HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER,
OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER
DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ
Tanulás melle i munka állalás a
Deb eceni Egye emen
Be eze és
Míg a XIX. század mode n ipa i á sadalmaiban a gye mekko az iskoláz a ás és az
ál alános ankö eleze ség ha á oz a meg, addig a elnő ko a ke eső munka.
Napjaink a ezek meg ál oz ak, a ha á homályossá ál , egymás a olód ak a hozzájuk
a ozó e ékenységek. (Somlai 2007) Fedhe i egymás a anulás és a munka,
különösen igaz ez a első okú anulmányoka oly a ók a, de a őállású munká égzők
is új a iskolapadba ülhe nek. Az e e ona kozó ada ok azonban nem úl bíz a óak. A
Magya I júság 2012 elmé és ada ai sze in 2012-ben a ő e ékenységkén dolgozó 15-
29 é esek mindössze 4 százaléka anul munkája melle (2008-ban ez az a ány még 10
százalék ol ). A munka melle anulók 57 százaléka első okú anulmányoka égze .
A ő e ékenységkén anulóknak, pedig csupán a 2 százaléka égze munká
ugyanebben az é ben. Ennek a csopo nak ké ha mada első okú képzésben e
ész . (Gazsó 2013)
Az alacsony munkae ő-piaci ész é el e magya áza ul szolgálha Jü gen Zinnecke
ipológiája az i júsági ko szak ál ás a. Sze in e ké ko szak ól beszélhe ünk az
i júsággal kapcsola ban: az indusz iális á sadalom á mene i i júsági és a
posz indusz iális á sadalom iskolai i júsági ko szaká ól. Az á mene i ko szakban egy
ko lá ozo i júko ól an szó. Az i júsági éle szakasz a szakma megsze zésé e
ko lá ozódik, amelye a ko ai munkába állás és családalapí ás kö e . A
posz indusz iális á sadalmakban ezzel szemben az i júko egy e inkább ki olódik, ami
össze ügg az iskolai idő hosszabbodásá al. (Gábo 2009)
2008-ban megjelenő gazdasági ilág álság ha ásá a egy e nehezebb helyze be ke ülnek
a ia alok az álláske esés, elhelyezkedés so án nem csupán a anulmányi idő ala ,
hanem az kö e ően is. Tapasz ala aink a alapoz a az el é elez ük, hogy a gyo san
ál ozó gazdasági és munkae ő-piaci helyze hez képes a elsőok a ásban anuló
ia alok munká a ona kozó é ék- és el á ás endsze e lassan o málódik, alapjaiban
sok adicionális eleme a almaz, s ennek köszönhe ően a anulmányaika be ejező
hallga ók ke ésbé udnak sike esen alkalmazkodni a meg ál ozo munkae ő-piaci
kö ülményekhez. Nem kezdenek el időben munka apasz ala o sze ezni, a á ha ó
Ho á h Ki i, Kósa Ri a Diána, Makai Vi ien, Nagy Pé e , Oláh Ko nélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok
Esz e , Szede Dó a Valé ia, Timkó Anikó – Tanulás melle i munka állalás a Deb eceni Egye emen 329
munkae ő-piaci nehézségek e elkészülni, s alap e ően nem ál ozik a munká a
ona kozó el á ás endsze ük sem.
Fel é elezésünk é ényességé egy 2013 no embe ében készül ké dőí es
ada el é ellel izsgál uk, melynek so án a Deb eceni Egye em íz ka án összesen 354
hallga ó ké dez ünk meg. Többlépcsős é egze min a é eli eljá ás alkalmaz unk,
melynek ke e ében külön éle ka ok ól, különböző éle ko ú egye emis áka ke es ünk
el. A hallga ók ö okoza ú skálán é ékelhe ek 40, elsődlegesen a munka égzés e
ona kozó állí ás . Mindemelle kilenc ügge len ál ozó a is áké dez ünk, melyek a
álaszadó nemé e, ko á a, állandó és ideiglenes lakóhelye ípusá a ona koz ak, ille e
a a, hogy melyik ka hallga ója a megké deze . Kí áncsiak ol unk még az anyák és
apák iskolai égze ségé e, alamin a a is, hogy a szülők dolgoznak-e.
A álaszadók 42,9 százaléka é i, míg 57,1 százaléka nő ol . Ko uka ekin e 17 és
27 é közö iek. A leg öbb álaszadó 20 é es ol , ők jelen e ék min ánk negyedé ,
míg a 26 és 27 é eseke mindössze 1-1 ő kép isel e. A lakóhely ípusá ekin e a
álaszadók közel 72 százaléka á osban (megyei jogú és egyéb á osoka együ é e),
26,3 százaléka pedig községben él a álaszadás időpon jában. Iskolaidőben a
álaszadó hallga ók 32,9 százaléka o hon, 31,9 százaléka kollégiumban és 30,5
százaléka albé le ben él a hé köznapokon.
A Deb eceni Egye em hallga óinak szülei közül a leg öbben legalább közép okú
iskolai égze séggel endelkeznek. Az anyák iskolai égze sége összességében
alamennyi el magasabbnak mondha ó, min az apák iskolázo sága. Az egye emis ák
szüleinek öbb min 80 százaléka dolgozik. A szülők közö öbb a nyugdíjas apa, min
anya.
A anulás melle i munka állalás
Ku a ásunk közpon i ké dése, hogy a megké deze egye emi hallga ók hogyan
iszonyulnak a anulás melle i munka állaláshoz. A lányoka ke ésbé jellemzi a
adicionális é ék end sze in i gondolkodás, misze in a munka és a anulás nem é
meg egymás melle . Vizsgála unk sze in a megké deze hallga ók közel ele (45,7%)
egye é , negyede (25,6%) pedig eljesen egye é azzal, hogy a anulás melle i munka
ma má el e jed . Ezen belül, a lányok jó al öbben (74,7%) gondolják úgy, hogy ma
má megszoko dolog, anulás melle dolgozni, min a iúk (66,9%). A megké deze
hallga ók neme nincs olyan e ős ha ással a adicionális é ék end ől aló el o dulás a,
min a magasan k ali ikál szülői példa.
A anulás melle i munka apasz ala sze zésének on osságá al, sokkal inkább isz ában
annak azok a hallga ók, akiknél az apa ak í ész e ője a munkae ő-piacnak. Ahol
iszon munkanélküli az apa, o nagyobb mé ékben jellemző a ia alok
bizony alansága. Tehá nem csak az apa iskolai égze sége, de maga a oglalkozás
s á usza is ha a ia alok munka el é elekhez aló iszonyá a.
Vajon a ko á sak milyen ha ással annak, a munkához aló új hozzáállás
elsajá í ásá a? Az gondolha nánk, hogy a adicionális családi szocializáció ellené e, a
hallga ók beke ül e az egye emi közegbe ko á saiknak köszönhe ően könnyebben
330 METSZETEK 2014/1. szám
elsajá í ják a „mode n” gondolkodásmódo . Különösen, ha kollégiumba agy
albé le be köl öznek, hiszen i gyak abban é in kezhe nek ko á sakkal, így öbb
in o máció sze ezhe nek a anulás melle i munka előnyei ől.
1. áb a: Hol élnek a munkanélküli apák gye ekei iskolaidőben?
7,69%
15,38%
30,77%
46,15%
Egyéb
O hon él
Albé le ben él
Kollégiumban él
Fo ás: Sajá készí ésű áb a
A munkanélküli apákkal endelkező hallga ók ese ében jelen ős hányaduk (38,5%)
egye é e azzal, hogy a anulás melle i munka állalással sok apasz ala o sze ezhe ,
addig mindössze 7,7 százalékuk é e egye azzal a kijelen éssel, hogy ezzel a
munkae ő-piacon is öbb esélyük lesz. Az e e ona kozó ké désben magas a álaszok
szó ása és magas (38,4%) a bizony alan álaszadók a ánya.
A leg öbben a megyei jogú á osban élők é enek eljesen egye (11,6%) azzal a
kijelen éssel, hogy a munka melle i anulás ma má el e jed . A megké deze ek 77
százaléka egye é e azzal a kijelen éssel, hogy a anulás melle i munkának leginkább
anyagi okai annak. Elmondha juk, hogy a álaszadók szülei iskolai égze ségének
csökkenésé el o dí o a ányosságban nő az az elképzelés, hogy az iskola melle i
munka állalásnak leginkább anyagi okai annak. A szülők alacsony iskolai égze sége
a a sa kallja a diákoka , hogy elsőso ban a pénzsze zés mia dolgozzanak és csak
másodlagosak a o ábbi mo i ációk. Az o hon élők 56,9 százaléka gondolja úgy, hogy
sok apasz ala o sze ezhe , ha anulás melle dolgozik, míg a kollégiumban élők
(44,2%). A közép okú égze ségű apák gye mekei é enek egye (59,6%) agy é enek
eljesen egye (71,2%) a legnagyobb mé ékben azzal, hogy a anulás melle dolgozó
Ho á h Ki i, Kósa Ri a Diána, Makai Vi ien, Nagy Pé e , Oláh Ko nélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok
Esz e , Szede Dó a Valé ia, Timkó Anikó – Tanulás melle i munka állalás a Deb eceni Egye emen 331
ia aloknak jobb esélyei lesznek a munkae őpiacon. A lányok 60,6 százalékánál
meg igyelhe ő, hogy hisznek a pozi í munkae ő-piaci esélyekben, míg a iúknál ez
csak 39,4 százalék. A lányoknál összességében lá ha juk, hogy bizakodóbbak a jö ő
ekin e. Ez is alá ámasz ja, hogy a lányok 58,7 százaléka gondol a úgy, hogy akik
anulás melle dolgoznak, azoknak nagyobb a á sadalmi megbecsül sége, amíg ez a
iúknál csak 41,3 százalék. Ugyanakko a ké dés ekin e 38,4 százalék a
bizony alanok a ánya, ami el ehe őleg azzal magya ázha ó, hogy a á sadalmi
megbecsül sége e ko osz ály nem udja még meg elelően megí élni, de ennek
igazolása o ábbi ku a ásoka igényel. Azok a ia alok, akiknek szülei legmagasabb
iskolai égze sége csak 8 ál alános, sokkal inkább é enek abban egye (52,6% és
42,9%) hogy a munka és a anulás nehezen összeegyez e he ő. Ugyanakko a
közép okú égze ségű szülőknél ez 22,7 százalék és 22,1 százalék. Fel ehe ően ez
annak köszönhe ő, hogy az alacsonyabban képze szülők nem apasz alha ák meg a
munka melle i anulás lehe őségé , így ez a min á adják o ább gye mekeiknek.
Ugyanakko lehe őségkén az is elme ül, hogy az alacsony iskolai égze séggel
endelkező szülők nehezebb anyagi kö ülmények közö is élnek, így a gye meknek a
anulás melle szükséges besegí eniük a ház a ásba is. (Csoba 2013)
Ma e iális ja ak
A munka állalással kapcsola os adicionális é ékek közpon jában a ma e iális ja ak
állnak. Ezek a díjazással és a izikai kö ülményekkel kapcsola os ja ak on osak a
megké deze egye emis áknak, hiszen a ona kozó ké dések e ado álaszok á laga
3,91 és 4,55 közö mozog.
Vizsgála aink az bizonyí o ák, hogy ké ényező ha jelen ősen a hallga ók
p e e enciái a: a nem és a szülők á sadalmi s á usza. Az első el é elezésünk az ol ,
hogy a megké deze egye emis ák közül a iúk számá a on osabbak a ma e iális ja ak.
Ezzel szemben a magas ize és, a pénzbeli ju almazás és a ko sze ű eszközökkel aló
munka égzés kapcsán nem mu a kozo jelen ős el é és a ké nem közö . Viszon
szigni ikáns össze üggés an a sajá i oda és a kényelmes munkakö ülményekkel
kapcsola ban. A lányok 66 százaléka sze e ne sajá i odá és 95 százalékuk aka
kényelmes kö ülmények közö dolgozni, ezzel szemben ez a iúk 55, ille e 86
százaléká a igaz.
E e az el é és e a lakóhely adha magya áza o . A lányok közel 31 százaléka szá mazik
községből, a iúknál ez az a ány csupán 21,5 százalék. Ezzel pá huzamosan pedig a
iúk 78,5 százaléka él á osban (megyei jogú és egyéb á osokban összesen), míg ez a
lányok 69 százaléká a jellemző (2. áb a). A ma e iális ja ak ilyen mé ékű p e e álása a
lányoknál a idéki éle mód ól aló el á olodási ágyuka jelení he i meg. Ezzel együ
já ha a adicionális nemi sze epek megké dőjelezése, hiszen azok az alacsonyabb
s á uszú lányoknál még nagyobb mé ékben lehe nek jelen.
332 METSZETEK 2014/1. szám
2. áb a: Honnan szá maznak a hallga ók?
KözségEgyéb á osMegyei jogú á os
Milyen ípusú lakóhelyen él
100,0%
80,0%
60,0%
40,0%
20,0%
0,0%
30,81%
21,48%
27,78%
39,6%
41,41%
38,93%
Lány
Fiú
Fo ás: Sajá sze kesz és
A hallga ók ma e iális ja akkal kapcsola os p e e enciái a a nemükön kí ül a szülők
iskolai égze sége ( őkén az anyáé) ha o . Bá i nem igyelhe ő meg szigni ikáns
össze üggés, a százalékos különbségek jelen ősek. A legnagyobb el é és a pénzbeli
ju almazás kapcsán igyelhe ő meg. Az alacsony égze ségű anyák gye ekeinek 57
százaléka sze e ne olyan munká , ahol sike ei pénzbeli ju alommal isme ik el. A
közép- és első okú égze ségűeknél ez az a ány 82-82 százalék. Minél magasabb az
anya égze sége, annál kisebb a alószínűsége, hogy községben éljen. Míg az alap okú
égze ségű anyák öbb min ele (57%) él községben, addig a közép okúak 31,6
százaléka és a első okúaknak csupán 15,7 százaléka. A ke ésbé képze anyák
gye ekeinél magas a köz es é éke adók a ánya (42-46%), ami a jö őbe e e
bizony alanságuk a is u alha . Ha ezeknek a hallga óknak az anyja alacsony képze ségű
és még idéken is él, akko alószínűleg a munkakö ülményei is osszak. A
szocializációnak köszönhe ően az ilyen családból szá mazó egye emis ák számá a ez a
aj a munka égzés és éle mód lehe az i ányadó min a, ezé pesszimis ák a
á akozásaik a jö őbeli állásukkal kapcsola ban.

Ho á h Ki i, Kósa Ri a Diána, Makai Vi ien, Nagy Pé e , Oláh Ko nélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok
Esz e , Szede Dó a Valé ia, Timkó Anikó – Tanulás melle i munka állalás a Deb eceni Egye emen 333
Szülők ől aló üggés és a munkae őpiac a aló kilépés össze üggése
A ejlődéslélek annal oglalkozó ku a ók meg igyelései sze in a mai ia al elnő ek
(húszas, ha mincas ko osz ály) egy észének iselkedése nem a elnő ekéhez, hanem a
se dülők maga a ásához hasonlí leginkább. Ezek a ia alok az úgyne eze
posz adoleszcens éle szakaszba lép ek, kép elenek agy nem aka nak elnőni, nehezen
illeszkednek be a á sadalomba, mely például abban nyil ánul meg, hogy nem udnak
elszakadni a szülői ház ól. Ez a ki olódo kamaszko a posz indusz iális á sadalmak
jelensége, a anulás, munka, pá kapcsola és családi éle közö i szálak lazulásának és a
meg ál ozo é ék endeknek kö e kezménye. (Somlai 2010)
A á gyal csopo á lép e a izennyolcadik éle é é , így jogi é elemben és biológiai
szempon ból elnő nek ekin he ő. A á sadalmi szempon oka izsgál a iszon
lá ha ó, hogy bá a ia alok egy észe má önálló éle e él – kilépe a munkae őpiac a,
családo alapí o , és képes elelőssége állalni önmagáé , családjáé , kapcsola aié –
sok húszas-ha mincas é eiben já ó egyén alamelyik elsőok a ási in ézményben anul,
egy ház a ásban él szülei el, anyagi ámoga ás kap o hon ól, és a munka állalás agy
a családalapí ás leg eljebb egy jö őbeli e .
Napjaink ia aljainak nagy észe az é e ségi agy a szakma megsze zése u án nem áll
ög ön munkába, hanem o ább anul, miközben a szülő-gye mek kapcsola nem soka
ál ozik, hiszen a o ább anulással nem el é lenül já együ a ügge lenedés, a
anulmányok inanszí ozása sok ese ben a szülők elada a, alamin az ok a ásban
el öl ö idő a am egy e inkább elhúzódik, ez pedig ki olja a pá ke esés, családalapí ás
idejé , mely szin én a szülőkhöz aló kö ődés e ősí i. (Te cza 2010)
Fel é elezésünk sze in a munkae őpiac a aló kilépés és a szülők ől ö énő leszakadás
öbb pon on össze onódik egymással. Lehe séges, hogy a ia alok azé nem álnak le
a szülők ől, me a kö nyeze nem kénysze í i e e őke , a szülők jobban ó ják
gye mekeike , min ahogy ez az elő ük lé ő gene ációk ese ében ö én . A ia alok
pedig él ezik az o hon kényelmé és biz onságá , így nem é zik szükségesnek a
munkába állás . Ez azok ese ében lehe séges, ahol a család anyagi kö ülményei olyan
szin en annak, mely melle nincs szükség még egy ke eső személy e. Lehe séges
azonban az is, hogy a munkae őpiac helyze ének ál ozásai, az új kö ülményekhez aló
alkalmazkodás p oblémái, a gazdasági helyze omlása, a kuda cok ól aló élelem
a ja issza a ia al elnő eke az álláske esés ől, így önálló jö edelem hiányában
szüleik e ámaszkodnak. Ebben a helyze ben biz onságosabbnak é zik a
o ább anulás , a szülők pedig ámoga ják ez a dön és eményked e abban, hogy
magasabb iskolai égze séggel gye mekük könnyebben, jobb munkahelyen og
elhelyezkedni.
Magya o szágon a kilenc enes é ek ó a a képzésekben egy e öbben és egy e hosszabb
ideig esznek ész . Ez sajnos nem az jelen i, hogy az alacsony á sadalmi helyze ű
szülők gye mekei számá a is könnyebben elé he ő le az egye emek e és őiskolák a
aló beke ülés, haszna leginkább a középosz álybeli ia aloknak le belőle. (Nyüs i
2013) A elsőok a ási in ézményekbe aló jelen kezés és beju ás ehá ma is
be olyásolja a szülői há é .
334 METSZETEK 2014/1. szám
A Deb eceni Egye em ka ain égze ku a ás a szülők ől aló üggés is izsgál a. A
álaszadók nemenkén i éleménye nem sok el é és mu a a különböző ké déseke
ille ően. A megké deze lányok és iúk is öbbségében elmennének dolgozni akko is,
ha szüleik ől elegendő pénz kapnának. Nem el é lenül köl öznének el o hon ól, ha
udnának lakás enni, de ez a álasz majdnem megegyezik azoknak a számá al, akik
biz osan o hagynák elsődleges o honuka , ha anyagilag meg ehe nék. A megyei jogú
á osban élők leg öbbje az álaszol a, hogy biz osan elköl özne o hon ól, ha ehe né,
de magas azoknak a éleményeknek a száma is, akik hezi álnának elhagyni a
biz onságo adó o hon . É dekes mo í um, hogy a községbeliek majdnem 13
százaléka egyál alán nem gondolja, hogy ha anyagilag meg ehe né, akko elköl özne
o hon ól, iszon közel 24 százalékuk elköl özne.
A megké deze ek 32,8 százaléka él o hon iskolaidőben. Az el é és az o honélők és
az albé le ben agy kollégiumban élők közö csekély. A megyei jogú á osban élő
ia alok nagyobb észe él o hon (56,4 %), ami magya ázha ó azzal, hogy az egye emek
öbbnyi e ezekbe a á osokba koncen álódnak. A községben és egyéb á osban élők
öbbnyi e kollégiumban (36% és 40,5%) agy albé le ben laknak (33% és 37,7%), a
különbség őkén azzal magya ázha ó, hogy a kollégium köl ségei alacsonyabbak az
albé le énél.
A ia alok leg öbbje úgy é zi, hogy el udna eze ni egy ház a ás , de a kapo ada ok
az mu a ják, hogy ezen a é en is sokan hezi álnak, bá a megyei jogú á osban élők
endelkeznek a legnagyobb magabiz ossággal ebben a ké désben. A kollégis ák
jelen ősebb számban kép iselik az egye nem é és . Ennek az oka az lehe , hogy a
kollégiumi lé inkább egy á mene e képez a szülői biz onság és az önálló o hon
kialakí ása közö , hiszen a hallga ó csak iskolaidőben él o , egyébkén o hon
a ózkodik a családjá al. Az albé le i lé jobban enged az önálló éle eze és e
kö e kez e ni, hiszen o má öbb elada o kell ellá ni. Tehá a kollégium a
ekin he ünk úgy, min á mene e a szülők ől/család ól üggő és ügge len éle közö .
Ho á h Ki i, Kósa Ri a Diána, Makai Vi ien, Nagy Pé e , Oláh Ko nélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok
Esz e , Szede Dó a Valé ia, Timkó Anikó – Tanulás melle i munka állalás a Deb eceni Egye emen 335
3. áb a: Elmenne-e dolgozni, ha kapna elég pénz a szülei ől?
Nem udjaTeljesen
egye é
Egye é Egye is é
meg nem is
Nem é
egye
Egyál alán
nem é
egye
Akko is elmenne dolgozni, ha kapna elég pénz a
szülei ől
60,0%
50,0%
40,0%
30,0%
20,0%
10,0%
0,0%
Lány
Fiú
Fo ás: Sajá sze kesz és
Az é zelmi üggés e ona kozó ada ok, a nemek szempon jából ol ak magya ázó
é ékűek. P obléma ese én a lányok nagyobb a ányban (58,7 %) o dulnának a
szüleikhez segí ségé , míg a iúk inkább a bizony alan agy az elu así ó álasz jelöl ék
meg. Ez azzal magya ázha ó, hogy a lányok szocializációja so án az é zelem, a
gyengeség el ogado é ékkén jelenik meg, így a későbbiekben is könnyebben
beszélnek p oblémáik ól. Ille e a nők sokkal inkább nyi o ak a p oblémák elszín e
hozásában, kibeszélésében, min a é iak. A nemek ől kialakí o sz e eo ípiák is a nők
é zelmességé e ősí ik meg. Ez egyben u alha a lányok é zelmi „ üggésé e” is. A
lányoknál nehezebben ö énik meg a le álás a en ebb emlí e ek alapján. Ez
magya áza lehe a a is, hogy a lányok o dulnak inkább a szüleikhez segí ségé
p obléma ese én. Az é zelmi üggés össze ügghe a hallga ók lakóhelyé el is. A
községből szá mazó hallga ók szüleike ke esnék meg p oblémájukkal, de
összességében a hallga ók ezzel egye is é e ek, meg nem is.
336 METSZETEK 2014/1. szám
A munka égzés mo i ációi
Vajon milyen mo i ációk ejlenek még a ia alok munka állalása mögö ? A
kö e kezőkben e e p óbálunk meg álaszolni.
Fon os helye öl be a segí ő szándék, a lányok majdnem 80 százaléka olyan munká
sze e ne, ahol másokon segí he , ezzel szemben a iúk csupán 64 százaléka sze e ne
ilyen jellegű munkahelye , mindez a hagyományos női é ék enddel magya ázha juk, a
segí és é éké szin e minden ese ben a nőkhöz kapcsolják.
A megyei jogú á osban élő ia alok 93,5 százaléka egye é e agy eljesen egye é e
azzal, hogy a későbbiekben olyan munkahelye sze e ne, ahol ize éséből magas
éle szín onala biz osí ha magának. Ezzel szemben az egyéb á osban agy
községben élő ia alok sokkal nagyobb a ányban ol ak bizony alanok, kö ülbelül 10
százalékuk nem udo állás oglalni ezen állí ás ekin e ében. Elmondha juk, hogy a
kisebb á osokban, a községekben lakó hallga ók nem annyi a pénzo ien ál ak a
leendő munkahely ekin e ében, ők a munka é éké más é ékek men én mé ik, min a
megyei jogú á osban élők.
A kollégiumban élő hallga ók majdnem 80 százaléka egye é e agy eljesen
egye é e azzal, hogy a későbbiekben olyan munká sze e ne, ahol másokon segí he ,
ezzel szemben az albé le ben élők csupán 63,6 százaléka, az o hon élők 72 százaléka.
Ez azzal magya ázha juk, hogy a kollégiumban élő hallga ók öbbsége kisebb
á osokból, al akból é keze , az ilyen elepülés o mákon sokkal nagyobb sze epe
já szik a kölcsönös segí ségnyúj ás.
Az alap okú égze ségű anyák gye mekeinek 7,1 százaléka, az alap okú égze ségű
apák gye mekeinek 5,3 százaléka nem é e egye azzal a kijelen éssel, hogy leendő
munkahelyén szabadon sze e ne dön eni sajá szak e üle én, a magasabb iskolai
égze ségű szülők gye ekei közül senki sem álasz o a ez a álaszlehe ősége . Ennek
oká abban kell ke esnünk, hogy az alacsony iskolai égze ségű szülők nagyobb
alószínűséggel dolgoznak olyan munkahelyen, ahol i kán kell önálló dön éseke
hozniuk, így gye mekeik is e e szocializálód ak. É dekes az is, hogy az é e ségi el és
diplomá al endelkező anyák gye mekei élekedése közö mindössze 3-4% el é és
mu a kozik, hozzájuk képes sokkal nagyobb a különbség az alap okú és közép okú
égze séggel endelkező anyák gye ekei ese ében (10-20%).
Ho á h Ki i, Kósa Ri a Diána, Makai Vi ien, Nagy Pé e , Oláh Ko nélia, Oláh Tímea, Oláh - Pucsok
Esz e , Szede Dó a Valé ia, Timkó Anikó – Tanulás melle i munka állalás a Deb eceni Egye emen 343
Felhasznál i odalom
Csoba Judi (2013): Munka és anulás. A első okú képzésben ész e ő hallga ók
munka apasz ala a Esély 24. é olyam, 4. szám
Gábo Kálmán (2003): Ci ilizációs ko szak ál ás és i júság. Ok a ásku a ó In éze ,
Budapes
Gábo Kálmán (2009): I júsági ko szak ál ás, Új i júsági szemle, VII. é olyam 4.
szám, 61 82. oldal. In e ne en elé he ő:
h p://www.uisz.hu/a chi um/uisz_25_gabo .pd U olsó le öl és dá uma: 2014.
januá 12.
Gábo Kálmán (2012): Váloga o i júságszociológiai anulmányok. Bel ede e Kiadó,
Szeged
Gábo Kálmán, Jancsák Csaba (sze k. 2004): I júsági ko szak ál ás. I júság az új
é ez edben. Bel ede e Kiadó, Szeged.
Gábo Kálmán, Jancsák Csaba (sze k. 2006): I júságszociológia. Bel ede e Kiadó,
Szeged
Gazsó Tibo (2013): Munkae ő-piaci helyze kép In: Székely Le en e (sze k.): Magya
I júság 2012 anulmánykö e . In e ne en elé he ő:
h p://ku a opon .hu/ iles/2013/09/Magya _I jusag_2012_ anulmanyko e .pd
U olsó le öl és dá uma: 2014. januá 12.
Ho kai Ani a (2010): Kapcsola ok. Az i júság á sadalmi kö ődéseinek na a í ái.
Educa io 2010/2. szám. In e ne en elé he ő: h p://www.edu-
online.eu/hu/le ol es.php? id= a alomso /1951 U olsó le öl és dá uma: 2014.
eb uá 26.
Nyüs i Szil ia (2013): Ok a ási helyze kép. Innen: (Székely Le en e sze k.): Magya
i júság 2012. Közigazga ási és Igazságügyi Minisz é ium, 90-126. oldal
Robe D. Pu nam (1993): A p ospe áló közösség. A á sadalmi őke és a közéle .
In e ne en elé he ő:
h p://www.kka.hu/_Kozossegi_Ada a /PAROLAAR.NSF/cimsz/CD000AD61
636B5E2C1256F76003BF77C?OpenDocumen U olsó le öl és dá uma: 2014.
eb uá 26.
Somlai Pé e (2007): A posz adoleszcensek ko a. Innen: Somlai Pé e (sze k.): Új
i júság. Szociológiai anulmányok a posz adoleszcensek ől. Budapes , Nap ilág
Kiadó
Somlai Pé e (2010): Vál ozó i júság. Innen: Educa io, 2010/2, 175-190. oldal
Te cza Gab iella (2010): A ki olódo ia alko – A posz adoleszcencia jelensége
Magya o szágon. Deb eceni Egye em, Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék.
In e ne en elé he ő:
h p://campusle .unideb.hu/dokumen umok/dok2012/Te cza_Gab iella_A_ki olo
do _ ia alko szakdolg.pd U olsó le öl és dá uma: 2014. januá 12.
Vasko ics László (2000): A posz adoleszcencia szociológiai elméle e. Szociológiai
Szemle, 2000/4. 10. é olyam In e ne en elé he ő:
h p://www.szociologia.hu/dynamic/0004 asko ics.h m U olsó le öl és dá uma:
2014. eb uá 26.

344 METSZETEK 2014/1. szám
A ia alok munkae ő-piaci helyze e KSH, Budapes , 2011. In e ne en elé he ő:
h p://www.ksh.hu/docs/hun/x p/idoszaki/pd /i jusag_munkae o_piac.pd
U olsó le öl és dá uma: 2014. má cius 10.
Az ok a ásból a munka ilágába aló á mene ké dései. OFI. In e ne en elé he ő:
h p://www.o i.hu/ udas a /oecd- anulmanyok/ok a asbol-munka U olsó le öl és:
2014. má cius 10. Budapes
Magya I júság 2012 ku a ás első e edményei. 10 ké dés az i júság ól. Ku a ópon K .
Budapes . In e ne en elé he ő:
h p://ku a opon .hu/ iles/2012/02/magya _i jusag_2012.pd U olsó le öl és
dá uma: 2014. má cius 10.