Variantiniai statybos liaudies terminai „Lietuvių kalbos žodyne“

Terminológia | 2008 | 15 111 A népi építkezés változatokban élő terminusai A litván nyelv szótárában ROBERTAS STUNŽINAS Litván Nyelvi Intézet A változatosság – a nyelv azon sajátossága, amely a nyelvi egység azon képessége, hogy a nyelvi egység lényegét nem sértve, a tartalmi és integritásától való eltéréssel kapcsolatos (Сложеникина 2005: 8). Ez a nyelv formai egységek izomorf megfelelésének változatait hozza létre a nyelv különböző szintjein (a fonetikában (és a helyesírásban), az akcentológiában, a grammatikában, a lexikában) (КРycР 2003: 104). Történeti szempontból a változatosság a nyelv fejlődésének, a különböző nyelvterületek (nyelvjárási, beszélt, szakmai nyelv stb.) érintkezésének és különféle belső rendszerszintű tényezőknek a következménye (КРycР 2003: 104). A változatosság különösen jellemző a hosszú idő alatt kialakult, Litvánia különböző területein használt, és különféle nyelvi tényezők által befolyásolt népi terminológiára is. A tanulmány a Litván nyelv szótárának (LKŽe 2005) építkezési népi terminológiáját vizsgálja, vagyis az élő nyelvnek azokat a szavait, amelyek speciális építkezési képzeteket vagy fogalmakat neveznek meg. A népi terminusok egyik fő megkülönböztető sajátossága, hogy a tudományos terminusoktól eltérően nem a tudománnyal együtt kialakult speciális fogalmakat, hanem speciális képzeteket vagy fogalmakat neveznek meg (vö. Гринев 1993: 48); a népi terminológiát a tudományos terminológiától a jelentések és a használat kisebb fokú szigorúsága különbözteti meg (Klimavičius 1996: 6). A tanulmány célja az építkezési népi terminusok variálódásának uralkodó eseteit feltárni és a variálódás sokféleségét bemutatni. A Kortárs litván nyelv szótára (DŽ6 2006) alapján meghatározzuk a népi terminusok viszonyát a normatív nyelvhez. Ezúttal a terminusvariálódás formális-strukturális típusára korlátozódunk, és főként a legkevésbé eltérő terminusokra fordítunk figyelmet. A tanulmány nem tárgyalja az építkezési népi terminusok variálódásának okait; ez a szerző további kutatásainak tárgya lesz. Összesen csaknem 400 terminusvariálódási esetet elemzünk. Amint már említettük, a tanulmányban elemzett valamennyi terminusvariálódási eset a terminusvariálódás formális-strukturális típusába sorolható. E változatok közé azok az esetek tartoznak, amikor a változó nyelvi eszközök nem jelölik a denotá- 112 Robertas Stunžinas | Variantiniai statybos liaudies terminai... tum terminus egységének határait, és nem idéz elő szemantikai változásokat a terminusban, vagyis nem kapcsolódik a terminus tartalmának semmiféle jelentésbeli különbségéhez (Татаринов 2006: 173). Az ilyen típusú változatok olyan nyelvi egységek változataiként határozhatók meg, amelyek formálisak, ugyanazt a funkciót töltik be, és a szabályos hangstruktúra különbségeivel rendelkeznek (vö. КРycР 2003: 107). Az összegyűjtött anyag vizsgálata lehetővé teszi két nagy változatcsoport elkülönítését – a hangsúlyozási és fonetikai változatokét (ezek az összes változat csaknem kétharmadát alkotják), valamint a morfológiai változatokét. Ezt a két változatcsoportot további kisebb csoportokra lehet felosztani. HANGSÚLYOZÁSI ÉS FONETIKAI VÁLTOZATOK A hangsúlyozási és fonetikai változatok csoportjában a hangsúlyozási változatok vannak túlsúlyban, amelyek az ilyen típusú változatok több mint kétharmadát alkotják. A hangsúlyozási változatok csoportjában a hangsúly helyének különbségét mutató változatok dominálnak, amelyek az összes hangsúlyozási változat csaknem háromnegyedét teszik ki. A hangsúly helyének különbségeit mutató változatcsoportban a változó állandó és változó hangsúlyú paradigmák terminusai dominálnak, jóval ritkábbak a csak változó, illetve csak állandó hangsúlyú paradigmák változó terminusai. A hangsúlyozási paradigmák szerint az I. és III., valamint az I. és II. hangsúlyozási típus változatai dominálnak. Az I. és III. hangsúlyozási típus változatainak csoportjában azok a változatsorok dominálnak, amelyekben az I. hangsúlyozási típus fő normatív terminusai szerepelnek, pl.: donkepis (1) Smn1, Šk – duonkeps (3a) Užv; grvilka (1) Vvr – garvilk (3b) Kv, Rt, Šv; grebstas (1) Brž, Jnš, Pn, Rk, Ukm, Krk, Klm, Upn, Dl – grebstas (3) Švnč, Kš, Vžns, Mlt, Ds; kltis (1) Tv – klėts (3) An, Užp; lópeta (1) Paį, Dr, Vdn – lopet (3a) Ds, Kv, Mrs, Mšk; mlkinė (1) Alk, Trg, Sb, Mrk – malkin (3a) Jrb; mukna „stora medžio žievė“ (1) Sr, Kv – maukn (3) Ss; palngė (1) Ūd, Mrj, Nmč, Sdk – pãlangė (1) Brs – palang (3b) Dv; pãpamatis (1) Škn – papamats (34b) Als, Šts; papreždis (1) Ds, An – papriežds (3b) Skdt; presienis (1) Šln, Žg – priesiens (3a) Švnč, Slk; presvirnis (1) Šlv, Ktk, Pb, Nmč – priesvirns (3a) Ukm; sspara (1) Rs, Vlk, Ad, Šmn, Vlkš, Kkl – sąspar (3a) Vl, Grš, Grl, Pkn, Kp, Alz, Dgl, Lnt, Rtn, Žl, Klt, Trgn; stóginė (1) LKA I 57, Krt – stogin (3a) LKA I 57, Kv, Krtn, Ms, Lnk, Plng, Gršl, Lkž; šberkštis (1) K. Būg (Skp), Kp, Adm, Krs – šeberkšts (3b) Dkk, Kp, Šmn, Paį, Dg, Krs, Dj; tapangis (1) Rs – tarpangs (3b) Varn, Šl; ùžkaboris 1 A cikkben a Litván nyelv szótárának rövidítéseit használjuk. jegyeinek különbségeit. A formális strukturális variálódás nem lépi túl a Terminológia | 2008 | 15 113 (1) Plk – užkabors (34b) Graž; vernda (1) LKA I 40, Sd, Dv – verand (3b) LKA I 40 (Sg). A főként normatív, III. hangsúlyosztályú terminusokat tartalmazó változatsorok száma lényegesen kisebb, pl.: lenken (3b) Slk, Grv, Tvr, Kp, Dglš, (3a) Dsn – lekena (1) Vs; rentins (3b) Vdk, Kv, Dkš, Plv – retinis (1) Grz; stogdengs (3a) Vb, Skrb, Mšk, Krš, Skr – stógdengis (1) Tlž, Krž, Paį, Srv, Ėr. A nem normatív tagokat tartalmazó változatsorokat a mai nyelv szavainak változatai alkotják, pl.: ãpušė (1) Rm, Vkš, Kv, Kp – apuš (3b) Grv, Mrk – pušė (1) DŽ6; pakréigė (1) Smn, Gž – pakreig (3b) J. Jabl (Mrj), Stk – pakrigė (1) DŽ6; palngis (1) Prk – palangs (3b) Mrj – palngė (1) DŽ6; pamūras (1) – pãmūras (3b) Jsv, Krk – pamrė (1) DŽ6; paprežedė (1) Vdn, Trgn – papriežed (3a) Mlt – papreždis (1) DŽ6; paprežedis (1) – papriežeds (3a) Msn – papreždis (1) DŽ6; pãražė „a szalmatető alsó része“ (1) Šts, Grž – paraž (3b) Erž – pãražės (3b) DŽ6; premenis (1) Všk – priemens (3a) Šmk, Btrm – priemen (3a) DŽ6; prepirtė (1) Sk, Pš, Sn – priepirt (3a) Vlk, Žal, Alk – prepirtis (1) DŽ6, vagy a mai nyelvben nem használatos terminusok, pl.: plytmets „aki (nyers) téglát készít“ (3b) Škn – pltmetis (1) Trk; prievij (3a) Lkm – previja (1) Ml, Plš; skertinis (1) Jz – sąkertins (34a) Dglš; slógstis „a tetőgerincet tartó lécek“ (1) Rmš, Ūd – slogsts (3) Krok. Az I. és III. hangsúlyozási változatok jelentős részét idegen szavak alkotják, pl.: ãkselis (ném. Häcksel) (1) – aksels (3b) Gs, Nm, Skr, Kl; gvelis (ném. nyj. Gevel) „két összevert léc, amelyeket az alomra szegeznek, hogy a szél ne tépje szét” (1) – gėvels (3a) Ldvn, Rdm; gvelis (ném. nyj. Gevel) „a tető meredek vége, oromfal” (1) – gėvels (3a) Up; kakals (ném. Kachel) „kályha” (3b) Šlu, Skdv, Lnkv, Vlkv – kãkalis (1) Br, kkalis (1) Prn; kiaunor (ném. Keller) „kis ház burgonya ömlesztett tárolására” (3a) Šn – kiaunórė (1) Klp; klmeris (ném. Klammer) „vaskapocs” (1) – klemers (3b) Erž, Vdk, Šll; skidelis (ném. Schindel) „zsindely” (1) Adm, Gr, Grž, Vb – skindels (3b) Skp; stalažia (ném. nyj. stallâsche) (3b) Jnš – stlažiai (1) Škn; stederis (német nyj. ständer) „oszlop“ (1) Vn, Krž – stenders (3b) Rsn; špkėrė (német Speicher) „pajta“ (1) LKA I 47 (Rsn, Plšk) – špykėr (3a) LKA I 47 (Vlkš, Pgg), Vrb, Nm, Mrj; štederis (német nyj. ständer) (1) Brs – štenders (3b) Pgg, Dr, Brs, Ms; žiogspira (német Sägespäne) „fűrészpor, forgács“ (3a) Lk, Pln – žiógspirai (1) Ggr, Ms. Néhány sort nem honosodott hibridek alkotnak, például: paprpečkė (fehérorosz прыпечак) „a kemencepadka alatti hely, kemence mögötti hely, kemence melletti rész“ (1) Vdš, Klt – papripečk (3b) Sn, Tvr, Ad; skesbalkis „keresztgerenda“ (1) LKA I 130 (Sg) – skersbalks (3b) Akm; 114 Robertas Stunžinas | Variantiniai statybos liaudies terminai... Up – užkakls (3b) Šts; ùžpečkis „a kemence mögötti hely, kemence mögötti hely“ (1) DūnŽ – užpečks (3b) Upt, Btg, Trk. Az I. és II. hangsúlyozási típus változatainak csoportjában az I. hangsúlyozási típus fő terminusait tartalmazó sorok vannak túlsúlyban. A normák szempontjából látható, hogy egyenlő arányban vannak a normatív II. és a normatív I. hangsúlyozási típus terminusait tartalmazó változatsorok, pl.: statnis (2) Alz, Užp, Vb, Skrb – stãtinis (1) Paį, Kp, Upn, Pkn, Ndz, Onš; šungavis „két egymásba illesztett gerenda kiálló végei az épület gerendavázában“ (2) Erž – šùngalvis (1) Slv, Jrb; ublãdė „különálló épület, ahol kenyérsütő kemence van, vagy ahol az állatok számára takarmányt készítenek“ (2) Vvr, Knt, Pln – ùbladė (1) Slnt, Kl; spãlinė (1) Šmn – spalnė (2) Nč; vštinė (1) Klb II 19 (Lkm), Ob, Žl, Pc, Gs, Kp, Km – vištnė (2) LKA I 52, Plšk. Egyetlen olyan változatsort találtak, amelyben mindkét terminus normatív, pl.: akierius „a falusi lakóház szobája“ (1) Krtn, Tv – alkirius (2) Al, Mrj, Šlvn. Egy sorban normatív I. hangsúlyozási típusú terminus szerepel: pastóginė (1) Rm – pastognė (2) Ėr, Šd, Tv, Jn. Néhány sort a mai nyelv szavainak változatai alkotnak, pl.: grinči (2) Srd – grnčia (1) Žsl, Bgs – gryči (2) DŽ6; šlna (1) LD 215 (Ds, Lkm, Klt), Jnšk, Grv, Rmš, Klvr, Šmk, Pls, Rš, Erž, Ktk, Krns – šlyn (2) Vlk, J. Jabl (Vlk) – šlnas (1) DŽ6. Más esetekben a sorokat a mai nyelvben nem használatos terminusok alkotják, pl.: altãrija (1) Vvr, Pn – altarij (2) Grg; mūrinė (1) An – mūrnė (2) Jnš; pãpavietis „fedél alatti hely“ (1) Mrs – papavitis (2) Dv, Vrn; pariestnis „padlás“ (2) Vkš, Trk, Mžk, Lž – pãriestinis (1) Vkš; paštra „fészer“ (1) Slv, Grdž – pašėtr (2) Erž; šininė (1) LKA I 57 (Skrd, Žal, Brb), Šil – šiennė (2) LKA I 57 (Klp, Plšk, Alk), Glv, Prk, Nm, Pgg; žardnis (2) Vrn – žrdinis (1) Ds. A II. és I. hangsúlyozási osztály változatainak jelentős részét a mai nyelvben nem használatos terminusok – idegen szavak és hibridek – alkotják, pl.: dùršliokas (l. durszlak) „vasban lyuk ütésére szolgáló eszköz” (1) Sn, dušliokas (1) Kal – duršlikas (2) Švn, Ds; kaminyči (l. kamienica) „kőből épült ház” (2) K. Būg (Grl) – kaminčia (1) Ms, Slnt, Kv, Ds, Šln, Ar, Pkr, Krš, Dgl, Pc, Ds, Skp, Trgn; lėd (l. lada) „rönkök emelésére szolgáló szerkezet” (2) Stk – lda (1) Alv, Nmn; mkolas (belarusz махало) „kenőeszköz, kenő, ecset” (1) Nm, PnmA, Vžns, Dgl, Sb – moklas (2) Jnšk; padametas „alap, fundamentum” (2) Skp, Vl, Sdb, Kp, Ppl – pãdamentas (1) Paį; pilavnos (l. piɫowiny) „fűrészpor, forgács” (2) Vs – plavinos (1) Jnšk; stalirius „asztalos” (2) Al, Jon, Upt – stãliorius (1) Tt, Vdk; stoni (brus. стайня) „istálló“ (2) Šlčn, (4) Plv, Užg, Slm, Ktk, PnmR, Ut – stónia (1) LKA I 266, K. Būg (Ds); štamplis (német ùžkaklis „a fal és a kemence közötti hely, kemence mögötti hely“ (1) Šts, Terminologija | 2008 | 15 115 Stemmp fahl) „hídpillér“ (2) Dbč, Vlk, Ds – štapolis (1) Sdk; teslčia (lengy. cieślica) „ácsfejsze“ (1) KzR – teslyči (2) LKA I 89 (Pjv); zomãtas „cölöpkerítés“ (2) Akm, Sd, Rdn – zómatas (1) Nmn; zoviskas „pánt“ (2) Grk, Grz, Mrj, Sn, Všk – zvieskas (1) Slnt; akmenyči (2) Pls, Plš – akmenčia (1) Klvr; mūrliotinis (lengy. murɫat) (1) Lk – mūrliotnis (2) Pvn; torpnė „szín, ahol tűzifát és tőzeget rakodnak fel“ (2) Lkv – trpinė (1) Antz. Az I., II. és III. hangsúlyozási osztályba tartozó terminusok háromtagú sorainak csoportjában gyakoribbak azok a variánssorok, amelyekben az I. hangsúlyozási osztály fő normatív terminusai szerepelnek, pl.: prešinė „helyiség, ahová valamit le lehet tenni, kamra“ (1) Pl, Lš – priešin (3a) Gdl – priešnė (2) Ūd; prešinė „előszoba, előcsarnok“ (1) Pl, Lš, Krok – priešin (3a) Gdl, Vv – priešnė (2) Ūd. Egyetlen olyan sor található, amelyben a 3b hangsúlyozási osztály fő terminusa szerepel: plūktuv (3b) Krš, Gdž, Jnš, Šd – plūktùvė (2) Brž – plūktuvė (1) Jnšk, Škn, Šd, Žml. A nem normatív terminusokat tartalmazó variánssort a mai nyelv szavainak variánssora alkotja, pl.: garaladė (2) Ps, Rm, Klov, Sdb – gãralaidė (1) Ds, Slm – garalaid (34b) Kp – grlaidė (1) DŽ6. Az I. és IV. hangsúlyozási osztály variánscsoportjában az I. hangsúlyozási osztály fő terminusait tartalmazó variánssorok dominálnak. Néhány sorban az I. hangsúlyozási osztály fő normatív terminusai szerepelnek, pl.: čérpė (1) Brb, Vdn – čerp (4) Ds, Lkš; kmša „a pajta, amelyen keresztül szénát vagy szalmát tömnek az istálló tetejébe, mennyezetébe vagy falába“ (1) Lkš, Gs – kimš (4) Gs, Grš. Néhány változatsorban nem elsődleges, normatív III. vagy IV. hangsúlyozási típusú terminusok szerepelnek, például: skrda (1) DūnŽ, Slnt, Krš, Šv, Pls – skard (4) Jš; vrža (1) Rg, Škn, Varn, Pc – varž (3) Slm, (4) Sdk. Egy sort nem normatív terminusok alkotnak. Ezek a mai nyelv szavának változatai: pant „az épület szarufáit, tetőgerendáit összekötő keresztgerenda“ (4) Vkš, Lc – pnta (1) Mžk – pntas (1) DŽ6. E csoport felét idegen szavakat tartalmazó sorok alkotják, például: blka (ném. Blech, fehéror. бляха, lengy. blacha) „bádog“ (1) Slnt, Gršl, Grg, Yl – blėk (2) Kp, Užp; grda (orosz гряда, lett grēds) „a régi parasztház egyik, a falak mentén belül elhelyezkedő rúdja, amelyen fát vagy egyebet szárítottak“ (1) Rdm, Vs, Lš – grėd (2) Ds, Jnš, (4) Švnč, Dglš, Tvr, Trgn; liūdė (vok. ž. lode) „függőón” (1) Kv, Bržr, Šk – liūd (4) Skr; staini (brus. стайня) „lóistálló, istálló” (4) LKA I 51 (Žml, Škn, Rz, Klov, Krs, Pc, Čk, Krk, Trs, Vdš, Lb), Mžš, Pkr, Rd, Kp, Antš – stinia (1) LKA I 51 (Rš, Pb), Trak; šiópa (l. szopa) „fészer, tetőszín” (1) BM 69 (Žb) – šiop (4) KzR; vopn „mész” (2) Pns, Žl, (4) Alv, Ds, Kp – vópna (1) DrskŽ, Srj. 116 Robertas Stunžinas | A népi építészeti terminusok változatai... A ritkábban fordultak elő. A II. és III. hangsúlyozási típus változatainak csoportjában a sorok a pagrinpadagtė „fedél, tető alatti hely” (2) Km, Ut, diniais norminiais ir visais nenorminiais nariais yra beveik po lygiai, pvz.: DŽ6 – padangt (3b) Ad; priemen (3a) Ldk, Ign, Plš, Vl, Mrj, Brš, Ktk, Mšg, DŽ6 – priemnė (2) Jž; stavars (3b) Mrc, Krok, Rud, Drsk, DŽ6 – stavãris (2) Trgn, Sdk, Mlt, Krd, Lkm; padangšt (3b) Trgn – padagštė (2) Ktk – padagtė (2) DŽ6; papavitis (2) Dv – papaviets (34b) Nč, Rod, Vrn; triobėss (3a) Rmš – triobsis (2) Grnk, Šk – trobess (3a) DŽ6; pagrdai (hibr.) (2) Vrb, Mrj – pagrėda (3b) Klvr. A II. és IV. hangsúlyozási típus változatainak csoportjában túlsúlyban vannak azok a változatsorok, amelyekben a II. hangsúlyozási típus fő normatív terminusai szerepelnek; csaknem feleannyi olyan terminus van, amelynek fő normatív terminusai a IV. hangsúlyozási típusba tartoznak, például: aksnis (2) Krtn – alksns (4) K. Būg (Dv, Lz); kklis (2) – kokls (4) Up; kūlis (2) Prk – kūls (4) Pp, Krkl, Lž; kūtė (2) Slnt – kūt (4) Pp, Krš; mūris (2) Dr – mūrs (4) Šv, KlvrŽ; žigris (2) Jn (Kv) – žiogrs (4) Eig; kapls (4) Užv – kãplis (2) Pln; basls (4) Nj, Jnšk – bãslis (2) Krč; kūl (4) Ds, Nmn, Ds, Ll – kūlė (2) Tl; spyrs (4) LKA I 97 (Pnm, Šmn, Alvt), LKA I 131 (Gd) – spris (2) DūnŽ, LKA I 131 (Pnm, Šlv, Vlkj), Škn. Jelentős részt alkotnak a nem normatív tagokat tartalmazó változatsorok, például: spyriùs (4) Krns, Rs, Dkš – sprius (2) Up – spyrs (4) DŽ6; traknia (4) Sv, Ldk, Upn, Gdl, Ėr, Upt, Kvr, Vb, Grž – trãkniai (2) DrskŽ – trãknys (4) DŽ6; ant (4) Kp, Antš – atė (2) Klp – atis DŽ6; dablis (2) Btr – dambls (4) Rmš – dembls (4) DŽ6; strikuliai (2) Mrk – strikuolia (4) Lzd; stūrs (4) Kvt, Ob – stūris (2) Rk. A csoport jelentős részét az idegen szavak változatainak sorai alkotják, pl.: stanė (brus. стайня) „lóistálló” (2) LKA I 51 (Up), Škt, Krš, Lk, Grd, Tt, Vdk – stain (4) LKA I 51 (Pc), Bsg; šiuba (brus. шыба) „ablakkeretek” (4) Šn, Ldvn, Rmš, Kt, KzR – šiùbai (2) Ser, Skrd; švèlius (vok. Schwelle) „falgerenda, rönk” (2) Sn, Ūd, Ldvn, Dkš, Pns – šveliùs (4) Lp; švels „falgerenda, rönk” (4) Brš, Lkš, Jrb – švlis (2) Pgg; švelia (vok. Schwelle) „az épület alsó koszorúja” (4) LKA I 36 (Lkš, Snt, Br), Lkč, Čb, Skr – švliai (2) Ūd; švėls (vok. Schwelle) „az épület oszlopa” (4) Pg – švlis (2) Dj. A rögzített hangsúlyú paradigmák terminusváltozatainak esetei viszonylag ritkák. Az I. hangsúlyozási típus változatainak csoportját a mai nyelvben nem használatos terminusok alkotják, pl.: antrãmedis (1) Vj – atramedis (1) Ds; ãtbraila „atpjautas gabalas“ (1) Slnt – atbrila (1) Rdm; pakltė (1) Gl, Ds – pãklėtė (1) Slnt, Šts. Néhány sor nem használatos hibrideket tartalmaz, pl.: pablkė (1) Grš – pãbalkė változó hangsúlyú paradigmák terminusainak variálódási esetei négyszer Terminologija | 2008 | 15 117 (1) Vrn; vištinčia (1) LKA I 52, Vgr, Prk, Rsn, Pnd, Klp – vštinyčia (1) Grš, Plv, Mrj, Jz, Rk Vdšk, Rgv. Az azonos hangsúlyhelyű hanglejtési változatok a hangsúlyozási változatok viszonylag kis részét alkotják. Ebben a csoportban azok a változatsorok dominálnak, amelyek fő terminusaiban azonos hangsúlyhelyű ereszkedő hanglejtés található. A norma szempontjából látható, hogy a változatsorok nagyobb része az alapvető normatív terminusokkal szerepel, pl.: atpamatis (1) Skr – ntpamatis (1) Šll, Up; pakriatė „mennyezet a szikrák visszatartására“ (2) Dov, Slnt, Grg – pakriutė (1) Als, Kin; pastógė (1) Nm, Jnš – pastgė (2) Grš, Gs; pjalas (4) Mrk – pjulas (3) Vlkv, Kp; smagas (4) Pžrl – smigas (3) Ak, Mrs, Skr; šebérkštis (1) Nj – šebekštis (2) Pbr; žigės „két összekötött rúd egy rönk vagy magas oszlop felállításához“ (2) Ms – žrgės (1) Nmn; žvras (2) Kl, (4) Varn, Krž – žvras (3) Škt. Viena variantų eilutė yra su nepagrindiniu norminiu terminu: trsienis (1) LKA I 57 (Btrm), Ig, Skd – trisinis (2) LKA I 57, Ms, Plng, Kl – trisenis (1) LKA I 57 (Ndz, Eiš, Azr), Rtn, Slm, Sn, Žrm, Nmj. Kitais atvejais variantų eilutes sudaro dabartinės kalbos žodžių variantai ir nevartojami terminai, pvz.: spadas „ramstis, paspara“ (4) Vlk – spndas (1) Lp – spand (4) DŽ6; stūmas „durų skląstis“ (2) LKA I 40 – stūmas (1) K. Būg (Ds) – stūm DŽ6; gnkas (2) An, Ds – gónkas (1) Sml; pakelanis (2) Al, Alv – pakelinis (1) Lš, Mrs, Al – pakelains (34b) Smn, Krok; pagaktis (1) Šts – prgaktys (3b) Šts, Štk. Nemažą dalį sudaro svetimybių variantų eilutės, pvz.: kartkas (l. tartak) „lentpjūvė“ (2) Pgr, Up, Lž – kartókas (1) Sk; stadas (vok. tarm. stall) „tvartas“ (2) Alvt, Slv, Vn, Rt, Bt, Kv, Varn, Užv, Trk, Žr, Prk, LKA I 50 (Trg) – stldas (1) LKA I 50 (Lkv, Šlu, Pgg); stadis (vok. tarm. stall) „tvartas“ (2) LKA I 50, Tl, Kltn, Kv, Rsn – stldis (1) LKA I 50 (Dov, Nd); stalenė „staliaus dirbtuvė“ (2) Jon, Grdž, Žml, Lkv, Plt – stalérnė (1) Pšl, Vkš; tartkas (l. tartak) „lentpjūvė“ (2) Dr, End, Slnt, Rs, Žg, Šmk, Skr, Lkč, Kdl, Lel, Ds, Jdr, Azr – tartókas (1) Rtr – tatokas (3b) Smn, Btrm; trepelis (nlt. ?) „stogo paaukštinimas ant stulpelių“ (1) Šlu, Prk, Brs, Lž, Krp, Trg – trémpelis (1) Up, Lkv; vikelis (vok. Winkel) „kampainis“ (1) Kv – vnkelis (1) Antz, Akm, Dkk, Šd. A hangsúly helye szerinti azonos hanglejtési változatok csoportjában lényegesen kisebb részt alkotnak azok a változatsorok, amelyekben főszóként akut hanglejtésű terminusok szerepelnek. A sorok többségében fő normatív terminusok szerepelnek, például: čérpė (1) Brb, Vdn – čepė (2) Rs, Kt, Rdm, Lp, Lel, Šln, Dkš; nmpusė 118 Robertas Stunžinas | Variantiniai statybos liaudies terminai... (1) Šl, Pkr, Rm – összekötő gerenda“ (1) Rš – pemetė (1) Ėr; rntas (1) Dv, Šl – ratas (2) Jnš; rmai (1) Žln – rmai (2) LKT 81 (Bdr); stódainis „deszka vagy cövek karókerítés készítéséhez“ (1) Lž, Lc – stdainis (1) LKA I 60 (Lž); tnkas (1) Pst, Kp – tikas (4) Pv, Gs; žnplės (1) Kv, Vvr, Snt, Pln – žnplės (4) Rdš. Néhány sort a mai nyelvben nem használatos terminusok alkotnak, például: palùndai „a csűr oldalsó mennyezete“ (1) Lp, Vs, Pns, Sn – paludai (2) Šn; sienólis „falgerenda“ (1) Tvr – sienlis (2) Dsn, Lz. Jelentős részt tesznek ki az idegen szavakat és a nem használatos hibrideket tartalmazó sorok, pl.: blkis (ném. Balken) „gerenda, vastag rönk” (1) Krč, Gs – bakis (2) Pp, Kv, Grg; dùršliokas (lengy. durszlak) „vasban lyuk ütésére szolgáló eszköz” (1) Sn – dušliokas (1) Kal; kntas (lengy. kant) „él” (1) Nmn, Lš – katas (2) Ds; liūkas (ném. Lücke) „az istálló tetején lévő nyílás a takarmány berakodására” (1) Alk – liūkas (2, 4) Brt, Mrj; mùrlotas (lengy. murɫat) „a téglafalú épület falán lévő gerendakoszorú, amelyre a szarufákat helyezik” (1) Nm, Smn, Kp – mulotas (1) Kč; pečiùrkė (lengy. pieczurka) „bemélyedés, a kemence oldalán vagy homlokzatán lévő lyuk apró tárgyak elhelyezésére” (1) Lp, KzR – pečiukė (2) Plv, Mrj, Dkš; sklepéinė (fehérorosz скляпенне, lengy. sklepienie) „ívelt boltozat (rendszerint kemencéé)” (1) LKA I 43 (Al, Dv, Btr, Kpč) – sklepenė (2) LKA I 43 (Eiš), Dv; klkpečius (hibr.) „mészégető kemence” (1) Skr – kakpečius (1) Pgr; trmbalkis (hibr.) „keresztirányú főgerenda“ (1) Btg, Sml – trabalkis (1) Skr, Šlv, Vdk, Erž; virlnė (hibr.) „különálló konyhaépület“ (1) Trs – viranė (2) Šd. Fonetikai változatok. A fonetikai változatok száma háromszor kisebb, mint a hangsúlyozási változatoké. A fonetikai változatok csoportját olyan terminusok alkotják, amelyek a tő vagy az affixumok fonetikai mennyiségi és minőségi eltéréseivel, illetve egyéb fonetikai (magánhangzók vagy mássalhangzók betoldásával vagy elhagyásával kapcsolatos) sajátosságokkal rendelkeznek. Mennyiségi magánhangzó-eltéréseket mutató változatok. Ezt a kis csoportot a hosszú és rövid magánhangzókat, valamint az ilyen, kettőshangzókat és vegyes diftongusokat alkotó magánhangzókat érintő eltérésekkel rendelkező változatok alkotják. Ebben a csoportban a változatsorokat leggyakrabban a köznyelvi normáknak megfelelő terminusok és magánhangzónyújtási sajátosságokkal rendelkező változatok alkotják, pl.: kljus (2) Ut – kljus (2) J (Ds); kùkis „kalapács“ (2) Ndz, Mrk – kūkis Užg; paužls „a főzőkémény mennyezet alatti része“ (3b) Ms, Slnt, Trš, Ggr – paūžlis (1) Škn, KlvrŽ; pjùvenos (1) Plk, Grd – pjūvenos (1) Mrj; tlius „tetőfedéshez használt vízhatlan, kátrányozott karton“ (2) Prn – tlius (2) Č; triùšis „közönséges nád“ (2) Prk, Pgg, Smln, LKT 165 (Ktč), Rsn – triūšis (2) Prk; užlaidins „előreugró eresz“ napusė (1) Žg, Sk – nampus (3b) Škn; pérmetė „valamit keresztirányban Terminologija | 2008 | 15 119 (34b) Brb, Vlkj – ūžlaidins (34a) Š (Vrn); užlaidnis „užleista pastogė“ (2) – ūž laidinis (1). Nemažą dalį sudaro eilutės su svetimybėmis, pvz.: balsas (l. balas, brus. баляс) „statinis“ (2) Pšl, Pbr – balèsas (2) Grž; brùsas (l. brus, brus. брус) „rąstagalys, keturkampis rąstas“ (2) Lkm – brsas (2) Jž; dlė (vok. tarm. dil, dille) „stora lenta, grįstas“ (2) Škn, Rs – dlė (2) Rd; kãkalis (vok. Kachel) „krosnis“ (1) Br, kkalis (1) Prn; mūrliotas (l. murɫat) (1) Pln, Up, Tl, Tv – muliotas (1) Brs, Kv, Mžk, Lž; mūrlotas (l. murɫat) „sienojų vainikas ant mūrinio pastato sienų gegnėms sudėti, gegninis“ (1) Jnšk, Sn, Grž, Pns, (3a) Žal – mùrlotas (1) Nm, Kp, Pjv, mulotas (1) Kč; stinia (brus. стайня) „arklių tvartas“ (1) LKA I 266 – stóinia (1) LKA I 266, Alv, Vp; tblis (l. tebel) „fúró“ (2) Šln – tèblis (2) Rd, Grz, Sml; tblius (l. tebel) (2) Rs, Šlv, Lkm, Krž – tèblius (2) Čk, Lp, Gdr, Krd, Sl, Kp, Kb; tnas (l. tyn, brus. тын) „építmény, sövény, rúd, bot“ (4) LKA I 62 (JnšM), Dbč, (2) LKA I 62 (Eiš) – tnas (4) LKA I 62 (Dv), LKA I 63 (Pls); zrūbas „házgerenda“ (2) LzŽ – zrùbas (2) Drsk, Pls. Minőségi magánhangzó-eltéréseket mutató változatok. Ezt a csoportot a magánhangzók sorés nyíltsági fokának, valamint a kettőshangzókat és vegyes diftongusokat alkotó magánhangzók eltéréseinek változatai alkotják. E csoport felét a köznyelvi normának megfelelő terminusok és minőségi magánhangzó-eltéréseket mutató változatok alkotják, pl.: bambls „a szalmatető széle, vége“ (4) Pg, Skrb, Slm, Klov, Kp, Rm, Vl – bembls (4) Skp; bambls „a tetőgerincre vagy a végére helyezett kis szalmacsomó, zimblys“ (4) Tt, Slm, Mrj, Ldnv – bembls (4) Km; gntas (2) Als, Škn – gutas (2) Ukm, Trgn, Dgl; kragas (4) Vlkv, Skdv – kregas (4) Al, Vlk, Jz, Grl, Alv, Trak, Pkn, Mrj, Šn, Vs, Srj; nãmas (4) Grž, Pb, Mrk, Pn, Skr – nùmas (4) Slnt, Šv, Pvn, Pj, Kv, Krtn, Pln; palpė (1) Mrj, Grš, Vv, Ldvn, Švn, Vrb, Dkš, Rz – pelpė (1) Aps, Dglš, Ign, Ml; pasterbls „a tetőnek az épület falával való találkozásáig terjedő része“ (3b) Šmn, Erž, Pg, Lel – pastarbls (3b) Šd, Kp, Anč; rmai (1) Žln, rmai (2) LKT 81 (Bdr) – rmai (2) Vkš, Sml, Krns, Ktk, LzP, Rmš, Srv, Žlb, Krš; rplės (2) Prk, Als, Jnšk, Dov, Sg, Grš, Dv, Grv, Yl – rãplės (2) LD 165 (Pmp, Krs), Mžš, Rdn; tarpùklėtis (1) Kp, Slm – terpùklėtis (1) Pn, Ds, Trgn, Krs; ùžkarpa (1) Prk, Užv – ùžkerpa (1) Grg. Nagy részét idegen szavak és nem használatos hibridek változatainak pvz.: advrija (sl.) „durų stakta“ (1) Pšl, Rz, Ob, Mrs, Pg, Lš, Švn, Ėr – sorai alkotják, edvrija (1) Čb, Krč; blkis (német Balken) „gerenda, vastag rönk” (1) Krč, Gs, bakis (2) Pp, Kv, Grg – blkis (2) Rm, Krč, Pšl; 126 Robertas Stunžinas | A népi építkezési terminusok változatai... Ps – fűrész“ (1) Jrb, Vlkv, Grz – štkžiogas (1) Šk; žiogspira (vok. Sägespäne) „fűrészpor, forgács“ (3a) Lk, Pln, End, žiógspirai (1) Ggr, Ms – žiógspiriai (1) Vkš. A -(i)us és -is végződések változatainak csoportjában néhány változatsor a fő normatív terminusokkal szerepel, pl.: dagtis „tető“ (2) Gdr, Trgn, Lkm, Rz, Arm, Ds, LTR (Pnd), Ob, Kp, Rk, Švd – dagčius (2) Skp, Km, Užp; blius (2) Krd, Dkš – blis (2) Grk, Pn; prikltis (2) Plv, Šn, Jrb – priklčius (2) Vlkv, Skr, Vdžg. klmeris (német Klammer, Valamivel több olyan sor található, amelyekben idegen szavak és nem használatos hibridek szerepelnek, például : dils (német nyelvjárási dil) „vastag deszka, burkolt” (4) Žg, Sk – dlius (2) Vlk, Prng; kardilius (lengyel kardel) „a szarufák léce” (2) Dkš, Mrj, Ldnv – kardilis (2) Ūd, Krok; pùspečis „a kemence mellé falazott pad“ (1) Vvs, Vdš, Užp, Dkšt, Bgs – pùspečius (1) Ad, Pbs; senpečis „krosnies šildoma sienelė“ (1) Skdv, Pvn, Vdk – senpečius (1) DūnŽ, Krž, Užv. Az -as és -(i)us végződésváltozatok csoportját olyan sorok alkotják, amelyekben az -as végződésű alapvető terminusok szerepelnek. Többnyire a mai nyelvi normáknak megfelelő terminusok ezek, pl.: jujas (1) Pln, Kl, Krt, Als, Trgn, Tvr, Grg, Ds – jujus (1) Rk, Dkk, Ds, Jž; stógas (1, 3) Dt, SD 38, Sut, LKA I 266 – stogùs (3) LD 253 (Brž), LKA I 266, Krs, Slm, Ps; turklas (2) Grš, Skr – turklius (2) Ms, Yl. Egy sort nem használatos hibridek alkotnak: pečiavstas „a döngölt kemence rönkökből készült fa alapja“ (1) Ssk, Ldk, Sv, Žl – pečiavsčius (1) Ant, Ktk, Klt, Krd. Az -is és -ė, -(i)us és -ys, valamint az -as és -ys végződésváltozatok sorai egyediek, pl.: krósnis (1) Skp, Brž, Km, Rm, Brsl, Trgn, Pnd, Paį, Vžns – krósnė (1) An, Yl, Trak; svarls (4) Š (Skp), Ln, Sml – svalas (4) J.Jabl. (Pšl), Kp. Egy sort a következő idegen elemek alkotnak: dlius (német nyj. dille) „vastag deszka“ (2) Vlk, Prng – dils (4) Sv, Ob. A morfológiai változatok külön csoportját a szóképzési változatok alkotják. A litván nyelvészetben szokás a képzők változatairól beszélni. V. Urbutis szerint a képzők változatai ugyanazon képzőnek a flektálástól független alaki változatai (Urbutis 1978: 214). Ebben a tanulmányban szóképzési változatoknak azokat a terminusokat tekintjük, amelyek variáns szóképző affixumokkal (előtagokkal, képzőkkel) jöttek létre, valamint a variáns affixumokat tartalmazó terminusokat. Itt variáns szóképző affixumoknak mindenekelőtt a köznyelvi és nyelvjárási affixumok variálódásának eseteit tekintjük. Szóképzési változatoknak tekintjük azokat az eseteket is, amikor a származékok prepečkas (1) Ldk, Jz, Auk, Žln, Btr, Užg; štkžiogis (vok. Säge) „egykézi Terminológia | 2008 | 15 127 képzésük és jelentésük alapján hasonlítanak egymáshoz. A képzési változatok közé tartoznak az olyan összetett szavak is, amelyek tagjainak összekapcsolásában különbségek vannak. nyi. Pagal darybos tipą darybinių variantų grupelėje vyrauja priešdėlių vediLényegesen kevesebb esetben találtunk képzővel képzett szavak változatait, kis részarányt alkotnak a változatos összetett szavak. A képző előtagok képzési változatai. A vizsgált forrásban csak a nyelvjárási előtagok változatainak eseteit sikerült megállapítani. Ebben a csoportban a legnagyobb részt a prie-, priešés uželőtagok, valamint azok nyelvjárási változatainak váltakozási esetei alkotják. Más előtagok változatainak esetei viszonylag ritkák. A prie-, priešelőtaggal és azok változataival képzett származékok. Ebben a csoportban a változatos prie-, pry- (vö. LKG 1965: 428), valamint prieš-, pryšelőtagokkal képzett származékok alkotják a többséget, pl.: pregonkis (1) MPs, Nj – prgonkis (1) Mžk, Ms, Trš, Klm, Rs, Erž; prepirtis (1) Lnkv, Pš, Žg, Jnš – prpirtis (1) Vkš, Šts, Ms; preškaktis (1) Rm – prškaktis (1) Lk. Egy sort hibridek alkotnak: prelotė „a szalma leszorítására szolgáló léc“ (1) Vl – prlotė (1) Šts. Néhány további esetet is találtunk a prieelőtag és változatainak váltakozására, pl.: preklėtis (1) Grv, Vj, Bsg – prikltis (2) M, Vlkv, Skr, Vdžg, Žal, Grš, Gl, Čk; priežed (3a) Rmš, Št – pryžed (3a) Grš, Plv, Jnš, Dkš, Kt, Ldvn, Šn, prižed (3b) Ar, Bsg, Srv. Az uželőtaggal és annak változataival képzett származékok. Ebbe a csoportba tartoznak a nyelvjárási užu-, ažuelőtagok, valamint az ūžvarijavimas esetei, pl.: užùgardė (1) LKA I 55 (Žb), Brž, Slm, Vb – ažùgardė (1) Pnd, Kp; užùjaujis (1) Pl – ažùjaujis (1) Grv, Ds, Užp; užùšalė (1) Slm, LTR (Pmp) – ažùšalė (1) Kp, Ds; ùžlaidas (3b) DūnŽ, Jz, Gs – ūžlaidas (1) Prn, Skr, Slv, Mrj, Jrb, Alk, Erž. Más előtagokkal és azok változataival képzett származékok, pl.: pãpavietis (1) Mrs, papavitis (2) Dv – pópavietis (1) Pv; atpjov (3b) Rm – atãpjova (1) Ds; sspara (1) Ktk, Km, Vrn, KzR, Dbč, Vs, sąspar (3a) Klt, KzR „az épület sarka, ahol a gerendákat egymásba illesztik“ (1) Ign, Ob, Ant, Br, Vlk – sspara (1) Dkš. A képzők változatai. A képzői toldalékváltozatok csoportját a nyelvjárási vagy azonos jelentésű toldalékokkal alkotott terminusok képezik. Ebben a változatcsoportban a -ininkas, -(i)nyčia, -yčia, -uolis toldalékok, valamint e toldalékok változatainak képzett szavai dominálnak. Az -ininkas toldalékkal és változataival képzett szavak. A legnagyobb csoportot a többfunkciós -ininkas toldalékkal, valamint változataival: -inykas, -(n)ykas (lásd LKG 1965: 403), -ninkas (lásd LKG 1965: 342) képzett szavak alkotják, pl.: mūrininkas (1) Skr, Vkš – mūrinykas Kp – mūrninkas LTR (Pkr) – mūrnykas Dbk, Ds, Mps; vštininkas (1) LKA I 52, Pjv, Rdm, Pv, Žvr, Smln, Brs – vštinykas Nmč, LKT 381 (Vs), Alv, KzR. 128 Robertas Stunžinas | Variantiniai statybos liaudies terminai... Jelentős kaladnikas „fészer, eresz alatti hely, szín” (2) Vdk, Up – kaladnkas (2) Žmt, Stk, Pv, Jz, Vdšk, Ldk, St, Ssk, Glv, Brb; kaladnikas „kerítés készítésére szolgáló ág, karó” (2) Grk, Šlv – kaladnkas (2) Krk, Bsg, Šln, Klov, Sml; kaladnikas „rönkfa kerítés“ (2) Šlv – kaladnkas (2) Klov, Sml. Más képzős képzett szavak és azok változatai. A -idė, -ymas, -imas, -esys, -ėsys, -ūlis, -ulis, -ra, -ara, -elė, -alė, -yčia, -(i)nyčia variáns képzőkkel alkotott származékok egyedi előfordulásúak, pl.: daildė (2) Grž – daildė (2) Vlkv; vištdė (2) LKA I 52, Lš, Brš – vištdė (2) LKA I 52, Vlk; gréndymas (1, 3a) Smn, Skrd, Vrn, Kt, Mrs, Pns, Dkš – gréndimas (1) Dg; trobess (3a) DrskŽ, Kv, Slnt, Rsn – trobėss (3a) Užg, DrskŽ, Dg; krivūliai „ívelt rudak a szekér kormányzásához, a kétkerekű szekér hátsó tengelyéhez vagy a szánkóhoz erősítve (hosszú rönkök, gerendák szállításakor); a gerendák szállítására szolgáló kétkerekű szekér hátsó része vagy a szánkó; hosszú rönkök (gerendák) szállítására szolgáló szekér“ (2) Lp – krivùliai (2) Kp, Kb, Vs, Dbč, Mrc; skiedr (3), (4) Lp, LKT 179 (Jrb), LTR (Plv) – skiedar (3a) Prl, Dbč, Vlk. A csoport jelentős részét nem használatos hibridek alkotják, pl.: pečel „a pad magasságú vagy annál magasabb, fűthető falazott padka, illetve a döngölt kemence falához ülés vagy fekvés céljából rögzített deszka“ (3b) Brž, Šd, Všk, Pšl – pečal (3b) Šln, LMD (Šlv); pltnyčia (nlt.) „téglából készült“ (1) Slm, Dov, Plv, Dj – pltninčė Als; žardinčia „falak nélküli épület a len szárítására“ (1) Ms, Tv, Brs – žar di nnčia (1) Kl, Pln. Az összetett szavak változatainak csoportját az összekötő magánhangzóval és anélkül álló összetett terminusok alkotják. Többségben vannak az összekötő magánhangzóval álló alapvető összetett terminusokat tartalmazó sorok. Pagrindiniai variantai dažniausiai yra norminiai terminai, pvz.: bandódaržis (1) Kv, Als, Užv, Štk, Kl, Vkš – bandãdaržis (1) Lž; kialiatvartis (1) Vrn, Drsk, Lzd, Švnč, Dkš – kialtvartis (1) Ilg, Erž, LMD (Rs); trobãvietė (1) Smn, Všt, Grdž, Vv – tróbvietė (1) DūnŽ, Žlp, Vn, Užv; dindaržis (1) Pš, Grk, Rd, Tt, Bsg, Rm – dienãdaržis (1) Sdk; duonkep (3a) Švnč – duonakep (34a) JnšM, Kkl, Slk, Ds; lentgals (3b) Ds, Brs, Dkš – lentagals (34b) Skdt, Vlk, Ds; plytgals (3b) Mrj – plytagals (34b) Ds, Lkm, Dgl. A tőszó-összetételek változatai közé kell sorolni a -yčia hibrid képzővel képzett származékok sorát is, amelyek alapszavai a kapcsolóhangzók tekintetében különbségeket mutatnak, pl.: langeveryči (2) Slk, Ut, Ktk, Dgl, Mlt – langverčia (1) Slk. Vegyes változatok. A morfológiai változatok csoportjában külön is megemlítendők a terminusok variálódásának vegyes esetei. Ezek morfológiai számváltozatok, részt alkotnak a jövevényszavak és a nem ajánlott hibridek változatsorai, pl.: Terminologija | 2008 | 15 129 amelyek fonetikai különbségeket is tartalmaznak, pl.: zùzeliai „gargažė“ (1) Erž, Skr – žiùželis (1) Prng. KÖVETKEZTETÉSEK A variáns terminusok olyan terminusok, amelyek a nyelvi eszközök olyan formális különbségeit mutatják, amelyek nem sértik a tartalmi egységet, és nem idéznek elő szemantikai változásokat. A Lietuvių kalbos žodyne talált népi építészeti terminusok variálódási eseteit a variálódó nyelvi eszközök és a mai nyelv szempontjából elemezve megállapítható, hogy a változatok száma jelentős és sokféle. A legnagyobb részt a hangsúlyozási és fonetikai változatok alkotják. A hangsúlyozási változatok csoportját főként a hangsúly eltérő helyének változatai alkotják, ugyanazon hangsúlyhely intonációs változatai pedig jóval ritkábbak. A hangsúlyozási változatok jelentős részét a főbb normatív terminusokkal alkotott változatsorok teszik ki. A nem normatív terminusokat tartalmazó változatsorokat a mai nyelv szavaiban előforduló változatok, illetve a mai nyelvben nem használatos terminusok alkotják. A hangsúlyozási változatsorok jelentős részét idegen szavak és nem használandó hibridek alkotják. A fonetikai változatok csoportját főként a mai nyelv normáinak megfelelő terminusok, valamint a magánhangzók mennyiségi és minőségi különbségeit mutató nyelvjárási változatok alkotják. Jóval ritkábbak a mássalhangzók különbségeit mutató változatok. A morfológiai változatok csoportjában, amelyet a közös tövű, jelentésükben azonos, de a toldalékok és a képző affixumok különbségeivel, valamint a morfológiai kategóriák változataival rendelkező terminusok alkotnak, a nem kategóriájának változatait tartalmazó terminusok vannak túlsúlyban, a szám kategóriájának variálódási esetei ritkák. A végződésváltozatok csoportjában az -ė és -(i)a, valamint az -as és -ys végződésű terminusok vannak túlsúlyban. A képzett változatok csoportjában többségben vannak a prie-, prieš-, uželőtagok és azok nyelvjárási változatainak származékai, valamint az -ininkas képző és változatainak származékai. Az építőipar népi terminológiája nem minden tekintetben nyerte el végleges normatív formáját. Az építőipar népi terminusai variálódásának egyes esetei bekerültek a mai nyelvbe. IRODALOM ÉS FORRÁSOK DŽ6 2006: A mai litván nyelv szótára (3. elektronikus kiadás), Vilnius. Klimavičius J. 1996: A népi terminológiától a tudományos terminológiáig. – Terminológia 3, 4–25. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius. LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas, www.lkz.lt), Vilnius. Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius. Župerka K. 1983: Lietuvių kalbos stilistika, Vilnius. Ахманова О. 2005: Словарьлингвистическихтерминов, Москва. 130 Robertas Stunžinas | Гринев С. 1993: Введениевтерминоведение, Москва. КРусР 2003: Культурарусскойречи.Энциклопедическийсловарь-справочник, Москва. Сложеникина Ю. 2005: Термин:семантическое,формальное,функциональноеварьирование, Москва. Татаринов В. 2006: Общеетерминоведение.Энциклопедическийсловарь, Москва. A LITVÁN SZÓTÁRBAN SZEREPLŐ ÉPÍTŐIPARI VÁLTOZATOS NÉPI TERMINUSOK Ez a tanulmány a Lietuvių kalbos žodynas (Litván szótár) elektronikus változatában (Vilnius, 2005) szereplő változatos népi építőipari terminusokkal foglalkozik. Megfigyelték, hogy a változatok többsége kiejtési változat – hangsúlyozási és fonetikai változat. A hangsúlyozási változatok csoportja főként olyan változatokból áll, amelyekben a hangsúly eltérő helyen van, például: donkepis– duonkeps (kenyérsütő kemence). Az azonos hangsúlyhelyű, de eltérő intonációjú változatok számottevően ritkábbak, például: atpamatis – ntpamatis (az alapok körüli kiemelkedés). A hangsúlyozási változatok jelentős része normatív terminusok változata, például: grvilka – garvilk (gőzcsatorna). A nem normatív terminusok változatai a modern nyelv szavainak vagy a modern nyelvben nem használt terminusoknak a változatai, például: ãpušė – apuš (asp). A változatok jelentős hányada barbarizmus és hibrid, például: ãkselis – aksels (aprított szalma). A fonetikai változatok csoportja főként a modern litván nyelv normáival összhangban álló terminusokból, valamint a magánhangzók mennyiségi és minőségi különbségeivel rendelkező változatokból áll, például: kljus – kljus (ragasztó). A morfológiai változatok csoportját az azonos tövű és jelentésű, de a flexiós és képzőaffixumokban, valamint a morfológiai kategóriákban eltérést mutató terminusok alkotják. Ebben a csoportban a nemi különbséget mutató terminusok (palubs – palub) (a mennyezet alatti hely) vannak túlsúlyban, valamint a számbeli különbséget mutató terminusok (drobnos – drobyn) (létra) meglehetősen ritkák. A különböző inflexiós toldalékokkal rendelkező variáns terminusok csoportjában a terminusok többségének inflexiós végződése -ė és -(i)a (priemen – priemeni) (előcsarnok), valamint -as és -is (sienójas – sienójis) (rönk). A szóképzési variánsok csoportjában a terminusok többsége prie-, priešés uželőtaggal, illetve ezek nyelvjárási variánsaival képzett származékszó, például (pregonkis – prgonkis (veranda), preškaktis – prškaktis (kályha elülső része), užùgardė – ažùgardė (kaszáló)), valamint az -ininkas képzővel és annak variánsaival képzett származékszó (mūrininkas – mūrinykas) (kőműves). Beérkezett: 2008-12-11 Robertas Stunžinas A Litván Nyelv Intézete P. Vileišio g. 5, LT–10308 E-mail: [email protected] Változatos népi építőipari terminusok...