Žymus terminologijos vagavarys („75-ųjų Kazimiero Gaivenio gimimo metinių proga“)

A terminológia jeles úttörője (Kazimieras Gaivenis születésének 75. évfordulóSTASYS KEINYS ja alkalmából) Litván Nyelvi Intézet, Vilnius Sokféle emlékmű található ebben a tarka világban: fából és kőből, vasból és bronzból <...>. Ám úgy vélem, tartósságban egyikük sem vetekedhet a szó emlékműveivel <...>, K. Gaivenis Tauragnai mezővárosától néhány kilométerre, a Tauragnas-tó közelében terülnek el Stūčiai falu földjei. Ebben a faluban Musteikisék több nemzedéke élt. Az utolsó, itt gazdálkodó Musteikis Kazimieras nevet viselte. Mindkét fia katonai tanulmányokat végzett, részt vett az 1918-ban újjáalakult Litván Állam függetlenségi harcaiban, és a második világháború előtt magas rendfokozatú tisztekké váltak, Kazys pedig — jelentős államférfivá is. Így a gazdaságban maradt Veronika nevű lányuk, aki feleségül ment a másik faluból érkeze302 Stasys Keinys | A terminológia jeles úttörője (Kazimieras Gaivenis születésének 75. évfordulója alkalmából- )... tt Boliushoz (Boleslovas) Gaivenishez. A fiatal Gaivenis házaspárnak 1934. január 18-án fia született, Kazimieras. Egyébként a Taūragno-beli tündérek kegyesek voltak az ott született fiúkkal — hiszen Kazimieras Gaivenis is magas fokú tanulmányokat végzett, és szakterületének neves szakemberévé vált. Kazimieras tudományos pályája a háborús években kezdődött, és tizennégy háború utáni évig tartott, amikor az emberek az élet felfordulása ellenére, verejtéküket törölgetve, családjuk jövőjéről gondoskodtak. Sokak számára e jövő legjobb útjának a gyermekek taníttatása tűnt. Gaivenis Kazimieras elvégezte a Šeimatiės-i elemi iskolát, a Tauragnai hétéves iskolát, az utenai első középiskolát, majd a Vilniusi Egyetem Történeti és Filológiai Karán a litván nyelv és irodalom szakot. Tanulmányai egész ideje alatt szorgalmas és példás tanuló, illetve egyetemista volt. Erről tanúskodnak a tanárok által az első tanulónak ajándékozott könyvek, valamint az egyetemi kitüntetéses oklevél. Az egyetemen a második évfolyamtól, amikor szűkebb tanulmányi irányt (nyelvészetet vagy irodalmat) kellett választani, a nyelvészetet választotta, és különösen érdeklődött anyanyelvi nyelvjárása iránt — ebből írta évfolyamdolgozatait, és ebből védte meg diplomamunkáját. Dolgozni a Tudományos Akadémia Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézetébe helyezték ki. Az intézetben (miután 1990-ben két intézetre oszlott — a Lietuvių kalbos institute) K. Gaivenis 41 és fél évet dolgozott, végigjárva minden lépcsőfokot a vezető laboránstól az osztályvezetőig. Egész idő alatt, az első néhány hónapot leszámítva, terminológiai, vagyis a szakmai (tudományos, műszaki, művészeti és egyéb területekhez tartozó) nyelv szavainak és megnevező szókapcsolatainak rendezésével és kutatásával foglalkozott. E területről védte meg 1969-ben a filológiai tudományok kandidátusi disszertációját (ez megfelel a jelenlegi tudományok doktora fokozatnak, amelyet a helyreállított független államban elismertek számára- ), a terminológiának és használatának szentelte az önállóan vagy másokkal együtt írt hét könyve közül ötöt, mintegy 400 tudományos és tudományos ismeretterjesztő cikkének és tanulmányának jelentős részét, tanácsadóként, lektorként, recenzensként, sőt fordítóként pedig több mint száz litván terminológiai szótár és szabvány kidolgozásához járult hozzá, és éveken át szerkesztette az évenként megjelenő Terminologijos kiadványt. E munkák alapján K. Gaivenist nyelvünk XX. századi művelésének és fejlesztésének, kultúrája emelésének legkiválóbb munkásai közé sorolhatjuk. A terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit tömören fejti ki az életében utolsóként közzétett munkája — a Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys (Vilnius, 2002, 148 p.) című könyv. Ebben a terminológiát oktatók és tanulók, illetve az iránta érdeklődők által olvasott könyvben világos, példás szaknyelven mutatja be e tudomány legfontosabb fogalmainak és terminusainak értelmezését, ismerteti a terminusok jellegzetes vonásait, áttekinti keletkezésük Terminologija | 2009 | 16 303 és rendezésük módjait, létrehozásuk és szabványosításuk alapjait, megismertet a hazánkban ismertebb és legnagyobb hatást gyakorolt terminológiai elméleti irányzatokkal, valamint tárgyalja ezen irányzatok legfontosabb képviselőinek munkáit. A könyvben kifejtett kérdések alapját a több évtized alatt szerzett, hatalmas mindennapi terminológiai munkatapasztalat, valamint a nyelvtudománynak és nyelvi kultúránknak elkötelezett ember műveltsége képezi; ezt nemcsak a múlt és a jelen tudományos munkáival való megszakítás nélküli ismeretség, hanem a terminológiai munkában társaiul szegődött nyelvészekkel és más területek szakembereivel folytatott állandó kapcsolattartás is gyarapította és csiszolta. Mivel K. Gaivenis rendkívül sokat dolgozott a terminológia területén, gyakran terminológusként is emlegetik. Ez helyes, mivel ő a professzionális litván terminológusok között az elsők egyike volt. De emellett lexikográfusi munkát is végzett, hiszen másokkal együtt négy szótárt is írt (litván–orosz szótárt, nyelvészeti terminológiai szótárt, terminusok javításainak szótárát és rádióelektronikai szótárt), valamint. amint említettük, hozzájárult számos szótár, továbbá a normatív Dabartinės lietuvių kalbos žodynas második kiadásának (Vilnius, 1972) elkészítéséhez, ezenkívül pedig a szótárírás kérdéseit is kutatta és megvitatta. Hozzáteendő, hogy K. Gaivenist általában véve is érdekelték a szavak — diplomamunkáját anyanyelvi nyelvjárása szótárából írta, cikkeket írt a köznyelv szavairól, megjelentette a Margas žodžių pasaulis című könyvet (Vilnius, 1987, 112 p.), nemegyszer érintette a helyés személyneveket is, vagyis lexikológusnak és lexikográfusnak tekinthető. De szakemberként a leghelyesebb jellemzése: nyelvész. Általánosságban véve. K. Gaivenis alapos filológiai képzettséggel rendelkezett, művelt ember volt, gondolatait világosan, gördülékenyen és szemléletesen tudta előadni, és szerette népszerűsíteni a nyelvi kérdéseket. A különböző általános és szakfolyóiratokban, valamint újságokban (köztük gyermekeknek szánt kiadványokban) megjelent számos írása elevenen, érdekesen és vonzóan íródott. Személyében harmonikusan kapcsolódott össze a világos, logikus gondolkodás és a költői lélek. A keleti aukštaitisokat gyakran csendes, nyugodt, talán kissé óvatos és zárkózott emberekként ábrázolják. K. Gaivenis igazi keleti ember volt, és valóban rendelkezett ezekkel a vonásokkal. Ezenkívül nagyon szorgalmas, kötelességtudó, fegyelmezett és szerény volt, egyszóval komoly ember, aki kerülte a zajos rendezvényeket, nem törtetett a szónoki emelvényekre, hogy elmondja, mit gondol, és nem hajlott arra, hogy másokat tanítson vagy megítéljen. Talán ezért, jóllehet nyelvészként valóban sokat tett, a neve nem szerepelt gyakran az enciklopédiákban, róla még kerek évfordulói alkalmából is alig írtak, és nem kapott hangzatos címeket, kitüntetéseket vagy díjakat. Az élet minden zajongása, annak gőgje és hiúsága valahol távol állt K. Gaivenis életmódjától, és mintha nem is érintette volna, 304 Stasys Keinys | A terminológia jeles művelője (Kazimieras Gaivenis 75. évfordulójára... Nem szavakkal, hanem tettekkel szerette K. Gaivenis hazáját, Litvániát, a Tauragnas-vidéket és szülőházát. Szülőföldjét folyamatosan járva több ezer, az ott élő emberektől származó szót gyűjtött össze, és mindannyiunk számára otthagyta őket munkáiban, a nagy Litván nyelv szótárának cédulagyűjteményében, azon keresztül pedig a szótár köteteiben. Felidézve az 1916-ban Mato Grigonis által írt versszakot: Kas myli šventąjį ramumą, Beržyno kvapas kam skanus, Gamtos kas mėgsta įvairumą, Tevyksta tas į Tauragnus, a Margas žodžių pasaulis című könyvében a szülőfaluja nevének, néhány környékbeli helynévnek, valamint saját és anyai ági ősei vezetéknevének eredetét vizsgálta. Ezért nem véletlen, hogy a könyv írása közben emlékezetében felidéződött gyermekkorában elhunyt egyetlen nővérének képe — a könyvet „ELSŐ OSZTÁLYOS KISNŐVÉRE, GRAŽINUTĖ EMLÉKÉRE” ajánlotta. Egyébként e könyv minden fejezete a nagyra becsült egyetemi oktatók (Itt a könyvben szereplő sorrendben vannak felsorolva), Julija Žukauskaitė, Zigmas Zinkevičius, Vincas Urbutis, Jonas Palionis, Vytautas Mažiulis, Jonas Kabelka, Jurgis Lebedys, Kazys Ulvydas, Juozas Balčikonis, valamint a már a Litván Nyelvés Irodalmi Intézetben tudományos pályáján őt vezető Jonas Kruopas munkáiból vett gondolattal kezdődik. Bizonyára nem nehéz megérteni, hogy ezáltal nemcsak a saját nyelvtudományunkkal való közvetlen kapcsolatot mutatta be, hanem tanárai iránti háláját és tiszteletét is. Meleg szavakkal emlékezett meg tauragnasi és utenai tanárairól is, Kazimieras Gaivenis hetvenedik születésnapja előtt fél évvel, 1993. július 11-én hunyt el. Vilnius város Sudervė temetőjében nyugszik. Életéről és munkásságáról bővebben lehet olvasni a Litván Nyelvi Intézet által kiadott Kazimieras Gaivenis: Bibliografijos rodyklė (Vilnius, 2003, 68 p.) és a Terminologijos istorijos ir dabarties problemos (Vilnius, 2004, 380 p.) című, Kazimieras Gaivenis emlékének szentelt könyvekben. Ezt a könyvet két fejezet alkotja — egy emlékező fejezet, amely K. Gaivenisről szóló cikkeket és visszaemlékezéseket tartalmaz, helyet kapott benne néhány részlet saját, tanulmányi évei alatt osztálytársához írt leveleiből, valamint néhány fénykép; továbbá egy nagyobb terjedelmű kutatási fejezet, amelyben Litvánia, Lettország és Észtország nyelvészeinek, valamint más terminológiai szerkesztőknek a terminológia elméletéről, történetéről és jelenéről szóló fontos és érdekes tanulmányai jelennek meg. Az utóbbi fejezet K. Gaivenis hagyatékából származó terjedel- mes közleménnyel kezdődik — doktori értekezésének, a Sudėtiniai terminai dabartinėje lietuvių kalboje című munkának a Sudėtinių terminų pateikimas ir aiškinimas terminų žodynuose című, kiadatlan fejezetével. Kazimieras Gaivenis hetvenedik születésnapjára visszatekintve jól látjuk, milyen gyorsan változik az élet, és hogyan teszi múlttá a látszólag még nemrégiben történt napokat. A Litván Nyelv Intézetének Terminológiai Központjában, amely Kazimieras egyetlen munkahelye volt, ma már nem dolgozik egyetlen munkatárs sem az annak idején, csaknem negyven évvel ezelőtt létrehozott Terminológiai Csoport első munkatársai közül. A központ munkatársainak több mint fele csak a fényképről ismeri őt, amely a központ számára kijelölt egyik helyiségben függ; egyébként ebben a helyiségben vitatták meg nyomtatásba adása előtt a fent említett, Lietuvių Stasys Keinys terminologijos: teorijos ir tvarkybos metmenų című könyvet. Ezért a cikk elején közölt Margo žodžių pasaulis-részletben K. Gaivenis értelmesen a szó emlékműveit a múltban élt emberek „munkáinak maradandó jelzőiként” nevezte. Ilyen emlékművek az ő írásos munkái is, amelyek fontosak nyelvünk, valamint nemzeti kultúránk jelenlegi és jövőbeli szempontjából. Beérkezett: 2009. 12. 18. Litván Nyelv Intézete P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius 306 Stasys Keinys A | terminológia jeles művelője (Kazimieras Gaivenis 75. születésnapja- ...