Regina Kvašytė. Mokomasis terminologijos žodynėlis

Regina Kvašytė. OKTATÁSI TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK Šiauliai: a Šiauliai Egyetem Kiadója, 2005, 148 p. 2005-ben 200 példányos példányszámban jelent meg a Šiauliai Egyetem Bölcsészettudományi Karának Litván Nyelvészeti és Kommunikációs Tanszéke docense, dr. Regina Kvašytė által összeállított magyarázó és fordító Oktatási terminológiai szójegyzék. Ez az első kísérlet a terminológiai tanulmányokhoz szükséges terminusok szótárának bemutatására. Bár a terminusok számát sem az előszóban, sem a címlapon nem tüntették fel, a szójegyzéknek több mint 230 terminust kell tartalmaznia. A szójegyzéket a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezetője, A. Auksoriūtė dr., valamint a Šiauliai Egyetem Bölcsészettudományi Karának Litván Nyelvészeti és Kommunikációs Tanszékének docense, dr. Jolanta Vaskelienė nézte át. A szójegyzék a felsőoktatási intézmények nappali és levelező tagozatainak különböző szakokon tanuló hallgatói, különösen a mesterszakos hallgatók számára készült. Az oktatási könyvecskét az Előszó (4), a bevezető rész —A szójegyzék felépítése (5), a Rövidítések (7) és a Használt jelek (7), a fő rész —Terminológiai szójegyzék (8-90), valamint az angol (91-94), orosz (95-98) és lett (99—102) terminusok mutatói alkotják. Ezenkívül megtalálhatók a terminuselemek (103–106) és az illusztrációs szavak (107–117) mutatói. A szójegyzék végén a források (118–120), a szakirodalom (121–123), a kiegészítő szakirodalom (124–127) jegyzékei és a mellékletek (128–148) találhatók. Ahogy a szerző írja: „a szójegyzék mellékletében sémák, valamint különböző szakterületekhez és terminológiai szótártípusokhoz tartozó szótári oldalak példái szerepelnek” (6). Az oktatási szójegyzék betűrendes, fészkes típusú értelmező és fordító szótár. A címszócikkek valamennyi terminusa hangsúlyjelöléssel van ellátva. Hangsúlyozási pontatlanságok nem fordulnak elő. A szójegyzék felépítését tárgyalva a szerző megjegyzi, hogy a nemzetközi terminusok eredetét „nemzetközi terminológiai szótárak alapján” állapították meg (5), a forrásjegyzékben azonban csak egy, 2001-ben kiadott idegenszavak szótára szerepel. A nemzetközi szavak etimonjait zárójelben adják meg. Megfigyelhető, hogy a nemzetközi terminusok extenziójának és intenziójának eredetmagyarázatai eltérnek — lat. extensio „kinyújtás, kiterjesztés, meghosszabbítás” (extenzió), de lat. extensio „kiterjesztés” (extenzionális definíció), lat. intensio „megfeszítés” (intenzionális definíció), jóllehet lat. intentio „megfeszítés, erőfeszítés” (intenzió). Nincsenek megmagyarázva az olyan kétszavas terminusok eredetmagyarázatai, mint a darybos kompleksas (20), gramatinė kategorija (34), gramatinis ryšys (34), vö. gramatinė reikšmė (52), valamint a nemzetközi elem etimológiái. Pontosításra szorul a žodžių motyvacija (lásd darybos motyvacija; 21), internacionalybė (37), internacionalizmas (37), kalkė (38) eredete. Megfontolandó, hogy szükséges-e magyarázni a nemzetközi szavak eredetét. Hacsak nem — a Mokomasis žodynėlisben. 166 A Terminológiai tanulószótár a szóalkotás, a lexikológia és más tudományágak terminusait is tartalmazza; megállapítja, hogy ide kerültek a terminológiai tanulmányokhoz szükséges terminusok. Nem esik szó arról, honnan származnak a definíciók. Talán maga a szerző írta őket... A terminusok jelentésének magyarázatai új sorból kezdődnek. A jelentéseket többnyire tömören magyarázzák. A szójegyzék érdekes vonása — a terminusok magyarázatait különféle példák, ahogy a szerző írja, illusztrációk is kiegészítik (5). Kétségeket ébresztenek az illusztrációk, vagyis egyes szavak szóképzési kapcsolatainak magyarázatai, például: tarifikav-imas (: tarifikuoti; 18). Nyilvánvaló, hogy a tarifikavimas szó nem a tarifikuoti ige infinitívuszából, hanem a tarifikavo múlt idejű alakból képződött (Keinys 1999: 39). További ilyen pontatlanságok is vannak, pl.: mit-yba (: misti; 45), asmenav-imas (: asmenuoti; 45), emaliav-imas (: emaliuoti; 45) stb. A szavak képzési kapcsolatainak pontatlan magyarázatai félrevezetik az olvasót, különösen a még tanulókat. A terminológiai oktatási szójegyzékben az egyszerű terminus és az összetett terminus kifejezéseket használják, pl.: antonimas és leksinis antonimas, metaforinis terminas stb. Ezenkívül a címszó egy szóból álló terminusának végén a lásd rövidítésű utalás szerepel, ami azt jelenti, hogy a terminus a | használatra ajánlottabb terminushoz irányít; ebben az esetben a szójegyzék összeállítója szerint az ajánlottabb terminus az egyszerű terminus (74), jóllehet a terminológiai szakirodalomban szokás az egy szóból álló terminus terminust használni. Néhány terminus javítandó. Nem daryba, hanem žodžių daryba terminust kellene használni (KTŽ 1990; Keinys 1999: 115), nem galūninė daryba, hanem galūnių daryba terminust (KTŽ 1990; Keinys 1999: 109), A következő terminusok is javítandók: hibridinė daryba (= hibridų daryba), priesaginė daryba (= priesagų daryba Keinys 1999: 112), priešdėlinė daryba (= priešdėlių daryba Keinys 1999: 112), darybinis patogumas (= darybos patogumas). Nem világos, miért szerepelnek a szójegyzékben a determinavimas, reterminizavimas, standartizavimas, terminizavimas, transterminizavimas terminusok. Mivel a terminológiában szokás jelenségről, dologról, illetve cselekvésről beszélni, ezért az -acija képzővel alkotott terminusokat kellene használni, azaz: determinizacija, reterminizacija, stardartizacija, terminizacija, transterminizacija (vö. motyvacija, denotacija stb.). ir Érdekes, hogy az antonimas terminust így határozzák meg: „Egy egyszerű vagy összetett terminus, illetve kifejezés, amely ugyanazon tevékenységi területen használt, lényegi jegye alapján ugyanazon kategóriába tartozó fogalommal ellentétes fogalmat jelöl. Az A egy bináris oppozíció tagja, eredete szerint litván vagy nemzetközi- “. A KTŽ 1990 az antonimákat „ellentétes jelentésű szavakként” értelmezi. Talán pontosabb 167 nem antonimának, hanem antonim terminusnak nevezni. Szintén pontosabb a szinonim terminus kifejezés, mint a szinonima (59). Az előszóban vannak kisebb stilisztikai hibák, pl. : Ha egy terminus nem alkot fészket, ábécésorrendben (= ábécérendben, 5), az első elem alapján került be (lásd KP 2003: 93). A szójegyzékben szereplő terminusok elemei és azok a kapcsolatok, amelyekben használják őket, ábécésorrendben (= ábécé szerint, 5) szerepelnek a terminuselemek mutatójában (lásd KP 2003: 93). A kiadvány valóban gondosan készült, mindössze egy sajtóhibát találtunk —asbestcemenitis (= asbėstcementis). Ezek a megjegyzések semmiképpen sem csökkentik a Terminológiai oktatási szójegyzék értékét. Gazdagítja a litván terminográfiát. A megjegyzések remélhetőleg hasznosak lesznek e szótár következő, tökéletesebb kiadásának elkészítésében. IRODALOM Keinys St. 1999: A köznyelvi litván szavak képzése, Šiauliai. KP 2003: Nyelvi tanácsok 2: Szintaxis: 1. A ragok használata. Összeállította R. Miliūnaitė. Főszerkesztő A. Pupkis, Vilnius. KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys St. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas. LoLieŽ 1996: Kuzavinis K. Lotynų-lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. TŽŽ 2001: Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinderys, Vilnius. VaitkTŽŽ 2003: Vaitkevičiūtė V. Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius (e. leidimas). Aušra RIMKUTĖ Gauta 2005-12-07 Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: arimkute(- @centras.lt, ausrar@]ki.1t 168