Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond

6Georg Löckinger A terminológiai munka kiválasztott témái:  BestPracticesandBeyond A terminológiai munka kiválasztott témái: Bevált gyakorlatok és azon túl GEORG LÖCKINGER Felső-ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme KULCSSZAVAK: terminológiai munka, terminológiamenedzsment, megnevezések, fogalmi modellezés, referenciatárak, nyelvi szakemberek, terminológiai képzés 1. BEVEZETÉS A terminológiai kutatás és a terminológiai munka izgalmas kutatási és gyakorlati területek. Mindkettő középpontjában a terminológiák állnak, amelyeket itt „fogalmak és azok megnevezéseinek <…> strukturált halmazaként” határozunk meg (Ahmad et al. kb. 2000; vö. DiN 2342:2011, 16). Így amikor terminológiákkal dolgozunk, egy adott kutatási vagy gyakorlati szakterületen belül vagyunk, amelyet könnyebb vagy kevésbé könnyű körülhatárolni. A terminológiákkal foglalkozó tevékenységeket terminológiai munkának nevezzük, amelyet „a fogalmak és megnevezéseik azonosításával, gyűjtésével, feldolgozásával, leírásával, bemutatásával és használatával foglalkozó munkaként” definiálunk (vö. ÖNORM A 2704:2015, 6). a két definícióban kiemelkedő fontosságú a fogalmakhoz és megnevezéseikhez kapcsolódó jellemző: amikor az emberek különféle terminológiai munkafeladatokat végeznek, mind a fogalmakkal, mind a megnevezésekkel foglalkoznak. A jelen tanulmány kettős célt követ: a) számba venni a terminológiai munka három, napjainkban alkalmazott témakörét, valamint b) bemutatni az e témakörökhöz kapcsolódó új fejleményeket, amelyek a terminolin jövőjét a ogy work and terminology training. Thus, the three topics are discussed bevált gyakorlatokkal/és az azokon túlmutató összehasonlításban alakíthatják. A témaköröket a terminológiai munkával kapcsolatos közelmúltbeli szabványosítási törekvések és kutatások alapján választottuk ki: a 2. szakasz a terminológiai egységként értelmezett megnevezésekkel foglalkozik, a 3. szakasz a fogalmi modellezésről szól, a 4. szakasz pedig a fordítók számára készült referenciaeszközöket tárgyalja. Az 5. szakasz néhány gondolatot tartalmaz a terminológiai szakértők képzésére gyakorolt lehetséges hatásokról. A 6. szakaszban összefoglaljuk a tanulmányt, és rövid kitekintést nyújtunk. Terminologija | 2015 | 22 7 2. A megnevezések mint terminológiai egységek Best practices … A terminológiai munkáról szóló szabványos szakirodalom szerint a „megjelölés” fogalma „egy fogalom … olyan jellel való reprezentációjaként határozható meg, amely a fogalmat jelöli” (iSO 1087-1:2000, 6). Alapvetően a megjelölések három típusát különböztetjük meg: a terminust, az elnevezést és a szimbólumot (vö. Felber 1984: 169; Felber, Budin 1989: 3skk.; iSO 1087-1:2000, 6; Pavel, Nolet 2001: 18k. és 107; iSO 704:2009, vii és 34; DiN 2342:2011, 10). Az olyan terminusok, mint a „nagy teljesítményű kromatográfia” vagy a „@ jel”, általános fogalmakat jelölnek, és szavakból vagy szószerű karakterláncokból állnak (vö. iSO 10871:2000, 6). Az olyan elnevezések, mint a „Tempo®” vagy a „2013-as Nobel-békedíj”, hasonlóak, de egyedi fogalmakat jelölnek. Végül az olyan szimbólumok, mint a vagy az 1, „a nemzetközi kommunikáció fontos segédeszközei, mivel a fogalmak vizuális reprezentációja bármely adott nyelvtől függetlenül működik” (iSO 704:2009, 41). Általános vagy egyedi fogalmakat reprezentálnak (vö. iSO 704:2009, 34). … and beyond A terminusok, elnevezések és szimbólumok fenti megkülönböztetése elvileg hasznos. Továbbá gazdagítja az iSO 704:2009, 56. és köv. oldalain található különféle megnevezések leírása. Összességében azonban rendelkeznünk kellene egy olyan „megnevezés” fogalmi rendszerrel, amely részletesebb és szisztematikusabb a meglévő osztályozásoknál. A nemrégiben közzétett osztrák ÖNORM A 2704:2015 szabvány kísérlet e cél elérésére: a névtudomány és a nómenklatúra szakértőivel együttműködésben kidolgozták a megnevezések, különösen a tulajdonnevek és a hozzájuk kapcsolódó megnevezések átfogó osztályozását. Első példaként vessünk egy pillantást a 2 megnevezésre. Mi ez a fenti felosztás szerint? Appelláció, mert egy jól ismert információtechnológiai vállalathoz kapcsolódó egyedi fogalomra utal? Vagy szimbólum, mert egyes részei nem verbálisak? Noha a terminusok tartalmazhatnak szimbólumokat (vö. iSO 1087-1:2000, 6), a szimbólumokat még nem határozták meg és nem osztályozták kellőképpen. Mind a terminológiai tanulmányokban, mind a terminológiai munkában, 1 A https://openclipart.org/detail/7608/statue-of-liberty és a https://openclipart.org/ detail/194680/map-of-africa-with-countries-in-cylindrical-equal-area-projection oldalakról származó clipartok, rendre. 2 A http://www.hp.com/hpinfo/images/hplogo.jpg oldalról származik. 8Georg Löckinger A terminológiai munka kiválasztott témái: részletesebb  BestPracticesandBeyond fogalmi rendszerre van szükségünk a „szimbólum” fogalmához, nem utolsósorban a terminológiai adatbázisokban történő könnyebb adatkarbantartás érdekében (adatkategória-kiválasztás, adatok importálása és exportálása stb.). Második példaként gondoljuk át a „978-3-73290053-4” (iSBN) megjelölést. Sok terminológus ezt a karakterláncot egyáltalán nem tekintené megjelölésnek. Mi azonban az alapvető különbség az iSBN és a hozzá tartozó könyvcím között, amelyet viszont megnevezésnek tekintenénk? Bővítenünk kell annak értelmezését, hogy mi minősül megjelölésnek, mivel a nem szokványos megjelölések, például a cikkszámok és az e-kereskedelemben használt azonosítók, számos különböző területen egyre inkább teret nyernek (vö. Galinski, Giraldo Pérez 2012). A megjelölések szélesebb, ugyanakkor részletesebb osztályozása azt is lehetővé tenné, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a terminológiamenedzsmentben, a termékmenedzsmentben, a vállalatirányítási rendszerekben és hasonló területeken használt szoftvereszközök között. Ennek következtében az interoperabilitás mértéke is növelhető lenne. E célból a terminológia, a nómenklatúrák és a névtan (onomasztika) szakértőinek a jövőben szorosabban kellene együttműködniük. Számos közös probléma van, amelyeket könnyebb lesz közös megoldások révén megoldani. 3. FOGALOMMODELLEZÉS Best practices … Amikor a terminológiai szakértők egy fogalomrendszert grafikai eszközökkel kívánnak szemléltetni, ezt általában fogalmi diagram rajzolásával teszik, azaz „egy fogalomrendszer grafikus ábrázolásával” (iSO 1087-1:2000, 4). A fogalmi diagramokban ma használt jelölés történelmi gyökerekkel rendelkezik, és a terminológiai munkáról szóló szabványos szakirodalom írja le, pl. Wüster 1991; Suonuuti 1997; iSO 704:2009; Arntz, Picht, Schmitz 2014 (lásd az 1. ábrát). 1. ábra. A „síeléshez használt alpesi sí” fogalmi diagramja (az ISO 6289:2003 alapján, az ISO 704:2009 szerint rajzolva) balettsí Terminologija | 2015 | 22 9 A fenti jelölés azonban nem követi a formális szintaxist biztosító részletes specifikációt. Ezenkívül számítógépes alkalmazások számára nehezen értelmezhető: az ilyen fogalmi diagramok többnyire bináris fájlok formájában jelennek meg, amelyek magán a képi információn kívül nem tartalmaznak semmilyen szemantikát. … and beyond Léteznek olyan iT-modellezési nyelvek, mint az Egységesített modellezési nyelv (vö. iSO/ieC 19505:2012), amelyek terminológiai célokra is használhatók. Ezért az elmúlt években szabványosítási erőfeszítések történtek a grafikus ábrázolások alternatív formáinak kínálására. Például egy, a terminológiai munkáról szóló újabb iSO-szabvány a fogalmi „nyelv” használatával foglalkozik (iSO 24156-1:2014, 1). Pontosabban az Egységesített modellezési nyelv jelölésének használatát javasolja models, i.e. “concept diagram[s] <…> formed by means of a formal lan- (lásd a 2. ábrát). 2. ábra. „Alpesi sí” fogalmi modell (az ISO 6289:2003 alapján, az ISO 24156-1:2014 szerint ábrázolva) A fenti jelölés fő előnye, hogy egy részletes (és szabadon hozzáférhető) specifikációt követ, amely formális szintaxist biztosít. Ezenkívül dedikált UML-modellező eszközök automatikusan értelmezhetik. Továbbá a UML-fogalmi modellek terminológiai definíciókká és fordítva történő félautomatikus átalakítása a jövőben lehetséges lehet (vö. Löckinger, Kockaert, Budin 2015: 78. skk.). Ezek erős érvek a formalizált eszközök használata mellett a hagyományos jelölések helyett (vagy legalább azok kiegészítéseként). A terminológiák grafikus formában történő megjelenítésének innovatív módszereihez elengedhetetlen a terminológiai szakértők és az adatmodellezési szakértők közötti szorosabb együttműködés. balettsí 1 0 Georg Löckinger Válogatott témák a terminológiai munkában:  BestPracticesandBeyond 4. A fordítók számára készült reFerenciAeszközök Best practices … A nyelvi szakembereknek különféle típusú szakterületi információkra van szükségük összetett feladataik elvégzéséhez. A fordítók, akiket „olyan nyelvi szakember[ekként] határoznak meg, akik <…> az írott forrásnyelvi tartalmat írásban célnyelvi tartalommá alakítják” (iSO 13611:2014, 2.5.1. és 2.5.2. szakasz), sem kivételek e szabály alól. Jelenleg azonban a legtöbb referenciatámogató eszköz nem elégíti ki igényeiket: a releváns információ gyakran különböző médiumok (nyomtatott, illetve online) között szóródik szét, és különféle számítógépes alkalmazásokban jelenik meg, például internetböngészőkben, terminológiamenedzsment-rendszerekben, fordításmemória-rendszerekben és helyi elektronikus szótárakban. Ez a helyzet a következőképpen szemléltethető (lásd a 3. ábrát). 3. ábra. A fordítók és referenciatámogató eszközeik napjainkban A fordítók számára elérhető nyelvi erőforrások némelyike valójában nagyon kifinomult, elektronikus formában rendelkezésre álló referenciatámogató eszköz lehet. Ezeket az erőforrásokat azonban általában egyedi információs tárolókban tartják, amelyek mindegyike saját felhasználói felülettel is rendelkezik. … and beyond A fordítók információs igényeivel kapcsolatos legújabb kutatások (Löckinger 2014 és Löckinger megjelenés előtt) kimutatták, hogy a „dinamikus terminológiai és teljes szövegű adatbázisokban” (Löckinger 2014: 316) található, testre szabott erőforrások intelligens kombinációját a nyelvi Terminologija | 2015 | 22 1 1 az alábbi ábrán bemutatott módon integrált professionals in question. Thus, innovative reference tools for translators nyelvi erőforrásoknak kell lenniük (lásd a 4. ábrát; vö. továbbá Bowker 2011 és Allard 2012). Figure 4. Translators and their reference tools in the future Bár számos olyan szoftvereszköz létezik, amely egyaránt kombinálja a fordítási memóriákat és a terminológiai adatbázisokat, közülük alig néhány tartalmaz harmadik pillérként szövegkorpuszokat is. remélhető, hogy a jövőben több nyelvtechnológiai szállító fontolóra veszi a releváns szövegkorpusz-kezelési funkciók hozzáadását szoftvereszközeihez. Ez segítene a fordítóknak abban, hogy információs szükségleteiket gyorsabban és kényelmesebb módon elégítsék ki.3 5. A TERMINOLÓGIAI KÉPZÉSRE GYAKOROLT HATÁSOK A fenti bevált gyakorlatok/és az ezeken túlmutató összehasonlítás alapján levonhatunk néhány, kifejezetten a terminológiai képzésre vonatkozó következtetést. A terminológiai egységként értelmezett megnevezéseket illetően a terminológiaoktatóknak mind az egyetemeken, mind más kontextusokban fel kell hívniuk a hallgatók figyelmét a nem hagyományos megnevezéstípusokra, mivel a termékosztályozások, az e-kereskedelmi rendszerek és az ezekhez hasonlók egyre elterjedtebbé válnak. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy hangsúlyozni kell a terminológiák interdiszciplináris jellegét: számos tudományos diszciplína és gyakorlati terület (névtudomány, nómenklatúrák, osztályozás stb.) foglalkozik terminológiákkal, jóllehet eltérő nézőpontokból. 3 A gépi fordítás itt nem szerepel, mivel a hangsúly az emberek által létrehozott nyelvi erőforrásokon, nem pedig az automatizált folyamatokat lehetővé tevő nyelvtechnológiákon van. 1 2 Georg Löckinger A terminológiai munka kiválasztott témái: A fogalmi  BestPracticesandBeyond modellezést illetően nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a fogalmi mezők és fogalmi rendszerek grafikus ábrázolásának. A fogalmi diagramok és fogalmi modellek a mögöttük álló hagyományos „terminusok és meghatározások” szövegeihez képest nagy tanulási potenciállal rendelkeznek (a fogalmi kapcsolatok egyértelmű láthatósága miatt könnyen érthetők stb.). A terminológiák vizualizálásakor a fogalmi modellezésre szolgáló szoftvereszközöknek szintén szerves részét kellene képezniük a terminológiai képzéseknek. A fordítók referenciaeszközeit illetően a legfontosabb igény a nyelvtechnológiával kapcsolatos kérdések mélyreható oktatása. A ter birtokában fel kell mérni, hogy ma mely well-founded training in this area, translators will be in a position to betszoftverfunkciók reálisak és megvalósíthatók, illetve hol találkoznak a jól bevált és az innovatív funkciók. Másodsorban ösztönözni kellene a fordítókat, hogy információs igényeiket gyakrabban és egyértelműbben kommunikálják a nyelvtechnológiai szolgáltatók felé. Harmadsorban a fent említettekhez hasonló integrált nyelvi erőforrásokat ki kellene fejleszteni és/vagy fel kellene használni a fordítóképzésben. 6. KÖVETKEZTETÉS ÉS KITEKINTÉS Napjainkban a terminológiai munkát számos területen és szervezetben professzionálisan végzik. az a tankönyvekben, szakfolyóiratokban, nemzeti és nemzetközi szabványokban stb. rögzített korszerű tudásanyagon alapul. E cikk fő célja a terminológiai munka három alapvető témájának azonosítása és megvitatása volt: a terminológiai egységekként értelmezett megnevezések, a fogalmi modellezés, valamint a fordítók számára készült referenciaművek. Ennek érdekében bemutattuk a jelenlegi „bevált gyakorlatokat”, és újszerű beyond”) based on recent standardisation efforts and research. megoldásokat ismertettünk („a jövőben pedig a terminológusszakértői közösségnek továbbra is elő kell mozdítania és tökéletesítenie kell a terminológiai munka és a terminológiaszakértők szakmai profilját. Emellett el kell mélyíteni a terminológiai kutatások és a terminológiai munka közötti kapcsolatot, például empirikus kutatások és releváns iparági projektek révén, amelyek eredményei visszacsatolhatók a terminológiai kutatásokba. Végül együttműködést kell kialakítanunk vagy elő kell mozdítanunk a kapcsolódó területekkel annak érdekében, hogy kölcsönösen és közös érdekből tanuljunk egymástól. Terminologija | 2015 | 22 1 3 REFERENCES Ahmad K., Bonthrone R., engel G., Fotopoulou A., Fry D., Galinski C., Humbley J., Kalfon N., Rogers M., Roulin C., Schmalenbach K., Tanke e. (eds.). Ca. 2000: PointerFinalReport, section „What is Terminology“. Available online at http://www.computing.surrey.ac.uk/ai/pointer/report/contents.html. Allard M. 2012: ManagingTerminologyforTranslationUsingTranslationEnvironmentTools:Towards aDefinitionofBestPractices. Doctoral thesis, University of Ottawa. Available online at http://www.ruor.uottawa.ca/handle/10393/22837. Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: EinführungindieTerminologiearbeit. 7. Aufl., Hildesheim: Olms. Bowker L. 2011: Off the Record and On the Fly. examining the impact of Corpora on Terminographic Practice in the Context of Translation. – Corpus-BasedTranslationStudies.ResearchandApplications. Kruger A., Wallmach K., Munday J. (eds.), London: Continuum, 211–236. DiN 2342:2011 BegriffederTerminologielehre. Felber H. 1984: TerminologyManual, Paris: Unesco/infoterm. Available online at http://unesdoc.unesco.org/ images/0006/000620/062033eb.pdf. Felber H., Budin G. 1989: TerminologieinTheorieundPraxis, Tübingen: Narr. Galinski C., Giraldo Pérez B. S. 2012: Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning – Seen under a standardisation perspective. – Terminologija 19, 6–32. Available online at http://www.lki.lt/LKi_Lt/index.php?option=com_content& view=article&id=841&itemid=38. iSO 704:2009 Terminologywork–PrinciplesandMethods. iSO 1087-1:2000 Terminologywork–Vocabulary. – Part 1.Theoryandapplication. iSO 6289:2003 Skis–Vocabulary. iSO 13611: 2014 Interpreting–Guidelinesforcommunityinterpreting. iSO 24156-1:2014 Graphicnotationsforconceptmodellinginterminologyworkanditsrelationship  withUML. – Part 1. GuidelinesforusingUMLnotationinterminologywork. iSO/ieC 19505-1:2012 Informationtechnology–ObjectManagementGroupUnifiedModelingLanguage (OMGUML). – Part 1. Infrastructure. Available online at http://www.omg.org/spec/UML/2.0/. iSO/ieC 19505-2:2012 Informationtechnology–ObjectManagementGroupUnifiedModelingLanguage (OMGUML). – Part 2.Superstructure. Available online at http://www.omg.org/spec/UML/2.0/. Löckinger G. 2014: ÜbersetzungsorientierteFachwörterbücher.EntwicklungundErprobungeinesinnovativen Modells, Berlin: Frank & Timme. Available online at http://research.fh-ooe.at/en/publication/4233. Löckinger G. forthcoming. Developing and Testing Novel Reference Tools for Translators. – Localisation Focus. The international Journal of Localisation. Löckinger G., Kockaert H. J., Budin G. 2015: intensional definitions. – HandbookofTerminology 1, Kockaert H., Steurs F. (eds.), Amsterdam: Benjamins, 60–81. ÖNORM A 2704:2015 Terminologiearbeit–GrundsätzeundMethoden. Pavel S., Nolet D. 2001: HandbookofTerminology. Minister of Public Works and Government Services Canada. Available online at http://publications.gc.ca/pub?id=9.689804&sl=0. Suonuuti H. 1997: GuidetoTerminology, Helsinki: Tekniikan Sanastokeskus. Wüster e. 1991: EinführungindieallgemeineTerminologielehreundterminologischeLexikographie. 3. Aufl., Bonn: Romanistischer Verlag. A terminológiai munka választott témái: jó gyakorlat és jövő Ma a terminológiai munka számos területen és szervezetben professzionális módon folyik. A legújabb ismereteken alapul, amelyeket tankönyvekben, szakfolyóiratokban, nemzeti és nemzetközi szabványokban stb. rögzítettek. E cikk fő témái a terminológiai egységek, a fogalmi nio tikslas – išskirti ir aptarti tris svarbias terminologijos darbo temas: žymiklius kaip modellezés és a fordítók információs eszközei. A jelölőkről mint terminológiai egységekről szólva megállapítható, hogy a „jelölő” fogalmának jelenlegi rendszere nem olyan részletes és rendszerszerű, amilyennek lennie kellene. Különösen szükség van a tulajdonnevek és a névhez hasonló jelölők részletesebb osztályozására, figyelembe véve növekvő 1 4 Georg Löckinger A terminológiai munka kiválasztott témái:  BestPracticesandBeyond jelentőségüket az elektronikus kereskedelmi rendszerekben és hasonló alkalmazási esetekben. A fogalmi modellezés kapcsán felhívják a figyelmet a fogalmi mezők és fogalmi rendszerek grafikus ábrázolásának fontosságára a fogalmak közötti kapcsolatok bemutatásában. A hagyományos jelrendszernek számos hiányossága van (például nincs formális szintaxissal rendelkező alapvető specifikáció, nehéz számítógépekhez adaptálni), ezért bemutatnak egy alternatív, a nyelv nélküli modellezési nyelven (UML) alapuló fogalmi modell-jelrendszert. A fordítók információs eszközei a harmadik, e cikkben tárgyalt téma. A fordítóknak, akárcsak más nyelvi szakembereknek, különféle, egy adott területre vonatkozó információkra van szükségük, amelyek segítik őket az összetett feladatok elvégzésében, azonban jelenleg az információs eszközök többsége nem tudja kielégíteni igényeiket. Új, empirikus kutatásokat is magukban foglaló vizsgálatok alapján a „dinamikus terminológia és a teljes szövegű adatbázisok” információs eszközökként javasoltak a fordítók számára a manapság leggyakrabban használt töredékes nyelvi erőforrások helyett. Tárgyalják e három téma terminológiai képzésbe való lehetséges beillesztését. A terminológiai szakértők számára azt javasolják, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a szomszédos területekre, például a névkutatásra vagy a nómenklatúrákra. Ez segítene közös megoldásokat találni a közös problémų, susijusių su terminologijos tyrimais ir darbu. Beérkezett: 2015.06.26. Georg Löckinger Felső-ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme Stelzhamerstrasse 23. 4600 Wels/Ausztria e-mail: [email protected]