Tarptautinė terminologijos konferencija „Tautinių kalbų terminologija ir globalizacija“

Nemzetközi terminológiai konferencia A nemzeti nyelvek terminológiája és a globalizáció ALBINA AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet 2006. október 11–13-án a Litván Nyelvi Intézetben nemzetközi terminológiai konferenciát tartottak A nemzeti nyelvek terminológiája és a globalizáció címmel; a rendezvényt a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja szervezte. A konferenciát a Litván Köztársasági Elnöki Hivatal mellett működő, a litván államalapítás ezredik évfordulójának megünnepléséért felelős igazgatóság, valamint a Litván Állami Tudományos és Felsőoktatási Alap támogatta. A konferencián 11 litvániai kutató és 20 külföldi vendég tartott előadást Lettországból, Lengyelországból, Oroszországból, Svédországból, Ukrajnából és Magyarországról. Az előadások litván, angol és orosz nyelven hangzottak el. A konferencia két napig tartott, a harmadik napon pedig kirándulást szerveztek a rumšiškėsi Litván Néprajzi Szabadtéri Múzeumba. A konferenciát Artūras Judžentis, a Litván Nyelvi Intézet igazgatóhelyettese, a bölcsészettudományok doktora nyitotta meg. A plenáris ülésen összegző jellegű elméleti előadásokat tartottak a vendégek: Sergiusz Griniewicz, Vladimir Lei čikas, Ágota Fóris, Valentina Novodranova és Sergej Šelov. A Białystoki Egyetem professzora, habilitált tudományok doktora, S. Griniewicz a „Terminológia a globalizáció korában” című előadásában hangsúlyozta, hogy az ipar, a gazdaság, a kultúra, sőt a mindennapi élet globalizációja új feltételeket teremt a nemzeti nyelvek létezése és kölcsönhatása számára. Ezek egyike az aktívan használt nyelvek számának csökkenése, így a fennmaradó nyelvek funkcionális köre és területe bővülni fog. Ezért megbízható és pártatlan ajánlásokat kell kidolgozni, amelyek a természetes evolúciós folyamatok elemzésén és mindenekelőtt a nyelvek nemzetközi kölcsönhatásán alapulnak. A szerző szerint a terminológia tudományos kutatásának több iránya ígéretesnek tűnik, ezért az előadás részletesebben tárgyalta a terminológiai kutatások tipológiai és összehasonlító megközelítéseit. Az A. Puskinról elnevezett Állami Orosz Nyelvi Intézet Általános és Orosz Nyelvészeti Tanszékének professzora, habilitált filológiai tudományok doktora, V. Lei čikas felolvasta „A globalizáció és a terminológia problémái” című előadását, amelyben részle- 218 Albina Auksoriūtė | Tarptautinė terminologijos konferencija... …an áttekintették és összehasonlították a modern globalizáció három megközelítését. Az első megközelítés hívei a globalizációt a modern világ elkerülhetetlen tendenciájának tekintik. Ez lehetővé teszi a szellemi kultúra területén zajló nemzetközi cserék, valamint azon anyagi és szellemi alkotások létrejöttének magyarázatát, amelyek tartalmuk szerint világméretűek, formájuk, pontosabban nyelvük szerint pedig nemzetiek. A második megközelítés az antiglobalistáké, akiknek célja az USA és néhány más fejlett állam uralmának megszüntetése, valamint a nacionalizmus (sőt a rasszizmus és a sovinizmus) felsőbbségének kihirdetése. V. Leièiko véleménye szerint a harmadik megközelítés csak az utóbbi években kezdett kialakulni – ez az első két megközelítésre adott reakció. Hívei azt állítják, hogy a globalizáció természetes fejlődése, valamint a közös nemzetközi anyagi és szellemi kultúra a kultúra nemzeti, vagy legalábbis regionális szintű ápolásával érhető el. A magyarországi Pécsi Tudományegyetem vendége, Á. Fóris tudományos doktora a „Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció” című előadásában a terminológia problémáit vizsgálta, összekapcsolva azokat a társadalmi és gazdasági globalizációval. Hangsúlyozta, hogy a XX. század végén radikálisan megváltoztak a társadalmi és gazdasági feltételek: számos új fogalom és azokat megnevező terminus jelent meg, az új fogalmak osztályozására és a terminusok kiválasztására pedig nagyon kevés idő jut. Ha nem tárjuk fel kellő mélységben a fogalmak lényegét és meghatározásait, a terminusok kiválasztása véletlenszerűvé válik – ez pedig problémákat okoz mind a fogalmi rendszer használatában, mind a terminushasználatban. Csak részletesebb szaktudásra és nyelvi ismeretekre támaszkodva lehet megfelelő fogalmi és terminusrendszereket kialakítani. A Moszkvai Állami Orvostudományi és Fogorvostudományi Egyetem professzora, habilitált tudományok doktora, V. Novodranova arról beszélt, hogyan készülnek a kognitív tudományos sémák. Elmondása szerint a terminus és annak tulajdonságai csak két fő szempontból tárhatók fel: kognitív és kommunikatív szempontból. A kognitív szempont azt jelenti, hogy a terminológiai egységek feltárják a terminológiai rendszerek lényegét; ezek fogalmilag bizonyos megismerési rendszerekként (speciális tudásrendszerekként) határozhatók meg. A moszkvai vendég, a Nyelvek és Kultúrák Intézetének rektorhelyettese, S. Šelov habilitált filológiai tudományok doktora „A nómenklatúra és a terminológia (A nómenklatúra három fő megközelítése)” című előadásában a nómenklatúra és a terminológia kapcsolatát vizsgálta, áttekintette a nómenklatúra leggyakoribb meghatározásait, és összevetette azokat a terminológia meghatározásaival, mivel a terminológia és a nómenklatúra a szaknyelvi (LSP) szókészlet nagy részét alkotja. S. Šelov a nómenklatúra három fogalmát határozta meg: 1) a növények és állatok tudományos és köznyelvi elnevezéseinek gyűjteménye; 2) egy alacsonyabb rendű természetes egység jelöléseinek gyűjteménye; Terminologija | 2006 | 13 219 3) meghatározott fogalmak és tárgyak jelölésére szolgáló konvencionális jelek gyűjteménye. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nómenklatúra különböző meghatározásai nem teljesen függetlenek és egymástól elszigeteltek, sok közös vonásuk van. Bár meglehetősen nehéz őket egymástól elhatárolni, eredetük különbözősége felismerhető. A konferencia első ülését János Pusztay professzor, habilitált doktor, a Berzsenyi Dániel Főiskola uráli nyelvészeti tanszékének vezetője nyitotta meg. „A terminológia – a nyelv fennmaradásának záloga” című előadásában hangsúlyozta, hogy a nyelv csak akkor marad fenn, ha az élet minden területén használják. Sokoldalúan csak az államnyelvi státusszal rendelkező nyelvek használhatók. Az államnyelvi státuszú, de kevés beszélővel rendelkező nyelveket a következő veszélyek fenyegetik: a globalizáció erősödése, az angol nyelv uralma a politikai és tudományos életben, valamint a nemzeti nyelv gyakorlati kiszorítása. A nemzeti nyelv megőrzéséhez erősíteni kell a nemzeti öntudatot, és ösztönözni kell az anyanyelv tiszteletét. A konferencia első napján több áttekintő jellegű előadást tartottak. Anna Lena Bucher, a Svéd Terminológiai Központ főigazgatója bemutatta a svéd terminológiai munka több mint 60 év alatt szerzett tapasztalatait. Mint az előadó elmondta, a svéd műszaki terminológiai központ első szakasza 1936-ban kezdődött, amikor a Mérnöki Tudományok Akadémiáján nómenklatúra-bizottságot hoztak létre; öt évvel később ennek helyébe állandó műszaki terminológiai központ lépett, a Svéd Műszaki Terminológiai Központ (TNC), amelynek alapszabályát a kormány határozta meg. A TNC megalapítása óta a világ sokat változott, a központ céljai és alapelvei azonban változatlanok maradtak. Az előadó szerint a terminológiai munkára és a terminológiára ma is pontosan ugyanazokból az okokból van szükség: a kapcsolatok javítására, pontosabban az egyes felhasználói csoportoknál felmerülő kommunikációs problémák megoldására és a kommunikáció megkönnyítésére. A „Norma és kodifikációja a modern ukrán terminológiában” című előadást a harkivi V. Karazin Nemzeti Egyetem ukrán nyelvi tanszékének vendégprofesszora, Liudmila Bojarova tartotta. Megjegyezte, hogy a terminológiai norma nyelvi alapjának a köznyelvi normát tekintik, figyelembe véve azokat a szóalkotási és használati sajátosságokat, amelyek a terminusokra jellemzőek, és az ukrán nyelvi norma szakmai változatainak tekinthetők. A XX. század utolsó évtizede óta az ukrán nyelvtudományban bármely nyelvi egység normájának megítélésében az a fő kritérium, hogy megfelel-e az anyanyelv produktív szóalkotási, morfológiai, szintaktikai és egyéb modelljeinek. E rendszerszintű kritérium alapján az ukrán… 220 Albina Auksoriūtė | Tarptautinė terminologijos konferencija... Az ukrán terminológusok nem javasolják az orosz nyelvből a nemzeti terminológiai rendszerbe bekerült tükörfordítások használatát, amelyek megkettőzik a régóta használatos saját nyelvi egységeket. Az Ukrajnában az utóbbi években kiadott szótárakból jelentős változásokra lehet következtetni, amelyek az ukrán nyelvben a terminusképzés és a használati normák elméleti értékelésével kapcsolatosak. A Magyar Terminológiai Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált doktora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Vilmos Voigt tájékoztatott a 2005 májusában Szombathelyen megalakult Magyar Terminológiai Tanácsról, ismertette annak céljait és munkaprogramját. Kiemelte, hogy elsőként a magyar terminológia gondozásának tervét dolgozták ki, tekintettel arra, hogy a magyar nyelv, amelynek identitása több mint ezeréves múltra tekint vissza, nemcsak Magyarországon használatos, hanem több millió, Magyarországon kívül élő ember anyanyelve is. A tanács másik fontos feladata az alkalmazkodás a globalizációhoz, különösen az Európai Közösségben. Lett kollégáink – Juris Borzovs habilitált doktor, az informatikai tudományok doktora és Ilze Irena Ilzinia, a Rigai Információtechnológiai Intézet munkatársai, Valentina Skujinia, a Lett Nyelvi Intézet és a Lett Egyetem habilitált doktora, valamint a Lett Egyetem doktorandusza, Tilde tanácstagja, Andrejs Vasiljevs a nemzetközi terminológiai adatbázis összehangolásának problémáiról beszéltek. Bemutatták az EUROTERMBANK projektet, felvetették a nemzetközi terminológiai bank létrehozása során felmerülő problémákat, és a lett tapasztalatokra támaszkodva ismertettek néhány megoldási lehetőséget. Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának Vilniusi Irodájában dolgozó fordító, Vitalija Špokienė bölcsészdoktor ismertette az Európai Unió intézményeinek és szerveinek közös többnyelvű terminológiai adatbázisát, az IATE-t (angolul: Interactive Terminology for Europe), annak létrehozási céljait, szervezési szakaszait, a litván megfelelőkre vonatkozó adatok gyűjtésének, megjelenítésének és kezelésének munkáját, valamint az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának terminológusai, szakértői és fordítói által végzett gyakorlati IATE-terminológiagondozási munkát. A lettországi vendégek előadásaikban a terminusfordítás problémáit vizsgálták. Valerijs Kruglevskis, a Fordítási és Terminológiai Központ munkatársa, fizikus doktor a dokumentumfordítás során a terminológiai gondozás egyes tényezőinek automatizálását elemezte, és olyan eszközöket ismertetett, amelyek megkönnyítik a terminusok szövegből adatbázisba való átvitelét. Gunta Lu očmele, a Lett Egyetem társult docense, a tudományok doktora a terminológia azon problémáiról beszélt, amelyek az Európai Unióban és Lettországban egyaránt dolgozó fordítók előtt állnak. A Lett Egyetem Terminologija | 2006 | 13 221 habilitált filológiai doktor professzora, Andrejs Veisbergs a „Terminológia és a szóbeli, valamint írásbeli fordítás” című előadásában hangsúlyozta, hogy a lett fordítók legfontosabb nyelvi problémája a terminológia és annak szabványosítása. Mivel az Európai Unió tolmácsolási és fordítási szolgáltatásai, valamint a lett terminológiai intézmények munkája nincs összehangolva, a terminológia területén zűrzavar uralkodik. Az előadó véleménye szerint létre kell hozni a lett terminológia központi, közös adatbázisát, és lehetőséget kell találni annak folyamatos szerkesztésére. A Varsói Egyetem szaknyelvi tanszékének doktorandusza, Marta Małachowicz a tezauruszról mint egyes szakterületek ismereteinek rendszerezésére szolgáló eszközről beszélt, és a tezauruszok szerkezetének elméleti fogalmait angol és lengyel közgazdasági terminusokkal szemléltette. A konferencia első napjának munkáját „A szabványosított terminológia létrehozása és jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban” című előadásával Nijolė Dudlauskienė, a Litván Szabványügyi Hivatal Módszertani Osztályának vezetője zárta. Elmondta, hogyan készülnek a litván terminológiai szabványok, mennyit dolgoztak ki belőlük, és hogyan végzik a litván szabványok litván terminusainak szakértői vizsgálatát. A konferencia második napján három előadást tartottak a külföldi vendégek: Iveta Putele, Anita Ščucka és Elena Pachomova. I. Putele, a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének tanársegédje „A nyelvi érintkezések és megnyilvánulásaik a lett terminológiában” című előadásában hangsúlyozta, hogy a nyelvi érintkezések minden nyelv és terminológia fejlődését meghatározzák – pozitív és negatív módon egyaránt hatnak rá. Az ilyen hatás egyik legelterjedtebb és leggyakrabban észlelhető következménye a kölcsönszavak megjelenése, a szóalkotásban pedig a nemzetközi eszközök és minták alkalmazása. A nyelvi érintkezések tükörfordítások és fordítási kalkok létrejöttéhez vezetnek, hatásukra pedig a nyelvre nem jellemző sajátosságok jelennek meg. A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének tanársegédje, A. Ščucka előadásában az Európai Unió jogi aktusainak terminusait vizsgálta szintaktikai szempontból, míg E. Pachomova, a Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem angoltanára az internetes gazdasági fórumokon használt terminológiát elemezte. A konferencia második napján főként litván nyelvészek és szakemberek előadásait hallgatták meg. Vincentas Drotvinas, a Vilniusi Pedagógiai Egyetem professzora „A nyelvtudományi terminusok történetéből” című előadásában bemutatta Adomas Stuobris (valódi neve: Adomas Sketeris) a litván nyelv gyakorlati tanítására és tanulására szánt tankönyvét, a Kalbamokslis lietuviškos kalbos címűt (1906). Az előadó a tankönyv terminusait, azok képzését, forrásait és eredetét elemezte, értékelte- 222 Albina Auksoriūtė | Tarptautinė terminologijos konferencija... … a szerző terminusalkotási törekvéseit, és áttekintette, hogy A. Stuobrio terminusaiból mennyi maradt fenn a mai nyelvészeti terminológiában. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának doktorandája, Palmira Zemlevičiūtė előadása szintén a litván terminológia történeti kutatásával foglalkozott; a 19. század végi litván orvosi terminológia forrásait tekintette át. Az előadó hangsúlyozta, hogy a 19. század végén kibontakozó és megerősödő nemzeti újjászületési mozgalom jelentősen hozzájárult a litván nyelvű sajtó gyarapodásához. A sajtótilalom ellenére több mint 20 különféle, ismeretterjesztő orvosi füzet jelent meg; az akkori kalendáriumokban a különféle tudományos ismeretek mellett orvosi ismereteket is terjesztettek, az akkor kiadott tizenhat újságban pedig közel 100, különböző orvosi és higiéniai kérdésekkel foglalkozó írás látott napvilágot. A 19. század végi orvosi kiadványok tehát értékes forrásanyagot jelentenek a litván orvosi terminológia kezdeti időszakának kutatásához. A Litván Nyelvi Intézet Nyelvtörténeti és dialektológiai osztályának vezető kutatója, Nijolė Čepienė bölcsészdoktor a régi és későbbi litván írásokban, főként a kelet-poroszországi litván–német és német–litván szótárakban található jövevényszavakat és azok változatait vizsgálta. A Vytautas Magnus Egyetem oktatója, Irma Zeller bölcsészdoktor „A fogalom meghatározása a terminológia gyakorlati aspektusából” címmel tartott előadást. Megjegyezte, hogy a terminológiában a fogalom tartalmát úgy határozzák meg és írják le, hogy az azonos fogalomrendszer más fogalmaival hozzák összefüggésbe; a fogalom meghatározása és pontos megnevezése pedig meghatározza a szakmai tudományos és műszaki nyelv minőségét. A forma és a tartalom figyelembevételével számos meghatározástípus különíthető el, de a legfontosabbnak az úgynevezett tartalmi, terjedelmi és mennyiségi meghatározásokat tekintik, amelyeket az előadó részletesebben is megvizsgált. A számítástechnikai terminológia fejlődését előadásában a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezető kutatója, Angelė Kaulakienė bölcsészdoktor elemezte. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tíz számítástechnikai szakszótár terminológiája azt mutatja: a számítástechnika 35 éves időszaka még a kialakulás szakasza, amelynek fő jellemzői az indokolt szinonímia és a változatosság. A számítástechnika mai helyzetét számos nyelvi, szociolingvisztikai és interlingvisztikai tényező alakítja. A számítástechnikai terminológia témáját a Matematikai és Informatikai Intézet docense, Gintautas Grigas matematikatudományi doktor folytatta. A számítástechnikai terminusok rövidítéseiről beszélt, és azt kereste, mit lehet kezdeni az angol nyelvű terminológiában használt rövidítésekkel: átvenni őket az angolból Terminologija | 2006 | 13 223 nyelvből, lefordítani, helyettük a fogalmak teljes megnevezését használni, vagy saját rövidítéseket alkotni. További három előadást más szakterületek képviselői tartottak. A Vilniusi Egyetem Kommunikációs Karán működő Könyvtár- és dokumentumtudományi Intézet doktorandája, Nijolė Bliūdžiuvienė a könyvtártudományi és bibliográfiai terminológia fejlődését és változásait tekintette át. Megjegyezte, hogy e szakterület mai terminológiájának fejlődését részben a könyvtárakban alkalmazott új technológiák és magának a könyvtárfogalomnak a változása határozza meg. Két előadás konkrét fogalmak és terminusok vizsgálatával foglalkozott: a Kaunasi Műszaki Egyetem Távközlési és Elektronikai Karának Jelfeldolgozási Tanszékén oktató Stasys Zajančkauskas a polarizáció kifejezésével és a kapcsolódó fogalmakkal kapcsolatos tévutakról beszélt, a Vilniusi Egyetem Fizikai Karának Rádiófizikai Tanszékén dolgozó vezető kutató, Valerijonas Žalkauskas természettudományi doktor pedig a veikseną, valdyseną, vaizduoseną terminusok használatát tárgyalta. A konferencia munkáját a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezető kutatója, Jonas Klimavičius bölcsészdoktor, valamint Sergejus Šelovas habilitált filológiai doktor foglalta össze és értékelte. A konferencia témája, az előadásokban tárgyalt kérdések és a felvetett problémák nemcsak a Litvániában terminológiai munkát végzők, hanem más országok nyelvészei, terminológusai és fordítói számára is igen időszerűek. Élénk eszmecsere folyt nemcsak az előadók, hanem az összegyűlt hallgatóság körében is. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja által szervezett – gyakorlatilag már harmadik – nemzetközi terminológiai konferencián nemcsak Lettország, Magyarország és Oroszország tudósai és terminológusai vettek részt, akikkel már évek óta együttműködnek, hanem olyan országok vendégei is, amelyekkel korábban nem voltak szoros kapcsolatok: Svédország, Ukrajna és Lengyelország képviselői. Ezért nagyon fontos és hasznos volt megismerkedni e országok terminológiai munkájának sajátosságaival és az ott dolgozó terminológusokkal. Beérkezett: 2006-11-30 Albina Auksoriūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 224 Albina Auksoriūtė | Tarptautinė terminologijos konferencija...