Apie terminografiją ir terminų standartizaciją

2 3Terminológia | 2018 | 25 A terminográfiáról és a terminusok szabványosításáról JOLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: terminográfia, a terminusok szabványosítása, a terminusok rendezésének módjai, terminológiai szótár, terminológiai szabvány A 2002-ben megjelent Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvében Kazimieras Gaivenis a terminusok rendezésének négy módját különítette el: a terminográfiát (terminológiai szótárak összeállítását és kiadását), a terminusok szabványosítását, a terminusok számítógépes rendezését és a terminusok szövegalapú rendezését (Gaivenis 2002: 63). A tanulmány tárgya e módok közül az első kettő. Litvániában a terminográfiának meglehetősen régi hagyományai vannak: néhány év múlva ünnepeljük az első kéziratos terminológiai szótár kétszázadik évfordulóját, az első nyomtatott terminológiai szótár pedig már több mint százéves. 2018-ig több mint 600 nyomtatott terminológiai szótár jelent meg. A litván nyelvészek munkáiban több terminológiai szótárat is vizsgáltak, írtak a terminográfia alapelveiről és történetéről, valamint összeállították a terminológiai szótárak bibliográfiáját. Lényegesen kevesebb figyelem jutott a terminusok szabványosítására. A terminológiai munka e területe Litvániában még meglehetősen új – az első litván terminusszabványokat csak 1993-ban adták ki. A tanulmány célja a terminográfia és a terminusszabványosítás fogalmának vizsgálata és értékelése. A következő feladatokat tűzzük ki: 1) áttekinteni, hogyan határozzák meg a terminográfia és a terminusszabványosítás terminusát a szótárakban, terminusszabványokban, tudományos és oktatási kiadványokban, 2) megvitatni a terminográfia és a terminusszabványosítás kapcsolatát, a terminológiai szótárak és a terminusszabványok hasonlóságait, 3) javaslatokat tenni a fogalmak értelmezésére, valamint a terminusrendezés módszereinek megkülönböztetésére. A kutatás során főként az analitikus leíró módszert alkalmaztuk. A TERMINOGRÁFIA FOGALMA A terminográfia terminus a litván lexikológusok és terminológusok munkáiban gyakran használatos, jelentése könnyen kikövetkeztethető, talán ezért részletesebben 2 4 Jolanta Gaivenytė-Butler | A terminográfiáról és a terminusszabványosításról nem kommentálják, magát a terminust pedig ritkán határozzák meg. Mit foglal magában a terminográfia fogalma? Az általános litván nyelvi szótárakban a terminografija szó nem szerepel – nincs benne sem a Litván nyelv szótárában (LKŽe), sem a Kortárs litván nyelv szótárának különböző kiadásaiban (DLKŽ2 1972, DLKŽ3 1993, DLKŽ7 2017), sem a különböző szerzők által összeállított idegen szavak szótáraiban (TŽŽ 2001, TŽŽ 2008, TŽŽ 2013), sem pedig a készülő Standard litván nyelv szótárának (BŽ) címszóanyagában. Ezt a terminust a szakkiadványok sem magyarázzák – a Nyelvészeti terminusok szótára (KTŽ 1990), valamint a Litván nyelv enciklopédiája (LKE 1999, LKE 2008) sem. Az említett szótárakban és az enciklopédiában csak a terminográfiával kapcsolatos terminusokat, a terminológiát, a lexikográfiát és a lexikológiát magyarázzák. Regina Kvašytė 2005-ben összeállított Oktatási terminológiai kisszótára (MTŽ 2005) – minden bizonnyal az egyetlen litván szótár, amelyben a terminografija címszóként szerepel. Ebben a kiadványban meghatározása: „a terminusszótárak összeállításának elmélete és gyakorlata; terminológiai lexikográfia“. A Litván egyetemes enciklopédiában szerepel Evalda Jakaitienė terminográfiáról szóló szócikke, amelyben a terminográfiát „a terminusszótárak összeállításának elmélete és gyakorlata“ formában határozza meg (VLEe). A terminográfiáról főként terminológusok és lexikológusok munkáiban írtak, és röviden bemutatják szinte valamennyi, az elmúlt tizenöt évben Litvániában kiadott, a szaknyelvnek szentelt felsőoktatási tankönyvben. Hogyan magyarázzák a terminográfiát a litván nyelvészek munkáikban? A terminológusok már több évtizede használják a terminográfia kifejezést – Jonas Klimavičius megemlíti ezt a terminust, valamint a terminizacija, transterminizacija és determinizacija terminusokat is, miután 1970 őszén hazahozta őket Kijevből (az ott megtartott, terminológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozáson e terminusokat I. Kovalik javasolta), és megjegyzi, hogy „[a] terminusok lexikográfiája – a terminográfia használata nemrég kezdődött, de általánossá vált” (Klimavičius 2005 [2002]: 249)1. A „Litván terminográfia: a múlt jellemzői, a jelen nehézségei és feladatai” című, 2003-ban közzétett tanulmányában J. Klimavičius részletesen tárgyalta a litván terminológia fejlődését, létrehozásának és a szótárak készítésének történetét, a terminográfiát azonban nem definiálta, csupán a tanulmány végén állapította meg: „a terminográfiai munkát Litvániában nem tekintik tudományosnak – még akkor sem, ha azt a legjobb szakemberek (professzorok, akadémikusok) végzik. A terminográfia tervezése, szervezése és koordinálása nem intézményesült, senkihez sem tartozik – 1 A terminográfia terminust a múlt század hetvenes éveiben kezdték használni, és ekkor terjedt el különböző nyelvekben. A terminológiai szakirodalomban általában azt jelzik, hogy ezt a terminust A. D. Chajutin és A. Rey munkáiban javasolták (Лейчик 2007: 204; Rey 1995: 23; Warburton 2014: 6), de feltehetően korábbi javaslatok is léteztek. 2 5Terminologija | 2018 | 25 ezt a fontos munkát nem végzik el. A Tudományügyi és Oktatási Minisztérium mellett működő Tudományos és Tanulmányi Osztály által készített, Litvánia tudományos és technológiai fehér könyvében (2001) nem szerepel a terminija, terminologija, terminografija fogalma, noha „a terminusok valamennyi tudomány szövetének vörös fonalai” (Klimavičius 2005 [2003]: 273). A terminográfiát K. Gaivenis Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyve definiálja. A „A „terminus”, „terminija”, „terminológia” fogalmai és korrelátumaik” című alfejezetben K. Gaivenis a terminográfiát a következőképpen határozta meg: „A terminológia szóhoz közel áll a terminográfia kifejezés is. Leggyakrabban a „terminológiai lexikográfia” értelmében használják, azaz a terminusszótárak összeállításának elmélete és gyakorlata”2 (Gaivenis 2002: 16). A terminográfia „terminusszótárak készítéseként és kiadásaként” e könyvnek a terminológia rendezésének módszereivel foglalkozó fejezetében van megmagyarázva (Gaivenis 2002: 63). A felsőoktatási intézmények számára készült, a köznyelvvel és a szaknyelvvel foglalkozó tankönyvekben a terminográfiát többnyire ugyanúgy határozzák meg, mint K. Gaivenis könyvében: „a terminusszótárak összeállításának elmélete és gyakorlata” (Kazlauskienė et al. 2008: 202; Bielinskienė et al. 2014: 138; Petrėtienė 2016: 26; Vladarskienė 2013: 127), vagy „terminusszótárak készítése és kiadása” (Celiešienė, Džežulskienė 2009: 55; Kazlauskienė et al. 2008: 212; Kazlauskienė et al. 2010: 223; Vladarskienė 2013: 44). Lina Rutkienė a terminográfiát „a terminusszótárak készítéséről és kiadásáról szóló tudományként” határozza meg (Rutkienė 2015: 54). Gintautas Akelaitis tágabban határozza meg a terminográfia tárgyát – a szótárak készítésén kívül a terminusbankokat is a terminográfia területéhez sorolja: „<…> az egyes szakterületek terminusai terminusszótárakban, elektronikus terminusbankokban jelennek meg – a terminusszótárak és terminusbankok elméleti összeállítási elvei, valamint gyakorlata a terminográfia tudományának tárgyát képezik” (Akelaitis et al. 2009: 37). A terminográfiáról lexikológusok és lexikográfusok munkáiban is írtak. Vincentas Drotvinas a terminográfiát a lexikológia ágának tekinti, és „a terminusok gyűjtéseként és kiadásaként” határozza meg (Drotvinas 1987: 52). A terminográfia fogalmát és a lexikográfiához való viszonyát meglehetősen részletesen tárgyalja E. Jakaitienė Leksikografija (2005) című monográfiája. A „A terminus és a terminográfia fogalma” című alfejezetben ez olvasható: „[a] terminusszótárak a terminusalkotás és -rendezés eredményei. Elkészítésüket és kiadásukat terminográfiának nevezik. A terminográfiát olykor a lexikográfia sajátos részének tekintik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a terminus 2 K. Gaivenis könyvében a terminográfia egy másik jelentésére (a terminusok historiográfiájára) is utalt, de ezt részletesebben nem kommentálta. J. Klimavičius e könyvről írt recenziójában azt írta, hogy ez a jelentés „a litván terminológiában ismeretlen, véleményem szerint hibás” (Klimavičius 2005 [2002]: 133). 2 6 Jolanta Gaivenytė-Butler | A terminográfiáról és a terminusok standardizációjáról a szó mellett, a terminológia a lexikológia mellett helyezkedik el, jóllehet a szó és terminus, a lexikológia és terminológia, valamint a lexikográfia és terminográfia fogalmai közötti viszony nem tisztán nemzetség–faj viszony. <...> Következésképpen a terminográfiának, azaz a terminusszótárak elméletének és gyakorlatának is vannak olyan sajátosságai, amelyek megkülönböztetik a lexikográfiai tevékenység más típusaitól” (Jakaitienė 2005: 188–189). A terminusszótárakról szólva E. Jakaitienė tovább bővíti a terminográfia tárgyát: „a modern terminográfus munkájának eredményének <...> elektronikus adatbázis tekintendő, azaz valamely szakterület terminuscikkeinek módszeresen rendezett gyűjteménye vagy ilyen gyűjtemények összessége” (Jakaitienė 2005: 207). A terminográfiával foglalkozó szabványokban a terminográfiát szintén tágabban határozzák meg. LST ISO 1087-1:2005 Terminológiai munka. Értelmező szótár. 1. rész. Elmélet és alkalmazás (az ISO 1087-1:2000 szabvánnyal azonos) a terminográfia következő meghatározását adja – „a terminológiai munka terminológiai adatok rögzítését és bemutatását magában foglaló része”. E fogalom szócikkébe még egy megjegyzést is beillesztettek – „[a] terminológiai adatok terminológiai adatbankok, kétnyelvű szótárak, rendszerező szótárak vagy más kiadványok formájában mutathatók be”. LST 1695:2001 A számítógépek alkalmazása a terminológiában. Terminológiai adatbázisok és szövegkorpuszok létrehozása, valamint használata (az ISO TR 12618:1994 szabvánnyal azonos) az ISO 1087-1:2000-ből átvett, adaptált meghatározást tartalmaz – „terminológiai adatok rögzítése, feldolgozása és bemutatása” . Hasonlóképpen határozzák meg a terminográfiát több nem litván szótárban is. A Dictionnaire de linguistique a terminográfia következő magyarázatát adja: „La terminographie enregistre, traite et présente les donnée obtenues par la recherche terminologique. Il s’agit donc de l‘activité dictionnairique du terminologue“ (A terminográfia regisztrálja, feldolgozza és bemutatja a terminológiai kutatás során nyert adatokat. Ez tehát a terminológus szótári tevékenysége) (DL 2001). A John Benjamins kiadó által megjelentetett Terminology című tudományos folyóiratban közzétett terminológiai szójegyzék a terminográfiát a következőképpen határozza meg: „the study and practice of describing the linguistic, conceptual, and pragmatic properties of terminological units of one or more than one language in order to produce reference works in printed or electronic form“ (egy vagy több nyelv terminológiai egységei nyelvi, fogalmi és pragmatikai tulajdonságainak leírására irányuló kutatási és gyakorlati tevékenység, nyomtatott vagy elektronikus formájú referenciaművek elkészítése céljából) (GTUT 1997). Az online Collins English Dictionary a terminográfia következő meghatározását adja: „compilation of the terminology used in a specific field“ (egy meghatározott területen használt terminológia összeállítása) (CED). A külföldi terminológusok és lexikológusok munkáiban a terminográfiát szintén gyakrabban jellemzik nem terminológiai szótárak készítéseként, hanem a terminológiai adatok rögzítéseként és bemutatásaként (Felber 1984: 13; Rey 1995: 135; Thomas 1993: 44; Antia 2 7Terminologija | 2018 | 25 minológiai szótárak készítéseként, hanem a terminológiai adatok rögzítéseként és bemutatásaként (Felber 1984: 13; Rey 1995: 135; Thomas 1993: 44; Antia 2000: 139; Cabré 1999: 115). Az általános litván nyelvi szótárakban a terminográfia a „terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata” fogalmaként lenne meghatározható, e terminus magyarázatakor vagy e tevékenységi terület szakirodalmi tárgyalásakor azonban nem kellene a terminológiai szótárakra korlátozódni – a modern terminográfia a terminológiai adatok bármilyen gyűjtését, rendszerezését és bemutatását magában foglalja: szótárak készítését, terminológiai adatbázisok és bankok létrehozását, valamint a terminusok szabványosítását. A TERMINUSOK SZABVÁNYOSÍTÁSA A terminológia fejlődése szorosan összefügg a terminusok szabványosításával. K. Gaivenis és A. Kaulakienė véleménye szerint a terminusok nemzetközi szabványosítása ösztönözte a terminológiának mint alkalmazott tudományágnak a kialakulását. (Gaivenis, Kaulakienė 2014 [1997]: 235). A terminológia nemzetközi szabványosítása már a XX. század elején megkezdődött. Litvániában az első terminológiai szabványokat több mint húsz évvel ezelőtt adták ki, a terminusok szabványosítását azonban kevéssé kutatták. K. Gaivenis – talán az egyetlen litván nyelvész, aki nemcsak több éven át dolgozott együtt más szakterületek szakembereivel terminológiai szabványok kidolgozásán, hanem a terminusok szabványosításáról is bővebben írt3. A terminológiai szabványosítást a terminológia rendezésének egyik fontosabb módjaként emelte ki, a szabványokat a terminológia tekintélyes forrásainak tartotta, ugyanakkor úgy vélte, hogy „a terminológiai szabványosítás mindazonáltal a terminológia rendezésének korlátozott területe. Ennek oka, hogy csak a termelés és a technika területének terminusait szabványosítják, míg a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és sok más terület terminológiáját ezzel a módszerrel nem leltározzák és nem szabályozzák” (Gaivenis 2002: 63, 81). A terminológiai szabványosítást Litvániában két áttekintő tanulmányban mutatták be, de a szabványosítás fogalmát ezekben nem magyarázzák (Maslauskienė 2004; Dudlauskienė 2005). A terminológiai szabványosításról néhány szakterületi nyelvi tankönyvben is írtak röviden. Ezekben a terminológiai szabványosítás tárgyának szűk 3 K. Gaivenis felhívja a figyelmet arra, hogy „az angol standardization terminus nemcsak a »szabványosítást«, hanem a »szabályozást« is jelenti <...>, ezért a terminológiai szabványosítást nem kellene túlságosan tágan értelmezni. A »terminológiai szabványosítás« fogalma csak a terminológiai szabványok kidolgozását jelenti” (Gaivenis 2002: 81). Ebben a tanulmányban hasonló álláspontot követünk – a szabványosításról mint szabványosított terminológiai adatok kidolgozásáról beszélünk. A nyelvi szabványosítás tágabb értelmezését Rita Miliūnaitė „A szabványosítás, a normálás és a kodifikáció terminusok kapcsolatáról a mai normatív nyelvészetben” című tanulmánya ismerteti (Miliūnaitė 2017). 2 8 Jolanta Gaivenytė-Butler | A terminográfiáról és a terminusok szabványosításáról a gyártási vagy műszaki területek (Celiešienė, Džežulskienė 2009: 59; Vladarskienė 2013: 45), ezt a tevékenységet a terminológiai szabványok kidolgozásával azonosítják (Rutkienė 2015: 54; Kazlauskienė et al. 2008: 213; Celiešienė, Džežulskienė 2009: 58). MTŽ 2005 standartizavimas taip pat apibrėžtas kaip „terminológiai szabványok kidolgozása”4. Hogyan határozzák meg a terminológiai szabványosítást a nemzetközi szabványosítási szervezetek által e tevékenységi terület számára kidolgozott szabványok? Az ISO 15188:2001 Project management guidelines for terminology standardization szabványban, valamint annak litván kiadásában, az LST ISO 15188:2003 Vadovavimo terminijos standartizacijos projektams gairės című szabványban a következő meghatározás szerepel: „terminology standardization – establishment of terminology standards or of terminology sections in technical standards, and their approval by an authoritative body“ (ISO 15188:2001); „terminológiai szabványosítás – terminológiai szabványok vagy nem terminológiai szabványok terminológiai fejezeteinek kidolgozása és egy illetékes intézmény általi jóváhagyása” (LST ISO 15188:2003). A később kiadott ISO 10241-2:2012 Terminological entries in standards – Part 2: Adoption of standardized terminological entries szabványban a terminology standardization terminus meghatározását pontosították: „development of terminological entries in terminology standards and of terminology sections in other standards, and their approval by a standardizing body“ (a terminológiai szabványokban vagy más szabványok terminológiai fejezeteiben szereplő terminológiai szócikkek kidolgozása és egy szabványosítási intézmény általi jóváhagyása). Amint ezekből a meghatározásokból látható, a terminológiai szabványosítás hatóköre tágabb, ez a tevékenység nem korlátozódik a terminológiai szabványokra. A szabványosítás területén működő szervezetek – az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság), a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), a CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság), az ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) – által kidolgozott szabványok nagy része nem terminológiai szabvány. Az ICS nemzetközi szabványosítási osztályozásban az általános tárgykörön kívül, amelyhez a terminológiai szabványok és a szabványosítási tevékenység tartozik, további harminckilenc területet különítettek el (elektrotechnika, információtechnológia, repülőgépés űrtechnika, vegyipari technológia, élelmiszer-technológia, építőmérnöki tudomány és mások). Nem mindegyik terület rendelkezik saját terminológiai szabványokkal, azonban 4 Ebben a szójegyzékben a szabványosítás két jelentése különül el: az első tágabb, amely egy adott területen az általános követelmények kidolgozását foglalja magában, a második szűkebb, amely a terminológia rendezéséhez kapcsolódik. 2 9Terminológia | 2018 | 25 a kiadott szabványok többsége tartalmaz „Terminológia és meghatározások” című fejezetet. Ebben a fejezetben a következők adhatók meg: • szűk szakterülethez tartozó, az adott szabvány szempontjából releváns terminusok; • egy szabvány több részére jellemző terminusok; • szabványcsoportokra jellemző terminusok. Az ilyen terminusszócikkeket gyakran változtatás nélkül emelik át a kapcsolódó szabványokba, hivatkozást adva az elsődleges forrásra. A nem terminológiai szabványok „Terminok és meghatározások” című fejezetében általában néhánytól több tucatnyi terminusig terjedő számú terminus szerepel. A Litván Szabványügyi Minisztérium terminológiai adatbázisában5 jelenleg feltüntetett terminusok körülbelül fele nem terminológiai szabványokból származó terminus. A terminusszócikkek elkészítése és közlése a nem terminológiai szabványokban a terminológiai szabványosítás fontos része, meghatározásakor azonban elsőként a terminológiai szabványokat említik. A nem terminológiai szabványokban szereplő terminusok elsősorban e szabványok igényeit szolgálják, míg a terminológiai szabványok célja a terminológia szélesebb körű rendszerezése és egységesítése. Mi az a terminológiai szabvány? Az LST EN 45020:2007 Szabványosítás és kapcsolódó tevékenységek című szabványban. Az Általános értelmező szótárban (ISO/IEC Guide 2:2004) a terminológiai szabványt a következőképpen határozzák meg: „olyan szabvány, amely terminusokat, rendszerint azok meghatározásait is, egyes esetekben pedig megjegyzéseket, illusztrációkat, példákat stb. tartalmaz” Az ISO 10241-2:2012 Terminológiai bejegyzések a szabványokban – 2. rész: Szabványosított terminológiai bejegyzések átvétele című szabványban e terminus meghatározása még pontosabban van megfogalmazva: „olyan szabvány, amely terminusokkal és azok meghatározásaival, esetenként pedig magyarázó megjegyzésekkel, illusztrációkkal, példákkal stb. foglalkozik“. (olyan szabvány, amely terminusokat és azok meghatározásait, esetenként pedig megjegyzéseket, illusztrációkat, példákat stb. tartalmaz). A terminológiai szabványok lehetnek nemzeti szabványok (egy adott ország szabványosítási intézménye által kidolgozott és az adott országban érvényes szabványok) vagy nemzetközi szabványok (nemzetközi szabványosítási szervezetek által kidolgozott és az azokat átvevő országokban érvényes szabványok). Litvániában a terminológiai szabványok kiadása 1993-ban kezdődött. A Litván Szabványügyi Szolgálat által abban az évben jóváhagyott valamennyi terminológiai szabvány eredeti szabvány6. 5 2005-től a Litván Szabványügyi Hivatal terminológiai adatbázisa szabadon hozzáférhető az interneten. 2018 közepén mintegy 70 000 terminust tartalmazott terminológiai és nem terminológiai szabványokból. 6 A litván nemzeti szabványokat eredeti szabványoknak is nevezik. 3 0 Jolanta Gaivenytė-Butler | A terminográfiáról és a terminológiai szabványosításról 1993 közepén hatályba lépett az első négy terminológiai szabvány – LST 1249-93 Fémes és nemfémes szervetlen bevonatok. Terminológia és meghatározások, LST 1279-93 Kenyér és péksütemények. Terminológia és meghatározások, LST 1280-93 A műszaki megbízhatóság. Terminológia és meghatározások, LST 1281-93 Metrológia. Terminológia és meghatározások. Az LST 1279-93 az orosz terminusok megfelelőit tartalmazza, a másik három szabványban pedig a német, angol és francia megfelelőket is. A kiadási adatok szerint az LST 1249-93, az LST 1280-93 és az LST 1281-93 ISO-szabványok és GOST-ok alapján készült. Abban az évben összesen 15 terminológiai szabványt adtak ki, amelyekben csaknem 600 terminus szerepelt. Ezeket gyakorlati szakemberekből, tudományos intézmények munkatársaiból vagy felsőoktatási intézmények oktatóiból összeállított munkacsoportok készítették. Az első eredeti terminológiai szabványokban feltüntették azok készítőit, lektorát és jóváhagyóját; például az LST 1249-93 szabványt A. Jagminas, E. Davidavičius és G. Šimkevičiūtė (Kémiai Intézet) készítette, lektorálta doc. Zenonas Mačionis (a Vilniusi Egyetem Kémiai Kara), jóváhagyta K. Gaivenis (Litván Nyelvi Intézet). Miután Litvánia a nemzetközi szabványosítási szervezetek tagjává vált, csökkent az eredeti szabványok kidolgozása iránti igény, mivel litván szabványokként kezdték átvenni e szervezetek szabványait. Idővel ezek az eredeti szabványok többségét felváltották. 1994-ben litván nyelven jelent meg az első nemzetközi terminológiai szabvány, amelyet litván terminológiai szabványként vettek át, 1995-ben pedig – az első európai terminológiai szabvány, amelyet litván terminológiai szabványként vettek át (Maslauskienė 2004: 263). A nemzetközi szabványosítási szervezetek terminológiai szabványai leggyakrabban a következő formában készülnek: • különálló szótárakként, például: LST ISO Guide 73:2018 Kockázatkezelés. Értelmező szótár (az ISO Guide 73:2009 szabvánnyal azonos), LST EN ISO 13943:2017 Tűzbiztonság. Értelmező szótár (ISO 13943:2017), LST EN ISO 14532:2017 Földgáz. Értelmező szótár (ISO 14532:2014), LST EN ISO 11145:2016 Optika és fotonika. Lézerek és lézerberendezések. Értelmező szótár és jelek (ISO 11145:2016); az ilyen szótárak több részből állhatnak, például az LST CEN ISO/TS 80004 Nanotechnológia szabvány. A szótár tizenhárom részből áll, az LST ISO 4046 Papír, karton, cellulóz és a kapcsolódó kifejezések – hat részből; • a szabványsorozatok első részei, például az információbiztonságra vonatkozó szabványsorozat az LST EN ISO/IEC 27000:2017 Információtechnológia szabvánnyal kezdődik. Biztonsági módszerek. Információbiztonsági irányítási- 3 1Terminológia | 2018 | 25 rendszerek. Áttekintés és magyarázó szótár (ISO/IEC 27000:2016), e sorozat többi szabványa az információbiztonság különböző szempontjaival foglalkozik (az ISO/IEC 27001 az információbiztonsági irányítási rendszerekkel szemben támasztott követelményeket határozza meg, az ISO/IEC 27002 az információbiztonsági kontrollintézkedésekkel foglalkozik stb.); • a szabvány első részei, például a magyarázó szótár a LST EN 764 Nyomástartó berendezések szabványsorozat hét részének első része, valamint az LST EN ISO 16140 Élelmiszerlánc mikrobiológiája szabványsorozat hat részének első része. A módszer validálása részei. A nemzetközi terminológiai szabványokat különböző országok szakértőiből álló munkacsoportok készítik. E szabványok tervezetei hozzáférhetők a nemzeti szabványügyi szervezetek számára – a tevékenységükben részt vevő szakértők észrevételeket nyújthatnak be. A több ország tapasztalatainak összegzésére és a terminusok nemzetközi szintű megvitatására nyíló lehetőség segít elkerülni azt a szubjektivitást, amely egy vagy több szerző által készített terminológiai szótárakra jellemző lehet. E. Jakaitienė a Leksikográfia című monográfiának a terminológiai szótárakkal foglalkozó fejezetében a terminológiai szabványokra jellemző még egy dologra felhívta a figyelmet: „Bár a terminológusok véleménye szerint ez a munka a terminusrendezés meglehetősen korlátozott területe <...>, a megfelelően szabványosított terminológia rendelkezik a legkövetkezetesebb terminológiai rendszerrel” (Jakaitienė 2005: 210). Az ISO, az IEC vagy az európai szabványosítási szervezetek által kiadott terminológiai szabványok a nemzetközileg rendszerezett terminológia gazdag forrását jelentik, sajnos azonban csak kevés közülük kerül lefordításra litván nyelvre. A TERMINOGRÁFIA ÉS A TERMINOLÓGIAI SZABVÁNYOSÍTÁS VISZONYA 1993-ban (ugyanabban az évben, amikor kiadták az első litván terminológiai szabványt) K. Gaivenis ezt írta: „A terminológiai szabványosítás” – számunkra elsősorban terminológiai szabványok készítését jelenti. Ez a munka Litvániában most kezdődik. Ez a terminusrendezés egyik iránya. A terminográfiától elsősorban terjedelmében és rendeltetésében különbözik. A terminológiai szabványok valamely szűk termelési vagy műszaki terület terminusainak mikrorendszereit foglalják magukban, míg az értelmező terminológiai szótárak nemcsak a terminusok makrorendszereit közlik, hanem néhány általános tudományos terminust, az összetett terminusok elemeit stb. is. A terminológiai szabványokat a termelésben dolgozóknak szánják, és kötelező érvényűek. Most különösen szükségünk van rájuk a litván államnyelvi státus megvalósításához, hogy áttérjünk a litván nyelvű ügyvitelre” (Gaivenis 2014 [1993]: 201). Vilija Celiešienė a terminológiai szótárakat és a terminológiai szabványokat szigorúbban különítette el: 3 8 Jolanta Gaivenytė-Butler | A terminográfiáról és a terminológiai szabványosításról TŽŽ 2001: Vaitkevičiūtė V. Idegen szavak szótára, 2., jav. és kiegész. kiad., Vilnius: Žodynas. TŽŽ 2008: Idegen szavak szótára. Főszerk. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera. TŽŽ 2013: Idegen szavak szótára, Vilnius: Alma littera. Vladarskienė R. 2013: A kreatív iparágak szaknyelvének kultúrája. Tankönyv, Vilnius: Technika. VLEe – Egyetemes litván enciklopédia. Elérhető az interneten: www.vle.lt. [megtekintve: 2018-07-02]. Warburton K. C. 2014: A terminológiai adatbázisok és a korpuszok közötti szakadék szűkítése kereskedelmi környezetben. Elérhető az interneten: https://www.researchgate.net/publication/275111020_Narrowing_the_gap_between_termbases_and_corpora_in_commercial_environments [megtekintve: 2018-07-02]. Лейчик В. М. 2007: Терминоведение: предмет, методы, структура, 3-е изд., Москва: ЛКИ. A TERMINOGRÁFIÁRÓL ÉS A TERMINOLÓGIAI SZABVÁNYOSÍTÁSRÓL A litván nyelvészek munkáiban a terminográfiát és a terminológiai szabványosítást (terminológiai szabványok előkészítését) általában a terminológia-rendszerezés két különböző ágának tekintik. A terminográfiát általában a terminológiai szótárak összeállításának gyakorlataként és elméleteként határozzák meg, a terminológiai szabványosítást pedig a terminológiai szabványok előkészítésének tekintik. Mind a terminográfia, mind a terminológiai szabványosítás hatóköre szélesebb: a terminográfia nemcsak terminológiai szótárak összeállítását foglalja magában, hanem a különböző formákban bemutatott terminusbejegyzések halmazait is; a terminológiai szabványosítás terminológiai szabványokkal, valamint a nem terminológiai szabványokban bemutatott terminusbejegyzések halmazaival foglalkozik. A litván nyelvészetben általánosan elfogadott nézet, hogy a terminológiai szabványok a gyártás vagy a technológia nagyon szűk területeinek terminus-mikrorendszereit foglalják magukban, és kevés szakember használja őket, míg a terminológiai szótárak a terminusok makrorendszereit mutatják be, és jóval szélesebb körben használatosak. Ez csak bizonyos mértékig igaz. Az új tudományterületek fejlődése és a terminológia bővülése speciális szótárak iránti igényt teremt. Vannak kis számú terminust tartalmazó, erősen specializált terminológiai szótárak, valamint nagy terjedelmű terminológiai szabványok, amelyek több területen széles körben használt terminusokat foglalnak magukban. A terminológiai szabványok és a terminológiai szótárak nem különböznek annyira egymástól – mindkettő azonos terminográfiai elvek szerint összeállított terminusbejegyzésekből áll. Ezért a terminológiai szabványosítás a terminográfia részének tekinthető. A terminológiai szabványosítás viszonylag újfajta terminológiai munka Litvániában – az első nemzeti terminológiai szabványokat 1993-ban tették közzé. A következő néhány évben évente nagyszámú nemzeti terminológiai szabványt készítettek, de amikor Litvánia nemzetközi szabványosítási szervezetek tagjává vált, ez a szám jelentősen csökkent. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a nemzetközi terminológiai szabványok litván változatainak közzététele is, de a lefordított szabványok száma az elfogadott szabványok összességének csak kis részét teszi ki. Beérkezett: 2018-07-13 Jolanta Gaivenytė-Butler Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]