1
Egye emi dok o i (PhD) é ekezés ézisei
TÁNC A MACEDÓN SZAKRÁLIS HAGYOMÁNYBAN
Bólya Anna Má ia
Téma eze ő: D . Ba ha Elek, DSc
DEBRECENI EGYETEM
Nép ajzi és Tö énelmi Dok o i Iskola
Deb ecen, 2015
2
1. Az é ekezés célki űzése, a éma kö ülha á olása
Az é ekezés célki űzése a balkáni lánc- és kö ánckincs izsgála a. A Balkán e üle én belül a
déli szlá nyel eke beszélő, o odox allású népek kul ú ájá a, azon belül elsőso ban a
macedón olkló a i ányul a ku a ás. Habá a magya nép ajzi szaki odalom oglalkozik a
Balkán kul ú ájának öbb e üle é el, és a éma a áncku a ásban sem isme e len, a macedón
e üle nép ajzi sajá osságainak szin ézissze ű eldolgozása magya nyel ű publikációban
eddig nem alósul meg.
A macedón kul ú a a Balkánon belül is a chaikusabb egysége alko , emelle a sze b
és bolgá kul ú ához iszonyí a Macedónia hagyománya jó al ke ésbé isme és ku a o
Magya o szágon. A macedón e ep ku a ási lehe őségei e Ba ha Elek p o esszo ú hí a el
a igyelmeme , amelye ezú on sze e nék p o esszo ú nak megköszönni.
Jelen so ok í ója ia al ko a ó a oglalkozik a ánc gyako la i oldalá al. A
áncmű észe i őiskola zeneelméle és ánc ö éne ok a ójakén és hi aná kén égó a
oglalkoz a ja a ánc és a i uali ás kapcsola a, alamin a áncnak a ke esz ény allás ól aló
le álása az eu ópai ö éne olyamán. A balkáni áncéle el aló megisme kedése so án
emelle lenyűgöz e a balkáni lánc ánckincs i mikai és esz é ikai gazdagsága, ezé o dul
igyelme a ánchagyomány szempon jából elik um e üle e képező balkáni olkló , azon
belül a ejlődés ko ábbi ázisában le ő o odox e üle ek, a bolgá , macedón és sze b olkló
i ányába.
A ánc ö éne ko ábbi kul ú ájá ő ző lánc- és kö ánchagyomány alkalmasnak lá szo
a a, hogy i uális jelen ésben megma ad áncok izsgála á al meg alósuljon a ánc és a
néphi a chaikus é egei közö i, alamin a ánc és ke esz ény hi elemek közö i el é eleze
kapcsola el é képezése.
A lánc- és kö ánchagyomány izsgála a há om szin en alósul meg. Az első szin en a
eljes balkáni lánc- és kö ánckincs ájegységek sze in i, o mai és zenei sajá osságainak
el á ásá al a macedón lánc ánckincs elhelyezés e ke ül e gazdag ánckul ú ában. A második
szin a szokáskö nyeze ben aló bemu a ás és é elmezés, a ha madik szin pedig az
ünnepekből kiemel e, o mai (mo i ikai, plasz ikai, i mikai és dinamikai) alamin
jelen ésbeli szempon ok alapján aló elemzés.
3
A áncok izsgála ának e ema ikája kö é egy bő ebb, szin e izáló módon a magya
nyel ű szaki odalomban eddig nem á gyal anyag épül el. Ennek első kö e a szokások
észle es leí ása és a chaikus é egeinek és mai állapo ának megha á ozása. Még szélesebb kö
a macedón olkló e üle nép ajzi sajá osságainak az é ekezés ke e eihez iszonyí o
észle es el á ása.
Az é ekezés ő émájá képező macedón olkló e üle a Gö ög Köz á saság és a
Bolgá Köz á saság e üle é e is ki e jed, de a izsgála a ku a ás jelenlegi ázisában csak a
Macedón Köz á saság e üle é e i ányul. E e üle en belül sem á gyalja a nagyszámú, ö ök
időkben iszlám hi e é í e macedón lakosság hagyományá , i is csupán az o odox allású
lakosság hagyományai a szo í kozik.
A szokásleí ásokban észle esen jelennek meg a macedón hagyomány olyan máig
megő zö agy a XX. század égéig élő szokásai, amelyek a magya szaki odalomban nem
agy csak ke ésé isme ek, de olyan is alálha ó közö ük, amely ől sem a balkáni, sem pedig
a macedón olkló ku a ás nem publikál e edményeke . Előszö jelennek meg magya nyel en
az egyes áji csopo ok ájszó á ai is.
A konk é áncok izsgála á al az é ekezés ké ő célja: 1. A ánchagyomány
szempon jából elik um e üle nek számí ó macedón hagyományban a i uális jelen ésű áncok
el á ása, a áncoknak a néphi a chaikus é egei el aló iszonyának izsgála a. 2. Annak a
ké désnek a meg álaszolása, hogy i uális áncok közö alálha ó-e ke esz ény jelen ésű ánc.
Ezek a célok nem isme e lenek a áncku a ásban, a áncan opológiai ku a ásokban, azonban
az é ekezésben a izsgála megközelí ése ezek ől el é ő. A ánc i uali ásának izsgála a
annyiban új megközelí ésű, hogy a izsgálódás a néphi i ányából indí ja el, és kísé le e esz
a néphi ku a ásának és a áncku a ás egyes e edményeinek összekapcsolásá a, alamin a
ke esz ény jelen és ke eséseko egyes ké déseke a eológia szemszögéből izsgál. A néphi
ku a ás ille e a eológia és a áncku a ás e edményeinek szin e izálásá a ö ek ő e edmények
elszó an, és inkább a néphi ku a óinak publikációiban jelen ek meg eddig.
2. Az alkalmazo módsze ek ázolása
a. A nyel elsajá í ása
Az an opológiai módsze nek meg elelően a izsgálandó közösségbe aló beilleszkedés első
ázisa a nyel elsajá í ása ol . Ez egyben az egész (a Macedón Köz á saság e üle é ekin e
4
min egy ké millió ős) közösségbe aló beilleszkedés is jelen e e, amin az a kö e kezőekből
lá ha ó.
A nyel meg anulásá al ahhoz a néhány száz ős közösséghez csa lakoz am, amely ma
Magya o szágon macedónul beszél. E közösség e emes észe a gö ög polgá hábo ú idején
gö ögo szági kisebbségi lé ből, menekül kén é keze Magya o szág a. A még gye mekkén
é keze menekül ek okonai ma nagy észben a Macedón Köz á saságban élnek, így
magya o szági lakosokkén is szo os kapcsola o ápolnak mai anyao szágukkal.
A macedón közösséggel aló kapcsola el é el másik szála a nyel elsajá í ásának első
ázisához kapcsolódo . Ez a öbb é izedes múl a issza ekin ő ELTE Szlá Filológiai
Tanszék ke e ében működő Macedón Nyel i Lek o á ussal, a lek o asszonnyal és a
Magya o szágon munká állaló macedóniai isme ősei el, alamin a lek o á ussal jó iszony
ápoló macedón nagykö e el aló megisme kedés jelen e e. Ez közös, hosszú á ú
udományos, udománynépsze űsí ő és kul u ális p ojek ek elindí ása kö e e. Ezek az
isme e ségek a szin e mindennapi kapcsola a ás é én, elősegí e ék a macedón közösségbe
aló beilleszkedés magya o szági helyszínen ö énő meg alósí ásá .
A lek o á ussal közösen el e ük a kapcsola o a Szkopjei Egye em E nológiai és
An opológiai In éze é el, Ma ko Cepenko Folkló In éze é el alamin a Tanec Állami
Népi Együ essel, amely későbbi udományos együ működés alapja le .
A nyel udás ökéle esí ése, a közös p ojek ek sze ezése és a célzo e epmunka
előkészí ése, ki i elezése 2011 és 2014 közö á lagosan élé enkén ké alkalommal, min egy
ké he es macedóniai a ózkodás jelen e .
A macedón kul ú á al és nyel el aló mélyebb megisme kedés a Szkopjei Szen
Ci ill és Me ód Egye em ál al Oh idban sze eze , A Macedón Nyel I odalom és Kul ú a
Nemze közi Szeminá iumain ud am meg alósí ani. A szeminá iumon aló ész é el a
Macedón Köz á saság, a célzo macedóniai e epmunkáka pedig a magya o szági Campus
Hunga y p og am ámoga a, segí ségüké e helyen sze e ném köszöne eme ki ejezni.
b. A izsgál közösségbe aló beilleszkedés
A macedóniai és a magya o szági a ózkodás ala a macedón közösségbe aló beilleszkedés
szin e pá huzamosan alósul meg. Te epku a ókén , macedóniai u azásaim so án sokszo
magam ol am köz e í ő a Magya o szágon élő és kin lakó macedónok közö . A szűkebb,
célzo e epmunkák kisközösségeibe aló beilleszkedés a Macedóniá á szö ő isme e ségi
hálóza oknak köszönhe ően belesimul a nagyobb közösségbe aló in eg ációba.
5
Az egyé es célzo e epen aló a ózkodás , mely nem ol meg alósí ha ó, a célzo
ö id e epmunka, ö id issza é ések, az ada közlőkkel a ilághálón ke esz üli olyama os
kommunikáció, és az anyao szágukkal szo os kapcsola o ápoló magya o szági macedón
közösséggel aló kapcsola a ás helye esí e e, mely az in o mációgyűj ésnek bizonyos okú
kon inui ás biz osí o , és a olyama os kommunikáció kijelöl e helyeme az egymással
sze eágazó kapcsola endsze enn a ó macedón lakosság megisme közösségeiben.
Az Égei-Macedóniából menekül közösség nem csupán az é ekezés émájában kínál
é dekes izsgála i e epe . A gö ögo szági kisebbségi lé ből gye mekkén egy idegen o szágba
é kez e, a öbbségi kul ú ájú o szág magya o szági kisebbségéhez so ol a sajá os éle u aka
já ak be. Velük öbb ipo o készí e em, melynek so án kö onalazódo a macedón
ö énelem p oblémáiból adódó sajá os helyze , annak leszű ődése a magya o szági macedón
kisebbség köznapi gondolkodásában.
Macedóniában a beilleszkedés kezde e a udományos szakmai közösséggel aló
kommunikáció megkezdése ol . Ez nem csak a szaki odalomban aló ájékozódás és a
udományos e edmények megisme ése mia on os, hanem azé is, me Macedóniában, a
ö énelmi áziskésés és az u banizáció későbbi megkezdődése oly án a á osi embe ek sem
szakad ak el a idék ől. Miközben a Macedón Köz á aság lakosságának min egy ele
Szkopjéban él, öbben enn a anak egy inga lan a szülő alujukban is, aho á a nagyobb
ünnepekko hazamennek. Ku a ó és ada közlő isme őseim közül öbb oly a magas
szín onalú zöldség e mesz és , bo ászkodik agy mezőgazdasági munká égez. A mai á osi
köznapi éle ben is alálunk a chaikus jelenségeke , ilyen például a endég ogadás i uálisan
kö elező ol a.
A célzo e epmunka előkészí ése ehá Macedóniában a á osi a ózkodással is
széleskö ű megalapozás nye , egyú al lehe ő é e e a e epen még élő a chaikus szokások
lelőhelyeinek megisme ésé , amely szin e csak isme e ségek alapján lehe séges, egyes
szokásoknak a nép ajzi ku a ásokban aló megjelenésének hiánya mia .
A célzo ö id e epmunkák Kicse o á osban és kö nyékén, Makedonszki B od
á osban és Po ecse égióban, Rado is á os kö ze ében és a Bigo szki Szen János monos o
köz e len kö nyeze ében a mijak égióban ol ak. A alusi e epmunka so án a lakosság jó
kommunikációs képessége oly án az ada ok gyűj ése a kö e len beszélge és o májában ol a
legcél a eze őbb. A e epmunká az ada közlőkkel aló előze es megisme kedéssel, az egyes
ünnepek idején egyhe es a ózkodással, ünnepenkén ké -ké in e jú al, későbbi alálkozások
so án kiké dezéssel, ille e a magya o szági a ózkodás so án in e ne es kiké dezéssel
alósí o am meg.

6
A macedón olkló al aló kapcsola ké i ányú ol . A gyűj és melle macedón
olkló népsze űsí ő és ku a ásnépsze űsí ő p og amok sze ezésé kezd ük meg az ELTE
Szlá Filológiai Tanszékének Macedón Nyel i Lek o á usá al. A magya o szági macedón
nyel i és olkló ku a ások elősegí ésé e, alamin a gyűj ések anyagainak endsze eze
á olása és nyil ánossá é ele é dekében közösen lé ehoz uk a digi ális anyagokból és
köny állományból össze e ődő Macedón Folkló Ada bázis . Ennek alapjá az ö száz
nép ajzi, e nológiai émájú köny melle sajá macedóniai e epmunka so án készí e o ók
és ideo el é elek, egyes e epmunka beszámolók, e epmunka napló ki ona ok, ille e
in e júk ki ona ai képezik. Az ada bázis min egy 2000 é el eszi ki.
A macedón olkló népsze űsí ése ol a célja a budapes i macedón olkló együ es
lé ehozásának. Az Oh id Macedón Folkegyü es az é ekezés í ója alapí o a és eze i. Az
együ esben aló munka a macedón olkló al aló kapcsola o gyako la o ien ál módon
segí i. Emelle e epe a macedón közösséggel aló kapcsola a ásnak is, melynek agjai az
együ es ál al sze eze áncházak ak í ész e ői. Az együ es nem csupán a macedón
olkló gyako la i ápolásá , hanem a macedón olkló ku a ásá is segí i. A Macedón Folkló
Ada bázis é elei az együ es honlapján kialakí o sajá elüle en kap ak helye , és ke ülnek
olyama osan el öl és e. (h p://www.macedon.hu)
c. Vissza é és
A helyszín e aló issza é és a kicse ói e epmunka ese ében az ünnep időpon jában, a öbbi
e epmunka ese ében az ünnepen kí üli időben ud am biz osí ani. Emelle az ada közlőkkel
aló más helyszíni alálkozások és beszélge ések ad ak újabb ada oka . I emlí endő meg,
hogy a Lázá nap Inye o alubeli (Rado is kö nyéke) ma elő szokásá ól az o szág másik
elében lakó kicse ói ada közlő ől sze ez em udomás .
A macedóniai e epmunka és a magya o szági macedón közösségben aló gyűj ő
e ékenység so án a közösségek öbb agjá al ba á i iszony alakul ki, emelle a gyűj és és a
macedón olkló magya o szági népsze űsí ése az ado közösségek pozi í eakciójá ál o a
ki. A szóbeli megnyil ánulás melle ennek í ásos bizonyí ékai, a kicse ói olkegyü es
köszönő okle ele és a macedón állam nagykö e ségi ki ün e ése a macedón nyel és olkló
magya o szági ápolásáé .
7
d. A izsgála
A izsgála a macedón hagyomány kalendá is ünnepeinek ük ében alósul meg. Az ünnepek
ki álasz ásának szempon jai a gazdag szokáshagyomány, ezen belül is elsőso ban a i uális
ének és ánchagyomány ol ak. A macedón e epen ennma ad , a szlá oknak a Balkán a aló
bejö e ele elő i időkben gyöke ező i uális éneklés el álasz ha a lan egysége képez a
hagyomány egyes szokáskö ei el. Meg igyelhe ő, hogy a i uális éneklés a szokásokkal
együ él és elük együ is hal ki. Ezek közül néhány szö eg sajá o dí ásban ke ül a
szö egbe, némelyikük magya nyel en elsőkén , ille e sajá publikációból idéz e.
Az é ekezés ő céljához kapcsolódóan a gazdag hagyományú ünnepek közül nem
ke ül ek izsgála a azok az egyébkén é dekes ünnepi szokáskö ök, amelyeknek a
ke esz énységgel jelen ésbeli és kö ö időpon beli kapcsola uk sincs. Ilyenek ol ak a dodola
és a uszália. A élközépi maszkos já ékok is csupán a ka ácsonyhoz kö ődő időpon ú koleda
szokáshoz a ozóan ke ül ek á gyalás a.
A e epmunka helyszínei olyan ájegységek, al ak ol ak, amelyek a chaikus ünnepi
szokáshagyományuka máig ő zik. A Macedón Köz á saság e üle én még a múl század
kilenc enes é eiben is el e jed ol az a chaikus szokások meglé e, azonban ezek közül má a
öbb el űn a e ep ől. A ma is élő ünnepi hagyományoka a macedón lakosság é deklődése is
kísé i, azonban ezek mégis a e epku a ások ke éssé el á e üle é képezik.
A e epmunká a ki álasz o szokások és helyszínek a kö e kezők:
1. a koleda és a badnik es e S ipben és kö nyékén
a. a koledá al aló kapcsola a é én a dzsoloma élközépi d ama ikus szokáskö
Ka ada ci kö üli al akban, őkén Begnis e aluban
2. a ízke esz ünnepkö e Kicse o kö nyékén, őkén La csani aluban
3. a Lázá nap ünnepkö e Rado is kö üli e epen, őkén Inye o aluban
4. a hús é ünnepkö e Po ecse e üle en
5. a Gyö gy nap ünnepkö e a mijak égióban
A e epmunkának az é ekezés anyagához kapcsolódó gyűj ö ada állománya min egy
500 o ó, 100 ideo el é el, 8 in e jú, e epmunka naplók, meg igyelés dokumen áló
jegyze ek és kiké dezések anyagá a almazó jegyze , alamin ada közlők ől és ku a ók ól
szá mazó kézi a ok. Az é ekezés emelle igénybe e e nép ajzi ku a ók e epmunkáinak
publikál ada ai és szí es közlései . Ezen kí ül egye emi szakdolgoza ok és helyi gyűj ők
publikál ille e ilághálón közzé e ada ai ille e a macedón média hagyományoka
8
bemu a ó kis ilmjei és beszámolói is elhasználás a ke ül ek a szokások izsgála ához. U óbbi
ada o ás jellegze esen a S ip ő é i koleda és a Begnis e alubeli dzsoloma szokáskö é ől
szolgál a o in o mációka .
Az eu ópai áncku a ás sokáig bizonyos o malizmus jellemez e, ma má azonban
helye kapo a ku a ásban ánc szélesebb kö ű, szokáskö nyeze ben elhelyeze és mélyebb
jelen ésbeli, a almi izsgála a is. Jelen so ok í ójának meggyőződése, hogy egy ánc alódi
é elmezése nem csak hogy nem szakí ha ó ki a kö nyező szokásból, hanem a szokás
jelen éséhez aló mély kapcsola a mia csak úgy é elmezhe ő igazán, ha az ado
szokás endsze – melynek csupán egy sze es észe a ánc – lehe őségeinkhez mé en minél
nagyobb mélységében megisme jük. Ezé e e az é ekezés észle esebb izsgála alá az
egyes ünnepek szokáskö ei , szokásai és szokáselemei .
A ánc izsgála a a há e é képező szokás jelen és é egeiből indul ki. Az é ekezés
nem csupán a ki ejeze áncoka , hanem egyes mozgásos já ékoka és i uális
mozdula endsze eke is izsgála á gyá á esz. Leg on osabb pon ok ol ak a unkció
megha á ozása, a szokásokhoz aló iszonyulás, alamin a szokások ke esz énység elő i és
ke esz ény elemeinek a alma a ánc jelen és é egei el aló össze e ésben. A izsgála so án
az e ede i ké dések melle újabb ké dés e ődö el, jelesen az, hogy a i uális jelen ésű ánc
mennyi e illeszkedik az ünnep jelen és endsze ébe és milyen ko elációban lehe azzal.
3. Az e edmények ézissze ű elso olása
1. A macedón olkló e üle , jellegze ességei alapján elsőso ban ké ész e osz ha ó a
Va da olyásának men én, kele i és nyuga i ész e. A ö énelmi külön ejlődés öbb nép ajzi
jellegze ességben, a ánchagyományban és a népszokásokban is meg igyelhe ő. Ez a ha ás is
be olyásol a a e epen jellegze es módon kialakul ízke esz i és Lázá napi szokáshagyomány
e üle i eloszlásá . A ájegységek megha á ozása a macedón szaki odalomban a nyuga i
e üle ek mijak és b szjak égiójá ekin e egyé elmű, míg a kele i e üle eken ké déseke e
el. A XIX. században a kele i idékeke gazdaságilag és szellemileg ejle ebb éle
jellemez e, min az elzá abb nyuga i ész . (Oh id kö nyéké az é ekezés nem izsgál a.) Az
ö á gyal idék közül ke ő-ke ő egymás közelségében Kele - és Nyuga -Macedóniában
helyezkede el, míg az ö ödik e üle egy sajá os e epen, a mijak e nikai csopo égiójában.
Sajá osan be olyásol a Macedónia kul ú ájá az iszlamizáció, ez az egyik oka az iszlám hi ű
lakosság mai nagy számának. A jelenség a á gyal e üle ek közül a mijak égió
9
hagyományában mu a kozik meg e ő eljesen. Ma a macedón al ak e ős lakosság ogyás
mu a nak, amely má a XIX. században megindul , a második ilághábo ú u án pedig
ele ősödö . Azonban a lakosság ezeke a al aka nem hagy a el eljesen, a nagyobb
ünnepek e a lakosok issza é nek.
2. A macedón e epen ma az é kö ünnepeihez kapcsolódóan alálha ók elújí o ,
o ábbélő, de á alakul unkciójú, alamin a chaikus szokásaika meg a ó ünnepek.
U óbbiakban megmu a kozik a macedón néphi jellegze essége, a ke esz énység elő i é egek
igen e ős jelenlé e.
3. A macedón ánchagyomány sze esen helyezkedik bele a balkáni szlá o odox
e üle ek ánchagyományába, azokkal közös ulajdonságoka is elmu a . Emelle a
ánchagyomány o máiban a bolgá és sze b e üle ől el é ő, a e epen belül egységes
ulajdonságokkal is endelkezik. Ezek a napi ánnyal ellen é es haladási i ány és a
lánc ánckincs ese ében a nyíl kö ille e lánc ánc o ma kizá ólagos megjelenése. Előbbi alól
csupán i ka, őkén i uális e ede ű ki é el alálunk, míg az u óbbi ál alános szabály.
4. Az a chaikus szokáskö ök i uális jelen ésű áncoka , mozgás endsze eke és
elhomályosul i uális jelen ésű mozgásos já ékoka ő iz ek meg. A élközépi dzsoloma ánc, a
badnik es e mozgásos sémája, a Szen János komák o ója, a lázá kák mozgásos e ékenysége
máig megő iz e i uális jellegé . A hús é i já ékok a i uális nyi ó- és zá ó ánccal, a Gyö gy
napi űz kö üli ánc és a i uális mozgások a múl század második eléig ő iz ék i uális
unkciójuka élő szokáskén . A ízké ő mene és az o o o ony elújí o , a S ip á osi koleda
pedig máig élő, de e ede i i uális unkciójuka el esz e szokások. A i uális jelen ésben
megma ad áncok nagy észe ke esz énység elő i é egekhez kapcsolódik, de alálha ó
közö ük ke esz ény jelen éssel bí ó ánc is.
5. A kalendá iumi ünnepek hagyományában i uális unkcióban ennma ad áncok
sze esen illeszkednek az ünnep s uk ú ájába. Az ünnepekhez á suló i uális jelen ésű
áncok és a szűkebb é elemben áncnak nem ne ezhe ő i uális mozgásos cselekmények
mo i ikai és plasz ikai jellemzői, jelen ésbeli ulajdonságai meg elelnek az ado szokáskö
ke esz énység elő i és ke esz ény é egeinek jelenlé é , azok különállásá agy in eg ációjá
s uk ú ába helyező endsze nek.
A meg elelés olyan mé ékű, hogy egyes ünnepek ese ében a i uális ánc agy
mozgás endsze elemzéséből kiindul a is á ilágí ha nánk a ke esz énység elő i és ke esz ény
jelen és közö i iszony bizonyos ulajdonságai a. Ké jellegze es példa a ízke esz i o o és a
badnik es e mozgás endsze e, amelyeknél, ha meg o dí o uk olna a izsgála i ányá , és a
ánc, ille e mozgás endsze izsgála ából indul unk olna ki, megkap uk olna a
16

17
18