Žymus terminologijos vagavarys („75-ųjų Kazimiero Gaivenio gimimo metinių proga“)

A terminológia jeles búvára (Kazimieras Gaivenis születésének 75. évfordulójára) STASYS KEINYS Litván Nyelvi Intézet, Vilnius Sokféle emlékmű van ebben a tarka világban: fából és kőből, vasból és bronzból <...>. Ám úgy vélem, tartósságban egyikük sem ér fel a szó emlékműveivel <...>. K. Gaivenis Tauragnų városától néhány kilométerre, a Tauragnas-tó mellett terülnek el Stūčiai falu földjei. Ebben a faluban Musteikisék több nemzedéke élt. Az utolsó itt gazdálkodó Musteikis Kazimieras nevet viselt. Mindkét fia katonai tanulmányokat végzett, részt vett az 1918-ban újjáalakult litván állam függetlenségi harcaiban, és a második világháború előtt magas rangú tiszt lett belőlük; Kazys pedig jelentős államférfiúvá is vált. Így a gazdaságban Veronika lányuk maradt, aki feleségül ment egy másik faluból érkező jövevényhez, Boliushoz. 302 Stasys Keinys | Žymus terminologijos vagavarys (75-ųjų Kazimiero Gaivenio... Bolius (Boleslovas) Gaivenishez. A fiatal Gaivenis házaspárnak 1934. január 18-án fia született, Kazimieras. Egyébként a Tauragnas-tó tündérei kegyesek voltak az ottani tanyán született fiúkhoz – Kazimieras Gaivenis is magas fokú tanulmányokat végzett, és szakterületének jeles szakemberévé vált. Kazimieras tanulmányi útja a háborús években kezdődött, és tizennégy háború utáni éven át tartott, amikor az élet zűrzavara ellenére az emberek verejtékezve gondoskodtak családjuk jövőjéről. Sokak számára a gyermekek taníttatása tűnt e jövő legjobb útjának. Gaivenis Kazimieras elvégezte a Šeimatėi Általános Iskolát, a Tauragnai hétosztályos iskolát, az Utenai Első Középiskolát, majd a Vilniusi Egyetem Történeti és Filológiai Karán a litván nyelv és irodalom szakot. Tanulmányai egész ideje alatt szorgalmas és példás tanuló, illetve hallgató volt. Erről tanúskodnak a tanárok által a legjobb tanulónak ajándékozott könyvek, valamint az egyetemi dicséretes oklevél. Az egyetemen, amikor a második évfolyamtól szűkebb tanulmányi irányt kellett választani (nyelvészetet vagy irodalmat), a nyelvészet mellett döntött, és különösen anyanyelvjárása érdekelte – ebből írta évfolyamdolgozatait, és ebből védte meg diplomamunkáját. A Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetébe nevezték ki dolgozni. Az Intézetben (az 1990-es kettéválás után, vagyis a Litván Nyelvi Intézetben) K. Gaivenis 41 és fél évet dolgozott, a ranglétra minden fokát bejárva az idősebb laboránstól az osztályvezetőig. Ez idő alatt – az első néhány hónapot leszámítva – mindvégig terminológiai, vagyis a szaknyelvi (a tudomány, a technika, a művészet stb. területeihez tartozó) szavak és megnevező szókapcsolatok rendezésével és kutatásával foglalkozott. E területen 1969-ben védte meg filológiai tudományok kandidátusi értekezését (ez a mai doktori fokozatnak felel meg, amelyet a függetlenségét visszanyert államban el is ismertek számára); a terminológia és a terminushasználat témájának szentelte hét, önállóan vagy másokkal közösen írt könyve közül ötöt, hozzávetőleg négyszáz tudományos és ismeretterjesztő cikke, illetve rövid írása jelentős részét; tanácsadóként, korrektorként, lektorként, sőt fordítóként több mint száz litván terminológiai szótár és szabvány elkészítésében vett részt, és éveken át szerkesztette az évenként megjelenő Terminologija című kiadványt. Mindezek alapján K. Gaivenist a 20. századi litván nyelvművelés és nyelvfejlesztés, valamint a nyelvi kultúra emelésének legjelesebb munkásai közé sorolhatjuk. A terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit tömören foglalta össze utolsó, még életében megjelent művében, a Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvben (Vilnius, 2002, 148 p.). Ebben a terminológiával foglalkozókat, azt tanulókat és iránta érdeklődőket egyaránt megszólító könyvben világos, példás szaknyelven olvasható a tudomány legfontosabb fogalmainak és terminusainak értelmezése, bemutatja a terminusok jellemző vonásait, és áttekinti kialakulásuk Terminologija | 2009 | 16 303 és rendezési módjai, megalkotásuk és normatív szabályozásuk alapjai; bemutatja a hazánkban ismertebb és legnagyobb hatást kifejtő terminológiai elméleti irányzatokat, és tárgyalja ezek legfontosabb képviselőinek munkáit. A könyvben kifejtett gondolatok alapja a több évtizedes terminológiai munka során szerzett hatalmas mindennapi tapasztalat, valamint egy, a nyelvtudománynak és a nyelvi kultúrának elkötelezett ember műveltsége, amelyet nemcsak a múlt és a jelen tudományos munkáival való folyamatos ismerkedés, hanem a terminológiai munkában társaiul szegődött nyelvészekkel és más szakterületek szakembereivel való állandó kapcsolattartás is gyarapított és csiszolt. Mivel K. Gaivenis nagyon sokat dolgozott a terminológia területén, gyakran terminológusként is emlegetik. Ez helyénvaló, hiszen ő volt a litván nyelvészek első hivatásos terminológusai között. Ugyanakkor szótáríróként is dolgozott: másokkal együtt négy szótárt írt (litván–orosz szótárt, nyelvészeti szakszótárt, terminológiai javítások gyűjteményét és rádióelektronikai szótárt), és mint említettük, számos szótár munkálataiban vett részt, köztük a normatív Dabartinės lietuvių kalbos žodyno (Vilnius, 1972) második kiadásának előkészítésében; emellett a szótárírás kérdéseit is kutatta és megvitatta. Hozzátehetjük, hogy K. Gaivenis általában is érdeklődött a szavak iránt: diplomamunkáját szülőföldje nyelvjárásának szótáráról írta, cikkeket publikált a köznyelv szavairól, megírta a Margas žodžių pasaulis (Vilnius, 1987, 112 p.) című könyvet, többször foglalkozott helynevekkel és személynevekkel is; vagyis lexikológusnak és lexikográfusnak is tekinthető. Szakemberi mivoltának legpontosabb meghatározása azonban az, hogy nyelvész volt. Általánosságban K. Gaivenis kiváló filológiai képzettséggel rendelkezett, olvasott ember volt, gondolatait világosan, gördülékenyen és szemléletesen tudta kifejteni, és szívesen népszerűsítette a nyelvi kérdéseket. Számos, általános és szakfolyóiratokban, valamint újságokban (köztük gyermekeknek szólókban) megjelent írása élénk, érdekes és vonzó stílusban született. Személyiségében harmonikusan ötvöződött a tiszta, logikus gondolkodás és a költői lélek. A kelet-aukštaitiaiakat gyakran csendes, nyugodt, talán kissé óvatos és zárkózott emberekként ábrázolják. K. Gaivenis igazi keleti ember volt, és valóban rendelkezett ezekkel a vonásokkal. Emellett igen szorgalmas, kötelességtudó, fegyelmezett és szerény volt; egyszóval komoly ember, aki kerülte a hangos rendezvényeket, nem tört előre a nyelvésztalálkozókon, hogy elmondja a véleményét, és nem hajlott arra, hogy másokat oktasson vagy elítéljen. Talán ezért, noha nyelvészként valóban sokat alkotott, nevét nem emlegették az enciklopédiákban, életjubileumai alkalmából szinte nem is írtak róla, és nem kapott hangzatos címeket, kitüntetéseket vagy díjakat. Az élet zajos forgataga, a hivalkodás és a hiúság valahol távol állt K. Gaivenis életmódjától, mintha nem is érintette volna. 304 Stasys Keinys │ Žymus terminologijos vagavarys (75-ųjų Kazimiero Gaivenio... K. Gaivenis nem szavakkal, hanem tettekkel szerette hazáját, Litvániát, a Tauragnai vidéket és szülőházát. Szülőföldjét rendszeresen felkeresve több ezer, az ott élőktől hallott szót gyűjtött össze, és munkáiban, a nagy Lietuvių kalbos žodyno cédulagyűjteményében, majd annak köteteiben hagyta ránk. Felidézve Mato Grigonis 1916-ban írt versének egy strófáját Aki szereti a szent nyugalmat, akinek jólesik a nyírfaliget illata, aki kedveli a természet sokféleségét, az látogasson el Tauragnasba, a Margas žodžių pasaulis című könyvben a szülőfalu nevének, a környék néhány helynevének, valamint saját és anyai ági ősei családnevének eredetét vizsgálta. Nem véletlen tehát, hogy a könyv írásakor eszébe jutott gyermekkorában elhunyt egyetlen nővére: a könyv „Pirmokės sesutės GRAŽINUTĖS atminimui” ajánlást kapta. A könyv minden fejezete az egyetemi oktatói közül nagyra becsült tudósok gondolataival kezdődik (a könyvben szereplő sorrendben): Julija Žukauskaitė, Zigmas Zinkevičius, Vincas Urbutis, Jonas Palionis, Vytautas Mažiulis, Jonas Kabelka, Jurgis Lebedys, Kazys Ulvydas, Juozas Balčikonis, valamint Jonas Kruopas munkáiból; utóbbi már a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetben vezette őt a tudományos pályán. Aligha nehéz megérteni, hogy ezzel nemcsak a saját nyelvtudományunkkal való közvetlen kapcsolatot mutatta meg, hanem tanárainak szóló háláját és tiszteletét is kifejezte. Meleg szavakkal emlékezett meg tauragnai és utenai tanárairól is. Kazimieras Gaivenis hetvenedik születésnapja előtt fél évvel, 1993. július 11-én hunyt el. Vilnius városának Sudervėi temetőjében nyugszik. Életéről és munkásságáról bővebben a Litván Nyelvi Intézet gondozásában megjelent könyvekben olvashatunk: Kazimieras Gaivenis: Bibliografijos rodyklė (Vilnius, 2003, 68 p.), valamint a Kazimieras Gaivenis emlékének szentelt Terminologijos istorijos ir dabarties problemos (Vilnius, 2004, 380 p.) című kötetben. Ez utóbbi két részből áll: az emlékező rész K. Gaivenisről szóló tanulmányokat és visszaemlékezéseket tartalmaz, közli néhány, még tanulmányai idején, iskolai barátjának írt levelét, valamint néhány fényképet; a nagyobb terjedelmű kutatási részben pedig litván, lett és észt nyelvészek, illetve más terminológiai szakemberek fontos és érdekes írásai olvashatók a terminológia elméletéről, történetéről és jelenéről. Az utóbbi rész egy jelentős, K. Gaivenis hagyatékából származó közleménnyel kezdődik: disszertációjának kiadatlan Sudėtiniai terminai dabartinėje lietuvių kalboje című fejezetével: Sudėtinių terminų pateikimas ir aiškinimas terminų žodynuose. Kazimieras Gaivenisre emlékezve, születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából Terminologija | 2009 | 16 305 … évfordulója alkalmából jól látjuk, milyen gyorsan változik az élet, a nem is olyan régen még jelenként megélt napokat múlttá téve. A Lietuvių kalbos instituto (Litván Nyelvi Intézet) jelenlegi, Kazimieras egyetlen munkahelyéül szolgáló Terminológiai Központjában már egyetlen munkatársa sem dolgozik az annak idején, csaknem negyven évvel ezelőtt létrehozott Terminológiai Csoport első munkatársai közül. A központ dolgozóinak több mint fele csak a fényképről ismeri őt, amely a központ számára kijelölt egyik helyiségben függ; egyébként ebben a helyiségben vitatták meg nyomdába adás előtt az említett Lietuvių terminologijos: teorijos ir tvarkybos metmenų című könyvet. Így a cikk elején közölt Margo žodžių pasaulio részletében K. Gaivenis találóan nevezte a szavak emlékműveit a múltban élt emberek „munkái maradandó jelzőinek”. Ilyen emlékművek az ő írásos munkái is: nyelvünk, valamint nemzeti kultúránk jelenének és jövőjének fontos szavai. Beérkezett: 2009-12-18 Stasys Keinys Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius 306 Stasys Keinys | Žymus terminologijos vagavarys (75-ųjų Kazimiero Gaivenio...