Konferencija „Moksliniai, administraciniai ir edukaciniai terminologijos lygmenys“

280 Regina Kvašytė Konferencia Tudományos, közigazgatási és oktatási terminologijos lygmenys doi.org/10.35321/term26-14 Konferencia A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei Regina Kvašytė A Šiauliai Egyetem és a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete 2019. október 17–18-án a Litván Nyelvi Intézetben rendezte meg a terminológiai szintek 3. nemzetközi konferenciáját. A Litván Nyelvi Intézet (a továbbiakban – LKI) oktatási terminológia konferenciát a Terminológiai Központ 2003-ban kezdte nemzeti tudományos konferenciáját, a Tudományos, közigazgatási és el szervezni, és ezekre kétévente kerül sor, így ez már a 9. terminológiai konferencia volt Vilniusban. Az idei konferencia volt a legnagyobb – Litvániából és 16 külföldi ország (Ausztria, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Lettország, Lengyelország, Norvégia, Románia, Oroszország, Grúzia, Szlovákia, Finnország, Svédország, Ukrajna, Magyarország) tudományos intézményeiből érkeztek előadók. A programban 32 külföldi és 13 litván kutató előadása szerepelt. A résztvevők között volt a világszerte ismert terminológiaelméleti szakember, a dán professor emeritus Heribert Picht, valamint más neves terminológusok is. A konferenciát az LKI igazgatója, dr. Albina Auksoriūtė nyitotta meg, és ő mondott köszöntőbeszédet is. Terminológusként emlékeztetett a terminológia fontosságára a változó világban, és az UNESCO megbízásából a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) által 2005-ben kidolgozott Terminológiapolitikai irányelvekre támaszkodva hangsúlyozta a terminológia fejlesztésének szerepét a nemzeti nyelvek fejlődésében: „<...> fontos kapcsolat áll fenn aközött, hogy az egyén képes-e anyanyelvét a kultúra, a tudomány és az üzlet minden területén használni, valamint az e nyelvet beszélő közösség társadalmi és gazdasági jóléte között. Azok az emberek, akiknek anyanyelvi terminológiája és szaknyelve nincs kidolgozva (vagy nem kellőképpen kidolgozott), illetve akik anyanyelvüket nem használják az oktatás és a képzés területén, nem jutnak anyanyelvükön információhoz, vagy a munkahelyükön nem kommunikálnak ezen a nyelven, nem rendelkeznek a teljes körű fejlődés kedvező feltételeivel <...> valamennyi nyelv terminológiájának folyamatos tervezése, valamint az ennek támogatásához szükséges jogi, pénzügyi és adminisztratív intézkedések elengedhetetlenek“- 281Terminologija | 2019 | 26 konkrét jogi, pénzügyi és adminisztratív intézkedések annak támogatására” (GTP, 2005, Preface Vi). A. Auksoriūtė sikeres konferenciát, érdekes ötleteket és tudományos felfedezéseket, hasznos vitákat és kellemes együttlétet kívánt. A konferencia résztvevőit Henrikas Nilssonas, az Európai Terminológiai Egyesület (EAFT) elnöke, valamint Christianas Galinski’is, a Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (INFOTERM) igazgatója köszöntötte (utóbbi távolról). Fő gondolata az volt, hogy az LKI által szervezett konferenciák a terminológusok nemzetközi és nemzeti szintű együttműködésének kiváló példáivá váltak. Saját tapasztalataira emlékezve (a vilniusi terminológusrendezvényeken három alkalommal vett részt), valamint a litván terminológusoknak az INFOTERM tevékenységében való részvételére utalva (kiemelte A. Auksoriūtė hozzájárulását, aki 2009-től 2018-ig volt e szervezet elnöke, Ch. Galinski’is hangsúlyozta, hogy a szervezett konferenciák fejlődnek, és a tevékenységet professzionálisabban végzik, mivel sikerült összegyűjteni a terminológiai kérdések iránt érdeklődő embereket, továbbá azt kívánta, hogy folytassák a megkezdett munkát, és terjesszék ki a tevékenységet új területekre. A konferenciát a három meghívott előadó közül kettő kezdte meg. A Bergeni Egyetem (Norvégia) professzora, dr. Johanas Myking a terminusok kialakításáról beszélt – a teoretikus megközelítésekről és azok változásáról a modern terminológiaelméletben, különös tekintettel a motiváció jelentőségére. A Moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem (Oroszország) professzora, dr. Larissa Manerko a kognitív terminológiáról mint a tudásstruktúrák megértésének eszközéről beszélt a szakmai diskurzusban és a terminológiai rendszerekben. A plenáris ülés második része egy videóelőadással kezdődött, amelyet Blanca Stella Giraldo Perez (társszerző: Ch. Galinski’is) olvasott fel. Az előadás olyan forrásokról és gyakorlati eszközökről szólt, amelyek a terminológia tanításában és tanulásában használhatók a legjobb eredmény elérése érdekében. A résztvevők meghallgatták az olaszországi Elena Chiocchetti előadónő meglátásait a Dél-Tirolban – Észak-Olaszország többnyelvű tartományában – végzett terminológiai munkáról, amelynek célja a helyi közigazgatás számára szükséges német jogi terminológia fejlesztése, valamint új terminusok létrehozása és a terminusbankok kezelése. Lia Karosanidze’ė, a Tbiliszi Állami Egyetem A. Chikobava Nyelvészeti Intézetének munkatársa áttekintette a terminusbank fejlődésének történetét és jövőbeli kilátásait Grúziában, Dmitry’us Shilovskiy’us pedig a Moszkvai A. I. Jevdokimov Állami Orvostudományi és Fogorvostudományi Egyetemről (Oroszország) az interdiszciplináris terminológiai kommunikáció egy sajátos aspektusára fordította figyelmét az orvostanhallgatók rendszerszemléletű gondolkodásának fejlesztése során. 282 Regina Kvašytė Konferencia Tudományos, közigazgatási és oktatási terminologijos lygmenys A harmadik meghívott előadó – dr. Anita Nuopponen a Vaasai Egyetemről (Finnország) – a terminológiai tudomány oktatási aspektusait vizsgálta. A terminológiai kurzusok és képzések leírásaira támaszkodva különböző, eltérő hallgatói csoportok számára alkalmazott korszerű oktatási típusokat ismertetett. Henrikas Nilsson, az EAFT elnöke, ezúttal a C.A. G Mawell / Next képviselőjeként a terminusok kezelésével kapcsolatos új szakmai tevékenységek megjelenéséről és a terminológusok európai, különösen svédországi helyzetéről beszélt. A Horvát Nyelvés Nyelvészeti Intézet (Horvátország) munkatársai, Ana Ostroški Anić és Martina Pavić pedig a repülési terminusok angol és horvát nyelvű adatbázisának szemantikai keretek elvén alapuló létrehozását ismertették. Ezt követően a konferencia résztvevői szekciókban folytatták a munkát. Az A szekcióban (ahol a munka angol nyelven folyt) előadást tartott Esztera Sermann és Dóra Mária Tamás Magyarországról (arról, hogyan írják le és osztályozzák a terminológiai bankokat és más virtuális terminológiai erőforrásokat), Igoris Kudashevas és Olga Semenova a finnországi Tamperei Egyetemről (egy olyan projektről, amelynek keretében tematikus finn–orosz orvosi terminológiai szótár készül), Marekas Łukasikas és Piotras Sulikas a lengyelországi Słupski Pomerániai Akadémiáról (a fordítók számára fontos, az interneten hozzáférhető szakfordítási szótárak használatával kapcsolatos egyes kérdésekről), valamint a litván kutatók – Sigita Rackevičienė és Liudmila Mockienė a Mykolas Romeris Egyetemről, továbbá társszerzőjük, Andrius Utka a Vytautas Magnus Egyetemről (egy szakosított angol–litván terminológiai adatbázis létrehozásáról). A B szekció (az előadásokat litván nyelven tartották) munkáját Regina Kvašytė kezdte, aki a Šiauliai Egyetemet és a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetét képviselte; előadása a litván és lett terminológia összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. A Vytautas Magnus Egyetem oktatói, Jolanta Kovalevskaitė és Agnė Bielinskienė részletesen ismertették a Terminológia és terminográfia című kurzusukban alkalmazott oktatási és tanulási formák egyikét – a deskriptív terminológiai projektet. A Lietuvos Hadsereg Képzési és Doktrinális Igazgatóságán dolgozó Vidas Valskys a hadtudományi terminusok rendezésének aktuális kérdéseit vizsgálta, az LKI Terminológiai Központjának munkatársa, Alvydas Umbrasas pedig feltárta a terminas szó használatának sokféleségét a Litván nyelv szótárában. A konferencia második napjának programját Miroslavas Zumrkas, a Szlovák Tudományos Akadémia L. Štúr Nyelvtudományi Intézetének terminológusa kezdte, akinek előadása a terminológiának és az intézményi ontológiának volt szentelve – jogi szövegekre támaszkodva elsősorban az igékre mint 283Terminologija | 2019 | 26 a bírósági határozatok nyelvének fontos összetevőire összpontosított. A Lett Egyetemről érkező Dace Šostaka a terminológia automatizálásának és lokalizációjának elméleti aspektusait tárgyalta, a Szlovák Tudományos Akadémia L. Štúr Nyelvtudományi Intézetéből érkező Jana Levická pedig a szlovák orvosi terminológiában használatos melléknévi képzők produktivitását. A szekcióülést a Horvát Nyelvés Nyelvtudományi Intézetből érkező Kristian Lewis zárta, aki előadást tartott a horvát terminológiában előforduló fordítói hamis barátokról, és bizonyos ajánlásokat is megfogalmazott az ilyen esetek elkerülésére. A további munka, akárcsak a konferencia első napján, ismét párhuzamos szekciókban folyt. Az A szekcióban az előadók figyelme elsősorban a terminológia kognitív aspektusaira irányult. A Permi Állami Egyetem (Oroszország) terminológusa, Larisa Alekseeva a társszerzőkkel – az egyetem kolléganőjével, Svetlana Mishlanovával és a Koppenhágai Üzleti Iskola (Dánia) emeritus professzorával, Heribert Pichttal, aki szintén részt vett a konferencia munkájában – közösen készített előadást olvasott fel a metaforák ciklusáról a terminusalkotás folyamatában. A két másik oroszországi terminológus – Anasztaszija Sarapkova (a Moszkvai M. V. Lomonoszov Állami Egyetem) és Margarita Lazareva (a Permi Állami Egyetem) – előadásai szintén a metaforáknak voltak szentelve. Az első a kulturális sajátosságokat kifejező szavak biológiai terminusokká válását, a második pedig a baktériumok megnevezésére használt mitológiai metaforákat tárgyalta. A Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem (Oroszország) képviselője, Jelena Logunova a gazdaságinformatikai terminusok kognitív aspektusairól beszélt. Ezzel egy időben zajlott a B szekció ülése. Daiva Aliūkaitė (Vilniusi Egyetem) a Danguole Mikulėnienėvel (LKI) közösen készített előadását olvasta fel az örökölt és az új terminusok problémáiról a hagyományos dialektológia és a modern regionális nyelvek diskurzusában. Nijolė Bliūdžiuvienė (Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár) az információs és dokumentációs terminusok szabványosítását tárgyalta, kolléganője, Violeta Černiauskaitė pedig a természetes és mesterséges nyelv normázásának sajátosságait a könyvtártudományi terminológiában. Az LKI Terminológiai Központjának vezetője, Palmira Zemlevičiūtė előadását a terminológia történetének szentelte – megvizsgálta a XIX. század végén és a XX. század elején használt, az emberi nemi szerveket megnevező elnevezéseket. Néhány előadó távolmaradása lehetőséget teremtett arra, hogy a munkát ne osszák szekciókra, hanem mindenki együtt hallgassa tovább az előadásokat. A Suwałki Állami Edvard F. Szczepanik Professzionális Főiskola (Lengyelország) professzora, Siergiej Grinew-Griniewicz, a terminológia statu nascendi – a korai terminológia kialakulásáról olvasott fel előadást. 284 Regina Kvašytė Konferencia Tudományos, adminisztratív és oktatási terminologijos lygmenys sajátosságok a jogi terminológiában (társszerző Elvira Sorokina, Oroszországból, a Moszkvai Területi Állami Egyetemről). Meghallgatták a Moszkvai Állami Bauman Műszaki Egyetem (Oroszország) munkatársa, Konsztantyin Averbukh által készített, a szakmai identitásról terminológiai szempontból szóló előadást. A Madridi III. Károly Egyetem (Spanyolország) képviselője, Ricardo Eito-Brunas előadásában a terminológiát a mérnöki tudomány alapjaként vizsgálta, míg Nino Skhirtladze a Tbiliszi Állami Egyetem A. Chikobava Nyelvészeti Intézetéből (Szakartvelo) a dialektális és archaikus lexikát mint a modern kartvél terminológia forrását mutatta be. A konferencia záróülését a litván terminológia kérdéseinek szentelték, és valamennyi előadást az LKI kutatói tartották. Asta Mitkevičienė az alternatív kötőszókkal használt terminusokat tárgyalta, Aušra Rimkutė-Ganusauskienė – a modern lábbeli-elnevezéseket, Dalia Sviderskienė – a žemėvardis terminus használatát, Lina Rutkienė pedig az építőipari terminológia hibrid összetételeinek képzését és fejlődését. Végezetül örömmel állapíthatjuk meg, hogy a konferencia résztvevői számára kirándulást szerveztek a Litvánisztikai Központba, továbbá lehetőséget biztosítottak a kötetlen beszélgetésre és Vilnius megtekintésére. Az ilyen tevékenységek mindig hozzáadott értéket teremtenek a tudományos rendezvények számára: információt terjesztenek az országról, elősegítik a szorosabb kommunikációt, amelyből gyakran együttműködés alakul ki, és fejlesztik a kölcsönös kapcsolatokat. Köszönet az idei terminológiai ünnepért a szervezőknek (az LKI Terminológiai Központjának), a támogatóknak (a Litván Tudományos Tanácsnak) és a partnereknek (Go Vilnius). Érkezett 2019-11-25 Regina Kvašytė Šiauliai Egyetem P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete Akadēmijas laukums 1, Rīga LV-1050, Lettország E. postai cím: regina.kv[email protected]