Lietuviškasis Logo pasaulis

LITVÁN LOGO A VILÁG már Ne régen örömmel su olvastuk a számítástechnikai szakértő V. Dagienė könyvét „Utazás a į számítógépek országában” Ma [1]. örömmel üdvözölhetjük új, társszerzőivel együtt írt könyvét su T. Balvočienė ir A. Klupšaitė által írt könyv „Logo kézikönyv” (V., 1966. 248 o.). Az Oktatási és Tudományos Minisztérium által ir kiadottként ajánlott ir Nyílt Litván Alapítvány pénzeszközeiből. A Logo, ahogyan az előszóban is olvasható, pedagógiai ir filozófia és programozási ir nyelv. E nyelv szerzőjének, a — világszerte ismert amerikai mo tudósnak S. Papert — célja egy olyan számítógépes rendszer létrehozása volt, amely vonzó a gyermekek számára, ir ösztönzi őket arra, hogy minél többet tudjanak meg, tapasztaljo anak és tanuljanak, és mindenekelőtt jų megfelel kreatív hajlamaiknak. A könyv tárgyalja az IMB személyi számítógépek „Logo Writer” rendszerek litván változatának parancsait. A kézikönyv középiskolai tanároknak, diákoknak, valamint minden, a rejtélyes Logo-világ iránt érdeklődő gyermeknek szól. A könyv három részből áll. Az első részben röviden bemutatja az ma su alapvető A Logo nyelv fogalmaival. A második részben valamennyi parancsot tárgyaltuk. A végrehajtott műveletek hasonlósága alapján öt csoportba į soroltuk őket: lapok, 1) grafika, 2) szöveg, 3) programozá4) s, számítógép. 5) A könyv harmadik része függelékek — gyűjtemény14 e. Itt ir található a rövid „Logo Writer” parancsleírás, amely a lapok, a grafika, a szöveg, a programozás és a számítógép parancsait, az egér rövid ir bo su jellemzését, a billentyűk ir leírását, a „Logo ir A „Writer“ rendszerüzeneteinek megjelenítése, ir kapcsolat su DOS: könyvtárak és fájlok, színek, hangok, ir frekvenciák, kódtáblák, még a számítógép ir és „Logo A „Writer“ rendszer szakkifejezéseinek jegyzéke. A könyv végén feltüntették a felhasznált ajánlott szakirodalmat. ir Ez azt mutatja, hogy a könyv átgondoltan, ir meglehetősen módszeresen íródott. Ją nem unalmas olvasni. A gyerekek a könyv főszereplőjének, a Teknőskének különféle parancsokat adhatnak, amelyeket neki végre kell hajtania, például: imkkaukę įprkaukės (įprastos kaukės) keiskfoną keiskkaukes, 30, keisksiaskaukes keisksp 58, 83, 58, (színváltoztatás) 84, engedélyez55, zea 28, rajzszöveg módosítását törlőmező (törölje a parancsmezőt) 51, Jelutána 86 ir stb. E parancsok 89 elnevezésének írásmódja akár kétségeket is ébreszthet. Másfelől viszont, ahogy a szerzők rámutatnak, „A Teknősbéka szavai kissé sajátosak: mindaz, ami betűkből és számjegyekből, sőt más jelekből áll, szónak minősül” (32). Így a könyv egyszerű, kissé gyermeki stílusa mintha segítene megteremteni a Teknősbékával folytatott beszélgetés képét. És milyen nyelven zajlik ez a beszélgetés? Általában a feltételezett párbeszéd nyelve világos, gördülékeny és helyes. Íme egy-két példa. „A Teknőcnek van egy ecsetje, ezzel rajzol vagy vonalakat húz, alakzatokat színez ki. Az ecset a Teknőc hasa alatt, éppen középen található. Néha azt szeretnénk, hogy a Teknőc mozgás közben rajzoljon, máskor pedig azt, hogy ne rajzoljon. Ehhez meg kell tanítani arra, hogy felemelje és leengedje az ecsetet. Az eisim parancs a Teknőc további állapotát határozza meg: csak mennie kell, nem kell rajzolnia, ezért az ecsetnek felemelt állapotban kell lennie. Tehát e parancs után a Teknőc mindaddig úgy mozog, hogy semmit sem rajzol és nem színez ki, amíg meg nem változtatjuk az állapotát. A teknőc csak akkor tud rajzolni vagy színezni, ha az ecsetje le van eresztve. A presim parancs a Teknőc állapotát határozza meg: ezután rajzolni fogunk, ezért le kell ereszteni az ecsetet“ (70—71). „Kezdetben a Teknőc felfelé — észak felé — néz. De íme, megparancsoltuk, hogy forduljon el az egyik irányba, majd a másik irányba — és már nem világos, milyen irányba néz most a mi Teknőcünk... Megkérdezhetjük a —kryptis parancsot, és olyan számot kapunk, amely kifejezi a szöget a Teknőc kezdeti helyzete (0 fok, amikor észak felé néz) és a jelenlegi helyzete között“ (77). A könyvben meglehetősen sok matematikai és számítástechnikai szakkifejezés található. Annak érdekében, hogy a tanulók jobban megjegyezhessék ezeket a kifejezéseket, más betűtípussal nyomtatták ki őket. Többségük helyes, például: burkoló katalógus 210, beviteli billentyű 168, változó 38, valós számok, egész számok, negatív számok, pozitív számok 31, alkatalógus184, nyomtató 168, aktív lemez 183, aktív katalógus 184 stb. Egy-egy kifejezés vagy lexikai elem helyességével azonban lehet vitatkozni. A szerzőnő azt a különleges lapot, amelyen a szükséges információ szerepel, emlékeztetőnek (31) javasolja nevezni. Pontosabban egy ilyen lapot emlékeztető feljegyzésnek lehetne nevezni. Ez a szó nyelvünkben éppen ebben a jelentésben használatos [2]. Ezért teljesen természetes, hogy a számítástechnikai szakemberek megpróbálják terminussá tenni, és az emlékezet terminus helyett javasolják használni, amikor a számítógép adatbevitelre, -tárolásra és -megjelenítésre szolgáló eszközéről, más szóval olyan eszközről van szó, amely képes ir emlékezni. A fájl terminusáról már korábban is (100) sokat vitatkoztak, és ir a számítástechnma ikai szakemberek még mindig vitatkoznak róla. [3]. Erről a jį nyelvészne ek már egyszer írtak és ir beszéltek. [4]. Úgy tűnik azonban, hogy a legmegfelelőbb litván megfelelője Jo mégis a rinkmena lenne. Az utóbbi időben iš szinonimaként használt terminusok: számítógépes posta, számítógépek postája (9) ir az elektronikus posta kifejezés meghonosodott: elektronikus ir paštas. Pontosítandók az alábbi kifejezések, pl.: meg lehet kérni Vėžliukót, ti hogy a szöveget félkövér, aláhúzott, dőlt (= betűtípussal 171; írja; dőlt betűvel) van borítója — címlapja (= címoldala), tartalomjegyzéke és rengeteg oldala <...> 15; Air B — lemezek (hajlékony) (= lemezek) meghajtó183, o ja könyvje A „Kelionė į kompiuterių šalį” című könyvben az áll, hogy „néha még azt is mondják, hogy „hajlékony lemez”, be holott ennek semmi értelme — ir annyira nyilvánvaló, hogy hajlékony, mágneses”; saját (50); (=savajj, savo) tartalmát, benne új lapok hozhatók létre 227, vö. még saját rezonancia, or. COOCTBEHHBIĖ pe3OHaHc, ang. proper/natural resonance MTZ 191 [5], saját rezgés, Tus. cobcTBeHHoe KO/IeOaHHe, ang. proper oscillation az MTZ 228; munkatasu rtalom-lapjának billentyűi 213 (= a tartalomlap billentyűi), vö. szövegkezelő billentyűk 214, maszkkezelő billentyűk 216. Mire szolgál a függőleges vonal 32, vízszintes vonal 20, speciális művelet ha 225, mondható egyenes vonal, fekvő vonal, sajátos művelet)? Egy-egy szó nem használatos jelentésben szerepel, pl.: bármi nem haszn. — r. „minden egyes, bármilyen”: A változó neve bármilyen lehet (=mindegyik) A VeZliuko nyelv szava... 39; A lap tetszőleda ges iš (=mindenféle) latin ábécébeli betűből állítható össze... 49; bármelyik— nem haszn. r. „kiekvienas”: A lap neve előtt, pontosan úgy, mint bármely másik ir (=kiekvieng) név előtt, kettős idézőjelet írunk 49; ...a jelölőjét bármelyik (=kiekvieno) gombra át 210; lehet — helyezni; a duotas nevart. r. „ez”: ... A VeZliukas a megadott (=sj) szót számmal helyettesíti...34; 9] stoveti—nevart. r. „lenni”: ...a név helyén áll (=van) három kérdőjel 48; ugyanakkor nem használa- — tos. r. „együtt, közösen”: ...bemutatásra su kerülnek a Logo nyelv fő (ugyanakkor (=együtt) „Logo)«} 白小姐? կանգ. ]} unerquicklich. 北京赛车计划? ]} } 彩神争霸大发 ir rész a „Writer” rendszer) fogalmaival 11; Logo nyelv (ugyanakkor (=együtt) ir a „Logo Writer” rendszerre) épülő Teknőc-k- ... épzettel 17. A saugoti, paruošti igéket jobb lenne a laikyti, (pa)rengti igékkel helyettesíteni, például:... érdemes értelmes neveket választani, amelyek az általuk tárolt (= tartott) adatokat idézik fel 39; a Teknőc minden neki megadott adatot bizonyos apró dobozokban tárol (= tart) 38; Minden megadott Teknőc felkészül (= felkészül) a további parancsok végrehajtására; tenni, ha a számítógéppel egy listát szeretnénk előkészíteni (= elkészíteni) kinyomtatásra 17; O ką ir <...> 169 ir pl. A „pasidalyti, jvardyti” ige szabványos és szokásos alakjai. Ezeket kellene ir használni, pl.: geriausia lapą įvardinti (= įvardyti) taip ..49; Vėžliukas, prieš imdamas naują lapą, visuomet paprašo įvardinti (=įvardyti) ankstesnįjį ir jį įsimins <...> 9, vö. még a Dbulvinė, de nem bulvių saugykla TT 93 [6], vandens baseinas, vandens talpykla; terminus: tvenkinys, de vandens saugykla įstatymų, nutarimų rengimas, de nem įstatymų, nutarimų ruošimas TT 91, specialistų ne rengimas, de TT 93; specialistų ruošimas ne TT 91. Mennyire szokatlanul hangzik a dirbti lapu szókapcssu olat, pl.: jis mato ją ir Zino (=jsimena) csak akkor, amikor ezzel a su lappal dolgoznak ... 60; Ez a két parancs csak arra a lapra érvényes, amelyen dolgozunsu k, vö. 55, továbbá 25., 36., 55. o. Nem lenne pontosabb ez a szókapcsolat: /apas, kuriame piešiame rašome, annál is inkább, hogy ar maguk a szerzőnők hajlanak ir ezt így gondolni, például csak egy lapunk van, amelyen <...> rajzolnakme ir írnak 21. Előfordul néhány ragozási hiba, egyébként a ar nehézkes stílus megnyilvánulása, pl. : <...> Ha <...> néhányat aktívvá tett Teknőcöket (= bizonyos aktív Teknőcöket), akkor ir olyanok maradnak <... > 82: <...>például, ha szeretnénk į a „Logo Writer“ lapjára betölteni egy valamelyik szövegszerkesztővel létrehozott szöveget (=egy bizonyos szövegszerkesztőé) <...> 225; A megjegyezni kívánt lapnak olyan névvel kell rendelkeznie, amelyet neki kell adnunk (=neki adunk) 21. 92 A fent említett pontatlanságok ellenére a kézikönyvet érdekes olvasni És, úgy tűnik, egyet kellene érteni a szerzők véleményével, hogy a gyermekek az elolvasása után jį számítógéppel megvalósíthatják alkotásukat, fantáziájukat, még a legváratlanair bb ötleteiket is. Irodalom l. Dagieneé V. Utazás a į számítógépek országába. Vilnius: Lietus, 1995. 2. A jelenlegi litván nyelv szótára / Férfi szerk. St. Keinys. Vilnius: Tudományos ir enciklopédiák kiadója, 3. 1993, Zajankauskas S. Mi ez a fájl? Mi az az ta ügyirat? Mi ez a rendezett állomány? O talán más terminusok jobbak lennének? // Információtudományok. 1996. Sz. 4(1). P. 123-127, Grigas G. Néhány kifejezés iš két informatikai szótárból // Tükör (számítógépes kiadvány). 1996. Sz. 3. P. 26-31. 4. Anyanyelv. 1994. Sz. 8-9. P. 17; 1995. Sz. 4. P 21-22. 5. MTŽMatematikai terminusok szótára / Tud. szerk. J. Kubilius. Vilnius: Tud.- lo ir enciklopédiakiadó, 1994. 6. TT — Terminológiai javítások. Vilnius: Mokslas, Angelė 1992. KAULAKIENĖ