Terminas prie termino. III

Terminust a terminushoz. III JONAS KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet A KAPOTAS A kapotas terminus aktuális története a litván nyelvben hivatalosan annak kiiktatásával ér véget. A periodikák használatában kissé más a helyzet — itt még ma is olvashatjuk: beül az autóba, beindítja a motort, kinyitja a motorháztetőt Sav su TV 2005 48 70. Általában jóval korábban is véget érhetett volna. És sokkal korábban kezdődött, ráadásul nem a terminussal. Mint sok kölcsönszó, a litván nyelvet is csak a szélén, töredékesen érintette. Nem az autóval vagy a repülőgéppel kezdődött. LKŽ V 1959 kapota (a lengyel kapota szóból) —„rövid, ujjatlan felsőruházat (többnyire meleg, prémes), mellény; a „švarkas, palaidinis” jelentésben Mūsninkųból, Debeikiųból és Salakból van adatolva (a lexikográfiában rögzítve: kapota, ėlė (sermėga) —svarki. wegierka, kapota. kxanomv M 1894), a kapotas változat (az orosz xanom szóból) pedig Rėkiškisről és Giedraičiųból (keleti felső-litván kapotkinas, bár hallható volt, rögzítetlen maradt); egy másik változat, a „kapoté (vö. kapka 2), jelentésében jelentősen eltér — „sötét anyagból készült régi, ünnepi női sapka, amelyet kendő nélkül viseltek” Kūpiškis. Nemzetközi szavak szótáraiban is megtalálható: kapotas (por.) — „nők otthoni reggeli köpenye, házikabátja” TŽŽ 1936; 4) „nők otthoni ruhadarabja, felsőinge, házikabátja” TŽŽ 1951. A köznyelvi használatban ez a kapotas leginkább egzotizmus státuszában létezett (bár nem túlságosan távoli értelemben) — rendszerint fordításokban, pl. : Tudni kell, hogy Akakij Akakijevics köpenye szintén a hivatalnokok gúnyolódásának tárgya volt; Még a nemes köpeny nevét is elvették tőle, és kapotnak nevezték N. GogR III 1954 148. Sokáig nem tudta [Csicsikov] megkülönböztetni, hogy az a figura milyen nemű [Pljuskin] — férfi vagy nő. Ruházata nagyon bizonytalan volt, női kapothoz hasonlított; a fején csuklya volt N. GogR V 1954 131. A jelentések egyáltalán nem érthetők pontosan —vö. orosz kanom 1. „jpoMannnee XEHCKOe TIIaThe CBOOOJmKOTO rIOKpos“ || yCcTap. „XKEeHCKaS HH MYyXCKAS 172 Jonas Klimavičius | Terminus terminushoz. III BepXHsAA ofeXxaa bes riepexBaTa Tanun“ || „,mAHenb GpaHIy3CKUX cony@ar’ (< pranc. capote; pirmą kartą fiksuotas 1847 m. rusų kalbos akademiniame žodyne) CCPJIA V 1956, 1. psn. palaidinis (moteriškas chalatas) RLKŽ I 1967, 1. psn. palaidinis, laisva [laisvo kirpimo] suknelė RLKŽ 11 1983; o lenk. kapota —kapotas; palaidinis; chalatas LeLieZ 1979, lenk. kapotka psn. —skrybėlaitė su raiščiais LeLieZ 1979, pranc. capote —1) apsiaustas su gobtuvu, 2) kareiviška milinė, 3) moteriška skrybėlaitė PLKŽ 1976 ir, deja, 2) kapotas, atvožiamas, metalinis dangtis | 3) šnek. capote anglaise —prezervatyvas] PLKZ 2004'. Fr. „capot, a ruházat jelentésében 1576-tól ismert, 1688-ban felvette a capote változatot (azonos eredetű még a cape, capeline, capuchon, valamint a cappa is) — először különféle ruhadarabok (és hajóz. „kapucnis köpeny”), 1839-től pedig „levehető vagy lehajtható tetejű kocsi” jelentésében, jóllehet az utóbbihoz hasonló jelentésben már 1819-től használatos a ‘capot (hajóz. „eső elleni vászonborítás”) is (Robert 1993). Csak a TZZ 1951 rögzíti a kapotas szót 1) „a motor felső részét a portól és a légköri csapadéktól elzáró, felhajtható fémfedél” és 3) „a repülőgép motorjának áramvonalas (aerodinamikai) formát kölcsönző burkolat” jelentésben; itt látható az is, hogyan alakult ki e jelentésekből — 2) „meleg posztóvagy steppelt (vatta-)burkolat, amely megvédi a motort a túlzott lehűléstől”, valamint e jelentés szoros kapcsolata a kapotas 4) „női otthoni öltözék, <--->” jelentésével. „A teherautó motorjának burkolata” jelentésben ez a kölcsönszó már az LKŽ V 1959-ben sem ajánlott — x kapotas 2. A kapotas a DZ 1954-ben, 1972-ben és 1993-ban egyáltalán nem szerepel. TechnZ 1949 kanom — (motor-)gaubslé |o koxyx — burkolat, borítás (gép.)], PolZ 1959 — (motor-)gaubtas. A PolZ 1984-ben azonban kanom aut. — gaubtas, kapotas. Orosz kanom — tech. kapotas, gaubtas, gaubslé RLKZ 1 1967, de 2. tech. gaubtuvas, burkolat RLKZ 11 1983. Kapoto nem veti el a TZZ 1969 sem, csak az ekvivalenst változtatja meg: „—1) fedő, <--->” (így a TŽŽ 1985-ben is), csak a TŽŽ 2001-ben „antvožas” — „felnyitható fémburkolat, <--->”. A PATŽ 1995-ben szintén közeli jelentésű (talán nem kölcsönhatás nélkül) szavak a kabétes Jiš lenk. kabat — ma régies. 1) „durtinys (férfiruhadarab)”, 3) rég. „halálra ítéltek inge” LeLieZ 1979] „ilyen ruhadarab- ”: Ant béro žirgo, su meškos kaboti Pakrūojis (LKŽ V. 1959), kdbotas (1. kabat < lot. capatus) — „ujjatlan, meleg női ruhadarab: mellény” (így Kabelka 1964-ben is); vö. kapotas — az LKŽ VI 1962 P. Ruigistől és K. Milkaustól idézi. F. Nesselmanno és A. Juška szótáraiból, K. Donelaitis Metai című művéből élőn ismert: O kad kartais kobotą mes tavo pamatom. * Tai tu mums nei žvirblis būriškas pasirodai PV 113 114, Mes, kad saulė mums per daugel nugarą kaitin, /Tuo trinyčius ar kobotus vėsius užsimaujam Zr 67 68 (Donelaitis 1977), valamint — S. Daukantas Dainės Zemaitiy című gyűjteményéből: Ant bėru žirgu po meškos kobotu (Nr. 101). Valójában ezek más eredetű jövevényszavak, amelyek a prakrit nyelvekből arab, perzsa, Puáropg-i közép-görög, bolgár, szerb, cseh, lengyel és orosz nyelvi közvetítéssel kerültek át — eljutott orientalizmusok (Pacmep II 1986). Terminológia | 2006 | 13 173 már a motortető —kanom Jdeuzamejia —bonnet (GB); hood (US) — Motorhaube —capot. A VL,LVKATZ 1996-ban antikodifikációs módon: kapotas —Haube, Verkleidung, variklio kapotas —Motorschutzhaube, Motorverkleidung és variklio gaubtas —Motorhaube, Motorschutzhaube, Motorverkleidung. A CivilAvZ 1996-ban dangtis, gaubtas —cowling; cowl —kanom. A Kapoto nem szerepel a TechEnc II 2003-ban, csak a gaubtas —„a gép, készülék, mechanizmus, berendezés külső burkolata —tok, borítás, fedél“. Egyébként itt úgy készült, mint az oroszban. KOJKYX —„Hapy>xHas 0bonouka (OyT/ISAp, KAOOT, IOKDpbInIKA) MAINHHbI, npubopa, Mexanus3Ma, anmapara, <-->" IIC 1976, 1989. A motorház- tető sem a KPP, 1976-ban, sem a KPP, 1985-ben nem szerepel, a TT 1992-ben pedig idegen szó. : motortető (= motorburkolat) műsz., a KP 4 L1 2005-ben pedig idegen szó. ntk.= műsz. burkolat, fedél; burkolat. Így a motorháztető a műszaki terminológiában a rövid ingadozások után már meghonosodott. Pontosítása azonban talán még nem fejeződött be. STRESSZ, EUSTRESSZ, DISTRESSZ Hans Selye 1936-ban dolgozta ki a stresszelméletet. | Litvániába ez késve jutott el. A terminus kétségeket ébresztett. A. Novodvorskis a Žodžiai fetišai című rövid cikkében ezt idézi: a stressz sürgős beavatkozást determinál. Meg van győződve (és a Szerkesztőség láthatóan egyetértett ezzel), hogy az angol stress „feszültség, hangsúly, nyúlás (= feszültség)” semmiféle sajátossággal nem rendelkezik az angolok számára, így nekünk is elegendőnek kell lennie a feszültségnek, a sajátosságot pedig „mi magunk teremtettük meg, bizonyos idegen nyelvi szavakat valamiféle fetissé változtatva, csodálatos tulajdonságokat tulajdonítva nekik, amelyekkel valójában nem is rendelkeznek” (Novodvorskis 1973: 13). Úgy tűnik, vannak olyan esetek, amikor ez valóban így is van. Nem tudatosult azonnal, hogy H. Selye mégis lényegében új fogalmat alkotott, és nem csupán terminologizálta némileg a már létező stress szót. Az, hogy más nyelvek kölcsönvették, természetesen nagy különbséget jelent. Ám ahelyett, hogy mechanikusan arra következtettek volna, hogy nekik is a saját szavukat —az angol stress megfelelőjét kellett volna átvenniük, érdemes lett volna komolyan megfontolni, hogy egyáltalán létezik-e itt ilyen általános szabály, és hogy konkrétan meg lehet-e ezt tenni —szemantikai veszteségek, a kétértelműség veszélye és egyebek nélkül. Ebben az esetben mindenekelőtt szem előtt kell tartani az angol stressnek a litván įtampa szóhoz viszonyított nagy —a homonímiához csaknem közelítő —többértelműségét: 1) nyomás, préselés, 2) feszültség; nehézségek, 3) fontosság, jelentőség, értelem, 4) hangsúly, 5) zene hangsúly, ritmikus hangsúly ALKŽ 1975. A jelentések körvonalai nagyon világosak, a jelentések közötti távolságok nagyok. Azt állítani, hogy a stress — „a szervezet káros tényezőkkel való küzdelmének állapota“ pontosan jtampa 2 lenne, miközben įtampa 1 „a feszítés, az erők és a figyelem összpontosítása munka közben“ DZ 174 Jonas Klimavičius | Terminus terminus mellett. III 1993, meglehetősen óvatlan dolog. Logikusabb lenne — a stresas különbözik az įtampa fogalmától (bár nem csak attól). A fogalom megnevezésének története némileg ellentmondásosan alakult. Beje, az ALKŽ 1975 nem adja meg a „stressz” orvosi jelentését. MedŽ 1980: stress —stressz —feszültség —cmpecc. Fontos szem előtt tartani, hogy a gyógyászatban a húzással kapcsolatos fogalmak már korábban is léteztek (és ma is léteznek): tensio —tenzió: 1. nyomás, préselés, 2. feszítés; rugalmasság, tensio muscularis —az izom feszülése (összehúzódáskor), tensor —feszítőizom; intensivitas —intenzitás —feszülés, intensious —intenzív —feszült; molimen —1. feszülés, 2. feszült tevékenység, 3. rosszullét Med? 1980. Pl.: az erek feszültsége enyhülni fog GV 1981 102.басанын]}] }));әыб]}ыхәтә analysis ／久久 code A fogalom és a terminus feszültség azonban soha nem volt és nem is különbözik a stressztől. Az LTE X 1983-ban a litván megfelelő nélkül már csak a stressz szerepel —„Az ember és az állatok pszichés és fiziológiai feszültségi állapota, amely a külső körülmények változása vagy belső zavarok (stresszorok) következtében alakul ki. <---> A stressz fiziol. változásokban (a szívritmus, a vérnyomás, a légzés, az izmok tónusa, az agy elektromos aktivitása), a mozgások és cselekvések koordinációjának zavarában, érzelmi feszültségben, félelemben, frusztrációban, olykor pedig a tevékenység teljes dezorganizációjában nyilvánul meg <--->". Bár általában H. Selye „a stresszt adaptációs szindrómaként —a szervezet betegségre adott mobilizációs reakciójaként értelmezte“ LTE X 1983, amelynek „3 szakasza van: a riasztás, a rezisztencia (ellenállás) és a kimerülés“ M ir G 1978 12 38, továbbá „a kisebb stresszek serkentik a szervezet életfunkcióit“, és „a stressz hasznos vagy káros lehet“ MedEnc II 1993, a csupán nemzetközi stressz megadásával azonban a magyarázat még inkább eltávolodik a „feszültség“ fogalmától: „A stresszt fiz. vagy pszichés trauma, betegség okozhatja“, „a viselkedési stressz önuralomhiányban, tétlenségben és hasonlókban nyilvánulhat meg.“ MedEnc II 1993. A stressznek saját fiziológiája is van: A stressz —csúnya érzelmi állapot, amelynek során pszichológiai tényezők határozzák meg a szervezet biokémiai változásait LA 1998 77 11. A népszerűsítő irodalomban olyan állítások is találhatók, hogy a stresszt hazudozás okozhatja, a stressztől pedig korpa jelenhet meg... A PsichŽ 1993 információs stresszt említ —„amikor a túlzott információmennyiség miatt az ember képtelen elvégezni a feladatokat, nem tud kellő gyorsasággal helyes döntéseket hozni, különösen akkor, amikor e döntések következményeiért őt terheli a legnagyobb felelősség““. Valóban levonható az a következtetés, hogy a stressz mennyiségileg és minőségileg is különbözik a feszültségtől —ez már a feszültség elviselésének képtelensége is. A stressz használatakor nem helyénvaló azt még feszültségként sem magyarázni, pl.: Az embert állandóan feszültség éri, amelyet stressznek neveznek M ir G 1978 12 38. Bár az LKZ XIII 1984 már elismerte: a stressz „a szervezet reakciója kedvezőtlen tényezők hatására, feszültség“. a DZ 1993 szerint a stressz — lásd jtamTerminologija | 2006 | 13 175 pa 2. Az igazsághoz valamivel közelebb állna: stressz, túlerőltetés Dnvd 1991 36 5. A túlfeszültség azonban a stressznek csak részleges esete lenne. A gyógynövénytan híres népszerűsítője, E. Šimkūnaitė, a stresszt egy egészen tájjellegű szóval, az užsitrenkimas szóval próbálja nevezni: A virágok második hatalma — az illatuk: a gondoktól, a nehézségektől, a bezárkózásoktól (stresszektől), a bánatoktól M ir G 1990 7 38, vö. užtrenkti 5. || prk. „megrázni, lesújtani- “: Tei[p] rácsap az emberre, nem sír, semmi (amikor nagy szerencsétlenség történik) Radviliškis (LKŽ XVI 1995). Ez inkább „frusztráció”... Térjünk rá a nyelv belső dolgaira. A stressznek megvan a maga mikrorendszere: Hans Selye (1907—1982) — kanadai patológus, fiziológus. a klasszikus stresszelmélet megalkotója (1936), a „Stressz distressz nélkülTM” és más könyvek szerzője M és G 1990 1 34. A stressz bizonyos fajtái, amelyeket a szerző „eustressznek” nevez, számunkra hasznosak M és G 1990 1 34. Distressz — „kellemetlen, káros, a tevékenységet zavaró stressz” PsichŽ 1993. Stresszor — „a stresszállapotot kiváltó tényező”: fiziológiai stresszorok — „(pl. nagyon nagy fizikai megterhelés, magas vagy alacsony hőmérséklet, fájdalom, nehezített légzés)” és pszichés stresszorok, „azaz. y. az egyén számára jelzésértékű tényezők (pl. fenyegetés, veszély, sértés, információtúlterhelés)” PsichŽ 1993. A stressznek több fajtáját és alfaját különböztetik meg: fiziológiai és pszichológiai (információs és érzelmi) PsichZ 1993, valamint a stressz formái: impulzív, gátolt, generalizált. A periodikák nyelvhasználatában további szókapcsolatok is előfordulnak: idegi stressz LA 1998 190 13, Sav su TV 2006 48 26, pszichomotoros stressz Bion 2006 2 20, pszichoszociális stressz Vd 2006 48 21, szociális stressz Vd 2006 48 22, oxidatív stressz MkslL 2002 10 14, krónikus stressz M ir G 1991 8 36, állandó stressz LA 1998 212 24, szolgálati és háztartási stresszek L ir M 1987 28 3, stresszhelyzet M ir G 1987 1 23, stresszállapot VL 1998 37 6. stresszhelyzet VL 1998 37 6, MkslL 2000 15 10, Vd 2003 41 43, stresszállapot LA 1995 58 17, MkslL 2000 15 10, stresszreakció NZA 2003 11-12 633, stresszhormonok Vd 2003 41 43, 2006 9 53, „stresszhormonok” —adrenalin, noradrenalin, kortizol Sav su TV 2006 49 24, stresszfaktor Sav su TV 2001 19 4, stresszellenes ásványi anyag Vd 2006 16 41. Előfordul, de a beszélt nyelvet leszámítva még nem terjedt el a stresuoti: a bizonytalan léptekkel örökké stresszelők elindulnak..a nagymamához” KV 1998 19 21. A stressz tehát már meghonosodott. Ha a stressz a szervezet vagy akár a sejt elektromos feszültségének igen jelentős változásait idézi elő, akkor nevezhető-e ő maga feszültségnek? Stressz érheti az embert M ir T 1974 10 20, kialakulhat M ir G 1987 1 23, stresszt lehet előidézni LR 1996 218 3, kiváltani TMtr 1987 1 P6, LA 1996 167 24, átélni LA 1998 232 7. megélni LA 1998 190 13, a stresszes 176 Jonas Klimavičius | Terminus terminushoz, III állapotot LA 1995 58 17, a stressztől meg lehet szabadulni LA 1996 217 11. Feszültséget kelteni. feszültséget átélni, feszültség tör rá —hallatlan. Ez a különbség szintén a feszültség és a stressz megkülönböztetésének javára szól. Megállapítható a tranzterminizáció, amely természetesen a litván nyelv határain kívül történt: stress —hatás. stressz: aszálystressz, hőstressz, sóstressz, ozmotikus stressz AugBiolŽ 1998, növényi stressz LA 1998 222 19, növényi stresszállapot LA 1995 58 17; antropogén stressz: A táj társadalmi-gazdasági elemeire nem fordítanak figyelmet, csak az emberi beavatkozásnak a táj természeti komponenseire gyakorolt következményeit vizsgálják, előrejelzik, hogyan változnak majd a jövőben az antropogén stressz hatására, <---> Mir G 1984 3 8, Ez ismét a stressz használata mellett szól. A determináció nem egyértelmű, ritka, pl.: a lélek stressze L ir M 1984 447, lelki stresszek KB 1984 7 62; Litvánia baromfitenyésztése valódi stresszt élt át. Sürgősen utol kellett érni <---> Vd 2000 41 18. Vannak bizonytalan —talán még maguk a használók számára is —esetek (bár ez inkább transterminizáció), pl.: mivel az esők csekélyek voltak, a szőlő elkerülte a „vízstresszt” LA 1994 179 8; napjainkban csak egy bizonyos társadalmi stressz erősödött —a motiváció elvesztése M és G 1990 1 34. A világgazdaság sokat ígér, ugyanakkor nagy feszültséget és stresszt is LA 1998 199 6. A stressz meghonosodásának és pontosságának, tehát szükségességének megállapítása után mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy kezdetben több, de később is előfordultak a stressznek a feszültséggel való különféle kapcsolatai. Kezdetben meglehetősen gyakran, bár stresszt használnak, azt egyszerűen a feszültségből vezetik le: Az idegrendszer egy másik tulajdonsága —az egyensúly —segít elviselni a nagy hirtelen fellépő feszültséget. — ——Az embernek veszély fenyegetésekor nagyon meg kell feszítenie szellemi, és nem ritkán fizikai erejét is. Úgynevezett stressz éri M ir T 1974 10 20. Bármilyen stressz betegséget provokál <--->. Így ha nem tanuljuk meg felhasználni belső tartalékainkat, évről évre egyre rosszabbul fogjuk érezni magunkat, pszichoemocionális feszültségünk növekedni fog. Állandó félelemben élünk a munka, a családi kapcsolatok és egyebek miatt. A félelem megfeszíti izmainkat, megmerevíti mozdulatainkat. Az izomfeszültség átterjed a pszichére, ellazulni pedig sokan nem tudunk. Ezért ma a pszichológiai levezetés helyiségei létfontosságúak KmT 1989 164 3. <---> öngyilkos lett, mivel nem bírta elviselni a megterhelő munka miatt kialakult állandó stresszt LA 1998 212 24. Az állandó stressz feszült állapotban tartja szervezetünket; ezt az állapotot az agy rögzíti, és tájékoztatja róla az immunrendszert Vd 2006 9 53, Sem ez az idézet, sem a témában olvasott egyéb szövegek nem utalnak arra, hogy valahol bármilyen mértékben is feszültség lenne. egyébként terminológiailag nem meghatározva, egyetlen vagy több közül az egyik Terminologija | 2006 | 13 177 stressz-- oknak, illetve a stressz valamely következményének vagy alkotóelemének tekintenék. Ez ismét az „sfres” javára szóló érv. Bár orvosi, mégis nagyon szokatlan ez a szerkezet: A modern életet gyakori stresszes feszültségek és információbőség jellemzi TMkt 1980 26 3. Č. Grizickas. Ezért kezdettől fogva mindmáig gyakori a feszültség és a stressz egymás mellé állítása: A feszültségektől és stresszektől kimerül az idegrendszer, gyengül a szív Sm 1977 11 45. Leggyakrabban az ir kötőszó kapcsolja össze őket: ilyen feszültségeket és stresszeket már megromlott egészségem nem bírt el Šv 1990 7 18. A feszültség és a stressz e korszakaiban LA 1993 31 10. <---> a többet kereső emberek több időt töltöttek olyasmivel, ami negatív érzelmekkel társult, például feszültséggel és stresszel Vd 2006 29 31 (angolból fordítva!). Az azonban nem biztos, hogy két külön fogalomról lenne szó, vö.: <--> infarktusban halt meg, amelynek oka (nem okai — J. K.) — a stressz és a feszültség LA 1994 143 6. Az és kötőszóval is kapcsolódik, ami már a fogalmak különbözőségét jelzi: A mindennapi élet azonban, a pszichológiai konfliktusok gyakran érzelmi stresszt vagy krónikus érzelmi feszültséget okoznak. Mindez viszont nagyon kedvező talajt teremt a pszichoszomatikus patológia, azaz a neurogén betegségek kialakulásához TMtr 1987 1 P6. <---> a gyermekek ellenálló képességére hatással lehetnek a stresszek vagy a családon belüli kapcsolatokban fennálló feszültség is LA 1996 213 3, Itt a többes számra is fel kell hívni a figyelmet —stresszek (a feszültség —csak egyes számban- ). A következtetés valószínűleg az lenne, hogy a stressz elkülönülése a feszültségtől végbement, de bizonyos kapcsolat is megmaradt. Bár egyértelműbb különbségtételre lenne szükség. A használatban a stressznek más, nem túl egyértelmű kapcsolatai is vannak, pl. : Kerülni kell a negatív érzelmeket, a stresszeket, <=--> Šm 1984 7 34; érzelmi-- stressz-- pszichoterápia VN 1988 26 2. A stressz és a depresszió állapota—- ez valóban nemkívánatos vendég VL 1998 37 6. <---> fájdalmas, amikor fiatal embereket kell elbocsátani, <--->. Számukra ez a kényszerű lépésem — valódi sokk. Nekem talán könnyebb lenne — már átéltem hasonló stresszeket Sav 1994 11 7. A nyílt térbe kerülve az újszülött szintén sokkot él át. ———A születés során átélt stressz egész életében érezteti hatását. Úgy vélik, hogy az ilyen emberek agresszívebbek lesznek LA 1998 85 21. <---> három hónap telt el a nagyon fájdalmas, különösen egy idős ember számára traumát — a házastárs halálát — követően. A stresszskálán az ilyen traumát az egyik legmagasabb pontszámmal jelölik. <--->. <-->. <--> a halálra felkészülni lehetetlen. Mindig váratlan, meglepetésszerű. Az élők rá adott reakciója — a könnyek, a nagy szomorúság, a gyász. A gyakran teljesen ki nem fejezett szomorúság, a ki nem sírt könnyek depresszióba, a test legkülönfélébb betegségeibe torkollnak LA 1993 97 14. A következtetés itt az lehetne, hogy bár a stressz orvosi értelemben valóban világosan meghatározott fogalom, a köznyelvi használatban és 178 Jonas Klimavičius | Fogalomról fogalomra. III maga a stressz, valamint az összefüggései a feszültséggel és más orvosi fogalmakkal — a depresszióval, eufóriával, apátiával, frusztrációval, traumával, sokkal nem olyan egyértelműek, mint kellene. De a stressz általában véve nem korlátozódik az orvostudományra, hanem az életben szinte kulturális jelenség: „A szakirodalomban, valamint a szépirodalomban is ma nehéz más, oly gyakran használt szót találni a legkülönfélébb erős élmények, valamint a lelki és fizikai diszkomfort kifejezésére, mint a stressz. A stressz szinte a jelenkori élet szimbólumává vált. Bár a stressz problémáját hazánkban is. és külföldön részletesen kutatják orvosok, biológusok, fiziológusok, biokémikusok, biofizikusok, pszichológusok, szociológusok, sőt még filozófusok is, az korántsem tekinthető megoldottnak” — állítja Vytautas Meška orvos (M ir G 1986 8 26). H. Selye műve orosz fordításának (Cejme I". Crpecc bes muctpecca. —M.: Ilporpecc, 1982. —126 c.) recenziójában Laima Gudaitytė egyébként olyan fontos dolgokat is felvetett, amelyek az általam idézett orvosi szakirodalomban nem szerepelnek [„H. Selye a szervezet belső állandóságának fenntartására irányuló reakciók két fő típusát különbözteti meg: a szintoxikus reakciókat (amikor a negatív hatást figyelmen kívül hagyják, és igyekeznek megbékélni vele), valamint a katatoxikus reakciókat (amikor küzdenek ellene)” DorVert 1982: 311], és kijelenti, hogy a könyv „második, etikai-filozófiai [részében] az ebből szükségszerűen következő, a szerző véleménye szerint általános erkölcsi alapelveket fejti ki” (DorVert 1982: 310), majd igen széles körű következtetést von le: „Célja egy olyan erkölcsi kódex megfogalmazása, amely feltárja az élet értelmét, és olyan magatartási elveket jelöl ki, amelyek lehetővé teszik saját »Énjének« legjobb kifejezését, valamint a kommunikáció legoptimálisabb (= optimális) összhangjának elérését” (DorVert 1982: 310). CSONTOK ÉS VÁZ Az iskola már évtizedek óta ezt tanítja: csontváz. Alighogy elvégzi (sőt még azelőtt is), az újságokon, fordításokon, általában a fordított nyelven keresztül rázúdul a „skelėtas”, és a csontokból szinte semmi sem marad. A szovjet korszakban a litván nemzetközi szókincshasználatot erősen befolyásolta az orosz. Az oroszoknak is vannak saját szavaik —ocmos (: óorosz ocmamu) —„To, ųro ocraerca“ (vö. ocmanku —„maradványok“, rég. „múló maradványok“), továbbá kocmsak (: Kocmb „csont“), de már nagyon használják a ckesiem szót. Előfordulnak rendkívüli dolgok: ocmos —2. csontváz (xuBornoro —állaté), csontváz RLKŽ II 1983 [RLKZ IV 1985 „helyesbíti“: cxerem —1. csontváz, csontok (wuenosexa —emberé), <->, cKeJremnbiū —1. csontvázi, csontvázas, de ckenemuvie MbiuiyDi —vázizmok RLKŽ IV 1985]. Nem ritkán még a nyelvész keze is ezt írja: csontváz, csontok —mintha így világosabb lenne. A griaučiai (J. Basanavičius által használt lavonkauliai) nagyon jól tartja magát a régészetben —a csontvázas sírokra támaszkodva LEnc IX 1940 553, DŽ 1993 (ellentétben az urnás sírokkal). Terminologija | 2006 | 13 [79 Írásos forrásokban a griaučiai legalább száz éve ismert (Vrp 1898 13). SNŽŽ 1907 — griaučiai —csontok, csontváz, giltinė és csontváz (gr.) —„úgy összeállított csontok, ahogyan az élő testben álltak“; csontváz, kaszás halál. A csontvázat egyszerűen csontoknak is nevezik; Jonas Balvočius-Gerutis (1842–1915) feltehetően a lengyel koś­ciec, orosz xocmsk alapján alkotta meg a kaulynas 2 (LKŽ V 1959) szót, A. Juška szótárának és Mosėdis hibridje pedig a kaulyčia 2. |vö. továbbá kaulinyčia 3. „kaszás halál(?)”: A Kaulinyčia a híd alatt ül, ne menj oda, elkap! Vainiai (LKZ V 1959)]. A két világháború között Jurgis Elison természettudós ezt írta: Támasztószervek, vagyis a vázrendszer LKŽ XII 1981. A LKŽ III 1956 a griaučiai szót tájszólási rövidítésekkel nem jelölték. Tehát az iskolai oktatás bizonyosan elterjesztette és megtanította: griaučiai. Ez egyértelműen litván szó, csak motivációját némileg elhomályosítja a képzés alapjának csekély bizonytalansága — vajon a griauti igéből származik-e, vagy a griūti igéből a gyökér magánhangzójának váltakozásával. Ezért járjuk végig a rokon szavak szemantikájának és motivációjának ösvényeit, hogy a griaučiai egész seregével együtt ismerősebbé és elevenebbé váljanak. Mindenekelőtt ez a — griaumedis (: griauti Urbutis 1978: 192) —1. „kidőlt fa az erdőben” A. Juška szótára (vagyis „griu(v)- medis”? ); gridumenys „kidőlt fákkal sűrűn borított erdő”: A vihar messzire, messzire elvitte, az erdők griaumenysébe, a fatörmelék közé Tauragė. Kiadta lányát a griaumenys mögé, az erdők griaumenysén túlra Skaudvilė; griova 3. „kidőlt mocsári fa; kidöntött fa“ Nemunaitis, Merkinė, Rėdūnia [1. „mélyedés, lejtő; hegyek közötti völgy, árok“, 2. „beomló folyópart: meredek partfal“ |. Alakját és jelentését tekintve hasonló a szintén ritka gridučias (1) „erős, magas tölgy (kivágva- )“ Panevėžys (mondat nélkül) (LKŽ III 1956). Szemantikailag hasonló, de eredetüket tekintve távolabbi szavakból sokkal több van. Ugyanazon griaumedis szó 2. jelentése. A „graudus, neskalus ir nelankstus medis” (Veliuona, Gitkalnis) még a graudus ’szomorú’ szóval való magyarázatában is – amely ebben a jelentésben a köznyelvben nem használatos – a grusti (F. Kuršaitisnál ’griūsti’) szóval való kapcsolatot mondja ki, nem pedig a griūti vagy griauti szóval. A grūsti szóhoz: 1. „törni, dörzsölni, aprítani, őrölni”, 2. „ütni”: Teip grūda duris vaikai, 3. „verni, kínozni, gyötörni- ”, 4. „dugni, tenni, tömni, gyömöszölni”. 5. „vinni, szállítani, fuvarozni”, 6. „hajtani, kergetni- ”, 7. visszaható „nyomulni, menni, behatolni, felmászni“, 8. visszaható „zajongani, kopogni, tombolni, dübörögni“ szemantikailag közelebb áll nem a griūti, hanem a "griauti 1. igéhez. „fordítani, rombolni: tönkretenni“, 2. átv. „valamit hevesen csinálni, valamivel foglalkozni, sietve valahová menni, valamit szállítani“, 3. visszaható „betörni, nyomulni, behatolni“ (LKŽ HI 1956). Graudus nyelvjárási 3. „kemény, hajlíthatatlan: törékeny, morzsalékos. ropogós- “: Graudi eglė skaldoma trupa Upninkai. A súlyos fejsze gyorsan széttörik Lioliai (szintén használják: Gaūrė, Rietavas, Kvėdarna, Palanga; A. Juškos szótára; V. Kalvaičio daloskönyve, 93. o.). A len nehéz, csak így lehet megmunkálni Tryškiai. Micsoda nehéz test! Valkininkai (szintén 180 Jonas Klimavičius | Kifejezés a kifejezés mellett. III A csontvázaknak (a csontvázakkal keveredetteknek) más fajtái is vannak: a kovamoszatok (diatómafélék) csontvázai TechEnc 1 2000 409. A korallzátonyok —<---> szigetek, amelyek <---> korallok és más élőlények mészvázainak felhalmozódásaiból alakultak ki, a felszínen pedig — élő korallokból is VLE X 2006. Vannak még rendkívülibbek is: A nefronok közötti tereket kötőszövet tölti ki, amely mintegy a vese vázát alkotja InkstL 1971 6. Sajnos, ez még mindig gyakori csontváz: a szemgolyó csontváza ZA 1972 607, a molekula csontváza TechEnc II 2003 322; <---> a sejt vázának alapját a legvékonyabb rostos elemek különleges rendszere alkotja. <---> meglehetősen összetett rostosfehérje-együttesekből áll, <--->. A rendszer nagyon gazdaságos — az alátámasztóés mozgatókészülék közös munkáját végezve a sejtben a „csontvázat” is helyettesíti. és az „ízületeket” is. és az „izmokat” is, bár továbbra is csak sejtváznak —cytoskeleton nevezik E szokatlanabb M ir G 1979 10 7. vázakat stromának is nevezik (gör. stroma —„alátét, fekhelyTM): a szivárványhártya váza. vagy stroma ZA 1972 609; stroma —biol. 1), az állati szervezet szervének alapja, vagyis váza, amely differenciálatlan kötőszövetből áll, amelyben szaporodni és fejlődni képes sejtek, valamint olyan rostos struktúrák találhatók, amelyek meghatározzák támasztó jelentőségét“, 2) „a vörösvérsejtek fehérjealapja“ [továbbá 3) és 4)] TŽŽ 1969; 1. „az állat szerveinek támasztó képződménye, váza, csontváza. amelyeken ezen szervek elemei elhelyezkednek” TŽŽ 1985 (valamint TŽŽ 2001); a belső szervek tudományában a sfroma — (a szerv, a sejt) váza, stroma, a belső elválasztású mirigyek stromája — váz, stroma V Anat, HirET 1998. A francia griaučiai — váz. A litván griaučiai szóval az anatómiában tudok boldogulni. A „griaučiai” azonban meglehetősen univerzális. Jó néhány található belőlük az építőiparban, az építészetben, a szobrászatban, a technikában, sőt a ruházatban is. De itt a griaučiai félre van téve. Csak érdekes, hogy franciát — fr. — használtak fel. carcasse: karkas —1. „drótkarika női kalapokban és lámpaernyőkben“, 2. „a szobrászatban, mintázáskor bizonyos keretek a mintázat arányainak megtartására“, 3. „ókori ágyúlövedék“, 4. „hajók vagy vasbeton épületek fémváza“ TŽŽ 1936. Később a forma litvánosodik, és a jelentések sorrendje megváltozik: karkasas —1) „valamely építmény (ház, hajó, repülőgép) fémvagy faváza“, 2) „az autógumi fő része — gumival átitatott és vékony gumiréteggel bevont szövet“, 3) „ősi, zsák alakú gyújtólövedék gyújtószerkezettel, vasból készült, ív alakú szalagokkal megerősítve“, 4) „a szilfafélék családjába tartozó fa; nagyon kemény fája van, ezért vasfának nevezik; haszn. faanyagokhoz Terminológia | 2006 | 13 187 fúvós hangszerek és különféle egyéb tárgyak készítésére: <-> TŽŽ 1951; váz 1. „valamely építmény (+++) <---> csontváza“ (2. nincs!, hanem “váz —bot. „a szilfafélék családjába tartozó fa <--->") DZ 1954; "váz —nem szükséges jelentés TZZ 1969, ismét visszatér a DZ 1972-ben: váz —„valamely építmény (+) <-> csontváza“, továbbá "váz —csak „a termék, a szerkezeti elem, az épület csontváza, <--->" TŽŽ 1985 (és így TŽŽ 2001); hasonlóképpen váz —„valamely építmény (-**) <-> csontváza; héjak“ (a kriauklai —1. nép. „csontváz, csontok“, 2. „valamely tárgy csontváza, váza“, vö. kriduklas —1. keleti. „borda“, 2. keleti. „héj, burok, kéreg“) DŽ 1993. Hasonlóképpen a terminológiában is: váz —„a termék, a szerkezeti elem, az épület csontváza, amely formát, szilárdságot, stabilitást biztosít számára, <--->" LTE V 1979; váz —carcass, framework, ossature —Skelett, Geriist, Gerippe —ossature. carcasse, charpente, gros cuve—kapkac: vasbeton, fa-, fém-, acél-, vékonyfalú idomokból készült, keretes, fal-, merev, előregyártott StatZ 2002; skeleton construction —vázszerkezet: fa-, vasbetonvagy acélszerkezet —csontváz, <--> ALKAiškArchŽ 2004: váz —„az épület, a szerkezet vagy a tárgy csontváza. <--->“ TechEnc II 2003, vázas épület, vázas fal TechEnc II 2003; váz —„az épület, a szerkezet, a szobor vagy más tárgy csontváza. <-->“ VLE IX 2006. A technikában azonban nemcsak váz létezik: ocmos —váz: keret nélküli, keretes, félig keretes, teherhordó, karosszéria-, ocmos mpakmopa —traktorváz, ocmos Osuzamenis —motorház, ocmoe nemutu —hurokalap PolZ. 1984. A karkasas magyarázó szavaként a griaučiai is használatos és használatos volt itt terminusként: griaučiai, krūmas —ocmos (mawunet) VĮ 1924 75; carcase, carcass — 1. karkasas; griaučiai (2. strypynas), de a shell —2. griaučiai (1. kevalas) ALKStatZ 1993; griaučiai —skeleton. framework, fabric —Gerippe, Skelett, Rohbau —ossature, carcasse —ocmos: épület-, faStatZ, 2002; hajótest vázszerkezete LTE VI 1980 331, TechEnc II 2003 074: skeleton —1. tech. griaučiai, kriauklai (2. metmenys, apmatai, planas) HidrotechZ 2000. Az ilyen vázak nem ritkák a sajtóban (bár gyakran fölösleges idézőjelekkel): a legrégebbi hajók vázát megtalálták LA 1999 123 4; az építmény „váza” Vd 2006 23 16, az épületek „váza” Vd 2006 16 31, a farm „váza” Vd 2006 16 30, a színpad „váza” LA 1999 134 15; a történelem „váza” Vd 2001 33 41. 188 Jonas Klimavičius | Terminus terminus után. III A megmaradt csontváz. Mindazonáltal a csontváz több terminológiában is használatos litván megfelelő nélkül: a gyökérrendszer csontváza (a függőség éveinek írásaiban) LKŽ XII 1981, skeletinės šaknys —„a fák összes vastag gyökere” BTŽ 1965, skeletinės šakos —„a vastag ágak, amelyekből a kisebb, többnyire termő gallyak nőnek ki” BTŽ 1965; ckexemnniū —3. spec. csontvázas, fő-, támasztó-: skeletinės šakos RLKZ IV 1985 (a sajtóban is használatos), vö. : Vabalai skeletuoja ir apgraužia lapus bei stiebelius AugAps 1974 160 (továbbá 167, 168); skeletiškieji debesys —xpe6mosudnvie 067taxa, nemzetk. vertebratus MeteorZ, a talaj, föld és hasonlók csontváza: Az 1 mm-nél nagyobb talajrészecskék alkotják a talaj csontvázát, a kisebbek 1975; pedig —a finomföldet BŽirDM 1974 30. A finomszemcsés föld —3 fázisból álló természetes diszperz rendszer: szilárd —ásványi részecskék (a föld csontváza- ), folyékony —víz, gáznemű —levegő és vízgőz LTE IV 1978 231,. Talajváz —grunto skeletas ALKStatZ 1993, talajváz —soil skeleton —Bodenskeletit, Bodengeriist —squelette de sol —ckentem epynma StatZ 2002; továbbá vázanyagok M ir T 1974 12 50, vázas homokok MG 1975 5 16, vázas talaj —„kőzetés ásványtörmelékeket (3 mm-nél nagyobb átmérőjűeket) tartalmazó talaj, amelyek a talaj vázát alkotják. E törmelékek méretétől függően a váz. t. törmelékes, köves, kavicsos, görgeteges lehet. <-->" FGZZ 1987; ckenemnasi cxema —el. vázszerkezet PolZ 1984 (de ETZ 1999 — nincs); vázkristályok, amelyeket a tudósok dendriteknek neveznek KV 1983 15 15 (de FTŽ 1979 —dendritkristály —dendpummuviii xpucmasn, dpesosudnviii kpucmat, CKEJIiemHnbiū KpuocmaJJi —dendrite crystal, pine(-tree) crystal, skeleton crystal —dendritischer Kristall, Tannenbaumkristall, Skelettkristall); a váz izomériája. láncizoméria —„a szerkezeti izoméria változata“ — CKEJIEeMmHas U3oMepust, usoMepus yenu —vázizoméria, láncizoméria (magának a váznak nincs jelenléte, csak lánc —„közvetlenül kapcsolódó atomok sora“ —yen» — chain) ChemZ 1997 ir 2003, vázkatalizátor —„Jakytas katalizátor, fémkatalizátor —ChemŽ 2003], amelyet egy kétfémes ötvözetből [fémötvözetből —ChemŽ 2003] az inaktív fémet [katalitikusan inaktív komponenseket — ChemZ 2003] feloldva [eltávolítva — ChemZ 2003] nyernek ChemZ 1997 —ckezremubiū kamanusamop —csontvázkatalizátor, vázkatalizátor, szivacsos katalizátor ChemŽ 1997 és 2003. Terminológia | 2006 | 13 189 Vajon itt marad a csontváz? Néha ez a csontváz Siurpina: Sütés közben megváltozik a fehérjék és a keményítő állapota. Amikor a kenyérbél hőmérséklete eléri az 530°C-ot, a keményítőszemcsék megduzzadnak, 65°C-on pedig a felületük elcsirizesedik. Ezzel egyidejűleg a fehérjék denaturálódnak, és mintegy kenyérvázat alkotnak ŽŪPT 1969 122. Skeletonas. Ugyanebből a forrásból származik, csak az angolból elterjedt a skeletonas is — skeleton set-up —Skeleton, Skeletonfahren —ckenemon | továbbá lengyelül. skeleton] — 1. „egyszerű szerkezetű, alacsony versenyzésre szolgáló, egyszemélyes, kormányberendezés nélküli szánkó, ki nem álló talpakkal, amelyen jégpályán lehet leereszkedni a hegyről. <*>“, 2. „a szánkósport egyik ága — gyors leereszkedés hegyről acélból készült, egyszemélyes, kormányberendezés nélküli szánkóval. A sportoló hason fekve, arccal lefelé, lábával irányítja a szánkót (a cipő orrában lévő tüskékkel). <--->“ STŽ 1996. Rögzítve (csak a „szánkó” jelentésében) már a TŽŽ 1951-ben; a TŽŽ 1969-ben — nincs, a TŽŽ 1985-ben —2. „sprt. ág —<--->“, A németeknek is van ilyen. De kételkedni lehet, vö. E sportág szabályai egyszerűek: egy 96 cm hosszú, fékezetlen vas szánkóra fekve, amelyet litvánra lefordítva csontváznak neveznénk (?! —J. K.), kanyargós jégvályúban több mint egy kilométert kell lesuhanni a hegyről Šv 1978 14 9. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A kapotasz először tájnyelvi kölcsönszóként, fordítások és szótárak szavaként jelent meg (a kapota, kapotė változatokkal együtt), és meglehetősen különféle ruhadarabokat jelölt. A köznyelvben ez a kapotasz főként egzotizmusként létezett. A motor burkolata, később antvožas — kapotasz — jóval későbbi, a köznyelvbe be nem került, de néhány terminológiai szótárba bekerült szó. A dolog története e kapotasz hivatalos és hangsúlyozott visszaszorításával ér véget, de a használatban még megmaradt, helyettesítőinek — antvožas, dangtis, gaubtas — pontosítása és kiválasztása pedig talán még nem zárult le teljesen. 2. Az 1936-ban kidolgozott stresszelmélet késett Litvániába. Magát a stressz terminust 1973-ban megpróbálták könnyedén és zajosan elvetni anélkül, hogy egyáltalán betekintettek volna ebbe az elméletbe. Figyelmen kívül hagyták az ajánlott megfelelő, a įtampa [feszültség] már meglévő nagy szemantikai terheltségét is. Ha csak kissé is elmélyedünk ebben az elméletben, és az egész mikrorendszert —stressz, eustressz, distressz, valamint a stressznek a įtampa [feszültség] szótól eltérő szókapcsolódási képességét — nézzük, akkor már szükség van arra, hogy az orvosi szakirodalom és az általános nyelvhasználat a stressznek a nyelvi normázók által biztosított terminológusi felmentést. De ezzel még nem ér véget minden. Az egyszerű feszültséget és a már stresszt csak orvos tudja megkülönböztetni, azonban a stresszt, amely valóban túllépte az orvostudomány határait, és a globalizált élet szimbólumává vált, bárki használni akarja, így aztán mindenféleképpen használják. Ugyanez mondható el más orvosi fogalmak —depresszi190 Jonas Klimavičius | Terminus a terminushoz, III ó, eufória, apátia, frusztráció, trauma, sokk — könnyed használatára irányuló törekvésekről is. Nem szakemberek használata Itt megengedhetetlenül túllépi mind a hozzáértés, mind a mérték határait. 3. A griaučiai, amelyet már 1898-ban használtak a Varpasban, jóllehet az LKZ III 1956 a nyelvjárásokból nem jelzi, az élő nyelv változatainak és rokon szavainak sokaságával rendelkezik. Az iskola ezt tanítja: griaučiai. Az anatómiai terminológiában a griaučiai nehezen és még nem teljesen győzte le a nemzetközi skeletont (ez a fordításokban még gyakori). Griaučiai a sejtnek, a molekulának, valamint a szemgolyónak, a szivárván hártyának és a vesének is van. Itt még megmaradt a skeletont is, ezenkívül néha a stromát is használják (és szinonimaként). A „griaučiai” meglehetősen univerzális. Az építészetben, az architektúrában, a szobrászatban és a technikában leginkább a francia eredetű griaučiai —karkasas használatos, bár létezik a közvetlenül használt griaučiai is. A skeletas litván megfelelője nélkül használatos a növénymorfológia, a talajtan és más terminológiák területén. A hosszan fennálló kétszótagúság megszüntethető, vagy leküzdhetetlen maradványról van szó? A sportterminológiában ismert a skeleton „bizonyos versenyszánkó”. IRODALOM ÉS FORRÁSOK ALKAiškArchŽ 2004: 1.. Kitkauskienė, N. Kitkauskas. Angol–litván magyarázó építészeti szótár, Vilnius. ALKStatZ, 1992: Angol–litván építőipari terminológiai szótár. Összeállította A. Kudzys, A. Rosinas. 13. Kudzienė. Vilniusz. ALKŽ 1975: Angol–litván szótár. Összeállította A. Taucka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiūtė, Vilniusz. AugAps 1974: Növényvédelmi dolgozó kézikönyve. Összeállította S. Pileckis és L. Žuklys, Vilniusz. AugBiolZ 1998: Rövid angol–litván és litván–angol növénybiológiai terminológiai szótár, Összeállította O. Rupainienė, 1998. Bion: Bionalija (folyóirat). BTŽ 1965: Botanikai terminų szótára. Főszerk. |. Dagys, Vilnius. Būga K. 1 1958: Válogatott írások 1, Vilnius. BŽirDM 1974: R. Žulienė, V. Makaras. Általános mezőgazdaság és talajtudomány, Vilnius. ChemZ 1997: A kémiai terminusok magyarázó szótára. Felelős szerk. Z. Mačionis. különleges szerkesztő. R. Mudėnienė, Vilnius. ChemŽ 2003: Kémiai terminusok értelmező szótára. Szabadalom. és szabadalmi bejelentés. a kiadásért felelős szerkesztő. Z. Mačionis, különleges szerkesztő. R. Mudėnienė, Vilnius. CivilAvŽ 1996: A polgári repülés terminológiai szótára. Szerkesztők: R. Eriksonienė, J. Klimavičius, Vilnius. Dnvd: Dienovidis (hetilap). Donelaitis K. 1977: Írások, Vilnius, DorVert 1982: Etikai etűdök -6. Erkölcsi értékek, Vilnius. DŽ 1954: A kortárs litván nyelv szótára, Vilnius. DŽ 1972: A kortárs litván nyelv szótára, Vilnius. DŽ 1993: A kortárs litván nyelv szótára, Vilnius. ETZ 1999: Elektrotechnikai terminológiai szótár. A szerkesztési csoport vezetője. R. J. Mukulys, tudományos szerkesztő. A. Smilgevičius, S. Žebrauskas, Kaunas. FGZ7 1987: A. Salovjovas, G. Karpavas. A fizikai földrajz szótára–kézikönyve, Kaunas. FTŽ 1979: Fizikai terminológiai szótár. Főszerkesztő P. Brazdžiūnas, Vilnius. GA 1967: A. Pabijanskas. A mezőgazdasági haszonállatok anatómiája, Vilnius. Gyvi: Gyvenimėlis (újság), N. GogR III 1954: N. Gogolis. Írások 3. Ford. M. Miškinis, Vilnius. N. GogR V 1954: N. Gogolis. Raštai 5. Ford. M. Miškinis, Vilnius. GV 1981: O. Kunce, R. Kuncė. Szépség mindenkinek. Ford. E. Vengrienė, Vilnius. Terminológia | 2006 | 13 191 HidrotechŽ 2000: K. Baškys, V. Sulga. Angol–litván hidrotechnikai szakszótár, Vilnius. InkstL 1971: V. Kirsnys, Vesebetegségek és megelőzésük, Vilnius. Kabelka J. 1964: Kristijonas Donelaitis műveinek lexikája, Vilnius. KB: Kultūros barai (folyóirat). KmT: Komjaunimo tiesa (újság). KP 4 11 2005: Nyelvi tanácsok 4. Lexika: kölcsönszavak használata – idegenszerűségek, nemzetközi szavak), összeállította D. Mikulėnienė, Vilnius. KPP, 1976: Nyelvhasználati tanácsok. Összeállította A. Pupkis, Vilnius. KPP, 1985: Nyelvhasználati tanácsok. Összeállította A. Pupkis. Vilnius. KV: Kalba Vilnius (hetilap). LA: Lietuvos aidas (napilap). LelioZ 1079: V. Vaitkevičiūtė, Litván–német nyelvi szótár, Vilnius. Line IX 1940: Litván enciklopédia 9, Kaunas. L és M: Irodalom és művészet (hetilap). 1. K7 III 1956: Litván nyelvi szótár 3, Vilnius. LKŽ V 1959: Litván nyelvi szótár 5, Vilnius. LKŽ VI 1962: Litván nyelvi szótár 6, Vilnius. VKŽ XII 1981: Litván nyelvi szótár 12. Vilnius, LKŽ XIII 1984: Litván nyelvi szótár 13, Vilnius. LKŽ XVI 1995: A litván nyelv szótára 16, Vilnius. FR: Lietuvos rytas (napilap). LTE IV 1978: Litván szovjet enciklopédia 4, Vilnius. LTE V 1979: Litván szovjet enciklopédia 5, Vilnius. LTE VI 1980: Litván szovjet enciklopédia 6, Vilnius. LTE X 1982: Litván szovjet enciklopédia 10, Vilnius. M 1894: M. Miežinis. Litván–lett–lengyel—orosz szótár, Tilsit. Medine 1 1991: Orvosi enciklopédia |, Vilnius. Medkne II 1993: Orvosi enciklopédia 2, Vilnius. MedZ 1980: V. Astrauskas, S. Biziulevičius, S. Pavilonis, A. Vaitilavičius, A. Vileišis. Orvosi terminológiai szótár. Vilnius. MeteorZ 1975: M. Mikalajūnas. Orosz–litván meteorológiai terminológiai szótár. Vilnius. MG: Mūsų gamta (folyóirat). M és G: Mokslas ir gyvenimas (folyóirat). Mir I: Mokslas ir technika (folyóirat). Mkslt: Mokslo Lietuva (újság). Novodvorskis A. 1973: Žodžiai fetišai. —Kalbos kultūra 25, 12 14. NZA: Naujasis židinys —Aidai (folyóirat). PATŽ 1995: Penkiakalbis automobilinių terminų žodynas. Készítette: R. Katalynaitė, A. Klibavičius, R. Lapinskas, Paliulis, Vilnius. G. PLKZ 1976: Francia–litván nyelvi szótár. Összeállította: N. Juškienė, M. Katilienė, K. Kaziuniené, Vilnius. PLKŽ 2004: I. J. Balaišienė. Francia–litván nyelvi szótár, Vilnius. PolŽ, 1959: Orosz–litván nyelvi politechnikai szótár, szerkesztőbizottság. A szerkesztőbizottság elnöke: A. Novodvorskis, Vilnius, PolŽ 1984: Orosz–litván nyelvi politechnikai szótár, összeállította: G. Daugėla, szakmai szerkesztő. Į. Stanaitis, Vilnius. PsichŽ 1993; Pszichológiai szótár. Szerk. R. Augis, R. Kociunas. Vilnius. RIKZ I 1967: Orosz–litván szótár 1. Készítette V. Baronas. V. Galinis, Vilnius, RLKZ II 1967: Orosz–litván szótár 2. Készítette V. Baronas, V. Galinis, Vilnius. RLKŽ II 1983: Orosz–litván szótár 2. Összeállította Ch, Lemechenas, Vilnius. REKŽ IV 1985: Orosz–litván szótár 4. Összeállította |. Kardelytė, Ch. Lemchenas, J. Macaitis, A. Mankesičienė, Vilnius. Robert 1993: Le Nouveau Petit Robert: A francia nyelv betűrendes és analóg szótára, Párizs. Sav: Savininkas (hetilap). Sav su DV Savaitė su TV (hetilap). SinŽ 1980: A. Lyberis. Szinonimák szótára, Vilnius. Skardžius P. 1941: A litván nyelv szóképzése, Vilnius. SNZZ 1007: Idegen és érthetetlen szavak szótáracskája, összeállította | Šlapelis, Til> 192 Jonas Klimavičius | Terminus terminus után, HI StatŽ, 2002: Építési terminológiai szótár. Tudományos szerkesztő. A. Kudzys, Vilnius. STZ 1996: Sportterminológiai szótár. Összeállította S. Stonkus, Kaunas. ŠA: Šiaurės Atėnai (hetilap). Sm: Šeima (folyóirat). Šv: Švyturys (folyóirat- ). TechEnc I 2000: Technikai enciklopédia 1, Vilnius. TechEnce II 2003: Technikai enciklopédia 2, Vilnius. TechnZ 1949: A. Novodvorskis. Rövid orosz–litván műszaki szótár, Kaunas, TMkt: Tarybinis mokytojas (újság). "V Mitr: Tarybinė moteris (folyóirat; P – a Pagrandukas című melléklet). TT 1992: Terminológiai javítások. Összeállította K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. TŽŽ 1936: Nemzetközi szavak szótára, Kaunas. TŽŽ 1951: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. TZŽ 1969: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. TŽŽ 1985: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. TŽŽ I 1999: Nemzetközi szavak szótára 1, Vilnius. TŽŽ II 2000: Nemzetközi szavak szótára 2, Vilnius. TŽŽ 2001: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. Untulis 1927: Olvass engem. Mindent tudok. Mindenkinek szüksége van szótárra. Untulis által összeállítva, Kaunas Urbutis V. 1978: A szóképzés elmélete, Vilnius. Vd: Veidas (hetilap). VAnat,HirET 1998: Az állatorvosi anatómia, szövettan és embriológia terminusai, Kaunas. VĮ 1924: A. Vireliūnas. A Terminológiai Bizottság által elfogadott elnevezések, illetve terminusok, Kaunas. VL: Valstiečių laikraštis (újság). VLE VII 2005: Egyetemes litván enciklopédia 7, Vilnius. VLE 1X 2006: Egyetemes litván enciklopédia 9, Vilnius. VLE X 2006: Egyetemes litván enciklopédia 10, Vilnius. VL,LVKATŽ 1996: A. Žitkutė. Német–litván. litván–német autóipari terminológiai szótár, Vilnius VN: Vakarinės naujienos (újság). Vrp: Varpas (újság). VŽ: Vakaro žinios (újság). Zemlevičiūtė P. 2003: Antanas Vileišis (1856–1919) orvostudományi munkái. —Terminologija 10, 84—1006. ŽA 1972: S. Pavilonis, R. Stropus, K. Tamašauskas, A. Urbonas. Az ember anatómiája, Vilnius. ŽŪPT 1969: G. Kuzmienė, |. Pažarauskienė. A mezőgazdasági termékek technológiája, Vilnius. TIC 1976: Honrnumexnuuneckuti crosaps, Mockga. HC 1989: HNosrumexnugeckuiti crosapn, Mocksa, CCPH V 1956: Cuosaps cospeMeHnozo pycckozo žiumepamypuozo s3bika 6, Mocksa—/lenuurpag, Gacmep M. H 1986: Imumonoeuueckuii cirosaps pycekozo savikd, Mocksa. Beérkezett: 2006. 11. 20. Jonas Klimavičius, Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminológia | 2006 | 13 193