Kvalifikacijos kursai „Aktualūs šiuolaikinės terminologijos klausimai“

202 Jolanta Gaivenytė-Butler | Továbbképző tanfolyamok A korszerű terminológia aktuális kérdései JoLANtA gAivENYtĖ-BUtLER Litván Nyelvi Intézet 2007. október 16–17-én a Litván Nyelvi Intézetben az Európai Unió-barát tudósok képességeinek fejlesztése Litvánia integrációja során elnevezésű infrastruktúra keretében a Terminológiai Központ által szervezett, A litván projekt alapján továbbképző tanfolyamokat tartottak A korszerű terminológia aktuális kérdései címmel, nyelvészek, terminológusok és fordítók számára, amelyeken litvániai és lengyelországi előadók tartottak előadásokat. Sergiejus Griniovas-Griniewiczius habilitált doktor professzor, a Białystoki Pénzügyi és Menedzsment Egyetem munkatársa, első előadását, Az elméleti és gyakorlati terminográfia címűt, a lexikográfia történetével kezdte. A professzor rámutatott, hogy az egész nyelv szótár formájában leírható – ebben fonetikai, morfológiai és grammatikai információk egyaránt szerepelnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lexikológiai és az általános nyelvészeti tankönyvekben a lexikográfia alapelveit szinte egyáltalán nem tárgyalják, azokban többnyire a szótártípusokat magyarázzák. A lexikográfia és a terminográfia alapelveiről szólva S. Griniovas-Griniewiczius a terminológiai munka sokéves tapasztalatára támaszkodott, és orosz, valamint angol szótárakból hozott példákat. Az előadás nagy részét a lexikográfiai paraméterek megvitatásának szentelte. Akár 200 paramétert is megkülönböztetnek, ezért az előadó véleménye szerint hasznos lenne ezeket adatbázisban gyűjteni. S. Griniovas-Griniewiczius hangsúlyozta, hogy egyes lexikográfiai paraméterek meglehetősen egyértelműen meghatározzák a többit, ezért bármely szótár összeállítását a lexikográfiai paraméterek kiválasztásával kellene kezdeni. A professzor a paraméterek három csoportját különítette el – a szerző céljait (a szótár területét és terjedelmét, rendeltetését, a szótár feltételezett használóit, a leíró vagy előíró funkciót, a szükséges lexikai egységek gyűjtésének kritériumait), a makrokompozíciós paramétereket (a szócikkek bemutatásának módját, a szótár fő részeit, a szókapcsolatok és homonimák bemutatását) és a mikrokompozíciós paramétereket (a szócikk alkotóelemeit). A szótármodellezés folyamatának a kiinduló paraméterek következetes kiválasztására kellene épülnie, amely meghatározza a többi paraméter optimális megvalósítását. Lehetséges az optimális lexikai információközlés megtervezése és megvalósítása is különböző típusú szótárakban. Továbbképző tanfolyamok A korszerű terminológia aktuális... Terminologija | 2007 | 14 203 S. Griniovas-Griniewiczius megjegyezte, hogy a terminológiai szótárak megléte gyakran felgyorsítja a tudományágak fejlődését, egyes területek pedig a megfelelő terminológia hiánya miatt sorvadnak el. S. Griniovas-Griniewiczius professzor második előadása – Az európai terminológiai iskolák. A terminológiai iskolák kialakulására hatással volt a pozitivizmus irányzata, amely a XX. század elején neopozitivizmussá fejlődött. A professzor három terminológiai iskolát különített el: az osztrákot (amely osztrák–németté fejlődött), a csehet és az oroszt (szovjetet), ismertette sajátosságaikat, és megemlítette legjelentősebb képviselőiket. Előadásában az előadó nagyobb figyelmet szentelt az osztrák, illetve bécsi iskola megalapítója, Eugen Wüster nézeteinek és munkásságának. A bécsi iskola eszméit később H. Felber, G. Budin, Ch. fejlesztette tovább. Galinskis, K.-D. Schmitzas, I. Dahlberg, h. Pichtas és mások. Megemlítendő H. Felber Terminology manual (1984) című könyve. A professzor véleménye szerint a legjobb angol nyelven kiadott terminológiai tankönyv H. Picht és J. Draskau Terminology: An introduction (1986) című műve. A bécsi iskola legmarkánsabb jellemzője a fogalmakra fordított figyelem, valamint a terminológiai munka terminusok és fogalmak szabványosítása felé való irányítása. Ezen az irányvonalon dolgozik a nyugatés észak-európai országok többsége. A cseh terminológiai iskola a prágai funkcionális nyelvészeti iskolából nőtt ki. Képviselői főként a terminusok kodifikálásának gyakorlati munkájára fordítottak figyelmet. Az iskola legismertebb képviselői L. Drozda és J. Horeckij. S. Griniovas-Griniewicz a cseh iskola utolsó képviselőjének R. Kocoureket tartja, aki Kanadában folytatta a terminológiai munkát. Az orosz terminológiai iskoláról beszélve a professzor annak fejlődésében három szakaszt különített el, jellemezte a terminológia több központját – a moszkvai, leningrádi, gorkiji és voronyezsi iskolát –, valamint megemlítette a legismertebb orosz terminológusokat és munkáikat. Szó esett az orosz terminológia úttörőjének, D. Lotténak, továbbá E. Drezennek, A. Reformatszkijnak, B. Golovinnak, R. Kobrinnek, V. Lejcsikónak és másoknak a munkáiról. Valentina Dagienė habilitált doktor professzor a Számítógépes programok litvánítása című előadásában megismertette a hallgatóságot a számítógépes programok lokalizálásának alapjaival, áttekintette a Litvániában végzett számítógépesprogram-litvánítási munkákat, bemutatott és megvitatott néhány, gyermekek matematika tanulását szolgáló litvánított számítógépes programot, valamint felhívta a figyelmet a lokalizálás sajátosságaira. A professzor ismertette a lokalizálás, a litvánítás, az internacionalizálás, a nyílt program és a lokál fogalmát, és felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a lokalizálás nem egyszerű fordítás. A jól lokalizált programnak formájában és tartalmában természetesen kell beilleszkednie a litván környezetbe. Az előadó megvitatta 204 Jolanta Gaivenytė-Butler | Kvalifikációs tanfolyamok Aktuális kortárs... a felületét, a program súgóját), és megjegyezte, hogy sok program olyan lokálelemeket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg Litvánia szabványainak, ezért lokalizáláskor módosítani kell a programok eredeti szövegeit. Bemutatták a litván lokál elemeit, és felhívták a figyelmet a lokalizált programok tesztelésére. V. Dagienė megjegyezte, hogy a tesztelés költségei jóval magasabbak magánál a fordításnál, a tesztelés azonban a lokalizálás elengedhetetlen szakasza. Felidézték a programok litvánításának legfontosabb munkáit, és megemlítették az azokat végző intézményeket – az UAB Tildės biuras vállalatot és a Matematikai és Informatikai Intézet Informatikai Módszertani Osztályát. Az előadás befejezéseként a professzor asszony a számítógépes programok litvánításának következő alapelveit javasolta követni: litvánosítani kell a gyakrabban használt, különösen az iskolákban alkalmazott számítógépes programokat; a litvánosítandó programokat szerkeszteni és tesztelni kell, és nyelvészeknek is át kellene nézniük őket; az informatikai szakembereknek és a nyelvészeknek meg kell tanulniuk együtt dolgozni; folyamatosan tökéletesíteni kell az anyanyelvi technológiák szótárát, és ki kell dolgozni a világban megjelenő új terminusok megfelelőit. Ezen alapelvek megvalósítását elősegítené a számítógépes programok litvánításának világos stratégiája, továbbá fontos a számítógépes programok lokalizálásának és internacionalizálásának területén végzett tudományos tevékenység is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy le kell-e fordítani a programokat a gyermekek számára, vagy nem lehet-e azokat Litvániában létrehozni, V. Dagienė megemlített néhányat a Šviesa kiadó által készített litván nyelvű gyermekprogramok közül, de sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ehhez a munkához hiányoznak a munkatársak és az ötletek. A professzor asszony véleménye szerint a lokalizált programokkal lehetne kezdeni. A számítástechnika és a terminológia témáját Gintautas Grigas docens doktor Kompiuterijos terminija ir leksika című előadása folytatta. A számítógépes lexikát jellemezve G. Grigas hangsúlyozta, hogy a számítástechnikai terminológiában az angol nyelv uralkodik, az angol terminológia azonban nincs szabványosítva, változó, és híján van a rendszerszerűségnek. Valamivel jobb a helyzet a nagyvállalatok, például a Microsoft által készített programok esetében, a nyílt programokban viszont bőven akad zsargon. A litván terminológia megalkotói különféle nehézségekbe ütköznek az angol szinonímia miatt (login, screen name, user name, Skype name – registravimosi vardas), illetve az ugyanazzal a szóval megnevezett különböző vagy rokon fogalmak miatt (tab – tabuliavimo ženklas, skirtukas, kortelė; account – sąskaita, paskyra; accented letter – kirčiuota raidė, diakritinis ženklas). Az előadó véleménye szerint egyes litván számítástechnikai terminusok informatívabbak angol megfelelőiknél (little endian – didėjantys baitai, big endian – mažėjantys baitai, recordable compact disk, CD-R – vienkartinio rašymo diskas, blog – tinklaraštis, spam – brukalas). Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes litván terminusoknak – az angolokhoz hasonlóan – van rövidítésük, lokalizálandó számítógépesprogram-részeket (a telepítőprogramot, a program Terminologija | 2007 | 14 205 más litván terminusoknak azonban nem feltétlenül van rövidítésük (operating system, OS – operacinė sistema, OS), más litván terminusoknak nem lehet rövidítésük (floppy disk, FD – diskelis), néha pedig csak a rövidítést használják (POP (Post Office Protocol) – POP protokolas (pašto skyriaus protokolas)). A docens emlékeztetett arra, hogy a rövidítéseket betű szerint, egymás után, a litván betűnevek felsorolásával kell kiolvasni; például a DB rövidítést [dė-bė], a DBVS rövidítést pedig [dė-bė-vė-es] alakban ejtik, egyes rövidítéseket pedig szótagolva olvasnak (MIME protokolas – mime protokolas). Megemlítették azokat a szótárakat, amelyekre a programlokalizálók leggyakrabban támaszkodnak: R. Valatkaitė és Z. Kudirka szerkesztésében megjelent Lietuvių–anglų–rusų–vokiečių kalbų terminų žodynas. Informatika (1995), V. Žalkauskas Šiuolaikinių kompiuterių programų ir tinklų žodynas (2003), V. Dagienė, G. Grigas és T. Jevsikova Enciklopedinis kompiuterijos žodynas (2005) (www.likit.lt), valamint azok az intézmények, amelyek a legtöbb figyelmet fordítják a litván számítástechnikai terminológiára – az Informatikos ir informacinių technologijų terminų komisija (ims.mii.lt/terminai/) és a Valstybinė lietuvių kalbos komisija (www.vlkk.lt). A kurzusprogramot a „Litván írásjelek az elektronikus levelekben” című előadás zárta, amelyet Viktoras Dagys, a Matematikai és Informatikai Intézet munkatársa tartott. Az előadó először bemutatta a Litván Informatikusok Szövetségének honlapját, játékosan vetette fel a komoly kérdést: kodel sveplai? és megpróbált válaszolni arra, mi torzítja el a litván betűket, hogyan választunk, és hogyan kellene kiválasztanunk a levelezőprogramokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy számítógépen litvánul szabályosan írnak, az internetes honlapokon is látható a litván ábécé valamennyi betűje, az e-mailek azonban furcsa újszerű nyelven készülnek. Az előadó véleménye szerint ennek a torzulásnak kettős okai vannak – technikaiak és pszichológiaiak. A megfelelő használathoz minden programot, így a levelezőprogramot is be kell állítani – az adott országhoz és nyelvhez kell igazítani, valamint a személyes igényekhez kell alakítani. V. Dagys nagyon világos és konkrét megoldást javasolt – válasszunk a litván nyelvhez megfelelő programot, majd telepítése után készítsük fel a munkára, azaz állítsuk be megfelelően. Az előadó áttekintette azokat a szempontokat, amelyek alapján a felhasználók leggyakrabban választanak levelezőprogramot, és olyanokat javasolt, amelyek segítenek a litván nyelvhez megfelelő program kiválasztásában. Javasolták a litván nyelv számára legmegfelelőbb e-mail-programokat és webmail-szolgáltatásokat is. A nyelvészeknek és a tanároknak fő szerepük van abban, hogy felébresszék a vágyat és az igényt nemcsak a helyes beszédre, hanem a litván nyelvű írásra is. A következtetéseket és nagyon konkrét javaslatokat ismertettek. V. Dagys véleménye szerint nincsenek technikai akadályai a litván írásjelek elektronikus levelezésben való használatának. A nem litván nyelvű írás inkább pszichológiai, mint technikai probléma. Azt javasolta, hogy ne használják és ne terjesszék az olyan levelezőprogramokat, 206 Jolanta Gaivenytė-Butler | Kvalifikacijos kursai Aktualūs šiuolaikinės... programot igazítsák a munkához – állítsák be a megfelelő nyelvi (kódolási) és betűtípus-beállításokat mind a fogadott, mind az elküldött levelekhez. Célszerű olyan programot választani, amelyet nem kell beállítani. A legnépszerűbb e-mail-programok beállítási útmutatói a http://www.liks.lt/elpaliet/ címen találhatók. Beérkezett: 2007-12-12 Jolanta Gaivenytė-Butler Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] amelyek kizárólag a nyugat-európai nyelvekhez készültek, a telepített