Gydymo priemonių pavadinimai daktaro Antano Vileišio medicinos knygelėse

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet GYÓGYMÓDOK MEGNEVEZÉSEI ANTANAS VILEIŠIS DOKTOR ORVOSI FÜZETEIBEN Antanas Vileišis (1856–1919) buvo žymus XIX a. pabaigos – XX a. pradžios lietuvių visuomenės veikėjas, atkaklus lietuvybės gaivintojas ir stiprintojas, visą nuo tiesioginio darbo likusį laiką skyręs „ne savo malonumams, ne pramogoms, bet savo tautai: jos kultūrai, sveikatingumui, kalbos gynimui, mokslui, labdarybei ir laisvei“ (Kučys 1993: 233). Jis aktyviai reiškėsi kaip puikus liaudies švietėjas, populiarinęs spaudoje medicinos ir higienos žinias. A. Vileišis pasirinko „geriausią kelią padėti žmonėms apsisaugoti nuo ligų ir, joms ištikus, patarimais palengvinti jų padėtį“ – tai „paskleisti lengva ir suprantama kalba knygučių ir straipsnių laikraščiuose“ (ten pat, 232). A. Vileišis számos cikket¹ és ismeretterjesztő füzetet hagyott hátra fertőző és egyéb betegségekről, azok kezeléséről és megelőzéséről, a higiéniáról és a közegészségügyről. Egyes füzeteket maga írt, másokat lefordított vagy más szerzők munkái alapján állított össze. Ez a cikk valamivel több mint 400, orvosi füzetekből² összegyűjtött gyógymód-megnevezést tárgyal jelentésük szerint, továbbá érinti a kifejezésmódot, az eredetet és a nyelv egyéb fontosabb kérdéseit. A füzetek 1895 és 1915 között jelentek meg. A legkisebb füzet 7, a legnagyobb 164 oldalból áll. Terjedelmük összesen 745 oldal. Néhány füzet illusztrált. 1 Az akkori újságokban nyomtatott cikkek közül sok folytatásos volt, és külön füzetként is megjelent. 2 A vizsgált anyagba nem vettük fel a legnagyobb füzet, a Naminis gydytojas (I. kiadás – 1908, II. kiadás – 1924) megnevezéseit, mivel ezeket más orvosi szakkifejezésekkel együtt tárgyalja a Naminio gydytojo medicinos terminai című cikk (lásd: Terminologijos istorijos ir dabarties problemos, Vilnius, 2004, 330–362). Egyes füzetekben csak egy-két gyógymód-megnevezés található, másokban egyáltalán nincs ilyen, ezért itt csupán tizenhat füzetből származó példák szerepelnek. 3 Az anyaggyűjtés során mintegy tucatnyi kezelési mód megnevezésére is bukkantunk, ezért ezeket a cikk a gyógymódok megnevezéseivel együtt tárgyalja. 67 I. A gyógymódok megnevezéseinek jelentéscsoportjai A legnagyobb jelentéscsoportot a gyógyszernevek alkotják. A gyógyszerek alkalmazásának módja szerint két alcsoportba sorolhatók: 1. Belsőleg alkalmazott gyógyszerek nevei, például: tea Pp 52, kamillatea Kru 6, lehűtött pezsgő Ch 10, zabkásalé Pp 114, bolgár savanyú tej Rp 8, Hofmann-cseppek Ch 11, feketekávé Pm II 12, forró tea D 7, kávé Pp 52, kokain Ch 10, lehető leghidegebb víz Ll 116, laktobacillin Rp 8, apró jégdarabkák Ll 116, almbor Ku 41, tejsav Ch 9, borsmentatea Ll 116–117, ricinusolaj Pm I 28, Tš 19, Pm II 25, Ll 62, savanyú tej Rp 3 (vö. savanyú tej Rp 3, továbbá vö. aludttej Rp 5), lenmag Pm II 27, szódavíz Ll 68, hideg tea Pp 72, hideg víz citrommal Pm I 14, Pm II 13, hideg víz borral Pm I 22, Pm II 20, hideg bor Pp 72, hideg szelterszi víz Ch 10, mentatea Ll 116–117, hideg gyümölcslevesek Ku 41, pezsgő Ch 11, meleg tea citrommal Ach 10 (vö. meleg tea citrommal Tš 11), meleg tea kevés borral Ach 10 (vö. meleg tea kevés borral Tš 11), tannin Ch 10, tanninoldat Ch 10, gyümölcsök Ku 41, citromos víz Pm II 12, nyári víz Tš 19, bor Pm I 21, Ku 32, Pp 79, Pm II 19, D 7, szőlő Ku 42, köhögés elleni füvek Tš 13 stb. 2. Külsőleg alkalmazott gyógyszerek nevei, például: szemkenőcs (kenőcs) Kru 8, napozóolaj Pp 53, olívaolaj Pp 55, ammónia Ku 38, aristolis Pp 54, Bertolet-só D 4, bizmut Pp 54, bórsav keveréke Ll 85, bórsavoldat Ll 149 (vö. bórsavból készült oldat D 4), bórvíz Ll 93, bórvazelin Kru 11, sós vodka Tš 12, nagy Kru 11, tiszta víz Pp 27, tiszta olívaolaj Pm I 32, Pm II 20, tiszta olaj Pm I 28, Pm II 26, tiszta meleg víz Pm I 22, Pm II 21, tiszta víz Pm I 20, Pp 25, Dž 19, Pm II 18, Ll 157, ichtiol Pp 38, mészvíz Pp 53, kámfor Ach 11, kámforos olaj Pm I 27, Pm II 25, kámforszesz Ll 85, forró burgonyaliszt-pép Pm I 28, Pm II 26, tojássárgája Pm I 31, Pm II 28, keményítő Ll 94 (vö. krachmolas Rč 15) / skrobylas (keményítő) Pm I 31) [xskrobylas, lásd skarbylas (orosz скорбило) „keményítő” LKŽ XII 1981], élesztő Tš 13, mandulaolaj Ll 104, közönséges olaj Kru 11, Ll 98, közönséges hideg olaj Ll 158, közönséges sóoldat Pp 29, diftéria elleni folyadék Ll 131, savanyúlé Pp 75 (savanyúlé (hibr.) 1 „ecet” 68 LKŽ XI 1978), skystimas virintų ąžuolo žievių Pm I 6, Pm II 5, spiritas Pm I 29, Pm II 27, L1 157 / spirtas L1 91 / spyrtas Dž 20, spiritas su kamparu L1 117, stipri degtinė Pm I 29, Pp 39, Pm II 27, sviestas Kru 9, šalta žemė Ku 38, šiltas miluotas vanduo L1 117, štinkspiratis Pp 39 (xštinkspiratas žr. štinkspiratis „amoniakas“ LKŽ XVI 1995), tyras vanduo su arielka Pm I 30, Pm II 27, tirpalas iš amonijako Ku 38, tirpalas iš salicinės rūgšties D 4, vazelinas Kru 9, zinko mostelė L1 94 ir kt. Ebbe a csoportba tartozna néhány gyógyszerforma-megnevezés is, például: cseppek Pp 110, Kru 3, porok Pp 110, kenőcs Kru 3, pirulák Pp 110. A vaistai szó a Kd I 32, Tš 23, Pp 26, Ab 26, Kd II 42, L1 27 című füzetekben több jelentésben használatos. Szakkifejezési jelentésében — „kifejezetten előállított, felhasználásra alkalmas gyógyszerészeti anyagok, amelyek segítenek a betegségek megelőzésében és gyógyításában” (ME II 1993) — a vaistai viszonylag ritkán fordul elő, mivel kevés szó esik „a patikákból származó gyógyszerekről”, A. Vileišis szavaival élve Ng 63, vagy „igazi gyógyszerekről” Pp 54. A vaistas jóval gyakrabban szerepel második, gyakorlati jelentésében: „bármilyen eszköz, módszer”: Nu blusu vaistai – ajerai Skaudvilė. Jis žino vaistą nuo pelių, nuo žiurkių Veiveriai. Ka pailsęs gauni pasilsėt, tai nėra geresnių vaistų Pilviškiai. Linksmumas – vaistas nuo ligų ir bėdų Daukšiai (LKŽ XVII 1996). Így az említett füzetekben vaistais neveznek bizonyos gyógymódokat, a mindennapi életben használt eszközöket, valamint élelmiszereket és italokat stb. A szerző ezeket a vaistus naminiais arba žmonių vaistais, azaz házi vagy népi gyógyszereknek nevezte Pp 54, például: Todėl nėra abejojimo, kad vaisiai yra geras natūrališkas vaistas Ku 43, <...> silpniems po vonios arba per vonią duodami sustiprinamieji vaistai (vynas, arbata ir t. t.) Pp 113, Prie mažų užgavimų (mėlynos dėmės), geriausiai vartoti sekančiejie vaistai: dėti šlapios šaltos palos (kompresai) ir spausti šaltais daiktais, nes šaltis ir spaudimas sumažina kraujo plūdimą Pp 21. Érdekes megjegyezni, hogy az egyik füzetben a vaistai szót alkalomszerűen ištekliais, azaz erőforrásoknak is nevezik, például: Užtai-gi geriausių v a i s t ų nuo kojų šalimo ir prokai-tavimo yra energiškas krutėjimas, plovimas šaltu vandeniu ir didžiausis švarumas; šitie i š t e k l i a i (v a i s t a i) privalo būti būtinai prilaikomi, <...> Ku 91. Külön említésre méltó azoknak az összetett elnevezéseknek a sokasága, amelyek egyik tagja a vaistas szó, és többnyire többes számban használatosak. Néhány csoportjuk különíthető el, például: 69 a) gyógyszerek forma szerint: folyékony gyógyszerek Kru 4 (vö. skystieji vaistai Pp 109), szilárd formájú gyógyszerek Pp 109, cseppek formájában adagolt gyógyszerek Pp 110, folyékony formájú gyógyszerek Pp 109, b) gyógyszerek rendeltetés szerint: hányás elleni gyógyszerek Tš 13, a tej elapasztására szolgáló gyógyszerek Pm I 27, Pm II 25, hánytató gyógyszerek Pm II 12, baktériumölő gyógyszer Ll 43, c) gyógyszerek hatás szerint: erősítő gyógyszerek Pp 113, véralvadást elősegítő gyógyszerek Pp 37, d) gyógyszerek hovatartozás szerint: sötét varázslók gyógyszerei Kru 15, e) gyógyszerek szaguk szerint: erős szagú gyógyszerek Pp 110. A második legnépesebb csoportba a kötözőeszközök megnevezései tartoznak, például: angol sebtapasz Pp 25, bandázs (kötés) Kru 10 [vö. bandázs (kötés) Pp 49 (bandažas 1. „kötés, pólya” LKŽ I₂ 1968, tvarslas žr. tvarstis 1. „kötözőpólya” LKŽ XVII 1996], kötszer Pp 29, cerata Ll 61 [vö. cirata Pp 112 (cerata „vízhatlan, gumival bevont, viaszos vászon” LKŽ II₂ 1969)], vászondarab Pp 112, vászondarabocska Kru 10, vászonkendő D 5, vászonkendőcske Pm I 31 (vö. vászonkendő Pm II 26, vászonkendőcske Pm II 28), vászonkötés Pp 36, egy darab jó minőségű vatta Ll 104, jó minőségű (patikai) vatta Kru 4 (vö. jó patikai vatta Kru 9), egy darab jó minőségű nedvszívó vatta Kru 4, gipsz Pp 43, tiszta patikai vatta Pm I 32, Pm II 29, gumis vászonkötés Pp 36, gumis szorítóöv Pp 36, kitaika Kru 11 [xkitaika (orosz kínai) „nankin (ilyen pamutszövet)” LKŽ V 1959], klejonka D 5, öntapadó sebtapasz Kru 12, puha ruhadarabok Pp 45, multinas D 5, muszlin Kru 4, Ll 92, Pp 26, musz lindarab Kru 10, zsebkendő Pp 36, zsebkendőcske Pp 38, közönséges vatta D 5, vékony klejonka Kru 11, törülköző Ach 10, Tš 11, sterilizált kötözőanyag Pp 54, vastag gyapjúsál Tš 11, Ach 10, tiszta vászondarab Pp 53, tiszta lenfonál Pm II 19, taft Kru 11 (tafta „ruha- és blúzanyagként használt, merev, fényes selyem- vagy műszálas szövet” LKŽ XV 1991), háromszögletű kendő Pp 29, vatta Pm I 27, Pp 26, Pm II 25, Kru 10, Ll 62 stb. Ehhez kapcsolódnak a gyógyító kötözések megnevezései, például: nedves kötés Kru 10, nedves borogatás Kru 11, nedves melegítő borogatás Kru 11, forró borogatások Ch 9, Kru 3, Ll 149, forró nedves palák Pm I 23, Pm II 21, bórsavoldatos borogatások Ll 92, jégborogatások Kru 5, 70 könnyű, figyelmeztető kötés Kru 11, forró hamu kis zsákokban Tš 11, Ach 10, egyszerű nedves kötés Kru 11, párolt zabot tartalmazó zsákocska L1 116, száraz kötés Kru 10, hideg borogatások Pm I 8, Pp 48, Pm II 8, Ku 32, Kru 5, L1 149, melegítő nedves borogatások L1 61, melegítő borogatások Kru 11, hideg borogatások Tš 11, Ach 10, Kru 6, L1 116, meleg hamuval töltött zsákocska L1 116, nedves muszlin Kru 11, nedves hideg kendők (borogatások) Pp 21, melegítő borogatások D 5, gyógynövényes zsákocskák Kru 6 stb. A harmadik jelentős csoportot az elsősegélynyújtó eszközök megnevezései alkotják, például: szénfogó Pp 44, hasábfa Pp 44, nyeregszállító Pp 44, bádogtárgyak Pp 44 (x blėtinis „bádogból való” LKŽ I₂ 1968), hagyma Pp 72, szíjak Pp 44, drótok Pp 44 [xdratva lásd dratas (német nyj. drôt) 1. „drót” LKŽ II₂ 1969], só Pp 67, fúrók Pp 44, gumipántok Pp 35, hosszú bot Pp 61, forró edények Pp 113, forró homokpárnák Pp 113, forró gyógynövénypárnák Pp 113, forró téglák Pp 113, hordágyak Pp 46, keščios Pp 80 [keščios 1. lásd kestės 1. „két (esetenként összekapcsolt) rúd széna, szalma stb. hordására; hordágy” LKŽ V 1959], kerekes keščios Pp 81, köpenyből készült keščios Pp 86 [xmandiera (orosz мундир) 1. „katonai egyenruha” LKŽ VII 1966], szűrökből készült keščios Pp 86, hurkos hevederek Pp 44, botok Pp 44, létrafélék Pp 61 (vö. létrafélék Pp 73), hüvelyek (tokok) Pp 44 (xmakšna 2. „hüvely, tok” LKŽ VII 1996; 1 makštis 1. „hüvely, tok” LKŽ VII 1966), faforgácsok Pp 26, fák kérge Pp 44, kóc Pp 45, hevederek Pp 46, vékony hasábfa Pp 42, moha Pp 45, száraz gallyak Pp 44, sziták Pp 44, kis kendő Pp 67, hó Pp 72, asztalterítők Pp 46, durva kefe Pp 75 [xberštas (német Bürste) „kefe; cipőkefe” LKŽ I₂ 1968], vastag papírok Pp 44, felmelegített takarók Pp 113, hideg jeges fürdő Pp 72, hideg leves Pp 72, hideg tárgyak Pp 21, hideg takarók Pp 72, meleg rongyok Pp 72 (lupata 1. „rongy, foszlány” LKŽ VII 1966), vetélők Pp 44, kanál Pp 44, szalmából készült keščios Pp 87, széna Pp 45, kabátból készült keščios Pp 86, szippantós dohány Pp 67, felhevített kés Pp 38, felhevített kötőtű Pp 38, gyapjú Pp 46 stb. Ezek a baleset esetén az elsősegélynyújtásra alkalmas eszközöket nevezik meg. E csoport valamennyi megnevezése a Elsősegély balesetek esetén című fordításkötetből származik, amely részletesen tárgyalja, miként kell elsősegélyt nyújtani, illetve milyen eszközöket kell használni sérülés, csonttörés, égés, fagyás, fulladás és egyéb esetek során. 71 A negyedik csoportba a fertőtlenítő, vagyis baktériumölő anyagok megnevezései tartoznak, például: nyírkátrány L1 44, bórsav Pp 26 (vö. bórsav L1 61), klórmész keveréke L1 107, kátránylúg L1 128, tőzeg L1 84, formalin L1 76, jodoform Pp 26, mész (vapna) L1 43 [2 x vapna (lengyel wapno) 1. „mész” LKŽ XVIII 1997], mésztej Pp 74, L1 29, karbolsavoldat Dž 17 (vö. karbolos oldat Pp 116), karbolos víz Pm II 19, L1 42 (vö. karbolsav vize L1 107), karbolsav keveréke L1 107, karbolsavoldat L1 49 (vö. karbolsav oldata Ach 13), karbol Pp 26, Dž 13, forró lúg Ach 16, L1 45, forró szappanos víz L1 29, kreolin Pp 26, kreolinoldat Pp 27, lizol Pp 26, tengervíz Dž 4, fakátrány L1 43, fahamu L1 44, égetett mész L1 107, hamu L1 107, fenyőkátrány L1 44, fenyőlúg L1 44, szalicilsav Pp 26 (vö. szalicilsav L1 94), szóda Pp 55, Dž 13, L1 42, erős lúg L1 30, erős forró lúg L1 122, szublimát Tš 37, Dž 13, Pp 26, L1 42, szublimát keveréke L1 42, szublimátoldat Pp 29, Ach 16, D 6, lúgos kátránykeverék L1 29, meleg szappanos víz L1 49, timol Pp 26, kreozolos szappan oldata L1 76, vízgőz Pp 26, kenőszappan L1 48, kenőszappan folyadéka L1 49, föld L1 84 stb. Az ötödik csoportba tartozó megnevezések a orvosi technikát jelölik. Ide különféle műszerek, eszközök, készülékek és egyéb, orvosi célokra használt felszerelések tartoznak, például: gumitasakok a szemre Kru 6, forró vizes palackok L1 117, orvosi fecskendő L1 143, gyufa Kru 9, Dettweiler köpetcsészéje Dž 13, tompa végű hajtű Kru 9, gumitasak (kis hólyag) Kru 4, gumifecskendő (fecskendő) L1 98, gumicső Kru 5, gumitasakok Pp 111, irrigátorok Pp 113, irrigátor (Esmarch-féle) gumicsővel Ch 10, zsebköpőcsésze Dž 12, beöntőpumpa Pp 115, érszorítók (tourniquet-k) Pp 33, Liebe köpőcsészéje Dž 13 (a spiaudalinė jelentése: lásd spjaudyklė 1. „edény, amelybe köpnek” LKŽ XIII 1984), maximumhőmérők Pp 107, át nem eresztő sertéshólyag Pp 111, egyszerű sertéshólyag L1 84, oltópenge Rč 14 (az įčiep yti jelentése 2. „oltóanyagot bejuttatni” LKŽ II 1969), ecset Kru 9 [xpenzelis lásd pendzelis (lengyel pędzel) „ecset” LKŽ IX 1973], Prodohl köpőcsészéje Dž 13, ürülékes edények Pp 105, vizeletes edények Pp 105, köpőcsésze Dž 11, alumínium köpőcsésze Dž 14, vasbádog köpőcsészék Dž 12, magas lábú köpőcsésze Dž 72 12, köpőcsészék Dž 13, üvegpálca Kru 8 (vö. üvegrúd Rp 19), üvegpalack Kru 5, meleg téglák Ll 117, gumiból készült fecskendő D 5, csontvégű fecskendő (čirkšmyžaitė, šmirkšmyžutė) Pp 15 (čirkšmyža 1. „fecskendő, permetező” LKŽ II₂ 1969; šmirkšmyža lásd šmiršklys 1. lásd šmiršktynė 1. „folyadék befecskendezésére, permetezésére szolgáló eszköz, fecskendő, permetező” LKŽ XV 1991), kis fecskendő D 3 (vö. švirkštėlas Tš 11), Celsius-hőmérő Pp 107, libatollacska Ku 36 stb. A legkisebb csoportot a gyógyító eljárások megnevezései alkotják, például: szemöblítés Kru 14, szemfürdő Kru 5, toroköblítés D 5, belégzés Ch 11, cseppentés Kru 14, hideg vizes lemosás Ku 91, piócák felhelyezése Kru 12, félfürdő Pm I 6 (vö. félfürdő Pm II 5), hideg fürdő Pp 113, meleg fürdő Ku 89 (vö. meleg fürdő Pm I 23, meleg fürdő Pm II 21), beöntés Kru 14, dörzsölés Pm II 28, kis fürdő Pm I 31, Pm II 28, bélöblítés Ch 10, a szemhéj masszírozása (tornáztatása) Kru 9, meleg vizes fürdő (tynė) Ach 11 [²tynė (német nyelvjárási tīn, tīne) 1. „hosszúkás edény fürdésre, mosakodásra vagy más célra, kád, dézsa”, 2. „fürdés abban az edényben, fürdő” LKŽ XVI 1995], fürdő Pp 113, Ach 14, Ku 45, Ch 11, Kru 5, Ll 98 stb. A kezelési eszközökhöz a kezelési módok is kapcsolódnak. Az ilyen típusú megnevezésekből azonban csak kevés gyűlt össze. Kiemelkednek az elsősegélynyújtási módszerek megnevezései, például: vattával való betekercselés Pp 54, liszttel való behintés Pp 54, szódával (Bulirich-sóval) való behintés Pp 54, a seb enyhe összenyomása Pp 31, erős összenyomás Pp 31, olajjal való bekenés Pp 54, tojásfehérjével való bekenés Pp 54, szalonnával való bekenés Pp 54, folyékony ragasztóval való bekenés Pp 54, zsírral való bekenés Pp 54, a seb leszorítása Pp 30 stb. Néhány megnevezés a fertőtlenítési módszereket jelöli, például: hő Ll 41, füstölés Dž 4, száraz hő Ll 41, vízben forralás Ll 42 stb. Külön csoportot alkotnak a gydymas ’kezelés’ ismétlődő összetevőt tartalmazó megnevezések, például: tejes kezelés D 7, meleg fürdőkkel történő kezelés D 7, szőlővel történő kezelés Ku 42, egyszerű vízkezelés Ku 45, gyümölcsökkel végzett rendszeres kezelés Ku 42 stb., valamint a oltás, például: diftéria elleni oltás Ll 61, Jenner-féle oltás Tš 39 stb. 73 II. A kezelési eszközök megnevezéseinek kifejezése és eredete 1. Az egyszavas kezelőeszköz-megnevezésekből valamivel több mint 100-at találtunk. Több mint a felük litván szó, például: ágytakarók Pp 46, ágacskák Pp 44. A megnevezések jelentős része nem litván eredetű. Ezek közé nem soroljuk a régi (valódi) kölcsönszavakat, amelyek „teljesen alkalmazkodtak nyelvünk rendszeréhez, és minden korlátozás nélkül használatosak <…>. A terminológiában ezek már nem kölcsönszavak, hanem az emberek nyelvének terminologizálódott szavai” (Gaivenis 2002: 58). Így a nem litván eredetű szavak közé csak a nemzetközi szavakat soroljuk, például: borogatások Pp 110, Kru 3, Ll 104, valamint az idegen szavakat, vagyis a barbarizmusokat, például: ecet Pp 73. Időnként előfordul, hogy ugyanazt a dolgot két litván szóval nevezik meg, például: kötések vagy kötőszerek Kru 10. Ebben az esetben a kötések szó nem tisztán cselekvést jelent (DLKG 1996: 94), hanem konkrét dolgot nevez meg. Egyébként a kötések szóval, nem pedig a kötőszerek szóval alkották a fajtamegjelöléseket is, például: szorító kötés Kru 11. Említést érdemel az az eset, amikor ugyanazt a dolgot két idegen szóval is megnevezik, például: patelnė (skaurada) Pp 44 [xpatelnia (l. patelnia, brus. патэльня) „serpenyő” LKŽ IX 1973; xskaurada (l. skowroda, or. сковорода) l. „serpenyő” LKŽ XII 1981]. Ebből arra lehet következtetni, hogy mindkét szó széles körben használatos volt az akkori nyelvben, mivel még nem létezett litván új szó. Az Akadémiai Litván Szótár adatai szerint a keptuvė szó első jelentésében – „lapos fémedény palacsinta, hús stb. sütésére” – csak 1934-ben fordul elő a köznyelvi Gimtoji kalba című újságban (LKŽ V 1959). Ugyanakkor az ellenkező jelenség is megfigyelhető: a saját, litván szó kiszorítja az idegen szót a használatból. Például az arielka Pm I 21, Pm II 11 csak egyetlen füzetben fordul elő, míg litván megfelelője, a degtinė Pm I 22, Pp 79, Pm II 20, Ku 32, D 7 sokkal gyakrabban használatos. Egyébként K. Sirvydas az arielka szót degtinė-nek nevezte. Ez az általa alkotott új szó (Balčikonis 1978: 163). Néhány litván megnevezésnek nem litván eredetű szinonimája van, például: esernyő (parasolis) Pp 74 [vö. x parasonas (brus. парасон) „esernyő” LKŽ IX 1973], vagy a nem litván eredetű megnevezések mellett litván megfelelő is szerepel, például: detritus (oltóanyag) Ll 91 (detritus 2. „himlőgócokból származó, immunizálásra szolgáló kaparék” MTŽ). Előfordul egy-egy változó alakú megnevezés is, például: mész Ll 107 / meszek Pp 73. A hibrid vagy vegyes megnevezések a köznyelvi szövegekre 74 szinte egyáltalán nem jellemzők; csak néhányat találtunk, például: oltás Rč 10 / oltás Tš 15 (vö. skiepijimas L1 90). A latin megfelelő a medicinai szakirodalomban megszokott és fontos elem. A. Vileišis füzeteiben igen ritkán fordul elő, ami magától értetődő, hiszen a megnevezések többsége köznyelvi szó vagy szókapcsolat, amely csak a szövegkörnyezetben nyer terminológiai jelentést; emellett a füzetek igyekeztek közérthetően bemutatni az orvostudomány ismereteit. Ezért a latin megfelelő csak egy jelentéscsoportban – a gyógyszerek között – szerepel egy egyszavas megnevezés mellett: „kalomelis” (lat. Calomelanos) Ch 9. A latin kollodium Pp 25 megnevezés eredeti formájában szerepel a szövegben; feltehetően nem találtak hozzá litván alakot. 2. Az összetett kezelőeszköz-megnevezések alkotják az összes tárgyalt megnevezés legnagyobb részét (valamivel több mint 300 van belőlük). Mennyiségüket tekintve a kétszavas megnevezések emelkednek ki (több mint 200). A fajtajelölő tag kifejezési módja szerint a ragozó és a nem ragozó jelzői szerkezetek aránya csaknem azonos. A ragozó jelzőket leggyakrabban melléknevek fejezik ki: minősítő melléknevek (több mint a felük), például: valódi gyógyszerek Pp 54, valamint -inis képzős melléknevek, például: szalmakötélből készült kötések Pp 87. Néhány ragozó jelzőt aktív vagy passzív melléknévi igenév fejez ki, például: forrásban lévő lúg Ach 16, felmelegített kendők Pp 71. A főnevesült (melléknévi vagy igenévi) alakok nem gyakoriak, például: nedves borogatások Pp 112, hűtő lepedő Pp 112. Egyes megnevezések egyszerű és főnevesült alakban egyaránt használatosak, például: mesterséges légzés Pp 31 és a mesterséges légzés Pp 67. A nem ragozó jelzők leggyakrabban egyes vagy többes számú birtokos esetben állnak, például: tűzhelykanál Pp 44, távíróvezetékek Pp 45. Egyes megnevezésekben a nem ragozó jelző személynevet tartalmaz – vagy teljesen litvánosított alakban, például: Bardéleben-féle kötés Pp 54, vagy eredeti alakban, az aposztróf után litván raggal kiegészítve, például: Pasteur-féle oltás Tš 29. Előfordulnak más esetekkel (többnyire eszközhatározóval) kifejezett nem ragozó jelzők is, például: vajjal való bekenés Pp 54. Néhány tucat megnevezés nem ragozó jelzőjét elöljárószós esetalak fejezi ki (a leggyakoribb szerkezetek az iš ’-ból/-ből’ és su ’-val/-vel’ elöljárókkal állnak), például: lepedőből készült kötések Pp 86, jéggel töltött zacskók L1 75. Előfordulnak szinonimaként használt alaptagok. A szinonimák többnyire litván szavak, például: száraz ágytakarók (lepedők) Pp 75 71, de találtunk olyan eseteket, amikor egy szinonimapárt egy litván és egy nem litván eredetű szó alkot, pl. akių operacijos (piovimai) Kru 18. Alkalmanként a bővítményeknek is vannak szinonimáik. Ilyenkor az -inis képzős melléknév és a főnév birtokos esete verseng, pl. gumilastikinis diržas Pp 37 / gumilastikos diržas Pp 35. Néhány elnevezésnek változó fő tagja van, pl. karbolinė rūgštis L1 42 / karbolinė rūgštis Pp 39 (vö. még karbolinė rūgštė D 6, Tš 37). Néha mindkét tag – a fő és a bővítő – változik, pl. vaškinis popieris D 5 / vaškinis popierius L1 92, vaškuotas poperis Kru 11 / vaškuotas popieris L1 62 (vö. még vaškuota popiera Pp 112). Kronológiai szempontból a későbbi kiadású füzetekben rosszabb terminusok is előfordulnak, pl. 1906-ban – ryžiai (ryžių miltai) Pm I 31, Pm II 29), 1908-ban pedig – risai (risų pudra Rč 15). Néhány elnevezést latin megfelelővel közöltek, pl.: borinė rūgštė (acidum boricum) Tš 19, opijo lašai (Tinctura opii) Ch 9. Egyébként az utóbbi honosított változatban is használatos: tinktūra opijo Ch 10. A kéttagú elnevezéseket alkotó elemek eredetét vizsgálva látható, hogy a legtöbb olyan elnevezés, amelynek mindkét eleme litván szó, pl.: karšti akmenys Pp 105, ledo gabalėlis Pm I 22, Kru 6. Kisebb számban vannak litván és nemzetközi, illetve litván és hibrid elemből álló elnevezések, pl.: citrinos rūgštis Dž 4, guminis spenelis Pm I 29, Pm II 26. Háromtagú elnevezésből közel 80-at találtunk. A bővítő elemek kifejezését tekintve azok az elnevezések dominálnak, amelyek fő tagjának nem egyeztetett jelzője saját egyeztetett jelzővel rendelkezik, pl. išsitrynimas šaltu vandeniu Ku 45, továbbá azok az elnevezések, amelyek bővítő elemeit elöljárószóval álló esetek fejezik ki, pl.: buteliai su karštu vandeniu Pp 71, tirpalas iš karbolinės rūgšties D 4. Valamivel kevesebb az egyeztetett és nem egyeztetett jelzőt tartalmazó elnevezés, pl. apsaugojantis raupų įčiepijimas Rč 3, valamint a két egyeztetett jelzővel rendelkező elnevezés, pl. kišeninė spiaudoma bankelė Dž 12. Néhány fő tagnak vannak szinonimái, pl. buteliai (bonkos) su karštu vandeniu Pp 105, vagy változatai, pl. vania šilto vandens Pm I 8 / vana šilto vandens Pm II 7. Eredetüket tekintve a legtöbb elnevezés minden eleme litván, pl. maišiukuose karšti pelenai Tš 11, Ach 10. A többi elnevezés rendszerint két litván elemből és egy hibridből áll, pl. sterilizuota 76 perrišimui medega Pp 54, vagy két litván és egy nemzetközi elemből, pl. gabalėlis gerosios vatos Ll 104. Csak egy füzetben találtunk három elemből álló latin gyógyszernevet, Liquor alumini acetici Pm I 29, litván megfelelő nélkül. A négy- és öttagú elnevezések a vizsgált szövegekben nagyon ritkák, csak néhányat találtunk, pl.: įleidimas į organizmą druskos tirpalo Ch 11, išvirkštimas po oda šilto druskos tirpalo Pp 54. Az öttagúak közé soroltak két olyan elnevezést is, amelyek számot és jelet tartalmaznak, ezeket külön elemeknek kell tekinteni, pl.: 2% miešimas borinės rūgšties Ll 103, nenuvalyta 5% karbolinė rūgštis Pp 116. A négytagú elnevezések között változó elemek is előfordulnak, pl. vanios gryno drungno vandens Pm I 5 / vanos gryno drungno vandens Pm II 5. III. Következtetések 1. A. Vileišis népszerűsítő orvosi füzetei (1895–1915) fontos forrásai a litván orvosi terminológia története megismerésének. 2. A füzetekben használt gyógymódok elnevezéseit hat jelentéscsoportba sorolták: a belső és külső gyógyszerek, a kötözőanyagok és gyógykötések, az elsősegélynyújtás eszközei, a fertőtlenítő, vagyis baktériumölő anyagok, az orvostechnikai eszközök, valamint a gyógyító eljárások elnevezései. 3. A gyógymódok elnevezéseinek több mint fele összetett, többnyire kéttagú; jelentős részük háromtagú, s ezek fajtajelölő tagjaira a kifejezésmód változatossága jellemző. 4. Az összegyűjtött gyógymódnevek között a litván szókincs dominál. Számos idegen eredetű szó is előfordul, ezek az egytagú nevek jelentős részét alkotják, az összetett elnevezések pedig gyakran litván, nemzetközi és hibrid tagokból állnak. Feltűnő az idegen szavak használata. Előfordul, hogy egy-egy esetben ezeket litván megfelelőkkel helyettesítik, máskor azonban a szerző zárójelben feltünteti az idegen szót is a litván szó mellett – feltehetően így igyekezett igazodni a címzett által használt szókészlethez. A kölcsönszókészlet bőségére hatással lehetett a nem litván szerzők műveinek nyelve, stílusa és terminológiája is, hiszen a tárgyalt tizenhat füzetből csak hatot írt maga A. Vileišis; a többit lengyel, orosz vagy német szerzők művei alapján fordították vagy állították össze. 77 5. A vizsgált elnevezések szembetűnő sajátossága a szinonímia és a változatosság, amelyek bármely szakterület terminológiájának kialakulási szakaszában elkerülhetetlen jelenségek. Leggyakrabban két litván szó, illetve egy litván és egy idegen eredetű szó használatos szinonimaként. Fonetikailag vagy helyesírásukban, morfológiailag és szintaktikailag eltérő elnevezésváltozatokat is találtak (egy-egy változat akár sajtóhiba is lehet). VIZSGÁLT FORRÁSOK Ab – A rossz betegségről, azaz a szifiliszről (franciák), Tilsit, 1904. Ach – A koleráról és arról, hogyan védekezzünk ellene, Vilnius, 1905. Ch – Kolerajárvány és az ellene folytatott küzdelem, Vilnius, 1907. D – Diftéria, Vilnius, 1907. Dž – Knopf S. A. Džiova ir kova su ja, Tilžė, 1903. Kd I – Mit tegyünk, hogy egészségesek maradjunk és sokáig éljünk, Tilsit, 1895. Kd II – Mit tegyünk, hogy egészségesek maradjunk és sokáig éljünk, Vilnius, 1905. Kru – Hogyan kell ápolni az egészséges és beteg szemeket, Sejny, 1910. Ku – Hogyan éljünk tavasszal, nyáron, ősszel és télen, Vilnius, 1906. Ll – Fertőző betegségek és hogyan védekezzünk ellenük? Kaunas, 1915. Pm I – Tanácsok azoknak a nőknek, akik egészségesek szeretnének lenni, Tilsit, 1899. Pm II – Tanácsok azoknak a nőknek, akik egészségesek szeretnének lenni, Vilnius, 1906. Pp – Esmarch F. Pirmoji pagalba nelaiminguose atsitikimuose, Tilžė, 1903. Rč – Oks B. Raupų čiepijimas: (Šneka su jauna motina), Vilnius, 1908. Rp – Tarchanov I. Mechnikov professzor savanyú teje: eszköz a népegészség megőrzéséhez, Vilnius, 1907. Tš – Rövid beszélgetés a ragályos betegségekről és arról, hogyan védekezzünk ellenük? Tilsit, 1901. SEGÉDFORRÁSOK LKŽ I, 1968 – A litván nyelv szótára 1, Vilnius. LKŽ II 1969 – A litván nyelv szótára 2, Vilnius. LKŽ IV 1957 – A litván nyelv szótára 4, Vilnius. LKŽ V 1959 – A litván nyelv szótára 5, Vilnius. LKŽ VII 1966 – A litván nyelv szótára 7, Vilnius. LKŽ IX 1973 – A litván nyelv szótára 9, Vilnius. LKŽ X 1976 – A litván nyelv szótára 10, Vilnius. LKŽ XI 1978 – A litván nyelv szótára 11, Vilnius. LKŽ XII 1981 – A litván nyelv szótára 12, Vilnius. LKŽ XIII 1984 – A litván nyelv szótára 13, Vilnius. LKŽ XV 1991 – A litván nyelv szótára 15, Vilnius. 78 LKŽ XVI 1995 – A litván nyelv szótára 16, Vilnius. LKŽ XVII 1996 – A litván nyelv szótára 17, Vilnius. LKŽ XVIII 1997 – A litván nyelv szótára 18, Vilnius. ME II 1993 – Orvosi enciklopédia 2, Vilnius. MTŽ – Orvosi terminológiai szótár, Vilnius, 1980. Ng – Vileišis A. Házi orvos: A leggyakoribb betegségek és az ellenük való küzdelemben használt legegyszerűbb gyógyszerek rövid ismertetése: / 1. rész. Az emberi betegségekről és kezelésükről. Seinai, 1908. LITERATŪRA Balčikonis J. 1978: Rinktiniai raštai, Vilnius. DLKG 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius. Kučys A. 1993: Vileišiai: Trijų brolių darbai tėvui, Chicago. THE NAMES OF TREATMENT MEANS IN MEDICAL BOOKS OF THE DOCTOR ANTANAS VILEIŠIS Summary This article analyses the names of treatment means (over 400) collected from sixteen books of popular medicine by doctor Antanas Vileišis (1856–1919) according to their meaning, expression and origin. In respect of meaning these names differ. Six notional groups were identified – names of medications for internal and external use, bandaging means and medical dressings, first aid means, disinfecting or anti-bacterial means, medical implements and manipulation treatment. In respect of expression the majority of names of treatment means are complex terms, mainly two-word terms (200), also there are quite few three-word terms (nearly 80). A variety of means of expression is characteristic to specific elements of those terms. In respect of origin Lithuanian words prevail, though there are quite a lot of words of foreign origin – international words and barbarisms. In some cases barbarisms were substituted with Lithuanian equivalents, though sometimes the author gives a barbarism next to Lithuanian word – presumably trying to adjust his language to the lexicon used by target readers. The abundance of borrowed words possibly has been influenced by the language, style and terminology of foreign authors, because most of doctor Vileišis books were translations of works of Russian, Polish or German authors or were prepared using such works. The names of treatment means have synonyms and variants. Most frequently two Lithuanian words or a Lithuanian word and non-Lithuanian word are used synonymously. 79 Popular medical books by doctor Antanas Vileišis are the important source for the history of Lithuanian medical terminology. Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Gauta 2005-11-18 80