Kai kurių fizikos terminų raida

Egyes fizikai terminusok fejlődése ANGELĖ KAULAKIENĖ A mai litván Vilniaus Gedimino technikos universitetas fizikai terminusok közül sok jelentősen változott és módosult, míg elfogadott, megszilárdult és valamennyi szakember által egyformán használt terminusokká váltak. Leggyakrabban egy normatív terminus több szinonima vagy változat közül honosodik meg és szilárdul meg a terminológiában. Ez különösen jól látható a litván fizikai terminológia fejlődési szakaszainak vizsgálatakor, az első, a Keleivisben (1849-1880) és az Aušrában (1883—1886) nyomtatott fizikai ismeretterjesztő cikkektől kezdve. és a legújabb normatív fizikai terminográfiai kiadványokig. Ez a tanulmány néhány fontosabb mai fizikai terminus — banga, būsena, elektra, energija, išlydis. jėga, judėjimas. krūvis, kūnas, magnetizmas, srovė, varža — fejlődését mutatja be másfél évszázad folyamán. Az áttekinthetőség kedvéért minden terminust, annak szinonimáját vagy (fonetikai, morfológiai, helyesírási stb.) változatát, amely a fejlődés során változott és módosult, forrásmondattal vagy -részlettel illusztrálunk; ezeket hiteles formában közöljük, helyesírásukat és központozásukat nem javítottuk. A terminusfészek egyelemű terminussal kezdődik. Az egyelemű terminus fészkét alkotó összetett (két-, háromés így tovább szóból álló) terminusok, amelyek fejlődésük során változtak. ábécérendben, az első szó szerint megadva, a forrásokat időrendi sorrendben feltüntetve. A cikkben szereplő, jelenleg használatos fizikai terminusok mind hangsúlyjelöléssel vannak ellátva. Ezen és más fizikai terminusok fejlődését részletesebben a Lietuvių fizikos terminijos raida (Kaulakienė 2009) című könyv tárgyalja. Így néz ki az említett fizikai terminusok fejlődése. banga vilnis: A Föld himbálódzott és ingadozott a lábunk alatt, mintha valamilyen szekér vagy csónak lett volna, amelyet a víz hullámai ringatnak. K 1869 5 18; <...> [a levegő hullámai] egy második, az elsővel szemközt felállított tükörhöz érve visszaverődnek a másodikról, és a saját oldalukról ahhoz közel, egy pontban összetalálkoznak <...> V 1890 12 189 218 Angelė Kaulakienė Egyes fizikai szakkifejezések fejlődé- se hullámzó rezgés: <...> terjednek, visszaverődnek, megtörnek és interferálnak a hullámzó rezgések a levegőben <...> V 1890 12 188 vilnis, -ies TFR139 hullám: <...> a szél által hullámokkal beborítva vannak <...> K 1870 11 44; A sűrített és ritkított levegő rétege egy hullámot alkot ŠF III 69; Két hullámpont közötti távolság <...> hullámhossznak neveztetik FP I 54; FTŽ1 10: A hullámot egyenlettel írjuk le BF 1 173; FTŽ 1 44 banglla, -os FTZ; 28 hullám, barigos FT Ž3 60 gömbvagy gömb alakú hullámok: <...> így maga körül sűrített és ritkított levegőből álló kerek, vagy gömb alakú hullámokat hoz létre <...> ŠF III 70 körhullám FTŽ 1 44 kör alakú hullám FT Ž> 28: FTZ 60 visszaverődő hullám: | a fal, amelyről a hanghullámok visszaverődnek, közel lesz hozzánk, így a visszaverődő hullám azonnal visszatér, összeolvad az alapvető hullámmal <...> ŠF III 74 visszaverődött hullám: Ha a hanghullámok visszaverődésének törvényei megegyeznek a fény törvényeivel, akkor a visszaverődött hullámok párhuzamos nyalábban haladnak vissza <...> ŠF III 73 visszaverődési hullám FTZ, 10 visszaverődött hullám FTZ 1 45 visszaverődési hullám FT Ž> 28 visszavert hullám FT Ža 60 rugalmas hullám: <...> a kvarckristályból kivágott lemez nagyfrekvenciájú váltakozó elektromos térben rezeg, rövid rugalmas hullámokat keltve a levegőben vagy folyadékban <...> BF II 63 rugalmas hullám, elastingoji banga FTZ 10 elastiné banga, tamprumo banga FTZ 1 46 elasztikus hullám FT Ž> 31 elasztikus hullám lásd: rugalmas hullám FTŽ3 61 rugalmas hullám FT Ž3 66 elektromos hullám: Hiszen az elektromos hullám nem a fény, a hő vagy a hang hulláma: a fényhullámot látjuk, a hőt érezzük, a hangot halljuk V 1891 2 24; A távíró híres olasz feltalálója, Marconi, elektromos hullámokat alkalmazott, amelyek továbbításához, ahová szükséges, nincs szükség drótra <...> T 1898 9 299 elektromágneses hullám: <...> arra kell következtetnünk, hogy ugyanaz a közeg, amelyet éternek neveznek, és amely a fényés hőhullámokat vezeti, ugyanaz a közeg, amely az elektromágneses hullámokat vezeti V 18912 26 elektrybé: Elektromosság. mint az éter hullámzó rezgése V 1891 1 6 elektromágneses hullám: Az elektromágneses hullám világosabb képének megadásához <...> a következő példákat használjuk fel FP VII 362; BF II 331 elektromágneses, vagyis elektromos hullám: Ha tehát a tér bármely pontján periodikus elektromágneses zavart, például elektromos rezgéseket keltünk, a környezetben elektromágneses hullámok terjednek. vagy elektromos, hullám BF 11 333 elektromágneses hullám FTZ, 10: FTZ 1 46 elektromágneses hullám FTZ, 29; F123 61 hanghullám: Először is ismerkedjünk meg a hanghullám természetével V 1890 12 188 hanghullám: A hanghullámok visszaverődnek a fákról, a hegyekről. a felhőkről stb. ŠF III 74 akusztikus (= hang-) hullám FTŽ1 10 hang- (= akusztikus) hullám FTŽ1 11 akusztikus hullám. hanghullám FTŽ 1 44 hanghullám, akusztikus hullám FTZ 1 46 akusztikus hullám FTŽ5 28; FTŽ3 60 hanghullám FTŽ> 29; FTZ: 61 longitudinális hullám: Hosszirányú hullámról akkor beszélünk. amikor a részecskék rezgésének vonala egybeesik a hullám vonalával <...> FP 156; FTZ 11: Szilárd rugalmas testekben és folyadékokban transzverzális és longitudinális hullámok egyaránt kialakulhatnak <...> BF 1176; FTZ 1 47 longitudinális (hosszirányú) hullám: Itt még megjegyezzük, hogy a hullámoknak két fajtája van: a longitudinális (hosszirányú) és a transzverzális (keresztirányú) hullámok FP I 56 nyújtott hullám: Amikor a siklót a csőben előre és hátra mozgatjuk, nyújtott hullámokat kapunk ŠF III nyújtott 70 hullámok TFR 139 longitudinális hullám FT Ž> 29: FT Ža 62 például egy hangvilla, akkor annak minden egyes pontja rutulinė banga: ei ore virpės ne vienas taškas, bet kūnas. sudarytas iš daugelio taškų, gömbhullámokat hoz létre SF 111 70 gömbhullámok TFR 139 gömb- (= szférikus) hullám FTŽ, 11 szférikus (= gömb-) hullám FTŽ1 11 gömbhullám, vagyis szférikus hullám: Ha a hullám bármely hullámközéppontból minden irányban azonos sebességgel terjed. akkor a hullámfelület gömb alakú, ekkor gömbhullámmal, vagyis szférikus hullámmal van dolgunk BF 11 130 szférikus hullám: Ha a hullám bármely középpontból minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a hullámfelület gömb alakú, ekkor szférikus hullámmal van dolgunk BF I 183 gömbhullám, szférikus hullám FTŽ 1 50 szférikus hullám, 220 Angelė Kaulakienė | Egyes fizikai szakkifejezések fejlődése gömbhullám FTŽ 1 50 gömbhullám, szférikus hullám FT Ž3 30 szférikus hullám lásd gömbhullám FT Ž> 30 szférikus hullám FT Ž3 64 amikor a részecskék rezgésének vonala merőleges a hullám vonalára FP I 56 keresztirányú hullám (transzverzális): Itt még megjegyezzük, hogy a hullámoknak két fajtája van: a longitudinális (hosszirányú) és a transzverzális (keresztirányú) hullámok FP 1 56 keresztirányú hullámok (kereszthullámok) TFR139 transzverzális hullám: Szilárd rugalmas testekben és folyadékokban transzverzális és longitudinális hullámok egyaránt kialakulhatnak <...> BF I 176 skersa, arba transversalinė, banga: Skersą, arba transversalinę, bangą mes turėsime tada, transzverzális hullám FTZ, 11; FTZ 1 50 transzverzális hullám FTŽ> 30; FTZ5 65 terjedő hullám: A terjedő hullám, bármilyen akadállyal találkozva, visszaverődik róla és ellentétes irányban terjed BF I 180 terjedő hullám FTZ, 11 terjedő(oji) hullám FTŽ 1 50 terjedő hullám FTZ, 30; FTŽ3 65 állóhullám: <...> ily módon az állóhullám legnagyobb amplitúdója kétszer nagyobb a terjedő hullám legnagyobb amplitúdójánál BF I 181 állóhullám: Azt a hullámot, amelynek csomópontjai mindig ugyanazon a helyen maradnak, állóhullámnak nevezik BF I 181 állóhullám FITZ, 11 álló(oji) hullám FTZ 150 állóhullám FT ŽŽ» 31; FTZ; 65 hőhullám: <...> ki kell következtetnünk, hogy ugyanaz a belső közeg, amelyet éternek neveznek, s amely a fényés hőhullámokat kíséri, egyúttal az elektromos- -hőhullámot is kísérő közeg FTŽ1 11 Terminologija | 2009 | 1¢ 221 gnetiškas V 1891 2 26 hőhullám FTŽ 151 hőhullám FT Ž> 31; FTZ 66 fényhullám: <...> ki kell következtetnünk, hogy ugyanaz a belső közeg, amelyet éternek neveznek, s amely a fényés hőhullámokat kíséri, egyúttal az elektromos-fényhullámot is kísérő közeg FTŽ111: A fényhullámok nagyon rövidek gnetiškas V 1891 2 26 <...> BF III 128; FTZ I 51 fényhullám FTZ,31: FT Ža 66 vízhullám: A Föld ringatózott és rezgett lábunk alatt, mint valamiféle bárka vagy csónak, amelyet vízhullámok ringatnak K 1869 5 18 vízhullám: Ezt a vízhullámoknál is látjuk, amikor nem egy, hanem egy egész maréknyi követ dobunk bele SF III 70; FTŽ1 11; FTŽ I 52 víz hulláma FT Ž3 67 állapot, létállapot: anyagi állapot A 1886 5 154 állapot: Vagyis a mágneses térerősség az egyenlítői állapotban kétszer kisebb, mint a tengelyi állapotban FP VII 15 helyzet, állapot A 1885 9 277; A szilárd test állapotának folyékonyra változása megváltoztatja a test térfogatát, lágyságát KF 181; Tehát a tömeg nem más, mint az anyag mennyisége, függetlenül attól, hogy milyen az az anyag, miből áll és milyen állapotban van ŠF III 83; Az ilyen folyamatokhoz tartoznak a fizikai testek állapotváltozásai FP I 4 helyzet vagy állapot: A fizikai testek helyzetének vagy állapotának minden változását <...> természeti jelenségnek nevezzük <...> FP I 3 lét, állapot, -é, állapot TFR 1174 állapot: FT Ž1 13; Nem sokkal később Franklin (1706 —1790) létrehozta a testek elektromos feltöltésének unitárius hipotézisét, amely szerint minden test normális állapotban észrevehetetlen („természetes”) mennyiségű elektromossággal rendelkezik BF II 6 állapot -ok FTZ 159 állapot lásd állapot FT Ž> 37 állapotféleség, -é FT Ž3 35; FTZ3 75 gázállapot: Az anyag három állapotban lehet: szilárd, folyékony és gázállapotban KF 3 gázhalmazállapot, gázosság TFR 181 gázállapot: Tehát a katód környezetében káliumlúg képződik, a katódon pedig gázállapotban hidrogén jelenik meg <...> FP VII 206 222 Angelė Kaulakienė | Egyes fizikai szakkifejezések fejlődése gázállapot FTZ 159 gázállapot FT Ž> 35; FTZ3 76 szilárd állapot: Az anyag három állapotban lehet: szilárd, folyékony és gázállapotban KF 3 állapot kietas(is) FTŽ 1 60 szilárd állapot FTZ 35: FT Ža 77 mágneses állapot: Tehát ez a hurok a mágneses állapot fennmaradásának tendenciáját jelenti FP VII 263 mágneses állapot FTŽ I 61 mágneses állapot FT Ž> 36: FT Ža 77 semleges állapot FTŽ 161 semleges állapot FT Ž> 36; FT Ža 78 normális helyzet: A saját normális helyzetéből kitérített ingának bizonyos többlet potenciális energiája van <...> FP 159 szabályos helyzet: Ha, mondjuk, a tojást szabályos helyzetéből hátradöntjük, tömegközéppontját felfelé emeljük, és ezáltal növeljük potenciális energiáját FP I 69 normális állapot: Minden szupravezetőnek van egy jellegzetes hőmérséklete, amelyen normális állapotból szupravezető állapotba megy át BF II 98 normális állapot FTZ 161 normaliéji būsena FZ, 36; FT Ž3 78 alapállapot: Az első alapállapotot a 12. rajz ábrázolja FP VII 14 alapállapot FIZ, 13; FTZ I 62 alapállapot FT Ž> 36; FT Ža 79 egyensúlyi helyzet: Ha a háromszöget súlyvonalainak metszéspontjában támasztjuk alá, akkor az ilyen háromszög közömbös egyensúlyi helyzetben lesz FP 1 66 egyensúlyban lévő, egyensúlyi állapot FTŽ I 62 egyensúlyi állapot FTŽ3 36; FTŽa 79 nyugalmi helyzet: <...> a testben olyan pontot kell találni, amelynél alátámasztva a test visszatér nyugalmi helyzetébe, ha kimozdítják FP 1 66 nyugalmi állapot: Amikor a test különböző időpontokban ugyanazon a helyen van, azt mondjuk, hogy nyugalomban van (nyugalmi állapotban) FP I 12 Terminologija | 2009 | 16 t [US nyugalmi, nyugalmi állapot FTŽ 1 62 nyugalmi állapot FTZ 36: FTZ; 79 folyékony állapot: Az anyag három halmazállapotban van: szilárd, folyékony és gáz halmazállapotban KF 3 folyékony állapot: Az elektrolízis során, magas hőmérsékleten, folyéko- [98 ny állapotú KCI esetén a káliumionok elérik a katódot <...> FP VII 206 folyékony állapot FTŽ I 63 folyékony halmazállapot FT Ž> 37; FT Ž3 80 szupravezető állapot: Minden szupravezető <...> normális állapotból szupravezető állapotba megy át BF 11 98; FTŽ 1 63 szupravezető állapot: Ekkor bizonyos köztes állapot alakul ki a normális és a szupravezető állapot között BF 11 211 szupravezető állapot FT Ž> 37; FT Ž3 80 köztes állapot: Ebben az esetben bizonyos köztes állapot alakul ki a normális és a szupravezető állapot között BF II 211; FTZ 163 köztes állapot FTZ 37; FTZ5 80 elektromosság, elektromos állapot: Több tárgy, például az üveg, borostyán, kén, macskabőr, Selyem, gyanta és így tovább, magában elektromosságot tartalmaz K 1851 11 42 borostyánosság: A valódi litván nyelv szerint ezt borostyánosságnak nevezhetnénk, de most maradjunk annál az elnevezésnél, amelyet a tudós emberek adtak ennek a tárgynak, és nevezzük elektricitànak (= Elektrizitit—A. K.), vagy nyelvünk kiejtése szerint inkább elektromosságnak K 1851 11 42 elektromosság: elektryne: <...> jtekmeé elektrynés ant systémos dirksniu <...> A 1886 6 170 elektrybe: <...> elektrybe yra vilnétu viskejimu nekurio vidaus V 1891 2 26 Az elektromosságot még egészen nemrég fogták be és alkalmazták gépekben a gőz helyett <...> T 1898 10 330 [gintra] elektromosság: A vihar [gintra] elektromossága TK 85 elektromosság Įgintra |: Ellentétes, fordított értelmű elektromosság [gintra [TK 73 elektromosság A 1883 8-10 281: A 1885 10-11 324; Elektromossággal most sokkal tisztább alumíniumot nyernek, mint korábban V 1893 1 12; És így az elektromosság bizonyos természeti erő, éppúgy, mint a hő, a fény vagy a súly PF 94: TFR 1102: Az elektromosság utat tör magának a levegő azon pontjain keresztül, amelyek kisebb akadályt képeznek <...> SF II 26; Kétféle elektromosság FP VII 34; FTŽ1 21; Az olyan állapotot, amelyet a testek dörzsölésével idézünk elő, elektromos állapotnak nevezzük, kiváltó okát pedig — elektromosságnak elektromosság FT Ž> 70; FT Ž3 154 negatív BF II 5; FTŽ I 141 224 Angelė Kaulakienė | Egyes fizikai terminusok fejlődése elektromosság: A természetes elektromosság ezenkívül pozitív és negatív elektromosságra oszlik A 1885 10-11 321 negatív elektromosság: Az az elmélet, amely szerint az elektromosság kettős: pozitív és negatív <...> mindmáig korlátozás nélkül uralkodik V 1891 1 7 negatív elektromosság: Más tárgyak elektromossága <...>, ha az üvegrúd elektromosságával egyenlő — akkor negatív elektromosságnak nevezik PF 95 gyantavagy kaucsuk-- elektromosság: Tehát kétféle elektromosság van: az egyiket általában üvegelektromosságnak, a másikat gyantavagy kaucsuk-- elektromosságnak nevezzük SF 11 14 negatív elektromosság, gyantavagy kaucsuk-- elektromosság TFR 842 negatív elektromosság: A negatív elektromosság atomjai FP VII 385; Ez a hipotézis azt állította, hogy a testekben külön vannak pozitív („üveg-”) és negatív („gyanta- -”) elektromosságok BF II 6 negatív elektromosság: Ha ezek a sugarak útjuk során bármilyen vezetővel, akár magával a kereszttel találkoznak, akkor negatív elektromossággal töltik fel SF 11 52; FTZ, 21 negatív elektromosság FTŽ I 142 negatív elektromosság FTZ, 70; FTŽ4 154 légköri elektromosság: <...> fontos szerepet kell játszania a légköri elektromosság és a földi mágnesesség jelenségeiben V 1891 2 26 légköri elektromosság: Meg kell mondani, hogy a légköri elektromosság tudománya viszonylag fiatal <...> FP VII 125; FIZ, 21; FTŽ I 141 légköri elektromosság FTŽ> 70: FTŽ3 154 érintkezési elektromosság: Az érintkezési elektromosság és törvényei FP VII 133 érintkezési elektromosság FT Ž1 22 érintkezési elektromosság, kontaktus-elektromosság FTZ 1 142 kontaktus-elektromosság, érintkezési elektromosság FIZ, 70 érintkezési elektromosság FT Ž3 155 pozitív elektromosság: A természetes elektromosság (pozilyviszką) ir atimtinią (negatyviszką) A 1885 10—11 321 ezenkívül pozitívra pozitív elektromosság: Az az elmélet, amely szerint az elektromosság kettős: pozitív és negatív <...> mindmáig korlátozás nélkül uralkodik V 1891 1 7 pozitív elektromosság: Más tárgyak elektromossága, ha az üvegrúd elektromosságával egyenlő, szintén pozitív elektromosságnak neveztetik <...> PF 95 üvegelektromosság: Tehát kétféle elektromosság van: az egyiket általában üvegelektromosságnak, a másikat gyantavagy kaucsuk-- elektromosságnak nevezzük ŠF II 14 Terminol- ogija | 2009 | 16 225 pozitív elektromosság: E példa alapján a fizika tudományában az elektromosság egyik fajtáját, nevezetesen azt, amelyet az üvegrúd selyemmel vagy amalgámozott bőrrel való dörzsölésével nyerünk, pozitív elektromosságnak fogjuk nevezni <...> ŠF II 16; FTŽ1 22 pozitív üvegelektromosság: Eközben a pozitív üvegelektromosság hatás útján elektromossá teszi a fésű fogait <...> ŠF II 20 azonosnemű vagy pozitív elektromosság: Ekkor a hatás útján a b kör felső részén ellentétes, mégpedig negatív elektromosság, alul pedig azonosnemű, vagyis pozitív elektromosság keletkezne ŠF II 25 azonosnemű elektromosság: Ez azért történik, mert az azonosnemű elektromosság testünkön át a földbe távozik, az priešingoji išsilaikys <...> ŠF II 19 azonos előjelű elektromosság: <...> az azonos előjelű elektromossággal feltöltött testek taszítják, a különböző előjelű elektromossággal feltöltöttek pedig — vonzzák egymást BF II 9 pozitív elektromosság: Mivel e két elektromosság ellentétesen hat, később az üvegelektromosságot pozitív elektromosságnak kezdték nevezni <...> FP VII 36; Az üvegelektromosságot pozitívnak, az ebonitelektromosságot pedig negatívnak tekintik BF II 9 pozitív elektromosság FT Ž4 22 pozitív(- na) elektromosság FTŽ 1 142 pozitív elektromosság FT Ž> 70; FTZ3 155 energia V 1891 1 7: ŠF III 94; FP 1 69; FTZ, 25; BF II 106; FTŽ I 156; FTZ, 76; FTŽ43 170 akusztikai energia FT Ž1 25 hangenergia: Ezenkívül a munka egy része hangenergiává alakul BF I 273 akusztikai energia, hangenergia FTŽ 1 156 akusztikai energia FIZ, 76; FTŽ3 171 hangenergia FT Ž3 77; FTŽ3 172 kémiai energia: Itt olyan példát látunk, amely a kémiai energia hőenergiává alakulását mutatja SF III 93; Ma már nem erőkről beszélünk, hanem mágneses, elektromos, kémiai és más energiákról FP I 60 kémiai energia (a robbanó lőpor energiája): A fent bemutatott mechanikai energiafajtákon kívül még van <...> kémiai energia (a robbanó lőpor energiája) SF 111 92 kémiai energia: <...> a bombában korábban felhalmozott kémiai energia mechanikai energiává alakul SF II 93; FTŽ1 25; <...> van mechanikai, hő-, elektromos, mágneses, elektromágneses, kémiai energia FTZ, 76; FTŽ3 171 eltérítő erő FTZ 1271 eltérítő erő FTZ, 124; FTZ; 292 Coulomb-- erő FTŽ1 40: <...> a Coulomb-- erő nullával egyenlő <...> BF II 13 atominę, spinduliavimo, cheminę ir t. t. ernergiją BF I 48; FTŽ 1156 226 Angelė Kaulakienė | Néhány fizikai szakkifejezés fejlődése Coulomb-- erő FTŽ I 271 mágneses erő: <...> hogy Kulono jėga FIZ, 124; FT Ž3 292 így az elektromos áram megállapodott, és <...> mágneses erejét elvesztette K 1851 13 50 mágneses erő: Talán az éternek, amely önmagán átvezeti a fényhullámokat, megvan az a képessége is, hogy befogadja azokat a változásokat, amelyeket elektromos és mágneses erőknek nevezünk V 1891 17 a mágnes ereje: Az ilyen vasat mágnesnek nevezik, az ilyen vas különleges vonzóerejét pedig a mágnes erejének nevezik SF II 3 mágneses erő: A Föld mágneses ereje különböző helyeken különböző irányokban hat FP VII 8; FTZ, 40; FTZ 1271 mágneses erő FTŽ> 124; FT Ž3 292 magnetomotoros erő: A mágneses fluxus és az elektromos áram említett hasonlóságát szem előtt tartva magnetomotoros erőről és mágneses ellenállásról beszélünk <...> FP VII 259 mágneses gerjesztőerő FT Ž1 40; A mágnesező tér mágneses gerjesztőereje Uy így fejezhető ki <...> BF II 215; FTZ 1 271 magnetoerő FT Ž> 124 mágneses gerjesztőerő FTŽ3 416 molekulák ereje: A szilárd dielektrikumokban az elemi töltés hordozóit (ionokat, atomokat és molekulákat) az atomvagy molekulaerők bizonyos egyensúlyi helyzetekben tartják molekuláris erő FITZ, 40 molekuláris erők BF II 42 FTŽ 1271 molekuláris erők FTZ> 124; FTŽ3 292 kohéziós erő: <...> a gázoknak igen csekély kohéziós erejük van, és állandóan mozognak KF 110 tapadás, ragadósság, vagy (a tapadás ereje) TFR 1247 kohéziós erő FT Ž1 40; <...> az atomok és molekulák között erős kohéziós erő hat <...> BF 1 216 kohéziós erő FTŽ 1271 tapadási erő, kohéziós erő FT ŽŽ 1272 Terminologija | 2009 | 16 233 kohéziós erő, tapadási erő FTŽ> 124 kohéziós erő lásd tapadási erő FTZ3 292 tapadási erő FT Ža 293 a durvaság és a nyomóerő <...> FP 128-29 spaudžiama jėga: <...> tas dydis <...> pareina tiktai nuo tų paviršių medžiagos, jų nyomóerő: A nyomóerő arányos a fal felületének nagyságával ŠF I 38 nyomóerő FTZ, 40; FTŽ I 272 nyomóerő FT Ž> 124; FTZ3 293 gravitációs erő: De mi a gravitációs erő, amely senkihez sem tartozik, és láthatatlan lévén minden tárgyat a Föld közepe felé vonz? PF 7 súlyerő: A súlyerő iránya KF 26 súlyerő: Ha így van, akkor a Föld körül keringő Hold ugyanilyen erő hatására marad elipszis alakú pályáján, mint amilyen erő a Földön a súlyerő FP I 43 súlyerő: A kör minden új helyzetében ugyanaz a súlyerő hat <...> FP I 94; Innen látjuk, hogy amikor a test vízszintes irányban mozog, a súlyerő nem végez semmilyen munkát <...> SF III 86-87; FTZ, 40 súly-erő: <...> a súly-erőt P a paralelogramma törvénye szerint 2 erőre bontjuk <...> súlyerő lásd súly FT Ž> 124 súly FT Ž3 335: FT Ž3 FP 128 789 tangenciális erő: Tehát a teher kiegyensúlyozásához a csavarfej pereméhez tangenciális erőt kell hozzáadni <...> PF 1 82 tangenciális (= érintőirányú) erő FIZ, 40 tangenciális erő FTZ 1273 tangenciális erő, érintőirányú erő FTZ, 124 tangenciális erő lásd érintőirányú erő FT Ža 294 érintőirányú erő FT Ž3 292 vonóerő: Most <...> kétvagy háromkerekű kis kocsikat láthatunk, amelyeken ülve az ember a kereket, mintha lábbal hajtaná, bármiféle vonóerő nélkül, sík úton elképzelhetetlenül gyorsan tudja hajtani K 1869 26 103 vonóerő: Látjuk, hogy a tengelyre felfüggesztett F súly kétszer közelebb van a támaszponttól, mint a kötél vége, amelyhez vonóerőt alkalmaztak PF 14 vonzóerő: A számunkra megszokott egyenletesen gyorsuló mozgás a testek esése, illetve zuhanása a Föld vonzóereje miatt <...> FP I 20 vonzóerő: Az ilyen vasat mágnesnek nevezik, az ilyen vas különleges vonzóerejét pedig a mágnes erejének nevezik ŠF II 3; Az utóbbi esetben túl rövid az idő ahhoz, hogy vonzóerőnk legyőzhesse a golyó tehetetlenségét <...> FP I 22; FTZ, 40 vonzóerő: Így például a hegyen lévő kő potenciális energiája a vonzóerőtől függ <...> FP I 58; Az azonosnemű mágneses pólusok között ható taszítóe234 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida rőt pozitívnak, a különneműek között ható vonzóerőt pedig — negatívnak tekintjük BF II 158: FTZ I 273 vonzóerő FT Ž> 125; FT Ž3 294 súrlódási erő: De ma már jól tudjuk, hogy mindezekben az esetekben súrlódási erők hatnak FP I 59 dörzsölési erő: Tehát a dörzsölési erő mindig megszünteti a mozgásmomentumot FP I 27 súrlódási erő: A súrlódási erők a P erővel ellentétes irányba mutatnak <...> A gördülő testek súrlódási erői kisebbek, mint a csúszó testeké <...> BF I 103: FTZ, 40; FTZ I 273 súrlódási erő FTZ, 125; FT Ža 294 vegyértékerő: Ez azzal magyarázható, hogy ezekben az elektrolitokban az ionokra ható elektrosztatikus erők nagyok a vegyértékerőkhöz viszonyítva <...> BF II 117 vegyértékerő FT Ž 1273 vegyérték-erő FTŽ3 125: FTŽ4 294 hajtóerő: Ezért az elengedett n nehezék az első másodpercben ezen a padlón halad át, hátrahagyva rajta egy pótsúlyt, amely ebben az esetben a hajtóerő FP I 24 hajtóerő FT Ž> 125; FTŽ4 294 ható erő: E vizsgálatokból kiindulva. azt mondjuk, hogy minden ható erő arányos a tömeggel és a gyorsulással <...> FP I 24-25 hatóerő: A hatóerőt az f betűvel jelölve <...>, a következő egyenletet írhatjuk fel <...> FP 127 mozgás mozdulás: Ahogyan minden mozdulás, úgy a hang is megfelelő munkát végezhet T 1898 7 33 mozgás vagy áthelyeződés: Általában erőnek nevezzük mindazt, ami valamely tárgy mozgását vagy egyik helyről a másikra való áthelyeződését létrehozza PF 7 mozdulás: Ily módon a test mozdulásának nevezzük helyzetének megváltozását valamely más, nem mozgó test helyzetéhez viszonyítva KF 34 Terminologija | 2009 | 16 235 veikianti(oji) jėga FTŽ I 274 veikiančioji jėga FT Ž> 125; FT Ž4 294 mozgás (mozdulás): A mozgás (mozdulás) jelenségei a természetben a <...> FP I 12 leginkább kifejlődöttek jūdis, -džio TFR 252 mozgás: Az olyan tárgyak mozgását, mint a vonatét, a madárét vagy a golyóét, azért látjuk, mert a köztünk és e tárgyak közötti távolság változik <...> ŠF I 18; Tudjuk, hogy meghatározott körülmények között minden mozgás megáll, ha egy bizonyos erő nem tartja fenn <...> FP I 25; FTŽ1 41; E fajta forgást a giroszkóp mozgásának nevezzük BF I 73 mozdulat: Minél inkább felhevített ez a tárgy, annál nagyobbnak kell lennie a molekulák mozdulatának SF I 109; TFR 879; FTZ, 42 mozgás, mozdulat FTŽ I 277 mozgás, mozdulat FT Ž3> 126 mozgás FT Ž3 297 mozdulat FTŽ13 301 körmozgás FZ, 41; A körmozgás gyorsuló mozgás BF I 66 körmozgás, körben végzett mozgás FTŽ 1277 körmozgás FT Ž> 126; FT Ž3 298 normális irányú mozgás FTYŽ, 42 normális mozgás, normális irányú mozgás FTZ 1 280 normális mozgás FT Ž> 127; FTZ3 299 abszolút mozgás: <...> sem abszolút nyugalmat, sem abszolút mozgásokat nem ismerünk FP I 16 abszolutisztikus mozgás: Az éter és az abszolutisztikus mozgás FP VII 432 abszolút mozgás FTZ 41 abszolút mozgás, abszolút- (os) mozgás FTZ 1277 abszolút mozgás FTZ, 126 abszolút- (os) mozgás FT Ž3 297 örökmozgás, vagy perpetuurn mobile: Így tehát az örökmozgás, vagy perpetuum mobile, lehetetlen dolog ŠF II 91 ilyen gépeket készíteni, vagy a perpetuum mobile (örökmozgás) eszméjét megvalósítani FP I 84 perpetuum mobile FT ŽŽ 68 örök(mozgás), perpetuum mobile FTZ, 1 277 perpetuum mobile FTZ 11 536; FTZ; 219 örökmozgás FIZ, 126; FTZ3 297 rendezetlen perpetuum mobile (amžinasis judėjimas): Taigi nuo seniausių laikų buvo stengiamasi pamozgás: <...> Itt 0 az elektronok termikus (rendezetlen) mozgásának átlagos sebességét jelenti BF [II 94 kaotikus mozgás, rendezetlen mozgás FT Ž 1277 rendezetlen mozgás. kaotikus mozgás FT Ž> 126 kaotikus mozgás lásd rendezetlen 236 Angelé Kaulakiené | Kai kurių fizikos terminy raida mozgás FT Ž3 298 rendezetlen mozgás FT Ž3 298 brown-mozgás FTZ, 42 Brown-mozgás: Az elemi elektromos töltés meghatározható a gázban lévő elektromosan töltött részecske Brown-mozgásának megfigyelésével BF II 41 Brown-mozgás FITZ 126: FTŽ3 298 gyorsuló mozdulat: Ha ugyanakkor egyre hosszabb utat tesznek meg, akkor a mozdulat gyorsuló <...> ŠF 119 gyorsuló mozgás: Az utóbbi egyenlet a f idő alatt egyenletesen gyorsuló mozgással mozgó test által megtett út hosszát fejezi ki <...> BF 1 23 gyorsuló Brauno (Brown) judėjimas FTŽ 1 277 mozgás FTZ I 278 gyorsuló mozgás FT Ž> 126 gyorsuló mozgás FT Ža 298 harmonikus mozgás: Ezek közül a legegyszerűbb a harmonikus periodikus mozgás FP1 2 harmonikus mozgás FT Ž1 42 harmonikus mozgás FTŽ 1 278 harmonikus mozgás FIZ 126; FITZ; 298 változó mozgás TFR 126 változó mozgás TFR 879 változó mozgás: Általában véve a változó mozgás egy adott pillanatának valódi sebessége az a pontsebesség lenne, amellyel a pont rendelkezne, ha ettől a pillanattól kezdve a mozgás a sebesség és az irány tekintetében nem változna tovább FP 1 17 változó mozgás FT Ž 1 279 változó mozgás FT Ž> 126; FT Ž4 299 Terminologija | 2009 | 16 237 görbevonalú mozgás TFR 488 görbevonalú mozgás FTZ, 42; A görbevonalú mozgás gyorsulása a test sebességének változási jellegét egyértelműen meghatározza BF I 25; FTŽ 1279 görbevonalú mozgás FT Ž> 126; FT Ža 299 lassuló mozgás: Ha a folytonos erő oldalról hat, akkor a mozgás nem feltétlenül gyorsuló kreivaeigis judesys TFR 126 vagy lassuló SF 1 26 lassuló mozgás FTZ 1279 lassuló mozgás FT Ž> 126 lassuló mozgás molekulák mozgása KF 24 molekuláris mozgás FTZ, 42; FTŽ 1 279 molekuláris mozgás FTZ> 126; FTŽ3 299 egyenetlen mozgás: Ezenkívül a mozgás lehet egyenletes vagy szabályos is, ha a tárgy ugyanannyi idő alatt azonos hosszúságú utat tesz meg. és egyenetlen mozgás SE I 19 egyenetlen mozgás FTZ, 42: FTŽ I 280 egyenetlen mozgás FTZ, 127 egyenetlen mozgás FTZ3 299 relatív mozgás: <...> csak relatív nyugalomról és relatív mozgásokról beszélhetünk sumažintasis judesys, mažėjamasis, mąžtamasis, vienodai mažėjąs judesys TFR 345 FT Ža 299 FP 1 16 valóságos mozgás: A valóságos mozgás itt az anyagi pontok rezgése, vibrációja vagy oszcillációja <...> FP I 55 összehasonlító, látható, relatív mozgás TFR 835 relativisztikus mozgás FTŽ14 42 relativisztikus mozgás, relatív mozgás FTZ 1 281 relatív mozgás, relativisztikus mozgás FTZ, 127 relativisztikus mozgás FTZ3 300 transzlációs mozgás: A dugattyú transzlációs mozgását bizonyos készülékek segítségével forgómozgássá lehet alakítani <...> SF I 137 transzlációs (= eltolódó) mozgás FTZ, 42 eltolódó (= transzlációs) mozgás FTZ, 42; Ezenkívül a mozgásokat transzlációs (eltolódó) és forgómozgásokra osztjuk BF 1 19 238 Angele Kaulakiené | Kai kuriy fizikos terminy raida eltolódó mozgás, transzlációs mozgás, eltolódás FTŽ 1281 eltolódó mozgás, transzlációs mozgás FT Ž> 127 eltolódó mozgás FT Ž3 300 függőleges mozgás: transliūcinis judėjimas žr. slenkūmasis judėjimas FTŽa 301 <...> tehát teljes függőleges mozgása <...> másodpercig fog tartani FP I 35 függőleges mozgás, vertikális mozgás FT Ž 1 281 függőleges mozgás, vertikális mozgás FT ŽŽ» 127 függőleges mozgás FT Ž3 300 vertikális mozgás lásd: függőleges mozgás FT Ž3 301 forgómozgás TFR 152 forgómozgás FT Ž1 42 forgómozgás (rotációs mozgás): <...> ekkor a test forgómozgásával van dolgunk BF 119 forgómozgás (rotációs mozgás): Ezenkívül a mozgásokat transzlációs (eltolódó) és forgómozgásokra osztjuk BF 1 19 forgómozgás, forgás, rotáció FTŽ I 282 forgómozgás FTZ> 127: FTŽ4 300 hőmozgás FZ 42; Magasabb hőmérsékleten a mozgás sebessége nő, így nő a hőmozgás energiája BF 1273; FTŽ I 282 hőmozgás, illetve termikus mozgás: Ezért a testeket alkotó részecskék mozgását hőmozgásnak, illetve termikus mozgásnak nevezzük BF 1 273 hőmozgás FT Ž> 127; FT Ža 301 egyenes vonalú mozgás; Az egyenes vonalú mozgásokról beszélve az egész test mozgását egyetlen pont mozgásával helyettesíthetjük <...> FP I 14 egyenes vonal menti mozgás: Elsősorban itt az egyenes vonal menti mozgást értjük <...> FP T 13 egyenes vonalú mozgás FT Ž1 42: A test által megtett út, illetve a pálya alapján. A formákat a mozgásokat egyenes vonalú és görbevonalú mozgásokra osztjuk BF I 19: FTŽ 1282 egyenes vonalú mozgás FV Ž> 127: FY Ža 301 egyenletes mozgás: A nehezéket n a jobb oldalról felfelé elmozdítva itt egyenletes mozgást kellene kapnunk <...> FP 122; FTŽ1 42; FTZ I 282 Terminologija | 2009 | 16 239 egyenletes mozgás: Ha a testnek adott kinetikus energia az egyenletes mozgás <...> oka, akkor végül ez a kinetikus energia csak a súrlódási nyomaték leküzdésére használódik fel <...> FP 169 egyenes vagy egyenletes mozgás: Ezenkívül a mozgás lehet egyenes vagy egyenletes is, ha a tárgy ugyanazon idő alatt azonos hosszúságú utat tesz meg <...> ŠF I 19 egyenletes (állandó sebességű) mozgás; Az ilyen mozgást egyenletes (állandó sebességű) mozgásnak nevezzük BF 1 19 egyenletes mozgás FT Ž> 127 egyenletes mozgás FT 23 301 egyenletesen gyorsuló mozgás: A legkülönfélébb változó mozgások közül a legegyszerűbbek az egyenletesen gyorsuló vagy egyenletesen lassuló mozgások lesznek <...> FP I 17 egyenletes (állandó) gyorsulású mozgás: Ha a tárgy által megtett út hossza ugyanazon idő alatt egyenletesen növekszik, akkor a mozgás egyenletes gyorsulású <...> SF I 19 egyenletes gyorsulású mozgás: <...> így a lefelé zuhanó tárgy mozgása egyenletes gyorsulású mozgás SF 1 20 egyenletesen gyorsuló mozgás FTZ, 42; Ha a gyorsulás egész idő alatt állandó marad, a test mozgását egyenletesen gyorsuló mozgásnak nevezzük BF 1 21 egyenletesen gyorsuló mozgás FTŽ I 278 egyenletesen gyorsuló mozgás FT Ž> 126; FTŽ3 301 egyenletesen lassuló mozgás: A legkülönfélébb változó mozgások közül a legegyszerűbbek az egyenletesen gyorsuló vagy egyenletesen lassuló mozgások lesznek <...> FP 117 egyenletes lassulású mozgás: Ha a tárgy által megtett út hossza ugyanazon idő alatt egyenletesen növekszik, akkor a mozgás egyenletes gyorsulású, ha egyenletesen csökken — egyenletes lassulású mozgás SF I 19 sumažintasis judesys, mažėjamasis, mąžtamasis, vienodai mažėjąs judesys TFR 345 tolygiai lėtėjantis judėjimas FTZ, 42 egyenletesen lassuló mozgás FIZ 1 279 egyenletesen lassuló mozgás FTZ, 126; FT Ž3 301 rezgőmozgás KF 218 rezgő mozgás, rezgés FT Ž I 283 rezgő mozgás lásd rezgés FT Ž> 127 rezgés FTŽ3 925 töltés teher, rakomány, rakodás, -0s TFR 625 töltés: A vezető különböző pontjaiban az elektromos töltés nagyságának 240 Angelė Kaulakienė | Egyes fizikai terminusok fejlődése vizsgálatához egy üvegszárú kis fémkorongot használunk ŠF II 17 elektromosság: <...> a kísérleti golyó ugyanazzal az elektromossággal van feltöltve, mint az edény külső felülete FP VII töltés 41 FTŽ1 50: A Föld negatív elektromos töltését gyorsan semlegesítenie kellene a levegő vezetőképessége, valamint a konvekciós áramok által odaszállított pozitív ionoknak BF II 68: FTZ I 358 kriw|is, ~iai FTŽ> 154; FTŽ3 368 elektromos töltés; Az elektromosság a pálcáról átmegy a golyóra, és minél többször érintettük meg a feltöltött pálcával, annál nagyobb lesz a golyóban az elektromos töltés SF II 13 elektromos töltés FTZ, 50; A testben lévő elektromosság mennyiségét a test elektromos töltésének BF II 9 nevezzük elektromos töltés FT Ž> 154; FTŽ3 369 elemi töltés FT Ž1 50 elemi elektromos töltés: Az elemi elektromos töltés e mérésének említett módszere Stokes törvényén alapul BF II 41 elemi elektromos töltés FTZ 1 359 elemi elektromos töltés FTZ, 154; FT Ža 369 indukált töltés F17Z, 50 indukált elektromos töltés: Most próbáljuk megvizsgálni, mitől függ a vezető indukált elektromos töltésének g* nagysága BF II 27; FTŽ I 359 indukált elektromos töltés FTZ, 154; FT Ž3 369 negatív töltés F TŽ 50 negatív töltés: Az elektromos töltések által létrehozott elektrosztatikus mezőben az erővonalak a pozitív töltésben (+ forrásban) kezdődnek, és a negatív töltésben (—forrásban) végződnek <...> BF II 14 negatív töltés FTŽ 1 360 negatív töltés FTŽ5> 155: FTŽ3 369 fajlagos töltés FT Ž1 50; FTŽ 1 360 fajlagos elektromos töltés: A részecske elektromosságának g és tömegének m hányadosát fajlagos elektromos töltésének nevezzük BF 11 89 saját töltés, fajlagos töltés FT Ž> 155 sajátos töltés FTŽ3 370 Terminologija | 2009 | 16 241 ponttöltés FTŽ1 50; FTŽ 1 361 pontszerű elektromos töltés: Elképzelhetjük, hogy az elektro- mos töltés egy pontban koncentrálódik. Ekkor pontszerű elektromos töltésről beszélünk BF 11 9 pontszerű töltés FTŽ 155; FTŽ3 370 pozitív töltés FTŽ2, 50 pozitív töltés: Az elektromos töltések által létrehozott elektrosztatikus térben az erővonalak a pozitív töltésből (+ forrásból) indulnak, és a negatív töltésben (—forrásban) végződnek pozitív töltés FTŽ I 361 pozitív töltés FTŽ3 155; FTŽ3 370 térfogati elektro- <...> BF II 14 mos töltés: <...> az inhomogenitás miatt különböző elektromos töltések indukálódnak, ezért benne [a dielektrikumban] térfogati elektromos töltések jönnek létre BF 11 45 térfogati töltés FTŽ 1 361 térfogati töltés FITŽ, 155: FIZ; 370 test tárgy: Azokat a tárgyakat, amelyek magukban nem tartalmaznak elektromosságot, de olyan könnyen fogadnak elektromosságot egy másik tárgytól, befogadóknak nevezzük K 1851 11 42; Minden tárgy mérlegelhető, ha semmi sem tartja, lefelé esik ŠF I 13 daigtas: Külön megvizsgáljuk, hogyan vezetik át a hőt a szilárd, folyékony és gáznemű tárgyak PF 65 test: A hangot keltő test a körülötte lévő térben (például a levegőben) rezgésével lökéseket ad KF 220 test: Legyen adott nekünk az NM test (22. ábra), amely a tükör előtt áll, a középpontnál távolabb SF III 17; TFR 1377; <...> minden test a tér kisebb vagy nagyobb részét foglalja el <...> FP I 3; FTŽ1 50; Keménységnek a test azon ellenállását nevezzük, amelyet egy másik test belé hatolásával szemben tanúsít BF 1108; FTŽ I 362 test FTŽ, 155; FTŽ3 371 abszolút rugalmas test: Most két rugalmas testet veszünk (itt abszolút rugalmas testeket értünk, amelyek a valóságban nem léteznek <...>) <...> FP I 30 a külső erők hatásának pillanatában ezzel az erőkkel egyenlő ellenállást jelenteabsolutingai elastingas kūnas: Absolūtingai elastingais kūnais būtų tie, kurie kiekvienu né <...> FP I 30 merev, vagyis rugalmas test: <...> merev, vagyis rugalmas testek ütköznek össze, például elefántcsontból készített golyók FP I 30 háromfázisú áram FTŽ, 87; FTŽ II 772 háromfázisú elektromos áram; Az elektromos hálózatban ezek [az 242 Angelė Kaulakienė | Egyes fizikai terminusok fejlődése elektromotoros erők £1 £> £3] háromfázisú elektromos trifúzé áramot hoznak létre FT Ž> 321; FT Ža 756 egyfázisú áram: Ezt az áramot egyfázisú áramnak srovę BF II 305 nevezzük, és az ilyen áram generátora, vagyis alternátora, egyfázisú készüléknek nevezik FP VII 333 egyfázisú áram FTZ 11 772 egyfázisú áram FT7Z, 321: FTZ; 757 földáram: Thomson ezt a jelenséget is megmagyarázta, és eszközöket talált a földáramok káros hatásának kiküszöbölésére FP VII 282 föld- (elektromos) áram FTZ 11 772 Föld elektromos árama FITZ, 321: FT Ž3 757 ellenállás SF II 37; FP VII 293; [TK 94; FTZ, 99; BF II 72; FTZ II 922; TZ; 380; FTZ; 897 induktív reaktancia FTZ, 99 induktív ellenállás, vagy induktancia: A frekvencia növekedésével az induktív ellenállás, vagyis az induktancia, L, növekszik <...> BF II 293 induktancia: A fojtótekercsek induktanciája, Lyra nagy <...> BF II 293 induktív ellenállás FTŽ 11 924 induktív reaktancia FTZ, 380; FTZ; 898 külső ellenállás: Most, anélkül hogy érintenénk azokat a vezetőket, vagyis a külső ellenállás megváltoztatása nélkül, kapcsoljuk ki azt az elemet <...> ŠF II 37 a külső (külső) tér ellenállása: Azokat az ellenállásokat, amelyekről most beszéltünk, külső (külső) ellenállásoknak nevezzük SF 11 37 külső ellenállás: Ha az r külső ellenállást jelöljük, látni fogjuk, hogy egy ilyen elem elektromos áramot ad <...> ŠF II 41 külső ellenállás FT Ž1 99; FTŽ 11 924 külső ellenállás FT Ž> 381: FITZ, 898 fajlagos ellenállás: Itt az r az úgynevezett fajlagos ellenállást jelenti FP VII 169 fajlagos ellenállás FTZ; 100; A <...> mennyiséget a vezető fajlagos ellenállásának nevezzük BF 11 73: FTŽ II 927 Terminológia | 2009 | 16 249 fajlagos ellenállás, specifikus ellenállás FT Z3 381 fajlagos ellenállás FTŽa 900 reaktív ellenállás FTŽ1 99; <...> a Z impedancia két részből áll: az aktív varžos R. kuri dar vadinama omine varža, ir dalies, <...>, vadinamos reaktyvine varža BF II 291; FTŽ II 927 reaktív ellenállás, reaktancia FTŽ> 381 reaktív ellenállás FT Ža 900 hőellenállás vagy termisztor: A félvezetők elektromos vezetőképességének és ellenállásának a hőmérséklettől való jelentős függését gyakorlatban a hőellenállásokban, vagyis termisztorokban használjuk ki BF 11 107 termisztor (= hőellenállás) FTŽ1 95 hőellenállás (= termisztor) FTZ., 91 termikus ellenállás FTŽ 11 928 termisztor FTŽ 11 868 hőellenállás, termikus ellenállás FT Ž> 382 termisztor, hőellenállás FIZ 356 hőellenállás FTŽ3 901 termisztor FT Ž3 842 kapacitív ellenállás FTŽ) 100 kapacitív ellenállás vagy konduktancia: A frekvencia növekedésével az induktív ellenállás vagy induktancia, L, nő, a kapacitív ellenállás vagy konduktancia, 1/C„ pedig csökken BF II 293 kapacitív ellenállás: Ha az áramkörben csak ohmos <...> és kapacitív <...> ellenállás van, akkor a feszültségesés a kapacitív ellenállásban <...> BF II 294 kapacitív ellenállás FTZ 11 928 kapacitív ellenállás FT Ž> 382; FT Ža 901 belső ellenállás: Az elem ellenállását belső ellenállásnak nevezzük ŠF II 37 belső ellenállás, ellenállóképesség, ellenállás TFR 122 belső ellenállás: Viszont az ilyen elem belső ellenállása n-szer nagyobb lesz <...> FP VII belső ellenállás FTŽ1 100, FTZ 11 928 belső ellenállás FTZ, 382; FT Ž3 901 FORRÁSOK A —Ausra, Laikrasetis, iszleidžiamas per Dra. 250 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida Bassanawicziu (1883—1886- ). BF —Brazdžiūnas P. Általános fizika, 1–4. rész. Vilnius, 1960—1965. FP —Čepinskis V. Fizikai előadások. I–VII. fejezet, Kaunas, 1923–1926. FTŽ 1 —Fizikai terminológiai szótár. Tervezet: I. rész, Vilnius, 1971. FTZ II —Fizikai terminológiai szótár. Projekt: II. rész, Vilnius, 1973, FTŽ1 — Fizikai terminų žodynas. Szerkesztette: P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1958. FTZ — Fizikai terminų žodynas. Főszerkesztő: P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1979, FTŽ14 — Palenskis V., Valiukėnas V., Žalkauskas V., Žilinskas P. J. Fizikai terminų žodynas, Vilnius, 2007. ĮTK — A terminológiai bizottság által 1924-ben elfogadott elnevezések, illetve terminusok. K — Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnelas (1849–1880- ). KF —Končius Ig. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms |Rankrastis| (VUBR, F1. F1039), PF —Neris P. Populiariszkas rankvedis fy=ikos, Senandoras, 1899. SF —Šakenis K. Fizika. 1-3 d., 1920. T —Tėvynė, Mėnesinis laikrašti1919. s, Organas susivienijimo lietuviu Amerikoj. Plymonth, Pa (1896—1899). TFR —Terminai fizikos reikalams. —Litvánia, 1923–1924. V —Varpas. Irodalmi, politikai és tudományos havilap, Tilsit–Ragainė (1889—1905). IRODALOM Kaulakienė A. 2009: A litván fizikai terminológia fejlődése, Vilnius. Beérkezett 2009-12-09 Angelė Saulėtekio Kaulakienė Vilniaus Gedimino technikos universitetas al. 11, LT-10223 Vilnius E-mail: Ikk@vgtu. lt Terminológia | 2009 | 16 251