Terminology Standards in the Aspect of Harmonization for International Term Database

Terminológiai szabványok a nemzetközi terminológiai adatbázis harmonizációjának aspektusából VALENTĪNA SKUJIŅA, ILZE IRENA ILZIŅA, ANDREJS VASIĻJEVS, JURIS BORZOVS Lettország Tudományos Akadémiájának Terminológiai Bizottsága, Riga Információtechnológiai Intézet, Tilde BEVEZETÉS Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Lettország társadalmi, politikai és tudományos életének minden területének meg kellett felelnie a globalizáció követelményeinek, és alkalmazkodnia kellett hozzájuk. A terminológia sem volt kivétel. Az EU többnyelvű társadalmában a terminológusoknak szembe kellett nézniük azzal a kihívással, hogy közös platformot hozzanak létre a terminológia területének fő szereplői számára, és bemutassák a mindennapi élet minden területén előforduló kifejezések sokaságát. A nemzetközi szintű kommunikáció és együttműködés „elengedhetetlenné” vált; az üzenetek más nyelvekkel való cseréje mindennapos esemény. Az üzeneteknek azonban úgy kell továbbítaniuk az információt, hogy a befogadó azt helyesen és hibák nélkül értelmezhesse. A többnyelvű kommunikációban használt kifejezések és a megfelelő adatcsere közötti összhang megteremtésének szükségessége megköveteli a kifejezések szerkezetének szabványosítását és egy többnyelvű adatbázis létrehozását. Ez meglehetősen sürgető probléma, amelyet nem szabad sokáig halogatni. Ez a fő célja annak az EuroTermBank projektnek, amelynek célja európai digitális tartalom létrehozása a globális hálózatok számára – páneurópai terminológiai erőforrások gyűjteménye a terminológiai intézmények közötti együttműködés révén, a nyelvi sokszínűség előmozdítására az információs társadalomban. A projekt résztvevői különböző országok intézményeiből érkeznek: Németországból, Dániából, Magyarországról, Lengyelországból, Litvániából, Észtországból és Lettországból. Lettország egyben a projekt koordinátora is. A projekt legelején megállapítottuk, hogy a terminológia fejlődési folyamata a különböző országokban meglehetősen széttagolt, és Terminoloģija | 2006 | 13 17 nincs egységesítve. Ez a tanulmány a lett tapasztalatokból [11] levont következtetéseket mutatja be, és néhány lehetséges megoldást vázol fel. Az EuroTermBank projekt különféle feladatok és témák hierarchiáját foglalja magában, és a projekt minden lépése koordinációt és harmonizációt igényel a projekt többi résztvevőjével. A szabványosítás területén három olyan problémakört különböztetünk meg, amely nemzetközi harmonizációt igényel: – a terminusokra és meghatározásaik megalkotására vonatkozó általános szabályozás; – a többnyelvű terminusok kiválasztása és minőségük értékelése a szakterületi terminológiai szótárakban és a nemzetközi szabványokban; – a terminológiai anyag kódolása és a többnyelvű adatbázisba történő bevitel műszaki feldolgozása. A harmonizáció különböző szintekre is besorolható. – Ahhoz, hogy a terminológiai folyamat nemzeti és nemzetközi szinten rendezett legyen, valamennyi partnernek meg kell állapodnia az egységes módszertani alapelvekről a terminológiai erőforrások kompatibilitásának biztosítása érdekében. Litvánia, Lettország és Észtország más EU-partnerekkel együttműködve már hozzájárult ehhez; itt az ideje, hogy ezeket az alapelveket megvalósítsák. – A többnyelvű adatbázishoz ki kell dolgozni a terminusok egységes alapkészletét, amely különböző nyelvek egyenértékű terminusaival egészíthető ki. Célszerű egy nyelvet fő nyelvként kijelölni a szabványosított terminusok és meghatározások számára. – A harmonizált szerkezeti és műszaki követelményeknek megfelelő adat kategóriák, adatszerkezetek és adatcsere-formátumok megtervezése mellett nyilvánvalóvá vált a terminológiai erőforrások digitalizálásának és módosításának szükségessége is. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A TERMINUSOK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK LÉTREHOZÁSÁRA A terminusok létrehozására és meghatározásaik megfogalmazására vonatkozó általános szabályokat nemzetközi szinten a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványosította. Az ISO 1087-1:2000 [3] meghatározása szerint a terminus „egy adott szakterület általános fogalmának verbális megjelölése”, a meghatározás pedig „egy fogalom leíró kijelentéssel való megjelenítése, amely arra szolgál, hogy megkülönböztesse a kapcsolódó fogalmaktól”. Ezenkívül a meghatározások természetét és megfogalmazásukat az ISO 704 [1], az ISO 860 [2] és az ISO 10241 [4] szabályozza, továbbá a terminológiaelmélet [10] is tárgyalja. 18 Valentīna Skujiņa et al. | Terminology Standarts in the Aspect of… Mivel fő célunk a többnyelvű adatbázisok harmonizációs aspektusának megállapítása, vizsgáljuk meg a két fogalom közötti különbséget – harmonizáció és egységesítés. E. Drezen lett terminológus 1936-ban, „A tudományos-műszaki terminológia nemzetköziesítése” [8] című könyvében fejtette ki és pontosította az egységesítés fogalmát. Sok éven át a fogalmak és terminusok egységesítése állt a figyelem középpontjában nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt; például a varsói IOUTN többnyelvű terminológiai adatbázisa a 20. század végén éppen az egységesítés elvén alapult. Hasonlítsuk össze a két terminus tartalmát — az egységesítést és a harmonizációt — az Oxford Dictionary alapján. Egységesítés és harmonizáció összehasonlítása egységesítés harmonizáció (Oxford Dictionary) (Oxford Dictionary) egységesítés – az egységesítés cselekedete vagy annak egy példája; az egységesített állapot; egységesít – egységgé vagy egyöntetűvé tesz; egység – (1) egységesség; egyetlen, önálló vagy egyedi mivolt; olyan részekből való felépülés, amelyek egészet alkotnak. harmonizál – (2) (gyakran a „-val/-vel” raggal) összhangba hoz vagy összhangban van; harmónia – (2) a részek megfelelő vagy esztétikus elrendezése; (3) egyetértés, összhang. Következtetés: az egységesítés különbözik a harmonizációtól. Lényegét az egyöntetűség szóval fejezhetjük ki, a harmonizáció fő célja viszont az összhang megteremtése, vagyis az összehangolás, az arányos megfelelőség, a megfelelő jelentés és az eltérések megelőzése. A harmonizációs folyamat általános szabályait az ISO 860 nemzetközi szinten szabványosította. E szabvány szerint a harmonizációs folyamat a következő: – A harmonizáció a bevont fogalmi rendszerek összehasonlításával kezdődik, a fogalmak számát, a fogalmak közötti kapcsolatokat, a struktúra mélységét és a jellemzők típusát tekintve; ez a harmonizált fogalmi rendszerek kialakításához vezet. – Ezután minden fogalmat a meghatározások összehasonlításával kell elemezni. Terminologija | 2006 | 13 19 Ha a definíciók eltérnek, el kell dönteni, hogy az eltérés releváns vagy irreleváns-e. Ha releváns, az azt jelenti, hogy valóban két vagy több különböző fogalomról van szó, amelyeket meg kell határozni és el kell helyezni a fogalmi rendszerben. – A harmonizált fogalmak lényeges (más néven „definiáló”) jellemzőit meg kell határozni. – A fogalmak harmonizálása után a terminusok harmonizálhatók, figyelembe véve a nyelvek közötti különbségeket és hasonlóságokat, a terminusképzés hagyományait az adott szakterületen és az adott nyelvben, valamint a már kialakult terminológiát. A fogalomharmonizáció és a terminusharmonizáció fontos szerepet játszik, és szerepel az ISO 1087 terminusokat és definíciókat tartalmazó szabványában: fogalomharmonizáció (3.6.5) Tevékenység két vagy több, egymással már szorosan összefüggő fogalom közötti kisebb különbségek csökkentésére vagy megszüntetésére. MEGJEGYZÉS: A fogalomharmonizáció a terminológiai szabványosítás szerves része. terminusharmonizáció (3.6.6) Olyan tevékenység, amelynek eredményeként egy fogalmat különböző nyelveken olyan terminusok jelölnek, amelyek azonos vagy hasonló jellemzőket tükröznek, vagy azonos, illetve kissé eltérő alakúak. Többnyelvű adatbázisok létrehozásakor ezek a harmonizációs szempontok különösen sürgetőek és fontosak: az összehangolás, az eltérések megelőzése, valamint a fogalmak és terminusok kölcsönös megfelelésének elérése. Röviden: nincs szükségünk egységesítésre; az egyes nyelvek sajátosságait figyelembe véve inkább a többnyelvű adatbázis terminusainak harmonizálására kell törekednünk. E definíciókból arra következtethetünk, hogy a fogalom szintjén fontos a szorosan összefüggő fogalmak pontosabb meghatározása, az esetleges különbségek megelőzése érdekében. Ugyanakkor a nyelvi rendszerek különböznek, és a terminus szintjén nem mindig lehetséges ugyanazt a fogalmat hasonló megnevezéssel kifejezni. Mindazonáltal a definíciók megalkotásakor és a terminusképzés során fontos kifejezni a lényeges jellemzőit 20 Valentina Skujina et al. | Terminology Standards in the Aspect of… a fogalmat különböző nyelveken megnevező terminusokkal. Ez alapvető követelmény a transznacionális adatbázisok létrehozásakor és gyakorlati használhatóságuk biztosításakor. A különböző nyelvek megfelelő terminusainak formai hasonlósága természetesen kívánatos. Mit értünk egy fogalom lényeges jellemzőin? A terminológiaelméletben, akárcsak a logikában, megkülönböztetjük az szükséges és az elégséges jellemzőket, amelyek lehetővé teszik minden fogalom és terminus osztályozását egy meghatározott szakterületi fogalom- és terminusrendszerben. A fogalom helyét egy adott fogalomrendszerben vertikális (fölérendelt vagy alárendelt fogalmakra vonatkozó) és horizontális (két vagy több alárendelt, azaz koordinált, egymás mellett álló fogalomra vonatkozó) jellemzők határozzák meg. Például horizontális szempontból nem tekinthetjük a „fa” fogalom lényeges jellemzőjének a „zöld levelek” fogalmát, mivel a bokroknak és a lágyszárú növényeknek is vannak leveleik. Hogyan jellemezhetnénk a fát, illetve az összes fa fogalmát? Jellemezhetjük évelő növényként, de más évelő növényektől az különbözteti meg, hogy fás törzse és koronája van. Az alábbi két ábra azt szemlélteti, hogyan elemezhetők a fogalmak és terminusok, és hogyan hozható létre a rendszer a vertikális és horizontális jellemzők figyelembevételével. 1. ábra. A fogalmak felosztása vertikális jellemzők alapján Terminologija | 2006 | 13 21 2. ábra. Az alárendelt fogalmak felosztása horizontális jellemzők alapján A fogalmak megfelelő vertikális és horizontális jellemzők szerinti osztályozása teremti meg a meghatározott fogalomrendszert az adott szakterület és nyelv megfelelő fogalmi mezejéből. A fogalmak és terminusok jobb megértése érdekében hasonlítsuk össze a fogalmi mező és a fogalomrendszer ISO 1087-ben megadott definícióit: fogalmi mező (3.2.10) Tematikailag összefüggő fogalmak strukturálatlan halmaza. fogalomrendszer (3.2.11) A fogalmak egymás közötti kapcsolataik szerint strukturált halmaza. A terminusszinten a terminusok különböző elemeit a mező és a rendszer alkotja. A definíció szintjén a terminusok által jelölt fogalmakat elválasztó lényeges jellemző a strukturáltsághoz kapcsolódik: a terminuselemként szereplő mező meghatározott struktúra nélküli halmazt jelöl, a terminuselemként szereplő rend-szer pedig strukturált halmazt. Mindkét esetben megemlítendő lényeges jellemző a tematikailag összefüggő fogalmak fogalma. A második definíció ezt implicit módon tartalmazza az egymás közötti kapcsolataik szerint szókapcsolatban. Többnyelvű adatbázis létrehozásakor elengedhetetlen, hogy a fő nyelvben (a közvetítő nyelvben) egységes alapterminus-mag jöjjön létre. Ezt később más nyelvek megfelelőivel lehet bővíteni, így létrehozva a terminus különböző nyelvű változatainak együttesét. Ezt a magot a közvetítő nyelven kell megadni, a terminus lényeges jellemzőit pedig a definíciókban kell rögzíteni. 22 Valentīna Skujiņa et al. | Terminology Standards in the Aspect of… SZERVEZETEK, AMELYEK SZABVÁNYAIT A LETT IKT-SZAKTERÜLETI TERMINUSOK LÉTREHOZÁSÁHOZ HASZNÁLJÁK A többnyelvű terminusok kiválasztásának és minőségének ágazati terminológiában történő értékelésére példaként tekintsük a harmonizáció és szabványosítás problémáit a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottságának IKT-albizottságában (a LAS TB-je). Mindenekelőtt meg kell értenünk a terminus fogalmát, ellenőriznünk kell fő (lényeges) jellemzőit, és ki kell dolgoznunk egy fogalom egységes meghatározását. Minden többnyelvű terminológusnak figyelembe kell vennie, fel kell tárnia és követnie kell a terminusok valamely közös forrásmodelljét. Mivel különböző ágazatok számos szervezete dolgozott ki terminológiai ajánlásokat és szabványokat, amelyek terminusszójegyzékeket és glosszáriumokat is tartalmaznak, ez a feladat megkönnyíthető. E szervezetek közül csak néhányat említünk meg, mivel szabványaikat a lett IKT-terminusok létrehozásához használtuk. – A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) egy nemzetközi szabványügyi szervezet, amely az elektromos, elektronikus és kapcsolódó technológiákkal foglalkozik. Egyes szabványait az ISO-val közösen dolgozza ki. – Az Elektromos és Elektronikai Mérnökök Intézete (IEEE) a nemzetközi szabványok vezető kidolgozója; ezek számos mai termék és szolgáltatás alapját képezik, különösen a távközlés, az információtechnológia és az energiatermelés területén. A csaknem 1300 szabványt és fejlesztés alatt álló projektet magában foglaló aktív portfóliójával a feltörekvő technológiák széles körében a szabványosítás központi forrása. – A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) egy nemzetközi szabványalkotó testület, amelyet a nemzeti szabványügyi testületek képviselői alkotnak. A szervezet világszerte alkalmazott ipari és kereskedelmi szabványokat dolgoz ki, az úgynevezett ISO-szabványokat. – Mindazonáltal számos IKT-vállalat, hardver- és szoftveralkotó, saját szabványokat dolgoz ki, amelyek olykor meglehetősen széles körben elterjednek, és végül nemzeti ágazati szabványokká válnak. – A többnyelvű nemzetközi adatbázisok szintén nélkülözhetetlen támogatást nyújtanak a terminusalkotáshoz. Terminologija | 2006 | 13 23 IF THE TERM IN SOURCE LANGUAGE IS POLYSEMANTIC... A szabványos terminológiai kifejezések adatbázisai több nyelven is rendelkezésre állnak, de az IKT területén a lett terminológusok inkább az angol nyelvű adatbázisokkal dolgoznak, és azok alapján alkotják meg a kifejezések meghatározásait. Mindazonáltal még egyetlen nyelven belül is eltérő jelentése lehet ugyanannak a kifejezésnek a különböző alkalmazási területeken. Mielőtt hozzákezdenénk egy kifejezés nemzetközi harmonizálásához, rögzítenünk kell annak alkalmazási területét, és meg kell vizsgálnunk, használják-e más területeken is. A security kulcsszó magyarázatát a három említett szabványügyi szervezet a következőképpen adja meg: 1) számítástechnika területén – olyan technikák megléte és érvényesítése, amelyek korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, valamint azok a feltételek, amelyek mellett az adatok megszerezhetők; 2) villamosenergia-ellátás területén – egy villamosenergia-rendszer képessége arra, hogy megfelelően reagáljon a rendszerben fellépő zavarokra, beleértve a helyi és kiterjedt zavarokat, valamint a jelentős termelő- és átviteli létesítmények kiesését; 3) hadfelszerelés területén – a parancsnokság által hozott intézkedések, amelyek célja önmaga védelme a kémkedéssel, megfigyeléssel, szabotázzsal, zaklatással vagy meglepetésszerű támadással szemben; olyan állapot, amely a védelmi intézkedések kialakításából és fenntartásából ered, és biztosítja az ellenséges cselekményekkel vagy behatásokkal szembeni sérthetetlenséget; a készleteknek vagy az ellátó létesítményeknek az ellenséges támadással, tűzzel, lopással és szabotázzsal szembeni védelme. Ezekben az esetekben ugyanaz az angol security kifejezés a különböző szakterületeken (számítástechnika, villamosenergia-ellátás, hadfelszerelés) érvényes eltérő meghatározások ellenére ugyanazt az alapfogalmat fejezi ki, ezért e fogalom alapján a lettben is kijelölhető egyetlen megfelelő kifejezés: drošība (legalábbis e szó alapjelentésében). A lett kifejezés nem mindig fedi le az angol (forrásnyelvi) kifejezés összes jelentését, mivel gyakran egyetlen kifejezés különböző entitásokat jelöl. Néha egyetlen megfelelő lett kifejezés létezik, máskor pedig egy angol kifejezéshez több különböző lett kifejezést alkotnak. A record kifejezést a következőképpen használják: 1) számítógépes adatfeldolgozásban – egy program általi feldolgozásra rendezett adatelemek gyűjteménye; 2) adatbázisban – (néha sornak is nevezik) egy mezőcsoport egy táblán belül, amely egy adott entitáshoz kapcsolódik; 24 Valentina Skujiņa et al. | Terminology Standards in the Aspect of... 3) a virtuális távközlési hozzáférési módszerben, az IBM saját nagyszámítógépes távközlési hozzáférési módszerében és a Systems Network Architecture (SNA) részében – az az adategység, amelyet a feladótól a címzetthez továbbítanak. Az első és a második esetben a megfelelő lett terminus az ieraksts, a harmadik esetben pedig a bloks. A frame terminust a következő értelemben használják: 1) a távközlésben – a hálózati pontok között egységként továbbított adat, amely tartalmazza a címzési és a szükséges protokollvezérlési információkat; 2) a film- és videofelvételben, valamint -lejátszásban – egy képsorozat egyetlen képe, amelyet rögzítenek és lejátszanak; 3) a számítógépes videomegjelenítési technológiában – az a kép, amelyet a képmegjelenítő eszközöknek küldenek. Az első esetben a frame lett megfelelője a kadrs, a többi esetben pedig a ietvars. Előfordul, hogy a terminológia különböző ágazatai egymástól függetlenül fejlődnek, és eltérő forrásnyelveket használnak; még ha egy terminus jelentését azonos módon magyarázzák is, annak különböző lett megfelelőit használják, amelyek használatát magának a terminusnak a hosszú ideje tartó használatával indokolják. Ezt az esetet jól példázza az angol reliability terminus fordítása, amelyet az ICT területén uzticamība alakban fordítanak, a következő meghatározás szerint: a reliability egy rendszer azon képessége, hogy rendes körülmények között, valamint ellenséges vagy váratlan körülmények között is ellássa és fenntartsa funkcióit. Az energetikai ágazatban ugyanerre a terminusra a drošums alakot használják. Ez a helyzet azt szemlélteti, hogy a terminusok nemzetközi szintű harmonizálása előtt nemzeti szinten, a célnyelven kell megtenni az első harmonizációs lépést: ki kell dolgozni a terminusokra és meghatározásaik megalkotására vonatkozó általános szabályokat. EUROTERMBANK – NEMZETKÖZI PROJEKT A TERMINOLÓGIA KONSZOLIDÁCIÓJÁRA A terminológiai adatok nemzetközi szintű konszolidációja és harmonizálása volt az EuroTermBank projekt fő feladata 0. Az EuroTermBank célja a terminológiai erőforrások összegyűjtése, harmonizálása és terjesztése az új EU-tagállamokban. A projekt eredménye egy online terminológiai portál Terminoloģija | 2006 | 13 25 www.eurotermbank.com. Bár a projekt kezdetben Lettország, Litvánia, Észtország, Magyarország és Lengyelország terminológiai erőforrásaira összpontosított, könnyen kiterjeszthető, és megközelítése más országokra is jól alkalmazható. Az EuroTermBank projekt az EU eContent programjának része, amelynek célja az európai digitális tartalmak globális hálózatokon való fejlesztésének és felhasználásának ösztönzése, valamint a nyelvi sokszínűség előmozdítása az információs társadalomban. A projekt partnerei Németországból, Dániából, Észtországból, Lettországból, Litvániából, Magyarországról és Lengyelországból származnak; a résztvevők egyetemi, magánvállalati és az államilag koordinált/szabályozott terminológiával foglalkozó intézményi háttere jó összetételt alkot. A projektpartnerek több mint 500 terminológiai erőforrást azonosítottak és írtak le. Az erőforrások rangsorolása megtörtént, és megállapodásokat írtak alá több mint 200 erőforrás EuroTermBankba való felvételéről; ezek bejegyzéseinek száma összesen meghaladja a 700 000-et. A projekt során nagyszabású digitalizálást végeztek: több mint 200 000 terminust alakítottak át papíralapú formátumból egységesen strukturált digitális adattá. Az EuroTermBank nemcsak a terminológiai adatok tárolására szolgál, hanem hozzáférési központként is, amely számos terminológiai adatbázist kapcsol össze. Így a felhasználók egyetlen hozzáférési ponton keresztül érhetik el a terminológiai adatok széles körét. Jelenleg a következő külső adatbázisok kapcsolódnak az EuroTermBankhoz: – Termnet.lv – a LAS Terminológiai Bizottságának hivatalos lett terminológiai adatbázisa; – PolTerm – lengyel jogi terminológiai adatbázis; – magyar jogszabályi terminológiai adatbázis. SZABVÁNYOK A TERMINOLÓGIAI ADATOK FELDOLGOZÁSÁHOZ A szabványosítás elengedhetetlen a különféle terminológiai erőforrások konszolidálásához és a terminológiai adatok cserélhetőségének biztosításához. Az EuroTermBank projekt során felmérték és alkalmazták a terminológiai adatfeldolgozási szabványokat az adatmodellezéshez és az adatcsere-interfészekhez 0. A legelismertebb szabványosítási testület a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 37. műszaki bizottsága (ISO TC37) Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások. Az ISO TC37 által kidolgozott számos szabvány a terminológiai adatok modellezésének, feldolgozásának, tárolásának és cseréjének alapelveit írja le. 26 Valentīna Skujiņa et al. | Terminology Standarts in the Aspect of… Tárolási és visszakeresési célból a terminológiai adatokat terminológiai szócikkekbe rendezik. Minden szócikk egyetlen fogalomhoz kapcsolódó információkat tartalmaz. Ez a fogalomközpontú megközelítés eltér attól a sok szótárban elterjedt gyakorlattól, amely a szócikkeket lexikai egységek köré rendezi. Ahhoz, hogy a különböző nyelveken és különböző forrásokból származó terminológiai szócikkeket konszolidáljuk, absztrakt, nyelvfüggetlen fogalmak köré kell csoportosítani őket (lásd a 3. ábrát). 3. ábra. Áttérés a lexikográfiai megközelítésről a fogalomközpontú megközelítésre Az egyes terminológiai szócikkek a választott adatmodellnek és adatkategóriának megfelelő adatelemekből állnak [15]. Az ISO 12620 nemzetközi szabvány Számítógépes alkalmazások a terminológiában – Adatkategóriák [6]0 meghatározza a terminológiai információk rögzítésére szolgáló adatkategóriákat számítógépes és nem számítógépes környezetben egyaránt, valamint a terminológiai információk cseréjéhez és visszakereséséhez szükséges kategóriákat, függetlenül attól, hogy ezeket az adatkategóriákat milyen helyi szoftveralkalmazásokban vagy hardverkörnyezetekben használják. Az egységes, szabványnak megfelelő adatkategória-nevek és -meghatározások használata nagyban megkönnyíti az adatok cseréjét a különböző rendszerek között, és fokozza az adatok újrafelhasználhatóságát 0. Az EuroTermBank minden fogalomközpontú szócikke négy szinten épül fel [9] (lásd a 4. ábrát). A szócikk szintje nyelvfüggetlen információkat tartalmaz, például a szócikk azonosítóját, képet stb. A nyelvi szint nyelvspecifikus információkat tartalmaz, például meghatározást, hivatkozást, magyarázatot stb. A terminszint tartalmazza a terminust – egy meghatározott fogalom adott nyelvű, nyelvi kifejezéssel megadott megnevezését – és egyéb, a terminushoz kapcsolódó információkat. A szó Terminologija | 2006 | 13 27 szint azokat a konkrét szavakat érinti, amelyek egy terminust alkotnak, valamint az ezekre a szavakra vonatkozó lexikai információkat. 4. ábra. Az EuroTermBank rendszer négyszintű adatszerkezete A terminológiai adatok cseréjére az ISO 12200 nemzetközi szabványt Számítógépes alkalmazások a terminológiában – Géppel olvasható terminológiai adatcsere-formátum (MARTIF) [5] dolgozták ki. Lehetővé teszi az egyes adathalmazok és adatkategóriák, valamint azok függőségeinek és kapcsolatainak egyértelmű azonosítását. A formátum nagymértékben támaszkodik az ISO 12620 szabványban szereplő adatkategória-nevekre és -meghatározásokra. A MARTIF az ISO 8879 szabványon, a Szabványos Általánosított Jelölőnyelven (SGML) alapul. A MARTIF nyílt, rugalmas mechanizmust biztosít az adatok különböző terminológiamenedzsment-rendszerek közötti cseréjéhez. A MARTIF-szabvány törzse meghatározza a terminológiai adatgyűjtemények cserére való előkészítéséhez használandó formalizmust: megadja az SGML-dokumentumtípus-definíciót (DTD), és felsorolja az adatok strukturálására szolgáló megfelelő címkéket (jelölőelemeket). A normatív szabvány az ISO 12620 alapján meghatározza a MARTIF-környezetben használandó egyes terminológiai adatkategóriák jelölőelemeit is. Az ISO 16642 nemzetközi szabvány Számítógépes alkalmazások a terminológiában – Terminológiai jelölőkeretrendszer (TMF) [7] elősegíti a terminológiai adatgyűjtemények használatát és újrafelhasználását, figyelembe véve a valós körülményeket 28 Valentīna Skujiņa et al. | Terminology Standards in the Aspect of... a különböző formátumok, adatbázis-környezetek és terminológiai adatbankrendszerek, valamint azok a különféle adatmodellek, amelyeken a gyűjtemények alapulnak. A szabvány kitér arra az igényre is, hogy jobb kapcsolatokat kell teremteni a terminológiai adatbázisok és az egyéb lexikai erőforrások között, amelyeket például gépi fordításban vagy természetesnyelv-feldolgozásban használnak. A Localization Industry Standards Association (LISA) kidolgozta a TBX iparági szabványt (a TermBase eXchange rövidítése). Ez egy rendkívül gyakorlatias terminológiai adatcsere-formátum, amely megfelel a TMF terminológiai jelölőkeretnek. A TBX a TMF strukturális metamodeljén alapul; meghatározza az ISO 12620 szerinti adatkategóriák készletét, és a MARTIF-fal kompatibilis XML-stílust alkalmaz. Az EuroTermBank rendszer a TBX szabványt alkalmazza az adatcserére a különböző rendszermodulok között, a külső terminológiai adatbázisokkal folytatott adatcserére, az adatok importálására és exportálására, tárolására és szerkesztésére. A jelen kutatás az adatbázis-bejegyzések automatikus összevonásának lehetőségeire és korlátaira összpontosít – több forrásból származó kétnyelvű bejegyzések egyetlen többnyelvű bejegyzéssé történő egyesítésére. A legfontosabb szempont az, hogy megkülönböztessük, harmonizáljuk és összevonjuk azokat a különböző erőforrásokból származó bejegyzéseket, amelyek közvetlenül ugyanahhoz a fogalomhoz kapcsolódnak. A tanulmány a nemzetközi terminológiai harmonizáció elméleti és néhány gyakorlati aspektusát ismertette. További kutatás és gyakorlati értékelő munka folytatódik az EuroTermBank projekt keretében. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Egy fogalom meghatározásának megalkotásához meg kell állapítani a fogalom lényeges jellemzőit és helyét a szakterületi fogalomrendszerben. A meghatározás és magának a terminusnak a kiválasztása a fogalom szükséges és elégséges jellemzőin alapul. A transznacionális fogalmak elemzésének minden nyelv terminológiai munkájában hasonlónak kell lennie. Magának a terminusnak a kiválasztását elsősorban a célnyelv sajátos jellemzői határozzák meg. 2. A nemzetközi adatbázis használatának fokozatos javítása érdekében rendkívül fontos, hogy minden nemzeti partner nyelvén, minden szakterületi terminológiai rendszerben módszeresen összehangolt munka folyjon. 3. Az EU EuroTermBank projekt eredményeként kidolgozták a többnyelvű terminológiai adatbázis létrehozásának módszertanát, számos erőforrás Terminologija | 2006 | 13 29 összevonták és integrálták egy online rendszerbe. Az EuroTermBank rendszer fejlesztésének egyik kulcsfontosságú alapelve, hogy nemzetközi szabványokra támaszkodjon, szilárd alapot teremtve a szétszórtan rendelkezésre álló terminológiai erőforrások nagy választékának összevonásához, valamint a más rendszerekkel és alkalmazásokkal való cserélhetőség biztosításához. REFERENCES ISO Standards: Publisher: Geneva, International Organization for Standardization: [1] ISO 704-2: 2000, Terminology work — Principles and methods. [2] ISO 860:1996 Terminology work — Harmonization of concepts and terms. [3] ISO 1087-1: 2000 Terminology work — Vocabulary — Part 1: Theory and application. [4] ISO 10241-1: 1992 International terminology standards — Preparation and layout. [5] ISO 12200 Computer applications in terminology – Machine-readable terminology interchange format (MARTIF). [6] ISO 12620:1999 Computer applications in terminology – Data categories. [7] ISO 16642 Computer applications in terminology – Terminological markup framework. [8] Drezen, E. Internationalization of Scientific-technical Terminology. Riga, 1936/2002, — 71 p. [9] Henriksen, L.; Povlsen, C.; Vasiljevs, A. 2005: EuroTermBank – a Terminology Resource based on Best Practice. In Proceedings of LREC 2006, the 5th International Conference on Language Resources and Evaluation, Genoa, on CD-ROM. [10] Picht, H.; Draskau, J. Terminology: An Introduction. Copenhagen, CSE, 1985, p. 36–61. [11] Skujiņa, V. The Principles of Formation of Latvian Terminology. Riga, 2002, LAS/LLI of LU. 224 p. (in Latvian). [12] Vasiljevs, A.; Skadiņš, R. Eurotermbank terminology database and cooperation network // The Second Baltic Conference on Human Language Technologies. – Tallinn: 2005. – p. 347–352. [13] Vasiljevs, A.; Borzovs, J.; Skadiņš, R.; Liedskalniņš, A. Development of web-based terminology database for new EU member countries – problems and opportunities. Seventh International Baltic Conference on Databases and Information Systems, Vilnius, 2006, p. 228–238. [14] Vasiljevs, A.; Schmitz, K.-D. Collection, harmonization and dissemination of dispersed multilingual terminology resources in an online terminology databank. International Conference on Terminology, Standardization and Technology Transfer, Beijing, 2006, p. 265–272. [15] Wright, S. E. A Guide to Terminological Data Categories. Conference on Terminology and Content Development, Copenhagen, 2005, p. 63–66. TERMINOLOGIJOS STANDARTAI TARPTAUTINĖS TERMINŲ DUOMENŲ BAZĖS DERINIMO ASPEKTU Europos Sąjungos daugiakalbei visuomenei būtina turėti bendrą prieigą prie įvairių kalbų įvairių sričių terminijos, kad bet kurios mokslo ar praktinės srities specialistai galėtų bendradarbiauti ir vienas kitą suprasti. Šiam tikslui įgyvendinti reikia nedelsiant imtis terminų ir sąvokų derinimo tarptautiniu mastu. Pirmiausia toks darbas turėtų būti atliktas kiekvienoje kalboje, t. y. nacionaliniu mastu. Tam reikia terminologijos darbo bendrosios metodologijos, kitaip bus labai sunku gretinti skirtingų kalbų terminų atitikmenis. Dabartinėmis iš tobulintų technologijų sąlygomis sėkmingo tarptautinio bendradarbiavimo uždavinius galima spręsti sukuriant plačiai prieinamą daugiakalbę terminų duomenų bazę. Tokių tikslų siekia tarptautinis projektas EuroTermBank, kuriame pastaruosius dvejus metus dalyvavo terminologai iš septynių ES šalių narių – Lietuvos, Latvijos, Estijos, Lenkijos, Vengrijos, Vokietijos ir Danijos. Buvo parengta bendra metodika ir sukurti elektroninės duomenų bazės straipsnių sudarymo pavyzdžiai. 30 Valentina Skujiņa et al. | Terminology Standarts in the Aspect of... Siekiant tarptautinio derinimo iš Latvijos patirties galima skirti tris neatidėliotinai spręstinų pagrindinių problemų kompleksus: 1) bendrą terminų ir apibrėžčių kūrimo metodologiją ir suderinti reikalavimai; 2) skirtingų kalbų terminų apibendrinimas, terminų žodynuose ir tarptautiniuose standartuose teikiamų terminų kokybės vertinimas; 3) terminologinės medžiagos kodifikavimas ir skaitmeninimas, techninis duomenų apdorojimas plačiai ir lengvai prieinamai daugiakalbei terminų bazei. Tarptautinių standartų nagrinėjimas rodo, kad terminų ir apibrėžčių reikalavimai iš esmės nustatyti. Šiuo metu svarbu, pirma, išskirti būtinus ir pakankamus požymius, kad būtų galima tiksliai ir vienodai suvokti sąvokas ir tuo remiantis parinkti nacionalinius terminų atitikmenis. Būtinas daugiakalbės duomenų bazės kūrimo reikalavimas taip pat yra viena pagrindinė kalba, t. y. tokia kalba, prie kurios būtų jungiami nacionaliniai terminai, reiškiantys bendrą sąvoką. Antra, būtina sukurti bendrą metodologinį įvairių kalbų ir veiklos sričių terminologinio darbo pagrindą. Trečia, būtina nuolat tobulinti ir atnaujinti kiekvienos kalbos terminų duomenų bazę. ТЕРМИНОЛОГИЧЕСКИЕ СТАНДАРТЫ В АСПЕКТЕ ГАРМОНИЗАЦИИ ДЛЯ ИНТЕРНАЦИОНАЛЬНОЙ ТЕРМИНОЛОГИЧЕСКОЙ БАЗЫ ДАННЫХ В мультилингвальном обществе Европейского Союза необходима общая платформа доступа к терминологии различных языков в любой сфере человеческой деятельности, чтобы стало возможным сотрудничество и однозначное общение специалистов любой отрасли знания и практической деятельности. Для достижения этой цели неотложно необходима работа по гармонизации и стандартизации терминологии. Чтобы была возможна гармонизация терминов и понятий на интернациональном уровне, прежде всего соответствующая работа должна быть проведена в каждом отдельном языке, т. е., на национальном уровне. При этом необходима общая методология терминологической работы, иначе сопоставление терминов-эквивалентов на различных языках будет в большой мере затруднено. В нынешних условиях высокоразвитой технологии необходимые для успешного интернационального общения задачи могут быть разрешены с созданием широкодоступной мультилингвальной базы терминологических данных. Именно на достижение вышеупомянутой цели направлен интернациональный проект Евро-ТермБанк, участниками которого в течение двух последних лет были терминологи семи стран-участниц ЕС – Литвы, Латвии, Эстонии, Польши, Венгрии, Германии и Дании. Разработана общая методика и образцы построения каждой статьи (entry) электронной базы данных. Из опыта Латвии для достижения международной гармонизации могут быть выделены три комплекса основных проблем, которые необходимо разрешить прежде всего: 1) единая методология и согласованные требования к созданию терминов и разработке дефиниций; 2) обобщение терминов различных языков, оценка качества терминов, опубликованных в терминологических словарях и международных стандартах; Terminologija | 2006 | 13 31 3) кодификация и дигитализация терминологического материала и техническая обработка данных для широко и легко доступной мультилингвальной базы терминов. Исследование интернациональных стандартов показывает, что требования к терминам и дефинициям в основном разработаны. В настоящее время основное: во-первых, – необходимость выявления необходимых и достаточных признаков (a. characteristics) для точного, гармонизованного восприятия понятий и на основе этого – отбор национальных терминов-эквивалентов. Необходимым требованием для образования многоязычной базы данных является также единый язык-основа, т. е., центральный язык, к которому можно присоединить национальные термины, относящиеся к общему (единому) понятию. Во-вторых, необходима общая методологическая основа терминологической работы в различных языках и отраслях знания. В-третьих, необходима постоянная работа над усовершенствованием и обновлением терминологической базы данных на каждом из языков. Gauta 2006-11-13 Valentina Skujiņa Terminology Commission at the Academy of Sciences of Latvia Akademijas lauk. 1, Riga, LV-1050, Latvia E-mail: [email protected] Ilze Ilziņa Riga Information Technology Institute Kuldigas iela 45b, Riga, LV-1083, Latvia E-mail: Ilze.Ilziņ[email protected] Andrejs Vasiļjevs Tilde Vienibas gatve 75a, Riga, LV-1004, Latvia E-mail: [email protected] Juris Borzovs Riga Information Technology Institute Kuldigas iela 45b, Riga, LV-1083, Latvia E-mail: [email protected] 32 Valentina Skujiņa et al. | Terminology Standards in the Aspect of...