Tarptautinė terminologijos konferencija „Tautinių kalbų terminologija ir globalizacija“

Nemzetközi terminológiai konferencia: A nemzeti nyelvek terminológiája és a globalizáció ALBINA AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas 006. október 11—13-án a Litván Nyelvi Intézetben nemzetközi terminológiai konferenciát tartottak A nemzeti nyelvek terminológiája és a globalizáció címmel, amelyet a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja szervezett. A konferenciát a köztársasági elnöki hivatal mellett működő, a litván millennium megünnepléséért felelős igazgatóság és a Litván Állami Tudományos és Tanulmányi Alap támogatta. A konferencián 11 litvániai tudós és 20 külföldi vendég tartott előadást — Lettországból, Lengyelországból, Oroszországból, Svédországból, Ukrajnából és Magyarországról. Az előadásokat litván, angol és orosz nyelven tartották. A konferencia két napig tartott, a harmadik napon pedig kirándulást szerveztek a Rumšiškėsi Litván Néprajzi Múzeumba. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet igazgatóhelyettese, Artūras Judžentis, a bölcsészettudományok doktora nyitotta meg. A plenáris ülésen összefoglaló jellegű elméleti előadásokat tartottak a vendégek — Sergiuszas Griniewiczius, Vladimiras Leičikas, Agota Foris, Valentina Novodranova és Sergejus Šelovas. A Białystoki Egyetem habilitált tudományos doktora, S. Griniewiczius, „Terminológia a globalizáció korában” című előadásában hangsúlyozta, hogy az ipar, a gazdaság, a kultúra, sőt a mindennapi élet globalizációja is a nemzeti nyelvek létezésének és kölcsönhatásának új feltételeit teremti meg. Ezek egyike az aktívan használt nyelvek számának csökkenése, így a fennmaradó nyelvek funkcionális területe és elterjedési területe ki fog bővülni. Ezért megbízható és pártatlan ajánlásokat kell kidolgozni, amelyek a természetes evolúciós folyamatok, mindenekelőtt pedig a nyelvek nemzetközi kölcsönhatásának elemzésén alapulnak. A szerző szerint a terminológia tudományos irányzatainak egy része meglehetősen ígéretesnek tűnik, ezért az előadásban részletesebben tárgyalták a terminológia tipológiai és összehasonlító kutatásait. Az A. Puskinról elnevezett Orosz Nyelvi Állami Intézet Általános és Orosz Nyelvészeti Tanszékének professzora, a filológiai tudományok habilitált doktora, V. Lejcsikasz felolvasta „A globalizáció és a terminológia problémái” című előadását, amelyben részle218 Albina Auksoriūtė Nemzetközi terminológiai konferencia... tesen áttekintette és összehasonlította a kortárs globalizáció három megközelítését. Az első megközelítés hívei a globalizációt a modern világ elkerülhetetlen tendenciájaként ismerik el. Ez lehetővé teszi a nemzetközi cserék magyarázatát a szellemi kultúra területén, valamint azon anyagi és szellemi alkotások létrehozásának magyarázatát, amelyek tartalmukat tekintve világ-, formájukat tekintve pedig nemzeti szintűek, pontosabban — nyelvükben nemzetiek. A második megközelítés az antiglobalistáké, akiknek célja az Egyesült Államok és néhány más fejlett állam uralmának megszüntetése, valamint a nacionalizmus (sőt a rasszizmus és a sovinizmus) elsőbbségének kihirdetése. V. Leičiko véleménye szerint a harmadik megközelítés csak az utóbbi években kezdett kialakulni — ez az első két megközelítésre adott reakció. Hívei azt állítják, hogy a globalizáció természetes fejlődése, valamint az egységes nemzetközi anyagi és szellemi kultúra a kultúra nemzeti vagy legalább regionális szintű ápolásával érhető el. A magyarországi Pécsi Tudományegyetem vendégelőadója, A. Féris tudományok doktora a „Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció” című előadásában a terminológia problémáit vizsgálta, összekapcsolva azokat a társadalmi és gazdasági globalizációval. Hangsúlyozta, hogy a XX. század végén radikálisan megváltoztak a társadalmi és gazdasági feltételek: sok új fogalom és azokat megnevező terminus jelent meg, az új fogalmak osztályozását és a terminusok kiválasztását pedig nagyon gyorsan kell elvégezni. A fogalmak lényegének és meghatározásainak alapos megértése nélkül a terminusokat véletlenszerűen választják ki — ez mind a fogalomrendszer használatában, mind a terminusok alkalmazásában problémákat okoz. Csak részletesebb szakismeretek és nyelvi ismeretek felhasználásával lehet megfelelő fogalomés terminusrendszereket létrehozni. A Moszkvai Állami Orvostudományi és Fogorvostudományi Egyetem habilitált tudományok doktora, V. Novodranova professzor azt magyarázta, hogyan hozzák létre a kognitív tudományos sémákat. Elmondása szerint a terminus és annak tulajdonságai csak két fő szempontból tárhatók fel — kognitív és kommunikatív szempontból. A kognitív aspektus azt jelenti, hogy a terminológiai egységek feltárják a terminológiai rendszerek lényegét, amelyek fogalmilag bizonyos megismerési rendszerekként (speciális tudásrendszerekként) határozhatók meg. A moszkvai vendég, a Nyelvek és Kultúrák Intézetének rektorhelyettese, a filológiai tudományok habilitált doktora, S. Šelov „A nomenklatúra és a terminológia (A nomenklatúrához való három fő megközelítés)” című előadásában a nomenklatúra és a terminológia kapcsolatát vizsgálta, áttekintette a nomenklatúra leggyakoribb meghatározásait, és összevetette azokat a terminológia meghatározásaival, mivel a terminológiát és a nomenklatúrát a szaknyelv (LSP) szókincsének jelentős részének tekintik. S. Šelov a nomenklatúra három fogalmát határozta meg: 1) a növények és állatok tudományos és népi elnevezéseinek gyűjteménye; 2) az alsóbb rendű természetes egység jelöléseinek gyűjteménye: Terminologija | 2006 | 13 219 3) meghatározott fogalmak és objektumok jelölésére szolgáló konvencionális jelek gyűjteménye. Az előadó hangsúlyozta, hogy a nomenklatúra különböző meghatározásai nem teljesen függetlenek és egymástól elszigeteltek, hanem nagyon sok közös vonásuk van. Bár meglehetősen nehéz őket egymástól elválasztani, eltérő eredetük megfigyelhető. A konferencia első ülését Janos Pusztay habilitált professzor, a Berzsenyi Dániel Főiskola uráli nyelvek filológiai tanszékének vezetője nyitotta meg. A „Terminológia — a nyelv fennmaradásának garanciája” című előadásában hangsúlyozta, hogy a nyelv csak akkor marad fenn, ha az élet minden területén használják. Sokoldalúan csak az állami státusszal rendelkező nyelvek használhatók. Az állami státusszal rendelkező (azonban kevés beszélővel rendelkező) nyelveket a következő veszélyek fenyegetik: a globalizáció erősödése, az angol nyelv dominanciája a politikai és tudományos életben, valamint a nemzeti nyelv gyakorlati kiszorítása. A nemzeti nyelv megőrzéséhez erősíteni kell az öntudatot, és ösztönözni kell az anyanyelv iránti tiszteletet. A konferencia első napján több áttekintő, bemutató jellegű előadást olvastak fel. A Svéd Terminológiai Központ főigazgatója, Anna Lena Bucher bemutatta a svéd terminológiai munka több mint 60 év alatt szerzett tapasztalatait. Amint az előadó tájékoztatott, a svéd műszaki terminológiai központ első szakasza 1936-ban kezdődött, amikor a Mérnöki Tudományok Akadémiáján nomenklatúrabizottságot hoztak létre, majd öt évvel később ennek helyén megalapították az állandó műszaki terminológiai központot — a Svéd Műszaki Terminológiai Központot (TNC), amelynek alapszabályát a kormány állapította meg. Azóta, hogy a TNC-t megalapították, a világ sokat változott, azonban a központ céljai és alapvető elvei változatlanok maradtak. Az előadó véleménye szerint a terminológiai munkára és a terminológiára ma is pontosan ugyanazon okokból van szükség: a kapcsolatok javítása, pontosabban — a felhasználók meghatározott csoportjai számára felmerülő kommunikációs problémák megoldása, a kommunikáció 4 megkönnyítése érdekében. A „A norma és kodifikációja a modern ukrán terminológiában” című előadást a harkivi V. Karazin Nemzeti Egyetem vendége — az Ukrán Nyelv Tanszékének professzora, Ljudmila Bojarova tartotta. Megjegyezte, hogy a terminológiai norma nyelvi alapját a köznyelvi norma képezi, figyelembe véve azokat a szóalkotási és nyelvhasználati sajátosságokat, amelyek a terminusokra jellemzőek, és amelyek az ukrán nyelvi norma szakmai változatainak tekinthetők. A XX. század utolsó évtizedétől kezdve az ukrán nyelvtudományban bármely nyelvi egység normájának értékelési fő kritériuma az, hogy megfelel-e az anyanyelv produktív szóalkotási, morfológiai, szintaktikai stb. modelljeinek. E rendszerszintű kritérium alapján az ukrán terminológusok nem ajánlják azoknak az orosz nyelvből a nemzeti terminológiai rendszerbe bekerült tükörfordításoknak a használatát, amelyek a saját nyelvben régóta használatos egységeket duplikálják. ukrán terminológusok 220 Albina Auksoriūtė | Nemzetközi terminológiai konferencia... Az utóbbi években Ukrajnában kiadott szótárakból jelentős változások láthatók, amelyek az ukrán nyelvben a terminusok képzési és használati normáinak elméleti értékelésével kapcsolatosak. A Magyar Terminológiai Tanács elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált doktora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Vilmos Voigt tájékoztatott a 2005. májusában A Szombathelyen megalapított Magyar Terminológiai Tanácsot, bemutatta annak céljait és munkaprogramját. Hangsúlyozta, hogy elsőként elkészült a magyar terminológia rendezésének terve, figyelembe véve, hogy a magyar nyelvet, amelynek identitása több mint ezeréves, nemcsak Magyarországon használják, hanem több millió, Magyarországon kívül élő ember anyanyelve is. A tanács másik fontos problémája —alkalmazkodni a globalizációhoz, különösen az Európai Közösségben. Lett kollégáik —a habilitált doktor Juris Borzovs professzor és a számítástechnikai tudományok doktora, Ilze Irena Ilzinia a Rigai Informatikai Intézetből, a habilitált doktor Valentina Skujinia professzor a Lett Nyelvi Intézetből, valamint a Lett Egyetem doktorandusza, a Tilde tanácsának tagja, Andrejs Vasiljevs a nemzetközi terminológiai adatbázis összehangolásának problémáiról beszéltek. Bemutatták az EUROTERMBANK projektet, felvetették a nemzetközi terminológiai bank létrehozása során felmerülő problémákat, és ezekre támaszkodva a lettországi tapasztalatokra, több megoldási lehetőséget is bemutattak e problémákra. Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának vilniusi irodájában dolgozó fordító, Vitalija Špokienė bölcsészettudományi doktor bemutatta az Európai Unió intézményeinek és szerveinek közös többnyelvű terminológiai adatbázisát, az IATE-t (angolul: Interactive Terminology for Europe), annak létrehozási céljait és szervezési szakaszait, a litván nyelvi megfelelőinek gyűjtésével, bemutatásával és rendezésével kapcsolatos munkát, valamint ismertette az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztálya terminológusainak, szakértőinek és fordítóinak az IATE terminusainak gyakorlati rendezésével kapcsolatos munkáját. A lettországi vendégek előadásaikban a terminusok fordításának problémáit vizsgálták. A Fordítási és Terminológiai Központ munkatársa, Valerijs Kruglevskis fizikus doktor elemezte egyes terminológiai rendszerezési műveletek automatizálását a dokumentumok fordítása során, és megvitatta azokat az eszközöket, amelyek megkönnyítik a terminusok szövegből adatbázisba történő átvitelét. A Lett Egyetem docense, Gunta Luočmelė tudományos doktor megvitatta a terminológiai problémákat, amelyekkel az Európai Unióban és Lettországban egyaránt dolgozó fordító szembesül. Lettország [231 DD aus Terminológia | 2006 | 13 az egyetem habilitált filológiai tudományok doktora, Andrejs Veisbergs „Terminológia és szóbeli, valamint írásbeli fordítás” című előadásában hangsúlyozta, hogy a lett fordítók legfontosabb nyelvi problémája a terminológia és annak szabványosítása. Mivel az Európai Unió tolmácsolási és fordítási szolgáltatásai, valamint a lett terminológiai intézmények munkája nincs összehangolva, a terminológia területén zűrzavar uralkodik. Az előadó véleménye szerint létre kell hozni a lett terminológia központi közös adatbázisát, és meg kell találni annak folyamatos szerkesztési lehetőségeit. A Varsói Egyetem szaknyelvi tanszékének doktorandusza, Marta Matachowicz a tezauruszról mint bizonyos területek ismereteinek rendszerezési eszközéről beszélt, és a tezaurusz felépítésének elméleti fogalmait angol és lengyel közgazdasági terminusokkal szemléltette. A konferencia első napjának munkáját a „Szabványosított terminológia létrehozása és jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban” című előadásával Nijolė Dudlauskienė, a Litván Szabványügyi Osztály Módszertani Részlegének vezetője zárta. Arról beszélt, hogyan készülnek a litván terminológiai szabványok, mennyit dolgoztak ki belőlük, valamint hogyan végzik a litván szabványok litván terminusainak szakértői vizsgálatát. A konferencia második napján három előadást tartottak külföldi vendégek — Iveta Pūtelė, Anita Ščucka és Elena Pachomova. A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének asszisztense, I. Pūtelė „A nyelvi kontaktusok és megnyilvánulásaik a lett terminológiában” című előadásában hangsúlyozta, hogy a nyelvi kontaktusok meghatározzák minden nyelv és terminológia fejlődését — egyaránt pozitív és negatív hatást gyakorolnak rá. Az ilyen hatás egyik legelterjedtebb és leggyakrabban észlelhető következménye a kölcsönszavak megjelenése, a szóképzésben pedig — a nemzetközi eszközök és modellek. A nyelvi kontaktusok meghatározzák a tükörfordítások és kalkok megjelenését, hatásukra a nyelvre nem jellemző sajátosságok kezdenek kialakulni. A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének asszisztense, A. Ščucka előadásában az Európai Unió jogszabályainak terminusait szintaktikai szempontból vizsgálta, míg a Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem angolnyelv- -oktatója, E. Pachomova — az internetes gazdasági fórumokon használt terminológiát. A konferencia második napján főként litván nyelvészek és szakemberek előadásait hallgatták meg. A Vilniusi Pedagógiai Egyetem professzora, Vincentas Drotvinas „A nyelvtudományi szakkifejezések történetéből” című előadásában bemutatta Adomas Stuobris (valódi vezetékneve — Adomas Sketeris) a litván nyelv gyakorlati tanítására és tanulására szánt Kalbamokslis lietuviškos kalbos (1906) című tankönyvét. Az előadó elemezte a tankönyv szakkifejezéseit, azok képzését, forrásait és eredetét, érté222 Albina Auksoriūtė | Nemzetközi terminológiai konferencia... ékelte a szerző saját szakkifejezések megalkotására irányuló erőfeszítéseit, valamint áttekintette, hogy A. Stuobris által használt szakkifejezLietuvių kalbos instituto Terminologijos centro doktorantės Palmiros Zemlevičiūtės pranešimas taip pat buvo skirtas istoriniams lietuvių terminiések közül mennyi maradt fenn a mai nyelvészeti terminológiában. kutatásaihoz kapcsolódóan áttekintette a 19. század végi litván orvosi terminológia forrásait. Az előadó hangsúlyozta, hogy a 19. század végén kibontakozó és megerősödő nemzeti újjászületési mozgalom nagyban hozzájárult a litván nyelvű sajtó gyarapodásához. A sajtótilalom ellenére több mint 20 különböző, ismeretterjesztő orvosi füzetet adtak ki; az akkori kalendáriumokban a különféle tudományos ismeretek mellett orvosi ismereteket is terjesztettek, az akkoriban kiadott tizenhat újságban pedig közel 100, különféle orvosi és higiéniai kérdésekről szóló publikációt közöltek. Így a 19. század végi orvosi kiadványok értékes anyagot jelentenek a litván orvosi terminológia kezdeti időszakának tanulmányozásához. A Litván Nyelvi Intézet Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályának vezető tudományos munkatársa, a humán tudományok doktora, Nijolė Čepienė a régi és későbbi litván írásokban, főként a kelet-poroszországi litván–német és német–litván szótárakban található kölcsönszavakat és azok változatait vizsgálta. A Vytauto Nagyfejedelem Egyetemének humán tudományok doktora, Irma Zeller adjunktusa előadást tartott „A fogalom meghatározása a terminológia gyakorlati aspektusából” címmel. Kiemelte, hogy a terminológiában a fogalom tartalmát úgy állapítják meg és írják le, hogy az adott fogalmat ugyanazon halmaz más fogalmaival hozzák kapcsolatba, a fogalom meghatározása és pontos megnevezése pedig meghatározza a tudomány és a technika szaknyelvének minőségét. A formát és a tartalmat figyelembe véve a meghatározásnak számos típusa különíthető el, azonban a legfontosabbaknak az úgynevezett tartalmi, terjedelmi és mennyiségi meghatározásokat tekintik, amelyeket az előadó részletesebben is vizsgált. A számítástechnikai terminológia fejlődését előadásában a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezető kutatója, Angelė Kaulakienė, a humán tudományok doktora elemezte. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tíz számítástechnikai terminológiai szótár terminológiája azt mutatja, hogy a számítástechnika 35 éves időszaka kialakulásának szakasza, amelynek fő sajátosságai — a megalapozott szinonímia és a változatosság. A számítástechnika jelenlegi helyzetét számos nyelvi, szociolingvisztikai és interlingvisztikai tényező határozza meg. A számítástechnikai terminológia témáját a Matematikai és Informatikai Intézet docense, a matematikai tudományok doktora, Gintautas Grigas folytatta. A számítástechnikai terminusok rövidítéseiről beszélt, és megoldásokat keresett arra, mit kell tenni az angol nyelv terminológiájában használt rövidítésekkel: átvenni őket az angol Terminologija | 2006 | 13 223 nyelvből, lefordítani, helyettük a fogalmak nem rövidített megnevezéseit használni, vagy saját rövidítéseket alkotni. Még három előadást más szakterületek szakértői tartottak. A Vilniusi Egyetem Kommunikác- iós Karának Könyvtártudományi és Dokumentációtudományi Intézetének doktorandusza, Nijolė Bliudžiuvienė áttekintette a könyvtártudományi és bibliográfiai terminológia fejlődését és változásait. Megjegyezte, hogy e szakterület jelenlegi terminológiájának fejlődését részben az új technológiák könyvtári alkalmazása és magának a könyvtár fogalmának változása határozza meg. Két előadás konkrét fogalmak és terminusok vizsgálatával foglalkozott: a Kaunasi Műszaki Egyetem Távközlési és Elektronikai Karának Jelfeldolgozási Tanszékének adjunktusa, Stasys Zajančkauskas a polaritás kifejezésének zsákutcáiról és a kapcsolódó fogalmakról beszélt, a Vilniusi Egyetem Fizikai Karának Rádiófizikai Tanszékének vezető kutatója, a természettudományok doktora, Valerijonas Žalkauskas pedig a veiksena, valdysena, vaizduosena terminusok használatát tárgyalta. A konferencia munkáját a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezető kutatója, a bölcsészettudományok doktora, Jonas Klimavičius, valamint Sergejus Šelovas habilitált filológiai tudományok doktora foglalta össze és értékelte. A konferencia témája, az előadásokban tárgyalt kérdések és a felvetett problémák meglehetősen aktuálisak nemcsak a Litvániában terminológiai munkát végzők, hanem más országok nyelvészei, terminológusai és fordítói számára is. Sok vita zajlott nemcsak az előadók, hanem az összegyűlt hallgatóság körében is. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja által szervezett, gyakorlatilag már harmadik nemzetközi terminológiai konferencián nemcsak Lettország, Magyarország és Oroszország tudósai és terminológusai vettek részt, akikkel már évek óta együttműködés folyik, hanem olyan országok vendégei is, amelyekkel korábban még nem álltak fenn szoros kapcsolatok — Svédország, Ukrajna és Lengyelország. Ezért az ezen országok terminológiai munkájának sajátosságaival és az ott dolgozó terminológusokkal való megismerkedés nagyon fontos és hasznos volt. Beérkezett: 2006-11-30 P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: albinaagėlki.- lt 224 Albina Auksoriūtė | Nemzetközi terminológiai konferencia.. Albina Auksoriūtė Lietuvių kalbos institutas