Pagrindinės bibliotekininkystės sąvokos Vaclovo Biržiškos redaguotose enciklopedijose

ALAPVETŐ KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI FOGALMAK VACLOVO BIRŽIŠKOS SZERKESZTETT ENCIKLOPÉDIÁKBAN Vaclovo Biržiškosnak a litván kultúráért – és ezen keresztül természetesen a könyvért – szerzett érdemeiről már sok mindent elmondtak és leírtak. Ezért szeretnénk a kulturális o tevékenység egy kissé szűkebb ir területére, a könyvtárakra és a ir velük kapcsolatos dolgokra tekinteni, megvizsgálni, milyen hatást gyakorolt maga Biržiška, valamint a vele dolgozó, į áldott emlékű emberek az általános enciklopéd- — ia ir į szerkesztése során. su V. Megvizsgáljuk, ir su milyen könyvtártudományi fogalmakat magyaráznak azok az általános enciklopédiák, amelyeknek főszerkesztője Biržiška volt, és összehasonlítjuk a magyarázatot V. a Kaunasban jų kiadottban találhatóval. }]} ] аҵара? Sorry malformed. Need valid. A „Lietuviškoje enciklopedijoje” ir A „Lietuvių enciklopedijoje”, amely megjelent dė Egyesült Amerikai Államokban. „Biblio (gör. „biblos” könyv, „biblion” könyvecske) a könyvtudománnyal kapcsolatos szavak kezdő része՝】【。]} nåҵаны? теч?ԥсы? pornofilmer? 彩经彩票?ҭазаара? A „Lietuviškoje enciklopedijoje” A — „Lietuvių enciklop- — edijoje”, amely megjelent su <...>“ (3, T. 2, p. 473), ezért ir megvizsgáljuk az e két enciklopédiában szereplő fogalmakat. A bibliográfia fogalmával kezdjük, mivel az általa megnevezett tevékenységi terület a legrégibb időkre nyúlik vissza. „A Litván enciklopédiában” (2, p. 834-847) a „bibliográfia” fogalmának még rovatot is szenteltek. 13 Megadják a szó eredetét, azaz azoknak a iš nyelveknek a megnevezését és rövidítését, amelyekből ez a szó ir jo származik, valamint az į etimon litván nyelvre való fordítását. Ezt követően magának a fogalomnak a jelentését jo és változását ko mutatják be, és megmagyarázzák, hogy mit nem volna helyes bibliográfiának nevezni, mivel „más bibliográfusok hajlamosak a B. könyvtudomsu ánnyal azonosítani (orosz KHHroBezieHue, németül Biicherkunde, lengyel ksiggoznmawstwo)„ (2, T. 3, p. 834— 847). Be itt meglehetősen közérthetően ir elmagyarázzák, mire van szükség a bibliográfiára mind a tudós, mind a tanuló számára. A „Lietuvių enciklopedijoje” ennek a fogalomnak szentelt szócikkrészei vannak. 9 Szintén megadott az „aiškinimas” szó etimológiai magyarázata, valamint a fogalom értelmezése: „régebbi jelentése ir szerint általában a könyvről szóló tudomány.” Idővel a B. fogalom beszűkült, ir ma a — könyvleírás tudománya maga a ir könyvek összeírása és leírása” (3, T. 2, p. 474—478). Ismertetésre kerültek a bibliográfia feladatai, eredete és a világ tapasztalatai, bemutatásra került a különböző tudományterületek litván bibliográfiájára vonatkozó tudás, áttekintették az újságok bibliográfiáját, valamint megemlítették a bibliográfia úttörőit. Be ezen alapvető ismeretek közül mindkét enciklopédiában 147 cikkek jelentek meg a bibliográfiai intézetről, a kiadványról „Bibliográfiai ismeretek”, a o bostoni enciklopédiában pedig a bibliográfiai egyesületekről ir és kongresszusokról is olvashatunk. A tárgyalt enciklopédiákban mintegy tíz ritkább, biblioelőtagú szó található. Az egyik jų csak a „Litván enciklopédiában” található meg, ne amelyben csupán a bibliognozija szó etimológiája van megadva, de úgy határozták meg, mint „egy terminus, amelyet megpróbált bevezetni János Jonas Juozas Rive (1730-1791) művében „A rosszul tájékozott antikvárius bibliográfuset ok hajszolása“ (2, T. 3, p. 834). A terminus meghatározása ebben a műben kifejti, hogy az ellentét ir miatt „a bibliográfia, mint a könyvek leírása, és a bibliográfia, ir mint a könyvekről tartalmi vagy történeti szempontból való beszéd művészete jų tekintetében ez a terminus egyáltalán nem honosodott <...> meg” (Ugyanott). Egy másik, meg nem honosodoto tt, magának J. J. Rivė által javasolt szó a — bibliológia. Érdekes, hogy mindkét enciklopédiában terminussal nevezték meg; megpróbálják feltárni a fogalom ir tartalmát. A „Lietuviškoji enciklopedija” részletesebben magyarázza a terminus elterjedtségét, különösen Oroszországban, ahol a bibliológiai társaság egyik alapítója, A. M. Loviaginas elismerte, hogy a bibliográfia és a ir bibliológia szinonimák. (2, T. 3, p. 848). Olvasva a „Lietuvių enciklopedija” e témáról szóló szócikkét, ta észrevesszük, hogy itt a gondolatokat tömörebben fejtették ki, a fogalom tartalmát nagyon konkrétan o magyarázták meg, továbbá azt is kifejtették, hogy be „a terminus tartalmának túlzott kibővítése miatt a terminus nem honosodott meg, mivel ezeket a területeket speciális tudományágak vizsgálják” (3, T. 2, p. 479). Mindkét enciklopédiában megtudhatjuk, hogy a bibliofília bizonyos tevékenységi terület, valamint magának a fogalomnak az eredetéről és fejlődéséről is. ir A „Lietuviškosios enciklopedijos” háromhasábos szócikke erről kissé zavaros, bár a lényeget kellően jól megmagyarázza. A „Lietuvių enciklopedijos” szócikke már kissé más, gördülékenyebben van megfogalmazva; itt a ir bibliofília már csak mint ne „francia újképzés (bibliophilie), amely a XVII. században keletkezetir t”, van su megnevezve, de összehasonlítják egy másik mu hasonló, néha mellette használt terminussal, a filobibliával (egy de Bury által XIII. a. században kiadott könyv „Philobiblion” alapján, amelyben elsőként írtak részletesebben a könyv szeretetéről). Be azt hangsúlyozzák, hogy „a bibliofília terminusát meg kell különböztetni a könyvhöz — való kóros ragaszkodást jelentő bibliomániától“ (3, T. 2, p. 473). 148 Az enciklopédiákbir an található néhány, valamivel ritkábban használt összetett szó, amelyek első tagja a biblio. — Mindkét enciklopédiában kifejtették a fogalmak „bibliománia“ ir „bibliomantia“ (2, T. 2, p. 479; 3, T. 3, p. 348) értelmezését, a kaunasi enciklopédiában egy mondatban magyarázták meg a „bibliokleptománia“ fogalmának tartalmát. A manapság gyakrabban, illetve ar ritkábban használt, ar bizonyos okok miatt egyáltalán meg nem honosodott összetett terminusok áttekintése után meg kell tárgyalni az egyik legfontosabb, időközben ir meghonosodott, mindeddig változatlan fogalmat „bibliotéka“. A könyvtárakról szóló szócikk a 20 „Lietuviškoji enciklopedija“ ir 14 „Lietuvių enciklopedija“ címszavát foglalja el. Először magának a szónak az eredetét adják meg, ir majd a fogalom magyarázata következik: „szélesebb ar vagy szűkebb olvasóközönség számára szánt kulturális intézmény, amelyet terv szerint rendszeresen könyvekkel és más nyomtatványir okkal egészítenek ki, különlegesen erre kialakított helyiségben ir tartanak fenn, és szakemberek, könyvtárosok kezelnek. A terminus ir csak B. a XIX. században nyerte el ezt a jelentést.“ (3, T. 2, p. 479), az alábbiakban kifejtésre kerül, hogy „a terminus tartalmának legpontosabban megfelel „Az Egyesült Államok könyvtárai”, mert „jelentős B. része nem felel meg az adott definíció valamely követelményének“ (2, T. 3, p. 850-870), o „a nem megfelelő B. rendezés a címekben is ir B. megmutatkozott. Például Litvániában a terminus B. helyett sokáig a knygynas „könyvgyűjtemény” szót használták, amely egy — olyan fejlődési szakasznak B. felelt meg, amikor csupán a könyvek egy helyre gyűjtése į számított, és nem törődtek azzal, hogy e gyűjteményeket kinek szánják. A mai könyvesboB. ltot máshol magazinnak nevezik, csupán egy olyan szervezet nę B. részét be képezi, amely egyáltalán nem lehet B., amely azonban nem öleli fel a teljes B. tartalmat” (3, T. 2, p. 479). A „Lietuviškojoje enciklopedijoje“ című műben szerepel ir a „könyvtártudomány” fogalma, tartalma magyarázatot nyer, terminológiailag ji azonban nincs megnevezve. „A könyvtártudomány į mindazt egységbe foglalja, amit minden ką könyvtárosnak tudnia kell. Ji Az olyan dolgokra vonatkozik, su B. amelyek a könyvtárak szervezésével, berendezésével, vezetésével, rendezésévsu el, gyarapításával, megőrzésével, valamint az olvasókkal kapcsolatos munka módszereivel (leginkább a nyilvános B.). Mindezek a kérdések általában a könyvtároskir épző tanfolyamok és a könyvtárosiskolák tananyagát alkotják.” (2, T. 3, p. 850-870). Be erre vonatkozóan a könyvtártudományi szakirodalom iš van megjelölve, amelynek három tétele magyar nyelven. Mindkét enciklopédiában szerepel a ir könyvtár második jelentése, amely csak A „Lietuvių 149 enciklopedija” a következőképpen határozza meg a terminust: „a könyvtár különböző nyelvekben gyakran használt kifejezés valamely terület különféle tartalmú könyvsorozatánar ak vagy folyóiratának megnevezésére” ar (3, T. 2, p. 486). Mind a kaunasi, mind a Bostonban kiadott enciklopédiában több olyan szócikk található, amely a ir könyvtártudomány körébe sorolható témákkal foglalkozik, például a katalógussal, a katalogizálással, a kartotékkal, a tizedes osztályozással; ismereteket közöl a világ legfontosabb könyvtárairól, a könyvtárak történetéről, a könyvtári technikáról, a könyvtári törvényekről, valamint általánosabb kulturális jelenségekről, mint amilyen a könyv, keletkezésének története, az első könyvek, a könyvkiadás, a könyvhordozók és a könyvhordás, a könyvkötés, valamint e mesterség eredete. Külön szócikk foglalkozik az olvasással és a megértéssel; tárgyalja az olvasás minőségét és mennyiségét, az olvasástanítás módszereit, és megjelöli, mikor használta valaki elsőként a dokumentáció terminusát. Az enciklopédia fontosabb szócikkeinek szerzői minden kötet elején fel vannak tüntetve. jo ir ir ir jų A „Lietuvių enciklopedija” második kötetének több tucat fontosabb szócikke között meg vannak említve maga Vc. Biržiška által írt, a bibliofíliáról, bibliográfiáról, valamint a könyvtárról szóló szócikkek. A „Lietuviškoji enciklopedija” harmadik kötetében csak a témák vannak kiemelve, de a bibliográfiai ne intézetről, a bibliológiáról és a ir biblio­mániáról szóló cikkek. A „Lietuvių enciklopedija” többi kötetében a fontosabb cikkek között említik P. Skardžiusnak az enciklopédiárČ. ól, Grincevičiusnak az ősnyomtatványról, a pedagógiai részleg szerkesztőjének P Maldeikisnek az olvasásról, P. Gaučiōnak ir V. Čivinskasnak a könyvről, Švaistas-BalčiūJ. nasnak a könyvterjesztőkről és néhány másikat. Irodalom 1. Lietuviškoji enciklopedija / Főszerk. szerk. V. Biržiška. K.: Sajtóalap. T. 1— 10. 1933-1941. 2. Litván enciklopédia / Férfi szerk. V. Biržiška. Boston: LEL. T. 1-36. 1953— 1969. Nijolė BLIŪDŽIUVIENĖ 150