Terminology and social-economic globalization

Terminológia és társadalmi-gazdasági globalizáció ÁGOTA FÓRIS Berzsenyi Dániel College, TermIK Tanulmányom célja, hogy bemutassa a gazdasági és társadalmi globalizáció hatásait a nyelvi globalizációra, valamint a terminológiával kapcsolatos problémák és feladatok típusait. A világnyelvek és a kis nyelvek jelentősen különböznek abban, hogy milyen okokból merülnek fel a terminológiai nehézségek egyetemes és sajátos okai a nyelvekkel és az új szakterületekkel kapcsolatban. Tanulmányomban megvizsgálom ezeket a hatásokat, és példákkal szemléltetem a jelenséget. GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció folyamata mindig is a fejlődés része volt, ezért maga a globalizáció nem új jelenség (lásd Kozma 2002, Kozma–Fóris 2002a); csupán a változás mértéke és sebessége növekedett meg az utóbbi időben. Valójában a tudományos és műszaki fejlődés felgyorsuló üteme miatt most az történik, hogy a globalizáció következményei is gyorsan és nagy számban jelentkeznek. Ezek a következmények: a termelékenység hatalmas növekedése, a világtermelés néhány multinacionális vállalat kezében való összpontosulása, a globális energiaforrások kimerülése, a világ népességének robbanásszerű növekedése, a környezet nagymértékű szennyezése, az iparcikkek ömlesztett formában történő gyors áramlása, az információ mennyiségének és áramlási sebességének gigantikus mértéke, új típusú szövetségi hálózatok kialakulása stb. A fejlődés új szakaszában a világ informatikai és telematikai hálózatai hatalmas lehetőségeket kínálnak a tudomány, az ipar, a gazdaság és a társadalmi tevékenységek minden területén. A világ gazdaságát, társadalmi hálózatait, biológiai hálózatait és információs hálózatait irányító nagy globalizált hálózatokra hasonló törvényszerűségek érvényesek (Barabási 2002, Csermely 2005). A fejlődés ütemének gyorsulásával számos olyan termék és módszer jelenik meg, amely javítja vagy jelentősen módosítja életminőségünket Terminologija | 2007 | 14 49 . A távközlési és telematikai hálózatok megjelenése, valamint az információ szinte korlátlan sebességű és mennyiségű áramlása, tárolása és hozzáférhetősége többek között lehetőséget kínál az élethosszig tartó tanulásra. Sajnos az ilyen lehetőségek tényleges kihasználásához szükséges szubjektív feltételek nem állnak rendelkezésre. Az oktatás, a fejlesztés és a képzés területén működő intézmények és szakértők idegenkednek az új lehetőségektől. Az erre a célra kidolgozott anyagok tömeges előállítása, valamint a feldolgozást megkönnyítő korszerű módszerek és eszközök fejlesztése elmarad. Ennek ellenére néhány kedvező tendencia megfigyelhető. A távoktatás és a virtuális egyetemek, az interneten már elérhető és használt lehetőségek azt jelzik, hogy a tértől és időtől független tanulás új módja már kezdetét vette (Kozma–Fóris 2002b). A 20th. század utolsó harmadára a gazdasági nyomás egyértelművé tette, hogy a határok közé szorított és természetes kapcsolatoktól megfosztott termelés nem versenyképes. Nyilvánvalóvá vált, hogy az európai gazdaság és kultúra csak országok közötti együttműködéssel veheti fel a versenyt az egységes politikai és gazdasági rendszerbe integrálódott Észak-Amerikával, valamint a tőke által integrált Távol-Kelettel. A tudományos és műszaki globalizációval párhuzamosan határokon átnyúló regionális kapcsolatok alakultak ki. Kezdetben kétoldalú kapcsolatok jöttek létre, amelyek fokozatosan többoldalú regionális együttműködésekké fejlődtek (például az Alpok–Adria Munkaközösség; lásd Horváth 1998, Földes–Inotai 2001, Fóris 2002). Ez a struktúra ismét a multinacionális régiókban való gondolkodást támogatja. A regionalizmus, amely minden kérdésben hangsúlyozza a tagok egyenlőségét és a kölcsönösen előnyös együttműködést, az Európai Unió gazdasági és kulturális politikájának egyik pillére. A nyelv a gondolkodásban és az információátadásban betöltött szerepén túl mindig is a nemzeti identitás jelentős hordozója volt az európai kultúrákban. A felvilágosodás kora óta a nyelv létfontosságú szerepe miatt az anyanyelv használatának joga a nemzeti függetlenségért küzdő mozgalmak egyik fő céljává vált; megfordítva pedig: e jog megtagadása a kisebbségek asszimilálásának eszköze volt. Sokan az angol nyelv nyelvi imperializmusát a globalizáció természetes vagy akár elkerülhetetlen következményének tartják (Phillipson 1992). A fejlődés legújabb eredményei rendszerint először a gazdaságilag fejlettebb országokban jelennek meg, és onnan terjednek tovább. Új tárgyak és folyamatok 50 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization először feltalálójuk nyelvén nevezik meg őket. A legtöbb esetben még a feltalálók is nehezen vezetnek be új szakkifejezéseket. A fizikusok például folyamatosan új elemi részecskéket fedeznek fel, és kezdenek kifogyni az új nevekkel történő megkülönböztetésük lehetőségeiből, ezért a további részecskék azonosítására színek neveit kénytelenek használni (zöld, sárga, piros). A fogalmak és a nyelvi jelek közötti kapcsolatot lexikonok és szótárak segítségével teszik egyértelművé. Az egyik nyelvterületről a másikra történő átvétel nyelvi szempontból többféleképpen valósulhat meg. Az egyik lehetőség, hogy a nyelvi jel a fogalommal együtt honosodik meg: például idegen szavak és kifejezések jelentős változtatás nélküli átvétele, jövevényszavak, tükörfordítások, más szóalkotási módok; vagy új szavak létrehozása. A kortárs európai kultúra a korábbi civilizációk vívmányaiból fejlődött ki, és számos tőlük származó dolgot használ. Ez az integráció a nyelvek szintjén is végbement. A korábbi civilizációkból származó szavak (görög, latin) minden európai nyelvben megtalálhatók. Ez nyilvánvalóan érvényes az olyan világnyelvekre is, mint az angol, a spanyol vagy a német. Az idegen szavak átvétele a kulturális-gazdasági kapcsolatok és a kulturális örökség természetes velejárója. Például az ipari fejlődés következtében nagyszámú német jövevényszó épült be a magyar nyelvbe, és a sport elterjedése is hasonló nyelvi hatást váltott ki. A tudományos-műszaki fellendülés következtében olyan nagy számban és sokféleségben jelennek meg az új fejlemények, hogy nem épülhetnek be spontán módon a nyelvbe; ezért szükségessé vált az országos szintű harmonizáció. Nyilvánvaló, hogy ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk ezt a fejlődést, aktív szerepet kell vállalnunk a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a globalizáció pozitív és negatív hatásait egyaránt. A 21st. század elejének vívmányait tekintve a világ kultúráinak és nyelveinek megőrzéséről elmondhatjuk, hogy a modern technológia, a rendelkezésre álló eszközök sokfélesége, a személyes mobilitás és a siker mind vadonatúj lehetőségeket teremtenek a tanulás és az oktatás számára. Az ilyen fejlődés során minden lehetőségünk megvan arra, hogy fenntartsuk a több ezer év alatt kialakult kulturális és nyelvi sokféleséget. Az egységesülésre való törekvés szintén a műszaki fejlődés része, és jövőnk alakításakor gyakran ez tűnik a könnyebb útnak, különösen gazdasági okokból. Terminologija | 2007 | 14 51 TERMINOLÓGIA ÉS GLOBALIZÁCIÓ A globalizáció egyre határozottabban érvényesül, és bizonyos folyamatok, amelyek hatása korábban nem volt észrevehető, csak azért tűnnek új jelenségnek, mert markánsabb formában jelentkeznek. A globalizáció eredményeként nagy számban és gyors ütemben jönnek létre új fogalmak, és következésképpen új terminusok. Az új eszközök, folyamatok, kapcsolatok stb. fogalmai, valamint az ezekre utaló terminusok nagyon gyorsan terjednek a nyelvek között. Ezért csak rövid idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy terminust a fogalomhoz rendeljünk, és az új terminust beillesszük a meglévő terminológiai rendszerbe. A kis nyelvek előtt két lehetőség áll: vagy átveszik a nemzetközi szót a fogalommal együtt, vagy új szót alkotnak. Új szakmák, mesterségek és tudományterületek jönnek létre, és számos terminológiai probléma merül fel, amelyeket rövid időn belül meg kell oldani. A napjainkban létrejövő fogalmak annyira összetettek, és olyan mértékben telítettek tudományos-szakmai tartalommal, hogy terminológiai rendszerhez igazításuk átfogó tudományos ismereteket igényel. Ezenkívül a terminológiai munkát szervezett irányítással és támogatással kell végezni. A napjainkban végbemenő gyors és nagymértékű változások a jelenségek, tárgyak és fogalmak minőségét is megváltoztatják. Ha 150–200 éves időtávot tekintünk át, azt látjuk, hogy a műhely bejárata fölött függő cégtáblát felváltották a multimédiás reklámtechnikák, a lóvontatású járműveket pedig a modern közlekedési hálózatok. Elődeikhez képest mindkét újítás egészen más minőséget képvisel az idő, a tér, a méret és a hatékonyság tekintetében. Hasonlóképpen a nyelvi jelenségek is új módokon és új változatokban jelennek meg. A kommunikációs rendszerek fejlődésének és elterjedésének köszönhetően jelentősen csökkent a szaknyelvek elszigeteltsége, a műszaki fogalmi rendszerek pedig már nem korlátozódnak egyetlen szakmára, hanem más területek szakemberei körében is ismertek. A különböző szakmák fogalmi és terminológiai rendszerei egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, és kölcsönösen hatnak egymásra. Kutatásomban eredetileg a magyar terminológia változásainak új vonásait kívántam bemutatni, de arra a felismerésre jutottam, hogy e változások jelentős része egyetemes jellegű. A terminológia ilyen változásai a következők (részletekért lásd Fóris 2005): (1) A fejlődés által előidézett paradigmaváltás. A paradigma 52 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization az eltolódás során számos problémát okoz, hogy a régi és az új paradigmák egyidejűleg vannak jelen. (2) Az ezekre a paradigmákra utaló új fogalmak és terminusok előre nem látható mennyiségben és minden korábbinál gyorsabb ütemben jelennek meg. Ezek a terminusok igen rövid idő alatt beépülnek a szaknyelvekbe (a korábban évtizedekig tartó folyamat néhány hónapra, sőt akár néhány hétre rövidült), és az általános nyelvhasználatba is nagyon gyorsan bekerülnek. (3) A terjedés és a beépülés gyors üteme miatt nagyon nehéz a létrejöttük után kijavítani a helytelen terminusokat (mind a szaknyelvekben, mind az általános nyelvhasználatban). (4) A tudományos kutatás szerepe ma alapvető, ezért a tudományos módszerek alkalmazása és az akadémiai normák betartása kulcsfontosságú a terminológia fejlesztése szempontjából. (5) A terminológiai munkában minden eddiginél nyilvánvalóbb az akadémiai normák szerinti interdiszciplináris együttműködés szükségessége. A fogalmi és terminológiai rendszerek kialakítása csak a műszaki és a nyelvészeti ismeretek egyidejű alkalmazásával lehetséges. (6) A globalizációnak köszönhetően rendkívüli mértékben megnőtt a különböző nyelvek közötti érintkezés, különösen a kommunikációs rendszerek fejlődése, valamint a nyelvek közötti kölcsönhatás ezt követő intenzívebbé válása miatt. (7) Egy nyelv terminológiájának egyértelmű használata csak annak a fogalomnak a pontos meghatározásával biztosítható, amelyre a terminus utal; ezt a meghatározást pedig a korszerű tudományos ismeretekkel összhangban kell megadni. Ez biztosítja a következetes használatot a különböző nyelvi szinteken. (8) A terminológiát az érintett tudományterületek együttműködésével, tudományos alapokon kell megújítani. (9) A korszerű technológia segítségével összeállított úgynevezett segédmunkák (különféle típusú szótárak, adatbázisok, korpuszok) fontos szerepet játszanak a nyelvészeti kutatásban, valamint annak eredményei gyakorlati alkalmazásában is (lásd Hartmann 2001). E művek előállítása jelentős szellemi és pénzügyi befektetést igényel. A korszerű technológia (a számítógép, az internet, a multimédia) nemcsak megkönnyíti és felgyorsítja ezt a munkát, hanem új alapelvek és új munkamódszerek kidolgozására is lehetőséget teremt. Terminologija | 2007 | 14 5 3 Ezek az összetevők alkotják a paradigmaváltás lényegét, és ezek a szemléletváltozás fő okai. Bár a terminológiai folyamatok fent felsorolt jellemzői gazdaságilag fejlett területeken beszélt nyelvekben jelentek meg, következményeik sok tekintetben eltérőek a kis nyelvek és a világnyelvek esetében. Az alábbiakban kiemelem az ezzel kapcsolatos problémákat, és jelzem, milyen hatással vannak ezek a változások a terminológia fejlődésére. Amint láthattuk, a terminológiával kapcsolatos folyamatokban végbement változások a fejlődés következményei. A globalizáció a modern kapcsolati hálózatok egyik kulcsfontosságú jellemzője, és a nyelvi folyamatokban ugyanúgy jelen van, mint a társadalmi élet bármely más területén. Nyelvi globalizáción azt a folyamatot értjük, amelynek során a nyelvi interferencia egyre gyakoribbá válása következtében, amely a fejlődést kíséri, egyre több közös nyelvi elem épül be a különböző nyelvekbe. A technológiai fejlődés mai magas szintje elősegíti, hogy minden területen kapcsolatok alakuljanak ki különböző nyelvek beszélői között. Ez a folyamatos érintkezés a nyelvi interferencia jelenségét az egész fejlett világra kiterjeszti, és állandóságát is biztosítja. A nyelvi globalizáció leginkább abban a folyamatban érhető tetten, amelynek során a nyelvek természetes terminuskészletei egységessé válnak, de a nyelvhasználat más területein is jelen van. (Gondoljunk az önéletrajzok és a versenyek egyre egységesebb szerkezetére.) Ahhoz, hogy a nyelveket hatékonyan és egyértelműen használhassuk, gondoskodnunk kell arról, hogy a globalizált társadalmakra jellemző, gyorsan bővülő terminológia olyan állapotba jusson, amely lehetővé teszi a beszédközösség tagjai számára, hogy egymás között a saját nyelvükön beszéljenek. A terminológiai/fogalmi rendszer célja az információ egyértelmű cseréjének biztosítása ugyanazon nyelv beszélői, valamint különböző nyelvek beszélői között. A fent említett körülmények között referenciaművek, például műszaki szövegek egynyelvű és többnyelvű korpuszai, terminológiai adatbázisok és terminológiai szótárak szükségesek a terminológia mindennapi használatához, kutatásához és fejlesztéséhez. Csak akkor használhatók az informatika, a telematika és a multimédiás rendszerek a nemzeti nyelvek fejlesztésére, ha ezek rendelkezésünkre állnak. A világnyelvek esetében az ilyen referenciaművek összeállítása jövedelmező üzleti vállalkozás, mivel nagy területen használják őket. Például az angol nyelvű referenciaművek piaca 54 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization világméretű. A felhasználók hatalmas száma miatt az előállítás költségei főként közvetlen értékesítéssel, részben pedig az alkalmazás közvetett hozamával térülnek meg. Azokon a területeken, ahol az ilyen referenciaművek előállítási költségeibe még nem éri meg beruházni, például az újonnan kialakuló szakterületek esetében, az összeállítók más művek nyereségéből vagy állami támogatásból finanszírozzák munkájukat. A világnyelveket beszélő, gazdaságilag fejlett közösségek képesek megvalósítani ezeket az infrastrukturális beruházásokat. However, small languages (Pusztay 2006) are spoken by small communities, and this results in many hindrances as regards the compilation of reference works. Because the population is small in numbers, it is impossible for the people to work in every area of science, industry, commerce etc. at equally high standards and levels of specialization, therefore the reference works of certain areas are not in demand. As the size of the studied domains is rather small, the demand for using terminology reference works is also low, and consequently financing the compilation of such reference works cannot be expected to be a profitable business investment. For that reason, funding for the compilation of terminology reference works is generally obtained from government sources, which offer restricted possibilities. Under these circumstances, the infrastructural conditions that would serve the development of small languages takes a lot more time to evolve. As a positive example, let me mention the cooperation of Belgium and the Netherlands for the benefit of Dutch terminology: the two countries have been funding the creation of free and openly accessible terminology databases (but they do not give financial support to the commercially motivated publishing of dictionaries) (Steurs 2005). A fent említett okok miatt Magyarország lemaradásban van a szinkrón terminológiai referenciaművek létrehozásában. A Magyar Nemzeti Szövegtár a mai magyar nyelv nyíltan hozzáférhető korpusza, de nem tartalmaz szaknyelvi szövegeket. Más korpuszok, terminológiai adatbázisok és referenciaművek nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. Több szakosított szótár kereskedelmi céllal készült, és számos magyar intézmény rendelkezik terminológiai célú, belső használatra szolgáló adatbázisokkal, de ezek egyike sem érhető el szabadon és nyíltan. Terminological harmonization (see Cabré 1996) has not yet taken place within the Hungarian language area. A further difficulty is caused by the fact that the majority of new EU standards (more than 70% of them) are not available in Hungarian, only in English, and the terminology section Terminologija | 2007 | 14 5 5 A szabványokhoz való hozzáférés is csak angolul és magas költséggel biztosított. Emiatt a kutatás, a fordítás, a tolmácsolás, az oktatás stb. egyaránt komoly nehézségekkel küzd. A gazdasági, tudományos, kulturális stb. fejlődés elképzelhetetlen a megfelelő nyelvhasználat és a modern kor követelményeinek való megfelelés nélkül, ehhez pedig alapvetően hozzájárul a terminológia. A terminológiának kulcsszerepe van a hazai gazdaságban és nemzetközi kapcsolataink hálózatában. Példaként említhető a volt szocialista országok egyik alapvető problémája: gazdasági terminológiájuk nem összeegyeztethető a piacorientált nyugati világ üzleti és pénzügyi terminológiájával. A teljes fogalmi rendszert a Nyugattól vették át, ezért a befogadó nyelveken új terminológiai rendszert kellett kialakítani. A politikai rendszer változásához hasonlóan a gazdasági rendszer átalakulása is arra késztette a szakembereket, hogy terminológiai problémákkal találkozva azt mondják: „nincs erre szavunk”. A világnyelvekhez képest a kis nyelveket erőteljesebben befolyásolják az idegen nyelvek. A tudomány, a bankügy, a pénzügy, a közigazgatás stb. vezető képviselői a szakmai kommunikációban gyakorlatilag kétnyelvűek (angolul és anyanyelvükön). Másfelől a szolgáltatásokat igénybe vevők többsége egynyelvű. A tudósok, valamint a gazdasági és társadalmi élet vezetői érdekeltek abban, hogy környezetük megértse eredményeiket és céljaikat, és a nyilvánosság is hasznosítani tudja azokat. A társadalmi kommunikációs problémák feszültséget okozhatnak, amint azt a biotechnológia eredményeivel kapcsolatos ellentmondásos hozzáállás vagy az alternatív energiaforrások elterjedése is mutatja. A nemzeti terminológiai rendszer nemzetközi harmonizációval naprakészen tartott fejlesztése enyhíthetné ezt a feszültséget. A tudományos és szakmai együttműködésben két tendencia bontakozik ki egyidejűleg: az egyik a szakmai differenciálódás, amely egy szűk területre összpontosít; a másik pedig a nagyon különböző tudományos és szakmai rétegek integrációja. A 21st. században kialakuló kapcsolati háló előnye, hogy az együttműködők késedelem nélkül, azonnal felhasználható formában vihetik be tudásukat a megoldandó problémák hálózatába. A különböző szakmai területekről származó tudás integrációjának előnyei azonban csak akkor használhatók ki, ha az érintett területek között különböző mélységű szakmai kommunikációra kerülhet sor. Kiépí- 56 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization tésének alapvető feltétele egy olyan terminológiai rendszer kialakítása, amely a felhasználói igények szerint tagolt. Ez mindenekelőtt a terminusok különböző szinteken történő meghatározását jelenti. A kis nemzetek igényeinek megfelelő terminológiai adatbázisok iránti folyamatosan növekvő kereslet kielégítésének egyik módja olyan nemzeti adatbázisok létrehozása lehet, amelyek a tényleges használatból kirajzolódó konkrét célokat szolgálják (vagyis megfelelő méretűek, tudományos szintűek és tartalmúak). A kis nemzetek nem vesznek részt minden kereskedelmi ágazatban (például a balti államokban nem termesztenek szőlőt és nem állítanak elő bort, míg a tengerparttal nem rendelkező országokban nem ismerik a tengeri halászatot), vagy egyes területeknek csak bizonyos részterületein vesznek részt (például távközlési eszközök értékesítésével és üzemeltetésével foglalkoznak, fejlesztésükkel és gyártásukkal azonban nem); más területek iránt viszont erős az érdeklődésük (például az Európai Unió igazgatása vagy a turizmus). A terminológiai kézikönyvek tartalmát, terjedelmét és tudományos szintjét a nemzeti felhasználás igényeihez kell igazítani. A közös nemzeti érdekek körét különböző nyelveken kell meghatározni. Gyakorlati kiválasztással jelentősen csökkenthető a pénzügyi és szellemi ráfordítás. Nagy feladat azonban meghatározni az alapfogalmakat jelölő terminusokat, valamint a közérdekű és általánosan használt terminusokat is, amelyeket ezért a szakágak terminuskészletéből kell kiválasztani. A világnyelveken már létező adatbázisok mintául szolgálhatnak a kisebb nyelvek adatbázisainak fejlesztéséhez. A terminológia nemzeti fejlesztésének kiindulópontjául más, már létező nemzeti adatbázisok is szolgálhatnak (nem köznyelvi, általános nyelvi stb. adatbázisok), hiszen egy fogalomhoz már hozzárendelt és annak megfelelően meghatározott terminus azonnal felhasználható. A nemzeti terminológia fejlesztésének feladatai közé tartozik a szükséges terminusok kiválasztása, a forrásnyelv és a célnyelvek fogalmi és terminológiai rendszereinek harmonizálása, a megfelelő terminus (a fogalom megnevezője) megtalálása, a terminológia fejlesztése, valamint az eredmények nyilvános és ingyenes hozzáférhetővé tétele. Ez nemcsak az új terminusok bevezetését, hanem a terminusok harmonizációját is biztosítaná. Terminologija | 2007 | 14 5 7 KÖVETKEZTETÉSEK A kis nemzetek földrajzi, gazdasági és tudományos sajátosságai miatt a kisebb nyelvekben folyamatosan használt terminusok összessége nem fedi le a teljes terminuskészletet; egyes szakterületek egyáltalán nem kerülnek be a nemzeti terminológiába, mások pedig csak részben. Ezért a nemzeti terminológiai adatbázisokat és terminológiai szótárakat csak a ténylegesen használt terminusokkal kell bővíteni. A minimalizálási folyamat során két, interdiszciplináris együttműködést igénylő feladatot kell megoldani: a) az adott szakterületeken és az általános nyelvhasználatban használt terminusok kiválasztása; b) a kiválasztott terminusok feldolgozása (beillesztésük a fogalmi rendszerbe, a megfelelő jelölők megtalálása, többszintű definíciók megadása, az adatok tárolása és hozzáférhetővé tétele stb.). A világnyelvek meglévő kézikönyvei segíthetnek e feladatok megoldásában. A terminológia osztályozásának legnagyobb részét a fordítás, a nemzeti rendszerhez való igazítás, valamint a hiányzó terminusok pótlása teszi ki (Cabré 1998). Bizonyos szakterületek terminusaihoz többszintű definíciókat adni előnyös lenne, mivel néhány szakterületen az adott fogalomra vonatkozó információ iránti igény igen eltérő a felhasználó, a forgalmazó, a gyártó, a kutató és a fejlesztő számára. Úgy tűnik, hogy a kis nyelven folytatott kommunikáció során a nemzetközi terminuskészlet egy része is használatos lehet, ezért a szükséges nemzeti terminuskészlet a nemzetközi készlet részét is képezhetné. Nagyon hasznos lenne létrehozni az Európai Unió kis nyelveinek (vagy az EU valamely részének) minimalizált terminológiai adatbázisát. A kis nyelvek terminológiájának összehangolt fejlesztése hatékony módja lehet az Európai Unió többnyelvűsége megőrzésének. Ez hozzájárulna a nemzeti nyelvek és kultúrák megőrzéséhez a globalizáció közepette. E terv megvalósításához a terminológia közös fejlesztésében részt vevőknek meg kell állapodniuk a terminológiai kutatás, fejlesztés és alkalmazás közös elveiben, valamint a módszerekben, a feladatmegosztásban, továbbá a működési és pénzügyi feltételekben. Ami a lista utolsó elemét illeti, a finanszírozást minden bizonnyal az Európai Unió nyelvtanulási alapjaiból lehetne biztosítani. 58 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization REFERENCES Barabási A–L. 2002: The New Science of Networks. Cambridge, MA: Perseus. Cabré M. T. 1996: L’attività terminologica: armonizzazione e prospettive di interscambio. – La terminologia tecnica e scientifica. Attualità e prospettive. Ministero dell’Università e della Ricerca Scientifica e Tecnologica, Roma. pp. 35–44. Cabré M. T. 1998: Terminology. Theory, Methods and Applications. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Csermely P. 2005: A rejtett hálózatok ereje. Budapest: Vince Kiadó. Földes Gy., Inotai A. (eds.) 2001: A globalizáció kihívásai és Magyarország [Hungary and the Challenges of Globalization]. Budapest, Napvilág Kiadó. Fóris Á. 2002: Szótár és oktatás. [Dictionary and Education]. Pécs: Iskolakultúra. Fóris Á. 2005: Hat terminológia lecke. [Six Lectures on Terminology]. Pécs: Lexikográfia Kiadó. Hartmann R. R. K. 2001: Teaching and Researching Lexicography. (Applied Linguistics in Action 2). Exeter: Pearson Education. Horváth Gy. 1998: Európai regionális politika. [Regional Policy of Europe]. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó. Kozma L. 2002: Tudomány – technika – társadalom. Az ezredforduló kihívásai. [Science –Technology – Society. The Challenges of the Millennium]. Pécs: pte feefi. Kozma L., Fóris Á. 2002a: Adalékok a globalizáció megítéléséhez. [Some questions of globalization] – Tudásmenedzsment 1, pp. 42–48. http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=622 Kozma L., Fóris Á. 2002b: Kultúra és nyelv a globalizációs folyamatban. [Language and Culture in the Process of Globalization] – Tudásmenedzsment 2, pp. 3–14. http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=631 Phillipson R. 1992: Linguistic Imperialism. Oxford: Oxford University Press. Pusztay J. 2006: Терминология – гарант сохранения языка. Terminologija – kalbos išlikimo garantas. Talk et the Conference “Terminology of National Languages and Globalization”. Lietuvių kalbos institutas, Terminologijos centras, Vilnius, 11–13 October 2006. Steurs F. 2005: Terminology Infrastructure in Europe: an asset to multilingual knowledge management. Talk et the Conference “The Interdisciplinary Aspect of Translation and Interpreting”. 23–25. June 2005. PTE KTK, Pécs. TERMINOLOGIJA IR SOCIALINĖ BEI EKONOMINĖ GLOBALIZACIJA Dėl mažų tautų geografijos, ekonomikos ir mokslo ypatumų jų kalbų terminija neaprėpia viso pasaulio terminijos; be to, kai kurių sričių tautinės terminijos dar nėra, kitų sričių terminija sukurta tik iš dalies. Nacionalinės terminų duomenų bazės ir terminų žodynai turėtų ribotis tik iš tikrųjų vartojamais terminais. Minimizavimo proceso metu reikėtų išspręsti du tarpdalykinio bendradarbiavimo uždavinius: a) atrinkti terminus, vartojamus tam tikrose srityse ir bendrinėje kalboje; b) atrinktus terminus apdoroti (nustatyti jų vietą sąvokų sistemoje, rasti tinkamus žymenis, parengti keleteto lygmenų apibrėžtis, užtikrinti duomenų laikymą ir prieigą prie jų ir kt.). Juos gali padėti išspręsti didžiųjų pasaulio kalbų informaciniai terminijos ištekliai. Vertimas, pritaikymas prie tautinės sistemos ir terminijos spragų užpildymas užima didžiąją terminijos klasifikacijos dalį (Cabré 1998). Tam tikrų sričių terminų keleto lygmenų apibrėžtis tikslinga parengti dėl to, kad gali labai skirtis informacijos apie tam tikrą sąvoką kai kuriose srityse poreikis, kylantis vartotojui, prekiautojui, gamintojui, tyrėjui, tobulintojui ir kūrėjui. Mažųjų tautų kalbos gali vartoti tik dalį pasaulio terminų, o tam tikra speciali tautinė terminija, kaip šaltinis, gali sudaryti visos tarptautinės terminijos dalį. Terminologija | 2007 | 14 5 9 Būtų labai naudinga sukurti mažųjų Europos Sąjungos (ar jos tautų dalies) kalbų minimizuotą terminologijos duomenų bazę. Koordinuota tokių kalbų terminijos plėtra gali būti veiksmingas įvairiakalbiškumo išlaikymo Europos Sąjungoje būdas. Tai padėtų išsaugoti tautines kalbas ir tautines kultūras globalizacijos sąlygomis. Kad būtų galima įgyvendinti tokį planą, terminijos kūrėjai ir tobulintojai turėtų susitarti dėl bendrų terminijos tyrimo, tobulinimo ir vartojimo principų, taip pat ir dėl užduočių pasiskirstymo, darbo ir finansavimo sąlygų. Finansavimą būtų galima gauti iš Europos Sąjungos kalbų mokymo fondų. Gauta 2007-02-13 Ágota Fóris Berzsenyi Dániel College Berzsenyi tér 2, 9700 Szombathely, Hungary E-mail: [email protected], [email protected] 60 Ágota Fóris | Terminology and social-economic globalization