Metaforiniai ekonomikos terminai

A gazdaság metaforikus terminusai RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Vilniaus Gedimino technikos universitetas KULCSSZAVAK: gazdasági terminusok, metaforikus terminusok, stilisztikai semlegesség, szemléletesség A tudományos nyelv legjellemzőbb stilisztikai sajátosságait (az általánosítást, a tárgyszerű pontosságot, a kifejtés markáns logikusságát, az objektivitást, a tömörséget, a teljességet és az egyértelműséget) stilisztikai munkák tárgyalják (Pikčilingis 1971: 314–323; Župerka 1997: 81). Ezek hangsúlyozzák, hogy a szemléletesség és az emocionalitás nem jellemző a tudományos nyelvre. A terminusok a tudományos nyelv fontos rétegét alkotják, ezért rájuk is jellemzőek a tudományos nyelv általános vonásai. Kazimieras Župerka (1997: 81) szerint „[a] tudományos nyelv tárgyszerű pontosságát a terminusok, valamint az egyértelmű, közvetlen jelentésű szavak használata biztosítja.” A terminusokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények között szerepel a helyesség, a rendszerszerűség, a rövidség, a könnyű képzés és a stilisztikai semlegesség (Gaivenis 2002: 36–50). Sok tudományos szövegben azonban szemléletes és metaforikus terminusokkal is találkozhatunk, ezért felmerül a kérdés, hogyan kell megítélni őket. Ši mokslo kalbos problema nėra nauja, apie ją jau rašė Kazimieras Gaivenis (2002: 44–47) nagrinėdamas terminų stilistinį neutralumą, Vilija Celiešienė ir Judita Džėžulskienė (2009, 50–51) aptardamos profesinės kalbos pagrindus; taip pat yra ir atskirų straipsnių, skirtų metaforinių terminų bendrosioms problemoms (Baltrūnaitė 1998: 36–47), statybos metaforiniams terminams (Stunžinas 2006: 62–73); metaforų vartojimui mokslo populiarinamuosiuose tekstuose (Petrėnienė 2010: 129–134), metaforinių terminų vertimo į lietuvių kalbą sunkumams (Marina 2006: 98–108, Volungevičienė 2010: 23–27) ir kt. A tanulmány tárgyát a gazdaság metaforikus terminusai képezik, amelyeket az Vállalatirányítási terminusok értelmező szótárából (2000), a Gazdasági terminusok szótárából, amelyet Rūta Vainienė állított össze (2007), valamint az angolból fordított Gazdasági terminusok szótárából gyűjtötték. Terminologija | 2012 | 19 83 kalbos (1997), Europos žodyno (Eurovoc). Metaforiniais terminais šiame straipsnyje vadinami perkeltinės reikšmės žodžiai, įvardijantys specialias sąvokas. A tanulmány célja, hogy a tudományos nyelvben alkalmazott metaforikus megnevezés alapjainak vizsgálata után áttekintse a gazdasági metaforikus terminusok szerkezetét, és jellemezze a metaforikus átvitel sajátosságait. METAFORIKUS MEGNEVEZÉS A TERMINOLÓGIÁBAN A szemléletesség tudományos nyelvbeli és egyúttal terminológiai jelentőségét K. Gaivenis (1991: 30) pontosan fogalmazta meg: „A szemléletesség nem a tudományos nyelv szükségszerű sajátossága, hanem csak bizonyos határok között megengedett és tolerálható. Szerepe nemcsak az egyes tudományterületek nyelvében, hanem az egyes műfajokban is eltérő.” Tehát csupán világosan meg kell határozni ezeket a határokat, és törekedni kell arra, hogy ne lépjük át őket. Ezt azonban nem olyan egyszerű megtenni, mivel a különböző tudományterületek tárgyai és megnevezési módjai eltérnek egymástól. Paradox helyzet áll elő: a stilisztika kutatói elismerik, hogy a szemléletesség és a kifejezőerő nem jellemző a tudományos stílusra, ugyanakkor nem tagadhatják azt a tényt, hogy a különböző tudományterületek terminológiájában számos metafora található. Ezért keresik e jelenség okait, valamint annak módját, hogyan lehet a tudományos nyelvben (és így a terminológiában is) összeegyeztetni a tárgyszerű pontosságot és a szavak átvitt értelemben való használatát. Ez a helyzet a metafora kettős értelmezésével magyarázható. A metaforát általában úgy értelmezzük, mint „egy dolog vagy jelenség nevének átvitelét valamely közös jegy, funkció vagy közvetlen benyomás hasonlósága alapján egy másik dolog vagy jelenség megnevezésére” (Gudavičius 2009: 114), két fajtáját azonban megkülönböztetjük: a nyelvi és a művészi metaforát. A nyelvi metaforák másodlagos, közvetett megnevezés eredményei; megőriznek bizonyos szemléletességet és szemantikai kettősséget, és megnevezési, illetve kommunikációs célból használjuk őket. Ezek a metaforák objektívek, rendszerszerűek, és az objektumok közötti logikai kapcsolatokról alkotott kollektív felfogást tükrözik. A művészi metaforákat stilisztikai alakzatként használják; szubjektívek, egyéniek, és esztétikai funkciót töltenek be (KPP 325–327). Éppen a művészi metaforák nem kívánatosak a terminológiában, a nyelvi metaforákat viszont akkor használják terminológiaként, ha egy fogalomnak ezek az egyetlen megnevezései. A metafora azért honosodott meg a tudományos nyelvben, mert összehasonlít két dolgot, az analógia pedig a tudományos gondolkodás egyik legfontosabb módszere. Audronė Bitinienė szerint a metafora „nem csupán a gondolat vagy a szöveg dísze, hanem az ember szellemi tevékenységéhez kapcsolódik: segít megismerni, strukturálni, értékelni és magyarázni a világ jelenségeit” (Bitinienė 2007: 36). 84 Rasuolė Vladarskienė | Metaforiniai ekonomikos terminai A tudományos stílus nem zárt rendszer; számos terminus a közös nemzetközi szókincs terminussá vált eleme, amelyek már átvitt értelemben használatosan is bekerülhetnek a terminológiába. Például a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban: DŽ) a srautas szó elsődleges jelentése „folyadékáram, folyás”, második, az elsőhöz közeli jelentése pedig „különféle részecskék vagy hullámok árama”: Oro, dujų srautas. Vėjo srautas. Liepsnos srautas. Smėlio srautas. Šviesos, šilumos srautas. Elektronų srautas. Magnetinis srautas. Amint látható, az utóbbi jelentésben a srautas terminust különböző szakterületek terminológiájában használják. A gazdasági terminológiában ez a szó átvitt értelemben, „megszakítás nélküli sor” jelentésben szerepel: keleivių, krovinių, prekių srautas a DŽ-ben. Vö. a szakosítottabb terminusokkal: kapitalo srautas EV; migrantų srautas EV; pinigų srautas EV; pinigų srauto diskontas VŽ 26; pinigų srautų ataskaita VŽ 198. A METAFORIKUS TERMINUSOK SZERKEZETE Annak elismeréséből kiindulva, hogy a metaforikus megnevezés nem jellemző különösebben a gazdasági terminológiára, kutatási tárgyként különféle szerkezetű terminusokat választottunk, amelyekben tetten érhető az átvitt jelentésű szavak speciális gazdasági fogalmak megnevezésére való használata. Az egyszerű metaforikus terminusok nem jellemzőek a gazdasági terminológiára, mivel általában egyetlen szó nem elegendő ahhoz, hogy világos legyen az összehasonlítás alapja és az ebből eredő átvitt jelentés. Ilyen terminusok csak ritkán fordulnak elő: amikor az átvitt jelentés nem tér el nagyon az eredeti jelentéstől, és kikövetkeztethető, milyen fogalmat jelöl a szó, például: atskalūnas „olyan fogyasztó, aki tudatosan kijelenti, hogy nem értékeli a kollektív terméket, abban a reményben, hogy igénybe veheti azt anélkül, hogy megfizetné a teljes árát” ETŽ 26; amikor az átvitt jelentés a terminus keletkezéstörténetéhez kapcsolódik; az ilyen terminusokat csak a szakemberek értik, például: atkarpa „kötvénykamat” EŽ; ez az elnevezés a papíralapú kötvényből ered, amelynek levágható részei után kamatot fizettek. Bár ma a kötvények gyakran dematerializáltak, az elnevezés fennmaradt. Az átvitt jelentésű szavak, amelyek a összetett terminusok fő elemei, olyan meghatározó szavakkal együtt használatosak, amelyek azt a dolgot jelölik, amely metaforikus jelentést kap (nominatív metaforák), például: [ár]olló VŽ 138, [adók] terhe ETŽ 267, EŽ 174; [ár] Terminologija | 2012 | 19 85 burbulas EŽ 122. Az ilyen szavaknak különféle meghatározó elemeik lehetnek, és metaforikus terminuscsoportot alkothatnak: [támogatási] mechanizmus EV, [árképzési] mechanizmus EV, [kiegészítő kereskedelmi] mechanizmus EV, [monetáris intervenciós] mechanizmus EV, [piaci] mechanizmus ETŽ 439, [árfolyam-]mechanizmus EV; [demográfiai] növekedés EV, [gazdasági] növekedés EV, [termelés] növekedése EV, [vállalati] növekedés EV, [ipari] növekedés EV, [gazdasági] növekedés EV; [közösségi] bevételek EV, [költségvetési] bevételek EV, [exportból származó] bevételek EV, [adó]bevételek EV. Az átvitt jelentésű szavak, amelyek az összetett terminus közvetlen jelentésű fő terminuselemeit jellemzik (tulajdonságmetaforák), az összetett terminusok metaforikus alárendelt elemei, például: árnyék-[gazdaság] EŽ 256–257, ETŽ 477; rossz [hitel] ETŽ 54, vasbér-[törvény] EŽ 96. Ezek az alárendelt elemek rendszerint melléknevek, ritkábban igenevek (kúszó [infláció] ETŽ 479, EŽ 257) vagy főnévi birtokos szerkezetek (bűn [adója] EŽ 190, párna [adó] ETŽ 325, EŽ 197). Ugyanazzal az átvitt jelentésű alárendelt elemmel több terminus is alkotható (arany [részvény] EŽ 36; arany [szabály] EŽ 36). Metaforikus szókapcsolatok. Azok az összetett terminusok, amelyek metaforikus jelentése a szókapcsolatból ered, sajátosak és csak a szakemberek számára ismertek; némelyikük általánosabb jelentésű, és bár az összehasonlítás alapja sejthető, az nem világos, hogy milyen fogalmat jelölnek. Például: arany ejtőernyő EŽ 36, ETŽ 29; arany kézfogás EŽ 36, ETŽ 29; ingyenebéd EŽ 185; méregpirula ETŽ 312; sokkterápia EŽ 257; Kínai fal ETŽ 217. A gazdasági terminológiai szótárakba szerzői metaforák is bekerültek, például: láthatatlan kéz EŽ 185 (Adam Smith piaci árképzési mechanizmust leíró metaforája; gyakran használják kibővített változatát, a piac láthatatlan keze kifejezést, hogy világos legyen, kinek a kezéről van szó), Nagy Testvér EŽ 65 (George Orwell teljes körű, kiterjedt és aktív hatalmat leíró metaforája). Ezek a metaforák bevett kifejezések a gazdasági szövegekben, és bizonyos jelenségek megnevezéseként használatosak. A METAFORIKUS GAZDASÁGI TERMINUSOK SZEMANTIKAI SAJÁTOSSÁGAI A tudomány területén azért alkotnak metaforákat, mert az ismeretlen, nem világos dolgokat a már ismert és az ember számára ismerős dolgokra támaszkodva kívánják megmagyarázni, lényegüket feltárni. Orosz kutatók (Ivina 2003: 62, Prochorova 1996: 41) kiemelik a metaforikus megnevezés terminológiában betöltött jelentőségét; azt is hangsúlyozzák, hogy 86 Rasuolė Vladarskienė | Metaforiniai ekonomikos terminai ez a jelenség a műszaki, orvosi és más természettudományi (botanikai) terminusokra jellemző, mivel a metaforák elsősorban a külső hasonlóság alapján jönnek létre, ezért konkrét szókincshez kapcsolódnak (Prochorova 1996: 41). Hasonló tendenciákat figyelt meg a litván építőipari terminológiában Robertas Stunžinas is: „Az építőipari terminológiában a tulajdonságok metaforikus megnevezése leginkább a háztartási tárgyak és az állatvilág tárgyainak jellemzői alapján történik. A terminusok metaforikus összetevői leggyakrabban a tárgyakhoz való külső hasonlóság alapján nevezik meg a tulajdonságokat, a felületi jellemzőket pedig metaforikusan jelölik” (Stunžinas 2006: 71). A gazdaság (valamint más társadalom- és bölcsészettudományok) tárgya más jellegű: itt többnyire elvont dolgokat vizsgálnak. A közgazdaságtudomány fő tárgya az emberek gazdasági tevékenysége; leggyakrabban különféle cselekvéseket, kapcsolatokat, összefüggéseket és tulajdonságokat kell megnevezni, ezért a metaforák nem külső hasonlóságon (mint a műszaki és építőipari terminológiában), hanem a funkciók hasonlóságán vagy más asszociációkon alapulnak. A gazdasági terminológiában erőteljes, egyetemes metaforizációs tendencia figyelhető meg – antropomorfizmus, amelynek metaforamodellje: az ember mint társadalmi szereplő. A jelentésátvitel alapját az emberi tevékenység, valamint annak összetevőit leíró szavak adják. A metaforikus gazdasági terminusok más szakmai tevékenységi területek valóságát megnevező szavak alapján jönnek létre. Megemlítendők azok az összetett terminusok, amelyek szerkezetében a háborúhoz, a vadászathoz és hasonló területekhez kapcsolódó szavak találhatók; ezekben az erővel, kényszerrel és csalással, vagyis negatív dolgokkal kapcsolatos asszociációk emelkednek ki, például: [hidegháború] EŽ 256; [ár]háború EŽ 123, VŽ 135; fehér lovag EŽ 39, fekete lovag EŽ 121, szürke lovag EŽ 216; [pénzügyi] intervenció EV, intervenciós [ár] EV, intervenciós [hitel] EV, intervenciós [készletek] EV, intervenciós [vásárlás] EV; [hang- és videofelvételek] kalózkodása EV, [számítógépes] kalózkodás EV; [munkaerő] levadászása EV; [népességi] csapda ETŽ 141; [likviditási] csapda ETŽ 247; [szegénységi] csapda EŽ 249, ETŽ 461; [alkalmazottak] toborzása EV; hasonló negatív asszociációk orvosi terminusokból is erednek, például: [költségvetési] injekció ETŽ 53; sokkterápia EŽ 257; méregpirula ETŽ 312; [kínálati] sokk EŽ 208. Semlegesebb jelentésűek azok a metaforikus gazdasági terminusok, amelyek asszociációi az építőipari (teremtő rombolás EŽ 150; [ár]plafon EŽ 124; bejárati ajtó ETŽ 401, hátsó ajtó ETŽ 516) vagy a műszaki terminusokkal ([támogatási] mechanizmus EV, [árazási] mechanizmus EV, [kiegészítő kereskedelmi] mechanizmus EV; [fiskális] fék ETŽ 127; [ár]barométer ETŽ 190, [pénzügyi] emelő VŽ 200). Terminologija | 2012 | 19 87 A metaforikus jelentésátvitel a mindennapi emberi cselekvéseket jelölő szavakhoz is kapcsolódik, például: [pénz]mosás EV, EŽ 219; ingyenebéd „ingyen kapott javak” EŽ 185; szelvény „a kötvény kamata” EŽ 33; [adó]teher EŽ 174; [adósság]teher ETŽ 460. A kulturális valóságokat tükröző metaforikus terminusok ritkábban használatosak. A színházi terminusok ([közösségi nemzetközi] szerep EV, [társadalmi] szerep EV; [gazdasági fejlődési] forgatókönyv EV) egyetemesek, nem csupán a gazdasági terminológiában, hanem más tudományágak terminológiájában is jellemzők. A vallási szókincset tartalmazó kifejező terminusok jelentése könnyen kikövetkeztethető, például: [adó]paradicsom „olyan joghatóság, ahol a nem rezidensekre viszonylag alacsony társasági adó vonatkozik, vagy egyáltalán nem kell társasági adót fizetniük” EŽ 175; bűnadó „az államnak fizetett adó valamely, a társadalom által elítélt tevékenység folytatásáért” EŽ 190. Hasonlóképpen értékelhetők a politikai terminusok is, például: lábakkal történő szavazás „a lakosság kivándorlása az országból az elfogadhatatlan gazdasági körülmények miatt” EŽ 39; pénzzel történő szavazás „a fogyasztói akarat megnyilvánulása a piacon” EŽ 39. Amint látható, az elvont gazdasági fogalmakat elvont és konkrét tárgyakat jelölő szavakkal egyaránt megnevezik. Igaz, az a metaforizációs tendencia, amely a konkrét szférához tartozó szavakat az elvont szférába viszi át, nem túl erőteljes, ám a mindennapi használati tárgyak néhány elnevezése a gazdasági terminológiába is bekerült, például: [deviza]kosár EV, VŽ 203; [tanulói] kosár EŽ 176, [fogyasztói] kosár EŽ 276; [ár]olló VŽ 138; párna[adó] EŽ 197, palackszűk keresztmetszet „a termelési folyamat gyenge láncszemei” EŽ 53. A gazdasági terminusokban előforduló másik metaforamodell a természet (zoológiai, botanikai metaforák). Igaz, ezt jóval ritkábban használják. A gazdasági terminológiában a zoológiai metaforák kifejezőek: az állatnevek szereplőket jelölnek, ám nem mindig világos az összehasonlítás alapja, vagyis hogy az állat mely tulajdonságai fontosak, mivel ezek rendszerint az angolból átvett szemantikai kölcsönzések, például: bika, vö. angol bull EŽ 52; medve, vö. angol bear EŽ 160; pénztermelő tehenek, vö. angol cash cows EŽ 166; kutyák, vö. angol dogs EŽ 257, EŽ 290; tigrisgazdaság, vö. angol Tiger Economy EŽ 262. A litván nyelvben az állatnevek az angoltól eltérő asszociációkat kelthetnek, ezért fordításkor olykor más állat nevét választják, például [deviza]kígyó, vö. angol monetary snake EV. A botanikai metaforák ritkák a gazdasági terminológiában, például: döntési fa VŽ 123, ETŽ 467. Az egyik szembetűnőbb és gyakran használt 88 Rasuolė Vladarskienė | Metaforiniai ekonomikos terminai a metaforák a növények vegetációs folyamataihoz kapcsolódnak, amelyeket a gazdasági folyamatokkal állítanak párhuzamba: [demográfiai, gazdasági, termelési, vállalati, ipari, mezőgazdasági] növekedés EV. A gazdasági terminusokra jellemző a vízmetafora, az összehasonlítás alapja pedig a cselekvés, például: [tőke]áramlás EV, [migránsok] áramlása EV, [pénz]áramlás EV; [tőke]kiáramlás EV, [likvid eszközök] kiáramlása [külföldre] EV; [tőke]kiáramlás [az országból] EV; agyelszívás EV; beáramlások EV; [közösségi, költségvetési, export-, adó-]bevételek EV. Emellett olyan metaforák is kapcsolódtak hozzájuk, amelyek a mozgáson alapulnak, például: [tőke]menekülés EŽ 126, [tőke]mozgás EV, [szabad tőke]mozgás EV, [áru]mozgás VŽ 150. A metaforák egy csoportja az alaptudományok fogalmaihoz kapcsolódik, például a teret, a síkok helyzetét és az objektumokat jelölő geometriai fogalmakhoz, például: [pénz]tér EV; horizontális, vertikális [megállapodás] EV, horizontális [diverzifikáció] VŽ 52, horizontális [integráció] ETŽ 150; horizontális [marketingrendszer] VŽ 154; vertikális [marketingrendszer] VŽ 157; vertikális [vállalati területrendezés] VŽ 68, [kor]piramis EV, [Maslow-féle szükségletek] piramisa VŽ 111, [inflációs] spirál VŽ 176, ETŽ 163; [ár- és bér]spirál ETŽ 199; [áru]vonal VŽ 150. Számos olyan metaforikus gazdasági terminus létezik, amelyben az összehasonlítás alapját tulajdonságok képezik, vagyis a fizikai tulajdonságok (szilárdság, hőmérséklet, méret, tisztaság) átvitt jelentést kapnak, például: rugalmas [munkarend] EV, rugalmas [munkaidő] EV, rugalmas [nyugdíjkorhatár] EV, rugalmas [termelési folyamat] VŽ; forró [pénz] EV, ETŽ 208, EŽ 129, VŽ 195; haute couture EV, csúcstechnológia EV; árnyékgazdaság EV, EŽ 256; tiszta [ipar] EV, tiszta [technológia] EV; főkönyv EŽ 66, ETŽ 77, nagy testvér EŽ 65; átláthatatlan valutaárfolyam ETŽ 306, kemény valuta ETŽ 512. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági terminológiára különösen jellemző a függő tagok tulajdonságainak egy bizonyos anyag (az arany) alapján történő megnevezése, vagyis az adott anyag értékére való utalás. Az így jellemzett dolog különleges értéket nyer: arany [részvény] EŽ 36; arany [szabály] EŽ 36; arany ejtőernyő EŽ 36, ETŽ 29; arany üdvözlet ETŽ 29; arany kézfogás EŽ 36, ETŽ 29. Külön csoportként említhetők azok a metaforikus terminusok, amelyekben a színek bizonyos jelentést kapnak. A fekete és annak árnyalata, a szürke hagyományosan negatívan értékelt dolgokat jelöl, például: feketepiac Terminologija | 2012 | 19 89 EV, EŽ 121, VŽ 153; feketelista EŽ 121; szürke gazdaság EV; a zöld színnel az ökológiai, környezetkímélő dolgok kapcsolódnak össze, például: zöld [adó] EV; zöld [turizmus] EV; zöld [energia] EV, EŽ 291. A metaforikus terminusok ellentéteket is megnevezhetnek; motivációjuk világos, amikor antonimákat alkalmaznak: fehér lovag EŽ 39 / fekete lovag ETŽ 34, EŽ 121; bejárati ajtó ETŽ 401 / hátsó ajtó ETŽ 516. Kevésbé világosak azok a tükörfordításos metaforák, amelyeknél a szemantikai szembeállítás alapja nem tűnik ki a szavak jelentéséből, például: nagy testvér EŽ 65 „a totális, nagy és aktív hatalom szinonimája” / éjjeliőr „a kis és korlátozott hatalom szinonimája, a nagy testvér ellentéte” EŽ 180; bikapiac EŽ 52 / medvepiac EŽ 160. A metaforikus gazdasági terminusok keletkezésének fő oka a más nyelvekből való fordítás; ezt egyértelműen mutatja a terminusok különböző nyelvű párhuzamba állítása. Némelyikük több nyelvben is használatos metaforikus terminusnak tekinthető, például: monetáris intervenciós mechanizmus (angolul monetary intervention mechanism), árfolyam-mechanizmus (angolul exchange-rate mechanism, németül währungspolitischer Interventionsmechanismus, franciául mécanisme d’intervention monétaire); [deviza]kosár (angolul basket of currencies, németül Währungskorb, franciául panier de monnaies); [pénz]mosás (angolul money laundering, németül Geldwäsche, franciául blanchiment d’argent). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A metaforikus terminusok használata egy adott tudományterület terminológiájában szorosan összefügg az adott tudományág kutatási tárgyaival. Ha konkrét, jól érzékelhető, gyakran használt vagy látható objektumokat neveznek meg, a metaforikus elnevezés az objektumok külső hasonlóságán alapul; a természettudományok terminológiájában a metaforák másodlagos metaforikus nomináció eredményeként jönnek létre. A közgazdaságtudományban viszonylag kevés a konkrét objektum, gyakrabban kell megnevezni különféle, jelenségekkel, cselekvésekkel vagy azok viszonyaival kapcsolatos dolgokat. Ezért a metaforák funkcionális hasonlóságokon és különféle asszociációkon alapulnak, és sok az egyéni alkotású metafora. 2. A közgazdasági metaforikus terminusok szavainál a jelentésátvitel leggyakoribb alapját az emberi tevékenységet és annak összetevőit leíró szavak képezik; emellett zoológiai, botanikai és geometriai metaforák is előfordulnak. A tulajdonságokat kifejező metaforákban az átvitt jelentés fizikai jellemzőkhöz (szilárdsághoz, hőmérséklethez, mérethez, anyaghoz, színhez) kapcsolódik. 90 Rasuolė Vladarskienė | Metaforiniai ekonomikos terminai 3. Az elvont közgazdasági fogalmakat elvont jelentésű, valamint konkrét objektumokat jelölő szavakkal is megnevezik. Az a metaforizációra jellemző általános tendencia azonban, hogy a konkrét szférához tartozó szavakat az elvont szférába helyezi át, nem különösebben erőteljes. 4. A közgazdasági metaforikus terminusok szerkezetük szerint négy csoportra oszthatók: 1) az egyszerű metaforikus terminusok ritkák, rendszerint tükörfordítások (pl.: atskalūnas, atkarpa); 2) az összetett terminusok alapszavai metaforikus jelentésűek; ilyen közgazdasági metaforikus terminusból van a legtöbb (pl.: kainų, žirklės, mokesčių našta, paramos mechanizmas); 3) az összetett terminusok alárendelt tagjait metaforikusan használják (pl.: šešėlinė ekonomika, šliaužiančioji infliacija, nuodėmės mokestis); 4) metaforikus szókapcsolatok, rendszerint tükörfordítások (pl. auksinis parašiutas, nuodų piliulė, šoko terapija). 5. A metaforikus elnevezés nem különösebben jellemző a litván közgazdasági terminológiára, és a metaforikus terminusok jelentős része tükörfordítás. Az ilyen terminusok motivációja nem mindig világos, és használatuk nem különösebben kényelmes. Ezért más nyelvekből származó metaforikus terminusok fordításakor mérlegelni kell, hogy szemantikai alapjuk a litván nyelvben világosan érthető lesz-e. ŠALTINIAI DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6 (elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas EV – Europos žodynas (Eurovoc), prieiga per internetą http://www3.lrs.lt/pls/ev/ev.main. ETŽ – Ekonomikos terminų žodynas, Pass C., Lowes B., Davies L. [iš anglų kalbos vertė Z. Bareikytė, L. B. Žemaittytė, K. Francūzevičiūtė]. 2-asis papild. ir patais. leid. Vilnius: Baltijos biznis, 1997. EŽ – Vainienė R. Ekonomikos terminų žodynas, Vilnius: Tyto alba, 2008. VŽ – Martinkus B., Neverauskas B., Sakalas A., Venskus R., Žilinskas V. Aiškinamasis įmonės vadybos terminų žodynas, Kaunas: Technologija, 2000. LITERATŪRA Baltrūnaitė R. 1998: Metaforiniai terminai. – Terminologija 5, 36–47. Bitinienė A. 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla. Celiešienė V., Džežulskienė J. 2009: Profesinės kalbos pagrindai, Kaunas: Technologija. Gaivenis K. 1991: Lietuviškų terminų vaizdingumo klausimu. – Lietuvių kalbotyros klausimai / Lietuvių leksikos ir terminologijos problemos 29, 26–31. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: tvarkybos ir teorijos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Gudavičius A. 2009: Etnolingvistika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Jakaitienė E. 2009: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Marina V. 2006: The Analysis of English Metaphorical Terms and their Lithuanian and Russian Equivalents from the Perspective of Linguistic Relativity. – Tiltai 2, 98–108. Petrėnienė O. 2010: Metaforų vartojimas mokslo populiarinamuosiuose tekstuose. – Žmogus ir žodis 1, 129–134. Picklingis J. 1971: Lietuvių kalbos stilistika, t. 1, Vilnius: Mintis. Stunžinas R. 2006: Lietuviški metaforiniai statybos terminai. – Terminologija 13, 62–73. Terminologija | 2012 | 19 91 Volungevičienė S. 2010: Metaforinių kolokacijų vertimo problemos. – Kalbų studijos 16, 23–27. Župerka K. 1997: Stilistika, Šiauliai: Šiaulių universitetas. Ивина Л. В. 2003: Лингво-когнитивные основы анализа отраслевых терминосистем, Москва: Академический Проект. КРР 2003: Культура русской речи: Энциклопедический словарь справочник, Москва: Флинта. Прохорова В. Н. 1996: Русская терминология (лексико-семантическое образование), Москва: Филологический факультет МГУ. METAPHORICAL TERMS OF ECONOMICS The use of metaphorical terms in the terminology of a particular field of science is closely related to the research objects of that field. If concrete, tangible, frequently used or seen objects are being named, metaphorical nomination is based on the external similarity of objects; in this case a secondary nomination is quite common, for instance in terminology of building, engineering or biology. In economics there are not so many tangible objects, more often things related to various phenomena, actions, operations or relations are being named. Therefore metaphors are based on the similarity of functions and various associations; metaphors specific to particular authors are quite usual. On the whole metaphorical nomination is not very common in Lithuanian terminology of economics. According to their relation with different language domains metaphorical terms of economics can be divided into three groups: 1) universal metaphors also widely used in other sciences with the usual transferred meaning (prekių srautas (flow of goods), paramos mechanizmas (support mechanism)); 2) common terms of economics, widely used by journalists (kainų burbulas (price bubble), kainų žirklės (price scissors), mokesčių našta (tax burden), kainų lubos (price ceiling)); 3) individual metaphors created by particular authors or special metaphors which are known and understandable only to specialists (nematoma ranka (invisible hand), lokių rinka (bear market), bulių rinka (bull market), valiutų žaltys (monetary snake, currency snake), baltasis karžygys (White Knight), juodasis karžygys (Black Knight)). Quite a lot of metaphorical terms in Lithuanian terminology of economics are translations, their motivation is not always identifiable and they are not always convenient to use, therefore when translating metaphorical terms from other languages it should be considered whether their semantic basis will be clear in Lithuanian. Gauta 2012-12-27 Rasuolė Vladarskienė Vilniaus Gedimino technikos universitetas Saulėtekio al. 11, LT-03227 Vilnius E. paštas [email protected] 9 2 Rasuolė Vladarskienė | Metaforiniai ekonomikos terminai