Белорусская и литовская терминографии: сравнительный аспект

A belarusz és a litván terminográfia: összehasonlító aspektus VJACSESZLAV SCSÉRĠBIN A Belarusz Nemzeti Tudományos Akadémiájának Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete A hirtelen társadalmi változások időszakaiban, amelyeket mindenkor a világnézeti alapok, a naiv és a tudományos világkép, sőt a régóta kialakult diszciplináris paradigmák (köztük a nyelvészeti paradigma) gyors változása kísér, az átmeneti időszakot átélő országok kutatóiban erős módszertani igény támad arra, hogy kutatásaikban a gyakorlatban már bevált, megszilárdult tudományos ismeretekre támaszkodjanak. Éppen az idő és a nemzetközi tudományos gyakorlat próbáját kiállt ismeretekre való támaszkodás (ezeket olykor nemzetközi tudományos hagyománynak nevezik) teszi lehetővé a kutató számára, hogy ne pazarolja az élet által számára kijelölt időt és energiát valami „divatos”, de a választott tudományterület fejlődése szempontjából nem különösebben lényeges dologra. Az ilyen, a világ tudományos közössége által általánosan elismert tudás vagy nemzetközi tudományos hagyomány rendszerint több tíz, sőt több száz év alatt formálódik ki, különböző országok kutatógenerációinak munkája nyomán, akik arra törekednek, hogy az összegyűlt tudományos tapasztalat legértékesebb elemeit megőrizzék, és továbbadják utódaiknak. Az ilyen, általánosan elismert tudományos ismeretek feltárásának egyik formája a diszciplináris, államközi összehasonlító kutatás, valamint az összehasonlító tematikájú nemzetközi tudományos konferenciák, például az a konferencia, amelyet a Vilniusi Egyetem rendezett 2008 novemberében, és amely a litvánok és a szlávok nyelvei és kultúrái közötti kölcsönhatás kérdéseivel foglalkozott. Korábban már írtunk a Független Államok Közössége országaiban folytatott összehasonlító társadalomtudományok jelenlegi helyzetéről (Scserbin 2001), amelyek fejlődését akadályozza, hogy a posztszovjet korszakból máig fennmaradt a FÁK-országok társadalom- és bölcsészettudományainak elkülönülése a tudományos szempontból legfejlettebb országok társadalomtudományaitól Terminologija | 2008 | 15 43 A FÁK országainak társadalomtudományai így elkülönülnek a világ tudományos szempontból legfejlettebb országainak társadalomtudományaitól, ezért a világ társadalom- és bölcsészettudományi gondolkodásának eredményei és kutatási eredményei nem mind hozzáférhetők összehasonlító vizsgálat céljára a FÁK országaiban. A FÁK-országok társadalom- és bölcsészettudományainak elkülönülését fenntartó pszichológiai okokat a neves belarusz filozófus, A. A. Mihajlov akadémikus tárta fel: „…közelmúltbeli történelmünkben a humanitárius ismeretek tartalma hosszú időn át az ellenséges szembenállás és a szakmai közösség életét meghatározó folyamatoktól való radikális elszakadás légkörében alakult. Ebben az értelemben olyan állapotú humán tudományokat örököltünk, amelyek valójában nem tekinthetők tudásnak… A humán tudományaink válságos állapotának leküzdéséhez vezető első és szükséges lépés az, hogy felszámoljuk magunkban a humán tudományok kutatásának legújabb irányzataival kapcsolatos, ma is fennálló tájékozatlanságot, amelyben élünk” (Mihajlov 2000: 415–416). Véleményünk szerint a külföldi társadalom- és bölcsészettudományok fejlődésének legújabb irányzatairól alkotott megfelelő kép kialakítását leginkább az államközi összehasonlító kutatások segítik, amelyek e tudományok történetéről és jelenlegi állapotáról hozzáférhető hazai és külföldi adatokat használnak fel. E következtetés mellett szól az államközi összehasonlító kutatások gazdag tapasztalata, amely Nyugat-Európa országaiban és Észak-Amerikában halmozódott fel. Ezekben az országokban az összehasonlító tudományok (vagy összehasonlító társadalomtudomány) a XX. század eleje óta aktívan fejlődnek: a) rendszeresen rendeznek nemzetközi kongresszusokat az összehasonlító jogtudomány, az összehasonlító irodalomtudomány, a filozófiai komparatisztika (hawaii konferenciák), az összehasonlító kultúratudomány, a nyelvészet, a történetírás, a szociológia és más társadalom- és bölcsészettudományok témakörében; b) különféle komparatisztikai profilú egyetemi tanszékek és intézetek, valamint humán tudományokkal foglalkozó komparatisták közösségi társulásai jönnek létre (például már 1954-ben megalapították a Francia Összehasonlító Irodalomtudományi Társaságot); c) számos társadalom- és bölcsészettudományi komparatisztikai folyóirat jelenik meg: Összehasonlító jog (Párizs), Negyedéves folyóirat a komparatív filozófiáról (Hawaii), Összehasonlító politikai tanulmányok (Kalifornia), Nemzetközi 44 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминографии:… összehasonlító szociológiai folyóirat (Leiden), Összehasonlító közgazdasági folyóirat (San Diego), Összehasonlító pszichológiai folyóirat és mások. Kétségtelen, hogy az összehasonlító megközelítés alkalmazása a világ különböző országaiban folytatott terminográfiai gyakorlat tanulmányozása során is felbecsülhetetlen haszonnal járhat, mivel az egyes országok nemzeti terminográfiái közötti mennyiségi és minőségi különbségeket olykor nem annyira az adott országok terminológiai és terminográfiai elméletének állapota és fejlettségi szintje, mint inkább a nemzeti tudomány szervezeti struktúrájának mérete, személyi állománya, pénzügyi és információs ellátottsága, a nemzeti tudományos hagyományok, az elismert tudományos iskolák és hasonló, nyelven kívüli körülmények magyarázzák. Ahhoz azonban, hogy a terminográfia területén végzett államközi összehasonlító kutatások pozitív eredményt hozzanak, megfontoltan kell kiválasztani az ilyen összehasonlítások szűkebb diszciplináris kritériumait, és megfelelően meg kell indokolni az államközi összehasonlító kutatások céljait és okait. A nyugat-európai komparatisztika tapasztalatainak megismerése többek között azt mutatta, hogy „a sajátos államközi összehasonlításoknak két fő oka van. Az egyik különféle magyarázó hipotézisek empirikus tesztelésével függ össze, amelyek állítólag túllépnek az országhatárokon... A sajátos államközi összehasonlítások szükségességének másik oka az, amit leginkább bizonyító erejű magyarázatnak nevezhetünk. Az ilyen elemzés központi feladata valamely ország sajátosságainak mélyreható megértése azáltal, hogy tapasztalatait más államok tapasztalataival vetjük össze” (Sanders 1995: 32). Attól függően, hogy az államközi összehasonlító kutatás során milyen elméleti célokat (hipotézis, elmélet stb. ellenőrzése) vagy gyakorlati célokat (például az országban végzett terminográfiai munka hatékonyságának meghatározása) tűznek ki, változik az alkalmazott módszerek és kritériumok megválasztása. A belarusz és a litván terminográfia összehasonlító vizsgálata során tisztán gyakorlati célt tűztünk ki – meghatá- Terminologija | 2008 | 15 45 eldönteni, hogy a két említett nemzeti terminográfia közül melyik fejlődik dinamikusabban és eredményesebben. A kitűzött célnak megfelelően a kutatás következő jellemzőit választottuk ki: a) a belarusz és a litván adatok páronkénti összehasonlításának módszere (a két ország nemzeti terminográfiáinak fejlődése különböző aspektusairól), amelyeket valamely kritérium alapján válogattunk ki; b) maguk a kritériumok (mennyiségi, kronológiai, nyelvészeti, tipológiai, valamint a terminológiai szótárak szócikkállományának terjedelmére vonatkozó kritérium). A fent említett módszert és kritériumrendszert már kipróbáltuk egy korábban végzett, a belarusz és az ukrán terminográfia anyagán alapuló, országok közötti összehasonlító vizsgálat keretében (Щербин 2005). Az összehasonlító kutatás eredményei azt mutatták, hogy ez a módszer és kritériumrendszer jelentős heurisztikus potenciállal rendelkezik. Használatuk különösen azt tette lehetővé, hogy megállapítsuk: „az ukrán terminográfia gazdagabb a belarusznál a benne szereplő, különböző típusú szakszótárak összetételét, és ennek megfelelően az általuk képviselt terminográfiai irányzatok jegyzékét tekintve” (Щербин 2005: 30). Az ukrán terminográfusok fent említett eredményei „az ukrajnai terminográfiai munka jó szervezettségének köszönhetők” (uo.: 30), amelynek alapját a következők képezik: a) az ukrajnai Tudományos Terminológiai Állami Bizottság megléte; b) a terminológiai osztály megléte az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelvi Intézetében; c) az összukrán terminológusi kongresszusok rendszeres, kétévenkénti megrendezése, valamint anyagaik teljes terjedelmű publikálása, továbbá sok más olyan tényező, amely sajnálatos módon hiányzik a belarusz terminográfiai gyakorlatból. Ezért a belarusz és az ukrán terminográfia összehasonlító vizsgálata hozzájárult a hazai terminográfusok munkájában tapasztalható számos hiányosság feltárásához és kiküszöböléséhez. Hasonlóképpen minden okunk megvolt azt remélni, hogy a belarusz és a litván terminográfia összehasonlító vizsgálata is igen eredményes lesz, és lehetővé teszi, hogy a belarusz terminográfiai gyakorlatot a litván kollégáink eredményeinek figyelembevételével megfogalmazott megfelelő korrekciókkal egészítsük ki. A két említett nemzeti terminográfia ilyen összehasonlító vizsgálatát jelentős mértékben elősegítette a közelmúltban megjelent, kellően teljes bibliográfiai jegyzékek 46 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминографии:... Belarusz és Litvánia terminográfiájáról – két belarusz jegyzék (Чарняўская, Цыхун 2000; Кіпель, Саўка 2002) és egy litván jegyzék (Gaivenytė-Butler, Keinys, Noreikaitė 2008). Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy a belarusz és a litván bibliográfiai jegyzékek számos tekintetben különböznek egymástól: a) eltérő kronológiai időszakot ölel fel a bennük szereplő terminográfiai anyag (a két belarusz jegyzék együttesen a XIX. század közepétől 2002-ig bezárólag megjelent terminológiai szótárakról tartalmaz adatokat, míg a litván jegyzék az 1900 és 2005 között, azokat az éveket is beleértve, közzétett terminológiai szótárakról szolgáltat adatokat); b) szerkezeti felépítésük eltérő (a belarusz jegyzékekben a terminográfiai adatok betűrendben, vagyis a szerzők vezetékneve és a terminológiai szótárak címe szerinti ábécésorrendben szerepelnek, a litván jegyzékben pedig kronológiai sorrendben, azaz a terminológiai szótárak megjelenési éve szerint); c) a terminográfiai anyag közlésének eltérő elvei szolgáltak alapul: a legteljesebb belarusz jegyzék (Кіпель, Саўка 2002) nemcsak az önálló könyvként megjelent terminológiai szótárakról, hanem a könyvekbe és folyóiratcikkekbe illesztett terminológiai szótárakról is tartalmaz információkat. A másik belarusz jegyzék (Чарняўская, Цыхун 2000) és a litván jegyzék (Gaivenytė-Butler, Keinys, Noreikaitė 2008) csak az önálló könyvként megjelent terminológiai szótárak adatait tartalmazza; d) összeállítóik eltérően értelmezték a terminológiai szókincs határait (véleményünk szerint éppen ez magyarázza, hogy a Litvániában kiadott, a rokonsági terminusok belarusz és litván alakjait egyaránt tartalmazó fordításos szótár adatai (Sifrisova 2000) bekerültek a belarusz jegyzékbe, a litvánból viszont hiányoznak). Tekintettel arra, hogy a két belarusz és az egy litván jegyzék jelentősen eltér a terminográfiai anyag közlésében, valamiképpen egységesíteni kellett az összehasonlítás céljára kiválasztott, a belarusz és a litván terminográfiára vonatkozó bibliográfiai adatokat; ellenkező esetben az összehasonlítás eredményei összevetési szempontból helytelenek lettek volna. Mi a következő módon jár Terminologija | 2008 | 15 47 az a döntés, hogy „kiegyenlítsük” a belarusz mutatók adatait a litván mutató mintájára: 1) az összehasonlításhoz az 1900–2005 között kiadott belarusz terminológiai szótárak adatait használták fel. A meglévő belarusz mutatókból hiányzó, a 2003–2005 közötti időszakra vonatkozó adatokat a „Кніжны летапіс друку Беларусі” 36, az említett három évben megjelent számának tartalomvizsgálatával „pótolták”; 2) az összehasonlításhoz kizárólag a belarusz terminológiai szótárak egyes (könyv formájában megjelent) kiadásainak adatait használták fel. Az ilyen egységesítés eredményeként kapott, a belarusz és litván terminográfiára vonatkozó bibliográfiai adatokat ezt követően az öt fent említett kritérium szerint hasonlították össze. Különösen a belarusz és litván adatok mennyiségi kritérium szerinti összehasonlítása a következő eredményeket hozta: a fent említett időszakban (1900–2005) önálló könyvkiadványként 393 belarusz terminológiai szótárt és 501 litván terminológiai szótárt adtak ki. Továbbá az eredeti belarusz és litván bibliográfiai adatok kronológiai kritérium szerinti összehasonlítása jelentős különbségeket tárt fel a belarusz és litván terminográfusok évtizedenkénti publikációs aktivitásának alakulásában (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat. A belarusz és litván terminográfusok publikációs aktivitásának alakulása 1900–2005 között A vizsgált időszak (1900–2005) évtizedek szerinti felosztása A kiadott belarusz terminológiai szótárak száma A kiadott litván terminológiai szótárak száma 1901–1910 – 3 1911–1920 2 6 1921–1930 30 1 1931–1940 3 3 1941–1950 – 3 1951–1960 1 14 48 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминографии:… Az 1. táblázat folytatása A vizsgált időszak (1900–2005) évtizedek szerinti felosztása A megjelent belarusz terminológiai szótárak száma A megjelent litván terminológiai szótárak száma 1961–1970 11 48 1971–1980 6 61 1981–1990 29 64 1991–2000 250 186 2001–2005 64 112 Az 1. táblázatban közölt adatokból kitűnik, hogy a belarusz terminográfusok publikációs aktivitásának dinamikája évtizedről évtizedre igen ingadozó volt: hol nullára csökkent, hol pedig hirtelen megemelkedett. Két évtizedet (az 1920-as és az 1990-es éveket) azonosítottunk, amikor a belarusz terminográfiai kiadványok „sortüzekben törtek elő” (az 1920-as években 30 terminológiai szótár jelent meg, az 1990-es években pedig 250). Éppen e két évtizedben élvezett a belarusz nyelv, mint a címzetes nemzet nyelve, megfelelő törvényi támogatást elsőbbségi státuszához. A XX. század többi évtizedében, amikor a belarusz nyelv elveszítette elsőbbségi státuszának törvényi támogatását, a hazai terminológiai szótárak kiadásában nyilvánvaló visszaesések figyelhetők meg (évtizedenként csupán néhány szótár megjelenése), sőt valódi mélypontok is (egy-egy évtizedben egyetlen szótár sem jelent meg). A litván terminográfia fejlődésére vonatkozó bibliográfiai adatok alapján egészen más publikációs aktivitási dinamika rajzolódik ki. Az adatok azt mutatják, hogy ez a dinamika meglehetősen stabil és pozitív volt, vagyis a kiadott terminológiai szótárak száma szinte folyamatosan növekedett, jelentős visszaesések és mélypontok nélkül. Konkrétan a XX. század első évtizedében 3 terminológiai szótár jelent meg, a másodikban 6, a harmadikban 1, a negyedikben 3, az ötödikben 3, a hatodikban 14, a hetedikben 48, a nyolcadikban 61, a kilencedikben 64, a XX. század utolsó évtizedében 186, jelen évszázadunk első 5 évében pedig 112, ami a fennálló körülmények megőrzése esetén Terminologija | 2008 | 15 49 A litvániai terminológiai szótárak kiadási üteme a XXI. század első évtizedének végére több mint 220 szótárat eredményez. Így a múlt század közepe óta a litván terminográfiában rohamos (évtizedről évtizedre történő) növekedés figyelhető meg a megjelentetett szaknyelvi szótárak számában, ami teljes mértékben megfelel az 1960-as években kezdődött világméretű tudományos és műszaki forradalom követelményeinek, valamint a világgazdaság tudásalapú átalakulásából fakadó elvárásoknak, amely folyamat az 1990-es években indult meg. A belarusz és a litván terminográfia között jelentős különbségek mutatkoztak összehasonlításuk nyelvészeti kritérium szerinti, vagyis a vizsgált belarusz és litván szótárakban szereplő terminusok nyelvi hovatartozásának meghatározásán alapuló elemzése során is. A vizsgált belarusz szótárak terminológiai anyagának nyelvi megoszlása a következő: a megadott időszakban kiadott 393 terminológiai szótár közül 334 tartalmaz orosz, 288 belarusz, 38 angol, 31 latin, 18 német, 10 francia és 9 lengyel terminusokat stb. Összességében a Belaruszban megjelent terminológiai szótárak 32 szláv és nem szláv nyelv terminusait tartalmazzák. A litván szaknyelvi szótárak terminusainak kiválasztásakor egészen más nyelvi preferenciák érvényesültek: a Litvániában fellelhető 501 terminológiai szótár közül 499 tartalmaz litván terminusokat, 231 angol, 215 orosz, 128 német, 76 francia, 44 latin, 19 lengyel, 13 olasz és 12 spanyol terminusokat stb. A litván szaknyelvi szótárak összesen 27 világnyelv terminusait mutatják be. Így míg a belarusz terminográfiában egyértelműen az orosz terminusok elsődleges lefordításának és értelmezésének tendenciája dominál (olykor még a címadó nemzet nyelvén szereplő terminusok rovására is), addig a litván terminográfiában megjelent szaknyelvi szótárak egyrészt kötelezően tartalmaznak terminusokat az anyanyelven, másrészt viszonylag egyenlő és összevethető arányban szerepeltetik a tudományosan legfejlettebb országok főbb nyelveinek terminusait. 50 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминографии:… Ez a litván olvasók számára, akik ezeket a szaknyelvi szótárakat használják, hozzáférést biztosít a világ különböző országaiban felhalmozott nagyobb mennyiségű tudományos információhoz. A belarusz és a litván terminográfia bibliográfiai adatainak összehasonlító vizsgálata igen érdekes eredményeket hozott tipológiai kritérium alapján, vagyis a megjelent terminológiai szótárak típusainak figyelembevételével. A belarusz terminográfiában a következő típusú szaknyelvi szótárak dominálnak: 1) fordítószótárak (összesen 267 cím), köztük 201 kétnyelvű és 66 többnyelvű szótár; 2) oktatási szótárak (összesen 175 cím), köztük 153 egyetemi hallgatóknak és 22 iskolásoknak szóló szótár; 3) értelmező szótárak (összesen 136 cím); 4) enciklopédikus szótárak (összesen 31 cím); 5) osztályozó szótárak (7 cím); 6) glosszáriumok (4 cím), valamint a szaknyelvi szótárak más típusai. Az utóbbiak közé tartoznak az indexek, a terminusok szinonimaszótárai, a fogalmi vagy konceptuális szótárak, a történeti, illusztrált és frazeológiai terminusszótárak, a tudományos metaforák szótárai, a rövidítésszótárak stb. A litván terminológiai szótárak tipológiája némileg más képet mutat. A litván terminográfiában különösen a következő típusú szaknyelvi szótárak dominálnak: 1) fordítószótárak (összesen 396 cím), köztük 240 kétnyelvű és 156 többnyelvű szótár; 2) értelmező szótárak (összesen 223 cím); 3) oktatási szótárak (összesen 100 cím), köztük 63 egyetemi hallgatóknak és 37 iskolásoknak szóló szótár; 4) enciklopédikus szótárak (összesen 28 cím); 5) fogalmi vagy konceptuális szótárak (27 cím); 6) indexek (11 cím); 7) elektronikus szótárak (5 cím); 8) osztályozó szótárak (5 cím); 9) illusztrált szótárak (4 cím) és a szaknyelvi szótárak egyéb típusai. Az utóbbiak közé tartoznak a frazeológiai, szóalkotási, gyakorisági és helyesírási terminusszótárak, valamint a rövidítések, a hibás alakok stb. szótárai. Terminologija | 2008 | 15 51 Így a belarusz terminográfia keretében a litván terminográfiához képest nagyobb arányban vannak jelen a tanulói szótárak (a terminológiai szótárak teljes számának 44%-a. Összehasonlításképpen: a litván terminográfiában a tanulói szótárak a szaknyelvi szótárak teljes számának mindössze 20%-át teszik ki) és a kétnyelvű szótárak (a szótárak teljes számának 51,1%-a. Összehasonlításképpen: a litván terminográfiában a kétnyelvű szótárak a teljes szám 49,9%-át teszik ki). A litván terminográfiában viszont több az értelmező szótár (a szótárak teljes számának 44,5%-a. Összehasonlításképpen: a belarusz terminográfiában az értelmező szótárak a teljes szám 34,5%-át teszik ki) és a többnyelvű szótár (a szótárak teljes számának 30,1%-a. Összehasonlításképpen: a belarusz terminográfiában a többnyelvű szótárak a szótárak teljes számának mindössze1 16,5%-át teszik ki). A többnyelvű szótárak ilyen magas aránya a litván terminográfiában (minden harmadik szaknyelvi szótár) egyszerűen magyarázható: „folyamatosan nő az idegen nyelveket tanuló litvánok száma, mivel mindenki megérti, hogy a mai világban a hatékony kommunikációhoz nem elegendő egyetlen litván nyelv ismerete” (Subačius 2002: 12). Végül a belarusz és a litván terminológiai szótárak jegyzékterjedelmük szerinti összehasonlító vizsgálata bizonyos előnyöket tárt fel a belarusz szaknyelvi szótárak javára. Például M. V. Adamcsik kétkötetes Nagy angol–orosz műszaki szótárának (2004) címszójegyzéke 280 ezer szót és jelentést tartalmaz; az Orosz–belarusz műszaki szótár (1997–1998) két kötetének címszójegyzéke mintegy 170 ezer terminust foglal magában; V. N. Januscskov, T. P. Januskova és A. A. Csenádo Az üzletember orosz–angol szótára (1994) két kötetének címszójegyzéke mintegy 80 ezer gazdasági terminust tartalmaz. A nagy terjedelmű címszójegyzékkel rendelkező belarusz terminológiai szótárak felsorolása meglehetősen hosszú. Összehasonlításképpen: a litván terminológiai szótárak túlnyomó többségének címszójegyzéke csak nagyon ritkán haladja meg az 50 ezer terminust. A fent említett, a belarusz terminográfia litvánnal szembeni előnye a szaknyelvi szótárak címszóanyagának terjedelme tekintetében véleményünk szerint a belarusz és az orosz nyelv közeli rokonságából ered, ami lehetővé teszi, hogy a belarusz termin- 52 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминографии:… a terminográfusok meglehetősen gyorsan és könnyen bővíthetik szótáraik belarusz címszóanyagát azzal, hogy hiányzó terminusokat kölcsönöznek, tükörfordítanak, sőt át is írnak a címszóanyagukat tekintve igen teljes orosz szaknyelvi szótárakból. A Belaruszban megjelent, nagy címszóanyagú értelmező (orosz nyelvű) és fordító (orosz–idegen nyelvű) terminológiai szótárak kiadásának további oka, hogy a belarusz szótárkiadók és -cégek kifejezetten az oroszországi, hatalmas könyvpiacra összpontosítanak, ahol ezeket a Belaruszból származó fordítói szótárakat igen gyorsan felvásárolják. E kiadói orientáció közvetett következményeként nem ritkán előfordul, hogy a Belaruszban kiadott egyes orosz nyelvű terminológiai szótárak címszóanyaguk terjedelmét tekintve meghaladják az azonos típusú oroszországi szótárakat. Például M. G. Bulahov ötkötetes Опыт исторического словаря русской лингвистической терминологии című műve (Minszk, 2002–2005) több mint 10 ezer címszót tartalmaz, ami jelentősen több, mint a legteljesebb oroszországi nyelvészeti terminológiai szótárak címszóanyaga: az A. N. Baranov és D. O. Dobrovolszkij szerkesztette Англо-русского словаря по лингвистике и семиотике (Moszkva, 1996) mintegy 8 ezer terminust tartalmaz, O. Sz. Ahmanova Словаря лингвистических терминов című művének második kiadása (Moszkva, 1969) pedig mintegy 7 ezer terminust foglal magában. KÖVETKEZTETÉSEK Ha a belarusz és a litván terminográfiát nem egyetlen, hanem az általunk kiválasztott kritériumok összessége alapján hasonlítjuk össze, akkor a belarusz terminográfia fent említett előnye a megjelent szakmai szótárak címszóanyagának terjedelme tekintetében eltörpül a litván terminográfia négy másik összehasonlítási kritérium (mennyiségi, kronológiai, nyelvészeti és tipológiai) szerinti nyilvánvaló előnye mellett. Más szóval, a belarusz és litván terminográfia általunk végzett összehasonlító vizsgálatának eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a litván terminográfia dinamikusabban és eredményesebben fejlődik, mint a belarusz. E következtetést támasztja alá az is, hogy a Litván Nyelvi Intézetben jól felszerelt, tudományos munkatársakkal ellátott Terminológiai Központ működik, továbbá az intézet keretében megjelenik egy szakfolyóirat is, a Terminologija | 2008 | 15 53 nevezett intézet kiadásában megjelenő szakfolyóirat, a Терминология (eddig összesen 14 szám jelent meg). Belaruszban sajnálatos módon mindmáig nincs sem a terminológia kutatásával folyamatosan foglalkozó szervezeti egység, sem rendszeresen megjelenő terminológiai szaklap. Hasonló következtetéssel (a litván terminográfia és általában a litván lexikográfia eredményeiről) a világ különböző országaiból származó kutatók munkáiban is találkozhatunk. Például S. V. Grinyov-Grinyevich ismert orosz terminológus „Lexikográfia és terminológia” című előadásában, aki jelenleg a lengyelországi Białystokban dolgozik, és amelyet a litván lexikográfus, Jonas Kruopas születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Лексикология и терминология: теория, практика и история című nemzetközi tudományos konferencia ülésén tartott (2008. április 23–24., Vilnius), őszinte csodálatának adott hangot amiatt, hogy a litván terminológusok kis létszámú közösségként is igen sokat tettek a terminológiai szótárak létrehozásáért. A rigai nyelvész, A. Veisbergs a litván lexikográfiáról szóló enciklopédikus szócikkében kiemelte a Litvániában megjelent terminológiai szótárak széles tematikai lefedettségét, amelyek közül több tucat online is hozzáférhető, és arra a következtetésre jutott, hogy „a litván szótári kép lenyűgöző, és egy 3,3 millió lakosú kis nemzethez képest váratlanul jól kidolgozott” (Veisbergs 2006: 285). A cikk zárásaként szeretnénk kifejezni abbéli meggyőződésünket, hogy a belarusz és litván terminográfia általunk végzett összehasonlító vizsgálatának eredményei lehetővé teszik majd a két ország terminológusai számára, hogy jobban megismerjék a belarusz és litván szakmai szótárak összeállításának eredményeit, és szükséges korrekciókat hajtsanak végre terminográfiai gyakorlatukban. Mindenesetre a litván terminográfia keretében felhalmozott tapasztalat kétségtelenül érdekes a belarusz terminográfusok számára, és megismerése nyilvánvaló ösztönzést jelent majd szakmai tevékenységük fejlesztéséhez. ЛИТЕРАТУРА Gaivenytė-Butler J., Keinys St., Noreikaitė A. 2008: Lietuvių kalbos terminų žodynai, Vilnius. Šifrisova F. 2000: Giminystės terminai rusų kalba ir jų atitikmenys kitose kalbose, Kaunas. 54 Вячеслав Щербин | Белорусская и литовская терминография:... Subačius G. 2002: The Lithuanian Language: Traditions and Trends, Vilnius. Veisbergs A. 2006: Lithuanian Lexicography. – Encyclopedia of Language and Linguistics. Vol. 7, Amsterdam; Boston, 284–285. Кіпель В., Саўка З. 2002: Беларускія слоўнікі й энцыкляпэдыі: Бібліяграфія, Нью Ёрк; Менск. Михайлов А. А. 2000: Гуманитарное знание в меняющемся мире. – Социология 1, 9–15. Сандерс Д. 1995: Некоторые методологические соображения о сравнительных межгосударственных исследованиях. – Международный журнал социальных наук 9, 27–35. Чарняўская Л., Цыхун Г. 2000: Тэрміналагічныя слоўнікі (асобныя выданні) 1918–1998 гг.: Бібліяграфічны даведнік, Мінск. Щербин В. К. 2001: Сравнительное обществоведение в странах СНГ. – Наука и образование на пороге III тысячелетия: Материалы международного конгресса, Минск, 414–424. Щербин В. К. 2005: Белорусская и украинская терминографии: сравнительный анализ. – Українська термінологія і сучасність: зб. наук. праць. Вип. VI, Київ, 26–31. BALTARUSIŲ IR LIETUVIŲ TERMINOGRAFIJOS: LYGINAMASIS ASPEKTAS Straipsnyje apžvelgiami pagal keletą kriterijų atlikto lyginamojo baltarusių ir lietuvių terminografijų tyrimo rezultatai. Nagrinėjami abiejų šalių terminografijų privalumai ir trūkumai. Išvadomis grindžiama būtinybė koreguoti dabartinę Baltarusijos terminografijos praktiką. BELARUSIAN AND LITHUANIAN TERMINOGRAPHIES: COMPARATIVE ASPECT The article considers the results of the comparative research of the Belarusian and Lithuanian terminographies according to a number of criteria. The advantages and drawbacks of each of the mentioned terminographies are analyzed. The necessity to introduce the amendments into modern Belarusian terminographic practice has been substantiated. Gauta 2008-12-19 Вячеслав Константинович Щербин Институт языка и литературы имени Якуба Коласа и Янки Купалы Национальной академии наук Беларуси ул. Сурганова, 1, корп. 2, 220072, г. Минск, Республика Беларусь Эл. почта: [email protected] Terminologija | 2008 | 15 5 5