Kvalifikacijos kursai „Aktualūs šiuolaikinės terminologijos klausimai“

Továbbképzési tanfolyamok A modern terminológia aktuális kérdései JOLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER Litván Nyelvi Intézet 2007. október 16–17-én a Litván Nyelvi Intézetben, a Litván tudósok képességeinek fejlesztése Litvániának az Európai Unió infrastruktúrájába történő integrálódása során projekt keretében a Terminológiai Központ által szervezett A modern terminológia aktuális kérdései című továbbképzési tanfolyamra került sor, amelyet nyelvészeknek, terminológusoknak és fordítóknak szántak; az előadásokat litvániai és lengyelországi előadók tartották. Sergiejus Griniovas-Griniewiczius, a Białystoki Pénzügyi és Menedzsment Egyetem habilitált professzora első előadását, a Elméleti és gyakorlati terminográfia címűt, a lexikográfia történetével kezdte. A professzor megjegyezte, hogy egy nyelv teljes egészében leírható szótár formájában – ez fonetikai, morfológiai és nyelvtani információkat egyaránt tartalmaz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lexikológiai és általános nyelvészeti tankönyvek alig tárgyalják a lexikográfia alapelveit; többnyire a szótártípusokat ismertetik. A lexikográfia és a terminográfia alapelveiről szólva S. Griniovas-Griniewiczius a terminológiai munka terén szerzett sokéves tapasztalatára támaszkodott, és orosz, illetve angol szótárakból hozott példákat. Az előadás nagyobb részét a lexikográfiai paraméterek ismertetésének szentelte. Akár 200 paramétert is megkülönböztetnek, ezért az előadó szerint hasznos volna ezeket adatbázisban gyűjteni. S. Griniovas-Griniewiczius hangsúlyozta, hogy egyes lexikográfiai paraméterek meglehetősen egyértelműen meghatároznak másokat, ezért bármely szótár összeállítását a lexikográfiai paraméterek kiválasztásával kellene kezdeni. A professzor a paraméterek három csoportját különítette el: a szerző céljait (a szótár területét és terjedelmét, rendeltetését, a szótár tervezett használóit, a leíró vagy előíró funkciót, a szükséges lexikai egységek gyűjtésének kritériumait), a makrostruktúra paramétereit (a szócikkek elrendezésének módját, a szótár fő részeit, a szókapcsolatok és a homonimák bemutatását) és a mikrostruktúra paramétereit (a szócikk alkotóelemeit). A szótár modellezésének folyamatában a kiinduló paraméterek következetes kiválasztására kell támaszkodni, amely meghatározza a többi paraméter optimális megvalósítását. Lehetőség nyílik arra, hogy a különféle típusú szótárakban a lexikai információk optimális bemutatását tervezzék meg és valósítsák meg. S. Griniovas-Griniewiczius megjegyezte, hogy a terminológiai szótárak megléte gyakran felgyorsítja a tudományterületek fejlődését, míg egyes területek a megfelelő terminológia hiánya miatt elsorvadnak. 202 Jolanta Gaivenytė-Butler | Kvalifikacijos kursai Aktualūs šiuolaikinės... S. Griniovas-Griniewiczius megjegyezte, hogy a terminológiai szótárak megléte gyakran felgyorsítja a tudományterületek fejlődését, míg egyes területek a megfelelő terminológia hiánya miatt elsorvadnak. S. Griniovas-Griniewiczius professzor második előadásának címe Az európai terminológiai iskolák volt. A terminológiai iskolák kialakulására hatással volt a pozitivizmus irányzata, amely a 20. század elején neopozitivizmussá fejlődött. A professzor három terminológiai iskolát különített el: az osztrákot (amely osztrák–németté fejlődött), a csehet és az oroszt (szovjetet); ismertette sajátosságaikat és megemlítette legjelentősebb képviselőiket. Előadásában az előadó nagyobb figyelmet szentelt Eugen Wüsternek, az osztrák, más néven bécsi iskola megalapítójának nézeteire és munkásságára. A bécsi iskola eszméit H. Felber, G. Budin, Ch. Galinski, K.-D. Schmitz, I. Dahlberg, H. Picht és mások vitték tovább. Megemlítendő H. Felber Terminology manual című könyve (1984). A professzor véleménye szerint a legjobb angol nyelven megjelent terminológiai tankönyv H. Picht és J. Draskau Terminology: An introduction című műve (1986). A bécsi iskola legjellemzőbb vonása a fogalmakra irányuló figyelem, valamint a terminológiai munka terminusok és fogalmak szabványosítása felé terelése. A nyugat- és észak-európai országok többsége ezen az irányvonalon dolgozik. A cseh terminológiai iskola a prágai funkcionális nyelvészeti iskolából fejlődött ki. Képviselői elsősorban a terminusok gyakorlati kodifikációjával foglalkoztak. Az iskola legismertebb képviselői L. Droz­das és J. Horeckis. S. Griniovas-Griniewiczius R. Kocoureket tartja az iskola utolsó képviselőjének; ő Kanadában folytatta terminológiai munkáját. Az orosz terminológiai iskoláról szólva a professzor fejlődésének három szakaszát különítette el, jellemezte néhány terminológiai központ – a moszkvai, leningrádi, gorkiji és voronyezsi iskola – tevékenységét, és megemlítette a legismertebb orosz terminológusokat és munkáikat. Szó esett az orosz terminológia úttörőjének, D. Lotténak, valamint E. Drezennek, A. Reformatszkijnak, B. Golovinnak, R. Kobrinnek, V. Lejcsiknek és másoknak a munkásságáról. Valentina Dagienė habilitált professzor a Számítógépes programok litvánosítása című előadásában ismertette a számítógépes programok lokalizálásának alapjait, áttekintette a Litvániában végzett litvánosítási munkákat, bemutatott és elemzett néhány, matematikatanulásra szánt, litván nyelvű számítógépes programot, valamint felhívta a figyelmet a lokalizálás sajátosságaira. A professzor elmagyarázta a lokalizálás, litvánosítás, internacionalizálás, nyílt program, locale terminusokat, és felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy a lokalizálás nem egyszerű fordítás. A jól lokalizált programnak formájával és tartalmával természetesen kell beilleszkednie a litván környezetbe. Az előadó megvitatta Terminologija | 2007 | 14 203 a számítógépes programok lokalizálható részeit (a telepítőprogramot, a program felhasználói felületét, a program súgóját), és megállapította, hogy sok programban vannak a litván szabványoknak nem megfelelő lokalizációs elemek, ezért a lokalizálás során módosítani kell a programok eredeti szövegeit. Bemutatta a litván lokalizáció elemeit, és felhívta a figyelmet a lokalizált programok tesztelésére. V. Dagienė megjegyezte, hogy a tesztelés költségei jóval meghaladják magának a fordításnak a költségeit, a tesztelés azonban a lokalizálás nélkülözhetetlen szakasza. Felidézte a programok litván nyelvűvé tételének legfontosabb munkálatait, és megemlítette az azokat végző intézményeket: az UAB Tildės biuras vállalatot és a Matematikai és Informatikai Intézet Informatikai Módszertani Osztályát. Előadása végén a professzor a programok litván nyelvűvé tételére vonatkozó alábbi elvek betartását javasolta: a gyakrabban, különösen az iskolákban használt számítógépes programokat kell litván nyelvűvé tenni; a lokalizált programokat szerkeszteni és tesztelni kell, továbbá nyelvészeknek is át kell nézniük azokat; az informatikusoknak és a nyelvészeknek meg kell tanulniuk együtt dolgozni; folyamatosan fejleszteni kell az anyanyelvi nyelvtechnológiai szókincset, és meg kell alkotni az újonnan megjelenő, világméretű terminusok megfelelőit. Ezen elvek megvalósítását elősegítené a számítógépes programok litván nyelvűvé tételének világos stratégiája; emellett fontos a számítógépes programok lokalizálásával és internacionalizálásával kapcsolatos tudományos tevékenység is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szükséges-e a gyermekeknek szánt programokat lefordítani, vagy nem lehet-e azokat Litvániában létrehozni, V. Dagienė megemlített néhány, a Šviesa kiadó által készített, gyermekeknek szánt litván programot, de sajnálatát fejezte ki, hogy ehhez a munkához kevés a munkaerő és az ötlet. A professzor véleménye szerint a lokalizált programokkal lehetne kezdeni. A számítástechnika és a terminológia témáját Gintautas Grigas docens, doktor Számítástechnikai terminológia és lexika című előadása folytatta. A számítógépes lexikát jellemezve G. Grigas hangsúlyozta, hogy a számítástechnikai terminológiában az angol nyelv uralkodik, az angol terminológia azonban nincs szabványosítva, változatos, és híján van a rendszerszerűségnek. A nagyvállalatok, például a Microsoft által készített programok valamivel jobbak, a nyílt programokban viszont sok a zsargon. A litván terminológia megalkotói különféle nehézségekkel szembesülnek az angol szinonímia miatt (login, screen name, user name, Skype name – regisztrációs név), valamint az ugyanazzal a szóval megnevezett eltérő vagy rokon fogalmak miatt (tab – tabulátorjel, elválasztó, kártya; account – számla, fiók; accented letter – ékezetes betű, diakritikus jel). Az előadó szerint néhány litván számítástechnikai terminus informatívabb az angol megfelelőjénél (little endian – növekvő bájtok, big endian – csökkenő bájtok, recordable compact disk, CD-R – egyszer írható lemez, blog – blog, spam – levélszemét). Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes litván terminusoknak – az angolokhoz hasonlóan – van rövidítésük, másoknak azonban... 204 Jolanta Gaivenytė-Butler | Kvalifikacijos kursai Aktualūs šiuolaikinės... (operating system, OS – operációs rendszer, OS), más litván terminusoknak nem feltétlenül van rövidítésük (floppy disk, FD – hajlékonylemez), néha pedig csak a rövidítés használatos (POP (Post Office Protocol) – POP protokoll (postahivatal-protokoll)). A docens emlékeztetett arra, hogy a rövidítéseket betűnként kell kiolvasni, a litván betűnevek egymás utáni felsorolásával; például a DB rövidítés kiejtése [dė-bė], a DBVS – [dė-bė-vė-es] rövidítésé, egyes rövidítéseket pedig szótagolva ejtenek ki (MIME protokoll – mime protokoll). Megemlítette azokat a szótárakat, amelyekre a programok lokalizálói leggyakrabban támaszkodnak: R. Valatkaitė és Z. Kudirka szerkesztésében a Litván–angol–orosz–német terminológiai szótár. Informatika (1995); V. Žalkauskas Modern számítógépes programok és hálózatok szótára (2003); V. Dagienė, G. Grigas és T. Jevsikova Enciklopédikus számítástechnikai szótára (2005) (www.likit.lt); továbbá azokat az intézményeket, amelyek a legnagyobb figyelmet fordítják a litván számítástechnikai terminológiára: az Informatikai és Információtechnológiai Terminológiai Bizottságot (ims.mii.lt/terminai/) és a Litván Nyelvi Állami Bizottságot (www.vlkk.lt). A Litván írásjelek az elektronikus levelekben című előadással Viktoras Dagys, a Matematikai és Informatikai Intézet munkatársa zárta a tanfolyam programját. Először az előadó bemutatta a Litván Számítástechnikai Társaság weboldalát, játékos formában komoly kérdést tett fel: miért írunk ékezetek nélkül?, majd megpróbált választ adni arra, hogy mi torzítja el a litván betűket, hogyan választunk levelezőprogramot, és hogyan kellene választanunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a számítógépen szabályosan írnak litvánul, az internetes oldalakon is látható a litván ábécé minden betűje, az e-maileket azonban furcsa újbeszédben írják. Az előadó szerint ennek a torzulásnak kétféle oka van: technikai és pszichológiai. A megfelelő használat érdekében minden programot – így az e-mail-programokat is – be kell állítani: az adott országhoz és nyelvhez kell igazítani, és a személyes igényekhez kell szabni. V. Dagys nagyon világos és konkrét megoldást javasolt: válasszunk a litván nyelvhez megfelelő programot, majd telepítés után állítsuk be a használathoz, vagyis hangoljuk össze megfelelően. Az előadó áttekintette azokat a szempontokat, amelyek alapján a felhasználók általában levelezőprogramot választanak, és olyanokat is javasolt, amelyek segítségével a litván nyelvhez megfelelő program választható. A litván nyelvhez leginkább megfelelő levelezőprogramokat és webmail-szolgáltatásokat is ajánlott. A nyelvészeknek és a tanároknak alapvető szerepük van abban, hogy felkeltsék a vágyat és az igényt nemcsak a helyes beszédre, hanem a litván nyelvű írásra is. Következtetéseket és nagyon konkrét javaslatokat fogalmazott meg. V. Dagys szerint nincsenek technikai akadályai a litván írásjelek elektronikus levelezésben való használatának. A nem litván nyelvű írás inkább pszichológiai, mint technikai probléma. Azt javasolta, hogy ne használjunk és ne terjesszünk olyan levelezőprogramokat, Terminologija | 2007 | 14 2 0 5 amelyek kizárólag nyugat-európai nyelvekre készültek; a telepített programot használatra alkalmassá kell tenni – mind a fogadott, mind az elküldött levelekhez be kell állítani a megfelelő nyelvi (kódolási) és betűkészlet-beállításokat. Célszerű olyan programot választani, amelyet nem kell külön beállítani. A legnépszerűbb levelezőprogramok beállítási útmutatói mind megtalálhatók a következő címen: http://www.liks.lt/elpaliet/ Beérkezett: 2007-12-12 Jolanta Gaivenytė-Butler, Litván Nyelvi Intézet, P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius. E-mail: [email protected] 206 Jolanta Gaivenytė-Butler | Kvalifikacijos kursai Aktualūs šiuolaikinės...