Vaida Buivydienė, Regina Žukienė. Aiškinamasis svarbiausių literatūros ir kalbotyros terminų žodynėlis
Full text
DIANA ŠILOBRITAILietuvių kalbos institutas TĖ Vaida Buivydienė, Regina Žukienė. A LEGFONTOSABB IRODALOMÉS NYELVÉSZETI TERMINUSOK ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA: OKTATÁSI MÓDSZERTANI KÖNYV Vilnius: Vilniusi Főiskola, 2008, 128 p. Vaida Buivydienė és Regina Žukienė betűrendes értelmező irodalmi és nyelvészeti terminusszótára. amint az előszóban olvasható, „a Vilniusi Főiskola Pedagógiai Karának nappali és levelező tagozatos hallgatói számára készült. akik a litván nyelv és irodalom különböző tantárgyait tanulmányozzák. a tantermi és önálló tanulmányokhoz” (3). A szótárban betűrendben szerepelnek a legfontosabb és leggyakrabban előforduló irodalmi és nyelvészeti terminusok, amelyeket „a szépirodalmi, szakirodalmi és a beszélt nyelvi használat különböző példái illusztrálnak” (3). A szótár különböző irodalmi források felhasználásával készült (19 tétel szerepel). Megjegyzik, hogy „a szótár összeállításához olyan egyéb irodalmat is felhasználtak, amely a kiadvány végén található, további felhasználásra ajánlott irodalomjegyzékben szerepel” (3), A szótárban azonban ilyen irodalomjegyzék nincs. Bár a szójegyzékben megtalálhatók a rövidítések, rövidítések és jelek magyarázatai, hiányzik a felépítés részletes leírása. A terminusok kiválasztásának szempontjai sem világosak. A szójegyzék nem rendelkezik a Litván Nyelv Állami Bizottságának jóváhagyásával. Kétségeket ébreszt, hogy két különböző tudományterület terminusai egyetlen kiadványban szerepelnek. Az olvasóban felmerülhet a kérdés, miért szerepelnek egy terminusszócikkben mindenféle utalás nélkül mind a nyelvészeti, mind az irodalmi terminus jelentései, például: anagramma — retorikai alakzat, amelyet egy kiválasztott szó vagy szókapcsolat (úgynevezett program) betűinek felcserélésével kapunk <...>; anagrammáknak gyakran nevezik a verses műveket is <...> (9). Az archetípus (12, 14) csak
irodalmi terminusként van meghatározva, a nyelvészetben azonban más jelentésben használatos: DaTerminologija | 2009 | 16 273 a mai történeti nyelvészetben ezzel a terminussal gyakran az előalakot nevezik meg (KIbZ 1990:24). Előalak — a nyelvtudomány módszereivel rekonstruált, az élő nyelvben és az írásos emlékekben nem tanúsított ősi szóalak vagy annak valamely része (K1bZ. 1990: 162). A főterminus szócikkében megadott főés fajterminusok hangsúlyjelöléssel szerepelnek, a zárójelben a hangsúlyozás van feltüntetve, azonban a hangsúlyjelölési hibákat nem sikerült teljesen elkerülni, pl.: aprasomoji (=aprašomoji) gramatika (39), aukštesnysis (=aukštesnysis) laipsnis (59), būdvardis (=būdvardis) (20), gretinamdji (=grėtinamoji) gramatika (39), lyginamoji (=lyginamoji) gramatika (39), nelyginamasis (=nelyginamasis) laipsnis (59), patikrinamasis (= patikrinamasis) klausimas (55), rotininkai (=rétininkai) (95), vandenvardis (=vandénvardis) (118), parodomieji (=parédomieji) (47) stb. Megfigyelhető a moralité hangsúlyjelölés nélküli terminus, valamint a termino priežasties főnévi eszközhatározói mellékösszetevőjének hiányzó hangsúlyjelölése. A szójegyzék idegen eredetű terminusok etimológiáját is megadja. Az összetett terminusok mellékösszetevőjének etimológiáját az adott összetevő után magyarázzák meg, pl. analitinė [gr. analitikos —susijęs su analize] kalba (9). Ezt azonban nem következetesen teszik (egyes terminusok etimológiája nincs megadva), pl.: afemija (5), akroteleutas (7), alfabetikas (7), anakreontinė lyrika (9), daktilinis rimas (22), sinkopis (99), skaldas (101) stb. Pontatlanul van megadva a termino adresantas etimológiája, pl. vok. Adrese (= Adressant) (5). Szinte valamennyi címszóterminus helyes, azonban egy-két terminust javítani kellene, pl. alofarazis (=alofrázis) (8), meghatározás (—meghatározás) (12), Ezópi (= Ezópuszi) nyelv (33) (LLE 2001: 136), ősnyomtatvány (-ősnyomtatványok) (44), képalkotási módok (—mód) (117). Bár a szócikkekben használt terminusok nagy része szintén helyes, előfordulnak nem ajánlott és javítandó terminusok is, például a rolė (nem ajánlott = szerep (TT 1992:91)) terminus replika szócikkében (92). A brūkšnys terminus szócikkében (20) talált javítandó terminus: <...> a közvetlen beszédnek a szerzői (=szerzői) beszédtől való elválasztására. Felmerül a kérdés, miért szerepel kétszer (az egyik esetben —nem ábécérendben) az archetipas címszó, amelyet kétféleképpen határoznak meg, például: archetipas — az egyetemes jelentéssel bíró kollektív tudatalatti képének nemzedékről nemzedékre történő átadása (12) és archetipas —költői jel. A mitológiai, népköltészeti, rituális vagy szokásbeli képnek a költészetben vagy prózában való megjelenítését archetípusnak nevezik (14). A szótárban a szinonimákat zárójelben adják meg, az arba kötőszóval kapcsolják össze, és többnyire nem emelik ki őket címszóként. Ezt a közlési rendet azonban nem mindig követik következetesen, például. : Kalambūras —<...>. Lásd még. Szójáték (vö. Szójáték (vagy szójátékos szójáték) <...> (50, 126). 274 Diana Šilobritaitė |
A vagy kötőszó nélkül összekapcsolt szinonimák a retorikai megszólítás és az aposztrofé (93), míg az emlékek, emlékezetek (15) szinonimákat vessző választja el. Meg kell jegyezni, hogy a litván terminográfiában szokás a terminusok szinonimáit vesszővel elválasztani — a szinonimák ilyen bemutatási módját a Litván Nyelvi Állami Bizottság (VLKK) által jóváhagyott Terminológiai szótárak szerkesztésének általános követelményei (TZRBR 2007) is előírják. Van olyan eset, amikor zárójelben csak egy szinonima szerepel, a meghatározásban pedig kettő, pl. : Ábécé (vagy alfabetum) — az írás valamennyi betűje, meghatározott sorrendben elrendezve, alfabetum, betűsor (5). A refrén a visszatérő rész (86) szinonimájaként szerepel, azonban a külön megadott refrénnél (92) ez utóbbi nincs feltüntetve. Az amfibólia (8) és a kétértelműség (277) terminusokat megkülönböztetik, és nem szinonimákként adják meg, a Nyelvészeti terminusok szótárában azonban szinonimáknak tekintik őket. Másfelől megfigyelhető az ellenkező jelenség is — a terminusok kétes szinonimitása (a Litván irodalmi enciklopédiában nem tekintik őket szinonimáknak), például az idill (vagy pásztorjáték, bukolika) (43). Ezenkívül a pásztorjáték (79) és a bukolika (20) terminusok is címszóként szerepelnek a szójegyzékben, de mellettük nincs utalás az idill terminusra. A szójegyzékben megadott szinonimákról szólva azt is meg kell jegyezni, hogy gyakran hiányzik a rendszerszerűség, például: allofrázis (vagy a frazeologizmus változata) (8), allográf (vagy a graféma változata) (8), allomorf (a morféma változata) (8), azonban nincs feltüntetve, hogy az allofón terminusnak (8) is van szinonimája — a fonéma változata. Nem világos. mely terminusokat adják meg a még nevezik megjegyzéssel, és mi a kapcsolatuk a szinonimákkal, például. : Filozófiai líra — a világnézeti problémákon és az úgynevezett „örökérvényű” problémákon alapuló líratípus. Más terminusokkal is nevezik: eszmelíra, reflexív líra, intellektuális líra, gondolati líra, metafizikai líra (34). Címervers —<...> (más néven címerhez, illetve címerről szóló vers) (40). A TŽRBR szerint a terminus minden jelentését számozzák és önálló egységként határozzák meg (nem ajánlott pontosvesszővel vagy más módon elválasztott aljelentéseket megadni). A recenzált szójegyzékben azonban egyes esetekben a jelentéseket pontosvessző, vessző és pont után is megadják, pl.: archívum —régi dokumentumokat és kéziratokat gyűjtő, őrző, kezelő és kutató intézmény; annak helyiségei; az említett dokumentumok gyűjteménye (14); anagramma —retorikai alakzat, amelyet egy kiválasztott szó vagy szókapcsolat (az úgynevezett program) betűinek felcserélésével kapunk <...>; az anagrammákat gyakran versbe szedettnek nevezik D ~J U1 Terminológia | 2009 | 16 mű <...> (9): allúzió — egy ismert
dologra való utalás, stilisztikai eszköz — valamely ismert tényre emlékeztető kifejezés <...> (8); archetípus — költői jel. Mitológiai, népköltészeti. A költészetben vagy prózában megjelenő rítusvagy szokásképet archetípusnak nevezik (12) stb. Egyes terminusok elégtelen és nem egyértelmű meghatározásai, pl. : Apogeum — legnagyobb teljesítmény, felvirágzás (13). Interpretáció —a jelentés magyarázata: egy műalkotás sajátos előadása (45). Történelmi regény —a regény sajátos típusa, amely a romantika korában alakult ki (46). Kolorit —színesség, sajátosság (30). Kultúra —minden, amit a társadalom fizikai és szellemi munkával létrehoz; műveltség, iskolázottság (58). Szituáció —helyzet, körülmények, a körülmények összessége (100). Kép —az élet megfestett, leírt vagy eljátszott képe (117).?}]} rlai?.json? 正规的吗? 彩神争霸能} unerquicklich สามสิบเอ็ด (117).]} 天天中彩票nba 天天彩票怎么?}]} 恒一?}]} ndzi?}]} vel?}]} c'est?}]} ok?}]} конец?}]} ? A szójegyzékben nagyon sok sajtóhiba található. Egyes oldalakon a terminusok nem ábécésorrendben szerepelnek (12, 92). Bár minden szótár fontos lépés az adott tudományterületen, kétséges, hogy ez az irodalmi és nyelvészeti terminusok oktatási szójegyzéke gazdagítja- -e a litván terminográfiát. Megállapítható, hogy szinte minden terminust és azok meghatározását a Nyelvészeti terminusok szótárából és a Litván irodalmi enciklopédiából vették át. Új, eredeti terminusokat és meghatározásokat nem közölnek, ezért az ebben a recenzióban említett javítandó dolgoknak és különféle hibáknak az oktatási-módszertani kiadványban nem kellene előfordulniuk. IRODALOM KlbŽ 1990: Nyelvészeti terminusok szótára, Vilnius. LLE 2001: Litván irodalmi enciklopédia, Vilnius. TT 1992: Terminológiai javítások, Vilnius. TŽRBR 2007: A terminológiai szótárak készítésének általános követelményei, amelyeket a Litván Nyelvi Állami Bizottság 2007. december 20-i ülésének jegyzőkönyvi határozatával hagytak jóvá (R-4 ajánlás: Inf. pran., 2007-12-29, 100. sz.). Internetes hozzáférés: <http:/www.vlkk.lt. lit. programos/zodvou-reikalavimai. htm! +. Beérkezett: 2009-12-01 Diana Šilobritaitė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5. LT-10308 Vilnius E-mail: dianastdž]Iki.lt 276 Diana Šilobritaitė
