The role of cognitive modelling in general and that of frames in particular in terminology theory and practice

Terminologija | 2010 | 17 2 1 A kognitív modellezés, különösen pedig a keretek szerepe a terminológiaelméletben és -gyakorlatban WIlly MaRtIN Lexikológiai/Terminológiai Kutatócsoport, Vrije Universiteit amsterdam 1. BEVEZETÉS ÉS ÁTTEKINTÉS Ebben a tanulmányban a kognitív modellezés alatt az ismeretek egy bizonyos szakterületen vagy tudásterületen belüli szisztematikus ábrázolását értjük. A modell fogalmát itt olyan háttérként értelmezzük, amelynek alapján, illetve olyan rendszerként, amelynek segítségével az ismeretek megszervezhetők. Egy TD-t (terminológiai adatbázist) egyebek mellett egy tudásterület terminológia segítségével történő leírásának tekintünk. A terminológiai szótárat – a terminológiai adatbázissal ellentétben – ez utóbbinál másodlagosnak tekintjük, más szóval a szótárakat az alapul szolgáló adatbázisok levezetéseinek (front-endjeinek) tekintjük. A tanulmány maga három részből áll. Mindenekelőtt megkülönböztetjük és szemléltetjük a kognitív modellezés különböző szintjeit. Másodsorban megvitatjuk az egyik szint, nevezetesen a terminusok/fogalmak szintjének keretalapú megközelítését. Harmadsorban és végül a javasolt megközelítést fontos terminológiai kérdések együttesével vetjük össze annak érdekében, hogy elhelyezzük és értékeljük azt. 2. A KOGNITÍV MODELLEZÉS SZINTJEI A megfelelő működéshez (annak érdekében, hogy a tudás [könnyen] elsajátítható és [megfelelően] felhasználható legyen) amellett fogok érvelni, hogy egy TD-t legalább három szinten kell megszervezni, nevezetesen: • a domén szintjén, • az adatbázis szintjén és • a terminusoké/fogalmaké. A továbbiakban ezért a következőkkel foglalkozom: • doménmodellezés (modellezés a magasabb szinten, az úgynevezett makrostrukturális szinten); 2 2 W. Martin | A kognitív modellezés szerepe általában, valamint a kereteké... • adatmodellezés (modellezés a köztes szinten, az adatbázisban található entitások és kapcsolatok szintjén, az úgynevezett mezostrukturális szinten); • terminus-/fogalommodellezés (modellezés a legalacsonyabb szinten, a terminusok és fogalmak szintjén, az úgynevezett mikrostrukturális szinten). A továbbiakban az egyes szakaszokban egymás után szemléltetem a megfelelő szinteket, hogy világossá tegyem, mit értünk ez alatt. 2.1. Doménmodellezés Ha egy terminológiai adatbázisnak a tudással és annak kezelésével kell foglalkoznia, akkor egy olyan modellt kell biztosítania, amely bemutatja, hogyan szerveződik/strukturálódik az „(al)világ”, azaz a domén. Így például az orvostudományban egy alapfogalom, nevezetesen a betegség fogalma (az alábbi 1. ábrán a nozológia) strukturálja az egész területet. Ez az „egész világon” belüli központi szervezőelv. Ha itt testrészekről beszélünk, az azért van, mert érintettek lehetnek/érintettek; ha szervezetekről beszélünk, ugyanez érvényes; a terápiás eljárásoknak csak akkor van értelmük, ha betegségekre vonatkoznak, és így a tünetek (leletek), az okok (etiológia) stb. is. Az orvosi világban minden közvetlenül vagy közvetve (más fogalmakon keresztül) kapcsolódik a betegség központi fogalmához. A más fogalmakról megadott információ mennyiségét és részletezettségét ez a közvetlen vagy közvetett kapcsolat határozza meg. A doménmodellezés ezért conditio sine qua non, amely nélkül lehetetlen terminológiai adatbázist létrehozni. Az 1. ábra egy ilyen, az orvostudományra vonatkozó doménmodellezés egyszerűsített sematikus ábrázolását mutatja be [további részletekért lásd Martin e.a. 1991]. Amint megfigyelhető, valamennyi fő kategória centripetálisan kapcsolódik a betegséghez (nosológiához): az anatómia (MEMF) és az organizmusok az „érintettség” reláció révén, az etiológia az „okozza” reláció révén, a leletek a „tünetek” reláció révén, a terápiás eljárások a „kezel” reláció révén stb. Az orvosi domén tehát tipikusan jól körülhatárolt és centralizált: olyan domén, amelynek egyetlen központi/mag kategóriája van, amelyhez az összes többi kategória kapcsolódik. Magától értetődik, hogy ugyanazon objektumok különböző doménbe helyezése (a „gyógyszerek” az orvostudományban, illetve ugyanez a kategória a gyógyszerészetben) megváltoztatja a terület struktúráját, valamint a kifejezendő tudás mennyiségét és jellegét. Ez többek között az egyik oka annak, hogy a doménmodellezés kulcsfontosságú egy TD létrehozásának megkezdésekor és a tudásreprezentáció kezelése során. Terminologija | 2010 | 17 2 3 1. ábra: Egy „körülhatárolt”, centralizált domén (orvostudomány) példája Mindazonáltal nem minden domén mutat ugyanolyan struktúrát. Így például a 2. ábra az oktatási rendszerek doménjére ad példát, amely beágyazott, vagy hagymaszerű struktúrával rendelkezik. Ott amellett lehet érvelni, hogy a tunikák együttesen alkotják az egészet (a hagymát), és hogy (ennélfogva) egyszerűen nem korlátozhatjuk magunkat például a legbelső tunikára, hanem az összes tunikából (körből) választanunk kell, ha az oktatási rendszerek területét a maga egészében akarjuk megragadni. Amint az előző példák mutatják, a tárgyterületek/területek nem mindig hierarchikusan (az „egy fajtája” vagy a „része” kapcsolatok szerint) rendezettek, ahogyan azt a szigorú taxonómiai renddel rendelkező biológiai modellek miatt első pillantásra várhatnánk. Ezenkívül a területek néha meglehetősen elmosódottak. Míg például a vizsgált orvostudományi terület meglehetősen jól körülhatárolható, az üzleti életé sokkal kevésbé, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Bár megfigyelhető, hogy az üzleti terület egy vállalat, valamint annak külső partnerei és belső részei (P = termelési részleg, F = pénzügyi részleg, S = értékesítési részleg, A = adminisztratív részleg) közötti kölcsönhatást foglalja magában, és bár mindkét kölcsönhatásban az értékesítés 2 4 W. Martin | A kognitív modellezés szerepe általában, és a kereteké... 2. ábra: Hagymaszerűen szervezett terület példája (oktatási rendszerek) 3. ábra: Diffúz, centralizált terület példája (üzleti élet) (üzleti) és az (ipari) partnerek/részek kerülnek előtérbe, a terület mint olyan mégis diffúz marad, jóllehet központilag szervezett. A területtől függetlenül a tárgyterület szupervagy makrostruktúrájába való alapos betekintés szükséges feltétele egyrészt magának a tárgyterületnek a jobb körülhatárolásához, másrészt az adott területen belüli tudás egy TD segítségével történő megszervezéséhez/megjelenítéséhez. Terminologija | 2010 | 17 2 5 2.2. Adatmodellezés az adatmodellezés alatt itt az adatok adatbázisbeli modellezését értem, ami magában foglalja • a modellben szereplő entitások és azok kapcsolatainak meghatározását (pl. terminusok, fogalmak, kollokációk, valamint a közöttük fennálló kapcsolatok/hivatkozások), továbbá • a különböző entitások adatkategóriáinak meghatározását (mind az attribútumokat, mind az értékeik [tartományait]). Egy adatmodellben ugyanis nem csupán azt kell világossá tenni, hogy tartalmi szempontból mit kívánunk reprezentálni (lásd fent a 2.1. pontot: a reprezentálandó világ/terület általános keretét vagy makrostruktúráját), hanem azt is, hogyan fogjuk ezt megtenni: mely formális objektumok, entitások és kapcsolatok segítségével. A DOT nevű projektben (a Dutch Databank overheidsterminologie: Database Government Terminology, azaz Holland kormányzati terminológiai adatbázis rövidítése; lásd Maks e.a. 2000 és Maks e.a. 2001) a rendszernek a következő entitásokra volt szüksége: fogalmakra, terminusokra, kollokációkra és kapcsolatokra, hogy reprezentálja a terminusokat, a terminusok kollokációkban megjelenő használatát, valamint a terminusok közötti olyan kapcsolatokat, mint a (közeli) szinonímia, a (közeli) ekvivalencia és hasonlók. A 4. ábra képet adhat arról, mire gondolunk. Amint megfigyelhető, különböző grafikai jelöléseket alkalmaznak a következők megkülönböztetésére: • fogalmak (c), • terminusok (T) és • kollokációk (cOLL). Továbbá világos különbségtétel történik (lásd a vízszintes szaggatott vonalat) a terminusok és a fogalmak között, ami azt jelenti, hogy a fogalmi entitások olyan szemantikai egységeknek felelnek meg, amelyeket egy vagy több nyelven egy vagy több terminus fejez ki. A terminusentitások egy terminust képviselnek annak teljes nyelvészeti leírásával együtt, beleértve a használatát is. A kollokációentitások ugyanezt teszik a kollokációk esetében. A kapcsolatoknak több fajtája is van: mind explicit kapcsolatok (a sémában szereplő folytonos vonalak), mind implicit kapcsolatok (a szaggatott vonalak). Az explicit kapcsolat egyik példája (amelyet a terminológusnak kifejezetten ki kell töltenie) a fogalom és a terminus közötti kapcsolat, illetve a fogalom és a fogalom közötti kapcsolat (olyan értékekkel, mint a NEARSyN, hyPER, hyPO, REL(ATED)). Az implicit kapcsolatok olyan kapcsolatok, amelyeket a rendszer automatikusan le tud vezetni: mivel a terminusok fogalmakhoz kapcsolódnak, és a pragmatikai értékek terminusonként vannak meghatározva, 2 6 W. Martin | A kognitív modellezés szerepe általában, valamint a kereteké... 4. ábra: Entitások, kapcsolatok és relációk a DOT-ban (Maks és mtsai 2000 alapján; további információkért lásd még: Maks és mtsai 2001) a terminusok közötti relációkat (mind a nyelven belüli, mind a nyelvek közötti relációkat) nem szükséges explicit módon megadni, hanem azok „kiszámíthatók”, ami teljes szinonímiához, teljes fordítási ekvivalenciához, korlátozott fordítási ekvivalenciához és közelítő fordítási ekvivalenciához vezet. A fogalmi és a nyelvi (terminológiai) szint különválasztásának egyik előnye többek között az, hogy egy terminus leírása az egyik nyelven nem befolyásolja az úgynevezett fordítási ekvivalensének leírását egy másik nyelven. Más szóval immár egynyelvű szócikkekkel lehet dolgozni, ami azt jelenti, hogy az egyik nyelv terminusai a másik nyelv terminusaitól függetlenül írhatók le, ugyanakkor a fogalmi szinten keresztül összekapcsolhatók egymással. Az 5. ábra szemlélteti vázlatosan az egynyelvű és a többnyelvű szócikkek közötti különbséget egy többnyelvű adatbázisban. Terminologija | 2010 | 17 2 7 az egynyelvű szócikkek (egy nyelven belüli szócikkek) összekapcsolhatók más egynyelvű szócikkekkel (egy vagy több nyelv szócikkeivel) anélkül, hogy az egyik nyelv befolyásolná a másik leírását. A többnyelvű szócikkekben egyetlen szócikk tartalmazza az összes nyelvre vonatkozó valamennyi információt. A probléma tehát az, hogy a fogalmi szintű különbségek elmosódnak, ha a különböző nyelvekből származó terminusokat teljesen ekvivalensségük nélkül fordítási ekvivalensként kezelik. A fentiek nemcsak azt teszik világossá, hogy nem lehet adatmodellt létrehozni anélkül, hogy bármilyen fogalmunk lenne az általunk vizsgált szakterületről (illetve az abban előforduló terminusokról), hanem azt is, hogy nem szabad elvonatkoztatni azoktól a feladatoktól, amelyeket az adatbankkal el szeretnénk végezni (mint a DOT esetében: jogrendszerek összehasonlítása és „kormányzati” szövegek fordítása). Az adatmodellezés nemcsak az entitások meghatározását foglalja magában, hanem az e entitásokat „díszítő” adat-/információkategóriákét is. A következő szakaszban ezen entitások egyikével, nevezetesen a fogalmakkal foglalkozom. 2.3 Fogalommodellezés Az előző szakaszban már rámutattam a fogalmi megközelítés néhány előnyére. Az egyik itt felmerülő probléma az, hogy miként ábrázoljuk a fogalmakat (amelyeket a tudás szervezésére szolgáló mentális építőelemekként értelmezünk). Ha elfogadjuk, hogy egy terminus (fogalmi) jelentését fő szabályként a definíciója reprezentálja, akkor a terminus által kifejezett jelentést/definíciót/fogalmat szemantikai hálózat segítségével ábrázolhatnánk. 5. ábra: Többnyelvű kontra egynyelvű bejegyzések 2 8 W. Martin | A kognitív modellezés szerepe általában, valamint a kereteké mint modellé... (lásd például: Fraas 1998: 433 skk.). Martin 1998-ban a szemantikai hálózatokat keretek formájában ábrázolják, és egyebek mellett definíciós modellként használják. A következő részben tovább részletezem a keretek szerepét, valamint a terminológiának a keretalapú megközelítését. 3. KERETALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A FOGALMI MODELLEZÉSHEZ A kereteket itt a szó mesterségesintelligencia-beli értelmében vesszük, a minsky-i hagyományt követve (lásd például: Minsky 1975). Ebben az értelemben olyan struktúrák, amelyek a fogalmak és a jelentés megértéséhez szükséges háttérismeretet, implicit, sztereotipizált tudást reprezentálják. A Minsky-féle mesterségesintelligencia-keretek slot–kitöltő formátumúak. Ebből a szempontból a keret általános fogalmi kategóriák vagy relációk (slotok) halmaza, amelyeket specifikációk (kitöltők) követnek. Annak tisztázására, hogy mit értünk ez alatt, egy konkrét példához fordulok. A szemantikai keretek típushoz kötöttek, vagyis bizonyos fogalomtípusokhoz kapcsolódnak. A fogalomtípusokat a tartomány modellezési szakaszában kell meghatározni (lásd fent a 2.1. szakaszt). Például a kormányzati terminológia tartományában előfordul egy olyan típus, mint a támogatás. A támogatás keretszerű reprezentációja a következőképpen néz ki (lásd még: Martin és Heid 2001: 58): 1. táblázat: A támogatás típusának kerete támogatás Slot PARAFRÁZISA SLOT cél amire a támogatást szánják forrás aki a támogatást fizeti kedvezményezett aki a támogatást kapja ok amiért a támogatást fizetik összeg a támogatás összege időpont amikor a támogatást fizetik gyakoriság hányszor fizetik a támogatást mód milyen formában adják a támogatást feltétel milyen feltételek mellett adják a támogatást A szociális szolgáltatások világában a nyugdíj fogalmát tehát a támogatás típus egyik példányának tekintik. Terminologija | 2010 | 17 2 9 Az ilyen típus mögöttes kerete a következő slotokból/elemekből áll: • kedvezményezett ki kapja a juttatást? • forrás ki adja a j.-t? ? • cél mire adják a j.-t? • ok/alap milyen alapon adják a j.-t? • nagyság mekkora a j. összege ? • gyakoriság hányszor adják a j.-t? • időpont, amikor az a. meg van adva? • mód, amely szerint a forma (pl. pénz vagy más értékek) az a. meg van adva? • feltétel, melyek azok a feltételek, amelyek mellett az a. meg van adva? Az ebből a keretből levezetett meghatározás így hangozhatna: A nyugdíj olyan pénzösszeg, amelyet törvény vagy (biztosítási) megállapodás rögzít, és amelyet valaki (egy nyugdíjas vagy annak özvegye, illetve árvái) számára valaki más (egy [korábbi] munkáltató, egy végrehajtó szervezet) rendszeresen (pl. havonta) fizet a megélhetési költségek fedezésére, miután az illető nyugdíjba vonult, akár azért, mert elérte a rögzített nyugdíjkorhatárt, akár rokkantság miatt, amennyiben a hivatali idő alatt járulékot fizettek utána. Természetesen mind a meghatározás konkrét formája, mind pedig annak tartalma erősen függ attól a felhasználótól, akinek szánják. ha azonban magától értetődőnek vesszük, hogy egy terminus fogalmi jelentését főszabály szerint a definíciója jeleníti meg, akkor az olyan kognitív modellek, mint a keretek, minden bizonnyal nagy segítséget nyújthatnak a definíciók rendszerezésében. A következő részben megpróbálom világossá tenni, hogy a kognitív modellezés általában, és különösen a keretalapú megközelítés ezen túlmutat, és nemcsak a definíciók és fogalmak területére van hatással, hanem általában a terminológiai elmélet és gyakorlat területére is. 4. VITA: A KOGNITÍV MODELLEZÉS HATÁSA A TERMINOLÓGIA ELMÉLETÉRE ÉS GYAKORLATÁRA A tanulmányban előterjesztett alapvető állítás a következő volt: Ha a terminológia a következőkkel foglalkozik: • elsajátítás, • reprezentáció és • alkalmazás