Vida Stravinskienė. Ekologijos ir aplinkotyros žodynėlis: mokomoji knyga

ASTA MITKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet Vida Stravinskienė. ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZÓTÁR: oktatási könyv. Kaunas: Šviesa, 2004, 238 o. V. Stravinskienė, a Vytautasi Nagy Egyetem professzorának ábécérendbe szedett értelmező terminológiai szótára – az előszó szerint – a leendő ökológusok, környezettudósok, erdészeti, mezőgazdasági és környezetmérnöki szakemberek, a természettudományok különböző területein dolgozó pedagógusok, valamint más olvasók számára készült. A recenzens számítása szerint több mint 650 címszót tartalmaz. A meghatározott vagy magyarázott terminusok száma azonban ennél jóval nagyobb: a fajnevek, illetve a közvetlenül kapcsolódó terminusok a szócikkekben szerepelnek. Például az endospermium szócikk a fajspecifikus terminusokat, a primer endospermiumot és a szekunder endospermiumot magyarázza (76), az allergén szócikk pedig az allergizációs időszakot (12). A szótárfüzetet az Állami Litván Nyelvi Bizottság jóváhagyta (az értékelés szerint: az Állami Litván Nyelvi Bizottságnak nincs kifogása). A címszavak hangsúlyjelölést kaptak; csak néhány hangsúlyozási (korrektúra-)hibát találtak: flūoro (= flúoro) vandenilis, pelkėjimas (= pelkėjimas); a főterminusok egzoterminis procesas, limnoglacialinės nuosėdos összetételi tagjai hangsúlyjelölés nélkül maradtak. Más nyelvekbeli megfelelőket nem ad meg – a szótárfüzet egynyelvű –, a rendszertani elnevezések mellett azonban latin nevek szerepelnek (vö. emlősök (Mammalia) stb.). A megadás következetlenségei azért láthatók: például a rákok mellett nem találunk latin nevet. Sajnos a szótár felépítését magyarázó útmutatás sincs. A terminusok etimológiáját megadja, ám ezen a téren hiányosságok is mutatkoznak. Például az idegen eredetű utótag etimológiáját többnyire az adott tag után magyarázza (például: heterotermikus állatok), néha azonban csak a teljes terminus után (például: indikátornövények). Előfordul, hogy az etimológiát egyáltalán nem tünteti fel (például: morfológiai adaptáció). Az etimológiai magyarázatok pontatlanságokat is tartalmaznak, például: bionika [gör. bios – élet (= bio... Terminologija | 2006 | 13 207 + (elektro)nika)]; evolúcióelmélet [lat. evolutio – kibontakozás + gör. theoria – vizsgálat), mintha a terminus összetett szó volna, nem pedig szókapcsolat. A litván anglis (C) címszó etimológiája téves. A szótárfüzet három melléknevet emel címszóvá: aridinis, borealinis, mediteraninis. Szócikkeikbe az ezekből alkotott összetett terminusok is bekerültek, és magyarázatot kapnak. A szótár néhány tulajdonnevet is tartalmaz, például: EKOAGROS, „Natura 2000”, Egészségügyi Világszervezet, Természet és Természeti Erőforrások Megőrzésének Nemzetközi Uniója stb. Hasznos lett volna ismertetni az anyag kiválasztásának szempontjait. Az olvasóban például felmerülhet a kérdés, miért van a szótárfüzetben aerob körülmények szócikk, miközben az anaerob körülmények nem szerepel címszóként; vannak másodlagos szennyező, kémiai szennyezők, fizikai szennyezők szócikkek, de nincs szennyezők szócikk; szerepel az in situ védelem címszó, de az ex situ védelem nem. Az allergia meghatározásakor az allergén terminust használja (12), amelyet a szótár nem magyaráz meg. Kár, hogy a szótárban nincsenek utalások – sokkal kényelmesebb lenne úgy használni. A szócikkekben egyes terminusokat dőlt betű emel ki, de némelyikük külön szócikként is megtalálható (például a magmás kőzetek, metamorf kőzetek a kőzetek szócikkben, 223), mások viszont nem (például a üledékes kőzetek ugyanabban a szócikkben). A szótárfüzet címszavai többnyire jók. Talán a legrosszabb terminus a gimtoji uoliena „talajképző kőzet, amely a földkéreg felső (= felső) felszíni rétegét alkotja, és amelyből a talajképző tényezők hatására talaj keletkezik”. Nem ajánlott forma (bár az AATŽ is felvette), mert nem támasztja alá a gimtas szó jelentése (vö. gimtoji (= kilminė) uoliena TT, kilminė uoliena ChŽ; dirvodarinė uoliena SDTŽ, ŽŪE I). Hasonlóképpen a fjordas helyett a már meghonosodott fiordas változatot kellett volna megadni (DŽ₅). Ma a szokásos egyszavas terminus a bioritmai (vö. DŽ₅, AATŽ, SpŽ, PsichŽ stb.), míg a szótárfüzetben csak a hosszabb, kétszavas biologiniai ritmai változat szerepel. Pontosítandó a plėšrieji jūros (= jūrų; plg. jūrų kiaulė) žinduoliai terminus. A vandens „virágzás” terminust bátran lehetett volna idézőjelek nélkül írni, mert a žydėti jelentése „zöldellni” (DŽ₅). A szótárfüzet szövege világosan jelöli a szinonim terminusokat, és nem él vissza velük. A szinonimák azonban nincsenek hangsúlyozva, és nincsenek utaló szócikkek sem. A letal(inė (mirtina) dozė, lokali (vietinė) tarša szinonimákat fordítva kellett volna megadni – a litván összetevőjű terminusok sokkal világosabbak. Eltérő rangú terminusokat ad meg szinonimaként: teršalų emisija és išmetamieji teršalai. A stratosferos ozono sluoksnis terminus (szin. ozonosfera) inkább magyarázatnak, mint terminusnak tűnik – rövidebb szinonimája jobb volna. Külön szócikkekben 208 Asta Mitkevičienė magyarázott terminusok növényevő állat és fitofágok (az utóbbihoz hozzáadott szinonimával: növényevők). A táplálkozási szint terminus szócikkében ezt találjuk: növényevő állatok (fitofágok) (138). Felmerül a kérdés, hogy a szótárban a növényevő állat és a fitofágok szinonimának számítanak-e; ha igen, miért nincsenek összekapcsolva. Egyébként, mivel külön szócikként szerepelnek a szinonimák: fitofágok (szin. növényevők), logikus lenne a zoofágok mellett a húsevők terminust is feltüntetni. Az ekvonimák, a konszumensek (szin. fogyasztók) és a lebontók (szin. reducensek)1 megnevezése egységesíthető lett volna: ha a litván terminus kap elsőbbséget, akkor mindkét esetben ezt kellene előnyben részesíteni. A szótár két fajszintű szinonim terminust tartalmaz – morfológiai adaptáció (szin. morfológiai alkalmazkodás) –, de csak egy nemzetségszintű terminust – alkalmazkodás. A domesztikáció terminus szinonimájaként meg kellett volna adni annak litván megfelelőjét, a megszelídítés szót (vö. AATŽ domesztikáció, megszelídítés). Hiszen a szótár a domesztikált fajok terminus szinonimáját, a megszelídített fajok kifejezést is felvette. A ökoszisztéma-szukcesszió terminust fel lehetett volna váltani egy litvánosabb kifejezéssel (vagy legalább szinonimaként hozzáadni): ökoszisztéma-változás (vö. változás, szukcesszió az AATŽ-ben). Hiányzik továbbá a humusz terminus mellől a korhadék, a nekrózis mellől pedig a helyi elhalás. Nem kellett volna megadni a hidrobionták litván szinonimáját: vízi szervezetek? Érdekes, hogy egyes terminusok – mint már láthattuk – nem egyeznek meg a rokon szakterület 2000-ben megjelent szótárának, az AATŽ-nek a terminusaival. Néhány esetben jobb megoldást választottak, például: populációökológia (az AATŽ meghatározása szerint populációs ökológia, míg az ökológia szócikkben populációökológia); napsugárzás (az AATŽ-ben napsugárzás); északi fény (az AATŽ-ben sarki fény, északi fény). A szótárban a következő szinonimák szerepelnek: biológiailag lebontható (–bomló) hulladék, biodegradálható hulladék; az AATŽ-ben viszont csak ez: biodegradálható hulladék. A terminusszócikkek valóban informatívak és meglehetősen részletesek. Időnként megadják a fogalom kutatásának történetét, a jelenség felfedezőjét vagy a fogalom megalkotóját. A fenntartható fejlődés szócikkben még „jegyzőkönyvi” információ is található: „Korábban (a Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság 2003. 01. 31-i határozatáig) használt terminusok: kiegyensúlyozott fejlődés, folyamatos fejlődés, kímélő fejlődés, fenntartható fejlődés” (56). A szótár megjegyzéseket közöl a terminusok használatáról. Az ilyen jellegű információ azonban nem mindig pontos. Például a növényzet – „növénytársulásokra vonatkozóan nem használandó terminus, helyette a növényvilág terminus használandó” (32) –, de nem mondják meg, milyen jelentésben használatos (például a mikroökoszisztéma szócikkben (134)). A hatás címszódefiníció helyett a következővel zárul 1 A terminuscsoport harmadik tagja – a termelők (vagy producensek) – nem szerepel önálló szócikként. Terminologija | 2006 | 13 209 megjegyzéssel, hogy az ökológiában és környezettudományban ez nem használandó terminus; helyette a következő terminusokat kell alkalmazni: hatás, tevékenységi eredmény, következmény vagy jelenség (70). Így a szótárban az üvegházhatású jelenség szerepel, nem pedig az üvegházhatás. Megjegyezhető, hogy a múlt század végi szótárak némelyikében (pl. AstrŽ, GeogrŽ) szintén az üvegházhatású jelenség volt a fő terminus. A mai szótárakban (vö. AATŽ, ChŽ, Eurovoc) viszont az üvegházhatás szerepel: az üvegházhatású jelenség terminus, bár litvánosabb, félreértésekre adhat okot. A szócikkek szövegében előforduló terminusok többsége helyes. Néhány megjegyzést azonban tehetünk velük, illetve használatukkal kapcsolatban. Például a szótár pontatlanul adja meg egy növény litván és latin nevét: közönséges májmoha (= maršantija, 208; lásd BotVŽ) és Marchantia polymorpha (= polymorpha, 208). A szótár a szubtrópusok paatogrąžos megfelelőjét használja (88, 122 stb.), a DŽ₅ viszont a paatogrąžiai alakot adja meg. A biológiai ritmusok szócikkben a dagály-apály ritmusok kifejezést használják (44), noha ugyanebben a szótárban a címszó dagály és apály (176). A mechanikai szennyvíztisztítás szócikkben rögzített szeparátor terminus helyett jobb lenne a litván elválasztó; a hipotalamusz (a hőszabályozás szócikkben, 216) helyett pedig a hipotalamusz. A szokásos elnevezés a törpe nyír (a szótárban nyír törpe, 181, 222; vö. BotVŽ). A benz(a)pirén (21, 65, 155) helyett elegendő lett volna a benzpirén változat (vö. ChŽ). A rendszertani csoport terminust nem különítik el a szisztematikus csoport terminustól (vö. rendszer és rendszertan). A háromszavas félparazita növények terminus helyett (a hemiparazitizmus szócikkben, 96) a félparaziták forma megfelelő (vö. BotŽ félparaziták, hemiparaziták). Néhány további megjegyzés: gazdaságtudományi (= gazdasági) tudományok (23) (vö. természettudományok), északi (= északi) szélesség (59, 110, 158; lásd DŽ₅), szív-érrendszeri (= szív- és érrendszeri) betegségek (55), Dobson (= Dobson-féle) egységek (202), kutikula (= kutikula) (218, vö. kutikula 98; lásd TextilŽ). A mérgek szócikk azt írja, hogy erősségük szerint nagyon erős, közepes erősségű, mérgező és gyenge mérgekre oszthatók (149). Akkor tehát mérgező mérgek? Pontatlan a sagainiėčiai terminus (132): bár korábban használatra ajánlották (például szerepel az LTE IX-ben), ma a cikiečiai forma használatos (lásd VLE IV 125; vö. BotVŽ cikainiai (osztály), cikiniai (család); továbbá vö. TŽŽe saganiai nem ajánlott alak = cikainiai). A szótár nem mindig követi a litván nyelvben szokásos jelzős sorrendet, vö. tundrai lágyszárú (= lágyszárú tundrai) növények (181), a napi átlagos (= átlagos napi) koncentráció (196). Néhány terminus meghatározása meglehetősen gyenge. Például a biogén elemek – „az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen e l e m e k (= kémiai elemek 210 Asta Mitkevičienė azt” (41). A chionosfera terminust a megfelelő hegyvidéki részek megnevezéseként értelmezi (53), nem pedig egy bizonyos légköri réteg megnevezéseként. A monokultúra terminus első jelentésének meghatározása pontatlan: „olyan szántóföld, ahol egyetlen faj uralkodik teljes mértékben (pl. rozsföld)” (139) (vö. kultúra – „növénytermesztés, művelés; termesztett, művelt növények” (lásd DŽ, TŽŽė). A szövetek terminus meghatározása: „sejtek és nem sejtes struktúrák rendszere” (egyes számban kellene állnia – szövet) (31). A logika szabályait sérti az ipari szennyvíz szakkifejezés magyarázata: „Az ipari szennyvíz olyan üzemekből folyik ki, ahol technológiai célokra használták” (150). Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy nem a vizet, hanem a szennyvizet használják. A szójegyzék a kockázati tényezők terminust a környezeti tényezők terminussal magyarázza, ám olyan tényezőket említ, mint a magas vérnyomás, a vér koleszterintöbblete stb. (187). A szójegyzék a homeosztázis, nekrofágok terminusokhoz két-két jelentést ad meg, de ezeket nem különíti el. A antropogén szennyezőforrások terminus meghatározása hiányzik – csak a fajfogalmakat sorolja fel és magyarázza. A meghatározások nyelvezete nem minden esetben helyes és stílusos. Megfigyelhetők a határozott melléknévi alakok használatának hibái, például: középső ardas (69). Általában a terminusszócikkekben gyakran túlzottan élnek a határozott melléknévi alakokkal, pl.: átrepülő madarak (164), habzó italok (190) stb., holott néha éppen ott csak egyszerű melléknévi alak áll, ahol határozott alakra volna szükség. A osztály terminus meghatározása helytelen: „a besorolás szintje, amely meghatározza (=magában foglalja) a közös jellemzőkkel rendelkező objektumok összességét” (109). A melléknévi igenevek használatában további hibákat is találtunk, pl.: természetvédelmi terület – „a környezetet megőrző terület (= olyan terület, ahol a környezetet védik) <...>” (68) stb. Pontatlan a tárgyesettel használt szerkezet, pl.: „újrahasznosításra és termékek előállítására alkalmas hulladék (=termékek előállításához) (20). Nem helyes, hogy a sutikti szót „létezik, előfordul” jelentésben használják (17, 175). Előfordulnak nehézkes és érthetetlen mondatok, pl.: Az utóbbi években nőtt a közlekedési szennyezés hozzájárulása a levegő általános szennyezettségéhez (155); CO2 hozzájárulása az üvegházhatás kialakulásához eléri az 55–60%-ot <...> (209) stb. A szójegyzékben néhány központozási (43, 62, 167, 208) és helyesírási (korrektúra-) hibát is találtunk: geitonogámia (=geitonogámia, 13), Falconiformes (=Falconiformes, 170), allopátria [gr. allos (=allos) – más, különböző <...>] (13). Néhány oldalon (66–67, 105) a terminusok ábécérendben nem a megfelelő helyre kerültek. Ilyen szójegyzékre szükség van, de túl sok hiányossága van. Terminologija | 2006 | 13 211 RÖVIDÍTÉSEK AATŽ 2000 – Környezetvédelmi terminológiai szótár, Vilnius. AstrŽ 1984 – Csillagászati enciklopédikus szótár. Szerkesztette A. Juška, Vilnius. BotVŽ 1998 – Botanikai nevek szótára. Összeállította R. Jankevičienė, Vilnius. BotŽ 1965 – Botanikai terminológiai szótár. Főszerkesztő J. Dagys, Vilnius. ChŽ 2003 – Kémiai terminológiai értelmező szótár. Készítette K. Daukšas, I. Barkauskas, V. Daukšas és mások, Vilnius. DŽ 2003 – A mai litván nyelv szótára. Főszerkesztő St. Keinys, Vilnius (elektronikus kiadás). Eurovoc – EUROVOC. Európai terminológiai szótár: http://www3.lrs.lt/pls/ev/ev.main GeogrŽ 1994 – Vaitkeūnas St. Enciklopédikus földrajzi szótár, Kaunas. LTE IX 1984 – Litván szovjet enciklopédia 9. Vilnius. PsichŽ 1993 – Pszichológiai szótár. Szerkesztette R. Augis és mások, Vilnius. SDTŽ 1997 – A talajtudomány terminusainak rendszerezett szójegyzéke. Összeállította A. Motuzas, Vilnius. SpŽ 1996 – Sportterminológiai szótár 1. Készítette S. Stonkus, Kaunas. TekstilŽ 2001 – Értelmező textilterminológiai szótár. Összeállította R. Čiukas, J. Katunskis, A. Kaulakienė és mások, Kaunas. TT 1992 – Terminológiai javítások. Készítette K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. TŽŽ 2002 – Interleksis. Idegen szavak szótára. Felelős szerkesztő A. Kinderys, Vilnius (elektronikus kiadás). VLE IV 2003 – Általános litván enciklopédia 4, Vilnius. ŽŪE I 1998 – Mezőgazdasági enciklopédia 1. A tudományos szerkesztőbizottság elnöke A. Kusta, Vilnius. Beérkezett: 2006-12-05 Asta Mitkevičienė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio 5, LT–10308 Vilnius E-mail: [email protected] 212 Asta Mitkevičienė |