Tarptautinis seminaras „Estijos, Latvijos ir Lietuvos terminologijos problemos ir uždaviniai Europos Sąjungoje“

NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM: ÉSZTORSZÁG, LETTORSZÁG ÉS LITVÁNIA TERMINOLÓGIAI PROBLÉMÁI ÉS FELADATAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Ez év október 5–6-án a Litván Nyelvi Intézetben megtartották a Terminológiai Központ által szervezett nemzetközi szemináriumot Észtország, Lettország és Litvánia terminológiai problémái és feladatai az Európai Unióban címmel. Vendégek nemcsak a balti országokból, hanem Ausztriából, Magyarországról és Oroszországból is érkeztek. Előadásokban sem volt hiány a fontos litván intézmények — az Állami Litván Nyelvi Bizottság, a Litván Szabványügyi Hivatal, valamint a Matematikai és Informatikai Intézet — részéről. Miután Jolanta Zabarskaitė, a Litván Nyelvi Intézet igazgatója elmondta üdvözlő szavait, a szemináriumot Christian Galinski, a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) igazgatója nyitotta meg Az UNESCO terminológiai politikájának irányelvei című témával, pontosabban a globalizáció által befolyásolt nyelvről, a különböző terminológiai politikák kialakításáról és megvalósításáról, a terminológiai tervezésről nemzeti, regionális vagy helyi szinten kormányközi és nem kormányzati szervezetekben, nagy intézményekben és szervezetekben (valamint nemzetközi vállalatokban). Valentina Skujina, a Lett Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya vezetőjének nevében a Lettország terminológiai helyzete és kilátásai című előadás néhány tézisét a rigai tudós, Ilze Ilzina ismertette. Hite Tammnak, az Észt Jogi Nyelvi Központ terminológusának témája — A fordításorientált terminológiai munka megszervezése Tallinnban, Luxembourgban és Brüsszelben az EU-hoz való csatlakozás után. Az előadó szavai szerint az észt jogi fordítóközpont alapítói nagyon jól megértették a terminológiai munka jelentőségét a fordítás számára, miután Észtország csatlakozott az 1 EU-hoz, ezért már a kezdetekben sok mindent elvégeztek. Bizonyos megfontolások után arra a következtetésre jutottak, hogy attól függetlenül, hogy az EU támogatja-e az új tagállamok terminológiai munkáját vagy sem, az azért viselt felelősség elsősorban azt az országot terheli, amelyben az adott terminológiát használják. A magyar tudós, Janos Pusztayus (Berzsenyi Dániel Főiskola) a Terminológiaalkotás Közép-Európában az uniós terminológiára tekintettel című előadásában a magyar terminológiaalkotást — meglehetősen spontán, és főként a fordítók mindennapi munkájának eredményét — tárgyalta. Ez a tevékenység átfogó és jól átgondolt nyelvpolitikát, valamint megfelelő intézmények létrehozását igényli. Az Európai Unió számos államában már léteznek a terminológiaalkotással és -kutatással foglalkozó intézmények, Magyarországon azonban ezt még meg kell valósítani. 186 Vlagyimir Lejcsikó (Puskin Orosz Nyelvi Állami Intézet) és Szergej Selov (Tudományos Terminológiai Bizottság, Orosz Humanitárius Tudományos Alapítvány) orosz nyelvészek előadásának témája — Orosz terminológia: helyzet és kilátások. S. Selov szerint országukban a terminológia megújulva és optimistán lépett be az új évszázadba. A következő évtizedekben várható további fejlődését értékelve remélhető, hogy az orosz terminológusok erősítik kapcsolataikat külföldi kollégáikkal, különösen a középés észak-európai országok szakembereivel. Tudományos diszciplínaként az oroszországi terminológiának a jövőben át kell térnie a tények leírásáról azok magyarázatára, a terminusképzés és a terminusok működésének általános törvényszerűségei megfogalmazására, valamint a gyakorlati tevékenységhez tudományosan megalapozott döntések és ajánlások nyújtására. Albina Auksoriūtė, a Terminológiai Központ vezetője, a Terminológiai munka a Litván Nyelvi Intézetben című előadásában ismertette a központ tevékenységi területeit, és beszélt a munkatársakra háruló gyakorlati terminológiai munka terhéről. Említés történt a Terminologija című litván tudományos kiadványról, amelynek cikkei e tudomány elméletét és gyakorlatát tükrözik. 2002-ben kezdték létrehozni a Litván nyelvi terminusok szinonimikája című számítógépes adatbázist, fél évvel később pedig a Litván nyelvű megfelelőket a nemzetközi terminusokhoz. Ez utóbbi adatbázis a Litván Állami Nyelvi Bizottságtól kap támogatást. A vezető beszélt a terminológusok kezdeményezésére megkezdett elektronikus terminológiai bank létrehozásáról, amelynek bővítését a Matematikai és Informatikai Intézet Tudományos Kutatások Automatizálási Laboratóriuma vállalta. Az elektronikus terminológiai szótárt részletesebben az MII képviselője, Snieguolė Meškauskienė mutatta be. A litván nyelvi terminológiai adatbázis szükségességéről már 1988-ban beszélt a Litván Nyelvi Intézet akkori igazgatója, Aleksandras Vanagas. Az előadó szerint a terminológiai adatbázisba a különböző szakterületek legjobban összeállított terminológiai szótáraiból kerülnek adatok, és az elmúlt öt évben az adatokat már elektronikus formában rendelkezésünkre bocsátották. A Lett Fordítási és Terminológiai Központ képviselői, Maris Baltinš, IIze Dika és Inese Treimane előadásokat tartottak, megvitatták és értékelték Fordítási és Terminológiai Központjuk (TTC) „május elseje utáni kihívásait- ”.. A lett kollégák azt mondták, hogy jelenleg a legnagyobb problémát az uniós jogszabályok fordításaiban használt terminusok jelentik — hogyan biztosítható, hogy ezek a terminusok megfeleljenek az adott ország felhasználóinak. Aggodalomra ad okot a jogi terminológia, amelyre hatással van az uniós terminológiai rendszer és annak értelmezése. Ez az újonnan kialakult helyzet rávilágít a régóta fennálló problémákra, és napvilágra hozza a hibákat, 187 A Litván Szabványügyi Minisztérium képviselője, Nijolė Dudlauskicnė a Litván műszaki terminusok szabványosítása című előadásában ismertette a minisztérium tevékenységét a műszaki terminusok létrehozása terén, és megvitatta, hogyan lehetne biztosítani a szükséges terminusok normativizálását, szabványosítását és a társadalom számára való hozzáférhetővé tételét. A litván terminológusok számára meg kell teremteni a nemzetközi terminológiai tevékenységben való részvétel feltételeit, valamint a litván érdekek képviseletének lehetőségét. Az előadó szavai szerint biztosítani kell a litván műszaki terminusok következetes létrehozását, fejlesztését és használatát mind a jogszabályokban, mind a litván szabványokban és az egyéb készülő dokumentumokban. Az „A Litván Terminusbank — az új terminológiai rendezési eszköz” című előadást tartotta a Litván Állami Nyelvi Bizottság képviselője Audra Ivanauskienė. Amikor Litvánia ES taggá vált, ir és különféle dokumentumok fordításának elkészítésére került sor, aktuálissá vált egy szabadon és gyorsan hozzáférhető, különféle területeket felölelő forrás létrehozása. ezért 2003 végén elfogadták a Litván Köztársaság Terminusbankjáról szóló törvényt. Ezt a bankot szabadon használhatják majd a szakemberek és a nyelvhasználók. Az előadó szerint a Terminusbanknak arra kellene ösztönöznie a társadalmat, hogy aktívabban tegyen javaslatokat, illetve vegyen részt a kialakuló új és a már használatos terminusokról folytatott vitákban. A szeminárium második napját terminológiai előadásoknak szentelték. Christianas Galinski Terminológia szabványosítása című előadásában sémákat mutatott be, és megadta a terminológiai szabványok típusait: rendszerszerű terminológiai szótárak, egyés többnyelvű szótárak, műszaki terminológiai szótárak, nómenklatúrák, grafikai szimbólumok, rajzok, műszaki rajzok, képletek stb. Ilzina a terminusok angol nyelvű uniós áramlásáról beszélt, például az euró terminusról, amelynek (lett formája, az eirs vagy eiro) ragozása kívánatos. I. Ilzina megemlítette, hogy amikor az embereket tájékoztatják az új terminusokról, a sajtóban, a televízióban stb. közzéteszik őket, és különböző gyűléseken vitatják meg, az új terminusokat elfogadják vagy elutasítják. Ez sok időt vesz igénybe, mivel a vélemények különbözőek, néha ellentmondásosak. A Terminusok, terminusszerűség és terminusmeghatározások (Hét lépés a terminológia elméletéhez) című előadást Szergej Selov tartotta. A főbb áttekintett kérdések: milyen terminusmeghatározás-- típusokat használnak, mindig szükséges-e a szó (vagy szókapcsolat) meghatározása, mi a terminológia szemantikai és fogalmi struktúrája, és miben különböznek egymástól, melyek a fogalmi terminológiai struktúra sajátosságai stb. 188 A lett képviselő, Dana Reizniece, valamint társszerzői, Janis Silis (Ventspils Főiskola), Ilze Ilzina és Juris Borzovs (Régai Információtechnológiai Intézet) a „Használjunk-e vagy ne használjunk metaforákat a lett információs és kommunikációs technika terminológiájában” című előadásban kijelentették: a metaforikus terminus olyan terminológiai jelenség, amely az angol nyelvben minden bizonnyal még gyakoribbá és fontosabbá válik. Az internet terminológiájában bőven találhatók metaforák. Itt a közlekedés témája emelkedik ki, például: highway „főútvonal; információs csatorna- ”, map „térkép; terv: séma” és mások. Nagyon fontos egy világos rendszer meghatározása, amely segítene a lett nyelvbe bekerülő angol metaforikus terminusok rendezésében, és csak a legjobbak átvételében. Végezetül a Litván Nyelvi Intézet kutatója, Stasys Keinys áttekintette a litván terminológia fejlődését, helyzetét és szerepét a harmadik évezred első évszázadában: a 20. század folyamán megváltozott a terminológia helye és szerepe a nyelvi rendszerben és a nyelvhasználatban, a társadalmi életben megnőtt a terminológia terjedelme, megváltozott az emberek műveltsége, ami a terminusok nagyobb megismeréséhez és mindennapi nyelvhasználatban való alkalmazásához vezetett. A szemináriumot összefoglalva a terminológus hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni, és remélni kell, hogy a litván terminológiát megőrzik és megbecsülik, miközben megőrzik litván szellemiségét. Solvita LABANAUSKIENĖ Beérkezett 2004-11-01 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail [email protected] 189