
compels hem o become excessi ely isk-a e se in p ac ice and o accep
expe opinions e en in cases o easonable doub , which con ibu es o he
sp ead o he phenomenon o expe s’ ju isdic ion.
One o he mos common men al dis o ions in luencing bo h expe s and
judges is he a ailabili y bias, which I will hence o h e e o as simila i y and
a ailabili y bias o g ea e p ecision (Read and G ushka-Cockayne 2007: 23-
24). On he one hand, i may mani es h ough he exagge a ion o he isk o
eo ending due o he ac ha an expe can ecall his possibili y as o as e
han he es (Ko ács 2020: 288). On he o he hand, ela ed o he dis o ion
caused by econs uc ion p ocesses, i happens egula ly ha he expe elies

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
80
solely on he pieces o expe ience gained and he opinions deli e ed in
p e ious cases. Sepa a e e e ence shall be made o he e iew p ocedu e in
which i is examined whe he he ea ed pe son has eco e ed, he isk o
eo ending na u ally needs o be aken in o accoun , as well as whe he u he
ea men can be deemed unnecessa y om he pe spec i e o he p o ec ion o
socie y (Opinion o he C iminal Di ision o he Sup eme Cou no. 30/2007).
Expe s a e unde signi ican p essu e h oughou he e iew p ocedu e no o
le po en ially s ill dange ous indi iduals ge eleased back o socie y. The
e en ual commission o ano he c iminal o ence by he eleased pe son -
h ough he excessi ely nega i e eac ion o he media and he public o such
cases and he loss o ci izens’ us in he c iminal jus ice sys em - igni es
u he isk-a e sion on he side o he expe s and apa om eally a e
excep ions, hey s and o he exclusion o he possibili y o elease e en when
subs an ial a gumen s and ac o s a e suppo ing i . When a eleased indi idual
commi s ano he o ence, he hindsigh bias can dis o he e alua ion o
expe s and judges as well. I e e s o he endency o o e es ima e he
p obabili y wi h which hey could ha e p edic ed he ou come o an e en since
he occu ence o he esul ein o ces hei assump ions (Zol ayné Pap ika
2005: 91).
Al hough he p o ec ion o socie y undoub edly needs o be a p ominen
p inciple, he majo i y o expe opinions in he e iew p ocedu es a e p epa ed
wi h minimal di e ences in con en , occasionally lacking a deepe analysis o
he ac o s o he case, which hinde s indi idualisa ion. The li e a u e indica es
he phenomenon when he gene al no m becomes no o ac as omission bias.
As a esul , he indi idual gene ally chooses no o di e om he no m e en
when he e a e easonable a gumen s and ac o s o ac ing o he wise. The line
o hinking on pe sonal and p o essional esponsibili y in hese cases is ha i
he pe son ac s in acco dance wi h he no m and i does no lead o he awai ed
esul , he nega i e pe cep ion caused by his would s ill be lesse han in he
case when he/she chooses o di e om he no m and a nega i e ou come
occu s as a esul o he “disobedience” (Ko ács 2020: 289). This is
supplemen ed by he o e con idence bias, he ex ensi e, o en unjus i ied
belie in he igh eousness o one’s opinion, as well as by he s a us quo bias,
which - combined wi h he s ikingly low numbe o eleases - u he dec ease
he chance o gi ing an opinion dis inc om he gene al endency and/o he
p e ious opinions he expe ga e in he ac ual case.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
81
Judges’ Biases
Rega ding he analysis o biases a ec ing he judges, simila logic is used as
o he expe s: i s , he decision on he applica ion o he sanc ion is
examined, hen I am e e ing o he pe iodic e iew p ocedu e, and he
possible elease o he o ende . Judges a e also widely in luenced by he
simila i y and a ailabili y bias, which is indica ed by he exclusi e and
enden ious insis ence on he decisions made in p e ious, analogous cases. The
ob ious in en o he legisla o o sho en he c iminal p ocedu es and i s
mani es a ion in he c iminal jus ice sys em supplemen ed by he excessi e
caseload hinde s indi idualisa ion u he . When i comes o he judges, he
e ec o he simila i y and a ailabili y bias is added o ha o he expe bias
and he ancho ing e ec (Kahneman 2013: 122). The p e ious one can be
desc ibed as he uncondi ional accep ance o au ho i y, and in ex eme cases
bo h cogni i e illusions may lead o he gi en judge dis ega ding his/he own
p o essional con ic ion, he accep ance o ques ionable decisions and
e alua ions and hus he ins i u ionalisa ion and in e nalisa ion o e en
inaccu a e p ac ices o highe judicial o ums.
The applica ion o he p e iously ela i ely de e mined du a ion o
compulso y ea men in he cases o ju enile o ende s se es as an example
o such imp ope ly acknowledged legal p ac ices. When he sanc ion became
ela i ely de e mined in 2010, he key ques ion o ju enile o ende s was
whe he he maximum e m shall be de e mined wi h ega d o he special, less
se e e ules o he C iminal Code ( hen in o ce) o hei sanc ioning, o he
p o ision on he maximum e m o he measu e shall be applied and in e p e ed
in he same way as in he cases o adul pe pe a o s - wi hou he oppo uni y
o aking in o accoun he mo e a ou able ules. The Sup eme Cou
ema kably ye a guably s a ed ha no di e ence can be made be ween adul
and ju enile o ende s (EBH2011. 2303., BH2012. 2.), and when coming o
his conclusion i elied on a s ic ly ex ual analysis o he p o ision. This
ep esen s he e ec o aming (Gáb i 2020: 124) in he decision-making
p ocess, which basically indica es ha he way he op ions a e p esen ed
subs an ially de e mines hei e alua ion, as well as ha o he unde lying case,
and he le el o isk-a e sion o he pa icipan s. In his ega d, he judicial
body did no conside he con ex ual and eleological pe spec i e p ope ly, no
o men ion he p inciple ha a men ally ill indi idual canno su e mo e se e e
consequences because o his ac han a sane pe pe a o who can be held
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
82
esponsible unde C iminal law. When i comes o a punishable ju enile, he
special, mo e a ou able p o isions would be applied, which means ha hese
ules mus pe ain o a men ally ill o ende as well. Also, when an issue a ises
in he legal p ac ice ha canno be decided unequi ocally, ha solu ion mus
be chosen which esul s in a less disad an ageous ou come o he de endan .
Jus like expe s, judges a e also egula ly in luenced by he o e con idence
bias. The e ha e been a numbe o esea ch p ojec s o empi ically e i y i s
e ec , and one ema kable example is he wo k o Badeau and Radele in he
Uni ed S a es who examined 350 mu de cases in which a judicial e o
occu ed. They go o he conclusion ha only in 5 cases did he judicial body
ealise he mis ake be o e he inal e dic while in 139 cases dea h penal y
was imposed - om which 23 we e ac ually execu ed -, in ano he 139 cases
he de endan was sen enced o li e imp isonmen , and o 67 indi iduals
imp isonmen o 25 yea s was imposed (Zol ayné Pap ika 2005: 191). In he
p ocedu es a ge ing men ally ill o ende s speci ically, he dis o ion o
o e con idence seems o be educed by conduc ing he e iew p ocedu e, s ill,
i s ac ual e ec i eness is ques ioned by he mo e and mo e au oma ic na u e
o he p ocess bo h on he side o judges and expe s.
The o he common men al dis o ion a ec ing judges and expe s as well is
he hindsigh bias. Gene ally, i may play a ole in he sphe e o in o ma ion
ha a e o ha e become i ele an and excluded pieces o e idence, o
ins ance, a con ession made unde o ce, he esul gained h ough an
unau ho ised sea ch o a suspec ’s home o an unlaw ul ga he ing o sec e
in elligence (Gáb i 2020: 129-130). Al hough such e idence should no be
aken in o accoun in he p ocedu e, he e has been a ious esea ch o
demons a e ha judges a e in ac incapable o igno ing hem comple ely
h oughou hei decision-making, and hese can ha e a subs an ial in luence
on he ou come o he p oceeding. This bias is mos commonly es ed in
p ac ice in a way ha he pa icipan s o he expe imen a e p esen ed wi h
di e en po en ial ou comes o an e en , he leade s o he esea ch p io ly
ou line one which seems o ha e a g ea e p obabili y acco ding o hem, and
he subjec s hen need o make hei own sugges ions o he ou come. An
example o his was he analysis ca ied ou by Gu h ie, Rachlinski, and
Wis ich (2001: 799, 801-803) in he Ne he lands wi h he in ol emen o 167
judges. The subjec s go di ided in o 3 g oups, he same ic i e case and 3
al e na i es o he decision o he highe cou we e in oduced o all o hem.
The op ions we e epeal, o de ing a new p ocedu e o be conduc ed by he cou
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
83
o i s ins ance, and app o al. Howe e , he esea che s made a di e en
p edic ion in each g oup in e ms o he po en ial decision o he highe cou
while also in o ming he pa icipan s ha ega dless o his p edic ion made by
hem each esul may occu wi h equal p obabili y. The p esump ion o he
esea che s was ha hei implica ion shall no necessa ily a ec he decision
o he pa icipan s. Now, le us see he conclusions hey ha e come o.
- Among hose who we e in o med o he app o al o he case, 81.5% s a ed
ha hey would ha e made he same decision.
- Among hose who we e old ha he highe cou epealed he e dic , only
app oxima ely 27.8% s a ed ha hey would s ill ha e app o ed i .
- Finally, among hose who ecei ed in o ma ion ha he cou o i s
ins ance had o conduc a new p ocedu e 40.4% would ha e app o ed he
e dic (Gáb i 2020: 126-128).
Thus, i was es ablished ha he judges a ibu ed a lo g ea e p obabili y o
he ou come which was p edic ed o implied by he examine s. In sho , hei
knowledge o he highe cou ’s decision signi ican ly in luenced how hey
e alua ed he unde lying case and e idence. Hindsigh bias in he e iew
p ocedu es a ge ing he men ally ill - as could be seen in he case o expe s
as well - is connec ed o he elease o he ea ed indi idual and becomes
especially cha ac e is ic on hose occasions when ano he o ence is commi ed
a e he elease. The p essu e on judges and expe s in his ega d u he
dec eases he chance o suppo ing he elease and inc eases he au oma ic
na u e o he p ocess.
Closing Rema ks
In my s udy - p ima ily wi h he in en ion o in oducing an in e disciplina y
ield o esea ch - I examined ce ain in e sec ions o C iminal law and
beha iou al economics in he ield o biases a ec ing he decision-make s in
he c iminal p ocedu es a ge ing men ally ill o ende s. The ea u e o he
analysis was ha I in oduced he po en ially occu ing men al dis o ions ha
can in luence he lawmake when c ea ing he egula ion, as well as he ones
ha can a ec he expe s and he judges when i comes o he applica ion and
he e iew o compulso y ea men . Among o he s, I in oduced he
o e con idence, he s a us quo, he simila i y and a ailabili y, he hindsigh
bias, and hei mani es a ions in p ac ice. In my iew, he nega i e e ec s o
men al dis o ions in e ms o he discussed p ocedu al pa icipan s could be
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
84
coun e balanced in wo main ways: by egula o y means and/o h ough he
aining o he gi en p o essionals.
On he one hand, he e is he egula o y way (in he b oade sense) o
compensa e o he occasional lack o su icien in o ma ion o p ocedu al
pa icipan s. Fo ins ance, he judge can deli e a mo e well- ounded decision
i he p o essionals ha ing speci ic knowledge and expe ise - he o ensic
medical expe and he physician o he men ally ill indi idual - a e p esen a
he e iew hea ing o answe he occu ing ques ions. The p o ision o
su icien ime o e alua ion and easoning o judges and he p ope ly
conside ed assignmen o cases in cou o dec ease ins i u ional p essu e could
con ibu e o he educ ion o he nega i e e ec s o simpli ying echniques in
he line o hinking. Acco ding o Thale and Suns ein, decision-make s can
and shall also be o ien ed by se ing up guidelines based on he nudge heo y
(Ma de - Pina-Sánchez 2020: 400, 403, 410). These lea e he disc e ion o he
decision-make s in ac and hus, he e is no such isk o esis ance on he side
o he p o essionals ha could occu in he case o in oducing binding ules o
ac s and dec ees, which limi hei capaci ies. I make he ema k he e ha his
heo y is applicable o he expe s, o ins ance, in he o m o me hodological
le e s and guidelines issued egula ly by he Hunga ian Chambe o Fo ensic
Expe s.
On he o he hand, he knowledge and in o ma ion on biases could and
should be in eg a ed in o he aining o p o essionals. Wi hou such aining,
he e is a isk o commi ing he same mis akes in he decision-making all o e
again, o example, he ailu e o iden i y - o o memo ise and ecall - all he
ele an in o ma ion, he inconsis en e alua ion o con adic ing ac s and
pieces o e idence, he exclusion o ele an in o ma ion when e lec ing on
he ac o s o he case, and he selec i e examina ion o he po en ial op ions
o he decision. The Cha e o he Eu opean Judicial T aining Ne wo k
(he eina e : EJTN) decla ed ha he cons an imp o emen and expansion o
he scope o judges’ knowledge is a key gua an ee o judicial independence as
adequa ely p epa ed p o essionals will be less p one o accep ing he
ques ionable o deba able decisions o highe o ums and/o he p osecu o
ins ead o es ablishing and main aining hei own con ic ion (Amnes y
In e na ional Magya o szág 2020: 34). In his ega d, he e is a demand o
p epa ing a comp ehensi e aining ma e ial as al eady sugges ed by he
Sup eme Cou ’s Legal P ac ice Analysis G oup back in 2017 (Kú ia Bün e ő-
Közigazga ási-Munkaügyi és Polgá i Kollégiumai Joggyako la -Elemző

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
85
Csopo 2017: 27-28), and a mo e signi ican ole shall be a ibu ed o
in e ac i e educa ional means. In he EJTN Handbook, mo ing away om
me e ex-ca hed a p esen a ions and a ou ing in e ac i i y, as well as a
combina ion o he di e en me hods - especially p esen a ions and g oupwo k
- appea as c ucial objec i es (Eu opean Judicial T aining Ne wo k 2016: 15-
16). These means ha e he po en ial o acili a e a p ejudice- ee app oach o
p ejudiced human decisions and hus con ibu e o a ai e , mo e easonable,
and less biased sys em o ju isdic ion and sanc ioning o he men ally ill.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
86
Re e ences
1. Ac IV o 1978 on he C iminal Code. h ps://nj .hu/jogszabaly/1978-4-
00-00
2. Ac XIX o 1998 on he C iminal P ocedu e.
h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=99800019.TV×hi =201704
19& x e e e =A0300023.BM
3. Ac LXXX o 2009 on he Modi ica ion o Ac IV o 1978 on he C iminal
Code. h ps://mkogy.jog a .hu/jogszabaly?docid=a0900080.TV
4. Ac C o 2012 on he C iminal Code.
h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a1200100.
5. Ac CCXL o 2013 on he Execu ion o Punishmen s, Measu es, Ce ain
Coe ci e Measu es and Con inemen o Pe y O ences.
h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a1300240.
6. Amnes y In e na ional Magya o szág (2020): Fo élyos élelem - E ősödő
kon oll a magya bí óságok ele . Budapes .
h ps://www.amnes y.o g/en/documen s/eu 27/2051/2020/hu/
7. C iminal Law Uni a y Decision no. 1/2011. h ps://ku ia-
bi osag.hu/hu/jogha /12011-szamu-bje-ha a oza
8. Esse B. (2011): Gondolkodásegysze űsí ő s a égiák ha ékonysága.
Veze és udomány (42), special no. 1: 80-86.
9. Eu opean Judicial T aining Ne wo k (2016): Handbook on Judicial
T aining Me hodology. h ps://cip.go .si/media/2355/dis ance-lea ning-
handbook.pd
10. Gáb i A. (2020): Kogni í udományok az í élkezési e ékenység
szolgála ában. P o Fu u o (10), no. 1: 109-132.
11. Gu h ie C., Rachlinski J. and Wis ich A. (2001): Inside he Judicial Mind.
Co nell Law Facul y Publica ions (86), no. 4: 778-830.
12. Judicial decision EBH2011. 2303., BH2012. 2.
13. Judicial decision PIT-H-BJ-2013-33.
14. Kahneman D. (2013): Gyo s és lassú gondolkodás. Budapes , HVG
Köny ek.
15. Ka sai K [ed.] (2019): Nagykommen á a Bün e ő Tö ényköny ől szóló
2012. é i C. ö ényhez. Budapes , Wol e s Kluwe Hunga y.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
87
16. Ko ács G. (2020): Az í éle alko ás csapdái, In: Madai S., Pallagi A. and
P. [eds.], Sic i u ad as a Ünnepi kö e a 70 é es Blaskó Béla isz ele é e.
Budapes , Ludo ika Egye emi Kiadó. 285-294.
17. Kú ia Bün e ő-Közigazga ási-Munkaügyi és Polgá i Kollégiumai
Joggyako la -Elemző Csopo (2017): Össze oglaló élemény - Az í éle i
bizonyosság elméle i és gyako la i ké dései.
h ps://ku ia-bi osag.hu/hu/joggyak_csop/ossze oglalo- elemeny-az-
i ele i-bizonyossag-elmele i-es-gyako la i-ke desei
18. Ma de , Ian - Pina-Sánchez, Jose (2020): Nudge he judge? Theo izing he
in e ac ion be ween heu is ics, sen encing guidelines and sen ence
clus e ing. C iminology & C iminal Jus ice (20), no. 4: 399-415.
19. Nagy F. (2015): A szankció endsze . Jog udományi Közlöny (70), no. 1:
1-15.
20. Opinion o he C iminal Di ision o he Sup eme Cou no. 30/2007 on he
Re iew o Compulso y T ea men . h ps://ku ia-bi osag.hu/hu/koll el/30-
bk
21. Read D. and G ushka-Cockayne Y. (2007): The Simila i y Heu is ic.
Jou nal o Beha io al Decision Making (24), no. 1: 23-46.
22. Reasoning o Ac C o 2012.
h ps://uj.jog a .hu/#doc/db/1/id/A1200100.TV/ s/20130701/l /78
23. Tó h M (2013): Az új B k. bölcsőjénél. Magya jog (60), no. 9: 525-534.
24. Zol ayné Pap ika Z. (2005): Dön éselméle . Budapes , Alinea Kiadó.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
88
Risk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia: a
li e a u e e iew
D . Kocsicska I ana1
1PhD s uden , Han os Elemé Business and Regional Sciences Doc o al School, Facul y o
Economics, Uni e si y o Miskolc, Miskolc 3515, Egye em ú ,
ORCID iD: 0000-0001-9449-8724
INFO ABSTRACT
D . Kocsicska I ana
kocsicska.i ana @gmail.com
Abs ac
Bu nou could be de ined as ex inc ion o mo i a ion o incen i e,
esul ing in lack o pleasu e in job and belie in abili y o comple e
asks. I is ecognized as an occupa ional haza d, which in ol es
educed accomplishmen and loss o pe sonal iden i y. P olonged
s ess a wo k is e y common among heal hca e wo ke s and he e
a e pa icula g oups conside ed highly suscep ible o physical and
emo ional exhaus ion. The ex emely s essed si ua ions, which
could occu in heal hca e may ha e se ious e ec s on men al heal h
and lead o u he p o essional bu nou . Howe e , his is s ill la gely
un ecognized men al heal h issue among heal hca e p o essionals.
The main objec i e o my esea ch is he e iew o he li e a u e on
he isk o bu nou synd ome among Se bian heal hca e wo ke s.
Nine (9) s udies ound in PubMed da abase we e included in he
esea ch and se e al impo an conclusions ha e been summa ized.
Mos impo an highligh s o his e iew a e ha bu nou should be
ecognized as objec i e h ea o heal hca e wo ke s in Se bia and
he e is a need o de elopmen o e ec i e in e en ions a bo h
indi idual and o ganiza ional le el.
Keywo ds
bu nou
heal hca e
p o essionals
depe sonalisa ion
emo ional exhaus ion
Kulcssza ak
kiégési szind óma
egészségügyi dolgozók
depe szonalizáció
é zelmi kime ülés
Absz ak
A kiégés a mo i áció kiol ásakén de iniálha ó, melynek köz e len
kö e kezménye a munka sze e e ének és a sajá képességekbe e e
hi hiánya. Foglalkozási á alomkén jellemzik, amely a
eljesí őképesség csökkenésé el és a személyes iden i ás
el esz ésé el já ha . A hosszan a ó munkahelyi s essz nagyon
gyako i az egészségügyi dolgozók kö ében, és annak olyan
csopo ok, amelyeke különösen é in i a izikai és é zelmi
kime ül ség. Az egészségügyben elő o duló ex ém
s esszhelyze ek ha ással lehe nek a men ális egészség e és a
szakmai kiégéshez eze he nek. Az egészségügyi dolgozók
kiégésé , min men ális p oblémá még mindig nem kezelik
meg elelően. Ku a ásom ő célja a sze biai egészségügyi dolgozók
kö ében jelen kező kiégési szind óma kockáza á al oglalkozó
szaki odalom á ekin ése. A ku a ásomban kilenc (9), a PubMed
ada bázisban alál anulmány elemez em és a on os
kö e kez e éseke össze oglal am. Az egyik leg on osabb konklúzió
az, hogy a kiégés eszélykén sze epel a sze biai egészségügyi
dolgozók ese ében is, ezé ha ékony bea a kozások kidolgozásá a
lenne szükség egyéni és sze eze i szin en.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
95
emo ional exhaus ion, bu heal hca e wo ke s had a high deg ee o sense o
pe sonal achie emen due o wo k and commi men .
Sa iye and he esae ch eam (Sa iye e al 2022) conduc ed a esea ch in a
o m o a c oss-sec ional s udy, including 377 doc o s/specialis doc o s and
medical echnicians/nu ses in o al, wo king a he Uni e si y Clinical Cen e
K aguje ac in Se bia, a he ime he s udy was conduc ed. The heal hca e
wo ke s we e clasi ied in wo g oups, he on line heal hca e wo ke s (who
had di ec con ac wi h COVID-19) and non- on line heal hca e wo ke s (who
wo ked in egula clinical condi ions, and did no wo k in he COVID-19
zone).They ha e examined he ela ionships be ween esilience, men alizing,
and bu nou in heal hca e wo ke s. The e was a nega i e co ela ion be ween
esilience and emo ional exhaus ion and depe sonaliza ion, while a posi i e
co ela ion be ween esilience and pe sonal accomplishmen . These esul s
s ongly sugges ha esilience in heal hca e wo ke s p e en s bu nou ,
educes hei emo ional exhaus ion and inc eases he expe ience o pe sonal
accomplishmen a wo k. A good capaci y o men alizing p o ec s he men al
heal h, while lack o men alizing educes he abili y o unde s and he beha io
a wo k, leading o in e pe sonal con lic s, misunde s anding, p o essional
us a ions and dissa is ac ion. Educa ion and aining p og ams could p o ide
a good capaci y o men alizing.
S ojano ic-Tasic and he ease ach eam examined whe he pa icipa ing in
Balin g oup is migh educe bu nou synd ome in p ima y heal h ca e doc o s
(S ojano ic-Tasic e al 2018). Balin aining (Balin g oups o 6-12 doc o s)
is a me hod applied in o de o build up he communica ion skills among
physicians, oge he wi h imp o ing he physician-pa ien ela ionship. In his
esea ch hey ha e included 210 physicians (70 doc o s comple ed Balin
aining, 140 doc o s in Non-Balin g oup) wo king in p ima y heal hca e
cen e s in Belg ade. The s udy showed ha conside ing Balin - ained subjec s
emo ional exhaus ion has been p esen in 7,1%, depe sonaliza ion appea ed in
4,4% and low pe sonal accomplishmen in 7,1% o hem. Conside ing Non-
Balin subjec s 45% o hem p esen ed wi h emo ional exhaus ion, 20% o
hem wi h depe sonaliza ion and 21,4% wi h low pe sonal accomplishmen .
These esul s indica e, ha pa icipa ion in Balin g oup is associa ed wi h he
educed p e alence o bu nou in p ima y heal hca e physicians.
Ilic and he coau ho s (Ilic e al 2017) ha e emphasized he psychosocial
isks a ising om wo k, s ess, pe sonal cha ac e is ics and bu nou among
physicians and nu ses. They comple ed a c oss-sec ional s udy based on a

INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
96
ques ionnai e su ey (Copenhagen Psychosocial Ques ionnai e (COPSOQ)
and Copenhagen Bu nou In en o y (CBI)) including 88 eme gency physicians
and 80 eme gency nu ses. The commi men o he wo kplace, insecu i y a
wo k and pe sonal and pa ien - ela ed bu nou we e high o bo h g oups. The
in luence a wo k, deg ee o eedom a wo k, social suppo , sense o
cohe ence, men al heal h, and p oblem- ocused coping a e nega i ely ela ed
o wo k- ela ed bu nou . The e was a nega i e co ela ion be ween pa ien
ela ed bu nou and commi men o he wo kplace. They also emphasized ha
bu nou in eme gency physicians and nu ses is o en igno ed, hough i can
ha e se e e consequences on hei gene al and men al heal h.
In he publica ion i led „P e alence o bu nou among heal hca e
p o essionals a he Se bian Na ional Cance Cen e ” (And ijic e al 2021),
Ad ijic and he eam p esen ed he esul s o hei c oss-sec ional su ey
(Maslach Bu nou In en o y- Human Se i es Su ey), e alua ing he le el o
bu nou , a igue, dep ession, a igue, beha io al socio-demog aphic and
p o essional cha ac e is ics. This esea ch showed he le el and isk o bu nou
among heal hca e wo ke s employed in he Ins i u e o Oncology and
Radiology o Se bia, as he la ges e e en na ional ins i u ion. The o e all
bu nou was 42.4%, while i s g ea es p opo ion ep esen ed he emo ional
exhaus ion wi h 66,9%. They emphasized, ha isk o bu nou was highe (1,41
imes) in nu ses compa ed o physicians and ha wi h each yea o wo k
expe ience, he isk o bu nou inc eased by 2%. The esul s o he s udy
demons a ed a signi ican le el o bu nou in oncology heal hca e wo ke s,
especially in nu ses, which u he emphasizes he impo ance o e ec i e
in e en ion and p e en ion me hods in hese isk g oups.
Discussion
Based on he in eg a i e e iew o he p esen ed publica ions ela ed o
p e alence and isk o bu nou among heal hca e wo ke s in Se bia, we can
no ice ha in bu nou measu emen hey used mos ly Maslach Bu nou
In en o y (MBI), as a gold s anda d me hod. The esul s o he e iewed
a icles sugges , ha he e a e mode a e o high a es o bu nou (medium o
high le els o emo ional exhaus ion, medium le els o depe sonalisa ion)
among all g oups o heal hca e wo ke s, al hough he a he small size o he
di e en samples migh be he main limi a ion o hese comple ed s udies.
Compa ing he esul s showing mode a e o high a e o emo ional exhaus ion,
collec ed in he s udy wi h Se bian o hopaedic su geons and gene al
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
97
p ac i ione s, we can no ice simila i ies o he esul s obse ed in US esiden s,
bu also highe le els o bu nou compa ing o GPs in Oslo, Swi ze land and
Tu key. I has beed also no iced, ha Se bian physicians expe ienced lowe
depe sonalisa ion and highe emo ional exhaus ion compa ed o physicians in
o he Eu opean coun ies (e.g. Hunga y, I aly, he Ne he lands). The e is a
nega i e co ela ion be ween esilience and emo ional exhaus ion and
depe sonaliza ion, bu a posi i e co ela ion be ween esilience and pe sonal
accomplishmen . These esul s s ongly sugges ha esilience p e en s
bu nou . Also, a good capaci y o men alizing p o ec s he men al heal h. I is
also impo an ha pa icipa ion in Balin g oup is associa ed wi h he educed
p e alence o bu nou in p ima y heal hca e physicians.
Talking abou COVID-19 pandemic, al hough i caused emo ional
exhaus ion, heal hca e wo ke s had a high deg ee o sense o pe sonal
achie emen due o wo k and commi men . The pha macis s we e de ini ely
he mos bu dened du ing he pandemic in Se bia, mos ly due o hei
a ailabili y.
Conside ing Se bian anaes hesiologis s (based on 206 subjec s sample), he
p e alence o o al bu nou was 6.34% and women we e mo e likely o be
emo ionally exhaus ed, while he addi ional academic educa ion and ageing
inc eased he le el o bu nou and he p obabili y o depe sonalisa ion.
Compa ing o he in e na ional si ua ion and o he coun ies, he Se bian
indings a e highe han is o he na ional s udies wi h anaes esiologis s. Based
on he abo e, we should also empahsize ha he bu nou o eme gency
physicians and nu ses is o en igno ed, hough i can ha e se e e consequences
on hei gene al and men al heal h. Conside ing he isk o bu nou among
oncology heal hca e wo ke s, he e is a signi ican le el o bu nou especially
in nu ses, which u he emphasizes he impo ance o e ec i e in e en ion
and p e en ion me hods in hese isk g oups.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
98
Re e ences
1. And ijic M, Tepa ce ic DK, Niki o ic M, Mile ic N, Pekmezo ic T.
(2021): P e alence o bu nou among heal hca e p o essionals a he
Se bian Na ional Cance Cen e . In A ch Occup En i on Heal h, 94(4),
669-677. doi: 10.1007/s00420-020-01621-7
2. Al a es MEM, Thomaz EBAF, Lamy ZC, Nina RVAH, Pe ei a MUL,
Ga cia JBS. (2020): Bu nou synd ome among heal hca e p o essionals in
in ensi e ca e uni s: a c oss-sec ional popula ion-based s udy. Re B as
Te In ensi a., 32(2), 251-260. doi: 10.5935/0103-507x.20200036.
3. Fische J, Kuma S, Ha che S. (2007): Wha makes psychia y such a
s ess ul p o ession? A quali a i e s udy. Aus alas Psychia y, 15(5):417-
21. doi: 10.1080/10398560701439699.
4. Ilić IM, A andjelo ić MŽ, Jo ano ić JM, Nešić MM. (2017):
Rela ionships o wo k- ela ed psychosocial isks, s ess, indi idual ac o s
and bu nou - Ques ionnai e su ey among eme gency physicians and
nu ses. Med P ., 68(2), 167-178. doi: 10.13075/mp.5893.00516.
5. Jako lje ic B, S ojano ic K, Nikolic Tu nic T, Jako lje ic VL. (2021):
Bu nou o Physicians, Pha macis s and Nu ses in he Cou se o he
COVID-19 Pandemic: A Se bian C oss-Sec ional Ques ionnai e S udy.
In J En i on Res Public Heal h,18(16), 8728.
doi:10.3390/ije ph18168728.
6. Lapce ić M, G ozdeno ić BS, S anko ić S, Zigić D, Popo ić M, S anisić
R, Bo iso a I, Suk ije L. (2008): Heal h- ela ed quali y o li e o gene al
p ac i ione s-- amily physicians in sou h-eas e n Eu ope. S p A h Celok
Lek., 136(7-8), 397-405. doi: 10.2298/sa h0808397l.
7. Lesić AR, S e ano ic NP, Pe unicić I, Milenko ić P, Tose ski DL,
Bumbasi e ić MZ. (2009): Bu nou in Belg ade o hopaedic su geons and
gene al p ac i ione s, a p elimina y epo . Ac a Chi Iugosl., 56(2), 53-9.
doi: 10.2298/aci0902053l.
8. Maslach C, Jackson SE. (1986). Maslach Bu nou In en o y. Manual
Resea ch Edi ion. Consul ing Psychologis s P ess: Palo Al o CA.
9. Maslach C, Lei e , M., P. (2016): Unde s anding he bu nou expe ience:
ecen esea ch and i s implica ions o psychia y. Wo ld Psychia y,
15(2), 103-111. doi: 10.1002/wps.20311.
INTERDISZCIPLINÁRIS TANULMÁNYOK
99
10. Mileno ić M, Ma ejić B, Vasić V, F os E, Pe o ić N, Simić D. (2016):
High a e o bu nou among anaes hesiologis s in Belg ade eaching
hospi als: Resul s o a c oss-sec ional su ey. Eu J Anaes hesiol., 33(3),
187-194. doi: 10.1097/EJA.0000000000000383.
11. Pu nik K, Houkes I. (2011): Wo k ela ed cha ac e is ics, wo k-home and
home-wo k in e e ence and bu nou among p ima y heal hca e
physicians: a gende pe spec i e in a Se bian con ex . BMC Public
Heal h., 11(716). doi: 10.1186/1471-2458-11-716.
12. Sa iye T, Vukče ić B, Gu ić M, Milid ag A, Dubljanin D, Dubljanin J,
Radmano ić B. (2022): Resilience, Men alizing and Bu nou Synd ome
among Heal hca e Wo ke s du ing he COVID-19 Pandemic in Se bia. In
J En i on Res Public Heal h, 19(11), 6577. doi: 10.3390/ije ph19116577.
13. Schau eli WB, Lei e MP, Maslach C. (2009). Bu nou : 35 Yea s o
Resea ch and P ac ice. Ca ee De elopmen In e na ional, 14, 204-220.
h p://dx.doi.o g/10.1108/13620430910966406
14. Selye H. (1975): Con usion and con o e sy in he s ess ield. J Human
S ess, 1(2), 37-44. doi: 10.1080/0097840X.1975.9940406.
15. S ojano ic-Tasic M, La as M, Milose ic N, A i ono ic P ibako ic J,
Ljusic D, Sapic R, Vucu e ic M, T ajko ic G, G gu e ic A.(2018): Is
Balin aining associa ed wi h he educed bu nou among p ima y heal h
ca e doc o s? Libyan J Med., doi: 10.1080/19932820.2018.1440123.
16. Tose ski D, Milo ance ic M, Pejusko ic B, Deusic S, Mikulec E,
Ho ed B. (2006): Bu nou synd ome o gene al p ac i ione s in pos -wa
pe iod. Epidemiology and Psychia ic Sciences, 15(4), 307-310.
doi:10.1017/S1121189X00002190
17. Ži ano ić D, Ja o ac J, S ojko S, Je ić M, Kneže ić J, Blanuša J,
Š imac G bić D, Pau Kus u ica M, Jo ano ić Lješko ić N, Todo o ić N.
(2022): The COVID-19 pandemic - ela ed psychological dis ess and job
bu nou among Se bian pha macy p ac i ione s: a c oss-sec ional online
s udy. Eu Re Med Pha macol Sci., 26(7):2639-2645. doi:
10.26355/eu e _202204_28502.
18. Wes CP, Dy bye LN, Shana el TD. (2018): Physician bu nou :
con ibu o s, consequences and solu ions. J In e n Med., 283(6), 516-529.
doi: 10.1111/joim.12752.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
100
Előí éle esség izsgála az egészségügyi szakmá álasz ó
egye emi hallga ók kö ében
Csaba Dó a1, Pauwlik Kinga2, R. Fedo Ani a3
1ápoló szakos DETEP hallga ó, DE ETK, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4.,
2dok o andusz, PTE-EDI, H-7621 Pécs, Vö ösma y M. u 4; ORCID: 0000-0003-3825-0817
3ál alános és udományos dékánhelye es, in éze igazga ó, egye emi aná , DE ETK Szociális
és Tá sadalom udományi In éze , Tá sadalom udományi és Szociális Munka Tanszék. 4400
Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., ORCID: 0000-0002-7837-7006
INFO
ABSTRACT
R. Fedo Ani a
edo .ani a@e k.unideb.hu
Abs ac In ou s udy, we examined he p ejudice o s uden s,
p ima ily hose s udying in he ield o heal h sciences,
owa ds he helping p o essions. We we e in e es ed in
unde s anding he ex en o p ejudice o accep ance among
u u e p o essionals who will equen ly encoun e Roma
pa ien s in hei wo k. The subjec s o ou sample we e
s uden s pa icipa ing in heal h science p og ams a a
uni e si y selec ed by us. We employed a ques ionnai e-
based da a collec ion me hod, making he su ey a ailable
online h ough Google Fo ms. A o al o 104 s uden s
comple ed he ques ionnai e. Ou esul s indica ed ha he
esponden s gene ally o m a p ejudiced s uden g oup, as
nea
ly 60% o hem conside hemsel es o be de ini i ely
p ejudiced o a he p ejudiced.
Keywo ds
heal hca e
p ejudice
Roma social g oup
Kulcssza ak
egészségügy
előí éle
oma á sadalmi csopo
Absz ak Tanulmányunkban a segí őszakmá , elsőso ban az
egészség udományi képzési e üle en anuló ia alok
előí éle ességé izsgál uk. A a ol unk kí áncsiak, hogy
mennyi e előí éle esek, ille e el ogadóak azok a leendő
szakembe ek, akik munkájuk so án igen gyak an ognak
oma be egekkel alálkozni. Min ánk alanyai egy ál alunk
ki álasz o egye em egészség udományi képzéseiben
ész e ő hallga ók ad ák. Ada gyűj ési módsze kén a
ké dőí es leké dezés alkalmaz unk. A ké dőí e online
o mában, a Google Fo ms ál al e ük elé he ő é. A
ké dőí e összesen 104 ő hallga ó öl ö e ki. E edményeink
az mu a ák, hogy a ki öl ők alap e ően előí éle es hallga ói
csopo o alko nak, hiszen a álaszadók közel 60%-a
előí éle esnek a ja magá .
Be eze és
Tanulmányunkban a segí ő szakmá álasz ó egye emi hallga ók
előí éle ességé el á ó ku a ómunkánk e edményei mu a juk be. Témánk
indokol ságá alá ámasz ja az Eu ópai Bizo ság Egyenlőségközpon ú Unió
dokumen umának s a égiai ke e endsze e, mely sze in kiemel cél a omák

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
101
egyenlőségének, á sadalmi be ogadásának és ész é elének előmozdí ása.
(h ps 10. 12.) A a, hogy a oma populáció mennyi e ki e alójában a nega í
gazdasági, á sadalmi és egészségügyi impulzusoknak, a COVID19
ilágjá ány hí a el a igyelme (h p12).
Mind a hazai szakpoli ikák, mind az Eu ópai Unió különböző s a égiái igen
nagy hangsúly ek e nek az előí éle ek mé séklésé e, az
egészségegyenlő lenségek csökken ésé e. Magya o szág Alap ö énye
kimondja, hogy ,,Mindenkinek joga an es i és lelki egészségének
megő zéséhez” és ezen jog é ényesülésé ,,Magya o szág munka édelemmel,
egészségügyi in ézményekkel, o osi ellá ással, a spo olás és a endsze es
es edzés ámoga ásá al, alamin az épí e és e mésze i kö nyeze
édelmének biz osí ásá al segí i elő” (Ma ek e .al, 2020; h ps10). Az
Alap ö ényben ögzí e jogo az egészségügy ől szóló 1997. é i CLIV.
ö ény észle esen á gyalja (Ma ek e al., 2020; h ps 11. 13.). Az emlí e
ö ény a almazza az "A be egek jogai és kö eleze ségei" ész , amelyek
ese enkén sé ülhe nek a kisebbségi csopo okkal szembeni diszk imináció
mia (h ps 11.). Ilyen jogok lehe nek ,,Az embe i mél ósághoz aló jog” és ,,A
ájékoz a áshoz aló jog” (h ps 8., Ma ek e .al. 2020) Ezeknek a jogoknak a
biz osí ásá alap e ésnek ekin jük, azonban a ájékoz a ás sike ességé öbb
ényező is be olyásolja. Az egészségügyi személyze ese leges előí éle e agy
el ogadó a i űdje melle a be egek egészségmű el sége, egészségé ése is
megha á ozó.
Jelen anulmányunk alapjá jelen ő ku a ásunkban egy, az
egészség udományi képzésben ész e ő hallga ói csopo előí éle ességének
elmé ésé e állalkoz unk.
Az előí éle ől ö iden
A émá al oglakozó á sadalom udósok, pszichológusok öbb éle módon
ogalmaz ák meg az előí éle de iníciójá (A onson 1994). Megha á ozásaik
néhány pon on el é nek, de összességében ugyan az í ják le mindnyájan. Mi
mos a ogalom allpo i megha á ozásá mu a juk be. Go don Willa d Allpo
köny ében leg ö idebben a kö e kezőképpen í ja le az előí éle de iníciójá :
Rossz el é elezés mások ól elegendő bizonyí ék nélkül. (h ps 1., Allpo 1977)
Allpo sze in a legnagyobb p obléma a úlál alánosí ás. Meglá ása sze in
az embe eknek nincs idejük minden apasz alás és minden hallo in o máció
u án u ánajá ni. Nem képesek a ilág összes dolgá kellőképpen megisme ni,
ezé az egysze űség ked éé csopo okba endezzük a meglé ő
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
102
in o mációinka és eldön jük, hogy azok jók agy osszak. Hajlamosak
agyunk beska ulyázni a dolgoka , embe eke , csopo oka . (Allpo 1977)
A onson ame ikai pszichológus az előzőke is alapul é e má a
kö e kezőképpen ha á oz a meg a ogalma : „Ellenséges agy nega í a i űd
alamilyen csopo al szemben - olyan a i űd, amely é es agy nem eljes
in o mációkból szá mazó ál alánosí ásokon alapul”. (h ps 6, 7)
Allpo a New English Dic iona y sze in a nega í és pozi í előí éle ől a
kö e kező í ja le: „Ked ező agy ked ező len é zés egy személy agy dolog
ona kozásában, mely megelőzi a ényleges apasz ala o , ille e nem azon
alapul”. Allpo kísé le e e a nega í előí éle osz ályozásá a asze in , hogy
a megnyil ánulásban milyen mé ékű ha á ozo ságo , aka a lagosságo lehe
el edezni. (Allpo 1977) A nega í előí éle esség megnyil ánulásá ö
egység e/szin e bon o a. Az első ké egységbe a passzí jellegű, nem á ó
szándékú nega í hozzáállások a oznak. Az első a szóbeli előí éle esség. Ide
azok az embe ek a oznak, akik hangoz a ják nega í előí éle ességüke , de
cselek ésben nem nyil ánulnak meg gondola aik. Véleményüke szí esen
hangoz a ják ba á aik kö ében, de aká nagyobb nyil ánosság elő is
el állalják nega í é zéseike . A nega í előí éle kö e kező szin je az
elke ülésben ejeződik ki. Az é in e személy a a ö ekszik, hogy elke ülje a
számá a bosszan ó csopo agjai . (Allpo 1977) Ká nem okoz az ál ala
kelleme lennek í él csopo agjainak. Az ez kö e ő ha madik, negyedik és
ö ödik szin eken má jelen an az ak í jellegű, bán ó szándék, agyis a
uda osan há ányos megkülönböz e és. Az előí éle esség ha madik szin jén
megjelenik öbbek közö a munkae őpiaci diszk imináció. Az ehhez a
csopo hoz a ozók ellenzik, hogy az ál aluk elí él csopo agjai ugyan olyan
jogok illessék meg, min őke . Például ne já hassanak ugyanabba az iskolába,
agy ne kapjanak hozzájuk hasonló kó házi ellá ás , de a elepülési szin ű
in eg áció is ellenzik. A negyedik szin a es i e őszak szin je, az ö ödik pedig
a kii ásé.
Ez u óbbi igen szélsőséges ese nek minősül, azonban sajnos hazai példá is
alálunk az előí éle ilyen aj a megnyil ánulásá a. Magya o szágon 2008
júliusában kezde é e e egy bűncselekményso oza , amely még ma is az
egyik legsúlyosabb és legsokkolóbb ö énéskén an számon a a. Roma
ellenes és asszis a indí a ásból négy é i omák elleni ámadásso oza o
haj o ég e, mely 2009 augusz usáig a o . (h ps2) Az elkö e ők ö megye
kilenc elepülésén i ek éghez egy e es és molo o kok élos ámadásoka .
Az ügyész ál al összeállí o hi a alos i a sze in a négy é i nyíl an állal a
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
103
ellenszen é a omákkal kapcsola ban, mely a gye mekko uk ö énései e
eze he ő issza (h ps3). Romák ál ali sé elmeke szen ed ek el izené es
ko ukban. Közülük ol aki össze űzésbe ke e ede pá oma ia allal,
amelynek a égkimene ele az le , hogy az első endű ádlo a meg e ék és
ki abol ák. A másod endű ádlo az első endű ádlo ia alabb es é e ol ,
így bá yja példájá kö e e, szokásai á é e, ő maga is kimondo an nega í an
o dul a oma e nikum elé. A ha mad endű ádlo is hasonló néze eke
allo , aminek kiindulópon já egy e ekedés ad a, miko össze űzésbe
ke e ede egy oma szá mazású kidobó al és a e ekedés so án a ádlo szú
sebe sze ze , melynek kö e kezményeképpen el kelle á olí ani a lépé . A
negyed endű ádlo á saihoz hasonlóan nega í an élekede a kisebbségi
csopo ól. (h ps3)
Az elkö e ők céljai közö sze epel öbbek köz a oma lakosság
meg élemlí ése, a á sadalomban alapból jelen lé ő e nikai kon lik us kiélezése
és az embe ölés is. (h ps2) A bűncselekmények elkö e ésének helyszínei a
kö e kezők ol ak: Kezde ben a ámadások célja a za a kel és és a
meg élemlí és ol , melynek célpon jai a omák lak a épüle ek ol ak. A
ál ozás 2008 no embe ében kö e keze be, amiko Nagycsécsen az egyik
ámadás alkalmá al halálosan megsebesí e ek ké oma személy . (h ps2, 5.)
Összesen 10 magya o szági elepülésen 55 lakos é in e ez a
cselekményso oza , melyben ö en megsé ül ek és ha an meghal ak. (h ps 2.)
A omák elleni ámadásso oza leg ia alabb áldoza a egy 5 é es kis iú ol . A
gyilkosoka 2009. augusz us 21-én og ák el. (h ps 6.) A nyomozással és a
segí ségnyúj ás kö ülményei el kapcsola ban öbb u csaság is nap ilágo
lá o . A helyszín e é kez e a endő ség egyik helyszínelője le izel egy
lábnyomo , amely aká egy po enciális gyanúsí o é is lehe e olna (h ps
2,6.). Az egyik helyszínelő az állí o a, a alál öl ényhü elyekhez a
sé e eknek an köze, ők szó ák szé azoka . (h ps 2.) A endő ség nem zá a
le a helyszín így sok bizonyí ék megsemmisülhe e . (h ps 6.) A kié kező
men őau óban nem ol men őo os és a helyszínen jelenlé ő men őápoló nem
e e ész e, hogy az egyik áldoza o ejbelő ék. (h ps 2,6.) Nem udni, hogy a
elso ol ényezők, in ézkedések, (hiányosságok, igyelme lenségek) mögö
áll -e előí éle a oma lakosokkal szemben, de mindenképpen szaksze ű len
mulasz áskén le ek kommunikál a. (h ps2.)
A leg öbb, előí éle es maga a ás anúsí ó embe , nem lépi á az első szin e ,
a szóbeli előí éle essége , agy ha á is lépi, a nem kí án csopo elke ülése
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
104
melle dön , agy o ább lép a há ányos megkülönböz e és szin jé e, de a es i
e őszakig má ke esen ju nak el. (Allpo 1977)
Az előí éle megjelenése az egészségügyi ellá ó endsze ben
A diszk imináció ala (mely leg öbbszö há ányos) olyan megkülönböz e és
é ünk, ami uda osan agy nem uda osan egy ado csopo a agy az ado
csopo ba a ozó embe ek e i ányul. A megkülönböz e és nem az ille ő
ulajdonságain alapszik, hanem azon, hogy az ille ő mely csopo ba a ozik.
Beszélhe ünk nyíl agy ej e diszk imináció ól, de elmondha ó, hogy a
jelenleg ha ályban lé ő ö ények sze in bá mely nemű diszk imináció
el ogadha a lan az egészségügyben. (h ps 8)
Felmé ések igazolják, hogy az é in e oma populáció öbb ese ben is
é ez alamely mé ékben diszk imináció az egészségügyi szolgál a ás
igénybe é ele so án (h ps 8, Ma ek e . al 2020, Ung á y e . al. 2005). Nyíl
megkülönböz e ésnek ehe jük az , ha az o os meg agadja az ügyele i ideje
ala ö énő ki onulás , csak azé me nega í dolgoka el é elez a
meg izsgálandó agy ellá andó egyén ől, aki az é in e csopo agja. A oma
embe ek aká kó házi a ózkodás so án is nyíl diszk iminációnak lehe nek
ki é e, például amiko az úgyne eze "cigány kó e mek ől" an szó.) A
cigány kó e mek azok a kó e mek, aho a csak oma szá mazású be egeke
helyeznek el, elkülöní e így őke a nem oma be egek ől. Készül 2017-ben
egy nemze közi izsgála , amelyben Magya o szág is ész e . A izsgála
ókuszában a uda ala i előí éle és előí éle esség ha ásának izsgála a áll az
egészségügyi ellá ás és az é in e populáció egészségének ona kozásában. A
izsgála alanyai o osok és ápolók ol ak az egészségügy különböző
e üle ei ől. A álaszadók a ól számol ak be, hogy jelen an az előí éle az
egészségügyben és ol , aki au oma ikusan a omák a asszociál , amiko
meghallo a az előí éle ki ejezés . Pozi í diszk imináció a is an példa az
egészségügyben a omákkal kapcsola osan, ám ennek oka leginkább a
kon lik usok elke ülése. (Ma ek e . al. 2020) A pozi í diszk imináció nem az
jelen i, hogy a há ányos helyze ű, ese ünkben oma egyénnek ,, öbbe ” adunk,
hanem az , hogy a meglé ő há ányok mé séklése é dekében ö énik a pozi í
ha ással bí ó cselek és. (h ps 8) De a pozi í megkülönböz e ésnek is lehe
nega í ,, áp alaja”, amiko azé igyekszünk szin e má úlzó ellá ás
biz osí ani, me élünk a cigányság kul ú ájához a ozó hangoskodások ól, a
nagycsalád jelenlé é ől, el é elezzük az ag esszí iselkedés és az , hogy
bá mennyi e is embe ségesen iszonyulunk a helyze hez, akko is ki ogás
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
111
2016, Csépe 2010.) Vélhe ően ezek a nega í a i űdök ha nem is nagy
mé ékben, de köz e e hozzájá ulha nak ahhoz, hogy a oma lakosság
egészségi állapo a nem ja ul. Az egészségügyi ellá ó endsze egyes jellemzői
melle az é in e á sadalmi csopo egészségmaga a ása, ájékozo sága
(annak hiánya) és egészségé ése megakadályozza, a oma á sadalom
agjainak egészség ejlődésé . Mindez o ább mélyí i a különbsége a oma és
nem oma embe ek közö mind a izika, mind a á sadalmi esélyek
ona kozásában, ami gá já állja a á ha ó éle a amban megmu a kozó
különbségek kisimí ásának. A elmé ésben apasz al előí éle min áza ok
annak a lehe őségé is csökken ik, hogy p e enció al mé sékelhe ő legyen a
megbe egedések száma. Az egészség ejlesz és ha ékonyságában nagy sze epe
an az egészségügyi ellá ó endsze személyze ének, iszon há ál a ó
ényezők közé a ozik az előí éle kinyil ání ása. Empi ikus ku a ásunk so án
álasz ke es ünk a a, hogy a segí ő szakmá álasz ó egye emi hallga ók
előí éle esek-e a omákkal kapcsola ban, ha igen, kinyil ání ják-e az és, hogy
apasz ala aik alapján az egészségügyben jelen an-e az előí éle és ha igen, ez
hogyan mu a kozik meg.
A ku a ásban ész e ő 104 hallga ó közül közel 60%-uk (N=61) nyila kozo
úgy, hogy sajá megí élésük sze in előí éle esek a oma populáció al
kapcsola ban. Az előí éle meglé e az egészségügyben nem újdonság, ko ábbi
ku a ások is alá ámasz ják jelenlé é . Vannak, akik előí éle esek, de nem
mu a ják ki nyíl an, és annak, akik aká szélsőséges módon p ezen álják sajá
előí éle es a i űdjüke . Az előí éle meglé é az egészségügyben sajá
ku a ásunk is bizonyí ja, mi el a ki öl ők dön ő öbbsége, 75%-a (N=78)
meg apasz ala az munkahelyén, agy kó házi gyako la a alkalmá al. A
legjellemzőbb előí éle ípus a szóbeli előí éle esség ol , mely ől a álaszadók
öbb min ele nyila kozo . A elmé ésünk és a eldolgozo ko ábbi
izsgála ok e edményekén megállapí ha juk, hogy az előí éle esség jelen an
az egészségügyben, mely élhe ően köz e e osszabb egészségügyi
ellá áshoz eze he , például ha nem alakul ki az ellá ás sike elenségé
megha á ozó bizalomi iszony az egészségügyi személyze és a páciensek
közö . Meglá ásunk sze in a éma össz á sadalmi on ossága/é dekei okán
(kis elemszámú) izsgála unka é demes lenne egy á ogó egionális, agy aká
o szágos mé e ű ku a ássá ki e jesz eni, melynek e edményei alapjául
szolgálha nak o ábbi egészségügyi ejlesz ési s a égiáknak.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
112
Felhasznál i odalom
1. Allpo ., W. G. (1977): Az előí éle . Gondola , Budapes .
2. A onson., E. (1994): A á sas lény. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó,
Budapes .
3. Fe en zi, A. (2016): A segí ő szakmá anuló egye emis ák
előí éle ességének ké dőí es izsgála a.
h ps://www. esea chga e.ne /publica ion/305267354_A_segi o_szakma
_ anulo_egye emis ak_eloi ele essegenek_ke doi es_ izsgala a
(A Resea chGa e honlapja);(Lá oga a 2022. 12. 23)
4. Gulyás, K. (2022). Roma/cigány ia alok pálya álasz ási p e e enciái.
Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 33-62.
h ps://doi.o g/10.19055/ams.2022.05/31/2
5. Láczay, M. (2022). A cigány/ oma közösségek ku a ásának hazai i ányai
és legisme ebb e edményei. Ac a Medicinae E Sociologica, 13(34), 5-32.
6. Libicki, É a, & R. Fedo , A. (2022). A elepi kö ülmények közö élők
egészségi állapo ának és egészségmű el ségének jellemzői. Ac a
Medicinae E Sociologica, 13(34), 138-162.
7. Ma ek, E., Kalmá , R., Faubl, N., O sós, Z., & Néme h, T. (2020).
Előí éle ek és ha ásaik az egészségügyi ellá ásban. Egy elmé és
anulságai. O osi He ilap, 161(19), 789-796.
8. M. Ko nyicki, Ágo a, J. E dei, R., & R. Fedo , A. (2022).
Rizikómaga a ás elő o dulási gyako isága és min áza a, egy elepi
kö ülmények közö élő min acsopo ban. Ac a Medicinae E Sociologica,
13(34), 163-188.
9. Ung á y, G., Odo , A., Bényi, M., Balogh, S., & Szakmá y, E. (2005).
Roma colonies in Hunga y-medical ca e o child en and hygienic
condi ions. O osi he ilap, 146(15), 691-699.
In e ne es hi a kozások:
1. h ps://psychology. as.ha a d.edu/people/go don-w-allpo (a Ha a d
Uni e si y honlapja);(Lá oga a: 2022. 12. 22.)
2. h ps://hu.wikipedia.o g/wiki/2008%E2%80%932009-
es_ omagyilkoss%C3%A1gok (Lá oga a: 2022. 12. 24)
3. h ps://index.hu/bel old/2011/03/25/egy_megdobben o_gyilkossagso oza
_ eszle ei/ (Lá oga a: 2022. 12. 24.)
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
113
4. h ps:// o a osii elo abla.bi osag.hu/ a gyalasi-
jegyzek/20150414/ka pad-sando -i- - adlo (Magya o szág Bí óságai
honlapja); (Lá oga a: 2022. 12. 24)
5. h ps://no ekedes.hu/elemzesek/hany- oma-el-majd-magya o szagon-40-
e -mul a(Lá oga a: 2023.01.10)
6. h ps://h g.hu/i hon/20090507_ a a szen gyo gy_gyilkossag_e c_ aszne
ki (a HVG Kiadó Z . honlapja);( Lá oga a: 2022. 12. 24)
7. h ps://a onson.socialpsychology.o g/ (a Social Psychology Ne wo k
honlapja);( Lá oga a: 2022. 12. 22.)
8. Egyenlőség, egészség és a oma/cigány közösség- Mad id, Fundación
Sec e a iado Gi ano 2007.
9. Csépe., P. (2010): Há ányos helyze ű csopo ok egészség elmé ése és
egészség ejlesz ése különös ekin e el a oma populáció a.
h p://old.semmelweis.hu/wpcon en /phd/phd_li e/ edes/expo /csepepe
e .d.pd . Semmelweis Egye em Pa ológiai Tudományok Dok o i Iskola,
Budapes ,2010 (Lá oga a:2023.01.10.)
10. h ps://www.pa lamen .hu/i om39/02627/02627.pd (Lá oga a: 2023.
01. 12)
11. h ps://nj .hu/jogszabaly/1997-154-00-00 (a Nemze i Jogszabály á
honlapja); (Lá oga a:2023.01.12.)
12. h ps://commission.eu opa.eu/s a egy-and-policy/policies/jus ice-and-
undamen al- igh s/comba ing-disc imina ion/ oma-eu/ oma-equali y-
inclusion-and-pa icipa ion-eu_hu (az Eu ópai Bizo ság honlapja);(
Lá oga a: 2023.01.30)
13. h ps://www.pa lamen .hu/documen s/10181/63291245/In ojegyze _202
2_32_EU_ omapoli ika_ omak_egeszsegi_allapo a.pd /0236dae9-bb49-
8779-0a8e-ee09 6a4350? =1670423881489; (Lá oga a:2023.02.08)
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
114
A di a ipa ha ása a kö nyeze e
Fa kas Dó a1
1PhD hallga ó, ORCID ID: 0000-0002-8249-8134
INFO ABSTRACT
Fa kas Dó a
do a@i cg oup.eu
Abs ac
The scope o he ollowing s udy is o demons a e he ha m ul
e ec s o “ as ashion”, as a new inancial scheme, on he
en i onmen as well as consume s, wi hin he global ashion
indus y. Fas ashion is no sus ainable as i d ains he ea h’s
na u al esou ces, i s sole aim is o maximize p o i , and i has
become one o he mos pollu ing o ms o p oduc ion in he
las h ee decades. Hence i has caused se e e social issues. I
is in esponse o hese p oblems ha as in e na ional
ini ia i es ha e eques ed global ins i u ions o suppo
sus ainable ashion and o egula e as ashion wi h legal
implemen a ions. Un o una ely, legal ac ion canno be swi ly
in oduced, and hus i is he consume s’ esponsibili y o
change hei consump ion habi s in o de o mi iga e he impac
o he indus y on he en i onmen .
Keywo ds
as ashion
en i omen al pollu ion
sus ainable ashion
Kulcssza ak
as ashion
kö nyeze szennyezés
enn a ha ó di a
Absz ak
A anulmány célja, hogy bemu assa a di a azon belül a as
ashion (gyo s di a ) min új gazdasági modell ká os ha ásai ,
ami elsőso ban a kö nyeze e és nem u olsó so ban a
ogyasz ók a gyako ol.
A di a ipa nak a gyo s di a nak
ne eze észe nem enn a ha ó, ső kime í i a Föld
e ő o ásai , kizá ólag az ex ap o i sze zés a célja, amellyel
nem csak az egyik legszennyezőbb ipa ággá ál az elmúl
há om é izedben, hanem súlyos szociális és á sadalmi
p oblémáka idéze elő. Ezeknek a ká os ha ásoknak a
meg ékezésé e indul ak azok a á sadalmi mozgalmak,
amelyek a enn a ha ó di a o észesí ik előnyben és elhí ják
a nemze közi sze eze ek igyelmé e e a p oblémá a és
kö e elik az ipa ág jogi ú on ö énő szabályozásá . A jogi
szabályozás nem elég gyo s, a kö nyeze szennyezés
megállí ásá a, ezé mindenkinek lépéseke kell ennie, és
ál oz a nia kell a ásá lási szokásain a kö nyeze szennyezés
megállí ása é dekében.
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encia ke e ében elhangzo előadás alapján készül .
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
115
Be eze ő
Ol as a a anulmány címé , sokan csodálkoznak, hogy milyen ha ása lehe ne,
a di a nak a kö nyeze e, akik nem kö nyeze édelemmel oglalkoznak, elég
ke ese udnak a ól a szomo ú ény ől, hogy az u óbbi ké é izedben kialakul
gyo s uhagyá ás né en elhí esül ipa i e melés a ilágon a második
legkö nyeze szennyezőbb gyá ási o ma. A globalizációnak köszönhe ően ma
má a ilág bá mely pon ján minden ko osz ály ugyanolyan, de legalábbis
nagyon hasonló uhákada aboka isel, o szág ól, kul ú á ól és nép isele ől
ügge lenül. A di a ma má nem é izedenkén és é szakonkén , hanem szin e
he en e ál ozik, aki nem kö e i, úgy é zi lema ad, és nem elel meg az
el á ásoknak. Miközben megp óbálunk ia alosak és di a osak lenni, a
ömeggyá ás áldoza ai leszünk. Nem csak a ásá lóknak okoz ká ez az új
üzle i modell, hanem súlyosan ká osí ja a Földe is. A kö nyeze szennyező
eljá ásoknak köszönhe ően, és a elesleg gyá ásnak hála, nagyobb
légszennyezés okoz az ipa ág, min a ilág összes já mű és légi o galma, ami
hihe e lennek űnik. Nem csak a kö nyeze e ká osí ja a uhaipa , hanem egy
új aj a abszolga a ó á sadalma épí Ázsiában. Amiko a kö nyeze i
ak i is ák ezek e a omboló e ékenységek e elhí ák a nagy ilág igyelmé ,
az ipa ág egyből a „g een washing” jól be ál eszközei kezd e alkalmazni, de
ez is csak pá é haladéko ado a gyá óknak, ma má egy uda os e ő sem
hiszi el azoka a szlogeneke , amike a uhák a í nak, hogy százszázalékos
o ganikus gyapjúból an a pá eu ós ikó. A p obléma má olyan súlyos, hogy
mos an a má az ENSZ és az Unió is kö elezi az ipa ágban ész e őke olyan
ha ha ós szabályok kidolgozásá a és el ogadásá a, min a kö o gásos
gazdálkodás és kö o gásos hulladék kezelés. Sajnos az ilyen ípusú
jogszabályok kidolgozása é ekbe, ső é izedekbe elik, amely idő ala a as
ashion, min üzle i modell, szélsebesen obog elő e alán az első hely e a
legszennyezőbb ipa ág elé. Ezé nekünk ásá lóknak a elada a és
kö elessége megállj pa ancsolni a uhaneműk esz elen dömping gyá ásának,
azzal az egysze ű eszközzel, hogy nem ásá oljuk meg azoka és a slow
ashion i ányza á kezdjük ámoga ni.
Di a az öl özködésben és a as ashion kialakulása
A iselkedés ö éne egyik ész e üle e az öl özködéskul ú a, melynek
kialakulása szo osan össze ügg a ci ilizáció ö éne é el. Má az egészen ko ai
ci ilizációk e üle én alál emlékek is az ámasz ják alá. hogy a uháza és
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
116
különösen az éksze ek nem csak az időjá ás iszon agságai ól éd e az o
élőke . Az embe ek é ez edek ó a az öl özködésükkel ejezik ki a á sadalmi
ho á a ozásuka és e mésze esen az egyéniségüke is kí ánják a
uháza ukban megmu a ni. A égészek pon osan meg udják ha á ozni egy-egy
sí hely el á ásako , hogy a meg alál sí milyen á sadalmi é eghez a ozó
személy ma ad ányai ej i (Füleki 2018:6).
A szó, min di a , ál alában egy ado kul ú a agy ko i ányza á jelen i,
amely leggyak abban az öl özködés , a iselkedési no máka és a á sas
é in kezés szabályai oglalja magába. A di a a legál alánosabb é elemben a
á sas é in kezés i ányí ó szokások endsze e (Gáspá né Dá id 1923-1924). A
mai é elemben e di a a ke esz es lo agok uháza á al kezdődö , öbb min
hé száz é el ezelő . Akiknek az öl öze e ki ejeze en megmu a a mely
á sadalmi é eghez a oz ak az egyes lo agok, ső a mai é elemben használ
di a , is a ke esz es lo agok uhái al kö he ő össze, mi el a bu gundi he cegi
ud a e ike je ha á oz a meg előszö í ásban, hogy milyen ípusú anyagoka
ho dha nak a különböző angú embe ek (Gáspá né Dá id 1923-1924). Az
1900-as é ekben kialakuló uhaipa nak hála, a szabók szö e be, selyembe és
pamu ba kezd ék öl öz e ni az á lagembe eke is, ekko má elsődleges
szempon ol a öld ajzi ek és és a nemze i iden i ás (Szűcs 2003).
A di a ipa ogalma a 21. század e méke. A di a ipa egyike a k ea í
ipa ágaknak, leg őképpen a uházkodással össze üggő szak e üle eke ,
ex ilipa , uhaipa , bő - és cipőipa és az azokkal össze üggő e ékenységeke
di a e ezés, kelmegyá ás, kész e mék-gyá ás, kis- és nagyke eskedelem,
bemu a ók, szaksaj ó oglalja magába. Má a má jelen ősen, globalizálódo
gazdaságiág, gyako i, hogy egy uhada abo az egyik o szágban e ezik meg,
egy másik o szágban gyá ják és egy ha madik o szágban é ékesí ik és iselik.
Egyes e ékenységeinek munkaigényes ol a mia sok embe oglalkoz a és
ha ása an az ille ő o szág kul ú ájának megí élésé e is.73 A di a ipa jelen ős
mé ékben é in e e a 20. század második ele ó a égbemen magas okú
globalizáció. Világ iszonyla ban ez az ipa ág a ilág GDP-jének 2%-á adja
(2017. é i ada ).74 „A di a a gazdaságo állandó mozgásban a ó jelenség.
Napjainkban mind nagyobb sze epe já szik és egy e öbb piacon é ez e i
ha ásá . A gazdasági ejlődés is számo e ően be olyásolja. Ennek ellené e
73Diószeghy Dó a: Hogyan működik a di a ipa ?. (U olsó le öl és: 2022. áp ilis 26.)
74Edöcsény Klá a Ilona, Ha angozó Gábo : Fenn a ha ó üzemi gyako la ok a di a ipa ban -
a hazai mik o-, kis- és közepes állalkozások példáján. (U olsó le öl és: 2022. áp ilis 27.)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
117
iszonylag ke ese és ke esen oglalkoznak a di a gazdasági ha ásá al és
sze epé el. Gyak an pedig „komoly alan” dön ésnek ekin ik az egyének
di a hoz aló csa lakozásá , pedig ogyasz ásunk és éle ünk mind öbb
e üle é é in i. A di a szaki odalomban használ megha á ozások őleg
kul u ális és á sadalmi szempon ú. Ke esen oglalkoznak azzal a énnyel,
hogy a di a gazdasági ényező is. A kollek í ogyasz ás és a s ílus az a ké
ényező, ami megha á ozza az ak uális di a o , hiszen nem lé ezne ez az egész
jelenség, ha a ogyasz ók egy csopo ja nem azonos di a ja aka használna.”
(Ko ács 2019).
Ki mondja meg, hogy mi a di a az öl özködésben? A mai napig, a endek
kialakí ásában, és az i ány onalainak kijelölésében a komoly múl al
endelkező nagydi a házak já szanak sze epe , ahol a ne es, elisme
di a e ezők é ől é e, é en e ké sze bemu a ják az ál aluk megálmodo
élé ig kö e endő modelleke .. A globalizáció a á sadalmi különbségek
elszámolása ellen is e , mos má nem csak a gazdagok cse élhe ik napon a
a uháika , hanem a ke és pénzből élők, ille e az á lag középosz ály agjai is
lehe nek mindig di a osak, és napi szin en új uhában ündökölhe nek,
köszönhe ően a as ashionnek (Schlossbe g 2019). A ömeggyá ás a
szakosodo cégek á alakí o ák a gyá ási echnológiáka és a gyá ási
olyama oka kisze ez ék Ázsiába, ezzel pá huzamosan meg ál oz ak a
ogyasz ói szokások, e e nye a as ashion, min üzle i modell. A ásá lók
igényeinek kiszolgálásá és a gyá ás empójá o ább okozza az ul a- as
ashion megjelenése (Shadel 2022). Globális szin en elmondha ó, hogy az
á alakulás egyik elő el é ele és haj óe eje a digi alizáció. Az online á uházak
el e jedése és a mobil echnológiák alkalmazása egyé elműen a ásá lás a
ösz önzően ha nak.
A as ashion jelen ése és megjelenése
A as ashion ki ejezés az 1990-es é ek ó a lé ezik, és nem különbözik a as
ood ki ejezés ől, ami u al a a, hogy ánézés e ökéle es, az e ede i mása,
olcsón meg ásá olha ó és szin e a Föld bá mely pon ján kapha ó.
Gyako la ilag mindenki számá a elé he ő é ál , hogy olyan uhá , kiegészí ő
iseljen, min a ked enc ilmszínésze agy énekese. Ez a mozgalma a spanyol
Za a di a ház ulajdonosa e em e e meg az 1990-es é ek égén, amiko az
nyila koz a, hogy a nagy di a házak ál al bemu a o modelleke az ő ásá lóik
ke ésé is meg ehe ik ké hé en belül az üzle ház üzle eiben. Maga a ki ejezés
is így szüle e meg a New Yo k Times hasábjain, ez a kijelen és kö e ően
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
118
(Rau u ie 2022). Ma má é en e nem ké kollekció an, hanem huszonha ,
gyako la ilag ké he en e ál ozik a di a . Ez az üzle i modell a a ösz önzi a
ásá lóka , hogy szin e mindennap olcsó és ossz minőségű, ö id időn belül
nem ho dha ó uhaneműke ásá oljanak, amelyeknek a 60%- biz osan
sohasem iselik.
A digi alizáció kö e kez ében a di a házak ál al dik ál endek gyo san és
könnyen elé he ő é ál ak, a as ashion kulcs on osságú eszköze, a közösségi
média köz e í ő endsze e. Ma má a nagy cégek in luence ma ke inge
alkalmaznak, amellyel be olyásolják a közízlés , mi kell iselni, mi kell
azonnal meg ásá olni ahhoz, hogy di a osak legyenek a ia alok. Az
in luence ek, olyan embe ek, őleg hí es színészek, énekesek és blogge ek,
akik ha ással annak az á lagembe ek e, éleményükkel, uháza ukkal
be olyásolják a ajongóik és a kö e őik ízlésé . Ezzel a ma ke ing módsze el
az in luence ek kialakí ják a kö e őik ásá lási szokásai a közösségi
oldalaikon ke esz ül (Kelle , Be y 2003). Egye len ka in ással minden
meg ásá olha ó a ilág bá mely pon ján, ami pá ó án belül má a ásá lónál
an. Miközben a ogyasz ók ásá olnak soha nem gondolkoznak el azon, ajon
hány kilomé e u azik egy-egy uha da ab, amíg megé kezik hozzájuk és
mekko a kö nyeze szennyezés okoznak ezzel a Földnek. Az ilyen olcsó és
gyo s e melés e ámaszkodó endsze olyama osan ösz önzi a úlzo
ogyasz ás . Az embe ek e edendően onzódnak az alacsony á ú e mékekhez,
amelyek a legújabb endeke szolgálják. A ogyasz ók számá a is könnyebb
és egysze űbb az olcsó, ö id éle a almú ex il e mékeke ásá olni, min a
ki áló minőségű, a ós, ö id időn belül di a ból kimenő uháka . Ezen üzle i
modell a a kész e i a ogyasz óka , hogy olyama osan, szin e nap, min nap
olcsó és ossz minőségű uháka ásá oljanak, amelyeke gyo san eldobnak,
ille e a meg ásá ol e mékeknek a 60%-á soha el sem eszik (Lai 2021).
Fel ogha a lan, hogy az elmúl húsz é ben a uhanemű gyá ás
megduplázódo , 2014-ben az embe ek 60%-kal öbb uhá ásá ol ak, min
2000-ben, és a meg ásá ol uhaneműknek legalább a elé nem ho dják, a
e mékek nagy észe a szemé elepen kö ki. Számí ások sze in , minden
másodpe cben egy uhá al eli kukásau ónyi di a cikke ége nek el agy
dobnak ki egy-egy hulladékle akóba, a Föld alamely pon ján (McFall-
Johnsen 2020). A ex íliák 85%-a ke ül é en e a szemé be (Numan 2019).
Becslések sze in globálisan é en e 92 millió onna ex ilhulladék kele kezik,
és ez a szám 2030- a á ha óan é i 134 millió onná a og emelkedni (Numan
2019).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
119
A di a ipa nem kizá ólag a p o i e melésben an az elsők közö ,
globálisan előállí ja a szén-dioxid kibocsá ás 10%- és a második legnagyobb
ízszennyező a Földön.75 A uha -és ex ilipa elelős 1.7 milliá d onna szén-
dioxid kibocsá ásé . To ábbá, nem kí án kö e kezménye az ipa ágnak a
ko upció és az embe elen kö ülmények közö dolgozó munka állalók száz
milliói. Az ágaza ökológiai lábnyoma meghaladja a enn a ha óság mé éké .
A uháza i e melés az elmúl húsz é ben megduplázódo .
A di a ipa okoz a kö nyeze szennyezés
A as ashion ál al okozo ha almas ká ok a, a ásá lók és a kö nyeze édők
igyelmé a 2013-as Rana Plaza uhagyá ban ö én agédia hí a el. Az
ipa ág és a mögö e álló ko upció, az embe elen kö ülmények közö
előállí o ó iási p o i , ami a mode n abszolgaság kialakí ásá al enyege ,
sokkol a az egész ilágo . Több, min eze embe hal meg és legalább ké ez en
megsé ül ek, azé , me a nagy di a cégek olyan embe elen kö ülmények
közö dolgoz a ák a munka állalóka , ahol az épüle biz onságá a semmi
nem köl ö ek, hiába jelez ék az az o élő helyi lakosok, hogy öldcsuszamlás
lesz (Rahman 2022). Sajnos lassan íz é el el, és nem sok minden ál ozo .
Ázsiában a helyi jogszabályok lehe ő é eszik, hogy embe elen kö ülmények
közö dolgozzanak öbb ízmillióan, és a ugalmas szabályok mia a
kö nyeze szennyezésnek sem szab ha á semmi (Nijman 2019).
Re ene es kö nyeze omboló ha ással bí a szek o íz elhasználása, mi el
a mezőgazdaság u án ez az ipa ág a második legnagyobb íz ogyasz ó. Az
alapanyagok e mesz ése ízigényes és a gyapo a ez különösen igaz: egy
pamu póló előállí ása 2700 li e ize igényel, ez a ízmennyiség meg elel egy
embe 2,5 é nyi íz ogyasz ásának. Egye len a me elkészí éséhez pedig
7500 li e íz e an szükség.76A nö ények e mesz ése melle a gyá ási
olyama hasonlóan ízigényes, az ipa i ízszennyezés 20%-é a szek o a
elelős.77 Egy 2019-es ENSZ-jelen és sze in az ipa ág globális szin en a eljes
ízpaza lás 20% -é elelős”. Az ipa ág a jellemző a kemikáliák (pl. o a i ó
sze ek) és a mik óműanyag (<5 mm) okozo használa a. Az elsődleges
mik óműanyag kis észecskekén ke ül a kö nyeze be, a másodlagos mik ó
75www.eu opa l.eu opa.eu (U olsó le öl és:2022. decembe 04.)
76 h ps://www.iucn.o g/news/sec e a ia /201702/in isible-plas ic-pa icles- ex iles-and- y es-
majo -sou ce-ocean-pollu ion-%E2%80%93-iucn-s udy (U olsó le öl és: 2017. 02. 21.)
77UNFC and Sus ainable De elopmen Goals
h ps://unece.o g/sus ainable-ene gyun c-and-sus ainable- esou ce-managemen /un c-and-
sus ainable-de elopmen -goals (U olsó le öl és: 2018. 03. 01.)
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
120
műanyag nagyobb műanyagból szá mazik.78 Az IUCN (Te mésze édelmi
Világszö e ség) 2017-es jelen ése sze in az óceánban alálha ó
mik óműanyagok 35% a szin e ikus ex íliák. Az IUCN becslése sze in é en e
1,5 millió onna elsődleges mik óműanyag ke ül az óceánokba (Sousa 2016).
A izeink szennyeződésé legnagyobb mé ékben, 34,8%-ban az ipa i és a
lakossági mosás so án a szin e ikus anyagokból elszabaduló mik oszemcsék
a elelősek. A uhák mosása eközben é en e 500 000 onna mik oszála bocsá
ki az óceánba, ami 50 milliá d műanyag palacknak elel meg.
McKinsey és a Global Fashion Agenda közös anulmányából kide ül, hogy
a di a ipa nem csak a ízszennyezés, hanem a légszennyezés e én is
endkí ül előkelő helye oglal el. 2018-ban 2,1 onna ü egházha ású gáz
bocsá o ki, melynek 30%-a e ,,legelenyészőbb ha ású” szakasz, a szállí ás és
csomagolás nyomán kele keze (Blum 2021). A szálak közül sok a poliész e ,
egy olyan műanyag, amely a becslések sze in a uhák 60%-ban alálha ó. A
poliész e előállí ása ké sze -há omszo annyi szén-dioxido bocsá ki, min a
pamu -előállí ás. Ugyanez a jelen és (ENSZ) kimu a a, hogy a uháza i és
lábbeligyá ás a globális ü egházha ású gázok 10% -á eszi ki (Sousa 2016).
A en ieken úl még a hulladék kele kezés is ha almas ká okoz a
kö nyeze ben, a ásá lók kidobálják a megun e mékeke és nem szelek í
hulladékgyűj őbe iszik. Kizá ólag Ame ikában egy á lagembe (37 kg) uhá
dob el é en e, ez az e edményezi, hogy az o szágban előállí o ex íliák
megdöbben ő 85%-a hulladékle akókba ke ül agy elége ik.79 Ami még ennél
is osszabb, hogy a nagy má kák, min a H&M a Za a, Chile egyik elhagya o
si a agában ége ik el, az el nem ado e mékeike . Ez az ége és olyan mé ékű.
hogy szabad szemmel is jól lá ha ó a gomolygó üs , Chile ele epül e.
A kö nyeze i ha ások melle a as ashionnek ká os á sadalmi ha ásai is
annak. Az alacsony á cédulák gyak an jelzik, hogy a szín alak mögö alami
nincs endben. Az ágaza o úl gyak an hozzák össze üggésbe olyan
ké désekkel, min a gye mekmunka, a munka állalók kizsákmányolása,
alamin az alap e ő munka állalói jogok megsé ése, agy a biz onsági
szabályok hiánya, az alacsony ize ések és a úl hosszú munkaidő. A gyo s
di a má kák előnyben észesí ik a ömeg e melés és a p o i o az embe i
78h ps://www.iucn.o g/news/sec e a ia /201702/in isible-plas ic-pa icles- ex iles-and- y es-
majo -sou ce-ocean-pollu ion-%E2%80%93-iucn-s udy (U olsó le öl és: 2017. 02. 21.)
79www.ea h.com (U olsó le öl és 2022. 12. 07.)
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
127
meg es esí ő kommunikáció nyomá a szocializációs ak o ok is magukon
isel ék. A nyi o ság és az ó a osság egysze e ol ak jelen az állampolgá i
dön ésekben, melyek a kiáb ándul ság és a disz unkcionális működés is
magukkal hoz ák.
A ’90-es é ek ől az ok a ási in ézmények poli ikai szocializációs
jelen őségének olyama os há é be ke ülése ol apasz alha ó (Csákó 2004).
Ami egyé elműen elhí a a igyelme a a a jelenleg is ak uális ké déskö e,
hogy az iskola elelőssége hol áll meg a demok a ikus kul ú á é in ő
udás ansz e ben. Ezzel pá huzamosan az uniós agság egyé elműen az
eu ópai é ékeke magáénak alló, ak í állampolgá i sze ep no ma í
jelenlé é hí a éle e. A XXI. század globalizációs ha ásoknak ki e ál ozó
á sadalmában a szocializáció egy e öbb ak o be olyásá iseli magán. A
poli ikai e e é in ő di e z működés (ideológiák pá huzamossága, ci il
sze eze ek megszapo odása, ügy ókuszú mozgalmak s b.) az ebbe
bekapcsolódni ágyó állampolgá ok iden i ásának sokszínűségé e edményezi.
Semmin csupán a ci il sze eze i agság meglé ének agy hiányának
dicho ómiájá al leí ha ó ész é el . A kapcsolódások sokszínűsége, el é ő
mélysége, minősége a poli ikai ész é el di e zi ásának dinamikájá ajzolják
elénk.
A ész é el sajá osságai és é elmezési ke e ei
Nem csupán az uniós ada gyűj ések, de a magya o szági ada el é elek is a
ész é el hagyományos o mái a ókuszálnak. A leg issebb ku a ási
e edmények bemu a ása ad be ekin és a ku a ói disku zus u aló endeciák a,
melyek őkén a ci il sze eze i agság - álasz ási ész é el - önkén esség
há masában képezik le az i júsági ak i i ás dinamikái . Azonban ezzel
jelen ősen beszűkí ik az a mozgás e e , melyben a demok a ikus é deklődés
és sze ep állalás é elmezhe ő é álik.
Ennek kiegészí ésekén az EU-s szakpoli ikai kiad ányok leí ó, k i ikai
na a í ájá e e em izsgála alá. Ugyan u óbbiak nem képezik a udományos
disku zus észé , ám az i júsági ész é el cselek ési e ének empi ikus
el á ásában é in e szakembe ek álláspon já mu a ják be. Ennek elemzésé el
egy aj a elő emu a ó ókusz ázolha unk el, melyek a á sadalomku a ók
számá a olyan gyako la ok, eszközök izsgála á a i ányí ha ják a igyelme ,
melyek az i júsági ész é el új aj a e ei , o mái képesek azonosí ani.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
128
Az i júsági ész é el alakulása számokban
A magya o szági i júsági ada el é elek 2016-os hulláma nyomán Csákó
Mihály és Sik Domonkos (2018) a a hí ja el a igyelme , hogy az
állampolgá i ak i i ás ekin e ében a őkee ős ia alok kö ében nem a lázadás
álik opció á, hanem a endsze ől aló el o dulás, a ki onulás. A k i ikai
ész é el ebben a é egben nincs elő é ben, holo á sadalmi pozíciójuk,
indi iduális é ékek melle i elkö eleződésük e e p edesz inálná őke . A
ku a ók ebből kö e kezően egy aj a kiü esedés ől számolnak be az
állampolgá i ész é elhez kapcsolódó k i ikai, demons a í cselek és e én.
Az in o mációs á sadalom hoz a digi alizáció a poli ikai szocializáció e ei
sem hagy a é in e lenül. Az online ész é el, kapcsola a ás, közösségi lé az
állampolgá i ak i i ás észé képezik. Az Unió agállamaiban élő ia alok
egyé elmű öbbsége (85%) beszélge poli iká ól családjá al (Eu opean
Commission 2021a). Közéle i-poli ikai hí o áskén a médiumok öl enek be
kiemel sze epe : a ia al ko osz ály 41 százaléka innen sze ez in o máció .
Ezen belül a nemze i hí csa o nák, hí po álok elé mu a nak elsődlegesen
bizalma , azonban a ba á i és családi kapcsola ok is jelen ős hi elességi
ak o al bí nak. Ak i i ás e én 87 százalékuknál a poli ikai ak i i ás jelen an
álasz ás, aláí ásgyűj és agy ün e ésen aló ész é el o májában.
Magya o szágo ekin e a család számí elsődleges o ásnak közéle i-
poli ikai ké désekben (O oss és Monos o i 2018). A helyi ügyek disku zusában
aló ész é el gá jakén egyé elműen meg agadha ó a szkep ikus a i űd, mely
há ál a ja a demok a ikus éle e é in ő sze ep állalás melle i elkö eleződés .
A ci il ak i i ás olyama os csökkenése lá ha ó 2020-ban is, miközben a
poli ikai é deklődés nem kö e i ennek i ányá (Székely 2022). A 15-29 é es
ko osz ály 5 százaléka kapcsolódo ci il sze eze hez egy é iszonyla ában
(Ke pel-F onius, Nagy és Fazekas 2022). 34 százalékuk számol be a ól, hogy
isme i júsági p o illal endelkező sze eze e , 32 százalékuk pedig úgy
nyila kozo , hogy ál aluk sze eze e lokális p og amokon endsze esen esz
ész .
A 2021-ben készül Eu opean Pa liamen You h Su ey ada ai sze in az EU
ia al állampolgá ainak (16-30 é esek) 20 százaléka ájékozo poli ikai
ké désekben, ugyanakko bizalma lan a é en, hogy éleményük alóban
nyi o ülek e alálna, így mé sékel elkö eleződés mu a nak (Eu opean
Commission 2021a). To ábbi a ia alok 11 százalékának edukál sága alacsony
okú, é deklődése is minimális.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
129
Az EU o szágai ekin e a ész é el elma adásában a ia alok szkep icizmusa
já szik leginkább sze epe : nem é zik, hogy alóban lenne beleszólásuk a
poli ikai olyama okba (Eu opean Commission 2021a). Ugyanez igaz az
önkén es e ékenységekbe aló bekapcsolódás elma adásá a is. Az EU- é in ő
ügyek kapcsán ez a bizalomhiány a ko osz ály 70 százaléká é in i, a lokali ás
szin jén 53 százalékuka . A álasz ásokon aló ész é el ekin e a ia alok
izede (11%) azé nem mu a é deklődés , me annak jelen őségé el nincs
igazán isz ában. Az edukáció é in ő disz unkciók a u alnak azok az ada ok is,
melyek a ia alok in o mál ságá mu a ják: 58 százalékuk nagyjából isme i az
o szágos ko mányza i be endezkedés , 55 százalékuk sajá belá ásuk sze in
azonban az EU poli ikai olyama ai é in ően nem endelkezik elegendő
in o máció al.
Nemze közi disku zus az i júsági ész é el kapcsán
Az úgyne eze policy pape jellegű anulmányok számos pon on élnek a
udományos disku zus é in ő k i iká al az i júság ci il ak i i ási
gyako la ainak leí ása so án. A Eu opean Commission, az OECD, alamin a
Sal o kiad ányaiban megjelenő szö egek nagyjából egységes képe ázolnak
el, melyek az i júsági ész é el é in ő ogalmak, é elmezési ke e ek ágí ásá
hangsúlyozzák. Ez a szemléle egysze e e jed ki a é használa hoz
kapcsolódó szokások a, a nyil ánosság sze epé e, a be onás alakí ói a és
é in e jei e, a digi ális ogyasz ás a, az ak i izmus e jedésé e. Az i júsági
szek o disku zusának a alom izsgála ához az u óbbi ha é (2017 és 2022
közö i időszak), online elelhe ő, émában szüle e policy making-jellegű
szö eges anyagai használ am el.
A izsgála szö egek középpon jában az i júságközpon ú gyako la áll, mely
a ia alok nem csupán é in e kén , a bea a kozások alanyaikén í ja le, hanem
sokkal inkább ak í sze eppel uházza el (1. áb a). A ia alok e szemléle
ük ében alakí ói sajá ész é elüknek, éleményük becsa o názásán úl a
elnő ak o ok ámoga ó há e e adnak számuk a, ám a cselek ési e e a
ia alok sajá igényeik e szabják.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
130
1. áb a: Az i júságközpon ú gyako la olyama a.
Sajá sze kesz és. Fo ás: Augsbe ge , Collins és Gecke 2017: 14).
Ez a megközelí és a ész é eli demok áciá a helyezi a hangsúly a kép isele i,
o mális ke e ek legi imi ása helye (Bá a, Bold és La izza i 2021;
P i ulescu és m sai 2019; Fa ow 2018). A anulmányok sze in a
hagyományos o mák eli is a jellege emeli a belépési küszöbö , így a
nehézségekkel, há ányokkal küzdő ia alok ezeken a gyako la i o mákon
kí ül ekednek, mellyel a é egspeci ikus működés e ősí ik és mélyí ik a
hozzá é és é in ő egyenlő lenségeke . Ezzel a ha almi iszonyok
ep odukciója is meg alósul, egy aj a szelek í őke elhalmozás ámoga a
(Wal he a al. 2020).
Az i júsági kép isele o mális in ézményeinek - lásd: i júsági anácsok,
diákönko mányza ok - jogi ke e ei az ENSZ gye mekjogi egyezménye
e em e e meg (Augsbe ge , Collins és Gecke 2017). Azonban ennek
elül izsgála a, nemze állami szin ű meg alósí ásának kon ollja nincs
dekla ál a. Így jelen ős egyenlő lenségek apasz alha óak, és a nemze közi
összehasonlí ás a sem nyílik lehe őség, csupán elszíni jellemzők e én.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
131
A izsgál anulmányok kiemelik: ugyan a o mális, kép isele i ész é el
ekin he jük a dön éshozók és ia alok közö i pá beszéd legköz e lenebb
o májának, ennek ha ékonyságá azonban a ia alok bizalma lansága,
szkep icizmusa jelen ősen megké dőjelezi (Augsbe ge , Collins és G ecke
2017). Az i júságközpon ú gyako la o e k i ika ellensúlyozásá is szolgálja,
mely a eze ői, elnyomói sze epek helye egy sokkal inkább pa ne i iszony
elállí ásá hí ja éle e. Esze in a passzí jelenlé , az i ányí ás helye az
elkö eleződés és az együ működés áll a középpon ban. A megállapí ások
sze in mindez hozzá ud já ulni az á lá ha ósághoz és az e edményes
számonké he őséghez (Fa ow 2018; Eu opean Commission 2021b).
Az elemze disku zus a ia alok szükségle einek és dön éshozók ál al kijelöl
cselek ési é minél nagyobb me sze é í ja le a ha ékonyság kulcsakén (Bá a,
Bold és La izza i 2021). E szemléle é elmében a poli ikai e o ikának
jelen ős sze epe an, mely a mozgás é ha á ai kijelöl e, az eszközök
biz osí ásá al képes be olyásolni az i júsági ész é el minőségé és az abban
é in e ek kö é (pl. az ak i is ák nem ke ülnek k iminalizálás a egy-egy
ün e és kapcsán).
A izsgál anulmányok kiemelik, hogy az elmúl é izedekben az i júsági
ko osz ály sze eze eken úli demok a ikus é ben aló ész é ele számos
á sadalmi ak i i ás o májában alósul meg (Bá a, Bold és La izza i 2021).
Ez azonban a sze zők sze in nem az jelen i, hogy a poli ikai é deklődés
kiü esedne, sokkal inkább a hagyományos ész é eli o mák i án agadha ó
meg egy aj a bizalom esz és, el o dulás (Eu opean Commission 2021b;
Theben a al. 2018).
Az ak i izmusalapú ész é el ho izon ális kapcsola ok o májában í ják le,
mely a sze eze ekkel, in ézményekkel aló kapcsola o az alá endelő
sze epkö helye k i ikai álláspon ba helyezi (Bá a, Bold és La izza i 2021).
E é en meg agadha ó az a lehe őség, mely a hozzá é he őség k i é iumai
alacsony a helyezi, így a ki ekesz és, kiszo ulás sokkal ke ésbé an jelen, min
ahogyan az a hagyományos o mák ese ében má lá ha uk. A o mális
kö eleze ségek iselése helye a nyi o ság és a nyil ános elé he őség (pl.
pe o mansz, e mékbojko ) egysze e szolgálják a ha ékony
esélyegyenlősége . A anulmányok úgyne eze csináld-magad-poli iká ól
esznek emlí és , melynek gyako la ai és eszköz á a egyéni ész é el ,
mo i áció állí anak az állampolgá i ak i i ás középpon jába (2. áb a). Ez a
pa adigma a á sadalma , a szociokul u ális kö nyeze e eszi a cselek és
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
132
célcsopo já á - a dön éshozók és állami sze eplők helye -, ekkén
isszacsa oláskén ennek á sadalmi ha ásai is köz e lenebbek, lá ha óbbak.
2. áb a: A csináld-magad poli ikai ész é el nem álasz ási alapú o mái
Fo ás: Bá a, Bold és La izza i 2021: 58.
Az i júsági ész é el posz mode n megközelí ésének észekén a de iníciós
nyi o ságon jelen ős hangsúly an a izsgál anulmányokban (Wal he e al.
2020; P i ulescu e al. 2019; Theben e al. 2018). A ész é el egy aj a
skálakén ke ül leí ás a, mely é elmezésben a ész é elhez új, á sas
kapcsola ok közpon jai adó e ek kapcsolódnak (pl. kocsmák min közösségi
kul u ális e ek; online közösségek). Ám ezek a e ek a hagyományos
ész é eli na a í a ük ében nem lá ha óak, úgyne eze „hang nélküli
poli ikakén ” ma ginalizálódnak. Miközben a élnyil ános e ekhez
kapcsolódó ak i i ás és éleménynyil ání ás a poli ikai és állampolgá i
szocializáció észe, és egyben a nyil ános é ben aló belépés előszobája.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
133
A anulmányok megállapí ásai sze in a szűklá ókö ű de iníció a ku a ások,
ha ás izsgála ok és udományos disku zus e én is e en é he ő, ahogyan a
kép isele i demok ácia ak o ai és enn a ói lá ókö ébe sem ke ülnek (Wal he
e al. 2020; Fa ow 2018). A ész é el ezen o mái sem men esek a poli iká ól,
ám nem já nak együ ideológiai elkö eleződéssel agy in ézményi lojali ással.
Az i júsági ész é el sze eze ileg ügge len, önsze eződéseken alapuló
é elmezése az indi iduum jelen őségé emeli ki, mely kollek í cselek ési
gyako la ok so án biz osí ja az önki ejezés (Wal he e al. 2020). A á sadalmi
mozgalmak az iden i ás egy-egy aspek usá mozgósí a szólí ják meg az
egyén , egy-egy ügy men én, á sadalmi ké dés kapcsán agadnak meg
állás oglalás (Fa ow 2018; Theben e al. 2018). Ezek a mik oszin ű ész é eli
kapcsolódások az iden i ás sokszínűségé sé e lenül hagyják, így különböző
mé ékű és minőségű ész é eli o mák egysze e annak jelen az egyén
éle ében.
Konklúzió
A udományos és a szakpoli ikai na a í ák közelí ése lehe ő é eszi az i júsági
ész é el komplex é elmezésé és leí ásá . Az i júságku a ások k an i a í
ada gyűj ései elhí ják a igyelme a hagyományos de iníciós ke e ek
ágí ásá a, melye a szakpoli ikai kon ex us empi ikus apasz ala ai
egyé elműen alá ámasz anak.
A szocializáció so án gyűj ö apasz ala ok a elnő ko i é ék end és
iselkedésmin ák alapjai adják. A hi eles és e edményes közéle i-poli ikai
ész é el megalapozza a későbbi állampolgá i elkö eleződés és ak i i ás . A
ia alok ál al e em e cselek ési é legi imi ása az e ől alko o disku zus
é én é he ő el. Amennyiben a poli ikai mező ak o ai számá a a en
észle eze , széles é elemben e poli ikai ész é el és éleménya ikuláció
ej e ma ad, az i júsági ko osz ály állampolgá i ak i i ásának és
gyako la ának jelen ős észe lá ha a lanná álik.
Az i júsági ész é el kép isele i, alamin elül ől i ányí o , o mális
ke e eke mu a ó cselek ései nem számolnak az edukáció el é ő szin jei el és
a kul u ális, állampolgá i udás őke egyenlő len bi oklásá al, mely alap e ően
az inklúzió ko lá ai adja még a globális digi alizáció ko ában is. Az
önsze eződés e ekin e ben a digi ális eszközök új pla o mjai é én nye
haj óe ő , ágí ja a mozgás e e , ezál al enyhí e a hozzá é és és ész é el
egyenlő lenségei .
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
134
Azonban az is lá ni kell, hogy az edukáció és a kul u ális őkebi oklás
mé éke o ább a sem egységes, elsőso ban az in o mációá amlás e én mu a
el é éseke . A ia alok ugyan könnyebb hozzá udnak é ni a ész é el nem-
hagyományos o máihoz, azonban az ezekhez kapcsolódó elé és a há ányos
helyze ű, disz unkcionális á sas kö nyeze ben élő ia alok számá a o ább a
is ké déses. Az ehhez kapcsolódó apasz ala ok el á ása még á a magá a,
azonban az inkluzí állampolgá i disku zus ényében egy e sü ge őbb.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
135
Felhasznál i odalom
1. Augsbe ge , A., Collins, M. E., Gecke , W. (2017): Engaging You h in
Municipal Go e nmen : Mo ing Towa d a You h-Cen ic P ac ice,
Jou nal o Communi y P ac ice.
2. Bá a, O., Bold , G., La izza i, A. (2021): Meaning ul you h poli ical
pa icipa ion in Eu ope: Concep s, pa e ns and policy implica ions.
Resea ch s udy. Pa is, Council o Eu ope and Eu opean Commission.
3. Csákó, M. (2004): I júság és poli ika. Educa io, 2004:4. 535-550.
4. Csákó, M., Mu ányi, I., Sik, D., Szabó, I. (2010): A családi poli ikai
szocializáció ól. Vizsgála i szempon ok egy empi ikus ku a áshoz.
Tá sadalomku a ás, 28:3. 419-446.
5. Csákó, M., Sik, D. (2018): Állampolgá i szocializáció a ki ándo lás
á nyékában. In: Nagy Á. (sze k.): Ma gón kí ül - magya i júságku a ás
2016. Budapes : Excen e Ku a óközpon . 237-257.
6. Eu opean Commission (2021a): Eu opean Pa liamen You h Su ey 2021.
Flash Eu oba ome e - Repo .
7. Eu opean Commission (2021b): You h o a Jus T ansi ion. Good
p ac ices o you h engagemen . Luxembou g, O ice: Publica ions O ice
o he Eu opean Union.
8. Fa ow, A. (2018): Sal o hink ank on you h pa icipa ion: close o he
edge o pa icipa ion and ac i ism. Tallin, SALTO-YOUTH Pa icipa ion
and In o ma ion Resou ce Cen e.
9. Fazekas, A., Dobó I. (2016): Ön és ükö kép: iden i ás, é ékek. In: Nagy
Á., Székely L. (sze k.): Negyedszázad - Magya I júság Ku a ás 2012.
Budapes : Iu enis I júságszakmai Műhely, ISZT Alapí ány, Excen e
Ku a óközpon , Új I júsági Szemle Alapí ány. 308-338.
10. Fazekas, A., Nagy Á. (2015): Fia alok. De ci ilek? - A ábo ok i júságá ól
a esz i álok i júságáig. Ci il Szemle, 2015/2. 25-38.
11. Ke pel-F onius, B., Nagy Á., Fazekas, E (2022): Önkén esség, ci ilség,
i júsági szakma. In: Nagy, Á. (sze k.): A lábjegyze en is úl - magya
i júságku a ások 2020. Budapes : Szociális Demok áciáé In éze -
Excen e Ku a óközpon . 349-364.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
136
12. O oss, D., Monos o i, K. (2018): Gondolkodj globálisan, cselekedj
lokálisan! - I júságügy és ci il ilág. In: Nagy, Á. (sze k.): Ma gón kí ül
- magya i júságku a ás 2016. Budapes : Excen e Ku a óközpon . 350-
371.
13. P i ulescu, C., Moxon, D., Bana i, R., Kos , R., Capecchi, D. (2019): A
sea a he able o e e yone. P omo ing inclusi e you h pa icipa ion
h ough he EU You h S a egy 2019-2027. Tallin, SALTO.
14. Székely, L. (2022): A já ány nemzedéke - Magya i júság a ko ona í us-
já ány idején. In.: Uő. (sze k.): Magya ia alok a ko ona í us-já ány
idején - Tanulmánykö e a Magya I júság Ku a ás 2020 e edményei ől.
9-32.
15. Theben, A., Po cu, F., Peňa-López, I., Villanue a, F. L. (2018): S udy on
he Impac o he in e ne and social media on you h pa icipa ion and
you h wo k. Final Repo . B ussels, Eu opean Commission.
16. Wal he , A., Ba slee , J., Loncle, P., Pohl, A. (ed.) (2020): Young People
and S uggle o Pa icipa ion. Con es ed P ac ices, Powe and
Pedagogies in Public Spaces. London & New Yo k, Rou ledge.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
143
megjelenik a disku zusokban. A mak oszin en ki ej e ha ás megoldása pedig
az, ami e a leg öbb ku a ó alamilyen álasz sze e ne adni. Szembe űnő
módon a megoldások jelen ős észé nem á sadalmi szin en képzelik el, hanem
az egyének szin jén. Így a e hek enyhí ésének egyik célzo megoldása az
ak í idősödés elé ése az egyének észé ől, melyhez szo osan kapcsolódik az
egészség és jóllé megő zése.
A disku zus ak o ai ille ően nem meglepő e edmény, hogy a udományos
disku zusoka a udósok alakí ják, alamin azok az in ézmények, amik a
olyói a oka megjelen e ik. Ugyanakko a Magya Ge on ológia cikkeiben
öbbszö megjelenik a kísé le a a, hogy az ö egeke is beemeljék a
disku zusba. A ge on ológiai olyói a ese én az ak o á emelés explici példái
meg aláljuk a majálisok (Rajzik 2021), ille e az Alzheime Ca é
kezdeményezései (Kiss 2019) ese én, ahol az idős embe ek apasz ala ai és
idősödésük sajá é elmezése kiemel en on os. A ku a ások módsze einek
alkalmazása hozzájá ul ahhoz, hogy az egyéni udáskészle mikén épül bele
udományos udásba. Például az in e jús echnika alkalmazásá é elmezhe jük
úgy is, min p óbálkozás a a, hogy az egyéni udás a udományos udás
észé é áljon. Ennek ellené e elme ül a ké dés, hogy egyes módsze ek
alkalmazása mennyiben jelen i alóban az , hogy az egyének a disku zus
alakí ói á is álnak.
Ja asla ok
A szakdolgoza hoz készül ku a ásban a disku zusok csak egy élesen
kö ülha á olha ó szele é elemez em, é dekes lehe más diszciplínák be onása,
agy a má elemze disku zusok alakulásának el á ása91. A szakdolgoza ban
a személyes na a í ák hosszabb ki ej ésé e sajnos nem ol lehe őségem
időhiány mia . A személyes megélés kapcsán on os olna öbb na a í á
elemezni a minél komplexebb kép kialakí ása é dekében, ille e az ese legesen
előbukkanó min áza ok é elmezése ége . To ábbá é demes olna azon is
o ább dolgozni, hogy a na a í in e júelemzés hogyan lehe ne a
disku zuselemzéssel szink onba hozni, az eddigi ku a ásomnak ugyanis a
disku zusok hangsúlyosabb észé képez ék. Az idősödés éle ö éne en
ke esz üli in e p e álása és a disku zuselemzés együ es alkalmazása
kiegészí he ik egymás , együ es alkalmazásuk segí he i az ö egedés
ema izálásának mélyebb megé ésé . Az éle ú in e júk használa a o ábbá
elősegí i az is, hogy az idősödés ől aló udományos elbeszélés ne csak
önmagá a e lek áljon, hanem sajá ke e ezésé á ö e az is igyelembe egye,
hogy a disku zuson kí ül állók milyen udáskészle el endelkeznek az
idősödés ől, sajá alóságuka hogyan épí ik el. A udományos disku zus
melle é demes lenne még a nyil ános disku zusok egyiké szin én elemezni,
91 A dok o i ku a ásomban jelenleg ezen dolgozom.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
144
ahol a na a í ák és disku zusok egymás a ha ása egyé elműbben e en
é he ő.
Összegzés
A disku zusok szin jén megállapí ha ó, hogy az egyes dimenziók
megha á ozzák a különböző diszciplínákon belül a disku zusok
a gumen ációi . Az o os udományi disku zus a így inkább a biológiai
dimenzió szin jén alálunk idősödés-magya áza oka , míg a szociológiai
disku zusban a á sadalmi és a populációs a leginkább jellemző. A
ge on ológiai disku zus is leginkább a á sadalmi dimenzió jellemez e,
ugyanakko a pszichológiai és á sadalmi dimenziók enge eg ese ben
együ esen jelen kez ek, ámu a a a a, hogy bizonyos ké déseke nem lehe
csak és kizá ólag egy szin en é elmezni, o ábbá az ö egedés udományos
disku zusának diszciplínákon á í elő jellegé e is ámu a .
A disku zusokban az ö egedés olyama a ehe kén de iniálha ó, melynek a
á sadalom a ki ej e ha ásai al oglalkoznak leginkább a ku a ók. Az
idősödés p oblema izációinak megoldásá azonban elsőso ban egyéni szin en
képzelik el. Ennek kapcsán elme ül a ké dés, hogy mennyi e é he ő el az ak í
idősödés, min diszpozíció a á sadalom széles é egei számá a. Az is ké dés,
hogy mennyiben adha nak álasz a mik oszin en alkalmazo megoldások a
mak oszin ű p oblémák a, és miko kö e kezhe nek be - a disku zusban is
hangsúlyozo - in ézményi és endsze szin ű e o mok az ö egedés e heinek
enyhí ésé e. A mik oszin ű megoldások ugyanis önmagukban nem
elégségesek.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
145
Felhasznál i odalom
1. A chley, Robe C. (1989): A Con inui y Theo y o No mal Aging, The
Ge on ologis , 29(2), 183-190. h ps://doi.o g/10.1093/ge on /29.2.183
2. Cha maz, Ka hy (2013): A leho gonyzo elméle . In: Bodo Pé e : Sza ak,
képek, jelen és. K ali a í ku a ási ol asóköny . Budapes , L’Ha ma an
Kiadó. 61-94.
3. Chmielewski, Pio Paweł, S zelec, Ba łomiej (2020): I Ageing is a
Disease, Then Li e is Also a Disease. [pd ájl] URL:
h ps://www.academia.edu/44201452/I _ageing_is_a_disease_ hen_li e_is
_also_a_disease h ps://doi.o g/10.2478/an e-2020-0017
4. Dobossy Im e, S. Molná Edi , Vi ágh Esz e (2003): Ö egedés és
á sadalmi kö nyeze . Éle ünk o dulópon jai Műhely anulmányok 3.
Budapes , KSH Népesség udományi Ku a óin éze
5. Ezzeddine, Pe a (2018): Ki ö ődik elük? Ö egedés, gondoskodás és mig áció.
Fo dula , 24(2). [pd ájl] URL: h p:// o dula .ne /pd /24/F24_EZZEDINE.pd
6. Kelle , Reine (2006): Analysing Discou se. An App oach F om he
Sociology o Knowledge. His o ical Social Resea ch / His o ische
Sozial o schung, 31/2(116), 223-242. h ps://doi.o g/10.17169/ qs-6.3.19
7. Kelle , Reine (2011): The Sociology o Knowledge App oach o Discou se
(SKAD). Human s udies, 34(1), 43-65. h ps://doi.o g/10.1007/s10746-
011-9175-z
8. Kiss Gab iella (2019): Demencia és a család-Alzheime Ca é a gondozó
családok e helődésének csökken ésé e. Magya Ge on ológia 11(37-38), 34-46.
9. K éme Balázs (2015): Mi is a ké ségbeej ő abban, hogy o ább élünk? a agy
Az idősödési álság és a halál egyenlő lenségei. Budapes , Nap ilág Kiadó.
10. Mo gan, Leslie, Kunkel, Suzanne (1998): Aging: The Social Con ex .
London, Pine Fo ge P ess.
11. Neilson, B e (2012): Ageing, Expe ience, Biopoli ics: Li e’s Un olding.
Body & Socie y, 18(3-4), 44-71. h ps://doi.o g/10.1177/1357034x12446377
12. Rajzik Alexand a (2021): PKSZAK MAJÁLIS-a gene ációk é ében.
Magya Ge on ológia 13, 111-113.
13. Rosen hal, Gab iele (1993): Recons uc ion o Li e S o ies. In: Josselson,
Ru hhellen, Lieblich, Amia (sze k.): The Na a i e S udy o Li es 1.
London, Sage, 59-91.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
146
A skizo énia min hasznos á sadalmi jelenség - Mié nem
űn el a be egség a e mésze es szelekció ha ásá a?
Gyö gy Tamás1
1Megbízo egye emi ok a ó, ÚNKP ösz öndíjas ku a ó, ELTE Tá sadalom udományi Ka ,
1117. Budapes , Pázmány Pé e sé ány 1/A., ORCID iD: 0000-0001-5160-8516
INFO ABSTRACT
Gyö gy Tamás
gyo gy. amas@ a k.el e.hu
Abs ac
In my s udy, I am looking o he answe o why schizoph enia
has emained wi h us h oughou he housands o yea s o human
his o y. Knowing he symp oms and de as a ing e ec s o he
disease, we can igh ly ask why na u al selec ion did no do i s
job du ing he e olu ion o he human ace? Could schizoph enia
be an e olu iona y ad an age? I so, wha kind o social bene i
does i ha e o he mode n man? I will y o b ie ly desc ibe he
ele an esul s o se e al di e en esea ches, which looked o
he easons o he pe sis ence o schizoph enia and i s possible
e olu iona y bene i acco ding o di e en aspec s. In addi ion o
a b ie p esen a ion o hese esea ches, I will a emp o in e p e
and syn hesize hei esul s, wi h he aim o p o ing he - possible
- social u ili y o schizoph enia.
Keywo ds
schizoph enia
men al illnesses
e olu iona y biology
na u al selec ion
language
Kulcssza ak
skizo énia
men ális be egségek
e olúcióbiológia
e mésze es szelekció
nyel
Absz ak
Tanulmányomban a a ke esem a álasz , hogy az embe iség
öbbeze é es ö énelme so án mié ma ad mind égig elünk a
skizo énia. A be egség üne einek és pusz í ó ha ásainak
isme e ében joggal ehe jük el a ké dés , hogy az embe
ö zs ejlődése so án
a e mésze es szelekció mié nem e e a
dolgá ? Vajon jelen he -e alamilyen e olúciós előny a
skizo énia? Amennyiben igen, a mode n embe számá a ez
milyen á sadalmi haszonkén jelen kezik? Számos különböző
ku a ás ele áns e edményei igyekszem ö i
den isme e ni,
amelyek a skizo énia ennma adásának okai , ese leges
e olúciós haszná ke es ék más-
más szempon ok sze in . Ezen
ku a ások ö id bemu a ásán úl, e edményeik é elmezésé e és
szin e izálásá a eszek kísé le e , a skizo énia - ese leges -
á sadalmi hasznosságának igazolásá űz e ki célul.
A Kul u ális és Inno ációs Minisz é ium ÚNKP-22-4 kódszámú Új Nemze i
Ki álóság P og amjának a Nemze i Ku a ási, Fejlesz ési és Inno ációs
Alapból inanszí ozo szakmai ámoga ásá al készül .
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
147
A skizo énia
A szkizo énia spek umbe egség: különbözően súlyos, ál oza os üne eke
p odukáló be egségek összessége. A leggyako ibb üne ek a gondolkodás ,
é zékelés , igyelme , az é zelmi-aka a i éle e , a iselkedés é in ik és ezekhez
á sulha nak jelen ős szociális és oglalkozási za a ok is.
Másik meg ogalmazásban, olyan kó os men ális állapo , amelye a men ális
olyama ok összeomlása, a gondola ok, é zések és cselekede ek közö i
összhang elbomlása, ossz é zelmi alkalmazkodás, é zékcsalódások és
é eszmék jellemeznek (Ma in 2010).
A skizo énia elne ezés a gö ög e ede ű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és
ph én, ph en- (φρήν, φρεν-), „elme” sza akból e ed, a ki ejezés a s ájci Eugen
Bleule (1911) pszichiá e alko a 1911-ben. A skizo énia nem jelen
„ uda hasadás ” agy „ öbbszö ös személyiségza a ”, ezeke manapság
disszocia í személyiségza a nak is ne ezik, és gyak an összeke e ik a ké
be egsége . A ki ejezés a be egség jellegze es megjelenési o májának
kö e kez ében inkább az jelen i, hogy „hasad a szellemi unkció”. Le álik az
é zelem a gondolkodás ól (Picchioni és Mu ay 2007).
Amin az lá ha ó, a be egségnek nincs egységesen el ogado de iníciója,
bonyolul üne együ es, amely számos különböző men ális endellenessége
oglal magában.
A skizo énia epidemiológiája
A nemze közi ada ok sze in a skizo énia ese ében az incidencia 0,22%, az
éle a am p e alencia 1%, amely alamennyi izsgál o szágban nagyjából
azonosnak bizonyul (Hä ne és an de Heiden 1997), bá ezeke a klasszikus
ada oka nem minden izsgála ámoga ja (McG a h 2005). Fé iak ese ében a
be egség jelen kezése 20-28 é es ko ban jellemző, a nőknél 26-32 é es ko ban
o dul elő első alkalommal, de 40-45 é es ko ban, a menopauza elő egy
második csúcs észlelhe ő (Cas le és m sai 1991). A WHO izsgála ai sze in a
kezdési időpon é iaknál á lagosan 4-10 é el ko ábban állapí ha ó meg, min
a nőknél (Hä ne és m sai 1994).
Fé iak és nők ese ében mind az incidencia, mind a p e alencia azonos,
ebben a ekin e ben nem észlelhe ő nemi különbség. A é iak ese ében
gyako ibb a nega í üne , nők ese ében az a ek í üne . A pszicho ikus
üne ek ese ében nincs különbség a ké nem közö . A kezelésben lé ő be egek
90%-ának éle ko a 15 és 55 é közö i. Az első pszicho ikus üne ek 20-40%-
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
148
ban jelen keznek 20 é es ko elő . A szkizo én páciensek kb. 10%-a
öngyilkosság kö e kez ében hal meg. Rizikó ak o a dep esszió, ia al ko ,
magas szin ű p emo bid unkcionálás, magas iskolázo ság. Gyako i a
d ogabúzus agy üggőség. A leggyako ibb az alkohol üggőség (30-50%)
együ es elő o dulása.
A skizo énia el e jed ebb, min az Alzheime -kó , a cuko be egség agy a
szkle ózis mul iplex, a eze ő 15 munkaképessége csökken ő ok egyike [Az
ada o ása: Uni ed S a es Census Bu eau]. Az Egyesül Államokban é en e
közel egymillió ese ben szo ulnak a skizo éniában szen edő páciensek
kó házi ellá ás a (Chen és m sai 2021), míg a be egség ál al okozo köz e len
és köz e e gazdasági ká é es mé éké 155,7 milliá d dollá a becsül ék
(Clou ie és m sai 2016) íz é el ezelő , miközben mind a kó házi ellá ások,
mind a köl ségek olyama osan nö ek ő ende mu a nak.
A skizo énia üne ei
P ime üne ek:
Mi el a be egség maga is nagyon össze e és az ál ala okozo üne ek is, nehéz
pon osan és egységesen de iniálni a üne ei . Eugen Bleule (1911), aki a
be egség ku a ásának ú ö ője ol , az alábbi négy alap üne ka egó iá
ha á oz a meg.
Asszociációs za a :
A képze á sí ás logikus össze üggéseinek a ellazulása. Célképze el űnése, a
képze á sí ás kohe enciájának el esz ése - p ime inkohe encia.
A ek í za a :
É zelmek ellaposodása, elsi á osodása. Az é zelmi kísé őjelenségek
nincsenek összhangban az egyéb pszichés a almakkal.
Ambi alencia:
Egyidejűleg ennálló egymással ellen é es é zelmek (sze e e -gyűlöle ).
Au izmus:
A kapcsola a kül ilággal kisebb-nagyobb za a szen ed, súlyos o mában
megszakad, és a be eg isszahúzódik sajá belső ilágába. Ez a kó os belső
ilágo nagy okú ná cizmus, ágy eljesí ő, eális kapcsola o pó ló üne ek,
é eszmék, é zékcsalódások jellemzik.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
149
Szekunde üne ek
A en i alap üne eke kísé ő - ille e azoka kiegészí ő, észle ező, pon osí ó -
másodlagos üne ek.
Té eszmék (doxazmák):
• Tö edeze , biza é eszmék, gyako i a ona koz a ásos-meg igyeléses-
üldöz e éses é eszmeso .
• Lelki és es i be olyásol a o ság (gondola á i el, gondola ok el onása,
be olyásolása, es besugá zása, á amü és, ada , léze s b.).
• Biza g andiózus é eszmék (pl. ki álasz o ság).
É zékcsalódások:
• Hallucinációk (beszédhangok - i ányí ók, kommen álók, gondola ok
elhangosodása).
• Vizuális hallucinációk (leggyak abban allásos jellegűek).
• Cönesz éziák (kó os sze é zés, pl. a hús le ál a cson já ól, agyá onalak
a ják össze s b.).
• A be eg a ha ásuk a jellegze es maga a ás esz el, csak időszakosan
hozzá é he ő a kö nyeze számá a.
Ka a ón üne ek:
• A pszichomo o os ki ejeződés za a a.
• Izgalmi üne ek: endkí üli nyug alanság, cél alan, sz e eo ip mozgásso ,
amely mozgás iha á súlyosbodha .
Gá lásos üne ek:
• Ka alepszia - a be eg spon án kényelme len es a ásoka esz el,
ég agjaik iassze űen hajlí ha ók, a pozíció ó ákig képesek a ani.
• Nega i izmus - nem beszél, nem áplálkozik, nem mozog - s upo ig
okozódha .
A beszéd za a ai:
• Inkohe encia, szimbolizmus, új sza ak (neologizmák) alko ása,
szóismé lések ( e bige áció).
• A beszéd in o máció a almának elisme ése nehézzé álha .
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
150
Az aka a za a ai:
• Az é zelmi ambi alencia á e ődik az aka a i éle e.
Dön éskép elenségkén , csökken kész e éskén jelen kezik. Ron ja a
szociális unkcióka és a munkaképessége .
A en i - Bleule éle - elso olás álasz ása némileg önkényes, hiszen számos
ku a ó, o os, udós különböző módon közelí i meg, és í ja le a skizo éniá , de
on osnak a o am legalább egye isme e ni (ehhez pedig nehéz lenne
hi elesebb o ás alálni, min Bleule ), hiszen é he őbb és szemléle esebb,
min a WHO (BNO-11 - a be egségek nemze közi osz ályozásának 11.,
ak uális ál oza a, amely leginkább az eu ópai ejlődés ük özi), ille e az
Egyesül Államok Pszichiá iai Tá sasága ál al kiado (DSM-5-TR - Men ális
Be egségek Diagnosz ikai és S a isz ikai kéziköny ének ak uális ál oza a)
mode n diagnosz ikai k i é iumok lis ája.
A skizo énia ö éne e - címsza akban
A skizo énia szó előszö a má ko ábban emlí e s ájci pszichiá e , Eugen
Bleule (1911) használ a 112 é el ezelő , bá maga a be egség a mai udásunk
sze in égigkísé e az embe isége a eljes ö éne e so án. A be egsége ,
ille e a ele já ó üne együ es ugyanakko má 1887-ben elisme e és
elne ez e, majd az ál ala publikál anköny ben is alkalmaz a Emile K aepelin
(1896), aki a „demen ia p aecox” megne ezés álasz o a (amely e ede ileg
Mo el- ől szá mazo és ko ábban A nold Pick is használ a alkalomsze űen),
és megkülönböz e e az ebben a be egségben szen edő pácienseke a mániás
dep esszió al, és a demencia egyéb o mái al küszködő á saik ól. Ez
ál oz a a meg Bleule 1911-ben, hiszen nyil án aló á ál számá a, hogy a
skizo énia nem mindig já szellemi leépüléssel, és a kialakulása, megjelenése
sem lokalizálha ó kizá ólag a ia al ko a, ahogy a a a K aepelin ál al használ
né u al . Te mésze esen ennél sokkal égebben uda ában an az embe iség a
be egség lé ezésének, noha ennyi e pon osan nem sike ül megha á ozni. Má
a Biblia is emlí mesügéke , de a legko ábbi í ásos emlékek az óko i
Egyip omból szá maznak. Az Ebe s-papi usz, amely az akko isme
be egségeke gyűj i össze és í ja le a kezelésüke , a almaz egy Szí ek Köny e
című ész , amely a men ális endellenességekkel oglalkozik. A skizo éniá a
jellemző dep esszió , demenciá és gondola i za a oka is észle esen leí ja. A
szí és az elme úgy űnik, hogy szinonimák ol ak az óko i Egyip omban. A
izikai be egségeke a szí és a méh üne einek ekin e ék, és úgy gondol ák,
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
151
hogy az e ekből, gennyes gyulladásokból, a székle ből, mé egből agy ese leg
démonok ól szá maznak. Bá a szó e ede e gö ög, sem az óko i gö ögök, sem
a ómaiak nem használ ak külön ki ejezés a skizo énia mai diagnosz ikai
k i é iumainak meg elelő üne együ es e, de az embe ek ál alában isz ában
ol ak a men ális endellenességek lé ezésé el. A középko ól kezd e egészen
50-100 é el ezelő ig iszon ál oza osabbnál ál oza osabb módokon
p óbál ák kezelni a pácienseke . Sajnos ezek a kezelések a haszon alan
eljá ások ól egészen a el ogha a lan - gyak an a be eg halálá okozó -
kínzásokig e jed ek. A eljesség igénye nélkül a kö e kező p ocedú áknak
e e ék alá a be egeke . Lyuka ú ak a koponyájukba, hogy a démon azon
ke esz ül á ozhasson, o ábbi kegye len módokon p óbál ak ö dögűzés
eszközölni aj uk, később lobo ómiá égez ek a be egeken, á ammal
sokkol ák, inzulin sokk e ápiának e e ék alá őke , amely kómá al és gyak an
halállal égződö .
Az eddig ol asha ó ö id be eze ő azé a o am szükségesnek, hogy
lá ha ó legyen, mennyi e össze e kó kép ől an szó, és milyen komoly
szen edés ud okozni az egyénnek, aj a ke esz ül pedig a közösségnek is. Az
is on os ol ögzí eni, hogy az embe iség milyen égó a uda ában an a
p obléma lé ezésének, amely olyama osan oglalkoz a ja is a udomány
kép iselői , napjainkban pedig má igen komoly népegészségügyi, és
gazdasági e he is jelen a mode n államoknak.
Amennyiben ilyen egyé elműen ká os jelenség ől an szó, és a mai
udásunk sze in az embe iség eljes lé ezésé égigkísé ék a nega í ha ásai a
be egségnek, mié nem szelek álódo ki eljesen az e olúció so án? Joggal
me ül el a ké dés, hogy ha ennyi e szé zilálja az embe , akko azok az
egyének, akik e ől a pusz í ó üne együ es ől szen ed ek, hogyan ud ák
mégis sike esen á ö ökí eni é ez edeken ke esz ül ez az állapo o , ami mind
nekik, mind a közösség számá a súlyos p oblémáka és e he jelen e ek, a
e mésze es szelekció mié nem működö ? Egy, az e olúció szempon jából
egyé elműen maladap í nak űnő pszichiá iai endellenesség miképpen
ma adha o en napjainkig? Ez u óbbi ké dés meg ogalmazásako
e mésze esen el é elezem, hogy ö öklődő, és nem kizá ólag külső
kö ülmények, egyedi jelenségek ál al okozo be egség ől an szó, ezé
előszö ez a hipo éziseme igyekszem igazolni, hogy u ána, amennyiben
o ább a is é ényesnek ekin he ő az e ede ileg el e ké dés, megkísé eljek
álasz , álaszoka alálni á.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
152
Ö öklődő be egség-e a skizo énia?
Az , hogy a skizo énia egy izikai, az agya é in ő sze i el ál ozás
o májában jelen kező be egség, má öbb, min 180 é el ezelő , 1836-ban
meg ogalmaz a előadásaiban W.A.F. B owne, ko ának legisme ebb angol
pszichiá e e, és nem sokkal u ána Ama iah B igham, az ame ikai pszichiá ia
egyik alapí ó a yja. Azó a szám alan ku a ás oglalkozo a skizo éniá al,
amelyeknek az isme e ésé e e jedelem hiányában nem ke í ek so , de néhány
ele áns e edmény megkísé lek ö iden bemu a ni, amelyek az lá szanak
igazolni, hogy jelen ős sze epe já szik a gene ikai ú on ö énő ö öklődés a
be egség ennma adásában. Te mésze esen egy ilyen össze e p obléma ese én
nagyon nehéz helyze ben annak a ku a ók, hiszen nem könnyű elkülöní eni a
kö nyeze i és a gene ikai ha ásoka , ami sok i á okoz udományos kö ökben.
Emia , a pon os mé éké ugyan nem, de a gene ikai ö öklődés jelenlé é
ki álóan alá lehe ámasz ani s a isz ikai ada ok segí ségé el. A ilágon
mindenhol, kö nyeze ől, kul ú á ól ügge lenül kb. 1% az elő o dulási a ány,
amely a okonsági okkal is ko elál. A eljes populációban nagyjából 1%,
köz e len okonok ese ében 6,5% (Kendle és m sai 1993), míg egype éjű
ik ek ese én má 40-50% alószínűséggel alakul ki skizo énia, ha a okon,
es é má szen ed a be egségben (Ca dno és Go esman 2000, ille e
Sulli an, Kendle és Neale 2003).
Vagyis, amíg a be egség üne ei a öld ajzi elhelyezkedés ől, kul u ális
kö nyeze ől, és egyéb külső ha ások ól ügge lenül azonos gyako isággal
jelen keznek a populációban, addig a okoni kapcsola ok szigni ikáns ha ással
annak ugyane e a gyako iság a. Ebből az a kö e kez e és onha ó le, hogy
gene ikai ö öklődés ől an szó. Egyes ku a ások ennél o ább men ek és a
skizo énia he i abili ásának becslésé e is állalkoz ak, ami 80% kö ül
ha á oz ak meg (Ca dno és Go esman 2000, ille e Sulli an, Kendle és Neale
2003).
A en iek, és számos o ábbi ko á s ku a ás e edményei alapján is
(Pea lson és Folley 2008, ille e Gejman, Sande s és Duan 2010) úgy űnik,
hogy a skizo énia gene ikai ú on ö öklődő be egség, ezé é demes állalkozni
a álaszok ke esésé e. Fon os ögzí eni ugyanakko , hogy annyi a
gye ekcipőben já még a skizo énia gene ikai há e ének, de ál alában az
embe i génkészle nek a ku a ása is - annak ellené e, hogy az u óbbi íz é ben
bámula osan elgyo sul az embe iség ezzel kapcsola os udásának
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
255
4. áb a: Nemze i aná képzési p og amok bei a kozása és a
p og amoka be ejezők száma 2009-2014 közö
Fo ás: Egyesül Államok Ok a ási Minisz é iuma.
Megjegyzés: kék onal- bei a kozók száma szü ke onal - képzés be ejezők
száma
A kínála d ámai isszaesésének egyik gyako i el é elezése, hogy a gazdasági
álság idején a nagy nyil ánosságo kapo aná i elbocsá ások nyomo hagy ak
a köz éleményben, beleé e azon egyéneke is. akik ese leg a aná i pályá
on olga ák. Amelle , hogy ke és ol az álláslehe őség, a köl ség e ési
megszo í ások kö e kez ében be agyasz o ák a ize éseke és omlo ak a
aní ási el é elek, mi el a o áshiány mia megnő az osz ályok mé e e és
csökken ek az ok a ási ámoga ások.
Az is on os megjegyezni, hogy még ha a bei a kozások száma nö ekedne
is, a jelen kezők nem el é lenül azoka szak e üle eke álasz ják, amelyeken
nagyszámú ü es álláshely an, o ábbá nem onzó számuk a azon
in ézmények kö e, ahol a legnagyobb a lé számhiány. A poli ikai
dön éshozóknak nemcsak az kell biz osí aniuk, hogy a ke esle nek meg elelő
számú aná álljon endelkezés e, hanem az is, hogy meg elelő aná i kínála
legyen azokon a e üle eken és helyeken, ahol a legnagyobb szükség an ájuk.
E ényezők kumula í ha ásának egyik jele, hogy az egye emi el é eli
izsgán ész e ő diákok mindössze 5%-a ol é dekel abban, hogy ka ie
oly asson az ok a ási pályán, ami 29%-os csökkenés 2010 és 2014 közö
(ACT 2014), az elsőé es aná szakos egye emi hallga ók kö ében csupán 4,2%

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
256
jelez e, hogy a pályán kí ánnak ma adni. Ez ke esebb, min a ele annak az
a ánynak (9,2%), amely 2007-ben ke ül megállapí ás a és az elmúl 45 é ben
a legalacsonyabb ol a aní ás on olga ó diákok száma (Coope a i e
Ins i u ional Resea ch P og am, UCLA Highe Educa ion Resea ch Ins i u e,
2016). A bei a kozási és be ejezési a ányok on os in o mációka á ulnak el
aná i munkae őpiac ól is, hiszen a aná kínála modellezése ezen ada ok
elhasználásá al, lehe ő é esz egy mélyebb elemzés . Az 5. áb a az elmúl
é ized e ona kozó becslések sze in az újonnan belépő aná ok számá
ha á ozza meg, mely az Egyesül Államok Ok a ási Minisz é iuma ál al ke ül
összeállí ás a.
5. áb a: Taná ellá ás becslése 2005-2021 közö .
Fo ás: NCES, 2012b.
A 6. áb a mu a ja az elő e jelze aná hiány nagyságá . A 2000-es é ek elején
a ke esle csökken nagyjából a eljes aná kínála nak meg elelő
nagyság endjében, ami a aná i munkae ő iszonylagos egyensúlyá a u al .
2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a kínála nagyobb ol , min a ke esle . Ez a
megállapí ás meg elel a alóságnak; a álság idején a aná oka elbocsá o ák,
és nehéz ol munká alálni, más szó al, aná elesleg ol . 2013-ban azonban
a gazdaság ellendülésé el a ke esle nő és me edeken emelkede , miközben
a kínála o ább a is alacsony ma ad , és 2014-ben és 2015-ben o ább
csökken . A 2015-ös becslések alapján nem ol elég képze aná a ke esle
kielégí ésé e.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
257
6. áb a: Elő ejelze aná i kínála és ke esle .
Fo ás: NCES, 2005, 2008, 2009, 2012a, 2013, 2014b, 2015b.
A ha ások alószínűleg jobban é ezhe ők lesznek egyes szak e üle eken,
államokban és közösségekben, min ahogyan az ko ábban isme e ék.
Pedagógus pálya anyagi megbecsülésének és egyéb szempon ok sze in i
izsgála a
A aná ok kezdő ize éseiben mu a kozó állami különbségek hozzájá ulha nak
a aná i munkae őpiac ál ozékonyságához. A bé ek olyan módon
be olyásolha ják a aná i állások onze ejé , amely ha ással an a munkae ő-
obo zás a és a meg a ás a is (Adamson, Da ling-Hammond, 2012).
A Na ional Educa ion Associa ion ada ai sze in az Egyesül Államokban a
2016/17-es é ben á lagos kezdő aná i ize és 30 249 dollá ol , de a szó ás
nagyon széles ol . 2013-ban a Columbia ke üle ben ol a legmagasabb a
mé éke 55 209 dollá al, Mon ana pedig a legalacsonyabb, 31 418 dollá os
kezdő ize éssel endelkeze . Az államokon belül az iskolakö ze ek
inanszí ozása gyak an el é ő, ami e ősen kiha a bé szin ek e. Az egyes
kö ze ek közö i nagy ize ésbeli egyenlő lenségek jellemzően hiány okoznak
azokban a kö ze ekben, amelyek nem udnak e senyképes bé kínálni
(Adamson & Da ling-Hammond, 2011). Ennek az el é ésnek egy észé lehe
a megélhe ési köl ségkülönbségekkel magya ázni, de még a magasabb ize ésű
államokban, például Kali o niában is nagy el é ések lehe nek a bé ekben,
amelyek nem üggnek össze ezzel. A kali o niai aná i ize ések alakulása a
apasz al és képze aná ok bé ei e iszonyí a 2:1. Ezek a bé különbségek
oko adnak a a, hogy az államokban el é ő módon apasz alha ó a aná hiány.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
258
Bé ek e senyképessége is államonkén ál ozik. Az éle ko , az iskolai
égze ség, az ó aszámok igyelembe é elé el Wyomingban a aná ok 2012-
ben 94%-á ke es ék annak a diplomás á lagbé nek, ami a nem aná
égze ségű diplomások az államban ke es ek. Alaszkában és Iowában ez az
a ány 85% ol (Bake , Fa ie és Scia a, 2016). 2000 ó a alig az in láció
mé éké el nő a pedagógusok ize ése, miközben más diplomás bé ek ennél
nagyobb a ányban emelked ek. 2010-ben a aná ok még csak negyedé el
ke es ek ke esebbe , min más első okú égze ségűek, 2022-ben iszon má
33 százalék ol a bé há ányuk. Az alacsony ize és mia izenö é ala 40
százalékkal ese issza a aná ok elégede sége, és ezzel pá huzamosan
d ámaian omlo a aná i pálya onze eje (Edsall, 2022).
Munkakö ülmények
A munka el é elek, amelyek a aná ok sze in on osak a pálya álasz ás
szempon jából államonkén el é ők. Az egyik on os munka el é el az ideális
anulói lé szám. 2014-ben, például az o szágos á lagos anuló- aná a ány 16:1
ol , Kali o niában 24:1, Ve mon ban pedig 11:1 ol (NCES 2015d). A
aná oknak az iskolában ma adás a agy á ozás a ona kozó dön ései el
össze üggő egyéb el é ele a hozzáé ő és ámoga ó iskola eze és, a aná ok
au onómiája. A 2011-12-es SASS ada ai sze in például A kansasban ké sze
annyi aná é e egye azzal, hogy a eze és ámoga ó ha ása on os, min
Columbiában (NCES, 2012a). Több min ízsze annyi indianai és
indianapolisi aná éleménye sze in a munkahelyük biz onságá be olyásolja
a anulóik eljesí ménye, min Ve mon ban és Észak-Dako ában (NCES,
2012a). Mon anában, Észak-Dako ában és Ve mon ban a aná ok 88%-a é e
egye azzal, hogy az au onómia sze epe megha á ozó a pedagógiai
dön éshoza al so án (NCES, 2012a). Mindezek a különbségek
megmu a koznak a aná ok á ozási e eiben. a aní ásból aló kilépésükkel
kapcsola ban.
Lemo zsolódási a ány
A aná ok becslései a ól, hogy mennyi ideig lesznek a szakmában, szin én
államonkén el é ők. A washing oni aná oknál öbb min ö szö annyian
hagyják el a aná i pályá , min a dél-dako ai aná ok. A aná ok a legnagyobb
alószínűséggel A izonában, Ne adában és Washing onban mondják az , hogy
e ezik elhagyni a aní ás , és a legke ésbé alószínű Illinois-ban, Rhode
Islanden és Dél-Dako ában (NCES, 2012a). Közel minden negyedik aná
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
259
iskolá ál agy elhagyja a szakmá é en e A izonában és Washing onban,
öbb min há omszo annyian, min Rhode Islanden (NCES, 2012a).
To ábbképzés, szakmai képzések
Fo mális o ábbképzés a pedagógusképzők számá a nincs az USA-ban. A
Pedagógusképzők Szö e ségének agjai elkö eleze ek a pedagógusképzés
ejlesz ésének ügye melle . Ez az alap e ő külde ésüke há om síkon kí ánják
eljesí eni: a pedagógusképzési p og amok minőségének olyama os
ja í ásá al, az alapképzéssel és a olyama os szakmai ejlődéssel kapcsola os
ké dések és gyako la ok elemzésé el, alamin a személyes és szakmai
ejlődési lehe őségek biz osí ásá al.
A Szö e ség ö ekszik a jó gyako la ok, inno ációk ámoga ásá a és
e jesz ésé e, melyek a minőségi pedagógusképző p og amoka és a
olyama os szakmai ejlődés ámoga ják. Az USA sajá ossága, sok eu ópai
o szág ól el é ően, hogy az ok a ás (beleé e a elsőok a ás és a
pedagógusképzés ) az egyes államok szin jén sze eződik, és az ellenő zés is
ilyen szin en zajlik. Ezál al a képzési p og amok endkí üli mé ékben
különbözhe nek egymás ól az o szág különböző észeiben. Mindezek ellené e,
mi el a pedagógusképzés gyako a megkí ánja az o szágos anúsí ánnyal
ö énő elisme és , nagy mennyiségű idő öl enek a pedagógusjelöl ek ől szóló
ada ok elemzésé el és azzal, hogy a leendő pedagógusok minél jobban
meg eleljenek a pedagógusképzési kimene i kö e elményeknek.
Össze oglalás
Az Egyesül Államok a ona kozó e edmények egybehangzóan az mu a ják,
hogy olyama osan omlanak a aná i pályá álasz ók képességei. A aná ok
képze ségé el és az ok a ás a ona kozó minőségi endenciákkal kapcsola os
ké dések i án i é deklődés száma obbanássze űen megnő az elmúl é ekben
o szágsze e, mely a pedagógusku a ás nemze közi endsze é is é in he i,
ugyanis a meg álaszola lan kihí ások a új elemzési lehe őségek nyílnak meg,
mindez pá osulha az ok a áspoli ika okozo é deklődésé el is. A
pedagógushiány pó lása nagy nehézsége okoz, ugyanakko a aná i bé ek
emelésének, a magas kezdő ize és biz osí ásának komoly köl ség e ési
kö e kezményei annak. Flo idában például e e án ka onák, nyugdíjas
endő ök, űzol ók áll ak ideiglenesen munkába az iskolákban. Több á osban,
köz ük San F ancisco néhány ok a ási in ézményében á é ek a négynapos
iskolai hé e. Az ela ul nak í él ekin élyel ű iskolák eloszla ásá al, a osszul
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
260
é elmeze diákszabadság é én lassan e odálódo a aná ok ekin élye. Az
Egyesül Államokban nincs közpon osí o iskola endsze , minden állam maga
inanszí ozza az ok a ás , szabja meg a an e e és a kö e elmény endsze . A
anulók közel 90 százaléka ebben a endsze ben anul. Az USA-ban is az
elmúl é izedekben jelen ősen csökken ek az á lagos osz álylé számok,
csökken az egy aná a ju ó diákok száma, ez pedig nö el e az egy anuló a
ju ó ok a ási kiadásoka , omlo a aná ok ela í ke ese i helyze e, ennek
kö e kez ében pedig a aná i pályá álasz ók képességei, a aná i munka
minősége.
Az o szág elisme e, hogy a hiányszakos ok a ók ese én öbble ju a ásba
kell észesí eni a pedagógusoka , így számos államában és iskolakö ze ében
é i 5000 dollá p émiumo kap ak azok a ma ema iká és e mésze udomány
aní ó aná ok, akik legalább négy é ig az ado iskolakö ze ben ma ad ak.
New Yo k 15 000 dollá köl özési, le elepedési ámoga ás , és ké é ig ha i
400 dollá ado azoknak a gyako lo ma ema ika-, és e mésze udomány
aní ó aná oknak, akik állás állal ak iskoláiban (OECD 2009). A aná ok
ke ese i helyze e alap e ően megha á ozza, hogy kik álasz ják a aná i pályá .
Ezé a meg elelő, ösz önző bé endsze kialakí ása szükséges ahhoz, hogy a
aná i munka minősége ja uljon ilágsze e is.
Igazán ha ékony megoldás nem alál ak a kialakul helyze e, áadásul míg
a leg öbb o szágban „csak” a nö ek ő munka e helés, az alacsony ize ések és
a aná ok alul é ékelése okoz p oblémá , addig az Egyesül Államokban
nyomós indok a pályaelhagyás a az is, hogy a anke üle ek, és gyak an még a
szülők is szabályozzák, hogyan és mi lehe aní ani az iskolákban. Az ame ikai
ok a ási endsze szín onalának ja í ásához onzóbbá kellene enni a aná i
pályá , és ja í ani kellene a aná ok elkészül ségén is, hiszen az ál alános
bé emelés önmagában nem oldja meg a p oblémáka , a ke éssé á e me aná
a ól nem lesz jobb szakembe . A pedagógusok mo i ációjának e ősí éséhez
súlyozo bé emelés e és szigo úbb minőségbiz osí ás a an szükség. A baj
csak az, hogy minél öbb az é ékelés, és minél inkább ezen múlik a
ize ésemelés mé éke, annál nagyobb a aná ok a nehezedő s essz.
Napjainkban Magya o szágon is ku a ások elő e ébe ke ül a
pedagóguspályá ö ező ké dések meg álaszolása, különös ekin e el a
pályamo i áció a, a pályaelhagyás és módosí ás előidéző ok-okoza i
ha ások a és össze üggések e.
A hazai pedagógusku a ás ko ábbi e edményei e ámaszkod a, nemze közi
ajánlásoka is alkalmaz a, idősze ű ku a ási éma lehe a közne elésben

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
261
mu a kozó nega í endenciák há e ének izsgála a, megbízha ó mé őszámok
és módsze segí ségé el kidolgozás a á a kezdő aná ok és a pálya elején lé ő
pedagógusok lemo zsolódásának és pályaelhagyásának ok-okoza i el á ása,
külön igyelme o dí a a poli ikai dön ésekben megnyil ánuló ok a ási
e o mok é elmezésé e.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
262
Felhasznál i odalom
1. Achins ein, B., Ogawa, R. T., Sex on, D., & F ei as, C. (2010). Re aining
eache s o colo : A p essing p oblem and a po en ial s a egy o “ha d-
o-s a ” schools. Re iew o Educa ional Resea ch, 80(1), 71-107
2. ACT. (2014). The condi ion o u u e educa o s 2014. Iowa Ci y
3. Adamson, F, & Da ling-Hammond, L. (2011). Speaking o sala ies: Wha
i will ake o ge quali ied, e ec i e eache s in all communi ies.
Washing on, DC: Cen e o Ame ican P og ess
4. Adamson, F., & Da ling-Hammond, L. (2012). Funding dispa i ies and he
inequi able dis ibu ion o eache s: E alua ing sou ces and solu ions.
Educa ion Policy Analysis A chi es, 20(7), 1-46
5. Ame ican Associa ion o Employmen in Educa ion. (2017). Educa o
supply and demand epo 2016- 17. Slippe y Rock, PA: Ame ican
Associa ion o Employmen in Educa ion
6. Bake , B., Fa ie, D., & Scia a, D. G. (2016). Mind he gap: 20 yea s o
p og ess and e enchmen in school unding and achie emen gaps.
P ince on, NJ: Educa ional Tes ing Se ice.
7. Be g-Jacobson, A., & Le in, J. (2015). Oklahoma s udy o educa o
supply and demand ends and p ojec ions. Washing on, DC: Ame ican
Ins i u es o Resea ch.
8. Cali o nia Commission on Teache C eden ialing. (2015). Repo on New
Teache Induc ion. Sac amen o, CA: Cali o nia Commission on Teache
C eden ialing
9. Cali o nia Legisla i e Analys s O ice (2016, Feb ua y). 2016-17 Budge
Analysis: P oposi ion 98 Educa ion Analysis. Sac amen o
10. Ca e -Thomas, D. & Da ling-Hammond, L. (2017a). Add essing
Cali o nia’s g owing eache sho age: 2017 upda e. Palo Al o, CA:
Lea ning Policy Ins i u e
11. Ca e -Thomas, D. & Da ling-Hammond, L. (2017b). Teache u no e :
Why i ma e s and wha we can do abou i . Palo Al o, CA: Lea ning
Policy Ins i u e
12. Coope a i e Ins i u ional Resea ch P og am, UCLA Highe Educa ion
Resea ch Ins i u e. (2016). Backg ounds and Belie s o College F eshmen.
(2016). Los Angeles, CA: Uni e si y o Cali o nia. A ailable om The
Ch onicle o Highe Educa ion.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
263
13. Da ling-Hammond, L. (2010a). The la wo ld and Educa ion: How
Ame ica’s commi men o equi y will de e mine ou u u e. New Yo k,
NY: Teache s College P ess
14. Da ling-Hammond, L. (2010b). E alua ing eache e ec i eness: How
eache pe o mance assessmen s can measu e and imp o e eaching.
Washing on DC: Cen e o Ame ican P og ess
15. Da ling-Hammond, L. (2010c). Rec ui ing and e aining eache s: Tu ning
a ound he ace o he bo om in high-need schools. Jou nal o Cu iculum
and Ins uc ion, 4(1), 16-32.
16. Ga dne , D. P. (1983). A na ion a isk. Washing on, DC: The Na ional
Commission on Excellence in Educa ion, US Depa men o Educa ion.
17. G ay, L., Taie, S., & O’Rea , I. (2015). Public school eache a i ion and
mobili y in he i s i e yea s: Resul s om he i s h ough i h wa es
o he 2007-2008 Beginning Teache Longi udinal S udy. Washing on,
18. Haggs om, G. W., Da ling-Hammond, L., & G issme , D. W. (1988).
Assessing eache supply and demand. San a Monica, CA: RAND
Co po a ion
19. Hussa , W. J., & Bailey, T. M. (2014). P ojec ions o educa ion s a is ics
o 2022. Washing on, DC: Na ional Cen e o Educa ion S a is ics
20. Inge soll, R. M, & Pe da, D. (2010). Is he supply o ma hema ics and
science eache s su icien ? Ame ican Educa ional Resea ch Jou nal,
47(3), 563-594
21. Kini, T., & Podolsky, A. (2016). Does eaching expe ience inc ease
eache e ec i eness? Palo Al o, CA: Lea ning Policy Ins i u e
22. KRQE Media. (2018, June 25). New Mexico aces eache sho ages.
Au ho . h ps://www.k qe.com/news/educa ion/new-mexico- aces-
eache -sho age/1261836517
23. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2004). Public school eache
ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S.
Depa men o Educa ion.
24. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2005). Teache Follow-Up
Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC:
U.S. Depa men o Educa ion.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
264
25. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2008). Public school eache
ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S.
Depa men o Educa ion.
26. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2009). Teache Follow-Up
Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC:
U.S. Depa men o Educa ion.
27. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2012a). Public school eache
ile, om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC: U.S.
Depa men o Educa ion.
28. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2012b). N2De i ed Da a File,
om he Baccalau ea e and Beyond (B&B). Washing on, DC: U.S.
Depa men o Educa ion.
29. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2013). Teache Follow-Up
Su ey (TFS), om he Schools and S a ing Su ey. Washing on, DC:
U.S. Depa men o Educa ion.
30. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (n.d.). Diges o educa ion
s a is ics: 2014. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion.
31. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014a). Diges o educa ion
s a is ics. Public and p i a e elemen a y and seconda y eache s,
en ollmen , pupil- eache a ios, and new eache hi es: Selec ed yea s, all
1955 h ough all 2024. Washing on, DC: U.S. Depa men o Educa ion.
32. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014b). Common Co e o Da a.
S a e Uni e se Su ey, 2004-2014. Washing on, DC: U.S. Depa men o
Educa ion.
33. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2014c). Ci il Righ s Da a
Collec ion. Public-Use Da a File 2013-14. Washing on, DC: U.S.
Depa men o Educa ion.
34. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2015a). Diges o educa ion
s a is ics. En ollmen and pe cen age dis ibu ion o en ollmen in public
elemen a y and seconda y schools, by ace/e hnici y and egion
35. Na ional Cen e o Educa ion S a is ics. (2015b). Diges o educa ion
s a is ics. Public and p i a e elemen a y and seconda y eache s,
en ollmen , pupil- eache a ios, and new eache hi es: Selec ed yea s, all
1955 h ough all 2024.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
271
időszakban közel 10%-kal csökken (2013-ban 34%, 2017-ben 24,2%) a oma
anulók ész é eli a ánya a közép okú ok a ásban. A közép okú ok a ásban
ész e ő oma ia alok a ányának csökkenésé el csökken a omák kö ében
(15-24 é esek) é e ségi , agy piacképes szakmá sze zők népességen belüli
a ánya, o ábbá a első okú ok a ásba aló beke ülés lehe ősége is. Ezen
iskolázo sági mu a ók alapjául szolgálha nak azon megállapí ásnak, hogy a
oma népességen belül a 15-24 é es ko osz ály nem endelkezik kellő szakmai
udással és kompe enciá al a nyíl munkae őpiacon megjelenő szabad,
közép okú égze sége , szakképze sége igénylő pozíciók
be öl éséhez(R.Fedo és Láczay 2021).
Munkae őpiaci helyze kép Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében
Szabolcs-Sza má -Be eg az o szág legkele ibb á megyéje, adicionálisan
elma ado . Az egy ő e ju ó GDP nagyság endjé igyelembe é e a megyék
angso ában Szabolcs-Sza má -Be eg a 19. helyen áll a KSH ada ai sze in . A
szegénység agy á sadalmi ki ekesz és kockáza ának ki e lakosság közel
egynegyede a ozo a szegénység ál al é in e ek közé Észak-
Magya o szágon (28,1%), Észak-Al öldön (25 %). A szociális ellá ó endsze
ha ékonyabbá é elé e jelen ős in ézkedés alósul meg, mi el a á sadalmi
ju a ásokban észesülők a ánya igen magas. A köz oglalkoz a ási endsze
azon speciális oglalkoz a ási o mája, amely segí i a munkae őpiaci
ein eg álódás (Szszbmo 2017).
A KSH ada ai alapján az o szág köz oglalkoz a o i állományának 50%-á
négy megye eszi ki: Bo sod-Abaúj-Zemplén (17,02%), Szabolcs-Sza má -
Be eg (16,58%), Hajdú Biha (9,72%) és Békés (6,93%) á megyék. Jelen ős
a á megyében a köz oglalkoz a o ak száma, min a KSH ada ai is
ep ezen álják. Számuk o szágos és á megyei szin en is 2016-ig jelen ős
mé ékben nő , ez kö e ően a szakpoli ikai céloknak meg elelően csökkenés
ajzolódik ki. Ugyanakko a á megyé e jellemző szó ányos elhelyezkedésű
elepüléseken, ez a oglalkoz a ási o ma jelen i az egye len megoldás .
Há ánya, hogy a munkabé a oglalkoz a ás helye esí ő ámoga ás összegénél
szigni ikánsan nem magasabb, így a munkanélküliek nagy öbbségének nem
jelen kellő mo i áció , hogy dolgozzon. Ennek e edményekén az a céljá ,
hogy segí se az elsődleges munkae őpiac a aló isszailleszkedés , csak
észben udja elé ni.
Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében a 2022 III. negyedé ében a 15-74
é es népesség 64,8 %-a, 265,2 eze ő ol gazdaságilag ak í , számuk 4,8

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
272
eze el ke esebb ol , min egy é el ko ábban. Az ak i i ási a ány 2
százalékpon al elma ad az o szágos á lag ól. A munkae őpiacon 245,1 eze
ő oglalkoz a o kén , 20,1 eze ő munkanélkülikén jelen meg. A
oglalkoz a o ak száma a hazai á laghoz képes kisebb mé ékben (+0,6 %)
gya apodo , míg a munkanélkülieké az o szágos nö ekedés ől nagyobb
a ányban (+1 %) csökken a 2021. III. negyedé éhez képes . A oglalkoz a ási
á a 59,9 %-e e ki, ami 0,6% százalékkal meghalad a az egy é el ko ábbi ,
így az időszakban 4,4 százalékpon al ol alacsonyabb, min az o szágos á lag
(KSH 2022a). A munkanélküliségi á a 8,6 százalék ól 7,6%- a csökken egy
é e megelőző időszakához képes , de ez a mu a ó is öbb min ké sze ese az
o szágos á lagnak, egyben a á megyék és a ő á os kö ében is az egyik
legked ező lenebb (KSH 2022 b).
A á megye ekin e ében a munkanélküliségi á a olyama osan csökken,
azonban az o szágos mu a ókhoz képes olyama os elma adás jellemzi
(Szszbmo 2017).
Az O szágos Fejlesz ési és Te üle ejlesz ési Koncepció is kiemeli a oma
népesség munkae őpiaci in eg ációjának és ein eg ációjának on osságá .
Szabolcs-Sza má -Be eg á megye is azon oglalkoz a ók nélküli é ségek
egyike, ahol igen magas a munkanélküliség. Más ész a munka állalás ellen
ösz önző szociális ellá ások, alamin az iskola endsze ek hiányosságai mia
olyan é egek és é ségek alakul ak ki, ahol a lakosság nem udja eljesí eni a
munkae őpiac igényei . A szabolcsi oma lakosságának jelen ős észe a
munkae őpiacon é ényesülni nem képes, munkae ő-kínála uk nem mobilis. A
endsze ál ás kö e ően munkanélküli é ál oma lakosság öbbsége a
későbbiekben sem udo issza é ni a munkae őpiac a, a óssá ál
oglalkoz a ásuk p oblémája, melyek o ább ö öklőd ek és súlyos á sadalmi
eszül ségeke gene álnak a mai napig. Munkae őpiaci boldogulásuka nem
csupán alacsony iskolai égze ségük nehezí i, de a oglalkoz a ási
diszk imináció is. A omák kö ében súlyos p oblémá okoz a szegénység,
ille e ennek kö e kezménye, amely az éle kö ülményeke é in i. Ezen
állapo ok őkén az alacsony jö edelemszin ből, ille e az inak i i ásból e ed.
A oglalkoz a ási p oblémák, a ela í jö edelemszin a ós leszakadása a
magasabb oma a ányú lakossággal endelkező elepülések álságá
e edményezhe i. (Pász o és Pénzes 2012).
A já ások e üle i ejle ség alapján ö énő beso olásánál a á sadalmi és
demog á iai, lakás és éle kö ülmények, helyi gazdaság és munkae őpiaci,
alamin in as uk ú a és kö nyeze i mu a ókból képze komplex mu a ó
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
273
eszik igyelembe. Ezek alapján a Szabolcs-Sza má -Be eg á megye 13
já ásából egy ked ezményeze nek, ke ő ejlesz endőnek, ille e o ábbi
kilenc komplex p og ammal ejlesz ő e üle nek minősül. A leg öbb komplex
p og ammal ejlesz endő já ás Szabolcs-Sza má -Be eg és Bo sod-Abaúj
Zemplén á megyében azonosí o ák, minden második e ké megyéből ke ül
ki. Vá megyénkben minden második lakos komplex p og ammal ejlesz endő
já ásban él. A á megye jelen ős ki e jedésű há ányos helyze ű é sége a
sza má -be egi e üle ek és az államha á hoz közel elhelyezkedő
zsák elepülések e üle ei. A leg öbb oma ház a ásnak az állami ansz e eken
és az egyéb szociális ju a ásokon kí ül nincsen állandó jö edelme, be é ele
(Szszbmo 2017). Az ebből is adódó halmozódó mélyszegénység az al e na í
jö edelem o ások, az illegális e ékenységek és k iminali ás megjelenésé
e edményezhe i. A lakóhelyi szeg egálódás egyik leg on osabb össze e ője a
jö edelmi helyze , a szeg egáció pedig e üle ileg és komplex módon egya án
eze he szociális p oblémákhoz.
Összegzés
A munkae őpiaci esélyek ona kozásában oma á sadalom öbbszö ösen is
há ányos helyze űnek ekin he ő. Összehangol e ő eszí ések e an szükség a
há ányos helyze ből aló ki ö éshez, a munkalehe őségek bő í éséhez,
alamin a szegénység és a nélkülözés mé sékléséhez. A gazdasági álságok
mindig a legkiszolgál a o abb csopo oka é in ik előszö , kocká a é e ezzel
a nemze i omain eg ációs s a égiák ég ehaj ásában elé sze ény
e edményeke .
A omák alódi in eg ációja az jelen i, hogy a omák lehe őségei azonosok
a nem omáké al, nem pedig o dí a. A omáka é in ő p oblémák össze e ek,
ezé in eg ál megközelí és kí ánnak meg, összehangol , egymás e ősí ő
in ézkedések szükségesek. Az elmúl é izedek anúsága sze in elő elépés
csak akko lehe séges, ha az ak í munkae őpiaci ösz önző eszközök, ak í ,
be ogadó oma á sadalommal pá osulnak.
Szabolcs-Sza má -Be eg á megyében a legnagyobb munkae őpiaci
p oblémá az jelen i, hogy az álláske esők nem endelkeznek a szabad
munkapozíciók be öl éséhez meg elelő szakképze séggel. Az ok a ási- és
munkae őpiaci kihí ások azonosí ása és a ejlesz ési i ány onalak
megha á ozása elengedhe e len a munkae őpiaci egyensúly meg e em éséhez.
A á megye jelen ős számú szabad munkae ő állománnyal endelkezik,
akiknek a munka ilágába ö énő elhelyezése meg elelő szakképzéssel
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
274
biz osí ha ó lenne. Hiszen a munkál a ói oldal ól jelen ős ke esle mu a kozik
a szakképze munkae ő el é ele i án . A ál ozásé azonban össze ogás
szükséges a á megye ele áns sze eplői ől, min az é in e há ányos helyze ű
célcsopo é dekkép isele i sze ei, a kisebbségi nemze iségi
önko mányza ok, a elepülési- és megyei önko mányza ok, a szakképzési- és
elnő ok a ási in ézmények, és a munkaügyi sze eze ek közö . A
oglalkoz a ás nö elése, a munkanélküliség és a munkae őhiány csökken ése,
a há ányos helyze űek oglalkoz a o ságának ja í ása, a e üle i
egyenlő lenségek mé séklése csak össze ogással lehe séges. A á megye
jö ője és ejlődése szempon jából elsődleges, hogy minél öbben égezzenek
é ék e em ő, hasznos munká és jussanak isz ességes munkajö edelemhez.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
275
Felhasznál i odalom
1. 2003. é i CXXV. ö ény az egyenlő bánásmód ól és az esélyegyenlőség
előmozdí ásá ól h ps://ne .jog a .hu/jogszabaly?docid=a0300125.
(Le öl és ideje: 2023.02.09.)
2. A Magya Nemze i Tá sadalmi Felzá kózási S a égia 2030
h ps://ec.eu opa.eu/in o/si es/de aul / iles/mn s2030.pd (Le öl és ideje:
2023.02.05.)
3. Az Eu ópai Unió Alapjogi Cha ája (2016/C 202/02) h ps://eu -
lex.eu opa.eu/legal-con en /HU/TXT/HTML/?u i=CELEX:12016P/
TXT& om=HU (Le öl és ideje:2023.02.19.)
4. Dajnoki, K. - Balázs-Földi, E. (2016): Diszk imináció a munkae őpiacon.
Közép-Eu ópai Közlemények, 9 é . 3., 150-165.
5. KSH (2022 b): Munkanélküliségi á a, megye és égió sze in ,
negyedé en e. h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0171.h ml
(Le öl és ideje: 2023.02.09.)
6. KSH (2022a): A munkae őpiac leg on osabb é es ada ai.
h ps://www.ksh.hu/s ada _ iles/mun/hu/mun0001.h ml
(Le öl és ideje: 2023.02.09.)
7. OFTK (2014). Nemze i Fejlesz és 2030 - O szágos Fejlesz ési és
Te üle ejlesz ési Koncepció. 1/ 2014.(I. 3.) OGY ha á oza , Magya
Közlöny 2014/1. h ps://mkogy.jog a .hu/jogszabaly?docid=
a14h0001.OGY (Le öl és ideje: 2023.01.16.)
8. Pap A. (2021): „ Diszk imináció” in Jakab And ás - Könczöl Miklós -
Menyhá d A ila - Sulyok Gábo (sze k.): In e ne es Jog udományi
Enciklopédia (K iminológia o a , o a sze kesz ő: Ba abás A. Tünde)
9. Pász o , I. Z,- Pénzes J. (2012). Foglalkoz a ási k ízis és jö edelmi
pe i e izálódás Északkele -Magya o szágon a oma népesség a ányainak
ük ében. Te üle i S a isz ika, 15(4), 353-371p.
10. R. Fedo A. (2021): Regional cha ac e is ics o he p eca ia on he labou
ma ke Deb ecen, Magya o szág: Deb ecen Uni e si y P ess (2021), 178
p. ISBN: 9789634903574 ISBN: 9789634903581
11. R. Fedo A.- Balla P. (2019). Foglalkoz a ási helyze kép a elepi
kö ülmények közö élő nyí egyházi omák kö ében. Ac a Medicinae e
Sociologica. 10. 32-44. DOI: 10.19055/ams.2019.10/29/3.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
276
12. R. Fedo A. - Láczay M.(2021): Ha á men iség - há ányos helyze -
munkae őpiaci bizony alanság. Ac a Medicinae e Sociologica. 12. 58-59.
DOI: 10.19055/ams.2021.11/30/3
13. Radó, P. (1998): Romák és esélyek. Fundamen um, 1998. 1-2. szám, 113-
121.
14. S anding, G. (2012): P eka iá us: lakosokból állampolgá ok? Fo dula , 19
(3): 22- 50. h p:// o dula .ne /pd /19/F19_S anding.pd (Le öl és ideje:
2023.02.09.)
15. Suhajda, Cs. J. (2018): Egyenlő esélyekkel a munka ilágában?
Esélyegyenlőség és jog édelem a munkae őpiacon. Deb ecen, Me sze ek
2018/4. 46-63. 20.
16. Szabolcs-Sza má -Be eg Megyei Önko mányza (2017): „Foglalkoz a ási
Együ működések Szabolcs- Sza má -Be eg Megyében Top-5.1.1-15-
SB1-2016-00001 Meg alósí ha ósági Tanulmánya
h p://szabolcsipak um.hu/wpcon en /uploads/2017/10/SZSZB_Pak um_
MT_2017_05_31_ egleges.pd (Le öl és ideje:2023.01.19.)
17. Ta dos K. (2015): Halmozódó diszk imináció. Ki ekesz és és in eg áció a
munkae őpiacon. Szeged. 21.
18. Va ga G. (2020): A oma népesség munkae őpiaci- e üle i esélyei a
Nagykanizsai já ás e üle én. Mode n Geog á ia, 15 (3). pp. 1-15. 22.
19. Visz en el A. - Molná , N. - Suhajda, Cs. J. (2014): The egional ole o
municipali ies in he in eg a ion o disad an eged g oups. In: Monika
Gubáňo á (ed.): Legal, Economic, Manage ial and En i onmen al
Aspec s o Pe o mance Compe encies by Local Au ho i ies. Slo ak
Uni e si y o Ag icul u e, Ni a, 1-8

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
277
MOTIVATIONAL FACTORS
Why mo e and mo e o eign s uden s choose he Uni e si y o
Deb ecen
Anna Dobó1
1PhD hallga ó, Deb eceni Egye em, 4032 Deb ecen Egye em é 1., 0000-0001-7810-1926
INFO ABSTRACT
Anna Dobó
dobo.anna@a s.unideb.hu
Mo i a ional ac o s - why mo e and mo e o eign s uden s
choose he Uni e si y o Deb ecen: Nowadays, wi h he ise
o globalisa ion, he openness o poli ical sys ems and he
Bologna
p ocess, mo e and mo e s uden s a e pu suing highe
educa ion ab oad. Pe eg ina ion (going o uni e si y ab oad)
can be a li e-
de ining decision. The mo i a ional ac o s
behind his decision-
making p ocess a e explo ed. The
Uni e si y o Deb ecen has an ou s anding in e na ional eco d
in e ms o in e na ional s uden s. Mo e han 7000
in e na ional s uden s om 122 coun ies a e s udying a he
Uni e si y. This is he eason why his ins i u ion was chosen
as a esea ch loca ion. The heo e ical backg ound o he s udy
is based on heo ies o sociology, decision-making and capi al.
The 2017 esea ch used a quali a i e me hod. 10 in e iews
we e conduc ed wi h s uden s o di e en na ionali ies who a e
pu suing hei highe educa ion a he Uni e si y o Deb ecen.
Based on he esul s, he ma ke abili y o he deg ee appea s as
he main mo i a ional ac o .
Keywo ds
Pe eg ina ion, mig a ion,
s uden mobili y
Kulcssza ak
Pe eg ináció, mig áció,
anulmányi mobili ás
Mo i ációs ényezők - mié álasz ja egy e öbb kül öldi
hallga ó a Deb eceni Egye eme : Napjainkban a globalizáció
é nye ésé el, a poli ikai endsze ek nyi o ságá al és a
Bologna- olyama nak köszönhe ően egy e öbb diák oly a ja
első okú anulmányai kül öldön. A pe eg i
náció (kül öldi
egye emjá ás) egy egész éle e megha á ozó dön és is lehe .
Ezen dön éshoza ali olyama mo i ációs ényezői kí ánja
el edni a anulmány. A Deb eceni Egye em kiemelkedő
nemze közi s a isz ikákkal endelkezik a kül öldi hallga ók
ekin e é
ben. Több min 7000 kül öldi diák anul, 122
o szágból. Ezé is ese a álasz ás az ado in ézmény e, min
ku a ási helyszín. A anulmány elméle i há e é a
szociológiaelméle i, dön éshoza ali és őkeelméle ek adják. A
2017-es ku a ás k ali a í módsze
használ . 10 db in e jú
készül különböző nemze iségű hallga ókkal, akik a Deb eceni
Egye emen oly a ják első okú anulmányaika . Az
e edmények alapján a diploma piacképessége jelenik meg,
min ő mo i ációs ényező.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
278
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encián elhangzo előadás alapján készül .
In oduc ion
Mo e and mo e people a e opening up o mobili y and lea ing hei home
coun y o pu sue hei s udies in ano he coun y. A new gene a ion is g owing
up, o whom he day- o-day de elopmen o echnology and he apid low o
in o ma ion p o ide oppo uni ies - no only - o mobili y, which s ongly
con ibu e o he expansion o he p ocess o pe eg ina ion (going o uni e si y
ab oad). Ou small coun y is no excep ion o his, which, wi h i s accession o
he Eu opean Union and he signing o he Bologna P ocess T ea y, has se
i sel he objec i e o s eng hening he labou ma ke and de eloping
Hunga ian highe educa ion, o which he ex ension o educa ion o o eign
s uden s is an essen ial elemen . By c ea ing his oppo uni y o s uden
mobili y, i con ibu es bo h o s eng hening links wi h o he coun ies and o
he s abili y o he economy, as s uden s gene a e subs an ial p o i s om hei
s ay.
The opicali y o he subjec is u he s eng hened by he ac ha
housands o o eign s uden s s udy a he Uni e si y o Deb ecen, so I ind i
in e es ing o know wha ac o s play a ole in hei choice o Hunga y, and in
pa icula he Uni e si y o Deb ecen, as he place o hei s udies. The
ollowing in e iew wi h D . A ila Jenei, Di ec o o he OEC Cen e o
In e na ional Educa ion in 2012, may help o unde s and his be e : "A i s
hey o m a closed communi y, bu la e , as hey se le in, hey open up o
Deb ecen, whe e hey spend a lo o money.” He also says ha o e he yea s
he e ha e been mo e and mo e close links be ween Hunga ian and o eign
s uden s, os e ed by he ci y's in e na ional cul u al e en s, among o he
hings. Thus, despi e he ac ha Deb ecen is no he mos ib an ci y, i o e s
a pleasan a mosphe e o isi o s.
1. Theo e ical o e iew
1.1 Sociological heo y o e iew
F om a sociological heo e ical poin o iew, I conside i impo an o ake on
he opic o mo i a ion because, in addi ion o helping us o unde s and he
subjec mo e p ecisely, i aises a numbe o issues ha highligh he
di e ences be ween cul u es. In my opinion, he deg ee o he a o emen ioned
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
279
di e ence is no all he same, as i has a majo impac on he chances o an
indi idual being able o in eg a e in o a gi en en i onmen .
This is why Shü z, an Aus ian philosophe , in his wo k The S ange ,
speaks o h ee ca ego ies which in luence how a s ange (an adul pe son
whose aim is o be accep ed by he hos g oup on a pe manen basis), on
a i ing in ano he coun y, can in eg a e. To do his, howe e , i is essen ial
ha he o she becomes amilia wi h he na u al and sa e wo ld o li e in ha
cul u e. As people's hinking is no homogeneous/uni o m, he h ee ca ego ies
men ioned abo e can be dis inguished in e ms o he wo ld o li e. I can be
incohe en , pa ially clea and con adic o y. In he case o he la e , we can
speak o inconsis ency, which is he ac ha we accep hings as being he
same which a e ac ually incompa ible wi h each o he . In he case o a wo ld
o li e in which he de ails a e clea , he indi idual se les o hal -knowledge
and does no in es iga e e e y hing in he minu es de ail. The w i e gi es wo
examples o his: one is ha in he case o he elephone, we do no in es iga e
how i wo ks, we simply know he gene al ac s abou i . The o he is ha when
we buy a dish we don' know how i was made, we jus know he basics. In he
case o he i s ca ego y o he li e wo ld (incohe en ), "We selec no only he
objec s o ou cu iosi y in a a iable way, bu also he le el o knowledge we
wish o a ain" (Schü z 1984: 1). These h ee ca ego ies encompass he na u e
o he li e wo ld. An indi idual who g ows up in a gi en cul u e does no
ques ion hese ac o s, since i is qui e na u al o him o do so, and so he can
ge along in his own wo ld o li e wi hou any obs acles. Howe e , when one
changes coun y/cul u e/li e-wo ld, he cla i y o hese ac o s disappea s and
he indi idual has p oblems unde s anding and pu ing hem in o p ac ice. As
he/she is no amilia wi h he a i udes o he new wo ld, he/she has o check
whe he he/she is achie ing he desi ed esul by he beha iou he/she is
imi a ing. The speech is ci ed as an example o his by he au ho ; i does no
ma e whe he one unde s ands i o hinks abou i indi idually. This p oblem
o how ac i i y can be c ea ed be ween wo indi iduals om di e en cul u es
was add essed by Pe e Be ge and Thomas Luckmann in hei 1966 book The
Social Cons uc ion o Reali y. They a gue ha communica ion is essen ial o
he objec i e o become subjec i e (Schü z, 1984).
Thus, i can be said ha he aliens a e objec i e and hei loyal y is dubious.
The la e s ems om he ac ha he indi idual in he new cul u e canno
iden i y wi h he whole o i and is he e o e s igma ised by hose bo n in o i .
The o me (objec i i y) is based on he need o know and expe ience he
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
280
cul u e in de ail and o c i icise i . I ollows om his ha a pe son may be
mo i a ed o lea n abou a new cul u e and o consciously in eg a e in o i
(Schü z, 1984).
1.2 Decision heo y
In o de o be e unde s and why and how indi iduals choose (in ou case, in
addi ion o s udying a he Uni e si y o Deb ecen), i is essen ial o p o ide a
comp ehensi e in oduc ion o decision heo y.
A decision is a choice be ween di e en al e na i es ha a ec he u u e in
he p esen . To make i , i is essen ial o be awa e o you cu en si ua ion and
he goal you wan o achie e. The p ocess i sel consis s o wo majo s eps:
e lec ion and judgemen . Howe e , he e a e a numbe o cons ain s ha we
mus ake in o accoun when making a decision, including: a ge cons ain s,
esou ce cons ain s, compe ence cons ain s, hie a chical cons ain s and
me hodological cons ain s. These can be a oided o sol ed by becoming
be e in o med and ealising ou capabili ies o gene a e possible/ easible
al e na i es, hus il e ing ou he cons ain s. All his depends on he
capabili ies o he indi idual, whose in en ions a e dis inguished be ween
explici and implici decision-make s. In he o me (explici ) he decision is
made consciously ( he decision-make can decide), whe eas in he la e
(implici ) he decision-make has o decide, so i is essen ial o implemen i .
These choices can be sho , medium o long e m, depending on hei impac
o e ime. To make his choice, he indi idual has h ee c i e ia in mind:
app op ia e, easible and accep able (Decision Theo y and Me hodology,
2005).
In he case o he s uden s he e, we can he e o e alk abou an indi idual,
explici choice whose impac is long- e m and which is app op ia e, easible
and accep able o he indi idual. The e o e, o he possible al e na i es, he
Uni e si y o Deb ecen was (p obably) chosen because i was conside ed he
mos ealis ic and me all he c i e ia.
1.3 Capi al heo y
Howe e , all hese decisions equi e some o m o capi al, which g ea ly helps
he indi idual o achie e his/he goal(s). Bou dieu (2008) w i es abou
di e en e sions o his capi al in his wo k on social inequali ies. He
dis inguishes be ween se e al ypes o capi al: economic capi al based on
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
287
Re e ences
1. Be ács Józse - Malo a E zsébe - Zsó é Boglá ka (2012): A magya
elsőok a ás nemze köziesedésének olyama a 2. Budapes , Tempus
Közalapí ány
2. Be ge , Pe e L.- Luckmann, Thomas (1998): A alóság á sadalmi
elépí ése. Tudásszociológiai é ekezés. Budapes , Jószö eg Műhely
3. Bou dieu ,Pie e (2008): A á sadalmi egyenlő lenségek új a e melődése.
Budapes , Gene al P ess
4. Dön éselméle és módsze an (2005): h p://webcache.
googleuse con en .com/sea ch?q=cache:h p:// k.nyme.hu/ mkmmk/
nagy.zs (u olsó le öl és: 2023.01.30.)
5. E dei I ala (2005): Hallga ói mobili ás a Ká pá -medencében In: Kozma
Tamás (sze k.): Educa io XIV. é . 2. szám 334-359. oldal
6. Fehé á i Anikó - Kocsis Mihály - Szeme szki Ma ianna (2011): Fac s
and Figu es. Budapes , Hunga ian Ins i u e o Educa ional Resea ch and
De elopmen
7. Hallga ói S a isz ikák: h ps://unideb.hu/hallga oi-s a isz ikak (u olsó
le öl és: 2023.02.05.)
8. Ho á h Is án (2004): Az e délyi magya ia alok Magya o szág i ányú
mig ációja 1990-2000. In: E délyi Tá sadalom. II. é . 2. szám 59-84.
oldal
9. Manhe z Ká oly (2010): Mobili ás Magya o szágon - Lehe őségek és
eendők. In: P o . Manhe z Ká oly - P o . Csi ik János - P o . Bókay An al
- P o . Be ács Józse - Ku ucz Ka alin - Loboda Zol án - D . Mészá os
Gábo - Rádli Ka alin(sze k.) Bologna üze ek 4. Budapes, Tempus
közalapí ány 7-8. oldal
10. Rédei Má ia (2009): Tanulmányi célú mozgás. Budapes , REG-INFO K
11. Schü z, Al ed (1984): Az idegen. In: He nádi M.(sze k.): A
enomenológia a á sadalom udományban. Budapes , Gondola Kiadó,
405-413. oldal

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
288
Happiness App oach - An app oach on subjec i e well-being
Dalma Tó h1
1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka Szociális és Tá sadalom udományi
In éze Ge on ológia Tanszék, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., 0000-0003-4554-5998
INFO ABSTRACT
Dalma Tó h
o h.dalma@e k.unideb.hu
Abs ac
SWB has always been a cen al ques ion in connec ion wi h
social policies. Howe e , he e a e c i iques o he me ics ha
a e ocusing on aspec s e lec ing sel -
cen e ed discussions.
Quali a i e s udies enhance he examina ion o he exis ence
o angible asse s and hey mainly e lec on he uni e sal use
o da a which causes decadal in e ences. Ins ead, hey
ecommend no o use a global pe cep ion bu o ocus on local
endencies and de elop da a s uc u es acco ding o hese
pilla s. The Eas e lin-pa
adox suppo s his iew by da a abou
measu ing well-being based on GDP. Social policies c ea ed
wi h he Happiness App oach a e he dominan iew o he
new gene a ion. Wi h i s con ex ual ac o s can be in e p e ed
so ha alidi y and eliabili y a e p
o ided. C i iques also
con ain ideas abou he adap a ion o he p e e ences o
indi iduals as hey a e no su icien ly e lec ed in a uni e sal
unde s anding o happiness.
Keywo ds
social ep esen a ions
social policy
subjec i e well-being
Kulcssza ak
szociális ep ezen ációk
szociálpoli ika
szubjek í jól-lé
Absz ak
A szubjek í jólé mindig is közpon i ké dés ol a
szociálpoli ikai in ézkedésekkel kapcsola ban. Vannak
azonban k i ikák a mé őszámokkal szemben, amelyek az
énközpon ú i á
ka ük öző szempon ok a összpon osí anak. A
k ali a í anulmányok a kézzel ogha ó ja ak meglé ének
izsgála á eszik gó cső alá, alamin őkén az ada ok
egye emes használa á a e lek álnak. Ehelye az ja asolják,
hogy ne globális el ogás használju
nk, hanem a helyi
endenciák a összpon osí sunk, és az ada s uk ú áka e
pillé eknek meg elelően alakí suk ki. Az Eas e lin-pa adoxon
ez a néze e ámasz ja alá a GDP-alapú jól-lé mé ésé ől szóló
ada okkal. Az újabb szociálpoli ikai in ézkedések a
boldo
gságo , min megha á ozó dimenzió használják el, új
gene áció hoz a ezzel lé e a gyako la ban. A k i ikák az
egyének p e e enciáihoz aló alkalmazkodás a ona kozó
elképzeléseke is a almaznak, mi el azok nem ük öződnek
kellőképpen a boldogság egye emes é elmezésében.
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
289
In oduc ion
“The wel a e and he happiness o millions canno be
measu ed on a single scale o less and mo e.”
(Hayek 1944: 60)
The idea ha measu emen ools o happiness, o subjec i e well-being94
should be used as he dominan measu e o na ional p og ess is becoming
inc easingly p ominen in policy making. GDP, GNP and GNI as economic
measu es con inue o p o ide impo an da a on he economic s a us o
coun ies, bu hey ha e been subjec o a numbe o c i icisms, o which he
Eas e lin-pa adox is he mos signi ican o he p esen s udy95.
I in e p e SWB as a se o o ces ha , on he one hand, ep esen he subjec i e
na u e o pe cep ion h ough indi idual a i udes and, on he o he hand,
de e mine wha can be conside ed as posi i e o nega i e a ec o cogni ion in
di e en si ua ions (Lengyel, Hegedűs 2003). This de ini ion p o ides a b oad
amewo k o he in e p e a ion o well-being, bu also a good s a ing poin
o he examina ion o he concep s o SWB in ligh o di e en heo ies. The
li e a u e a ies widely in his espec (Lengyel, Tó h 1998; Sági 2000; Husz
2001; Welzel, Ingleha , Klingemann 2002; Alki e 2002; D'Acci 2011; Diene
2012; Voukela ou e al. 2020). Se e al disciplines ha e a emp ed o in e p e
SWB. In he ollowing I will ou line he sociological, economics and
psychological pe spec i es in o de o ge a deepe insigh in o he Happiness
App oach policy p inciples.
Happiness App oach
The subjec o social policy is a many poin s linked o deba es on SWB. The
policy aspec o happiness is commonly e e ed o as Happiness App oach96.
The la e 2000s wi nessed he eme gence o s udies ha aimed o measu e WB
and quali y o li e (EBRD, OECD). An impo an ea u e o he pe iod is ha
in he UK, a he han GDP-based analyses, a me hodology was de eloped ha
94 In he ollowing I am going o use SWB as he abb e ia ion o subjec i e well-being.
95 I indica ed policy ecommenda ions ha a e abou a mo e p og essi e axa ion and es ic ed
wo king hou s among o he s (Johns, O me od 2007).
96 In he ollowing I am going o use H as he abb e ia ion o Happiness App oach.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
290
was based on a subjec -o ien ed app oach97. A c i icism o non-GDP-based
da a collec ion, acco ding o Sen (1992), could be ha he subjec i e ac o is
oo biased because i elies on he indi idual's a ec ions o cogni ions.
Sen's (2008) c i ique o HA includes ha happiness based on a u ili a ian
calculus is un ai o hose who eel less happy. One eason o his is ha he
assessmen o well-being is no an objec i e p ocess and unde es ima es he
adjus men o p e e ences. Sen also o mula ed ha people adjus hei desi es
o wha hey see as possible o achie e. This makes HA a es ic i e app oach
ha igno es people's in e es s ou side u ili y o happiness, such as eedom.
In he la e 2000s, su eys came o ligh ha con adic Sen's s a emen in
Cen al and Eas e n Eu ope. Da a collec ed by he Pew Global A i udes
P ojec (2009) showed ha people in ansi ion coun ies would be willing o
' ade' hei happiness o secu i y. Sen is skep ical abou his because he
e u es he alidi y o in e pe sonal compa abili y in his wo k.
O he c i iques ocus on sel -cen e edness a he han SWB me ics, which
do no include a public good aspec . Some s udies ha e e u ed his
pe spec i e, con i ming ha social no ms and aspec s o equi y a e p esen in
indi iduals' decision-making (Bol on, Ocken els 2006; Feh , Schmid 1999).
Acco ding o Kahneman (1999), indi iduals' memo ies o pas e en s a e
biased owa ds decision-making and hus appea in hei esponses. Rele an
o he opic o his pape is Kesebi , Diene and Lucas's (2008) iew ha
emo ions can be an e ec i e con ibu o o decision making.
In examining he c i ique o bias, Diene and Suh (1997) ound ha he
impo ance o bias is no as p ominen as i is ep esen ed in he c i ique. In
hei in e na ional s udy, Schwa z and S ack (1999) suppo ed his claim.
They es ed he in luence o con ex ual ac o s on da a om in e na ional
su eys, which we e ound o be alid and eliable. F ey and S u ze (2002)
made u he obse a ions on beha io . In examining he numbe o suicides,
hey obse ed he ela ionship be ween sel - epo ed SWB and he suicide a e
5 yea s a e da a collec ion.
Wi h ega d o he socio-poli ical aspec , i can be seen ha he impo ance
o SWB lies signi ican ly in wha Sen (1992) has c i ically a gued. Human
eelings and sa is ac ion wi h li e a e dominan because, despi e he ac ha
97 In he UK, he e is an inc easing a en ion o happiness, which can be seen h ough he wo k
o he Whi ehall Wellbeing Wo king G oup, o h ough i s coope a ion wi h he Depa men
o En i onmen , Food and Ru al A ai s (E eau , Whi ing 2008).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
291
mos s a is ics p o ide posi i e da a on WB, a socie y in which ci izens do no
epo high SWB canno be conside ed as well- unc ioning.
O he c i ics ha e a gued ha happiness as an e ec is an unscien i ic
concep , a claim ha is bound up wi h alidi y p oblems. Since he 1990s, he e
has been a g owing body o happiness esea ch sugges ing ha he
measu emen o happiness is bo h ine i able and impe ec . Igno ing he
concep o HA would also equi e mo e coun e -a gumen s in he scien i ic
deba e.
Sociological app oach
In he ollowing, o a sociological de ini ion o WB, I use Ta o y's (2011)
amewo k o highligh di e ences om de ini ions used in o he discou se
disciplines. I de ine he dis inc ion using he subs an i e, o malis ic and
skep ical modes (Janky 2020:20).
Subs an i e de ini ions o WB de ine speci ic sys ems o a i udes o ce ain
si ua ions, which, when in e p e ed a he indi idual le el, a e in luenced by
ce ain social no ms. They can be used as a schema o knowing a speci ic
si ua ion, which can be he sou ce o social ep esen a ions o he objec , in his
case he WB. Such a scena io-like ela ional sys em could be, o example, he
pe cep ion o a li e e en : whe he i is wo h ge ing ma ied, ha ing a child,
o aking up a new posi ion. The p inciples ep esen ed in he subs an i e
de ini ions a e di ec ly conce ned wi h beha io and i s consequences. This
app oach i s in wi h he h ee componen model o a i udes (Rosenbe g,
Ho land 1960), which in his con ex does no emphasize he cogni i e and
a ec i e componen s. In con as , o he de ini ions ocus on mo i a ion (Janky
2020:22).
The o malis ic iew, as opposed o he subs an i e one, pu s o wa d a
de ini ion ha akes cul u al ules as he basis o he a i udes ha p e ail in
each si ua ion. Cul u e as a de e mining ac o allows o he his o ical
backg ound o social ep esen a ions o be examined and o locali y o be
included in he analysis (Janky 2020). Fo malis heo ies ake indi idual
choices as a basis om which o in e social in luences (Webe 1987 [1922]).
In his case, oo, we can speak o a dicho omy, since mo i a ions and hei
consequences ha e gained g ound in he wo k o o malis heo is s, as in he
case o subs an i e de ini ions (Gin is 2009). The di e ence be ween he
subs an i e and he o malis ic app oach can be seen in he ac ha while he
subs an i e aspec can appea in he local in e p e a i e amewo k, he
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
292
o malis one canno , due o he emphasis on uni e sali y (Ta o y 2011). In
his pape I will ocus on he o malis ic app oach p e e ed in sociology, as
Du kheim, Webe and Pa sons did.
Those who ake a skep ical app oach de ine he ocus o hei s udy in e ms
o dominan social knowledge (Janky 2020). This implies ha i WB is aken
as he basis o social knowledge, hen he pa e ns o beha io and indi idual
in e p e a ions associa ed wi h i can only be p esen as subsequen eac ions,
and as social ep esen a ions (Young 2007). The skep ical iew excludes he
possibili y ha he low o social knowledge h ough communica ion is an
in e ac ion ha is ecip ocal o bo h in e pe sonal and in e g oup ela ions.
Discussing he sociological app oach, my aim was o compa e and con as
h ee di e en sociological de ini ions o WB - subs an i e, o malis ic, and
skep ical - and a gue o a o malis ic de ini ion as p e e ed by Du kheim,
Webe , and Pa sons. The subs an i e iew de ines WB by a i udes owa ds
speci ic si ua ions while he o malis ic app oach is based on cul u al ules and
indi idual choices. The skep ical app oach de ines WB in e ms o dominan
social knowledge and denies i s ecip ocal in e ac ion in in e pe sonal and
in e g oup ela ions. F ey and S u ze (2002) a gue ha poli ical ins i u ions
play a c i ical ole in p omo ing happiness by ensu ing ha public goods and
se ices a e p o ided, ha economic g ow h is sus ained, and ha he
dis ibu ion o income is equi able. They sugges ha poli ical ins i u ions can
p omo e happiness by p o iding indi iduals and communi ies wi h a sense o
secu i y, s abili y, and p edic abili y, and by educing he isk o economic
ha dship and inequali y.
Economic app oach
In connec ion wi h happiness, economics and poli ics a e ashionable concep s
- he numbe o economic esea ches also show ha s a emen (Veenho en
2007). Acco ding o he economics app oach, he e ha e been many s udies on
income as a de e minan o SWB, which ha e p o ed con o e sial and only
in ecen decades ha e heo is s been able o each a consensus.
The ela ionship be ween income and WB has been he subjec o e lec ion
by Richa d A. Eas e lin (1974). Eas e lin's pa adox, named a e him, is he
esul o his wo k in 1974 - and hen econside ed in 2005. In his heo y, he
made obse a ions abou Wes e n economies, examining he impac o eal
income g ow h in he pos -wa pe iod on SWB (Eas e lin 2001). O he
esea che s ha e come o simila conclusions, ha income g ow h in de eloped

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
293
coun ies is no di ec ly p opo ional o inc eases in happiness98
(Blanch lowe , Oswald 2004; F ey, S u ze 2002).
A c i ique o he Eas e lin pa adox is ha i can only be ue o coun ies
ha can p o ide high income le els o hei ci izens. Howe e , in coun ies
wi h a high s anda d o li ing, he impac o income on happiness is no
signi ican , as i s sou ce is o be ound in o he a eas, such as heal h, social
ela ionships o lo e (F ey 2010). This phenomenon can be obse ed e en in
coun ies o he han hose shown in he abo e-men ioned esea ch. Abo e a
ce ain le el o pe capi a income, addi ional income o a pe manen na u e has
a smalle e ec on happiness. This inding is he basis o s udies a guing o
less signi ican inc eases in income. In economics, his phenomenon is called
he diminishing u ili y o income (F ey, S u ze 2002; Helliwell 2003).
The scope o he Eas e lin pa adox is di e en in de eloped and
unde de eloped coun ies. In he con ex o de eloped coun ies, i does no
exclude he ac ha can be ound in many s udies: highe income can lead o
highe a es o SWB. The easons o his a e wo old. Fi s ly, highe income
ea ne s a e likely o ha e mo e al e na i e choices and, secondly, posi ion in
he social hie a chy has a signi ican impac . Eas e lin (2001) has mainly
ocused hese su eys on coun ies wi h ad anced indus y. Using econome ic
es s, he e ealed a co ela ion o only a ound 0.2 be ween high income and
subjec i e well-being. He a ibu ed his co ela ion o ac o s such as heal h,
amily, wo k and pe sonali y.
Fo less de eloped coun ies, he ole o income in shaping SWB was ound
o be much mo e impo an (F ij e s, Haisken-DeNew, Shields 2004). The
dis ibu ion o a e age na ional weal h is ela ed o he phenomenon o SWB
(Welzel, Ingleha , Klingemann 2000), as he co ela ion be ween middle-
income coun ies and he dis ibu ion o a e age na ional weal h has been
shown o be associa ed wi h lowe SWB o people in middle-income o
de eloping coun ies (G aham, Ha ey 2005). This con i ms he claim ha
wi hin-coun y s udies o income can show he e ec o objec i e WB on
SWB, howe e , his is in alid in an in e na ional con ex .
98 F ey and S u ze (2002) poin ou ha he happiness o a socie y is in luenced by a a ie y
o ac o s, including economic g ow h, income dis ibu ion, and he p o ision o public goods
and se ices. In ligh o hese ac o s, he au ho s a gue ha he pu sui o happiness is bes
unde s ood as an economy o well-being, in which he well-being o indi iduals and socie ies
is he ul ima e goal.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
294
Posi i e aspec s o li e, such as child- ea ing o ca ing o he elde ly, ha e
an impac on subjec i e well-being, howe e , s udies ha e also looked a
nega i e ac o s. These ha e included ea hquakes and o he na u al disas e s
(Kesebi , Diene , Lucas 2008). Heal h, he quali y o go e nmen and he
oppo uni y o p ac ice human igh s a e also co ela ed wi h he income ac o ,
acco ding o Diene and Seligman (2004). In addi ion, he ac o o income
g ow h can also be included in he long- un in a-coun y equali y o SWB
acco ding o Cla k, Fléche and Senik (2012). They ound ha wi h income
g ow h, SWB inc eased no only o hose in good inancial posi ions, bu also
o hose who epo ed much lowe le els o SWB. When analyzing he
s a is ics, hey a ibu ed hei esul s o he dis ibu ion o a e age happiness,
which was s ongly in luenced by isk-a e se indi iduals.
As we ha e seen p e iously, objec i e WB and SWB a e co ela ed based
on he esea ch p esen ed. When analyzing he e olu ion o income le els
ac oss coun ies, esea che s ha e highligh ed ha incomes a e posi i ely
co ela ed wi h a e age alues o SWB. In his pape , I examine he ac o s
ha a e ela ed o subjec i e pe cep ions o income, he quali y o social
ela ionships ( amily and iends) and heal h, among o he dimensions ound
in economics.
Psychological app oach
In he psychological app oach o SWB, he posi i e psychology mo emen ,
which is associa ed wi h Seligman and Csíkszen mihályi (2000), is p ominen .
Cloninge (2004) iden i ies posi i e psychology as he science o WB. I s aim
is o in e p e li e e en s in a way ha a emp s o ans o m nega i e in luences
in o posi i e ones h ough p oblem sol ing (Oláh, Kapi ány-Fö ény 2012).
In Cloninge 's (2004) app oach, indi iduals' li e o ms can be desc ibed as
hie a chies o complex adap i e sys ems. In his iew, he o de s ha
cha ac e ize complex sys ems a e o med acco ding o in o ma ion con en .
Cohe ence is essen ial o main ain he o de s. In a la e wo k, Colinge (2006)
poin ed ou ha he e a e se e al le els o adul cogni ion ha can con ibu e
o he awa eness o WB. The i s s age is he mos impo an o he pe cep ion
o social knowledge, because egocen ic hinking allows ea s o p e en us
om ecei ing posi i e li e e en s.
Ry , like o he esea che s wi hin he heo e ical amewo k o posi i e
psychology, has o mula ed wo ypes o WB, eudaimonic and hedonic WB
(Ry , Singe , Dienbe g Lo e 2004). The eudaimonic ype desc ibes he
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
295
pe cep ion o he po en ial in indi iduals and he pu sui o i s ealiza ion, while
hedonic WB ope a es wi h he concep s o happiness and sa is ac ion.
Like Ry , Diene desc ibes he cons uc o hedonic WB (Diene , Emmons
1984). In his in e p e a ion, indi iduals hink abou hei li es in e ms o
cogni i e and a ec i e in e p e a ions. He assumes ha SWB can be desc ibed
in e ms o wo componen s, namely he equency o posi i e emo ional s a es
and o e all sa is ac ion wi h li e.
Mo i a ions o SWB - Indi idual-le el mo i a ions - in e nal and ex e nal
sou ces
One impo an aspec o he s udy o SWB is unde s anding he mo i a ions
behind i . In his pape , I will examine he mo i a ions o SWB om a
sociological, psychological, and economic pe spec i e, explo ing he in e nal
and ex e nal sou ces ha d i e indi iduals owa ds happiness.
Sociologis s ha e s udied he impac o social no ms, alues, and
ins i u ions on indi idual-le el mo i a ions o SWB. Acco ding o Du kheim
(1951), he in eg a ion and egula ion o indi iduals in socie y is c ucial o
hei happiness and WB. In his sense, social no ms and alues play a c i ical
ole in shaping indi idual mo i a ions o happiness. People s i e o
happiness as a esul o hei desi e o con o m o he no ms and alues o he
socie y hey li e in, as well as o ul ill hei social oles and obliga ions.
Psychologis s, on he o he hand, ha e ocused on he in e nal sou ces o
mo i a ion o SWB, such as pe sonali y, emo ions, and pe sonal alues. Fo
example, he Big Fi e Pe sonali y T ai s (ex a e sion, openness,
conscien iousness, ag eeableness, and neu o icism) ha e been ound o be
ela ed o SWB (Cos a, McC ae 1992). People who sco e high on ex a e sion,
conscien iousness, and ag eeableness end o ha e highe le els o happiness,
while hose who sco e high on neu o icism end o ha e lowe le els o
happiness. Mo eo e , posi i e emo ions such as joy, exci emen , and
con en men ha e been ound o be impo an p edic o s o SWB (Diene ,
Biswas-Diene 2008). In addi ion, pe sonal alues and goals, such as a desi e
o achie emen , pe sonal g ow h, o close ela ionships, also play a signi ican
ole in mo i a ing indi iduals owa ds happiness (Schwa z 2012).
The explana ions o he pe cep ion o SWB a e undamen ally de e mined
by he sou ces o he mo i a ions associa ed wi h i . Some heo ies assume ha
psychological p edisposi ions unde lie he pe cep ion o WB and ha i s sou ce
should he e o e be sough wi hin indi iduals (Folkman, Laza us 1980; Kopp,
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
296
Sk abski, Szedmák 1995). Ano he g oup o heo ies de ines he sou ce o
mo i a ions h ough ac o s ou side he indi idual. These models examine he
ela ional sys em along s uc u al condi ions (Simpson, Wille 2015).
Economic app oaches o SWB ocus on he ex e nal sou ces o mo i a ion,
such as income, weal h, and ma e ial possessions99. Acco ding o Eas e lin
(1974), highe le els o income and ma e ial weal h a e associa ed wi h highe
le els o SWB, howe e , only up o a ce ain poin . Beyond his poin ,
addi ional inc eases in income and weal h do no lead o signi ican inc eases
in happiness100. This inding is suppo ed by ecen esea ch, which has shown
ha beyond a ce ain le el o income, o he ac o s such as pe sonal
ela ionships, social connec edness, and pe sonal alues play a la ge ole in
de e mining indi idual happiness (Kahneman, Dea on 2010).
Change can be cap u ed by an app oach h ough ex e nal sou ces, which
e e s o he con en o he subjec ma e - in his case, SWB. Some heo ies
assume ha he p ima y sou ce o p e e ences o a gi en objec can be ound
in he inhe en d i es o he indi idual (Simpson, Wille 2015; Feh , Schmid
1999). I is assumed ha he e is a dual na u e o human beings in e ms o
hei indi idual in e es s and hei adhe ence o mo al ules (Gin is 2009).
Acco ding o Janky (2020), i is no only be ween disciplines ha
con adic ions can be ound, bu also wi hin disciplines, and sociology is no
excep ion. He con as s collec i is and indi idualis app oaches acco ding o
hei ocus. While collec i ism is cha ac e ized by a ocus on s uc u al aspec s,
indi idualism is cha ac e ized by a ocus on psychological p edisposi ions. In
conclusion, unde s anding he mo i a ions o SWB is essen ial o imp o ing
99 The in e nal and ex e nal sou ces o mo i a ion a e no mu ually exclusi e app oaches. On
he one hand, because in he SWB mode o ep esen a ion, hinking o communica ion can be
desc ibed in e ms o wo cogni i e sys ems. These modes a e p esen bo h a he le el o
assimila ion, disc imina ion and in e ence and a he le el o symbolic ules. Thus, he
dynamics o symbolic ela ions and he ep esen a ion o pe cei ed ules a he cogni i e le el
a e made sense o h ough social ep esen a ions ha ocus on s uc u es (László 1999:15). On
he o he hand, models ha add ess he s uc u al basis o SWB can explain he inhe en d i es
ha nego ia e concep s o well-being.
100 Inhe en in e nal d i es can be used o desc ibe uni e sal endencies. A he same ime, i
mus be aken in o accoun ha in insic d i es canno explain he di e en ial na u e o
subjec i e well-being pa e ns in ime and space. Whe he indi iduals' idiosync a ic
p e e ences a e hough o be inhe i ed o lea ned, hey a e no usually aken as a e e ence o
hinking abou di e ences be ween g oups wi h di e en social knowledge. I only because
pee s a e cons an ly changing bo h in ime and space (Abend, Rappopo 2013).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
303
Squid Game - An analysis o Ko ean socie y
Dalma Tó h1 Alexa Nagy2
1Taná segéd, Deb eceni Egye em Egészség udományi Ka Szociális és Tá sadalom udományi
In éze Ge on ológia Tanszék, 4400 Nyí egyháza, Sós ói ú 2-4., 0000-0003-4554-5998
2PhD hallga ó, Deb eceni Egye em Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és
Tá sadalompoli ika Dok o i P og am, 4032 Deb ecen, Egye em é 1., 0000-0001-9903-3248
INFO ABSTRACT
Dalma Tó h
o h.dalma@e k.unideb.hu
Abs ac
The Ko ean cul u e o consume ism and indi idualism, as
depic ed in he se ies Squid Game, highligh s he complex and
mul i ace ed na u e o cul u al no ms and alues.
The show
p o ides a powe ul c i ique o capi alism and he impac o
deb and inancial insecu i y on indi iduals and socie y. The
use o symbols and sociological pe spec i es in he se ies
enhances ou unde s anding o he mo i a ions and
consequences o gambling beha io , as well as he impac o
powe and con ol on social s a i ica ion and dep i a ion. The
in e sec ion o indi idualism and consume cul u e also
highligh s he nega i e consequences o bo h indi iduals and
socie y, such as inc eased anxie y and dep ession, and he
b eakdown o social bonds. Squid Game se es as a aluable
ool o examining hese complex and p essing issues and
con ibu es o he ongoing con e sa ion abou hei
impo ance.
Keywo ds
Squid Game
se ies
na a i es o b u ali y
deb
social s a i ica ion
gambling
capi alism
powe
indi idualism
Kulcssza ak
Nye d meg az éle ed
so oza ok
a b u ali ás na a í ái
adósság
á sadalmi é egződés
sze encsejá ék üggőség
kapi alizmus
ha alom
indi idualizmus
Absz ak
A Squid Game című so oza ban bemu a o ko eai ogyasz ói
és indi idualis a kul ú a á ilágí a kul u ális no mák és
é ékek össze e és sok é ű e mésze é e. A so oza e ő eljes
k i iká ogalmaz meg a kapi alizmus ól, alamin az adósság
és a pénzügyi bizony alanság
egyének e és a á sadalom a
gyako ol ha ásá ól. A szimbólumok és a szociológiai
aspek usok használa a a so oza ban nö eli a sze encsejá ék
üggőség mo i ációinak és kö e kezményeinek, alamin a
ha alom és az ellenő zés á sadalmi é egződés e és
dep i á
ció a gyako ol ha ásának megé ésé . Az
indi idualizmus és a ogyasz ói kul ú a me széspon ja á ilágí
az egyén e és a á sadalom a gyako ol nega í
kö e kezmények e is, min a okozo szo ongás és dep esszió,
alamin a á sadalmi kö elékek elbomlása
. A Squid Game
é ékes eszközkén szolgál ezeknek az össze e és sü ge ő
ké déseknek a izsgála ához, ille e hozzájá ul a disku zus
o ább i eléhez.
Ez a anulmány a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és Posz dok o i
Kon e encián elhangzo előadás alapján jö lé e.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
304
In oduc ion
Ko ean cul u e is a ich and complex apes y wo en om a wide ange o
his o ical, social, and cul u al in luences101. This in oduc ion will explo e
se e al key aspec s o Ko ean cul u e, including social s a i ica ion, deb ,
gambling, powe and con ol, indi idualism, and consume cul u e, and
examine hei impac on Ko ean socie y o e ime.
Social s a i ica ion has been a p ominen ea u e o Ko ean socie y o
cen u ies, wi h a s ic hie a chy based on weal h, s a us, and educa ion
(Wagne 1974). The Joseon dynas y, which uled Ko ea om he la e 14 h o
he ea ly 20 h cen u y, es ablished a igid social s uc u e ha placed he uling
yangban class a he op o he social hie a chy and he common people a he
bo om. This s a i ica ion has pe sis ed in mode n-day Ko ea, wi h a high
deg ee o social mobili y and economic inequali y (Śleziak 2013). Despi e he
g ow h o a middle class in ecen decades, weal h and s a us emain key
de e minan s o social s anding in Ko ea.
Deb is ano he impo an aspec o Ko ean cul u e, and has been a sou ce
o bo h economic s abili y and ins abili y h oughou he coun y's his o y
(Song 2009). In he Joseon dynas y, deb was widely used as a means o
inancing ade and comme ce, and was seen as a way o build weal h and
secu e one's inancial u u e (Kim 2015). In mode n imes, deb has become a
c i ical ac o in he g ow h o he Ko ean economy, wi h a high le el o
household deb d i ing consume spending and ueling he ise o a consume
cul u e. Howe e , his end has also led o widesp ead inancial insecu i y,
wi h many Ko eans s uggling o epay hei deb s and acing he isk o
bank up cy (Ri ze 2013).
Gambling has been a pa o Ko ean cul u e o cen u ies, wi h oo s ha
can be aced back o he Joseon dynas y and he p ac ice o be ing on ho se
aces (Hong, Lee 2019). Today, gambling emains a popula pas ime in Ko ea,
wi h a wide ange o legal and illegal o ms o gambling a ailable, including
casinos, lo e ies, and spo s be ing. Despi e e o s o cu b gambling and i s
nega i e impac s on socie y, i con inues o be a sou ce o con o e sy and
101 Ko ean cul u e has been shaped by some auma ic e en s, especially he colonial pas
(1910-1945). The impac o his pe iod o ime induc ed he ise o his o ical-cul u al han
concep om he 1920s. The e a e many ep esen a ions o han in con empo a y wo ks o a s
(g ie , esen men , anco ), hus in ilms and se ies, oo (Boman 2020).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
305
deba e in Ko ea, wi h conce ns abou addic ion, c ime, and he exploi a ion o
ulne able popula ions (Ka hulah i, Heljakka, Jo 2022).
Powe and con ol a e cen al o Ko ean cul u e, wi h a s ong emphasis on
obedience o au ho i y and he main enance o social o de ( Hagga d, You
2015). This is e lec ed in he s ic hie a chical s uc u e o Ko ean socie y,
wi h hose a he op o he social hie a chy exe ing a g ea deal o con ol o e
hose below hem. This end is also e iden in he poli ical and economic
sys ems o mode n-day Ko ea, wi h la ge co po a ions and go e nmen
ins i u ions wielding signi ican powe and in luence. Despi e e o s o
p omo e g ea e indi idualism and democ acy, he cul u e o con ol and
obedience con inues o shape Ko ean socie y and i s ins i u ions (Mosle , Lee,
Kim 2017).
Indi idualism is a ela i ely new concep in Ko ean cul u e, and has
eme ged in esponse o he apid social and economic changes o ecen
decades. The g ow h o consume cul u e and he inc easing in luence o
Wes e n alues ha e con ibu ed o he ise o indi idualism in Ko ea, wi h a
g owing emphasis on sel -exp ession, au onomy, and pe sonal choice.
Howe e , his end is also me wi h esis ance om hose who iew i as a
h ea o he adi ional alues and social s uc u es o Ko ean socie y (Cha
1994; Han 2017).
Consume cul u e is ano he key aspec o Ko ean cul u e, and has been
ueled by he coun y's apid economic g ow h and inc easing weal h. The ise
o consume ism has been d i en by he g ow h o a middle class, he expansion
o e ail and ad e ising, and he inc easing a ailabili y o consume goods and
se ices. This end has had a p o ound impac on Ko ean socie y, shaping i s
alues, a i udes, and beha io , and con ibu ing o he ise o indi idualism
and a cul u e o consume ism (Hong, Kim 2013; Young-Ja 2000).
In his espec , Ko ean cul u e can be examined h ough a wo k o a which
ep esen s he complex and mul i ace ed phenomenon o i , shaped by a ich
his o y and a wide ange o social, cul u al, and economic in luences.
The aspec s o he analysis
Film analysis is a sys ema ic app oach o he s udy o ilms, wi h he aim o
unde s anding hei o m, con en , and cul u al signi icance. The me hod o
ilm analysis seeks o examine ilms om a a ie y o pe spec i es, including
psychological mechanisms in ilm ecep ion, pic o ial ep esen a ions, ilm
expe ience, and social ep esen a ions (Müns e be g 1916).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
306
Psychological mechanisms in ilm ecep ion e e o he psychological
p ocesses ha occu when an indi idual expe iences a ilm. This includes
p ocesses such as pe cep ion, cogni ion, emo ions, and mo i a ion. A c ucial
aspec o ilm analysis is o unde s and how hese psychological mechanisms
in luence an indi idual's pe cep ion and in e p e a ion o he ilm, as well as
hei emo ional esponse o i . Resea ch in he ield o ilm psychology has
shown ha ce ain elemen s o ilms, such as came a angles, edi ing, ligh ing,
and sound, can ha e a signi ican impac on he psychological p ocesses o ilm
ecep ion and in luence an indi idual's expe ience o he ilm (Tan 2018).
Pic o ial ep esen a ions in ilms e e o he isual elemen s o a ilm,
including i s cinema og aphy, mise-en-scene, and isual e ec s. These
elemen s can shape he meaning and in e p e a ion o a ilm and con ey
speci ic messages o he audience. Film analysis can p o ide a deepe
unde s anding o he ole o pic o ial ep esen a ions in he ilm expe ience by
examining he use o isual elemen s and how hey con ibu e o he ilm's
na a i e, hemes, and cul u al signi icance (Cu ie 1995).
The ilm expe ience e e s o he senso y and emo ional expe ience o a ilm
and he impac ha i has on an indi idual. This includes no only he isual
and audi o y expe ience o he ilm bu also he emo ional esponse ha i
elici s. Film analysis can p o ide insigh in o how a ilm's con en , o m, and
pic o ial ep esen a ions in luence he ilm expe ience and shape he iewe 's
emo ions and hough s (Hopkins 2008).
Social ep esen a ions in ilms e e o he cul u al, his o ical, and social
con ex in which he ilm was p oduced and ecei ed. This includes he cul u al
belie s, alues, and a i udes ha a e ep esen ed in he ilm and how hey ela e
o b oade cul u al, his o ical, and social issues. Film analysis can p o ide a
deepe unde s anding o how ilms e lec and shape social and cul u al no ms
and belie s, as well as he ole o ilms in shaping public discou se and cul u al
memo y (B iandana, Dwi yas 2018) .
I can be said ha ilm analysis is a complex and mul idisciplina y ield ha
seeks o unde s and he o m, con en , and cul u al signi icance o ilms. The
me hod o ilm analysis conside s psychological mechanisms in ilm ecep ion,
pic o ial ep esen a ions, ilm expe ience, and social ep esen a ions, in o de
o gain a deepe unde s anding o he ways in which ilms shape ou hough s,
emo ions, and cul u al belie s.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
307
Symbols o capi alism
The se ies Squid Game, which has been widely popula ized in ecen yea s,
can be analyzed h ough a sociological lens o enhance i s symbols o
capi alism. Capi alism is a dominan economic and poli ical sys em ha has
shaped con empo a y socie y and con inues o be he subjec o much deba e
(Lippi 2007). In Squid Game, he concep o capi alism is po ayed h ough
a ious symbols, such as he use o money, he exploi a ion o labo , and he
commodi ica ion o human ela ionships. These symbols p o ide a powe ul
c i ique o capi alism and i s impac on indi iduals and socie y as a whole.
In he se ies, he use o money as a symbol o capi alism is p ominen .
Money is he cen al mechanism o exchange in he game, and playe s a e
encou aged o accumula e as much money as possible h ough a ious asks
and challenges. Money ep esen s he powe and in luence ha indi iduals can
ha e wi hin he capi alis sys em, and i is used as a means o con ol o e
o he s. The accumula ion o money is also seen as a key indica o o success
and s a us, and playe s a e cons an ly s i ing o acqui e mo e weal h.
Ano he symbol o capi alism in Squid Game is he exploi a ion o labo .
Playe s a e equi ed o pe o m a ious asks in o de o ea n money and
p og ess in he game. The asks a e o en epe i i e and mono onous, and he
playe is expec ed o comple e hem as quickly and e icien ly as possible (Lee,
Pa k 2005). The use o labo in his manne is a clea ep esen a ion o he
exploi a ion o wo ke s in capi alis socie ies, whe e indi iduals a e seen as a
means o an end a he han as aluable in and o hemsel es. The exploi a ion
o labo in Squid Game se es o highligh he nega i e consequences o
capi alism on indi iduals and hei well-being.
The commodi ica ion o human ela ionships is ano he symbol o
capi alism in Squid Game. Rela ionships be ween playe s a e educed o me e
ansac ions, whe e he exchange o money and esou ces is he p ima y
conce n. The game's emphasis on compe i ion and he acquisi ion o weal h
leads o a b eakdown o us and a lack o genuine human connec ion. This
ep esen s he way in which capi alism can lead o he commodi ica ion o
human ela ionships, whe e indi iduals a e seen as commodi ies o be aded
and manipula ed o he bene i o hose in powe (Han 2016).
The se ies Squid Game can be seen as a commen a y on he e ec s o
capi alism on indi iduals and socie y. I s symbols o capi alism se e o
c i ique he sys em's nega i e impac on well-being, ela ionships, and he
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
308
exploi a ion o labo . The game's popula i y sugges s ha hese c i iques
esona e wi h audiences, who a e seeking o unde s and he impac o
capi alism on hei li es and he wo ld a ound hem.
The se ies Squid Game p o ides a powe ul c i ique o capi alism h ough
i s symbols o money, he exploi a ion o labo , and he commodi ica ion o
human ela ionships. The game's popula i y highligh s he ongoing ele ance
o his c i ique and he need o con inued examina ion o he impac o
capi alism on indi iduals and socie y. The use o symbols in Squid Game
se es as a powe ul ool o explo ing he complex and o en p oblema ic
na u e o capi alism and i s e ec s on indi iduals and he wo ld a ound hem.
Deb
In connec ion wi h capi alism, dep is one o he main pilla s o he main
cha ac e ’s p oblems in he se ies Squid Game. Squid Game has gained
widesp ead a en ion o i s sha p and nuanced po ayal o he complexi ies o
deb and i s impac on people's li es. As a sociological con ex , i p o ides an
insigh ul look in o he ways in which deb and social s a i ica ion in e sec ,
shaping he expe iences and pe cep ions o indi iduals and communi ies.
A i s co e, Squid Game is a commen a y on he ways in which deb has
become an inc easingly cen al aspec o con empo a y li e. The se ies po ays
he main cha ac e 's s uggle o na iga e he complexi ies o deb and inancial
insecu i y, which a e amed as de ining ea u es o mode n capi alism (Song
2009). Th ough he main cha ac e 's expe iences, he se ies highligh s he ways
in which deb is a powe ul ool o main aining social con ol and pe pe ua ing
social inequali y.
The se ies p o ides a c i ical iew o he ways in which he inancial sys em
is s uc u ed o bene i hose in powe , while lea ing he mos ulne able
popula ions a a disad an age. The po ayal o he main cha ac e 's
ela ionship wi h deb se es as a me apho o he b oade socie al dynamics
a play, as indi iduals and communi ies a e educed o me e commodi ies in a
sys em ha p io i izes p o i and accumula ion o e human wel a e.
The se ies also sheds ligh on he b oade social implica ions o deb and
inancial insecu i y, including inc eased s ess and anxie y, s ained
ela ionships, and diminished men al and physical heal h (Kim, Pa k, Kim
2019). Th ough he lens o he main cha ac e 's expe ience, he se ies
highligh s he ways in which deb and inancial insecu i y can ha e p o ound
and las ing e ec s on indi iduals and communi ies.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
309
Sociological heo ies (Bou dieu 1984; Dah endo 2019; Du kehim, Wol
1964; Ge h, Mills 1946) o s a i ica ion and dep i a ion p o ide a use ul
amewo k o unde s anding he b oade socie al dynamics a play in Squid
Game. Acco ding o hese heo ies, inequali y is a undamen al ea u e o
mode n socie ies, pe pe ua ed h ough he dis ibu ion o esou ces and
oppo uni ies along social class lines. The se ies demons a es he ways in
which deb unc ions as a key mechanism o main aining social inequali y and
pe pe ua ing pa e ns o dep i a ion and ma ginaliza ion.
Fo example, he se ies explo es he ways in which deb ein o ces exis ing
pa e ns o social s a i ica ion and dep i a ion by limi ing access o esou ces
and oppo uni ies o hose who a e al eady ma ginalized (Lenski 2013).
Th ough he main cha ac e 's expe iences, he se ies illus a es he ways in
which deb and inancial insecu i y can ap indi iduals in a cycle o po e y
and ha dship, pe pe ua ing pa e ns o social inequali y and dep i a ion.
Addi ionally, he se ies sheds ligh on he psychological oll ha deb and
inancial insecu i y can ha e on indi iduals and communi ies. Resea ch has
shown ha inancial insecu i y can lead o inc eased s ess and anxie y, which
can ha e a signi ican impac on men al and physical heal h (Bishop e al.
2004). Squid Game illus a es hese dynamics h ough he po ayal o he main
cha ac e 's s uggles wi h dep ession and anxie y, as well as he s ains ha
deb and inancial insecu i y pu on his ela ionships wi h iends and amily.
Squid Game is a powe ul and hough -p o oking se ies ha sheds ligh on
he ways in which deb and inancial insecu i y shape con empo a y li e and
con ibu e o pa e ns o social s a i ica ion and dep i a ion. The se ies
p o ides a aluable sociological pe spec i e on hese complex and p essing
issues, illumina ing he b oade socie al dynamics a play and highligh ing he
human cos s o deb and inancial insecu i y. Th ough i s po ayal o he main
cha ac e 's expe iences, he se ies se es as a powe ul eminde o he
impo ance o add essing hese issues and wo king o c ea e a mo e equi able
and sus ainable inancial sys em o all.
Gambling
The se ies Squid Game p esen s a compelling po ayal o he ela ionship
be ween indi iduals and gambling. Th ough he eyes o he main cha ac e , he
show explo es he complex mo i a ions and consequences o gambling
beha io , and sheds ligh on he b oade social and psychological ac o s ha
con ibu e o an indi idual's a i ude owa ds his ac i i y. In his essay, we will
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
310
explo e he sociological aspec s o he main cha ac e 's ela ionship o
gambling, using ele an academic li e a u e o enhance he discussion (Hong,
Lee 2019).
Gambling has long been a subjec o in e es o sociologis s, as i o e s a
lens h ough which o examine he in e sec ions o indi idual beha io and
la ge socie al o ces. Acco ding o sociologis E ing Go man, gambling is a
o m o " i ualized con o mi y" ha e lec s bo h a desi e o social in eg a ion
and a need o indi idual achie emen (Go man, 1956). In he con ex o
Squid Game, he main cha ac e 's a i ude owa ds gambling can be unde s ood
in his ligh , as a e lec ion o his posi ion wi hin socie y and his aspi a ions o
upwa d mobili y.
The main cha ac e 's ela ionship o gambling is shaped by his expe iences
wi h inancial insecu i y and economic dep i a ion. Th oughou he se ies, he
is shown s uggling wi h moun ing deb , which he sees as a ba ie o achie ing
his goals and ul illing his d eams. In his con ex , gambling becomes a means
o escape, a way o escape he ha dships o e e yday li e and o expe ience a
sense o con ol and powe . This desi e o escape he cons ain s o e e yday
li e is a common mo i a ion o gambling beha io , acco ding o sociologis s
such as C. W igh Mills (1959) and Pie e Bou dieu (1984).
A he same ime, howe e , he main cha ac e 's ela ionship o gambling is
also shaped by his unde s anding o he social no ms and cul u al meanings
a ached o his beha io . In a capi alis socie y, gambling is o en seen as a
o m o isk- aking, a demons a ion o indi idual ini ia i e and a pa h o
inancial success. In his sense, he main cha ac e 's in ol emen in gambling
can be unde s ood as a e lec ion o his aspi a ions o upwa d mobili y and his
desi e o pa icipa e in he capi alis d eam.
Howe e , he se ies also highligh s he da ke side o gambling, showing
how i can lead o addic ion and inancial uin. Th oughou he se ies, he main
cha ac e expe iences inc easing le els o s ess and anxie y as he becomes
mo e deeply enmeshed in he wo ld o gambling. This highligh s he
des uc i e aspec s o gambling beha io , and shows how i can unde mine
indi iduals' abili y o achie e hei goals and ul ill hei aspi a ions (Kim, Pa k
2022).
In conclusion, Squid Game p o ides a nuanced and hough -p o oking
depic ion o he ela ionship be ween indi iduals and gambling. Th ough i s
po ayal o he main cha ac e 's expe iences wi h his ac i i y, he se ies sheds
ligh on he complex mo i a ions and consequences o gambling beha io , and
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
311
highligh s he b oade social and psychological ac o s ha con ibu e o an
indi idual's a i ude owa ds his ac i i y. In doing so, he se ies p o ides
aluable insigh s in o he sociological aspec s o gambling, and makes an
impo an con ibu ion o he b oade con e sa ion abou his subjec .
Symbols o social s a i ica ion and dep i a ion
The se ies Squid Game o e s a unique pe spec i e on he issues o social
s a i ica ion and dep i a ion in socie y. Th ough i s use o cap i a ing
s o y elling and well-de eloped cha ac e s, he show highligh s he impac s o
class di ision and po e y on indi iduals and communi ies. In his pape , we
will examine he ways in which he se ies enhances he symbols o social
s a i ica ion and dep i a ion, d awing on academic sou ces and heo ies om
he ield o sociology o suppo ou analysis.
One o he key hemes o Squid Game is he di ision be ween he ich and
he poo . Th oughou he se ies, we see how he game's playe s, who come
om a ange o social and economic backg ounds, a e o ced o compe e o
su i al in a dys opian wo ld (Ahmed e al. 2022). As he game p og esses, he
playe s become mo e di ided, wi h hose om p i ileged backg ounds using
hei esou ces and connec ions o gain an ad an age o e hei less o una e
pee s. This di ision is a clea symbol o he s a i ica ion ha exis s in socie y,
wi h he ich using hei weal h and powe o domina e and con ol he less
o una e.
In addi ion o highligh ing he di ision be ween he ich and poo , Squid
Game also explo es he impac o po e y and dep i a ion on indi iduals and
communi ies. The show's cha ac e s a e depic ed as s uggling o su i e in a
wo ld whe e esou ces a e sca ce, and hey a e o ced o make di icul choices
in o de o su i e. Th ough his po ayal, he se ies highligh s he de as a ing
e ec s o po e y, including he physical and emo ional oll i akes on
indi iduals and amilies.
One o he key sociological concep s ha is e iden in Squid Game is he
idea o social exclusion. This concep e e s o he p ocess by which
indi iduals and g oups a e excluded om pa icipa ing in he social, economic,
and poli ical s uc u es o socie y. In he se ies, we see how he game's playe s
a e excluded om he dominan s uc u es o powe and con ol, and a e
ins ead o ced o compe e o su i al in a wo ld ha is hos ile and opp essi e.
This exclusion is a clea symbol o he b oade pa e ns o social s a i ica ion
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
312
and dep i a ion ha exis in socie y, and highligh s he ways in which hese
issues impac indi iduals and communi ies (Bo cha d 2022).
Ano he impo an sociological concep ha is e iden in Squid Game is he
idea o social capi al. This e e s o he ne wo ks o ela ionships and esou ces
ha indi iduals and communi ies can d aw upon o achie e hei goals
(Bou dieu 1984). In he se ies, we see how he playe s wi h mo e social capi al,
such as hose om p i ileged backg ounds, a e able o use hei ne wo ks and
esou ces o gain an ad an age o e hei less o una e pee s. This is a clea
example o how social capi al can be used o pe pe ua e pa e ns o inequali y
and s a i ica ion in socie y.
Squid Game o e s a powe ul commen a y on he issues o social
s a i ica ion and dep i a ion in socie y. Th ough i s po ayal o he di ision
be ween he ich and poo , and he impac o po e y and dep i a ion on
indi iduals and communi ies, he show highligh s he ways in which hese
issues shape ou li es and impac he wo ld a ound us. By d awing on academic
sou ces and heo ies om he ield o sociology, his essay has demons a ed
he ways in which he se ies enhances ou unde s anding o hese complex and
impo an issues.
Powe and con ol
The se ies also o e s a unique lens h ough which o explo e he complex
in e play o powe and con ol in con empo a y socie y. Th ough i s po ayal
o he li es o i s main cha ac e s, he se ies sheds ligh on he ways in which
powe and con ol ope a e in he e e yday li es o people, o en in sub le and
insidious ways.
One o he cen al hemes o Squid Game is he idea o con ol, speci ically
how powe and con ol ope a e in he li es o he main cha ac e s. Th oughou
he se ies, he iewe is shown how he main cha ac e s a e cons an ly subjec
o he whims and demands o a ious igu es o au ho i y, such as bosses,
lende s, and he go e nmen . The way in which he main cha ac e s a e
epea edly made o eel helpless and apped in hei li es e lec s he way in
which con ol and powe can ope a e in socie y a la ge.
One o he mos s iking examples o powe and con ol in he se ies is he
ela ionship be ween he main cha ac e s and hei bosses. Th oughou he
se ies, he iewe is shown how he main cha ac e s a e epea edly subjec ed
o he demands o hei bosses, who exe con ol o e hei li es in a numbe
o ways. This can be seen in he way in which he bosses dic a e he hou s ha
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
319
Labou ma ke de elopmen s in Hunga y in 2022
V. Balla Pe a1, R. Fedo Ani a2
1Assis an lec u e , Uni e si y o Deb ecen, Facul y o Heal h, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4.
ORCID iD: 0000-0003-1299-2652
2P o esso , Uni e si y o Deb ecen, Facul y o Heal h, 4400 Nyí egyháza Sós ói ú 2-4.
ORCID iD: 0000-0002-7837-7006
INFO ABSTRACT
V. Balla Pe a
balla.pe a@e k.unideb.hu
Abs ac
In Hunga y, he numbe o egis e ed jobseeke s ell by 4.8%
o 238,000 by Sep embe 2022
compa ed o a yea ea lie
(KSH), which is abo e he EU a e age. The economic changes
b ough abou by he Uk ainian-Russian wa and he ecen ly
ended co ona i us epidemic ha e ine i ably eshaped he
Hunga ian labou ma ke . I seek o answe he ques ion o how
he Hunga ian labou ma ke is changing and how
unemploymen is changing. The in lux o Uk ainian labou can
help sec o s su e ing om labou sho ages, while
digi alisa ion and hyb id wo king con inue o ake hold. As a
esul o he QEW, u no
e has become mo e p e alen ,
ec ui men p ocesses ha e accele a ed and wo ke s ha e
become mo e lexible. Technological compe ences a e
becoming mo e impo an and he impo ance o e aining is
coming o he o e as mo e jobs a e c ea ed han can be illed
om he s uc u ally a ailable wo k o ce. In ou s udy, we
desc ibe he ends ha ha e eme ged o e he pas yea .
Keywo ds
labou ma ke
unemploymen
employmen
wa
co id-19
Kulcssza ak
munkae őpiac
munkanélküliség
oglalkoz a o ság
hábo ú
co id-19
Absz ak
Magya o szágon a nyil án a o álláske esők lé száma 4,8%-
kal, 238 eze ő e csökken 2022 szep embe é e az egy é el
ko ábbi ada hoz képes (KSH), mely meghaladja az EU
á lago . Az uk án-
o osz hábo ú, a nem ég lecsenge
ko ona í us já
ány okoz a gazdasági ál ozások
elke ülhe e lenül á o mál ák a magya munkae őpiaco . A a
ke esem a álasz , hogy milyen alakuláson megy á a hazai
munkae őpiac és hogyan ál ozik a munkanélküliség. A
beá amló uk án munkae ő segí sége nyúj ha a
munkae őhiányban szen edő ágaza oknak, míg a digi alizáció
és a hib id munka égzés é hódí ása o ább a is zajlik. A
ko ona í us ha ásá a jellemzőbbé ál a luk uáció, a
elgyo sul obo zási olyama ok, és a munka állalók
ugalmasabbá ál ak. Egy e jelen őseb
bek a echnológiai
kompe enciák, alamin elő é be ke ül az á képzés on ossága,
mi el öbb állás jön lé e, min amennyi a s uk u álisan
endelkezés e álló munkae őből be öl he ő. Tanulmányunkban
az elmúl é e jellemző olyama oka mu a juk be.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
320
Ez a anulmány az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 „Deb ecen Ven u e Ca apul
P og am” ke e ében a XIV. Nemze közi Nyí egyházi Dok o andusz és
Posz dok o i Kon e encián elhangzo előadás alapján készül .
In oduc ion
Since he economy can g ow wi hou c ea ing jobs, labou ma ke s a is ics
a e ypically mo e signi ican as indica o s o economic de elopmen han
GDP g ow h igu es. In he li e a u e, his phenomenon is equen ly e e ed
o as "jobless g ow h”. This is no ele an in he case o Hunga y, since he
numbe o egis e ed jobseeke s dec eased by 4.8% o 238,000 people by
Sep embe 2022 compa ed o he da a o one yea ea lie (KSH 2022a), which
exceeds he EU a e age. A he same ime, i may be expec ed ha he labou
ma ke s and economy o Hunga y and o he Eu opean na ions a e in he inal
s ages o he economic c isis.
Labou ma ke si ua ion o Hunga y
Due o wo imp o emen s in he labou ma ke since 2010, he employmen
a e—which was p e iously among he lowes in he EU—has d ama ically
inc eased (KSH 2022b). The new go e nmen 's labou ma ke policy places
mo e emphasis on job e en ion han on p o iding assis ance o he
unemployed. On he o he side, he Hunga ian economy has g own quickly o
yea s, leading o he c ea ion o nume ous jobs. The plan subs i u es public
wo ks o unemploymen bene i s o he ecipien s.
Despi e he gains, he ou comes appea o be in jeopa dy due o he ise in
ene gy p ices, which could esul in business ailu e. Pa icula ly small and
medium-sized businesses a e a dange o going ou o business. E en i he
Hunga ian economy has a compe i i e ad an age o e o he Eu opean na ions
due o i s low labou cos s, his could s ill occu (CEE 2022).
The numbe o employed g ow h. In he second qua e o 2022, he a e age
numbe o employed pe sons in he popula ion aged 15-74 was 4.7 million,
74,000 mo e han in he same pe iod o he p e ious yea . Since he second
qua e o 2021, he numbe o pe sons in employmen has eco e ed a e he
epidemic- ela ed decline. In he same ime ame, he e we e 57 housand mo e
people wo king in he p i a e sec o o he labou ma ke , 11,000 ewe people
engaged in go e nmen , and 6,000 mo e Hunga ians we e employed ab oad.
In May-July 2022, he unemploymen a e was 3.3%, which indica es ha i
ell by 0.8 pe cen age poin s (o 38 housand indi iduals) wi hin he same ime
ame (KSH 2022c).
The employmen a e o 15-64-yea -olds a e aged 74.3% in he second
qua e o 2022, 1.5 pe cen age poin s highe han in he same pe iod o he
p e ious yea (see Figu e 1).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
321
In he second qua e o 2022, he emale employmen a e inc eased mo e han
he male a e. The employmen gap has hus na owed sligh ly.
The employmen a e has imp o ed mos among he 55-64 age g oup, The
inc ease o e he yea s is mainly linked o he con inuous ise in he e i emen
age. (KSH 2022c)
1. Figu e 1. The employmen a e changes o 15-64-yea -olds
Sou ce: KSH, 2022c.
Wages and sala ies inc eased signi ican ly las yea . The signi ican wage
g ow h is due o h ee ac o s: he inc ease in he gua an eed minimum wage,
planned wage inc eases and ising in la ion. Howe e , e en when u ilizing
s a is ics om pu chasing powe pa i y, he a e age hou ly wages in Cen al
Eu ope a e s ill lowe han hose in Wes e n Eu opean na ions. The hou ly
a e age in he EU is €12.59; in Hunga y, i is €6.78.
Fo ecas s
In he hi d qua e , 26% o domes ic employe s planned o i e employees,
while jus 20% o businesses planned o hi e new employees. 500 businesses
a e co e ed by he qua e ly su ey. Only manu ac u ing has a posi i e sco e
o he ne employmen index, which measu es he di e ence be ween hi ing
and i ing plans, and IT, echnology, communica ions, and media a e planning
signi ican layo s. We an icipa e hi ing and i ing abou he same numbe o
indi iduals in he banking, insu ance, and eal es a e indus ies.
Manpowe G oup's June s udy (second qua e su ey) s ill showed ha he
majo i y o businesses a e looking o hi e new pe sonnel, wi h businesses wi h
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
322
layo in en ions in he mino i y. This indica es a clea shi in employe s'
iews and expec a ions o he u u e (Manpowe G oup 2022).
The Hunga ian go e nmen will begin a p og am o suppo small and
medium-sized businesses in ene gy-in ensi e sec o s on Oc obe 1 in esponse
o moun ing wo ies abou ene gy p ices and hei in luence on he labou
ma ke . The ini ia i e would subsidize he ope a ional cos s o small and
medium-sized businesses, which means ha he Minis y o Technology will
pay 50% o he inc ease in u ili y bills (elec ici y and gas) be ween 1 Oc obe
and 31 Decembe 2022. A ound 10,000 small and medium-sized businesses
will be impac ed by he go e nmen scheme, acco ding o he minis e o
economic de elopmen . Abou 190,000 small and medium-sized businesses
exis , say c i ics (Manpowe G oup 2022).
We can obse e ha he ising cos s o gas and elec ici y a e mos ly o blame
o he issues acing businesses. The c isis in Uk aine and he EU's
unsuccess ul sanc ions s a egy a e o blame o he p ice inc ease, which has
caused p ices o soa e en u he . This has led o he sugges ion o a 4-day
wo k week in o de o conse e ene gy. The adminis a ion has no uled ou
implemen ing a 4-day wo kweek a a la e ime, despi e i s belie ha i is no
he igh momen o do so. Simila o his, he sugges ion o close s o es on
Sundays has also been made, and he go e nmen may ag ee o his cou se o
ac ion (CEE 2022).
The labou ma ke is p edic ed o ha e changed i s ocus, wi h ou doo
ac i i ies, o example, becoming inc easingly popula . The impo ance o
e aining may esu ace, and i ms may also become mo e open o candida es
in sho age occupa ions.
Possible changes in he labou ma ke as a esul o he Uk ainian-Russian
wa
Hunga y is acing signi ican labou sho ages in a numbe o sec o s. The
numbe o acancies, which a e acan o will become acan in he nea
u u e, has con inued o ise: a he end o he second qua e o 2022, he e
we e 98.7 housand acancies wai ing o be illed. Compa ed o he same
pe iod las yea , his ep esen s an inc ease o 32%, he majo i y o which is
linked o he compe i i e sec o . Mos o he acancies we e in occupa ions
equi ing e ia y educa ion and in elemen a y occupa ions equi ing no
educa ion (KSH 2022c).
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
323
1. Table 1. Numbe o egis e ed and un egis e ed e ugees om
Uk aine be ween 24 Feb ua y and 30 June 2022 (pe sons)
Na ions
Regis e ed en an s om
Uk aine
Tempo a y/adequa e
p o ec ion
Poland
4,3 million
1,2 million
Romania
736 housand
40 housand
Moldo a
516 housand
n.d.
Slo akia
549 housand
80 housand
Hunga y
861 housand
21 housand
Ge many
870 housand
670 housand
Czech Republic
383 housand
382 housand
I aly
142 housand
133 housand
F ance
88 housand
88 housand
Spain
124 housand
123 housand
Aus ia
74 housand
74 housand
Bulga ia
n.d.
118 housand
The Ne he lands
67 housand
67 housand
Sou ce: Tó h és Be ná , 2022
Uk ainian labou leeing he wa in he neighbou hood may be a solu ion in
some a eas, bu he si ua ion is mo e complex. The 'cheap Uk ainian labou '
has made many i ms wonde , bu i is unclea , o example, whe he men aged
18-60 who ha e been consc ip ed bu led he igh ing can legally ake jobs, o
whe he women can ind sui able wo k among he p edominan ly women and
child en e ugees, due o a lack o language skills. In addi ion o cla i ying he
legal s a us o e ugees, hei mo i a ions may be di e en , as hey a e
p edominan ly e ugees leeing he ho o s o wa , hoping o e u n home as
soon as possible, so i is also a ques ion o how many o hem wish o s ay in
Hunga y. The Hunga ian go e nmen 's 10 Ma ch dec ee allowing he
accele a ed admission o Uk ainian ci izens o wo k in Hunga y could p o ide
a empo a y solu ion o he sho age o jobs in ce ain sec o s: cons uc ion,
elec onics, manu ac u ing and ca e ing will be able o employ non-Hunga ian-
speaking wo ke s in la ge numbe s (Tó h, Be ná h 2022).
Digi alisa ion and hyb id wo k
The impac o he Co id19 epidemic and he es ic ions pu in place o p o ec
agains i ha e been el di e en ly in di e en sec o s. Accommoda ion and
ood se ices su e ed he la ges losses, while e ail and manu ac u ing also
su e ed signi ican job losses. Despi e a signi ican inc ease in hese sec o s
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
324
compa ed o he ough o he i s qua e o 2021, employmen in he second
qua e o 2022 is s ill below p e-pandemic le els. A he same ime, on an
annual basis, employmen has been g owing s eadily o wo yea s in he
science and enginee ing, inancial se ices and in o ma ion and
communica ion sec o s.
Acco ding o he li e a u e, he ac o s a ou ing o , on he con a y, opposing
he in oduc ion o home-based elewo king all mainly in o h ee ca ego ies,
which ela e o he wo k done (na u e o asks and o ganisa ion); pe cep ion o
he ad an ages (o disad an ages) o elewo king; and inally compa ibili y
wi h he wo k cul u e a na ional le el o wi hin he o ganisa ion (V.Balla
2021). The na u e o he wo k wi hin he o ganisa ion has a signi ican impac
on he adop ion o elewo k (Nunes, 2005; Taskin-Edwa ds, 2007). On he one
hand, wo ke s wi h highe educa ion and au onomous wo ke s a e mo e
inclined o elewo k: he e o e, sec o s wi h a high sha e o his ype o wo ke s
ha e, on a e age, a highe sha e o elewo ke s wo king om home (De G aa
and Rie eld, 2007; Taskin and Edwa ds, 2007). F om he employe 's
pe spec i e, elewo king has he disad an age o emo ing employees om he
physical con ol o supe iso s (Fels ead e al. 2003), and his can ha e an
impac on he supe ision o wo k, in pa icula on wo unc ions, such as
assessing con ibu ions and ensu ing coo dina ion (Sewell, 2012).
The adop ion o elewo king essen ially depends on how employe s and
employees pe cei e he bene i s and disad an ages i b ings. The wo main
aspec s a e pe o mance/wo k e iciency and employee well-being. P e ious
empi ical esea ch has p esen ed us wi h highly con adic o y esul s. Wha is
ce ain is ha hese wo ac o s in e ac . Indeed, i is hypo hesised ha highe
sa is ac ion a he indi idual le el is o en expec ed o os e highe le els o
mo i a ion and pe o mance a he indi idual le el, leading o highe le els o
o ganisa ional pe o mance.
The e ms o digi alisa ion and hyb id wo k ha e long been buzzwo ds, bu
du ing he qua an ine pe iod, companies ha did no ha e a ma u e HR s a egy
also el he impac o hese e ms i s -hand: masses o people we e o ced o
wo k om home, e en o ex ended pe iods. Companies ha did no ha e he
igh condi ions in place we e o ced o ind quick, imp omp u solu ions o
emedy he si ua ion - bu hose ha did hink ahead could e en gain a
compe i i e ad an age. Al hough mos o he es ic ions ha e now been li ed,
he expe ience o he las wo yea s has seen mo e and mo e companies mo e
owa ds hyb id wo king. As a esul , he labou ma ke has become mo e open

[Document text truncated for crawler view.]