Terminology work the Swedish way

Terminológiai munka svéd módra ANNA-LENA BUCHER A Svéd Terminológiai Központ BEVEZETÉS Cikkemben bemutatom a svédországi nyelvi helyzetet és a Svéd Terminológiai Központot, a TNC-t, amely több mint 65 éve a svéd terminológiai munka „központi csomópontja”. Svédországban mások is rendszeresen végeznek terminológiai munkát: egyes állami szervek és magánvállalatok maguk gondoskodnak terminológiai igényeikről, de továbbra is szoros kapcsolatot tartanak fenn a TNC-vel. Ugyanakkor új terminológiai piac alakult ki, ahol a TNC-től eltérő tanácsadók is kínálnak terminológiai szolgáltatásokat; erről is szó lesz. A SVÉDORSZÁGI NYELVI HELYZET In its language policy of 2005, Riksdagen (the Swedish Parliament) decided that Swedish should be the main language of Sweden. However, in January 2008, the question of how this should be regulated by law is still being investigated. Swedish has for many years enjoyed an undisputed status as Sweden’s main language, even though this position has never been officially sanctioned. Swedish has been used in all domains of society, for example, administration, justice and the political system, as well as all levels of the educational system, working life and culture. Other languages spoken in Sweden, among them Finnish, have had official endorsement of use in Sweden’s government or have otherwise been used without in any way affecting the status of Swedish as the obvious first language of the nation. Az is tény, hogy Svédországban ma is, ahogy a múltban is, számos más nyelvet beszélnek. Az 1950-es évek óta tartó munkaerő-vándorlás, majd a bevándorlás egyéb formái, valamint az EU-hoz való 1995-ös csatlakozás következtében felmerülő uniós követelmények erőteljesen befolyásolták az ország nyelvi helyzetét és a nyelvhasználattal kapcsolatos tudatosságot. A mintegy hat évvel ezelőtt nemzeti kisebbségi nyelvvé nyilvánított nyelvek közé tartozik a számi és a finn- Terminologija | 2007 | 14 37 nyelv, valamint az utóbbihoz szorosan kapcsolódó meänkieli. Ezeket a nyelveket mindig beszélték a mai Svédország területén. Most azonban az uniós jogszabályi követelményekkel összhangban jogi elismerést kaptak. A másik két, ma hivatalosan elismert kisebbségi nyelvnek, a jiddisnek és a románinak szintén hosszú hagyománya van az országon belüli használatban. Paradox módon a svéd nyelv svédországi helyzete elméletileg veszélybe kerülhet egyes kisebbségi nyelveknek biztosított jogállás miatt, ha a svéd nyelv státuszát nem ismerik el hivatalosan törvényben. Bár valószínűtlennek tűnik, hogy ez a gyakorlatban megtörténjen, még nem tudni, hogy a folyamatban lévő viták eredménye véget vet-e az efféle találgatásoknak. Ami azonban valójában történik, az az, hogy az ország egyes területein és beszédhelyzeteiben az angol használata veszélyezteti, sőt akár fel is váltja a svédét. Ez különösen igaz a természettudományok és az orvostudomány felsőoktatásban és kutatásban születő írásos értekezéseire és tanulmányaira, továbbá egyre inkább a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatokra is. Míg korábban magától értetődő volt a svéd használata, mára felmerült, hogy az ország különböző területein előnyben részesített nyelvként választott svéd figyelmet és támogatást igényelhet. Ezért 2005 decemberében a Riksdagen (a svéd parlament) új nyelvpolitikáról döntött Svédország számára, négy átfogó céllal: 1. Svédországban a svéd legyen a fő nyelv. 2. A svéd legyen teljes értékű nyelv, vagyis a társadalom minden területén használható, szolgálva és összekapcsolva társadalmunkat. 3. A svéd nyelv hivatalos és közéleti használata legyen helyes, egyszerű és érthető. 4. Mindenkinek joga legyen a nyelvhez: a svéd nyelv elsajátításához, idegen nyelvek tanulásához, valamint az anyanyelve vagy kisebbségi nyelve használatához. Az új nyelvpolitika azt is kimondja, hogy intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy svéd kifejezéseket és terminusokat lehessen alkotni mindazokon a területeken, ahol svédül szeretnénk használni a nyelvet; ez természetesen a második cél elérésének szükséges előfeltétele. T E R M I N O L Ó G I A I M U N K A S V É D O R S Z Á G B A N A svéd nyelv támogatására kézikönyvek, nyelvtanok, glosszáriumok, szótárak és hasonló kiadványok készítésének hosszú hagyománya van. Olle Josephson, 1 a 1 Josephson, O. (2004) ”Ju”. Jfrågasatta självklarheter om svenskan, engelskan och alla andra språk i Sverige. Stockholm: Norstedts Ordbok. ISBN 91-7227-406-9. 38 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way a Svéd Nyelvi Tanács igazgatója szerint a mai svéd nyelvi közösségben a nyelvművelést – ha a német szót használjuk: a Sprachpflege-et – jellemzően inkább „társadalmi”, mint „kulturális” eszmény vezérli. A társadalmi eszmény olyan érveket szül, amelyek a felhasználóbarát jelleget hangsúlyozzák, és arra törekednek, hogy minden polgár és lakos között a lehető legegyenlőbb feltételek mellett hatékony kommunikáció valósuljon meg. A kulturális szempontú nyelvművelés nem a nyelvhasználókra, hanem magára a nyelvre összpontosít, és inkább arra törekszik, hogy megőrizze és gazdagítsa a gazdag, sokrétű, erős hagyományokkal rendelkező nyelvet, valamint hogy történelmi hagyományaira építve kifejező, logikus és következetes nyelvi rendszert mozdítson elő. A „társadalmi” eszmény vezérelte egy svéd terminológiai központ létrehozását. Az első lépésekre 1936-ban került sor, amikor a Műszaki Tudományok Akadémiáján belül nómenklatúra-bizottságot hoztak létre. Mérnökök, különösen feltalálók és szabványosítók kezdeményezték „a megfelelő terminológia iránti egyre növekvő igény kielégítését”2. Öt évvel később, 1941-ben, a bizottság alapjain és a kormány által megállapított alapszabály szerint létrehozták a műszaki terminológia állandó központját. A neve Tekniska nomenklaturcentralen (a svéd Műszaki Terminológiai Központ) lett, rövidítése pedig TNC volt. 2000-ben a TNC-t átszervezték, nevét pedig Terminologicentrum TNC-re (Svéd Terminológiai Központ) változtatták. A központ tevékenységi körének bővülését tükrözendő, szándékosan általánosabb nevet választottak. A tevékenység folytonosságának hangsúlyozása érdekében azonban a TNC rövidítést megtartották. A TNC alapítói (igen, kizárólag urak voltak!) messzire tekintő emberek voltak. Mi, a TNC-nél, ma is, több mint 65 évvel később, egyetértünk a társadalmi eszmény elsődlegességével, és munkánkat „modernnek” tartjuk. Hozzáállásunk nagyon pragmatikus: konkrét felhasználói csoportok kommunikációs problémáit oldjuk meg, ezért természetes, hogy a „társadalmi” utat tekintjük az egyetlen járható megoldásnak. Ennek igénye és szükségessége a szakemberek hatékony kommunikáció iránti alapvető szükségletéből fakad. Munkánk sikerének mércéje, eredménye az, hogy kielégítjük szükségleteiket; éppen ezért a terminológiai eredmény egyetértést és elfogadást feltételez. Bármiféle előíró normázás nélkül az egyetértés 2 Protokoll fört vid sammanträde med Nomenklaturkommittén, Kungl. Ingenjörsvetenskapsakademien den 15 januari 1936. (Minutes from a meeting with the Committee for nomenclature, Royal Academy of engineering sciences, January 15, 1936). Terminologija | 2007 | 14 3 9 az adott felhasználói csoport számára normává válik. A kifejezések tehát nem felülről érkező utasítások miatt, hanem egy adott ügyfélcsoport saját, megélt szükségleteiből fakadóan válnak számukra normává. Ez a norma egységesíti a használatot a felhasználók hálózatán belül. Az új TNC magántársaság. Ennek ellenére továbbra is kapunk állami támogatást a Vállalkozási, Energiaügyi és Hírközlési Minisztériumtól, hogy a svéd terminológiai tevékenységek „központjaként” működhessünk. A támogatás éves árbevételünk körülbelül 50%-át teszi ki. A TNC fő célja korábban is az volt, és ma is az, hogy kielégítse a gyakorlati szakemberek különböző hálózatainak szinte bármely munkaterületen felmerülő terminológiai igényeit. E cél elérése érdekében a TNC: Terminológiai szolgáltatásokat nyújt, és támogatja a terminológiai munkát végző közigazgatási szerveket, szervezeteket és vállalatokat; Terminológiai termékeket, például glosszáriumokat és terminológiai adatbázisokat fejleszt; Szabályokat és irányelveket dolgoz ki műszaki szövegek írásához; Terminológiai információkat gyűjt, rögzít és dolgoz fel, például új kifejezéseket, régi kifejezéseket új összefüggésben, valamint fogalmi információkat; Előadásokat és tanfolyamokat tart a terminológiáról és a műszaki szövegírásról; Együttműködik más nyelvi és terminológiai szervekkel országos és nemzetközi szinten egyaránt; Részt vesz a nemzetközi szabványosításban az ISO és a CEN keretében. EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATOK A másik svédországi nyelvművelő intézmény, a Svéd Nyelvi Tanács, a Kulturális Minisztérium finanszírozásában működik. A Tanács az általános nyelvhasználattal foglalkozik, míg a TNC a szaknyelvekkel, különös tekintettel a terminológiára. Svédországban soha nem jelentett problémát két, eltérő felelősségi körrel működő nyelvművelő intézmény létezése. Mindkét intézmény más nyelvi szakemberek szervezeteinek hálózatában tevékenykedik, például a Svéd Akadémiával, a média (újságok, rádió és televízió) nyelvi tanácsadóival, a Miniszterelnöki Hivatal nyelvi tanácsadóival, a Svéd Szabványügyi Intézettel stb. Ez a hálózat évente négyszer találkozik, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást; emellett nyelvpolitikai kérdéseket, valamint bizonyos alapvető nyelvi és terminológiai problémákat vitatnak meg. A TNC számára egy másik, különösen fontos együttműködés az északi hálózat 40 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way Nordterm3. A terminológiai együttműködés az északi országok között az 1940-es évek óta létezik, az 1976-ban létrehozott Nordterm-hálózat pedig némileg formalizálta ezt az együttműködést. A hálózat az intézmények saját kezdeményezéseinek eredményeként jött létre. A Nordterm nem önálló jogi személy, és saját finanszírozással sem rendelkezik, de egyes projektekhez finanszírozást igényelhet. A TNC TERMINOLÓGIAI KIADVÁNYAI A TNC fennállásának első éveiben, az 1940-es években rábízott terminológiai projektek különböző műszaki területek szójegyzékeit eredményezték, például az alapozás, a zománcozás, az anyagok szilárdsága és a házfestési kifejezések szójegyzékét. A cél az volt, hogy egy-egy szakterületen (vagy szakmai gyakorlat területén) svéd nyelven meghatározzák és leírják a fogalmakat, a svéd fogalmi világot tükrözve, valamint hogy más északi nyelveken, gyakran angolul, németül és franciául is megadják a megfelelőiket. A TNC terminológiai munkájának tudományos alapjait a szervezet első igazgatója, John Wennerberg írta le világosan. Villamosmérnöki doktorátussal és mély nyelvészeti ismeretekkel rendelkezett. Eugen Wüster személyes ismerőse volt, és Wüsterhez hasonlóan úgy vélte, hogy a fogalom elvileg független a nyelvi kifejezéstől; azt is kifejtette, miért célszerű különbséget tenni a valós világ tárgyai, a fogalmak, valamint a terminusok és a definíciók között. Kijelentette: „A terminológiai munkának két oldala van: a megfelelő terminusok jóváhagyása és jelentésük rögzítése.”4 A TNC korai terminológiai kiadványainak célja az iparosodás, a szabványosítás és a nemzetköziesedés következtében felmerült kommunikációs igények kielégítése volt. Ezek a folyamatok abban az időben a nyugati világ egészében zajlottak. A kezdeményezők maguk is szakértők voltak, akik igen gyakran nem csupán egyetlen vállalatot vagy szervezetet, hanem az egész szakterületet vagy szakmát képviselték. In the 1960s, terminological projects were initiated from other subject fields than strictly technical ones, for example forestry, work environment, cleaning, pensions etc. Terminology work in relation to translation became more predominant by the end of the eighties. TNC was engaged in a com- 3 Az északi országok: Dánia, a Feröer-szigetek, Finnország, Grönland, Izland, Norvégia és Svédország. 4 Wennerberg, J. (1955). Ordförklaringar. Ord och uttryck, 25, p. 21–22. (TNC 25). Terminologija | 2007 | 14 41 egy átfogó fordítási projekt, amely 1989-ben kezdődött, és az azt követő években zajlott az Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásával összefüggésben. Mintegy 10 000 oldalnyi hivatalos EK-dokumentumot fordítottak le svédre, és a TNC közreműködésének eredményeként egy némileg eltérő szótárt is kiadtunk, „EK-szavak és kifejezések”5 címmel. Ez a szótár svéd és angol terminusokat, kifejezéseket, neveket és kontextusokat tartalmaz, amelyeket néhány alapvető EK-dokumentum, például a Római Szerződés párhuzamos változataiból gyűjtöttek ki. A cél az volt, hogy iránymutatást nyújtsunk a fordítóknak és más felhasználóknak, és segítsünk elkerülni, hogy ugyanarra a fogalomra többféle fordítás is megjelenjen. When Sweden entered the EU in 1995, TNC were assigned four comprehensive tasks concerning the updating of the European Commission’s termbank Eurodicautom with Swedish terminology. Within a period of five years, TNC updated Eurodicautom with approximately 140 000 Swedish terms, mostly also with definitions, covering about 100 different subject fields. A TNC LEKÉRDEZÉSI SZOLGÁLTATÁSA ÉS SZAKTERMINOLÓGIAI CSOPORTJAI A TNC terminológiai lekérdezési szolgáltatása azoknak nyújtott szolgáltatások egyike, akiknek terminológiai információra és segítségre van szükségük terminológiával kapcsolatos kérdésekben. A terminológiai lekérdezések kezelése abban különbözik a terminológiai ismeretek más előállítási formáitól, például a szójegyzékek készítésétől, hogy azonnali igényeket szolgál ki. Másfelől ezt a tevékenységet az köti össze a szójegyzék-készítéssel, hogy szinte ugyanazokat a tevékenységeket foglalja magában: terminológiai információk keresését, elemzést, valamint sok esetben új terminológiai ismeretek létrehozását új terminusok, meghatározások, fogalomleírások stb. formájában. Egy konkrét lekérdezés feldolgozását kisebb léptékű terminológiai projektként is felfoghatjuk. A lekérdezések felhalmozódása, valamint a TNC és ügyfelei közötti kommunikáció nagyobb projekteket is ösztönöz. A TNC megalapítása óta terminológiai lekérdezési szolgáltatást nyújt egyaránt a szaknyelvet használó szakembereknek és a nagyközönség tagjainak. A kezdeti időkben jellemzően sok kérdés vonatkozott az alapvető és általános műszaki szókincs fogalmaira és terminusaira. A TNC fennállásának kezdetén természetes volt, hogy az emberek útmutatást kértek az olyan általános műszaki terminusok megkülönböztetéséhez, mint a machine, instrument és az apparatus, mivel addig csak a következő tanács volt fellelhető: 5 EGs ord och uttryck (EC Words and Expressions) (1993). Wiken. ISBN 91-7119-394-4. 42 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way az általános szótárak megfogalmazása, amely többnyire leíró, nem pedig közösen kialakított, előíró jellegű volt. Az 1940-es évektől az 1960-as évekig a lekérdezések többsége a tudomány és a műszaki területek kérdéseire vonatkozott. Ma már sokkal változatosabb szakterületekről érkeznek kérdések: az orvostudomány és az egészségügy, a jog, a kémia, a közigazgatás, a képzés és az oktatás, az informatika, az élettudományok és a távközlés területéről. Hasonló változás figyelhető meg a szolgáltatás mai felhasználóinak foglalkozását illetően is: korábban a többség szakterületi szakember volt, ma pedig a felhasználók jellemzően a közigazgatásban dolgoznak, vagy fordítók, tanárok, műszaki szövegírók, újságírók stb. A lekérdezési szolgáltatás egyik érdekes vonatkozása, hogy miként segíti a TNC-t az új tendenciák „felderítésében” az LSP-ben, egy vagy több szakterületen. Ahogyan fentebb említettük, az angol nyelv bizonyos területeken és beszédhelyzetekben erős hatást gyakorol a svéd nyelvre. 1996-ban, amikor az internet és az e-mail használata még viszonylag újnak számított, egyre több kérdés érkezett az olyan terminusok svéd megfelelőiről, mint a homepage, e-mail, web, chat. Nem sokkal később a Svéd Nyelvi Tanács és a TNC megalakította a Svéd Számítógép-terminológiai Közös Csoportot. Később más hasonló csoportokat is létrehoztunk, köztük a Svéd Élettudományi Terminológiai Közös Csoportot. E csoportok célja, hogy egységesítsék, és – amennyiben a jelenlegi használat hiányosságai ezt szükségessé teszik – kialakítsák a megfelelő terminológiát, amelyhez nem kell svéd nyelvről angolra váltani, továbbá hogy a fogalmak elemzésével, valamint hihető meghatározások és magyarázatok megadásával összehangolják a meglévő terminológiát. A csoportok tagjai köznyelvi nyelvművelési szakértők, terminológusok, szakterületi szakértők, olykor pedig a média képviselői. Ezek a csoportok nem olyan projektcsoportok, amelyek egy adott szakterület szójegyzékét állítják össze; inkább olyan sürgősségi osztályokként értelmezhetők, amelyek a laikusok és a szakértők terminológiai problémáit egyaránt megoldják (orvosolják), vagyis nem csupán a szakértőkét. A csoportok gyakran teljes fogalmi rendszerek helyett egyes fogalmakkal foglalkoznak, azonnali intézkedésként, hogy a változó használatot jól kiszolgáló terminusokat javasoljanak. TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISOK A TNC első terminológiai adatbázisa egy kartoték volt. A kártyák gyűjteménye már az 1930-as évek végén, a kezdetektől fogva gyarapodott. Minden kártya egy terminust és annak forrását tartalmazta; a terminusok gyakran kézikönyvekből és szakirodalomból vett idézetek voltak. Az 1960-as évek végén a TNC elkezdte Terminologija | 2007 | 14 4 3 számítógéppel támogatott módszerek alkalmazását a szójegyzékek összeállításában, ami egy elektronikus terminológiai adatbázis kifejlesztéséhez vezetett. Az 1980-as évek közepén ez már modemes kapcsolaton keresztül is elérhető volt. A TNC 1987-ben jelentette meg először terminológiai adatbázisát CD-ROM-on. A TNC terminológiai adatbázisának további kiadásai 1989-ben, 1992-ben és 2005-ben jelentek meg. 2006-ban a TNC külön finanszírozást kapott a Vállalkozási, Foglalkoztatási és Kommunikációs Minisztériumtól egy országos, webalapú terminológiai adatbázis, a Rikstermbanken létrehozásának megkezdésére. A kezdeményezés indokait több kormányzati törvényjavaslat is ismerteti. Íme egy példa: „A terminológiai munka hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom valamennyi területén jól működjön a nyelvhasználat, és növeli a hatékonyságot az egyes szakterületeken belül és azok között. A társadalom gyors fejlődése folyamatos munkát tesz szükségessé az egyeztetett terminológiák létrehozása és hozzáférhetővé tétele érdekében, egyre több szakterületen. Az interneten, egy országos terminológiai adatbázison keresztül könnyen elérhető terminusok elősegítik ezt a fejlődést.“6 A fejlesztés első szakaszában más webalapú terminológiai adatbázisokat is megvizsgáltunk, például az EU IATE adatbázisát és a litván Terminų Bankast. Jelenleg a második szakaszban járunk, és eddig kifejlesztettünk egy szoftvert, valamint egy mintegy 7 000 rekordot tartalmazó terminológiai adatbázis-prototípust, amelynek legtöbb adata a TNC szójegyzékeiből származik. Szójegyzékeink képezik majd a Rikstermbanken alapját, de már megkezdődött az anyaggyűjtés más szereplőktől, elsősorban állami szervektől. Annak eldöntésére, hogy mely terminológiák kerülhetnek be a Rikstermbankenbe, minőségi kritériumokat dolgozunk ki, amelyek alapján osztályozzuk és értékeljük a különféle terminológiákat. Kezdetben a következő kritériumokat tartottuk a legfontosabbaknak: megbízhatóság/származás/eredet, naprakészség, eredetiség; tartalom (nyelvek száma, a definíciók minősége stb.). A Rikstermbanken első változatát 2008 végéig tervezzük nyilvánossá tenni. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK Svédországban a terminológiai képzések később indultak, mint néhány más északi országban. Az egyetemi terminológiai képzés az 1970-es évek elején Dániában és Finnországban kezdődött viszonylag nagy léptékben (közgazdasági képzések keretében), Svédországban viszont a képzés a munka közbeni tanulásra (a TNC-nél) korlátozódott, és nem szerepelt diplomát adó képzési programokban. Svédország terminológiai központja a ter- 6 Från IT-politik för samhället till politik för IT-samhället (2005). p. 207. (SOU 2004/05:175). (Government bill on Sweden’s ICT policy). 44 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way minológia területén a legrégebbi az északi régióban, de érdekes módon az egyetemi képzések bevezetésével késlekedtünk. A Nordterm együttműködés keretében négy posztgraduális kurzust szerveztek – az elsőt 1978-ban. Az északi országokban a tudás fókuszai valamelyest eltérnek, és e kurzusok egyik fontos funkciója az ismeretek megosztásának, cseréjének és fejlesztésének előmozdítása volt. Ezek a kurzusok fokozatosan a svéd egyetemeken folyó képzéshez is elvezettek; a képzések többségét a TNC tartja, esetenként a Stockholmi Egyetem Tolmács- és Fordítástudományi Intézetével együttműködésben. A kurzusok többsége más képzési programok része, elsősorban fordítóképzéshez vagy nyelvészeti tanulmányokhoz kapcsolódik. 2002 tavaszán indult az első önálló, kreditértékű terminológiai kurzus a Stockholmi Egyetemen. Most, 2008 januárjában pedig éppen befejeztük a negyedik kreditértékű kurzust, amely másodszor zajlott webalapú távoktatási formában. A TNC egyedi igényekre szabott kurzusokat is kínál külön projektek vagy érdeklődési csoportok számára, mind a köz-, mind a magánszektorban. Valójában az elmúlt évtizedben a képzési tevékenységek jobban bővültek, mint a TNC többi tevékenysége. A jelenlegi információs és tudástársadalom eredményeként tapasztalható fokozott terminológiai tudatosság (lásd alább) idézi elő ezt az igényt; sokaknak mélyebben meg kell ismerniük a terminológiaelméletet, valamint a terminológiai munka alapelveit és módszereit. A képzést illetően a TNC-nél a jövőre vonatkozó elképzelésünk a következő: • további webalapú kurzusok kidolgozása és fejlesztése országos és északi szinten egyaránt; • érvelni amellett, hogy a terminológiai modulok minden egyetemi képzési programban szerepeljenek, ne csak a fordítói és nyelvészeti képzésekben, mégpedig a képzés korai szakaszában. Meggyőződésünk, hogy a terminológiai tudatosság fontos és értékes eszköz az ismeretszerzésben. ÚJ KIHÍVÁSOK A társadalom ipari társadalomból tudásalapú társadalommá történő átalakulása új igényeket támaszt, és a terminológiai munkára is hatással van. Napjainkban a következőkkel kapcsolatos tevékenységek • minőségbiztosítás, Terminologija | 2007 | 14 4 5 szemantikai interoperabilitás, a tudás szervezése és kezelése, az információ strukturálása az IKT-rendszerek fejlesztése során (tartalomkezelés), nagy mennyiségű információ automatikus kezelése, valamint az információk újbóli felhasználása, például az egészségügyi ellátás dokumentációjában, új megvilágításba helyezték a terminológiai igényeket. Ez különösen igaz az egészségügyi ágazatra, ahol a statisztikák és a nyomon követési módszerek, az információk elektronikus tárolása, a betegek biztonságával kapcsolatos eljárások stb. kapcsán egyértelmű és világos terminológiára van szükség. Sok más országhoz hasonlóan a svéd közigazgatás is komoly kihívással néz szembe: át kell alakulnia modern, úgynevezett e-közigazgatássá, azaz új technológiát kell alkalmaznia, és új elektronikus módokat kell találnia az iratok kezelésére, az állampolgárokkal való kommunikációra stb. Ez a fejlődés pontos terminológia iránti igényt teremt, és a különböző hatóságoknak meg kell kezdeniük a meglévő terminológia felmérését, valamint terminológiai munkájuk összehangolását és koordinálását. Ezt több közszolgálati vizsgálat is hangsúlyozta, ahogyan azt is, hogy külön felelősöket kell kijelölni a terminológiai munkára. Egyes svéd állami szervek már létrehozták saját, házon belüli terminológiai szervezetüket; erre példa az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács. Összefoglalva: a terminológiai munka ma gyakran más projektek szerves része, például egy IKT-rendszer fejlesztésekor, amikor a tartalom strukturálása kerül a középpontba. Ezek az új igények új feladatokat és projekteket róttak a TNC-re, és eddigi tapasztalataink szerint alapvető fontosságú a terminológia alapelveinek alapos ismerete, valamint a terminológiai munkamódszerek magabiztos alkalmazása; a terminológusok a tudáskezelés és a kommunikáció szakértői, akik képesek ezeket szisztematikusan kezelni – mindez szükséges ebben az új fejlődési szakaszban. Tizenöt évvel ezelőttivel ellentétben azonban már nem mi vagyunk az egyetlen terminológiai szolgáltatásokat nyújtó szervezet. Más terminológiai tanácsadók is vannak „a piacon”, például informatikai, fordítói vagy számítástudományi háttérrel rendelkező szakemberek. TERMINOLÓGIAI MUNKA A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKEN ÉS A MAGÁNCÉGEKBEN Az elmúlt mintegy tíz évben érdekes fejlemény volt megfigyelhető: egyes 46 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way közigazgatási szervek és magáncégek saját terminológiai részleget vagy osztályt hoztak létre. A Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács öt terminológust alkalmaz; ők az egészségügy és a jólét szűkebb szakterületeinek terminológiáit dolgozzák ki, az eredményeket pedig egy terminológiai adatbázisban teszik közzé, amely a weboldalukról mindenki számára hozzáférhető. A TNC és a Nemzeti Tanács szorosan együttműködik; a TNC több terminológiai projektjükben is részt vesz, és a képzésükben is támogatja őket. Egy nemrég indult projekt a Snomed CT svédre fordítása; ez klinikai szakkifejezések brit–amerikai osztályozási és terminológiai rendszere. A Snomed több mint 300 000 fogalmat tartalmaz, és e nagyszabású fordítási projekt megszervezésével a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanácsot bízták meg. A Tanács megbízásából a TNC kidolgozza a fordítók számára a terminológiai és nyelvi irányelveket, valamint terminológiai munkamódszerekre is képzi őket. A nehézteherautók és autóbuszok vezető gyártója, a Scania szintén saját terminológiai osztállyal rendelkezik, öt terminológussal. Svédországban csak néhány más vállalat fektet be a terminológiába, de jóval kevesebb erőforrást fordít rá, mint a Scania. KÖVETKEZTETÉSEK A terminológiai munka mindig a jövőre irányul. Célja, hogy javítsa a szakterületi kommunikációt, és megteremtse a hatékony kommunikáció alapjait a tudásmegosztás, a tudásátadás és a kiváló minőségű fordítás érdekében. Ez a munka mindig „modern”, és két pilléren nyugszik: a folytonosságon és a fejlődésen. A terminológusoknak lépést kell tartaniuk az új fejleményekkel, és tisztában kell lenniük az új igényekkel. A terminológia alapelveinek alapos ismerete és a munkamódszerek elsajátítása segíti a terminológust abban, hogy folyamatosan változó környezetben dolgozzon. Több terminológusra van szükség ahhoz, hogy áthidalják a kortárs információs társadalom szakadékait! Ezért fontos a terminológiai képzés. A képzés tanúsítvány megszerzését is lehetővé teszi, és ezáltal biztosítja a terminológiai munka minőségellenőrzését. Megfelelő és elismert képzési programok nélkül bárki állíthatja, hogy a „terminológus” címet használja. Nekünk, terminológusoknak mindannyiunknak folyamatosan azon kell fáradoznunk, hogy láthatóvá tegyük, miként szolgálja munkánk a társadalom javát; terjesztenünk kell a hírt, képzést kell nyújtanunk és népszerűsítenünk kell magunkat, miközben fogalmakat tisztázunk, meghatározásokat írunk és terminusokat ajánlunk. Terminologija | 2007 | 14 | 47 SVÉD TERMINOLÓGIAI MUNKA A svéd nyelv hosszú ideje Svédország fő nyelve. A társadalmi élet minden területén használták. Az utóbbi évtizedekben azonban az angol nyelv veszélyezteti a svéd nyelv használatát, és egyes területeken vagy nyelvi helyzetekben már ki is szorította. Ez különösen igaz a felsőoktatásra és a természettudományok, valamint az orvostudomány területén végzett kutatásokra. Ez a helyzet egyre gyakoribb a nemzetközi üzleti tevékenységhez kapcsolódó vállalatoknál. 2005 decemberében a Riksdag (a svéd parlament) elfogadta Svédország új nyelvpolitikáját, amely négy fontos célt határoz meg. Ezek egyike kimondja, hogy a svédnek átfogó nyelvnek kell lennie, vagyis a társadalmi élet minden területén használhatónak, a társadalom számára nélkülözhetetlennek és azt összetartónak kell lennie. Ez a cél a terminológiai munkát is magában foglalja, és hangsúlyozza, hogy a terminológiai munka mindig szükséges és mindig korszerű. A terminológiai munkának Svédországban nagy hagyománya van. 1936-ban a Műszaki Tudományok Akadémiáján megalakult a Nomenklatúra Bizottság. A mérnökök, különösen a feltalálók és a szabványosítással foglalkozók, kezdeményezték, hogy „kielégítsék a megfelelő terminológia iránti növekvő igényt”. 1941-ben létrehozták az állandó műszaki terminológiai központot, amely a Tekniska nomenklaturcentralen (Svéd Műszaki Terminológiai Központ) nevet kapta, rövidítése pedig TNC. A Terminológiai Központ hatvanöt év alatt végrehajtott projektjei a társadalom fejlődését tükrözik. A központ működésének első éveiben különböző műszaki területek terminológiai szótárait állították össze. Amikor Svédország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, a TNC négy átfogó feladatot kapott, amelyek az Európai Bizottság Eurodicautom terminológiai adatbázisának svéd terminusokkal való kiegészítéséhez kapcsolódtak. Az ipari társadalomból a tudástársadalomba való átmenet új követelményeket támaszt, amelyek hatással vannak a terminológiai munkára. A minőségbiztosítással, a szemantikai összehangolással, a tudásszervezéssel és -irányítással, az információs struktúrák kialakításával az információs és kommunikációs rendszerek továbbfejlesztése (tartalomkezelés) révén, a nagy mennyiségű információ automatikus feldolgozásával és az információk újbóli felhasználásával (például az egészségügyi dokumentációban) kapcsolatos tevékenységek új terminológiai igényeket tártak fel, és új feladatok elé állították a terminológusokat. Arra lehet következtetni, hogy több terminológusra van szükség, akik képesek betölteni a modern információs társadalom hiányosságait. Folyamatosan arra kell törekedniük, hogy bemutassák a terminológiai munka társadalmi hasznát, képzéseket szervezzenek, ismertessék tevékenységüket, valamint rendszerezzék a fogalmakat, meghatározásokat adjanak és terminusokat ajánljanak. Beérkezett: 2007-09-05 Anna-Lena Bucher, Svéd Terminológiai Központ, Västra vägen 7 B, 169 61 Solna, Svédország. E-mail: [email protected] 48 Anna-Lena Bucher | Terminology work the Swedish way