Technikos terminijos norminimo mažmožiai

Kazimieras GAIVENIS TECHNIKAI TERMINOLÓGIÁJÁNAK SZABÁLYOZÁSA APRÓSÁGOKą KNAK nevezik a technikát? A technika fejlődése a csónak, a nyíl és az íj ir feltalálásával kezdődött. Ez körülbelül 30 000 évek p. m. e. Eközben a legújabb és leglenyűgözőbb ir technikai vívmányokat alighanem az űrhajók, berendezések és su számítógépek szerkesztésével kellene ir összekapcsolni. A görög techne szó, amelyből mai technika iš kifejezésünk kialakult, az ókorban mesterséget, művészetet jelentett. ir ir Ma ez a szó csupán a munkaeszközök ne összességét jelenti, de annyira népszerűvé és meghatározatlan jelentésűvé ir vált, hogy kezdik még helytelenül is használni. Például beszélhetünk a hegedűművész technikájáról, a korcsolyázás technikájáról, a versírás technikájáról stb. ir Számunkra azonban szokatlan a technika szóval egyetlen gépet vagy mechanizmust ar (traktort, motorkerékpárt, húsdarálót stb.) nevezni. Ezért helyesen beszélve nem mondanánk azt, hogy technika közlekedik, elromlott a technika stb. ir A technika fogalma ma gépek, mechanizmusok, berendezések, felszerelések, készülékek, szerkezetek és ir szerszámok nagy sokaságát foglalja magában. A technika egyik legfontosabb fogalma alighanem a „gép”. Hamlet egykor ezt írta Oféliának egy levélben: „Örökké a tiéd, drága hölgyem, amíg az ő gépezete” is to him” („Mindig a tiéd, édesem, amíg még él a testem” szó szerint: amíg még a gépem “... bennem van”). ' su Tehát A XVI–XVII. a. században a gép szó már csak közvetlen ne jelentéssel bírt, de származékos és ir átvitt jelentésekkel is rendelkezett, például : „test”, „csalás” (vö. machinatorius „sukčius”) ir stb. A későbbi jelentések mindazonáltal nem cáfolták meg e szó alapjelentését. Ji ir kapcsolódó su technika maradt. Ir ma is fennmaradtak e szó kissé furcsa jelentései. Például az angolok a géppuskát machine-gun kifejezéssel nevezik, a suvalkijaiak a mašina szóval még a o tűzhelyet is jelölik. Néhol Kelet Litvániában a vonatot is nevezték még mašina ir szónak. Ką őseink a mašina szóval nevezték, úgy tűnik, ezt is ir iš a mašinuoti igét. Ez csak azt jelenti, hogy ne géppel csépelni a gabonát, de a tejet su szeparátorral lefölözni, a ir húst kis géppel darálni stb. ir Még a ir „byaaros P. Heropua ios B ucropum oGmecrsa. M., 1971. C. 82. 32 A pokolgép (robbanószerkezet óraműszerű mechanizmussasu l) továbbra is a ar műszaki szakterület megnevezése. A mašina terminus meghatározása („energia, anyagok és információ átalakítására szolgáló berendezés”) a „mechanikai mozgás” fogalmához kapcsolódik, ezért az elektronikus számítógép szigorúan véve nem valódi gép. A gépeket leggyakrabban munkagépekre, energetikai gépekre és információs gépekre osztják. Egyébként manapság mindenféle gépből és gépezetből százával van. Litván elnevezéseik többnyire háromféleképpen képződnek: 1) „főnév + ige” típusú összetett terminusok alkotásával, pl.: kelmų rovimo mašina — kelmarovė, žemės kasimo mašina — žemkasė, polių kalimo mašina — poliakalė, tinklų mezgimo mašina — tinklamezgė, šeivų trynimo mašina — šeivatrynė; 2) a -tuvas vagy -tuvė képzővel képzett származékok alkotásával, pl.: vaškavimo mašina — vaškuotuvas, skraidymo (lėkimo) mašina — lėktuvas, šukavimo mašina — šukuotuvė, verpimo mašina — verptuvas, kedenimo mašina — kedentuvė és 3) az összetett terminusok alkotóelemeinek lexikalizálásával, pl.: kuliamoji (kūlimo) mašina — kuliamoji, siuvamoji (siuvimo) mašina — siuvamoji, klojimo mašina — klojamoji stb. A mašina terminushoz nagyon közeli rokonságban áll a mechanizmas terminus. Ez szintén a „mechanikai mozgás” fogalmához kapcsolódik. A technikai szakemberek azonban nem hajlanak e fogalmak azonosítására. Leggyakrabban két különbséget említenek: 1) a gépek nemcsak mechanizmusokból állnak, hanem indítóvagy fékező-, ellenőrző és egyéb berendezésekből is, és 2) egyes technológiai gépekben egyáltalán nincsenek mechanizmusok. Mind a gépek, mind a mechanizmusok szoros rokonságban állnak továbbá az „apparátus”, „készülék”, „berendezés”, „eszköz” stb. fogalmával. Mindezek a fogalmak egyelőre még nincsenek rendszerezve, szabványosítva, és nem rendelkeznek szigorú meghatározásokkal. Bizonyos szóalkotási tendenciák azonban vannak ir jų amelyeket figyelembe kell venni. Például a -tuvas képzős származékok gyakrabban neveznek o meg készülékeket, mint eszközöket, a -iklis képzős származékok — pedig fordítva. A főnévi-igei alkotóelemekből su álló összetett ir terminusok többnyire készülékek és gépek megnevezései ir (pl. betonkeverő), a fordított o szerkezetű (igei-főnévi alkotóelemekbir ől álló) terminusok pedig szinte mindig csak gépek és készülékek alkatrészeit, részleteit nevezik meg ar ar (pl. szívócső). A tudományos szövegek angol nyelvről való į fordításakor viszont az ir angol machine, apparatus technic és technigue terminusok ir néha félrevezethetik a tapasztalatlan fordítót. ir Például mi a Refitgeno-- készülék terminust használjuk, az o angolok — roentgen machine (a X-ray unit mellett); mi az indítószerkezet terminust használjuk, o az angolok — launching machine; mi azt mondjuk: 3—880 33 technikai terminusoo k, az angolok csak azt mondhatják: technics; angolul a the radiological technique kifejezés azt jelenti: „röntgenológiai vizsgálati módszerek”, o ne „radiológiai technika”. Tą Ugyanez elmondható a német ir terminológiáról is: mi a melžimo aparatas, azaz fejőgép terminust használjuo k, a német általánosabb terminus pedig — Maschine; a mi kötőnőink gépekkel kötnek, a O németek — készülékekkel (Apparat). Mérj meg kilencszer... A műszaki terminológia egyik nagyobb csoportját a — mérőeszközök ir mértékegységeinek elnevezései alkotják. A mérőeszközöket egyetlen szóval ir mérőknek lehetne — nevezni. Az univerzális műszaki mérők többségének összetett elnevezése van, például: külsőátmérő- -mérő, belsőátmérő- -mérő, hézagmérő, tolómérő, mélységmérő, szögmérő. Néha csak a forma változik, például jų írják: vidmatis vidumatis ir (korábban a vidmastis forma is ir használatos volt), gylmatis giliamatis ir stb. ir A normatív formák a rövidek. Csak a mérőlapkáknak nincs külön terminusuk. Ezeket -tól mm-ig gyártják. 0,1 2000 Mérettartomány- — ok, darabonként 0,001; 0,01; 0,1; 0,5; 1; 10; 25; 100 ir 1000 mm. I$ jy készletek készüln7 ek -tól -ig 116 egységből. Ezeket a készleteket nevezhetnénk téglamérőknek. A — tolómérők – a gépészek fő mo mérőeszkö- — zei – nóniuszt, — azaz segédskálát tartalmaznak, amely lehetővé teszi az alapskála osztásrészeinek pontos kiszámítását. A nóniusz kifejezés eponim, vagyis a iš portugál feltaláló P. Nunjo vezetéknevének latin alakjából, a Nonius névből származik. Iš e kifejezésből a nonijinis melléknév ir is képződik (pl. nonijinis mélységmérő). A mikrométeres belső mérők többnyire kétfélék: pofásak és axiálisak. ir Az axiális mikrométeres belső mérő részei a következők: fej, mikrométeres csavar, hosszabbító, dob, szár, mérőcsúcsok, fék. ir Egyes litván műszaki könyvekben (pl. A. Stasiūnas „Az esztergálir yos kézikönyve” című művében és másutt) ši ezt az apró alkatrészt pontatlanul stabdis szóval nevezik. Ir ennek és ir más hasonló alkatrészeknek a szabványos elnevezése a stabdys. Mérhető továbbá rajzolótűkkel, vízmértékekkel, idomszerekkel, mérőmikroszkópokkal, szinuszvonalzókkal, autokollimátorokkal, mikrométerekkel és más műszerekkel is. A litván brėžtuvas terminus Ir kölcsönzött megfelelője, a reismusas, a mai terminológiában már nem használatos. Be továbbá egyes összetett mérőműszer-- megnevezések néha szükségtelen elemeket tartalmaznak, például: asztalra állítható MB típusú mikrométer (=asztali mikrométer MB). 34 A mérőműszerek ne használatakor néhány más szót is ir teljesen pontosan kell használni. Például a nuokrypis szó a műszaki terminológiában helyesebb, mint a nuokrypa, az išmatavimai szó mindenütt a matmenys szóval cserélendő fel, a padalijimas szó egy cselekvés megnevezés0 e, a mérőműszerek skáláin pedig csak osztások vannak stb. ir A mértékegységek nemzetközi rendszerét (SI) alapegységek7 ből áll, nevezetesen: a hosszúság métere, a — tömeg kilogrammja, — az idő másodperce, — az elektromos áramerősség amperje, a hőmérséklet — kelvinje, az anyagmennyis- — ég móljának és a fényerősség kandelája. — ir — A származtatott mértékegységek száma sokkal nagyobb. A litván jų elnevezések némileg változatosak. Szigorúan véve ezek mi szabványosítva vannak „A fizikai terminusok szótárában” (V. Azonban 1979). egyes nyelvészek elégedetlenek voltak azzal, hogy ebben a szótárban a lineáris és a szögsebesség ir mértékegységeinek elnevezései túlságosan eltávolodtak az élő nyelvtől, pl.: méter másodpercenként ( ne méter per másodpeir rc) radián másodpercenként (nem radián per másodperc). Šį A szigorítást helyre lehetne hozni. A részes esetű szerkezet azonban jól alkalmas a származtatott egységek megnevezésére. Például a * mechanikai feszültség mértékegységét helyesebb ne így nevezni: iš newton osztva négyzetméterrel, de newton négyzetméterenként és így tovább. Ezenkívül minden eponim mérési egységet kis kezdőbetűvel kell írni, pl.: newtonmásodperc, pascálmásodperc, gray per szekuridé; newton köbméterenként stb. ir A többszörös, illetve törtrészes egységek ir képzésére szolgáló nemzetközi elemek használatakor is előfordulnak különféle terminológiai következetlenségek. Ezeknek az előtagoknak a rendszere a következő: exa-(10'*), (10'5), peta-(10"%), giga-mega-kilo- (10°), -hekto-deka-d- (10°), eci- (10°), (10%), (10), ( 107"), centi- (10 2), mili-mikro-pi- (10%), ko-femto-(1- (10-*), 0~") atto- (10~%), (10-7), ir (10-'%). Ugyanezeket a nemzetközi elemeket a műszaki terminológiában más terminusok létrehozásáir ra is használják. Ezért ezen elemek jelentése a műszaki terminológiáb- - an kettős: egyszerű és specializált. Az egyszerű ir jelentések többnyire pontosan nincsenek meghatározva. Így például a mikroelem jelentése: ir „nagyon kicsi, apró, rövid” (más, azonos fajtájú tárgyakkal összehasonlítva), például mikrobusz, su mikroalkatrész, mikrohullámok; „kis méretek vizsgálatával, mérésével vagy kis energiamennyiség felhasználásával kapcsolatos”, például mikromanipulátor, ir mikrohajtás stb. su ir Ugyanez a mikroelem, amikor mértékegységek SI képzésére használják, szigorúan egyértelmű és meghatároir zott — 107*. Következésképpen az egyszerű jelentésű mikroelem 35 terminológiai ellentéte (antonimája) a makroelem (mikrofizika makrofizika, — mikrostruktūra makrostruktūra), — specializált o jelentésű elem makroellentételem mega- — (mikro azt jelzi, hogy az egység egymilliószor kisebb a rendszeuž regységnél, mega 0 pedig azt jelöli, hogy az egység egymilliószor nagyobb a rendszeuž regységnél). Ezek a dolgok azt mutatják, hogy a műszaki tudományok nyelvében sajátos antonimapárok alakulhatnak ki.“ A nemzetközi elemeket: aero-, auto-, avia-, foto-, hidro-, makro-, pszeudo-, termoés a nemzetközi előtagokat: ir anti-, hiper-, infra-, kontra-, szuper-, ultraa litván nyelvben önmagukban nem használják. Új terminusokat azonban su ugyanúgy képeznek ne velük, mint a litván előtagokkal. su A szavak litván előtagokkal való su képzésekor megváltozik az alapszó végződése (gyakran ir a neme is), o su a nemzetközi -- előtagokkal nem változik meg, pl.: srovė -- antsrovis, de palydovas antipalydovas -- (ne „palydovas“), lengvas, -- palengvėjęs, bet itin lengvas. Todėl dabar paplitęs sudėtinis technikos terminas „mikrobangė krosnelė“ yra netaisyklingas. Iš Iš žodžio „mikrobanga“ keblu sudaryti būdvardį „mikrobangis, -ė“. Geriau vartoti terminą „mikrobangų krosnelė“. Staklės, kurios neaudžia. Staklių būna įvairiausių, tačiau populiariausios jų turbūt yra 3 grupės: tekinimo, gręžimo ir frezavimo staklės. Šios grupės taip pat anaiptol nėra vienalytės. Pavyzdžiui, tekinimo staklės skirstomos į 10 tipų: 0 — specializuoti tekinimo automatai ir pusautomačiai; 1 —vienasukliai tekinimo automatai ir pusautomačiai; 2 —többorsós esztergaautomaták és félautomaták; 3 —revolveresztergák; 4 —fúróés leszúróesztergák; 5 —karusszelesztergák; 6 —esztergaés síkköszörűgépek; 7 —többkéstartós esztergák; 8 -idomalkatrészek esztergái és 9 -különféle esztergák (A. Stasiūnas professzor szerint). A marógépeket is 10 típusba sorolják, mégpedig: 0 —kúpos, | —függőleges konzolos, 2 —folyamatos maró, 3 — * Gaivenis K. Műszaki terminusok egyes nemzetközi elemekkel- //Mokslas ir technika. 1991. Nr 7. P. II 36 hosszirányú marógépek, egyoszlopos, 4 — másoló-, gravírozó-, 5 — függőleges, konzol nélküli, 6 —kétoszlopos hosszirányú marógépek, 7 —széles körű felhasználású konzolos, 8 —vízszintes konzolos és 9 —különféle marógépek (L. Kumpikas professzor szerint). Ezenkívül minden gép rendelkezik még számés betűjelekkel is, amelyek további tulajdonságaikat jelölik. A gépek altípusainak megnevezésére nem használhatók az univerzális, vízszintes és függőleges marógépek összetett terminusok. Helyettük az univerzális, vízszintes és függőleges marógépek terminusokat kell használni. Mivel a műszaki terminológiában az új keletű suklys (a kölcsönzött špindelis helyett) már kezd meghonosodni, ezért az egyorsós (=egysuklysos) és többorsós (=többsuklysos) gép terminusok sem használhatók. Nem használható a gépek osztályozási terminusaként a fokozott pontosságú gépek (=nagyobb pontosságú gépek). A kéregeltávolító gépeket helyesebb lenne kéreglehúzó gépeknek, a konzol nélküli köszörűgépeket pedig konzolmentes köszörűgépeknek nevezni. A műszaki terminológia rendezésének ügyeiben jártas A. Novodvorskis professzor „Metalų technologija” (V., 1954) című könyvében a fémesztergák megnevezésére a tekintuvės -- új szót javasolta (270. o.). Sajnos nem honosodott meg. Ma már ez a helyesbítés nem időszerű. A műszaki terminológiában több száz fontosabb pontosításra szoruló dolog van. Néhány jellegzetesebb példát tárgyalunk. Mindeddig túlságosan erősen hatott ránk az idegen terminusok formája. Például a gépterminológiában volt egy kreipiančioji terminusunk. Láttuk, hogy Túlságosan is egyértelmű orosz aktív melléknévi igenév tükörfordítása, ezért egy másik, ir hasonló kifejezéssel, a kreipiamoji szóval váltottuk fel. A csere lehetett volna határozottabb: erre a célra például tökéletesen megfelelhetett volna a kreiplé szó. Vagy egy másik példa. A réz cinkkel és su nikkellel ir alkotott ötvözetének megnevezésére egy ideig a germanizmusnak számító noizilberis kifejezést használtuk. Később ezt a litván tükörfordítással, a naujasidabris szóval váltották fel. Miért volt itt szükség fordításra? A szép ezüstszínű ötvözet megnevezésére jobban megfelelt volna a toldalékos litván új szó, a sidabrainis. A műszaki terminológiában a terminusok pontosításának minden lehetséges eszközét fel kell használni. Például a forgómozgás sebességének kiszámítására a következő képletet használják: ntk, v - amelyben a csavar n percenkénti fordulatai szerepelnek. Itt pontosabb lenne a csavar percenkénti fordulatai kifejezést használni, mert a nyelvünk lehetővé teszi a pontosabb megfogalmazást. Más nyelvek kölcsönszavainak helyettesítésére ritkább ir litván szavakat is lehet keresni. Például a gitara kifejezés a műszaki terminológi37 ában valószínűleg russzicizmus, mivel angolul a cserélhető fogaskerekekből álló hajtóműveket change-gear trainnek, a szerszámgépekét pedig —swing brackernek nevezik. Úgy véljük, hogy a gitara kölcsönszó helyettesítésére megfelelhet a litván kėmuras tájszó. Másként kellene megítélni a pičas idegen nyelvű terminust (az is előfordult, hogy pitčas alakban használták). Prof. A. Novodvorskis „Angolųlietuvių kalbų politechninis žodynas” (V., az 1958) angol pirch kifejezés legalább a követke8 ző litván megfelelőkkel szerepel: 1) gyanta, kátrány, terpentin; 2) terpentin; 3) esni, dobálni; 4) lépés (meneté); 5) középvonal; ferdeség; 6) tetőé 7) Mítosz; faanyag 8) magja. Lexikográfiailag ez a megadás teljesen pontos, mivel egy szóban ne keverednek a homonimák: pitch į 2 „kátrány" (vö. lat. pix, picis) más ir eredetű angol szó: pitch. Felmerülhet azonban a kérdés: talán a pičas anglicizmus egyáltalán nem szükséges a mi műszaki terminológiiš ánkban, talán elegendő a žiūgsnis szó? Mivel a hüvelykben való mérés manapság már, mondhatni, elavult dolog, a „pičas” kifejezés halódó szó. ir Ezért most jo már nem kellene litván ir megfelelő után kutatni. Más a helyzet a „špyžius” kifejezéssel (vagy a meglehetősen gyakran jo előforduló „špižius” változattal). Sok műszaki szakember még mindig nem akar lemondani erről a szláv jövevényszóról. Jį a „ketus” kifejezéssel kell felváltani. Noha sem Būga professzor, K. sem más etimológusaink nem állapították meg, honnan iš származik ez a szó (unokatestvérének legfeljebb csak a kerai szót lehetne tekinteni „a göcsörtös nyírfa fás kérge”), a műszaki terminológiában azonban mégis használható. A öntvények készítésére használt öntöttvasat egyébként ne öntvényöntöttvasnak, nem pedig öntvényes öntöttvasnak kellene nevezni. Új műszaki terminusok alkotásakor mindig ne csak a szóalkotási szabályokat kell figyelembe ir venni, a tendenciákat azonban nem. ir Például a szövő-, fonóés más gépeken van egy bizonyos alkatrész, amelyet siūlvedžiusnak neveznek. Mi legyen a névszói alanyeseti alakja: siūlvedis vagy ar siūlvedys? Hiszen csak a ne skylmušys, garvežys szavaink vannak, de a ketvežis és ir laikrodis szavak is. A tendencia a következő: az embereket összetett, végződéssel képzett su szavakkal nevezik -ys, 0 különféle gépek, készülékir ek, eszközö- — k, su szavakkal végződés -is. Vagyis rendszeresebb lenne csak a ne siūlvedis terminust használni, de a siūlgaudis, ir siūlkreipis. Metaforák ott, ahol senki sem várná jų Egyeseknek úgy tűnhet, hogy a metaforák csak a szépirodalomra jellemzőek, és hogy a műszaki tudomány nyelvében a jų hatás hasonló egy į koncert közben eldördülő pisztolylövéshez. Sajnos ez a nézet téves lenne. Metaforák mindenütt vannak. Metaforikus csak az ókori ne világfelfogás volt a középkorban, a tudományos világfelfogás ir azonban XVI — XVII a. (a — világegyetem egy gép, az ember egy — gép)*irnet 38 XVIII — XIX. század (J. Schmidt hullámelmélete, A. Schleicher nyelvi genealógiai családfájának ir elmélete stb. ). Metafora, az elhunyt professzor J. Pikčilingis szavaival élve, ez ugrás egyik iš eszmei szférából a į másikba. A metaforák a tudomány nyelvében leggyakrabban akkor jelennek meg, amikor intraterminológiai terminusalkotási módot alkalmaznak, azaz amikor az egyik terület szakemberei a másik terület szakembeiš reitől kölcsönöznek terminusokat. A terminológiában tehát főként megnevező (nominatív) metaforák vannak. Azonban néhány predikatív metafora is ir előfordul. Mindegyikjų ük természete mindig kettős, abból áll, iš amit összehasonlítanak (a ir témából), su és abból, amivel összehasonlítanak (a rémából). A műszaki tudomány nyelvében sok metafora nemzetközi tükörfordítás. Például a képcső vagy elektroncső hengeres része, amelybe az elektronágyút beolvasztják, csak a litván nyelvben ne vadinakakleliu, angol elnevezése neck, német ma ir ir Kolbenhals, francia col ir tube. du Vagy egy másik példa. Nem tudni, milyen nyelven beszélt az a mérnök, akinek élénk képzelőereje volt, és a ir szomszédos menetmene2 tek csúcsai vagy aljai közötti távolságot a mi žingsnis szavunknak megfelelő kifejezéssel nevezte el. Most azonban már csak a ne meneteknek, csavaroknak, fogaskerekeknek, valamint a csigáknak van osztásuk (nem azoknak, amelyek a talajt ássák, hanem a trapézsu vagy hasonló trapézmeį netű csavaroknak). Így a műszaki tudomány nyelvében az egyik metafora egy másik metaforáir su val ütközhet. A technikai metaforáknak megvan a maguk logikája. Leggyakrabban a téma és a réma alakjának, helyzetének, funkcióinar ak hasonlósáir gán alapulnak. Korántsem mindegyikük indokolt ne azonban. A predikatív metaforák meggondolatlan használata gyakran stílusbeli közhelyeket hoz létre, a megnevező metaforák pedig növelik a 0 tükörfordítások számát, és így akarva-akaratlanul a terminusok ir helyességének határán egyensúlyoznak. ma Ezért a műszaki terminológiában gyakran jogosan kerülik a túlságosan szemléletes terminusokat. Például régebben (év előtt) 20—30 a halálpont terminust használták (vö. angol dead center, német Totpunkt, francia point mort, orosz meprsas Touxa ją o ma a mechanikai terminológiájában már a nyugalmi pont terminussal helyettesítik. Prof. A. Novodvorskis „Műszaki szótárában” (1949) a nagyolvasztót még összetett terminussal, krosnis aukstuolé nevezték. Ez a kifejezés mára már feledésbe merült. 3 Huxnrnna C. Cewaxrnaecknū anann3 sauxa nayku. M., 1987. C. 37 39 Mindazonáltal továbbra sincs egyetértés abban, hogyan kellene nevezni az olvasztókemence rakodónyílását — zsebnek vagy valami másnak. A „Ruszin–litván politechnikai szótárban” a pyamuū kapman orosz terminus litván megfelelője rūdos bunkeris. Az üvegipari szakemberek még az olvasztókemence torka terminust is használták. A litván nyelv szótárai nem adják meg a kišenė szó ilyen jelentését, nyilván azért, mert teljesen idegennek tartják a litván nyelvtől. Ezt a metaforát nem kellene beengedni a műszaki terminológiába, noha egyes szakemberek önkényesen erőltetik. * A túlságosan szemléletes terminusokat kerülve, de azokat elkerülni nem tudván, a műszaki szakemberek a terminológiai metaforákat a szövegben ją gyakran idézőjelbe teszik, ezzel próbálva jelezni, hogy ezek nem valódi terminusok. Ezt nem kellene tenni, annál is inkább, mert a frazeologizmusokat sem tesszük idézőjelbe. ** * Köszöntjük a magyar terminológia elkötelezett művelőjét Kazimieras Gaiveniszt, aki megérte érett hatvanadik életévét. Hosszú életet! * * * * Így keletkezett például a Vilniusi Egyetem ir Panevėžysi „Ekranas” gyárának kiadásában megjelent „A kineszkópgyártás terminusainak ötnyelvű szótára” (V., 1990). 40