Sudėtinių terminų vartosenos netikslumai

Albina AUKSORIŪTĖ A TÖBBSZAVAS TERMINUSOK HASZNÁLATÁNAK PONTATLANSÁGAI A többszavas terminusok lehetnek két-, háromvagy négyszavasak, ritkábban ir iš pedig ennél több szóból is állhatnak. Ezeket egy fő elem alkotja, amely általában főnév, valamint meghatározó elemek, ir jį jelzők. — E jelzők leggyakrabban melléknevek, melléknévi igenevek vagy főnevek birtokos esetei. Ebben a rövid tanulmányban néhány többszavas terminus elemeinek használatában előforduló pontatlanságot tárgyalunk. A példákat főként iš terminológiai szabványtervezetekből vettük. A szabványok terminusairól már írt K. Gaivenis „Néhány gondolat a terminusok szabványosításáról” című tanulmányában, a „Terminologija*” második számában. Az összetett terminusokban a fajta megjelölésére a melléknevek és igenevek névmási formái használatosak, pl.: természetes ir (természetes) szárítás, forró (forró) szárítás, visszaváltható (= (visszaváltható) göngyöleg, szétszedhető (= (szétszedhető) göngyöleg, nem szétszedhető (= (nem szétszedhető) göngyöleg, (= összecsukható (összecsukható) göngyöleg, zárható (= (zárható) göngyöleg, nyitott (nyitott) (= göngyöleg, a fa maximális (maximális) (= zsugorodása, a fa maximális (maximális) (= duzzadása stb. (= (= ir Mint már említettük, az összetett terminusok jelzőinek legjellemzőbb kifejezőeszközei nemcsak a melléknévi ne igenevek, hanem a ir főnév birtokos ir esete is. Előfordulnak olyan esetek, amikor a birtokos eset helyett helytelenül más eseteket használnak. A részes esetet akkor használják, amikor a tárgy rendeltetését kívánják hangsúlyozni, a birtokos esettel inkább a o fajtát emelik ki, tehát ahogy írta K. Ulvydas szerint a megnevezésekhez teljesen megfelelő a birtokos eset, mert ilyen esetekben legalább részben iš bizonyos rendeltetési ir árnyalatot hordoz. Így a terminusokban a részes esetet birtokos esetre kell cserélni, pl.: (= próbadarabokhoz való előgyártmány (= próbadarabok előgyártmánya), (= oszlopokhoz való rönk oszlopok rönkje), talpfákhoz való rönk talpfák rönkje), rönk !Ulvydas K. Žiupsnelis gyógyszerészeti és orvosi nyelvi szakkifejezések vagy egyéb kifejezések //Kalbos kultūra. 1971. 21. összefüggés. 3. o. 47 forgácsokhoz (= forgácsrönk), lemezekhez való faanyag (= lemezfa), tüzelőanyagként használt apríték (= tüzelőanyag-apríték). A terminusokban a helyhatározói eset használata szintén kerülendő. Ezt is birtokos esettel kell helyettesíteni, pl.: buborék a felületbevonatban (= a felületbevonat buboréka), hézagok az alkatrészek kapcsolatában (= az alkatrészkapcsolat hézagai). Számos pontatlanság akkor keletkezik, amikor a terminusokban eszközhatározói esetet használnak. Amikor az eszközhatározói eset az eszközt fejezi ki, pl.: ecsettel történő festés, hengerrel történő festés, az ilyen terminusokat nem kell kijavítani. Az eszközhatározói esetet azonban melléknévvel vagy igenévvel kellene helyettesíteni, amikor módot fejez ki, pl.: bemártással történő festés (= (= bemártó festés), ráöntéssel történő festés (= öntőfestés), sugárirányú ráöntéssel történő (= festés (= sugárfestés), elektrolitikus leválasztással történő (= festés (= elektrolitikus leválasztó festés), levegő nélküli szórással (= történő festés (= levegő nélküli szórófestés). A terminusokkal szemben számos követelményt támasztanak. Fontos, hogy a terminus csak ne egyértelmű, szabályos, pontos, képzési szempontból alkalmas, ugyanakkor ir rövid legyen. Különösen fontos, hogy az összetett terminusok a lehető legegyértelműbbek és ir rövidebbek legyenek. Az összetett terminusok használatának egyik fontos pontatlansága a leíró szókapcsolatok alkalmazása, amelyeket ir rövidíteni, terminussá alakítani kellene. A szakemberek által használt terminusokbir an előforduló határozói igenévi, névutós és egyéb szerkezetek kerülendők, pl.: ją į a hordó vízbe (= merítéssel végzett vizsgálatai merítéses hordóvizsgálatok), a deformáció (= sebessége fa vizsgálatakor a fa próbatestének deformációs sebessége), a (= többszörös használatú göngyöleg többször használatos göngyöleg), a közlekedési (= intézmények várótermeinek bútorai az állomási várótermek bútorai). Az összetett terminusok másik hibája a nem megfelelő szórend. A jelzett szó a jelző után álljon, pl.: tömeg po bruttó bruttó tömeg), tömeg nettó (= nettó tömeg). (= Ha a több szóból álló terminusbir an több jelző van, akkor először az egyeztetett, melléknévvel vagy igenévvel kifejezett ar jelző áll, po to — a főnév birtokos esetével kifejezett nem ir egyeztetett jelző, és csak ezután az összetett terminus fő eleme, amelyet az említett jelzők jellemeznek, pl.: a fa keresztirányú metszete a fa keresztmetszete), a fa (= hosszirányú metszete (=hosszirányú faátmetszet), a fa sugárirányú átmetszete 48 (=sugárirányú faátmetszet), a fa abszolút nedvességtartalma (= a fa abszolút nedvességtartalma), a fa relatív nedvességtartalma (= a fa relatív nedvességtartalma), a fa átlagos egyensúlyi nedvességtartalma (= a fa átlagos egyensúlyi nedvességtartalma), a fa hosszirányú duzzadása (= a fa hosszirányú duzzadása), a próbatest munkarésze (= a próbatest munkarésze). A cikkben az összetett terminusok pontatlanságainak és hibáinak csak egy részét tárgyalták. Az összetett terminusok használatakor figyelembe kell venni a terminusokkal szemben támasztott minden egyéb követelményt. 49