Kai kurių fizikos terminų raida

Néhány fizikai szakkifejezés fejlődése ANGELĖ KAULAKIENĖ Vilniaus Gedimino technikos universitetas A mai litván fizikai szakkifejezések többsége jelentősen változott és alakult, míg elfogadott, megszilárdult, valamennyi szakember által egységesen használt terminussá vált. A normatív terminus leggyakrabban több szinonima vagy változat közül válik meghatározóvá és honosodik meg a terminológiában. Ez különösen jól látható, ha elemezzük a litván fizikai terminológia fejlődésének szakaszait: az első, ismeretterjesztő fizikai cikkektől kezdve, amelyek a Keleivyje (1849–1880) és az Aušroje (1883–1886) című lapokban jelentek meg, egészen a legújabb, normatív terminológiai fizikai kiadványokig. Ez a cikk néhány fontosabb mai fizikai szakkifejezés – hullám, állapot, elektromosság, energia, kisülés, erő, mozgás, töltés, test, mágnesesség, áram, ellenállás – másfél évszázad alatti fejlődését mutatja be. Az áttekinthetőség kedvéért minden olyan terminust, annak szinonimáját vagy (fonetikai, morfológiai, helyesírási stb.) változatát, amely a fejlődés során változott, a forrásból vett mondattal vagy részlettel szemléltetjük; ezek hiteles formában szerepelnek, helyesírásukat és központozásukat nem javítottuk. A terminuscikk a főterminussal kezdődik. A főterminus címszava alá tartozó összetett (két-, három- stb. szóból álló) terminusokat, amelyek a fejlődés során változtak, az első szó szerinti ábécérendben, a forrásokat pedig időrendi sorrendben adjuk meg. A cikkben szereplő, ma használatos valamennyi fizikai szakkifejezés hangsúlyjelölést kapott. Ezek és más fizikai terminusok fejlődését részletesebben a Lietuvių fizikos terminijos raida című könyv tárgyalja (Kaulakienė 2009). Így fest az említett fizikai szakkifejezések fejlődése. hullám hullám: A Föld ringott és ingadozott a lábunk alatt, mintha valamiféle tutaj vagy csónak volna, amelyet a víz hullámai ringatnak. K 1869 5 18: <...> [a levegő hullámai] egy második, az elsővel szemben felállított tükröt értek el, visszaverődnek a másodikról, és a saját oldalukon annak közelében egy pontban egyesülnek <...> V 1890 12 189 218 Angėlė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida hullámos terjedés: <...> terjednek, visszaverődnek, megtörnek és interferálnak hullámos terjedések a levegő <...> V 1890 12 188 hullám, hullámé TFR139 hullám: <...> a vihar által gördített hullámokkal borított <...> K 1870 11 44; A sűrített és ritkított levegő rétege egy hullámot alkot ŠF III 69; A két hullám pont közötti távolság <...> a hullám hosszának nevezzük FP I 54; FTŽ₁ 10; Írjuk le a hullámot egyenlettel BF I 173; FTŽ I 44 hullám, -a FTŽ₂ 28 hullám, hullámé FTŽ₃ 60 gömbhullámok: <...> így maga körül gömb- vagy gömb alakú hullámokat hoz létre, amelyek sűrített és ritkított levegőből állnak <...> ŠF III 70 körhullám FTŽ I 44 körhullám FTŽ₂ 28; FTŽ₃ 60 visszaverődő hullám: Ha a fal, amelyről a hanghullámok visszaverődnek, közel van hozzánk, akkor a visszaverődő hullám azonnal visszatér, és egyesül az alap-hullámmal <...> ŠF III 74 visszaverődött hullám: Ha a hanghullámok visszaverődésének törvényei megegyeznek a fény törvényeivel, akkor a visszaverődött hullámok párhuzamos sugárnyalábban kell visszatérjenek <...> ŠF III 73 visszaverődött hullám FTŽ₁ 10 visszaverődött hullám FTŽ I 45 visszaverődött hullám FTŽ₂ 28 visszavert hullám FTŽ₃ 60 rugalmas hullám: <...> a kvarckristályból kivágott lemez nagyfrekvenciás váltakozó elektromos térben rezeg, és rövid rugalmas hullámokat kelt a levegőben vagy folyadékban <...> BF II 63 rugalmas hullám FTŽ₁ 10 rugalmi hullám, elasztikus hullám FTŽ I 46 rugalmas hullám, elasztikus hullám FTŽ₂ 31 elasztikus hullám, lásd: rugalmas hullám FTŽ₃ 61 rugalmas hullám FTŽ₃ 66 elektromos hullám: Bizony, elektromos hullám ez nem fény-, hő- vagy hanghullám: a fényhullámot látjuk, a hőt érezzük, a hangot halljuk V 1891 2 24; Marconi, a drótnélküli távíró híres feltalálója, az elektromos hullámokat alkalmazta, amelyek továbbításához ott, ahol szükséges, nincs szükség vezetékekre <...> T 1898 9 299 elektromágneses hullám: <...> arra kell következtetnünk, hogy ugyanaz a közeg, amelyet éternek neveznek, és amely Terminologija | 2009 | 16 219 kíséri a fény- és hőhullámokat, egyúttal az elektromágneses hullámokat is továbbító közeg V 1891 2 26 elektromosság: Az elektromosság, mint az éter hullámszerű rezgése V 1891 1 6 elektromágneses hullám: Az elektromágneses hullám világosabb képének megalkotásához <...> az alábbi példákat vesszük segítségül FP VII 362; BF II 331 elektromágneses, vagy elektromos hullám: Tehát ha a tér bármely pontján periodikus elektromágneses zavart, például elektromos rezgéseket keltünk, a közegben elektromágneses, vagy elektromos hullámok terjednek BF II 333 elektromágneses hullám FTŽ₁ 10; FTŽ₁ 46 elektromágneses hullám FTŽ₂ 29; FTŽ₃ 61 hanghullámok: Először is ismerkedjünk meg a hanghullámok jellegével V 1890 12 188 hanghullám: A hanghullámok visszaverődnek a fákról, a hegyekről, a felhőkről stb. ŠF III 74 akusztikai (= hang-) hullám FTŽ₁ 10 hang (= akusztikai) hullám FTŽ₁ 11 akusztikai hullám, hanghullám FTŽ₁ 44 hanghullám, akusztikai hullám FTŽ₁ 46 akusztikai hullám FTŽ₂ 28; FTŽ₃ 60 hanghullám FTŽ₂ 29; FTŽ₃ 61 hosszanti hullám: Hosszanti hullámról beszélünk, amikor a részecskék rezgési iránya egybeesik a hullám irányával hosszirányú hullámmal ekkor, amikor a részecskék rezgési vonala egybeesik a hullám vonalával <...> FP I 56; FTŽ₁ 11; Szilárd rugalmas testekben és folyadékokban keresztirányú és hosszanti hullámok is keletkezhetnek <...> BF I 176; FTŽ₁ 47 hosszirányú (longitudinális) hullám: Megjegyezzük még, hogy a hullámoknak két fajtája van: hosszirányú (longitudinális) és keresztirányú (transzverzális) hullámok FP I 56 hosszúkás hullám: A dugattyút a csőben ide-oda mozgatva hosszúkás hullámokat hozunk létre ŠF III 70 hosszirányú hullámok TFR 139 hosszirányú hullám FTŽ₂ 29; FTŽ₃ 62 gömbhullám: Ha a levegőben nem egy pont, hanem sok pontból álló test, például hangvilla rezeg, akkor annak minden pontja gömbhullámokat hoz létre ŠF III 70 gömbszerű hullámok TFR 139 gömbhullám (= gömbi hullám) FTŽ₁ 11 gömbi (= gömbhullám) FTŽ₁ 11 gömbhullám, vagyis gömbi hullám: Ha a hullám bármely hullámközéppontból minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a hullámfelület gömb alakú; ekkor gömbhullámunk, vagyis gömbi hullámunk van BF III 130 220 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida gömbhullám: Ha a hullám bármely középpontból minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a hullámfelület gömb alakú; ekkor gömbhullám BF I 183 gömbhullám, gömbi hullám FTŽ₁ 50 gömbi hullám, gömbhullám FTŽ₁ 50 gömbhullám, gömbi hullám FTŽ₂ 30 gömbi hullám, lásd: gömbhullám FTŽ₂ 30 gömbi hullám FTŽ₃ 64 transzverzális, vagy keresztirányú, hullám: Keresztirányú, vagy transzverzális hullám akkor keletkezik, amikor a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullám terjedési irányára FP I 56 keresztirányú hullám (transzverzális): Itt még megjegyezzük, hogy kétféle hullám létezik: longitudinális (hosszirányú) és keresztirányú hullámok (transzverzálisak) FP I 56 keresztirányú hullámok (kereszthullámok) TFRI139 keresztirányú hullám: Ezek longitudinális és keresztirányú hullámból <...> FP I 56 keresztirányú hullám: Szilárd, rugalmas testekben és folyadékokban egyaránt kialakulhatnak keresztirányú és longitudinális hullámok <...> BF I 176 keresztirányú hullám FTŽ₁ 11; FTŽ₁ 50 keresztirányú hullám FTŽ₂ 30; FTŽ₃ 65 terjedő hullám: A terjedő hullám bármilyen akadályba ütközve visszaverődik róla, és az ellenkező irányba terjed BF I 180 terjedő hullám FTŽ₁ 11 terjedő hullám FTŽ₁ 50 terjedő hullám FTŽ₂ 30; FTŽ₃ 65 állóhullám: <...> ilyen módon az állóhullám legnagyobb amplitúdója kétszer akkora, mint a terjedő hullám legnagyobb amplitúdója BF I 181 állóhullám: A hullámot, amelynek csomópontjai mindvégig ugyanazon a helyen maradnak, állóhullámnak nevezik BF I 181 állóhullám FTŽ₁ 11 álló (hullám) FTŽ₁ 50 állóhullám FTŽ₂ 31; FTŽ₃ 65 hőhullám: <...> ki kell következtetnünk, hogy ugyanaz a közeg, amelyet éternek neveznek, és amely a hullám fény- és hőhullámokat kíséri, egyúttal az elektromágneses hullámokat is kísérő közeg V 1891 2 26 hőhullám FTŽ₁ 11 Terminologija | 2009 | 16 221 hőhullám FTŽ₁ 51 hőhullám FTŽ₂ 31; FTŽ₃ 66 fényhullám: <...> arra kell következtetnünk, hogy ugyanaz a közeg, amelyet éternek neveznek, és amely közvetíti a fényhullámokat és a hőhullámokat, ugyanaz a közeg, amely az elektromágneses hullámokat is közvetíti V 1891 2 26 fényhullám FTŽ₁ 11; A fényhullámok nagyon rövidek <...> BF III 128; FTŽ I 51 fényhullám FTŽ₂ 31; FTŽ₃ 66 vízhullám: A Föld a lábunk alatt úgy ringott és ingadozott, mint valamiféle ladik vagy csónak, amelyet a vízhullámok ringatnak K 1869 5 18 vízhullám: Ezt látjuk a vízhullámokkal is, amikor nem egyetlen, hanem egy egész maréknyi kavicsot dobunk be ŠF III 70; FTŽ₁ 11; FTŽ I 52 vízhullám FTŽ₃ 67 állapot állapot: anyagi állapot állapot A 1886 5 154 állapot: Vagyis az egyenlítőnél a mágneses térerősség az állapotban kétszer kisebb, mint a tengely állapotában FP VII 15 állapot A 1885 9 277; A szilárd test állapotának folyékony halmazállapotúvá változása megváltoztatja a test térfogatát és puhaságát KF 181; A tömeg tehát nem más, mint az anyag mennyisége, függetlenül attól, milyen ez az anyag, miből áll és milyen állapotban van ŠF III 83; Az ilyen folyamatok közé tartoznak a fizikai testek állapotának változásai FP I 4 helyzet, vagy állapot. A fizikai testek helyzetének, vagy állapotának minden változatát <...> természeti jelenségnek nevezzük <...> FP I 3 létezés, lét, létállapot, állapot TFR 1174 állapot: FTŽ₁ 13; Valamivel később Franklin (1706 – 1790) megalkotta a testek elektromos feltöltődésének unitárius hipotézisét, amely szerint minden test normális állapotában észrevehetetlen („természetes”) mennyiségű elektromosságot tartalmaz BF II 6 létállapot -ok FTŽ I 59 létállapot lásd: állapot FTŽ₂ 37 állapot|a, -ok FTŽ₂ 35; FTŽ₃ 75 gáznemű állapot: Az anyag három halmazállapotban fordul elő: szilárd, folyékony és gáznemű KF 3 gáznemű létállapot, gázhalmazállapot TFR 181 gáznemű állapot: Így a katód környezetében káliumlúg keletkezik, a katódon pedig hidrogén jelenik meg gáznemű állapotban <...> FP VII 206 222 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida gázhalmazállapot FTŽ I 59 gázállapot FTŽ₂ 35; FTŽ₃ 76 szilárd halmazállapot: Az anyag három halmazállapotban fordul elő: szilárd, folyékony és gáznemű KF 3 szilárd(halmaz)állapot FTŽ I 60 szilárd állapot FTŽ₂ 35; FTŽ₃ 77 mágneses állapot: Tehát ez a hurok a mágneses állapot fennmaradásra való hajlamát jelenti FP VII 263 mágneses halmazállapot FTŽ I 61 mágneses állapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 77 semleges(halmaz)állapot FTŽ I 61 semleges állapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 78 normál helyzet: A saját normál helyzetéből kitérített inga bizonyos többlet potenciális energiával rendelkezik <...> FP I 59 normál helyzet: Ha például egy tojást kibillentünk normál helyzetéből, felemeljük a tömegközéppontját, és ezáltal növeljük potenciális energiáját FP I 69 normál állapot: Minden szupravezetőnek van egy jellemző hőmérséklete, amelyen a normál állapotból szupravezető állapotba megy át BF II 98 normál állapot FTŽ I 61 normál állapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 78 alapállapot: Az első alapállapotot a 12. ábra mutatja FP VII 14 alapállapot FTŽ₁ 13; FTŽ I 62 alapállapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 79 egyensúlyi állapot: Ha egy háromszöget a súlyvonalak metszéspontjánál támasztunk alá, akkor az ilyen háromszög egyensúlyban lesz egyensúlyi állapotban FP I 66 egyensúlyi állapot, egyensúlyi helyzet FTŽ I 62 egyensúlyi állapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 79 nyugalmi helyzet: <...> meg kell találni a testnek azt a pontját, ahol az alátámasztott test visszatér a nyugalmi helyzetbe, ha elmozdítják FP I 66 nyugalmi állapot: Ha a test különböző időpontokban ugyanazon a helyen található, azt mondjuk, hogy nyugalomban van (nyugalmi állapotban) FP I 12 Terminologija | 2009 | 16 223 nyugalmi állapot, nyugalmi helyzet FTŽ I 62 nyugalmi állapot FTŽ₂ 36; FTŽ₃ 79 folyékony halmazállapot: Az anyag három halmazállapotban fordul elő: szilárd, folyékony és gáznemű KF 3 folyékony állapot: A KCl elektrolízise során, folyékony állapotban, magas hőmérsékleten a káliumionok elérik a katódot <...> FP VII 206 folyékony halmazállapot FTŽ I 63 folyékony állapot FTŽ₂ 37; FTŽ₃ 80 szupravezető állapot: Minden szupravezető <...> normál állapotból szupravezető állapotba megy át BF II 98; FTŽ I 63 szupravezető állapot: Ebben az esetben egy bizonyos köztes állapot jön létre a normál és a szupravezető állapotok között BF II 211 szupravezető állapot FTŽ₂ 37; FTŽ₃ 80 közbülső állapot: Ebben az esetben bizonyos közbülső állapot alakul ki a normál és a szupravezető állapot között BF II 211; FTŽ I 63 közbülső állapot FTŽ₂ 37; FTŽ₃ 80 elektromosság elektromosság: Néhány tárgy, például az üveg, a borostyán, a gyanta, a macskabőr, a selyem, a gyanta és így tovább, magukban hordozzák az elektromosságot K 1851 11 42 borostyánosság: A valódi litván nyelv alapján ezt tehát borostyánosságnak nevezhetnénk, de erre az alkalomra megtartjuk azt a nevet, amelyet a tudós emberek adtak ennek a dolognak, és Elektricitāt-nak (= Elektrizität – A. K.), vagy még inkább a mi kiejtésünk szerint elektromosságnak nevezzük K 1851 11 42 elektromos: <...> az elektromos hatása a rendszer vezetékein <...> A 1886 6 170 elektromosság: <...> az elektromosság valamiféle belső hullámzó mozgás V 1891 2 26 elektromosság: Elektromosság nemrég még nem teljesen újonnan befogva és gépekbe fogva a gőz helyett <...> T 1898 10 330 [borostyán] elektromosság: A vihar [borostyán] elektromossága ĮTK 85 elektromosság [borostyán]: A fordított, ellentétes jelentésű elektromosság [borostyán] ĮTK 73 elektromosság A 1883 8–10 281; A 1885 10–11 324; Az alumíniumot ma elektromossággal sokkal tisztábban nyerik, mint korábban V 1893 1 12; És így, az elektromosság a természet egyik ereje, akárcsak a hő, a fény vagy a gravitáció PF 94; TFR 1102; Az elektromosság azokon a légrészecskéken keresztül talál magának utat, amelyek a legkisebb akadályt jelentik <...> ŠF II 26; Az elektromosságnak két fajtája van elektromosság FP VII 34; FTŽ₂ 21; Azt az állapotot, amelyet a testek dörzsölésével idézünk elő, elektromos állapotnak nevezzük, előidézőjét pedig elektromosságnak BF II 5; FTŽ I 141 224 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida elektromosság FTŽ2 70; FTŽ3 154 elvonó (negatív) elektromosság: A természetes elektromosságot ezután felosztották hozzáadó (pozitív) és elvonó (negatív) A 1885 10-11 321 elvonó elektromosság: Az elmélet, miszerint az elektromosság kettős természetű: hozzáadó és elvonó <...> a mai napig korlátozás nélkül uralkodik V 1891 1 7 negatív elektromosság: Más tárgyak elektromossága <...>, ha a gyantapálca elektromosságához hasonlít, akkor negatív elektromosságnak nevezik PF 95 gyanta- vagy kaucsuk-elektromosság: Tehát kétféle elektromosság létezik: az egyiket egyszerűen üvegelektromosságnak, a másikat gyanta- vagy kaucsuk-elektromosságnak ŠF II 14 negatív elektromosság, gyanta- vagy kaucsuk-elektromosság TFR 842 negatív elektromosság: A negatív elektromosság atomjai FP VII 385; Ez a hipotézis azt állította, hogy a testekben külön-külön pozitív („üveg-”) és negatív („gyanta-”) elektromosság van BF II 6 negatív elektromosság: Ha ezek a sugarak útjuk során valamilyen vezetővel, akár magával a kereszttel találkoznak, akkor azt negatív elektromossággal töltik fel ŠF II 52; FTŽ1 21 negatív elektromosság FTŽ I 142 negatív elektromosság FTŽ2 70; FTŽ3 154 légköri elektromosság: <...> fontos szerepet kell játszania a légköri elektromosság és a Föld mágnesességének jelenségeiben V 1891 2 26 légköri elektromosság: El kell mondani, hogy a légköri elektromosság tudománya viszonylag fiatal <...> FP VII 125; FTŽ1 21; FTŽ I 141 légköri elektromosság FTŽ2 70; FTŽ3 154 érintkezési elektromosság: Az érintkezési elektromosság és törvényei FP VII 133 érintkezési elektromosság FTŽ1 22 érintkezési elektromosság, kontakt-elektromosság FTŽ I 142 érintkezési elektromosság, kontaktus-elektromosság FTŽ2 70 kontaktus-elektromosság FTŽ3 155 additív (pozitív) elektromosság: A természetes elektromosság két részre oszlott: additív (pozitív) és szubtraktív (negatív) A 1885 10–11 321 additív elektromosság: Az az elmélet, hogy az elektromosság kettős természetű: additív és szubtraktív <...> a mai napig korlátozás nélkül érvényesül V 1891 1 7 pozitív elektromosság: Más tárgyak elektromosságát, ha az megegyezik az üvegrúd elektromosságával, szintén pozitív elektromosságnak <...> PF 95 üvegelektromosság: Tehát kétféle elektromosság van: az egyiket egyszerűen üvegelektromosságnak, a másikat gyanta- vagy kaucsuk-elektromosságnak nevezzük ŠF II 14 Terminologija | 2009 | 16 225 pozitív elektromosság: E példát követve a fizika tudományában az elektromosság egyik fajtáját, mégpedig azt, amelyet akkor kapunk, ha az üvegrudat selyemmel vagy amalgámozott bőrrel dörzsöljük, pozitív elektromosságnak nevezzük <...> ŠF II 16; FTŽ₁ 22 pozitív üvegelektromosság: Eközben a pozitív üvegelektromosság indukció útján elektromossá teszi a fésű fogait <...> ŠF II 20 azonos fajtájú, vagyis pozitív elektromosság: Ekkor az indukció következtében a b korong felső részén ellentétes, vagyis negatív elektromosság, alsó részén pedig azonos fajtájú, vagyis pozitív elektromosság keletkezne ŠF II 25 azonos fajtájú elektromosság: Ez azért történik, mert az azonos fajtájú elektromosság testünkön keresztül a földbe távozik, az ellentétes pedig megmarad <...> ŠF II 19 azonos előjelű elektromosság: <...> Az azonos előjelű elektromossággal feltöltött testek taszítják egymást, a különböző előjelű elektromossággal töltöttek pedig vonzzák egymást BF II 9 pozitív elektromosság: Mivel e kétféle elektromosság ellentétesen hat, később az üvegelektromosságot pozitív elektromosságnak nevezték <...> FP VII 36; Az üveg elektromosságát pozitívnak, az ebonitét negatívnak tekintik BF II 9 pozitív elektromosság FTŽ₁ 22 pozitív (elektromosság) FTŽ I 142 pozitív elektromosság FTŽ₂ 70; FTŽ₃ 155 energia V 1891 1 7; ŠF III 94; FP I 69; FTŽ₁ 25; BF II 106; FTŽ I 156; FTŽ₂ 76; FTŽ₃ 170 akusztikai energia FTŽ₁ 25 hangenergia: Ezenkívül a munka egy része hangenergiává alakul BF I 273 akusztikai energia, hangenergia FTŽ I 156 akusztikai energia FTŽ₂ 76; FTŽ₃ 171 hangenergia FTŽ₂ 77; FTŽ₃ 172 kémiai energia: Itt egy példát látunk, amely megmutatja nekünk a kémiai energia hőenergiává történő átalakulását ŠF III 93; Ma már nem erőkről beszélünk, hanem mágneses, elektromos, kémiai és más energiákról FP I 60 kémiai energia (a robbanó lőpor energiája): A fent bemutatott mechanikai energiatípusokon kívül van még <...> kémiai energia (a robbanó lőpor energiája) ŠF III 92 kémiai energia: <...> a bombában korábban felhalmozott kémiai energia mechanikai energiává alakul ŠF III 93; FTŽ₁ 25; <...> van mechanikai, hő-, elektromos, mágneses, elektromágneses, atom-, sugárzási, kémiai és így tovább energia BF I 48; FTŽ I 156 kémiai energia FTŽ₂ 76; FTŽ₃ 171 226 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida elektromos energia: <...> Folyamatosan felemésztve az elektromos energiát és hőenergiává alakítva azt, új működést idéz elő a hidrodinamikus elemben <...> V 1891 2 26 elektromos energia: <...> az elektromos energia hőenergiává alakul (az a vezető, amelyen elektromos áram folyik keresztül, felmelegszik) ŠF III 93; A elektromos energia nagy előnye, hogy <...> könnyen létrehozható bármely vezetőhálózatban <...> FP VII 187; FTŽ I 158 az elektromos áram energiája FP VII 187; Ezt a munkát az elektromos áram energiájának nevezzük az elektromos áram energiája BF II 85 elektromos energia FTŽ₁ 25; <...> azt a mennyiséget <...> az elektromos energia hőegyenértékének nevezzük elektromos energia BF II 86 elektromos energia FTŽ I 157 elektromos energia FTŽ₂ 76; FTŽ₃ 172 elektromos energia FTŽ₃ 172 lehetséges, vagy potenciális energia: A mozgási energián kívül létezhet még lehetséges, vagy potenciális energia is lehetséges, vagy potenciális energia ŠF III 92 lehetséges energia: Tehát ez a példa azt mutatja nekünk, hogy a mozgási energia lehetséges energiává alakul lehetséges energia ŠF III 92–93 potenciális, vagy helyzeti energia: Ilyen esetekben potenciális, vagy helyzeti energiáról beszélünk potenciális, vagy helyzeti energiáról FP I 58 potenciális energia: A nyugalmi helyzetéből kitérített ingának bizonyos többlet potenciális energiája van potenciális energiát <...> FP I 59; FTŽ I 158 helyzeti, vagy potenciális energia: Ez az energia a test térbeli helyétől, vagyis a test helyzetétől függ, ezért a test helyzeti, vagy potenciális energiájának nevezik helyzeti, vagy potenciális energia BF I 47 potenciális energia: A test potenciális energiáját nemcsak a végső, hanem a kezdeti helyzete is meghatározza potenciális energiáját <...> BF I 47; FTŽ₁ 25 potenciális energia FTŽ₂ 77; FTŽ₃ 175 mozgási, vagy kinetikus energia: Az a test, amelyről most beszélünk, maga is mozog, száguld, és a mozgó test energiáját mozgási, vagy kinetikus energiának nevezik mozgási, vagy kinetikus energia ŠF III 91 mozgási, vagy kinetikus energia: Ezért azt mondjuk, hogy minden mozgó tömeg bizonyos energiatartalékkal rendelkezik, és ezt az energiát mozgási, vagy kinetikus energiának nevezzük mozgási, vagy kinetikus energiának FP I 57; A mozgó test energiáját mozgási, vagy kinetikus energiának nevezzük mozgási, vagy kinetikus energiának BF I 46 mozgási energia: Tehát ez a példa azt mutatja nekünk, hogy a mozgási energia átalakul helyzeti energiává ŠF III 92–93 kinetikus energia TFR 426 kinetikus energia TFR 77; Tehát most ki tudjuk számítani annak a testnek a kinetikus energiáját, amely ugyanabban az időben halad és forog <...> FP I 87; FTŽ₁ 25; Differenciáljuk a kinetikus energia kifejezését a v sebesség szerint <...> BF I 46; FTŽ I 158 Terminologija | 2009 | 16 227 kinetikus energia FTŽ2 77; FTŽ3 173 mechanikai energia: Általánosságban elmondható, hogy a mechanikai energia sokkal könnyebben alakul át hővé, mint fordítva ŠF III 94 mechanika, mechanikai energia TFR 586 mechanikai energia: A víz mechanikai energiájáról szólva magától értetődik, hogy a víz energiamennyisége arányos a víz tömegével és magasságával <...> FP I 60; FTŽ₁ 25; A mechanikai energia és a hő kapcsolatát, amelyet a hő mechanikai egyenértékének nevezünk, elsőként Joule határozta meg kísérletileg BF I 272; FTŽ I 158 mechanikai energia FTŽ₂ 77; FTŽ₃ 174 sugárzási energia TFR 528 sugárzási energia: FTŽ₁ 25; A sugárzási energia kvantumai BF III 306: FTŽ I 160 sugárzási energia FTŽ₂ 78 sugárzás energiája FTŽ₃ 176 rugalmasság, elaszticitás, merevség, szilárdság energiája TFR 1351 rugalmassági energia, elaszticitási energia FTŽ₂ 78 rugalmassági energia FTŽ₃ 177 felhalmozott energia: A vezető elektromos töltésének megváltoztatásakor megváltozik a környezetében kialakult elektromos tér erőssége, és ezzel együtt a felhalmozott energia is BF II 34 felhalmozott energia FTŽ₂ 78; FTŽ₃ 176 gerjesztési, vagy aktivációs energia: A B együtthatóból meghatározhatjuk a félvezetők gerjesztési, vagy aktivációs energiáját <...> BF II 106 aktivációs energia FTŽ₁ 25; FTŽ I 156 gerjesztési energia FTŽ₁ 25; FTŽ I 160 aktivációs energia FTŽ₂ 76; FTŽ₃ 170 gerjesztési energia FTŽ₂ 78; FTŽ₃ 177 hőenergia: Tehát itt az elektromos energia hőenergiává alakul ŠF III 94; <...> a kinetikus energia eltűnik, helyette hőenergia jelenik meg <...> FP I 60; TFR 1271 hőenergia (a felhevített gőz energiája): TFR 1481 hőenergia (a felhevített gőz energiája): A fent bemutatott mechanikai energiafajtákon kívül van még hőenergia (a felhevített gőz energiája) <...> ŠF III 92 228 Angele Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida hőenergia: Ezek a példák a mechanikai energia hőenergiává alakulását mutatják nekünk ŠF III 93; FTŽ₁ 25: <...> termodinamikai egyensúlyban a hőenergia (a molekulák kinetikus energiája) egyenlő arányban oszlik meg a szabadsági fokok között <...> BF I 242; FTŽ₁ I 160 hőenergia FTŽ₂ 78; FTŽ₃ 177 kisülés kisülés: Ekkor két felhő között elektromos kisülésünk van FP VII 126; TFR 1458 kisülés, -e ĮTK 77 elektromos kisülés FTŽ₁ 37; a kisülés jellege a csőben lévő gáz nyomásától és az elektródák közötti feszültségtől függ BF II 149; FTŽ₁ 254 kisülés. kisülés FTŽ₁ 251 elektromos kisülés FTŽ₂ 117 elektromos kisülés FTŽ₃ 276 kisülés FTŽ₂ 116; FTŽ₃ 273 anomális elektromos kisülés: És csak anomális kisülés esetén ugrik meg hirtelen a feszültségesés BF II 285 anomális izzó kisülés FTŽ₃ 273 elektromos fáklya: A vándorló kis gyertyák (németül Elmsfeuer) világító, elektromos fáklyák A 1883 8–10 281 elektromos fényív KF 292 elektromos kisülés ĮTK 74 elektromos kisülés ĮTK 77; TFR 1458; Ekkor két felhő között elektromos kisülésünk van FP VII 126 elektromos kisülés FTŽ₂ 116; FTŽ₃ 274 szikrakisülés: Ha két, elektromosan feltöltött vezető között <...> elegendő ion keletkezik, akkor csak ezután kezdődik meg a szikrakisülés FP VII 386 szikrakisülés FTŽ₁ 37: <...> A feszültség eléri azt az értéket, amelynél elektromos szikra csap át, átütve a vezetők közötti gáz vagy más dielektrikum rétegét. Így szikrakisülést kapunk BF II 143 szikrakisülés FTŽ₁ 251 szikrakisülés FTŽ₂ 116; FTŽ₃ 274 íves kisülés FTŽ₁ 37. Az ívkisülésben az elektromos áram sűrűsége nagy <...> BF II 148 Terminologija | 2009 | 16 229 ívkisülés FTŽ₁ 251 ívkisülés FTŽ₂ 116; FTŽ₃ 274 parázsfény-kisülés FTŽ₁ 37; <...> a gáz önálló kisülésének több formáját kaphatjuk: szikra-, csendes és parázsfény-kisüléseket <...> BF II 143 parázsfény-kisülés FTŽ₁ 251 parázsfény-kisülés FTŽ₂ 116 parázsfény-kisülés FTŽ₃ 274 önálló kisülés FTŽ₁ 37 önfenntartó kisülés: És ez a folyamat már megszakítás nélkül zajlik; a kisülés önfenntartóvá válik BF II 135 önfenntartó kisülés FTŽ₁ 251 önfenntartó kisülés, spontán kisülés FTŽ₂ 116 önfenntartó kisülés FTŽ₃ 274 csendes kisülés FTŽ₁ 38 [csendes kisülés: A nagyfeszültségű hálózatban a csendes kisülés hátrányos <...> BF II 147 csendes kisülés FTŽ₁ 252 csendes elektromos kisülés FTŽ₂ 116; FTŽ₃ 274 koronakisülés FTŽ₁ 38; A technikában a koronakisülést elektromos szűrőkben használják a levegő és a gázok szennyeződésektől való megtisztítására BF II 147 koronakisülés FTŽ₁ 252 koronaív FTŽ₂ 117; FTŽ₃ 274 erő sila: <...> a földnek van önmagában olyan ereje, amellyel magához vonz mindent, ami csak rajta van A 1884 5–6 210 syla:<...> hogy így működik az elektromos áram, amikor megállapodik, és <...> elveszíti mágneses erejét K 1851 13 50; A 1885 9 277; Maguk az elektromos és mágneses erők az ő számára létező, megfogható dolgok voltak <...> V 1891 I 7 sylė K 1879 31 125 vėka (syla): <...> a folyó a maga módján áthaladva rajta, munkába állítja egész folyási erejét (syla) A 1885 12 408 vėkas: <...> közepes ereje lesz, egyenlő 4 ló erejével <...> A 1886 I 31 230 Angėlė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida villám: <...> villámsújtott villám A 1886 1 25 tölgy vagy villám: <...> villámsújtott tölgy vagy villám A 1886 1 25 erő: A motor, úgy tűnik, olcsó mechanikai erőt ad <...> V 1889 5 73 erő A 1885 9 263; Erők összetétele KF 47 erő, erősség (sila) A 1884 7–8 217 erő: A mérnökök ott, ahol csak lehet, össze akarják kapcsolni a természet erőit, és munkára fogni őket <...> V 1889 5 73; <...> Ebből a szempontból a gépeket hajtó erő szerepét a [folyékony levegő] átveheti a gőztől, s talán az elektromosságtól is <...> T 1898 12 392; <...> látjuk egy tárgy mozgását, és azt mondjuk: ennek az eseménynek oka van, és ezt az okot erőnek nevezzük PF 7 erő (syla): Könyvet veszek a kezembe; megtartásához kisebb vagy nagyobb erőre (sylos) van szükség <...> PF 5 erő: Az erő a test minden részecskéjére, vagy csak némelyikére hathat KF 45; A mechanikában tehát az F erőt a tömeg m és a gyorsulás a szorzataként fejezhetjük ki SF III 85; az erők hatását, vagyis a testek mozgását a ható erőkkel való összefüggésében a dinamika vizsgálja <...> FP I 13; erőimpulzus TFR 386; FTŽ₁ 39; <...> a testek állapotát megváltoztató hatásokat erőknek nevezzük BF I 28; FTŽ I 268 erő, ~a FTŽ₂ 123 erő, erők FTŽ₃ 290 támaszerő: Mivel a golyó pozitív elektromossága közelebb van a rúd negatív elektromosságához, mint a golyó negatív elektromossága, ezért ebben az esetben a vonzóerő nagyobb, mint a támaszerő, és a golyó a rúdhoz vonzódik FP VII 40 taszítóerő: Az azonos mágneses pólusok között ható taszítóerőt pozitívnak, a különneműek között ható vonzóerőt pedig negatívnak tekintjük BF II 158 taszítóerő: Amikor az utóbbiak [a golyócskák] között taszító (vonzó) erő hat, a pálcika elfordul, és megcsavarja a felfüggesztő fonalat BF II 11 taszító erő FTŽ₁ 40 taszítóerő FTŽ I 272 taszítóerő FTŽ₂ 124; FTŽ₃ 294 deformáló erő: Két abszolút rugalmas golyót vettünk, vagyis olyanokat, amelyeknél a rugalmassági erők a rövid érintkezési idő alatt egyenlők voltak a deformáló erőkkel FP I 31 deformációs erő FTŽ₂ 123; FTŽ₃ 291 rugalmas erő: <...> ez a pont rugalmas erőkkel van összekötve a következő ponttal <...> FP I 54 Terminologija | 2009 | 16 231 rugalmassági erő: <...> rugalmassági erők a rövid összelapulási idő alatt egyenlők voltak a deformáló erőkkel FP I 31 rugalmas erő FTŽ₁ 39 rugalmas erő: Az ilyen erőt rugalmas erőnek nevezzük BF I 155 rugalmas erő, visszatérítő erő FTŽ I 269 visszatérítő erő, rugalmassági erő FTŽ₂ 124 visszatérítő erő FTŽ₃ 294 elektromos erő A 1885 10–11 324 elektromos erő: Maguk az elektromos és mágneses erők számára érzékelhető, megragadható dolgok voltak <...> V 1891 1 7 elektromos erő: <...> mert az elektromos erő sűríti a levegő oxigénjét, és ózont hoz létre ŠF II 27; Az elektromos erők, amelyek a szigetelők belsejében hatnak, kettős eredetűek <...> FP VII 102 elektromos erő FTŽ₁ 39; Ezen [az elméleten] alapulva az elektromos töltés környezetében sajátos állapot alakul ki, amely az elektromos erők hatásának oka BF II 13; FTŽ I 269 elektromos erő FTŽ₂ 123; FTŽ₃ 291 elektromotoros erő: <...> a motor armatúrájában indukciós elektromotoros erő keletkezik, ellentétes irányú <...> FP VII 328 elektromotoros erő (vagy potenciálkülönbség) TFR 1477 elektromotoros erő FTŽ₁ 39; Az áramkörben fellépő E₁ + E₂ <...> feszültségváltozást a galvánelem elektromotoros erejének nevezzük BF II 79 elektromotoros erő (v vi) FTŽ I 269 elektromotoros erő (evi) FTŽ₂ 123 elektromotorosság FTŽ₃ 163 koercitív erő: Tehát ezt az erőt koercitív erőnek nevezik.koercitív erő. Mindig jóval nagyobb az acélnál, mint a vasnál FP VII 262 koercitív erő FTŽ₁ 40 koercitív erő FTŽ I 271 koercív erő, lásd koercitív térerősség FTŽ₂ 124 koercitív térerősség FTŽ₂ 326 koercív erő, lásd koercitív térerősség FTŽ₂ 292 koercitív térerősség FTŽ₃ 769 eltérítő erő FTŽ₁ 40: Az eltérítő erő annál nagyobb, minél erősebb a külső tér BF II 43 232 Angele Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida vonzóerő FTŽ I 271 vonzóerő FTŽ₂ 124; FTŽ₃ 292 Coulomb-erő FTŽ₁ 40; <...> a Coulomb-erő nulla <...> BF II 13 Coulomb-erő FTŽ I 271 Coulomb-erő FTŽ₂ 124; FTŽ₃ 292 mágneses erő: <...> hogy így működik az elektromos áram, megállapodva, és <...> saját mágneses erejét elveszítette K 1851 13 50 mágneses erő: Lásd, az éter, amely magán keresztül vezeti a fényhullámokat, képes olyan változásokat is felvenni, amelyeket elektromos és mágneses erőknek nevezünk V 1891 1 7 a mágnes ereje: Az ilyen vasat mágnesnek nevezzük, az ilyen vas különleges vonzóerejét pedig a mágnes erejének nevezzük ŠF II 3 mágneses erő: A Föld mágneses ereje különböző helyeken különböző irányokban hat FP VII 8; FTŽ₁ 40; FTŽ I 271 mágneses erő FTŽ₂ 124; FTŽ₃ 292 magnetomotoros erő: Figyelembe véve a mágneses fluxus és az elektromos áram említett hasonlóságát, magnetomotoros erőről és mágneses ellenállásról beszélünk <...> FP VII 259 mágneses feszítőerő FTŽ₁ 40; A mágnesező tér mágneses feszítőereje Uₘ így fejezhető ki <...> BF II 215; FTŽ I 271 mágneses feszítőerő FTŽ₂ 124 mágneses feszítőerő FTŽ₃ 416 molekuláris erők: Szilárd dielektrikumokban az elemi töltés hordozóit (ionokat, atomokat és molekulákat) atomos vagy molekuláris erők tartják meghatározott egyensúlyi helyzetekben BF II 42 molekuláris erő FTŽ₁ 40 molekuláris erők FTŽ I 271 molekuláris erők FTŽ₂ 124; FTŽ₃ 292 kohéziós erő: <...> a gázoknak csak igen csekély kohéziós erejük van, és állandóan taszítják egymást KF 110 tapadás, ragadósság, illetve (a tapadás ereje) TFR 1247 kohéziós erő FTŽ₁ 40; <...> az atomok és molekulák között erős kohéziós erő hat <...> BF I 216 kohéziós erő FTŽ I 271 tapadási erő, kohéziós erő FTŽ I 272 Terminologija | 2009 | 16 233 kohéziós erő, tapadási erő FTŽ2 124 kohéziós erő lásd: tapadási erő FTŽ3 292 tapadási erő FTŽ3 293 nyomóerő: <...> ez a mennyiség <...> valóban csak a felületek anyagától, érdességétől és a nyomóerőtől függ <...> FP I 28–29 nyomóerő: A nyomóerő arányos a fal felületének méretével ŠF I 38 nyomóerő FTŽ1 40; FTŽ I 272 nyomóerő FTŽ2 124; FTŽ3 293 súlyerő: De mi az a súlyerő, amely senkihez sem tartozik, láthatatlanul vonz minden tárgyat a Föld középpontja felé? PF 7 súlyerő: A súlyerő iránya KF 26 súlyerő: Ha így van, akkor a Hold, miközben a Föld körül kering, ugyanilyen erő hatására marad elliptikus pályáján, mint amilyen súlyerő hat a Földön. FP I 43 súlyerő: A kör minden új helyzetében ugyanaz a súlyerő hat...<...> FP I 94; Ebből látjuk, hogy amikor a test vízszintes irányban mozog, a súlyerő nem végez semmilyen munkát...<...> ŠF III 86–87; FTŽ1 40 súlyerő: <...> a P súlyerőt a paralelogramma átlója mentén két erőre bontjuk <...> FP I 28 súlyerő lásd súly FTŽ2 124 súly FTŽ2 335; FTŽ3 789 érintőirányú erő: Így tehát a teher ellensúlyozásához a csavar fejének peremére érintőirányú erőt kell kifejteni <...> PF I 82 érintőirányú (= érintő) erő FTŽ1 40 érintőirányú erő FTŽ I 273 érintőirányú erő, érintőerő FTŽ2 124 érintőirányú erő lásd érintőerő FTŽ3 294 érintőerő FTŽ3 292 húzóerő: Most <...> kis két- vagy háromkerekű kocsikat is látunk, amelyeken az ember ülve, mintha lábbal forgatná a kereket, mindenféle húzóerő nélkül is elképzelhetetlenül gyorsan haladhat sík úton. K 1869 26 103 húzóerő: Látjuk, hogy a tengelyre felfüggesztett F súly kétszer közelebb van a támaszpont helyéhez, mint a kötél vége, amelyhez a húzóerő van hozzáadva. PF 14 vonzóerő: A számunkra megszokott egyenletesen gyorsuló mozgás a testek esése, vagyis zuhanása, amelyet a Föld vonzóereje okoz <...> FP I 20 234 Angėlė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida vonzóerő: Az ilyen vasat mágnesnek nevezzük, az ilyen vas különleges vonzóerejét pedig a mágnes erejének ŠF II 3; Az utóbbi esetben túl rövid az idő ahhoz, hogy a mi vonzóerőnk legyőzhesse a golyó tehetetlenségét <...> FP I 22; FTŽ₁ 40 vonzóerő: Például a hegyen lévő kő potenciális energiája a vonzóerőtől származik <...> FP I 58; Az azonos mágneses pólusok között ható taszítóerőt pozitívnak tekintjük, a különböző pólusok között ható vonzóerőt pedig negatívnak BF II 158; FTŽ I 273 vonzóerő FTŽ₂ 125; FTŽ₃ 294 súrlódási erő: Ma azonban jól tudjuk, hogy mindezekben az esetekben súrlódási erők hatnak FP I 59 súrlódási erő: Tehát a súrlódási erő mindig csökkenti a mozgásmennyiséget FP I 27 súrlódási erő: A súrlódási erők a P erővel ellentétes irányba mutatnak <...> ŠF III 89; A gördülő testek súrlódási erői kisebbek, mint a csúszó testeké <...> BF I 103; FTŽ₁ 40; FTŽ I 273 súrlódási erő FTŽ₂ 125; FTŽ₃ 294 vegyértékerő: Ez azzal magyarázható, hogy ezekben az elektrolitokban az ionokra ható elektrosztatikus erők nagyok, ha összehasonlítjuk őket a vegyértékerőkkel <...> BF II 117 vegyértékerő FTŽ I 273 vegyértékerő FTŽ₂ 125; FTŽ₃ 294 hajtóerő: Ettől a n-nek nevezett súly az első másodperc alatt ezen a talajon halad át, hátrahagyva rajta egy hozzáadott kis súlyt, amely ebben az esetben a hajtóerő FP I 24 hajtóerő FTŽ₂ 125; FTŽ₃ 294 ható erő: E vizsgálatokból kiindulva azt mondjuk, hogy minden ható erő arányos a tömeggel és a gyorsulással <...> FP I 24–25 hatóerő: A hatóerőt f betűvel jelölve <...>, felírhatjuk a következő egyenletet <...> FP I 27 ható(erő) FTŽ I 274 hatóerő FTŽ₂ 125; FTŽ₃ 294 mozgás rezgés: Ahogy minden rezgés, úgy a hang is végezhet válaszadó munkát T 1898 7 33 mozgás vagy helyváltoztatás: Általánosságban azt nevezzük erőnek, ami valamely tárgy mozgását vagy helyváltoztatását egyik helyről a másikra előidézi PF 7 elmozdulás: A test elmozdulásának nevezzük helyzetének megváltozását, összehasonlítva más, el nem mozduló testek helyzetével KF 34 Terminologija | 2009 | 16 235 mozgás (kakás): A mozgás (kakás) jelenségei a természetben a legelterjedtebbek <...> FP I 12 mozgás, -é TFR 252 mozgás: Az olyan tárgyak mozgását, mint a vonat, a madár vagy a golyó, azért látjuk, mert változik a távolság köztünk és e tárgyak között <...> ŠF I 18; Tudjuk, hogy meghatározott körülmények között minden mozgás megáll, ha nem tartja fenn bizonyos erő <...> FP I 25; FTŽ₁ 41; Az ilyen típusú forgást a giroszkóp mozgásának nevezzük BF I 173 mozgás: Minél jobban felhevítjük azt a tárgyat, annál nagyobb kell legyen a molekulák mozgása ŠF I 109; TFR 879; FTŽ₁ 42 mozgás, mozgás FTŽ₁ I 277 mozgás, mozgás FTŽ₂ 126 mozgás FTŽ₃ 297 mozgás FTŽ₃ 301 körmozgás FTŽ₁ 41; A körmozgás gyorsuló mozgás BF I 66 körmozgás, körmozgás FTŽ I 277 körmozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 298 normális mozgás FTŽ₁ 42 normális mozgás, normális irányú mozgás FTŽ I 280 normális mozgás FTŽ₂ 127; FTŽ₃ 299 abszolút mozgás: <...> sem abszolút nyugalmat, sem abszolút mozgásokat nem ismerünk FP I 16 abszolút mozgás: az éter és az abszolút mozgás FP VII 432 abszolút mozgás FTŽ₁ 41 abszolút mozgás, abszolút mozgás FTŽ I 277 abszolút mozgás FTŽ₂ 126 abszolút mozgás FTŽ₃ 297 örök mozgás, vagy perpetuum mobile: Tehát az örök mozgás, vagyis a perpetuum mobile lehetetlen dolog ŠF II 91 perpetuum mobile (örökmozgás): Tehát ősidők óta igyekeztek ilyen gépeket készíteni, vagy megvalósítani a perpetuum mobile (örökmozgás) eszméjét FP I 84 örökmozgó FTŽ₁ 68 örök mozgás, perpetuum mobile FTŽ I 277 perpetuum mobile FTŽ II 536; FTŽ₂ 219 236 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida örökmozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 297 rendezetlen mozgás: <...> itt a v̄ az elektronok hőmozgásának (rendezetlen) mozgási átlagsebességét jelöli BF II 94 kaotikus mozgás, rendezetlen mozgás FTŽ I 277 rendezetlen mozgás, kaotikus mozgás FTŽ₂ 126 kaotikus mozgás, lásd rendezetlen mozgás FTŽ₃ 298 rendezetlen mozgás FTŽ₃ 298 Brown-mozgás FTŽ₁ 42 Brown-mozgás: Az elemi elektromos töltés meghatározható, ha gázokban követjük a töltött részecske Brown-mozgását BF II 41 Brown-mozgás FTŽ I 277 Brown-mozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 298 gyorsuló mozgás: Ha ugyanannyi idő alatt mindig egyre hosszabb utat tesznek meg, akkor a mozgás gyorsuló<...> ŠF I 19 gyorsuló mozgás: Az utóbbi egyenlet fejezi ki a egyenletesen gyorsuló mozgással haladó test által a t idő alatt megtett út hosszát <...> BF I 23 gyorsuló mozgás FTŽ I 278 gyorsuló mozgás FTŽ₂ 126 gyorsuló mozgás FTŽ₃ 298 harmonikus mozgás: Ezek közül a legegyszerűbb a harmonikus periodikus mozgás FP I 2 harmonikus mozgás FTŽ₁ 42 harmonikus mozgás FTŽ I 278 harmónikus mozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 298 változó mozgás TFR 126 változó mozgás TFR 879 Változó mozgás: Általánosságban szólva, a valódi sebesség változó mozgás vizsgált pillanatában az a pontsebesség volna, amellyel a pont rendelkezne, ha ettől a pillanattól kezdve a mozgás sebesség és irány tekintetében nem változna (nem változna) FP I 17 változó mozgás FTŽ I 279 változó mozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 299 Terminologija | 2009 | 16 237 görbe vonalú mozgás TFR 126 görbe vonalú (görbe pályájú) mozgás TFR 488 görbe vonalú mozgás FTŽ1 42; A görbe vonalú mozgás gyorsulása egyértelműen meghatározza a test sebességváltozásának jellegét BF I 25; FTŽ I 279 görbe vonalú mozgás FTŽ2 126; FTŽ3 299 lassuló mozgás: Ha a kedvezőtlen erő oldalirányból hat, akkor a mozgás nem feltétlenül gyorsuló vagy lassuló ŠF I 26 csökkent mozgás, lassuló, egyenletesen lassuló mozgás TFR 345 lassuló mozgás FTŽ I 279 lassuló mozgás FTŽ2 126 lassuló mozgás FTŽ3 299 molekulák mozgása KF 24 molekuláris mozgás FTŽ1 42; FTŽ I 279 molekuláris mozgás FTŽ2 126; FTŽ3 299 egyenetlen mozgás: Ezenkívül a mozgás lehet egyenletes is, ha a test ugyanannyi idő alatt azonos hosszúságú utat tesz meg, és egyenetlen mozgás ŠF I 19 egyenetlen mozgás FTŽ1 42; FTŽ I 280 egyenetlen mozgás FTŽ2 127 nem egyenletes mozgás FTŽ3 299 relatív mozgás: <...> csak relatív nyugalomról és relatív mozgásokról beszélhetünk FP I 16 valós mozgás: A valós mozgás itt az anyagi pontok rezgése, vibrációja vagy oszcillációja <...> FP I 55 összehasonlító, látható, relatív mozgás TFR 835 relatív mozgás FTŽ1 42 relatív mozgás, viszonylagos mozgás FTŽ I 281 viszonylagos mozgás, relatív mozgás FTŽ2 127 relatív mozgás FTŽ3 300 transzlációs mozgás: A transzlációs tolórúd mozgását bizonyos szerkezetekkel forgómozgássá lehet alakítani <...> ŠF I 137 transzlációs (= haladó) mozgás FTŽ1 42 haladó (= transzlációs) mozgás FTŽ1 42; Ezenkívül a mozgásokat haladó (transzlációs) és forgó (rotációs) mozgásokra osztjuk BF I 19 238 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida csúszó mozgás, transzlációs mozgás, eltolódás FTŽ₁ 281 csúszó mozgás, transzlációs mozgás FTŽ₂ 127 csúszó mozgás FTŽ₃ 300 transzlációs mozgás lásd: csúszó mozgás FTŽ₃ 301 statikus (függőleges) mozgás: <...> vagyis az egész statikus (függőleges) mozgása <...> másodpercig tart FP I 35 egyenes (függőleges) mozgás, függőleges mozgás FTŽ₁ 281 egyenes mozgás, függőleges mozgás FTŽ₂ 127 egyenes mozgás FTŽ₃ 300 függőleges mozgás lásd: egyenes mozgás FTŽ₃ 301 forgó mozgás TFR 152 forgómozgás FTŽ₁ 42 forgó (rotációs) mozgás: <...> ekkor a test forgó (rotációs) mozgásával rendelkezünk BF I 19 forgási (rotációs) mozgás: Ezenkívül a mozgásokat csúszó (transzlációs) és forgási (rotációs) mozgásokra osztjuk BF I 19 forgó mozgás, forgás, rotáció FTŽ₁ 282 forgómozgás FTŽ₂ 127; FTŽ₃ 300 hőmozgás FTŽ₁ 42: Magasabb hőmérsékleten a mozgás sebessége nő, tehát nő a hőmozgás energiája BF I 273; FTŽ₁ 282 hőmozgás vagy termikus mozgás: Ezért a testek alkotórészecskéinek mozgását hőmozgásnak vagy termikus mozgásnak nevezzük BF I 273 hőmozgás FTŽ₂ 127; FTŽ₃ 301 transzlációs mozgás: A transzlációs mozgásokról beszélve az egész test mozgását egyetlen pont mozgásával helyettesíthetjük <...> FP I 14 egyenes vonalú mozgás: Elsősorban itt egyenes vonalú mozgás alatt értjük <...> FP I 13 egyenes vonalú mozgás FTŽ₁ 42; A test által megtett út, vagyis a pálya alakja szerint a mozgásokat egyenes vonalú és görbe vonalú mozgásokra osztjuk BF I 19; FTŽ₁ 282 egyenes vonalú mozgás FTŽ₂ 127; FTŽ₃ 301 egyenletes mozgás: Miután a súlyt n a jobb oldalról felfelé toljuk, itt egyenletes mozgást kapunk <...> FP I 22; FTŽ₁ 42; FTŽ₁ 282 Terminologija | 2009 | 16 239 egyenletes mozgás: Ha a testnek adott kinetikai energia az egyenletes mozgás oka <...>, akkor végül ez a kinetikai energia csak a súrlódás leküzdésére használódik fel <...> FP I 69 egyenletes vagy uniformis mozgás: Ezenkívül a mozgás lehet egyenletes vagy uniformis is, ha a tárgy ugyanannyi idő alatt azonos hosszúságú utat tesz meg <...> ŠF I 19 uniformis (állandó sebességű) mozgás: Az ilyen mozgást uniformis (állandó sebességű) mozgásnak nevezzük BF I 19 uniformis mozgás FTŽ₁ 127 egyenletes mozgás FTŽ₃ 301 egyenletesen gyorsuló mozgás: A különféle változó mozgások közül a legegyszerűbbek az egyenletes gyorsulású vagy egyenletes lassulású mozgások <...> FP I 17 egyenletes (állandó) gyorsulású mozgás: Ha a test által megtett út hossza ugyanannyi idő alatt egyenletesen növekszik, akkor a mozgás egyenletes (állandó) gyorsulású <...> ŠF I 19 egyenletes gyorsulású mozgás: <...> tehát a lefelé eső test mozgása egyenletes gyorsulású mozgás ŠF I 20 egyenletesen gyorsuló mozgás FTŽ₁ 42; Ha a gyorsulás végig állandó marad, a test mozgását egyenletesen gyorsuló mozgásnak nevezzük BF I 21 egyenletesen gyorsuló mozgás FTŽ I 278 egyenletesen gyorsuló mozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 301 egyenletesen lassuló mozgás: A különféle változó mozgások közül a legegyszerűbbek az egyenletesen gyorsuló vagy egyenletesen lassuló mozgások <...> FP I 17 egyenletes lassuló mozgás: Ha a test által megtett út hossza ugyanannyi idő alatt egyenletesen növekszik, akkor a mozgás egyenletes (egyenletes) gyorsulású; ha egyenletesen csökken – egyenletes lassuló mozgás ŠF I 19 csökkentett mozgás, csökkenő mozgás, lassuló mozgás, egyenletesen lassuló mozgás TFR 345 egyenletesen lassuló mozgás FTŽ₁ 42 egyenletesen lassuló mozgás FTŽ I 279 egyenletesen lassuló mozgás FTŽ₂ 126; FTŽ₃ 301 rezgő mozgás KF 218 rezgő mozgás, rezgés FTŽ I 283 rezgő mozgás, lásd: rezgés FTŽ₁ 127 rezgés FTŽ₃ 925 töltés rakomány, teher, rakodás TFR 625 240 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida vért: Az elektromos töltés nagyságának a vezető különböző pontjain történő vizsgálatához egy kis, üvegszárú fémtárcsát használunk ŠF II 17 elektromosság: <...> a próbagolyó ugyanazzal az elektromossággal van feltöltve, mint az edény külső felülete FP VII 41 töltés FTŽ₁ 50; A Föld negatív elektromos töltését gyorsan semlegesíteniük kellene a levegő vezetőképessége és a konvekciós áramok által odaszállított pozitív ionoknak BF II 68; FTŽ I 358 töltés, -ek FTŽ₂ 154; FTŽ₃ 368 elektromos töltést: Az elektromosság a rúdról átkerül a golyóra, és minél többször érintettük meg a feltöltött rudat, annál nagyobb lesz a golyóban az elektromos töltés ŠF II 13 elektromos töltés FTŽ₁ 50; A testben lévő elektromosság mennyiségét a test elektromos töltésének nevezzük BF II 9 elektromos töltés FTŽ₂ 154; FTŽ₃ 369 elemi töltés FTŽ₁ 50 elemi elektromos töltés: Az említett, az e elemi elektromos töltés mérésére szolgáló módszer Stokes törvényén alapul BF II 41 elemi (elektromos) töltés FTŽ I 359 elemi elektromos töltés FTŽ₂ 154; FTŽ₃ 369 indukált töltés FTŽ₁ 50 indukált elektromos töltés: Most próbáljuk megvizsgálni, mitől függ a vezető indukált elektromos töltésének q1 nagysága BF II 27; FTŽ I 359 indukált elektromos töltés FTŽ₂ 154; FTŽ₃ 369 negatív töltés FTŽ₁ 50 negatív töltés: Az elektromos töltések által létrehozott elektrosztatikus mezőben az erővonalak a pozitív töltésnél (+ forrásnál) kezdődnek, és a negatív töltésnél (− forrásnál) végződnek <...> BF II 14 negatív töltés FTŽ I 360 negatív töltés FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 369 fajlagos töltés FTŽ₁ 50; FTŽ I 360 fajlagos elektromos töltés: A részecske elektromos töltésének q és tömegének m arányát a részecske fajlagos elektromos töltésének nevezzük. BF II 89 fajlagos töltés, specifikus töltés FTŽ₂ 155 fajlagos töltés FTŽ₃ 370 Terminologija | 2009 | 16 241 ponttöltés FTŽ₁ 50; FTŽ I 361 pontszerű elektromos töltés: Elképzelhetjük, hogy az elektromos töltés egy pontban összpontosul. Ekkor pontszerű elektromos töltésről beszélünk BF II 9 ponttöltés FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 370 pozitív töltés FTŽ₁ 50 pozitív töltés: Az elektromos töltések által létrehozott elektrosztatikus térben az erővonalak a pozitív töltésből (+ forrásból) indulnak ki, és a negatív töltésben (− forrásban) végződnek <...> BF II 14 pozitív töltés FTŽ I 361 pozitív töltés FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 370 térfogati elektromos töltés: <...> inhomogenitás miatt egyenlőtlen elektromos töltések indukálódnak, ezért annak [dielektrikumnak] a belsejében térfogati elektromos töltések keletkeznek BF II 45 térfogati töltés FTŽ I 361 térfogati töltés FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 370 test tárgy: Azokat a tárgyakat, amelyeknek látszólag nincs saját elektromosságuk, de másik tárgy elektromosságát olyan könnyen felveszik, befogadóknak nevezzük K 1851 11 42; Minden tárgy súlyos, ha nem tartják, lefelé esik ŠF I 13 tárgy: Külön-külön megvizsgáljuk, hogyan vezetik át a hőt a szilárd, folyékony és gáznemű tárgyak PF 65 test: A hangot a test kelti azáltal, hogy rezgéseivel lökéseket ad a körülötte levő térnek (például a levegőnek) KF 220 test: Legyen adott számunkra egy test NM (22. ábra), amely a tükör előtt áll, a középpontnál távolabb ŠF III 17; TFR 1377; <...> minden test a tér kisebb vagy nagyobb részét foglalja el <...> FP I 3; FTŽ₁ 50; A keménységen a test ellenállását értjük azzal szemben, hogy egy másik test behatoljon belé BF I 108; FTŽ I 362 test FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 371 abszolút rugalmas test: Vegyünk most két rugalmas testet (itt olyan abszolút rugalmas testekre gondolunk, amilyenek a valóságban nem léteznek <...>) <...> FP I 30 abszolút rugalmas test: Azok lennének az abszolút rugalmas testek, amelyek a külső erők hatásának minden pillanatában az erőkkel egyenlő ellenállást fejtenének ki <...> FP I 30 merev, vagy rugalmas test: <...> összeütköznek a merev, vagyis rugalmas testek, például az elefántcsontból készült golyók FP I 30 242 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida merev, megszilárduló, szilárd, rugalmas testek TFR 1352 rugalmas test: Rugalmas testeknek nevezzük azokat, amelyek külső erők hatására szintén deformálódnak <...> FP I 30 rugalmas test FTŽ₁ 51 rugalmas test, elasztikus test FTŽ₁ 364 rugalmas test, elasztikus test FTŽ₂ 156 rugalmas test FTŽ₃ 372 fizikai test KF 1 fizikai test: Néhány további fizikai test tulajdonsága KF 7 fizika, fizikai test TFR 1377 fizikai test: Tehát minden ilyen dolgot, amely közvetlenül hat az érzékszerveinkre, fizikai testnek nevezünk FP I 3; FTŽ₁ 51; FTŽ₁ 362 fizikai test FTŽ₁ 362 fizikai test FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 371 fizikai test FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 371 homogén test:Szabályos alakú homogén testek esetén kiszámítható a tehetetlenségi nyomaték <...> FP I 86 homogén test, egyenletes test FTŽ₁ 362 egyenletes test, homogén test, FTŽ₂ 156 homogén test FTŽ₃ 372 elektromosítható test: Elektromosítható és nem elektromosítható testek FP VII 34 elektromosított test: Tehát minden elektromosított test indukció útján elektromossá tesz egy másik, közel álló vezetőt <...> ŠF II 19; Az elektromosított testhez közelített vezető különálló részei különböző potenciálú tartományokba kerülnek BF II 27 elektromosított test FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 372 szilárd tárgy: A szilárd tárgyak még a folyadékoknál is jobban lehetővé teszik a hang terjedését PF 78 szilárd test: A szilárd test összehasonlító súlyát így lehet meghatározni ŠF I 16 abszolút merev test: Egy statikus erő, például amely egy abszolút merev testet nyom, szintén valódi nyomatékot ad a testnek <...> FP I 56 szilárd test: A szilárd test molekulái olyan erősen kötődnek egymáshoz, hogy szétválasztásukhoz bizonyos erő szükséges <...> ŠF I 4; <...> le kell győzni a folyékony test egymáson elcsúszó rétegei közötti súrlódást, amely jóval kisebb, mint a szilárd testek részecskéi közötti súrlódás FP I 29 Terminologija | 2009 | 16 243 szilárd test: <...> maga a szilárd test, külső segítség nélkül, megőrzi alakját és térfogatát ŠF I 4 szilárd test: <...> szilárd testeknek azokat a testeket nevezzük, amelyeknek egyes részei olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy a szilárd test valamely részének elmozdításához (a test alakjának megváltoztatásához) <...> meglehetősen nagy erőt kell kifejteni KF 1 szilárd test: Az ilyen hullámok olyan testekben keletkeznek, <...>, amelyekre az úgynevezett alaki rugalmasság jellemző, például a szilárd testek FP I 56; A szilárd testek kötési energiája BF I 358 szilárd test FTŽ₁ 51; FTŽ₁ 363 szilárd test FTŽ₂ 155; FTŽ₃ 372 képlékeny test: Összeütközéskor ezek is éppúgy ellapulnak, mint a képlékeny testek <...> FP I 31 képlékeny test FTŽ₁ 51; FTŽ₁ 363 képlékeny test FTŽ₂ 156; FTŽ₃ 372 átlátszó test: A sugarak egyes testeken áthatolnak, másokon viszont nem jutnak át. Az előbbieket átlátszó testeknek, az utóbbiakat átlátszatlanoknak nevezzük ŠF III 3 viasz, átlátszó test TFR 666 átlátszó test FTŽ I 363 átlátszó test FTŽ₂ 156; FTŽ₃ 372 forgó tárgy: <...> minél nehezebb a forgó tárgy, annál nagyobb a centrifugális erő ŠF I 29 forgó test: A forgó testek tulajdonságainak megismeréséhez és törvényszerűségeik feltárásához <...> felhasználható egy évezredek óta ismert játék, a korong (vagy pörgettyű) FP I 91 forgó test FTŽ I 363 forgó test FTŽ₂ 156; FTŽ₃ 372 mágnesesség mágnesesség: <...> kell néhány szót szólni a mágnesességről is K 1851 12 46 magnasizskumas: A magnasizskumas önmagában nem képes megmagyarázni a hipnotikus jelenségeket A 1885 10–11 324 mágnesesség A 1886 6 170 mágnesesség: A Föld mágnesessége ŠF II 9 mágnesesség, de TFR 534 mágnesesség: A Föld mágnesességének elemei FP VII 21; FTŽ₁ 56; Az ilyen testeket természetes mágneseknek nevezték, rendkívüli tulajdonságaikat pedig mágnesességnek BF II 157; FTŽ II 419 244 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida mágnesezettség FTŽ2 173; FTŽ3 415 remanens mágnesesség FTŽ1 56; Most próbáljuk meg megszüntetni a remanens mágnesességet <...> BF II 200 maradék mágnesesség, vagy remanencia: A külső mágneses tér megszüntetése után megmaradó mágnesezettséget Ir remanens mágnesességnek, vagy remanenciának nevezzük BF II 200 maradék mágnesezettség FTŽ II 419 maradék mágnesezettség FTŽ2 173 remanens mágnesesség FTŽ3 415 állandó mágnesesség: Ezenkívül ez a hurok segít <...> meghatározni a mágnesesség maradványait, amelyek azt alkotják, amit mi állandó vas- vagy acél-mágnesességnek nevezünk FP VII 263 állandó mágnesezettség, permanens mágnesezettség FTŽ II 419 permanens mágnesezettség lásd állandó mágnesezettség FTŽ2 174 állandó mágnesezettség FTŽ2 174; FTŽ3 415 földi mágnesesség: <...> idővel egészen megvilágítja majd a földi mágnesesség hatását az emberi szervezetre és pszichés állapotaira V 1891 2 27 a Föld mágnesessége: <...> a mágnes a földi mágnesesség vízszintes komponense mentén fog elhelyezkedni FP VII 9 Földmágnesség FTŽ1 56; Gilbert <...> megállapította, hogy a mágneses mutatót eltérítő erő a Föld mágnesessége, és hogy a mágneses pólusok nem választhatók szét BF II 5 Földmágnesség, geomágnesség FTŽ II 419 geomágnesség, Földmágnesség FTŽ I 202 Földmágnesség, geomágnesség FTŽ2 174 geomagnetizmus lásd a Föld mágnesessége FTŽ2 99; FTŽ3 231 a Föld mágnesessége FTŽ3 416 áram K 1853 35 140; A 1886 6 177; ŠF II 50; TFR 544; JTK 89; FP VII 283; FTŽ1 86; BF II 229; FTŽ II 766; FTŽ2 318; FTŽ3 751 induktív áram: Ilyen induktív áramot kapunk, ha nagyobb induktivitású tekercset kapcsolunk az áramkörbe <...> BF II 302 induktív áram FTŽ1 86; BF II 301; FTŽ II 766 induktív áram lásd reaktív áram FTŽ2 318; FTŽ3 751 Terminologija | 2009 | 16 245 reaktív áram FTŽ₂ 320; FTŽ₃ 755 többfázisú vagy polifázisú áram: <...> ekkor többfázisú vagy polifázisú áramú generátorunk lesz többfázisú vagy polifázisú áram FP VII 334 többfázisú áram FTŽ₁ 86; FTŽ II 766 többfázisú áram FTŽ₂ 318; FTŽ₃ 752 kétfázisú áram: Ekkor két áramunk lesz, amelyek fázisban különböznek, vagyis kétfázisú áramú generátorunk lesz kétfázisú áram FP VII 334 kétfázisú elektromos áram: Az elektromos áramkörben ezek kétfázisú elektromos áramot hoznak létre BF II 304 kétfázisú áram FTŽ II 766 kétfázisú áram FTŽ₂ 318; FTŽ₃ 752 effektív áram: Ez a mennyiség egyenlő az áram négyzetösszegének számtani középértékéből vont négyzetgyökkel, és effektív áramnak nevezik FP VII 331 effektív áram FTŽ II 766 effektív áram FTŽ₂ 318; FTŽ₃ 752 elektromos áram: <...> ha valahol ebben az Elektromosság körforgásában vagy útjában colnyi távolság keletkezik, akkor az elektromos áram folyamatosan megállapodik K 1851 13 50 elektromos áram: Ha egy huzallal összekötjük az anódot a katóddal, akkor elektromos áramot kapunk ŠF II 31; Az elektronoknak az F huzaltól a C hengerig való mozgása egyenértékű a pozitív elektromos áram C hengertől az F huzalig, vákuumon keresztül történő áramlásával FP VII 377; FTŽ₁ 86; A vezetőkben mozgó elektromos töltések mozgását elektromos áramnak nevezzük BF II 70; FTŽ II 767 elektromos áram FTŽ₂ 318; FTŽ₃ 752 Foucault-áramok, vagy örvényáramok: A fémtömegben indukált elektromos áramokat Foucault-áramoknak, vagy örvényáramoknak nevezzük FP VII 293 Foucault-áramok: <...> Foucault-áramok alakulnak ki a vezetékeket keresztező, a szolenoid tengelyére merőleges síkokban FP VII 294 extráramok (= Foucault-áramok) FTŽ₁ 21 Foucault-áramok: Tehát, figyelmen kívül hagyva az energiaveszteséget okozó egyéb tényezőket, például a Joule-hőt, a Foucault-áramokat stb., a mágnesezési folyamatot reverzibilis folyamatnak tekinthetnénk BF II 202 Foucault- vagy extraáramok: Az ilyen típusú elektromos áramokat rendszerint Foucault- vagy extraáramoknak nevezik BF II 233 Foucault- (Foucault-) (örvény-) áram FTŽ II 767 246 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida Foucault-áram FTŽ₂ 319; FTŽ₃ 752 töltőáram: A töltő és kisütőáram erőssége az akkumulátorok kapacitásától függ <...> BF II 131 töltési áram FTŽ₁ II 768 töltőáram FTŽ₂ 319 töltőáram FTŽ₃ 752 indukciós áram: Ez a képlet összefoglalja Faraday összes, az indukciós áramok létrehozására megadott módszerét FP VII 314 indukciós áram FTŽ₁ 86 indukált áram FTŽ II 768 indukált áram, gerjesztett áram FTŽ₂ 319 indukált áram FTŽ₃ 753 gerjesztett áram FTŽ₃ 756 kisütőáram: A töltő és kisütőáram erőssége az akkumulátorok kapacitásától függ <...> BF II 131 kisütési áram FTŽ II 768 kisütőáram FTŽ₂ 319 kisütési áram FTŽ₃ 753 hatás vagy másodlagos áram: Az ilyen áramot hatás vagy másodlagos áramnak nevezzük ŠF II 65 indukált áram: Indukált áram másképpen is előállítható ŠF II 65 másodlagos áram FTŽ₁ 86; FTŽ II 766 másodlagos áram FTŽ₂ 318; FTŽ₃ 751 konvekciós áram:Maxwell bizonyítja, hogy ha az úgynevezett valódi áramot vagy teljes áramot vesszük, amely megegyezik a vezetési áramok, az eltolási áramok és a konvekciós áramok összegével, akkor az ilyen valódi áramra a divergenciaegyenlet teljesül FP VII 356; a Föld negatív elektromos töltését gyorsan semlegesíteniük kellene a levegő vezetési áramával, valamint a konvekciós áramok által odaszállított pozitív ionoknak BF II 68 konvekciós elektromos áram: <...> az ily módon keltett elektromos áramot konvekciós elektromos áramnak nevezzük BF II 171 konvekciós áram FTŽ₁ 86; FTŽ II 769 konvekciós áram FTŽ₂ 319; FTŽ₃ 753 Terminologija | 2009 | 16 247 kvázistacionárius elektromos áram:Az ilyen elektromos áramokat kvázistacionárius elektromos áramoknak nevezzük BF II 287 kvázistacionárius áram FTŽ₁ 86; FTŽ II 769 kvázistacionárius áram, kváziállandó áram FTŽ₂ 319 kváziállandó áram FTŽ₃ 753 nem stacionárius elektromos áram:A kvázistacionárius és a nem stacionárius elektromos áramok BF II 286 nem stacionárius áram FTŽ II 769 nem stacionárius áram, nem állandósult áram FTŽ₂ 320 nem állandósult áram FTŽ₃ 754 állandó, folyamatos, tartós áram ĮTK 85 egyenáram: A gépből egy adott idő alatt a vezetőn átfolyó elektromos töltés nem lehet nagy, ezért az egyenáram sem lehet erős ŠF II 29; FTŽ₁ 86; FTŽ II 769 egyenáram: Ha a pozitív vagy negatív elektromos töltések folyamatosan ugyanabba az irányba mozognak, az ilyen elektromos áramot egyenáramnak nevezzük BF II 70 egyenáram FTŽ₂ 320; FTŽ₃ 754 eltolási áram: Vagyis ilyen körülmények között a dielektrikumban csak pillanatnyi áram lép fel. Ezt az áramot Maxwell „eltolási áramnak” nevezi <...> FP VII 344 eltolási áram FTŽ II 771 eltolási áram FTŽ₂ 320; FTŽ₃ 756 telítési áram: A gáz két, ellentétesen töltött elektród közötti ionizálásakor az áram kezdetben a feszültséggel arányosan növekszik, később azonban a feszültség további emelésével nem változik. Ekkor az úgynevezett telítési áramot kapjuk FP VII 386 telítési áram FTŽ II 771 telítési áram FTŽ₂ 320; FTŽ₃ 756 stacionárius áram FTŽ₁ 86; Az ilyen elektromos áramokat stacionárius áramoknak nevezzük BF II 286; FTŽ II 771 stacionárius áram, állandósult áram FTŽ₂ 320 állandósult áram FTŽ₃ 754 háromfázisú áram: Ekkor minden csoportban egy bizonyos fázisú áramunk lesz, és az ilyen generátor háromfázisú áram generátora lesz FP VII 334 248 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida háromfázisú áram FTŽ₁ 87; FTŽ II 772 háromfázisú elektromos áram: Az elektromos hálózatban ezek [az ε₁ ε₂ ε₃ elektromotoros erők] háromfázisú elektromos áramot hoznak létre BF II 305 háromfázisú áram FTŽ₂ 321; FTŽ₃ 756 egyfázisú áram: Az ilyen áram neve egyfázisú áram, és az ilyen áram generátorát, vagyis alternátorát, egyfázisúnak nevezik FP VII 333 egyfázisú áram FTŽ II 772 egyfázisú áram FTŽ₂ 321; FTŽ₃ 757 földáram: Thomson ezt a jelenséget is megmagyarázta, és eszközöket dolgozott ki a földáramok káros hatásának megszüntetésére FP VII 282 földi (elektromos) áram FTŽ II 772 Föld elektromos árama FTŽ₂ 321; FTŽ₃ 757 ellenállás ŠF II 37; FP VII 293; ĮTK 94; FTŽ₁ 99; BF II 72; FTŽ II 922; FTŽ₂ 380; FTŽ₃ 897 induktív ellenállás FTŽ₁ 99 induktív reaktancia, vagy induktancia: A frekvencia növekedésével az induktív reaktancia, vagyis az induktancia, Lω növekszik <...> BF II 293 induktancia: A fojtótekercsek induktanciája, Lω nagy <...> BF II 293 induktív reaktancia FTŽ II 924 induktív ellenállás FTŽ₂ 380; FTŽ₃ 898 külső ellenállás: Most, anélkül hogy hozzáérnénk azokhoz a vezetőkhöz, vagyis a külső ellenállás megváltoztatása nélkül, kapcsoljuk ki azt az elemet <...> ŠF II 37 külső ellenállás: Azokat az ellenállásokat, amelyekről most beszéltünk, külső ellenállásoknak nevezzük. ŠF II 37 külső ellenállás: Ha a külső ellenállást r-rel jelöljük, látni fogjuk, hogy egy ilyen elem elektromos áramot ad <...> ŠF II 41 külső ellenállás FTŽ₁ 99; FTŽ II 924 külső ellenállás FTŽ₂ 381; FTŽ₃ 898 viszonylagos ellenállás: Itt r az úgynevezett viszonylagos ellenállást jelenti. FP VII 169 fajlagos ellenállás FTŽ₁ 100; Azt a mennyiséget, <...>, a vezető fajlagos ellenállásának nevezzük. BF II 73; FTŽ II 927 Terminologija | 2009 | 16 249 fajlagos ellenállás, specifikus ellenállás FTŽ₂ 381 fajlagos ellenállás FTŽ₃ 900 reaktív ellenállás FTŽ₁ 99; <...> A Z impedancia két részből áll: az aktív ellenállásból, R, amelyet ohmos ellenállásnak is neveznek, és abból a részből, <...>, amelyet reaktív ellenállásnak neveznek. BF II 291; FTŽ II 927 reaktív ellenállás, reaktancia FTŽ₂ 381 reaktív ellenállás FTŽ₃ 900 hőellenállás, vagy termisztor: A félvezetők elektromos vezetőképességének és ellenállásának hőmérséklettől való jelentős függését a gyakorlatban hőellenállásokban, vagy termisztorokban hasznosítjuk. BF II 107 termisztor (= hőellenállás) FTŽ₁ 95 hőellenállás (= termisztor) FTŽ₁ 91 termikus ellenállás FTŽ II 928 termisztor FTŽ II 868 hőellenállás, termikus ellenállás FTŽ₂ 382 termisztor, hőellenállás FTŽ₂ 356 hőellenállás FTŽ₃ 901 termisztor FTŽ₃ 842 kapacitív ellenállás FTŽ₁ 100 kapacitív ellenállás, vagyis konduktancia: A frekvencia növekedésével az induktív ellenállás, vagyis az induktancia, Lω nő, a kapacitív ellenállás, vagyis a konduktancia, 1/Cω pedig csökken BF II 293 kapacitív ellenállás: Ha az áramkörben csak ohmos <...> és kapacitív <...>ellenállás van, akkor a kapacitív ellenálláson a feszültségesés <...> BF II 294 kapacitív ellenállás FTŽ II 928 kapacitív ellenállás FTŽ₂ 382; FTŽ₃ 901 belső ellenállás: Az elem ellenállását belső ellenállásnak nevezzük ŠF II 37 belső ellenállás, ellenállás TFR 122 belső ellenállás: De cserébe az ilyen elem belső ellenállása n-szer nagyobb lesz <...> FP VII 185 belső ellenállás FTŽ₁ 100, FTŽ II 928 belső ellenállás FTŽ₂ 382; FTŽ₃ 901 250 Angelė Kaulakienė | Kai kurių fizikos terminų raida ŠALTINIAI A – Ausra, Laikraštis, išleidžiamas per Dra. Bassanavičių (1883–1886). BF – Brazdžiūnas P. Bendroji fizika. 1–4 d., Vilnius, 1960–1965. FP – Čepinskis V. Fizikos paskaitos. I–VII sk., Kaunas, 1923–1926. FTŽ I – Fizikos terminų žodynas. Projektas: I d., Vilnius, 1971. FTŽ II – Fizikos terminų žodynas. Projektas: II d., Vilnius, 1973. FTŽ₁ – Fizikos terminų žodynas. Red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1958. FTŽ₂ – Fizikos terminų žodynas. Vyr. red. P. Brazdžiūnas, Vilnius, 1979. FTŽ₃ – Palenskis V., Valiukėnas V., Žalkauskas V., Žilinskas P. J. Fizikos terminų žodynas. Vilnius, 2007. ĮTK – Įvardai, arba terminai, priimti terminologijos komisijos, 1924. K – Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešąs (1849–1880). KF – Končius Ig. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms [Rankraštis] (VUBR. F1. F1039), 1919. PF – Neris P. Populiariškas rankvedis fyzikos, Šenandoras, 1899. ŠF – Šakėnis K. Fizika, 1–3 d., 1920. T – Tėvynė. Mėnesinis laikraštis. Organas susivienijimo lietuvių Amerikoje. Plymonth. Pa (1896–1899). TFR – Terminai fizikos reikalams. – Lietuva, 1923–1924. V – Varpas. Literatūros, politikos ir mokslo mėnesinis laikraštis, Tilžė–Ragainė (1889–1905). LITERATŪRA Kaulakienė A. 2009: Lietuvių fizikos terminijos raida, Vilnius. Gauta 2009-12-09 Angelė Kaulakienė Vilniaus Gedimino technikos universitetas Saulėtekio al. 11, LT-10223 Vilnius E. paštas: [email protected] Terminologija | 2009 | 16 251