doi.org/10.35321/term26-08
Terminológia A litván nyelv szótárában
ALVYDAS UMBRASAS
Litván Nyelvi Intézet
Ö S S Z E F O G L A L Ó
A tanulmány a A litván nyelv szótárából (LKŽ) gyűjtött terminológiai tudományos és gyakorlati adatokat vizsgálja. Kísérlet arra, hogy a szótárt kissé másképpen olvassuk. Abból kiindulva, hogy a termin- tő bizonyos terminológiai jellegű információt jelez, az LKŽ-ból összegyűjtötték az e tövet tartalmazó szavakat, valamint az ezekhez kapcsolódó jelentésmagyarázatokat és szemléltető példákat. Az összegyűjtött anyag lehetővé teszi, hogy az LKŽ-ra ne csupán általános szótárként, hanem szaktudományos információforrásként is tekintsünk. Ebben különösen a szemléltető példák segítenek. Ezek révén betekintést nyerhetünk a terminológia elméletébe és gyakorlatába, a terminológiai munka nehézségeibe, a terminusok fejlődésébe és más hasonló kérdésekbe.
KULCSSZAVAK: A litván nyelv szótára, terminológiai információ, szemléltető példa, terminus, terminológia.
Ö S S Z E F O G L A L Ó
A tanulmány a Litván nyelv szótárából (Lietuvių kalbos žodynas – LKŽ) gyűjtött terminológiai adatokat elemzi. Kísérlet arra, hogy a szótárt kissé másképpen olvassuk. Abból kiindulva, hogy a termin- tő bizonyos fajta terminológiai információt közvetít, az LKŽ-ból összegyűjtötték az e tövet tartalmazó szavakat, valamint az ilyen szavak jelentésmagyarázatait és szemléltető példáit. Az összegyűjtött információ lehetővé teszi, hogy az LKŽ-ra ne csupán általános szótárként, hanem szakterületi információforrásként is tekintsünk. Különösen hasznosak a szemléltető példák, mivel betekintést nyújtanak a terminológia elméletébe és gyakorlatába, a terminológiai munka kihívásaiba, a terminusok fejlődésébe és hasonlókba.
KULCSSZAVAK: Lietuvių kalbos žodynas, The Dictionary of the Lithuanian Language, terminológiai információ, szemléltető mondat, terminus, terminológia.
A nagy szótárként is emlegetett A litván nyelv szótára (LKŽ) a litván lexikográfia kiemelkedő alkotása. Különlegességét terjedelme, jellege, elkészítésének időtartama és alkotóinak közössége egyaránt adja. Több nemzedék tagjai 100 év alatt összegyűjtötték és 20 kötetben elhelyezték a több ezer
162
Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
az elmúlt évszázadokban használt szavakat – a régi írásos emlékektől a 20. századi szövegekig, a nyelvjárásoktól a köznyelvig, a népnyelvtől a tudományos terminológiáig. A tezaurusz típusú szótár a beszélt és az írott nyelvet egyaránt lefedi. Viktorija Daujotytė szerint ez a litván kultúra alapvető szövege, amelynek szerzője maga a nemzet. Lezárt, de be nem fejezhető. „Mindannyian benne vagyunk (vagy leszünk), élők és holtak, és azok is, akik még litvánként érkeznek erre a világra” (Daujotytė 2002: 35–36).
Az elektronikus szótári változat leírása szerint a szavakat több ezer szógyűjtő gyűjtötte, a szótár szövegét 70 író írta, 23 szerkesztő szerkesztette. Mintegy 22 ezer oldalon körülbelül 0,5 millió címszót és alcímszót, azok változatait, valamint frazeologizmusokat írtak le, és mintegy egymillió illusztratív példát közöltek. A szövegben összesen több mint 11 millió szót használtak. Egy ilyen terjedelmű, példákban gazdag szöveget nemcsak hagyományosan, szótárként lehet szemlélni, hanem sajátos korpuszként is, amely tömören mutatja be a szóhasználat különféle helyzeteit, feltárva a szavak grammatikai alakjait, vonzatait és szemantikáját. Különösen érdekes a szöveg tartalmi szempontú vizsgálata, hiszen a példák bizonyos információkat rejtenek a jelenlegi vagy egykori valóságról, rögzítik mind a szótári anyag közlőinek, mind a szótáríróknak az értékrendjét, világképét stb. Más szóval a szótár egyfajta kulturális szövegként is olvasható, amelyen keresztül önmagunkat is megismerhetjük. A szótár megírásának korszakai (nagyobb része a szovjet időszakban készült) nyomot hagytak a szövegben. Bár annak idején kötelezően szerepelniük kellett a szocialista tudat nevelését szolgáló példáknak1, „a tudomány számára a nyelvjárások és a régi szövegek adatai voltak a legfontosabbak: az élő mondatok, amelyek megvilágították a nemzet életét, gondolkodását, alkotókészségét, leleményességét és nagyszerűségét, valamint elítélték az aljasságot” (Vitkauskas 2002: 11).
Az LKŽ sokáig más kutatások segédeszköze volt, ma azonban maga is kutatás tárgyává válik; mind gyakrabban esik szó a szótár másfajta olvasásáról (Zabarskaitė 2012: 241), lexikográfiai szócikkét pedig diskurzusként próbálják vizsgálni, amelyben szereplők, helyzetek stb. különíthetők el (Zabarskaitė 2010: 136; 2012: 249). Jolanta Zabarskaitė feltételezi, hogy az LKŽ sajátos létrejöttének módja miatt a litván világszemlélet tükröződése, a 20. század első feléig terjedő litván világ modellje2. A lexikográfiai szócikk diskurzusában nyelvi, társadalmi, ideológiai és pszichológiai nézetek tükröződnek.
1 Az elektronikus LKŽ-változat elkészítésekor „elhagyták a szócikkek egyes meghatározásaiban korábban szereplő szovjet értékelést” (Naktinienė 2012: 93).
2 Az LKŽ illusztratív példáinak többségét nagyjából a 20. század közepéig gyűjtötték (Zabarskaitė 2012: 247).
Terminologija | 2019 | 26
163
Mivel a szótár szerzője kollektív, ez objektivitást kölcsönöz az adatoknak (Zabarskaitė 2010: 128; 2012: 247). Az LKŽ-ben közölt példák alapján már számos kutatás született; ezek az LKŽ-ben rögzített értékrendekre és képzetekre irányították a figyelmet: az állam, a hatalom és a törvény lexikográfiai szócikkei alapján politikai világképünket vizsgálták (Zabarskaitė 2010); az LKŽ-ben közölt Adalbert Bezzenberger-anyag alapján leírták a lagúnát, a lagúna menti vidéket és annak lakóját (Zabarskaitė 2012); részletesen feltárták a berkenye képzetét, gyakorlati és biológiai, valamint néprajzi és mitológiai vonatkozásait egyaránt figyelembe véve (Gritėnienė 2016); az említett szótár alapján pedig magának a szótárnak a fogalmát és képzetét is vizsgálták (Gritėnienė 2017).
A szótár képzetét az LKŽ alapján vizsgáló Aurelija Gritėnienė szerint „kutatásomban a szótár konkrét képzete a nyelvtudományi szakemberek – lexikográfusok, grammatikusok, dialektológusok és más nyelvtudományi kutatók –, valamint a hozzájuk közel álló kulturális szereplők és szépirodalmi alkotók tudatában alakult ki” (Gritėnienė 2017: 14). Természetesen ez az LKŽ alkotóira, valamint az LKŽ-be válogatott, a szótárt említő illusztratív példák szerzőire vonatkozik. Az LKŽ mint lexikográfiai forrás sokoldalúsága megalapozottan engedi remélni, hogy feltárul a lexikográfia alapvető fogalma, a szótár. A szótár szövegének vertikális és horizontális olvasásával érdekes anyag gyűjthető össze különféle kutatásokhoz. A. Gritėnienė kutatása ösztönzést adott arra, hogy az LKŽ-re terminológiai szempontból is rápillantsunk.
A cikk kutatási tárgyát az LKŽ-ben szereplő, a terminus szóval, annak származékaival és szinonimáival kapcsolatos terminológiai adatok alkotják (a terminus egyéb jelentéseit, amelyek nem terminológiai fogalmat jelölnek, kizártuk a vizsgálatból). A szótár teljes szövegében a termin- gyököt tartalmazó szavakat kerestük – magát a terminust, valamint a terminológiát, terminológiarendszert és hasonlókat, vagyis lényegében a terminus származékait, továbbá azokat az egyéb szavakat is, amelyek a terminus fogalmát jelölik. Abból indultunk ki, hogy ahol a termin- gyök előfordul, ott bizonyos terminológiai információ is található. A kutatás célja annak bemutatása, hogy milyen terminológiai elméleti és gyakorlati adatok rögzültek az LKŽ-ben: ehhez az termin- gyököt tartalmazó LKŽ-címszavakat, továbbá a jelentésmagyarázatokat és különösen az ilyen szavakat tartalmazó illusztratív példákat elemezzük. Főként analitikus-leíró módszerrel nemcsak azt kívánjuk vizsgálni, hogy mi és hogyan szerepel a szótárban (ez inkább lexikográfiai megközelítés), hanem azt is, hogy milyen információt válogattak be a szótárba, és mit mondanak az illusztratív példák a terminológiai kérdésekről. A kutatás során az LKŽ nyomtatott és elektronikus változatát egyaránt használtuk. Lényegében egyetlen forrásként kezeljük őket (esetenként kitérve az eltérésekre). Szükség esetén a A Litván Nyelv Szótára kiegészítéseinek digitális cédulakatalógusa (a továbbiakban: LKŽPK) is felhasználásra került.
164 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
KULCSSZAVAK
Az LKŽ-ben megadott3 néhány, a termin- tővel rendelkező főnév, amelyekkel a terminológia tudományának egyik legfontosabb fogalmát nevezik meg:
• terminas DŽ, DŽ1, KlK19,71; L, Š, Rtr nj. „1. KŽ, TŽŽ nyelv. valamely tudomány, technika vagy művészet fogalmát pontosan kifejező szó vagy szókapcsolat”;
• terminija DŽ, NdŽ, LTEXI273, TŽŽ nyelv. „terminusok összessége”;
• terminologija TrpŽ, KŽ, LTEXI274; LL254, L, Rtr „1. DŽ, NdŽ a terminusok tudománya”, „2. DŽ, NdŽ lásd terminija”;
• terminologas NdŽ; KlbXVIII33 „terminológiai szakember”;
• terminologizacija TŽŽ „terminussá válás és terminussá alakítás”.
A jelentések magyarázata tömör, de ez egy általános szótár számára elegendő. Ezeket a fogalmakat a szakszótárak sem magyarázzák sokkal részletesebben (vö. KTŽ 1990; MTŽ 20054).
Az LKŽ a fent említett terminusokból képzett néhány melléknevet és igét is közöl:
• termininis BŽ22, NdŽ, KŽ „1. a terminológiához tartozó”, „2. a terminusra jellemző”;
• terminologinis NdŽ „a terminológiával kapcsolatos”;
• terminologiškas KŽ; L, Rtr „lásd terminologinis”;
• termininti „lásd terminologizuoti”;
• suterminti5 rš „terminussá tenni”;
• terminologizuoti „a terminológia számára felhasználni”.
Tekintettel arra, hogy az LKŽ egyébként sem közölt sok nemzetközi szót és azok származékait6, a lista viszonylag hosszú (például a széles körű használatba
3 A cikkben a szavak és példák forrásainak rövidítései megfelelnek az LKŽ-ben közölteknek.
4 A KTŽ 1990-ben csak a terminas, terminija, terminologija szerepel. Ezek a terminusok az MTŽ 2005-ben is megtalálhatók, de ott nem a terminologizacija, hanem a terminizavimas szerepel. Ezek terminológiai rendszerünkben egymással versengő terminusok: K. Gavenis például idővel a terminologizacija használata mellett döntött (Gavenis 2002: 18), J. Klimavičius pedig a terminizaciją támogatja (Klimavičius: 2002: 131). A terminológus nem szerepel a terminológiai szótárakban, de indokolt volna, hogy ott legyen (lásd Umbrasas 2018: 107–108).
5 Az LKŽPK a suterminti alakot is rögzíti: Hasonlóképpen történt ez az elöljáróval és a felügyelővel is: ők s u t e r m i n t i a nyájat az első barázdába vezető szántóvetőből (rendszerint a régi uradalomban), illetve a falusi pásztorokat irányító idősebb csordásból LEXXXI81 (a nyelvezet nincs javítva). Ez a forma időnként a mai használatban is előfordul, például: s u t e r m i n t i közszavak (Didžiurgienė, Grigonienė 2010: 31). A közös tövű terminusok rendszeressége miatt a haplológiát ebben az esetben nem kellene igazoltnak tekinteni, hiszen a származékot mégis a terminas szóból képezzük, nem pedig a termas szóból.
6 Juozas Balčikonis, aki 1930-ban az előkészítés alatt álló LKŽ vezetője lett, azt tervezte, hogy csak azokat a nemzetközi szavakat veszi fel a szótárba, amelyeket az élő nyelvben, azaz a nyelvjárásokban használnak (Vitkauskas 2002: 9).
Terminologija | 2019 | 26
1 6 5
nāra inkább tájolt DLKŽ₇ csak a terminas, terminija, terminologija, terminologas alakokat közli, származékok nélkül).
A mai terminológiatudományban jóval több, termin- tövű terminus van; ezek közül sokat Regina Kvašytė tárgyalt, összehasonlítva a litván és a lett terminológia terminusrendszerét. Például használatos még a determinizavimas, reterminizavimas, transterminavimas, terminografija, terminotyra, terminoidas, kvazterminas, termynas (Kvašytė 2013: 130). Érthető módon ezek nem szerepelnek az LKŽ-ben.
A mai használatban meghonosodott litván szinonimái⁷ a terminas szónak nincsenek. Antanas Vireliūnas įvardas szava mintha eséllyel versenyezhetett volna a terminu szóval, de nem honosodott meg. Úgy tűnik, a vardas szóval való asszociációk gátolhatták; hallani lehetett megalapozatlan vádakat a helytelen szóalkotásról, holott, amint Jonas Klimavičius helyesen megjegyezte, az įvardyti igéből való képzése kifogástalan (Klimavičius 2002: 132), motivációja pedig világos. Az LKŽ ezt rögzíti: įvardas Š, BŽ265, NdŽ „megnevezés, elnevezés; terminus” (Ryžuasi privačiai išspausdinti tuos įvardus, kurie jau perėję per „Švietimo darbo“ lapus Vr.); įvardynas Ser „terminológiai szótár” (Šiame įvardyne tėra tie įvardai, kurie yra išspausdinti „Švietimo darbe“ Vr.). Az Įvardotyra (Klimavičius 2003: 12) úgy tűnik, csak a litván emigránsok⁸ használatában fordult elő, ezért nem került be az LKŽ-be. Az LKŽ-ben azonban a termino kevéssé ismert szinonimái is megtalálhatók. Antanas Baranauskas egyik mondatával együtt szerepel a sakmuo (neol.) „2. terminus, szó”: Norėdamas reiškiai saky pamokslus, tegul nededa pamokslan sakmenų, po mokslinyčias tesakomų A.Baran. Igaz, itt nem egészen világos, hogy a sakmuo nem egyszerűen a žodžio9 „szó” jelentésében használatos-e. Jurgis Pabrėža szövegeiből az LKŽ a szokatlan ženklinsena „terminológia” alakot rögzíti: Stipresnioji ženklinsenoji ankštara vadinas, kad ilgybė jos keletą kartų praeit savo losną platybę P. A ženklinti igéből képzett szó motivá-
7 J. Klimavičius a nemzetközi terminusokat, a dubletas, profesionalizmas szavakat a terminológiában a termino létező szinonimáiként említi (Klimavičius 2002: 132), ezek a terminusok azonban funkcionálisan mégsem teljesen azonosak a terminu.
8 A Chicagói Litván Kutatási és Tanulmányi Központ (Lithuanian Research and Studies Center) honlapján (http://www.lithuanianresearch.org) megtalálható, hogy Adomas Varnas archívumában van A. Varnas professzor „Gyvenimiškosios įvardotyros reikalu” című cikke (körülbelül 1961-ből).
9 A terminus néha a „szó” jelentésében is előfordul, különösen más nyelvekben (Klimavičius 2002: 132). Az LKŽ a lelioti „szid, ócsárol, hajszol, veszekszik” jelentésárnyalatához példaként ezt adja meg: A szidalmazás terminusa K. Būga valószínűleg inkább a „szó” jelentésére utal. Az LKŽPK-ban vannak olyan cédulák, amelyeken Zigmas Zinkevičius szövegeiből származó mondatok szerepelnek, amelyekben még az etnonimákat is a terminus szóval jellemzik (az írásmódot változatlanul hagytuk): A Belorusszia terminus új; a Vilniusi terület, vagyis Vilnija (Wileńszczyzna) terminus az első világháború után jelent meg, amikor Lengyelország igényt kezdett támasztani Litvánia keleti részére. Asta Mitkevičienė is felhívta a figyelmet ezekre az LKŽPK-példákra – nem teljesen világos, hogy itt a terminus jelentése bővült-e ki, vagy deterrminologizálódott, vagyis közönséges szóvá vált (Mitkevičienė 2016: 76–77).
166
Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
A megfogalmazás meglehetősen világos, és a terminus természete is – Kazimieras Gaivenis szerint – jelképszerű (Gaivenis 2002: 10). J. Pabrėža mondatában is R e i š k i a i (terminai) apei įvairingą padalyseną P. a padalysena „felosztás” szó illusztrálja. Az illusztrációba illesztett magyarázó megjegyzésből10 látható, hogy a „terminusok” jelentése a reiškiai szóval szerepel. Egyes száma feltehetően reiškis lenne (a reištti szóból képzett származék). A szó valamiért nem szerepel címszóként az LKŽ-ben; talán bizonytalanok az értelmezésében, vagy egyszerűen megfeledkeztek róla. Mindenesetre látható, hogy az ismert új szavakat alkotó J. Pabrėža (számos új szava fennmaradt a biológiai nómenklatúrában11) a terminológia alapvető terminusának kifejezéséhez is megpróbált hozzájárulni.
Megemlítendő, hogy az LKŽ-ben a nomenklatūra szó is szerepel: „1. TrpŽ valamely tudomány- vagy tevékenységi terület terminusainak összessége”. Példaként a Geografijos nomenklatūra DŽ szerepel. A megadott értelmezésből nem látszik a nomenklatūros ir terminijos közötti különbség. Valójában a nomenklatūra szót rendszerint csak egy adott terület tárgyainak, valóságos jelenségeinek megnevezéseire használják (KTŽ 1990: 134; MTŽ 2005: 41), például a terminológusaink által leggyakrabban vizsgált biológiai nómenklatúrára (a növények és állatok neveire), az anatómiai nómenklatúrára (a szervek megnevezéseire) stb. A nómenklatúra és a terminológia kapcsolatáról, valamint a nómenklatúra eltérő értelmezéseiről lásd még: Шеллов 2006.
JELENTÉSMAGYARÁZATOK
Magától értetődik, hogy az LKŽ a szavak magyarázatakor logikailag összefüggő, azonos tövű szavakat használ, vagyis a terminija, terminininis, suterminti szavakat a terminas szóval magyarázza, a személyt megnevező terminologas magyarázata pedig a terminologija szóhoz kapcsolódik, és így tovább (lásd az előző alfejezetet). Az is természetes, hogy például az įvardas, įvardynas szavakat szinonimákkal magyarázzák, vagyis a terminas, terminologija szavakkal. Ugyanazon mikrorendszer szavai kölcsönösen megalapozzák egymást. Az LKŽ a mikrorendszeren kívüli szavak magyarázataiban nem említ a termin- tövű szavakat, a terminas terminus kivételével. Mindössze néhány más szó magyarázatában fordul elő a terminas terminus; ilyen például a transkripcija – „2. LTEXI379 lingv. más nyelvek tulajdonneveinek és tudományos t e r m i n u s a i n a k átírása a saját nyelv betűivel”. A szó terminológiai használata is magyarázatot kap: lie lis – „3. összetett t e r m i n u s o k b a n olyan növényről, amelynek nyelv alakú levelei vannak”: Vėdrynas lie lis (Ranunculus lingua) LBŽ. Švatykas lie lis P.; nykštukas – „|| összetett t e r m i n u s részeként használatos, valami nagyon kicsi megnevezésére”: Šikšnosparnis nykštukas –
10 Az LKŽe-ben az „illusztrációba illesztett magyarázó megjegyzés”-nek nevezett elem kurzívval, maga az illusztráció pedig álló betűkkel van szedve.
11 Kartais jo naujadarai atgaivinami dabar norminant biologijos vardyną (Auksoriūtė 2015: 64).
Terminologija | 2019 | 26
167
egyike a legkisebb denevéreinknek rš. Az erdőszélen fodrozódnak a törpe nyírfák J.Marc. A törpecsillagok spektrumai EncV1243. Néhány más szó magyarázatához zárójeles megjegyzés12 társul, amely megadja, melyik szakterület terminusáról van szó: įlaiškis „a levél kezdete, bevezetése (a kereskedelmi levelezés t e r m i n u s a 13)”; kargen(is) „olyan ember, aki a víz alatt előretolja a rudat (a halászok t e r m i n u s a)”; kulninė „bizonyos14 vas eszköz; forgatóvas (a klumpakészítők t e r m i n u s a)”; nugimdyti „a magzat eltávolítása (régi jogi t e r m i n u s)”. A grūdukas szó egyáltalán nincs megmagyarázva, csupán annyi szerepel róla, hogy „1. szövőipari t e r m i n u s”: Nyolc nyüsttel szőtték, páronként a grūdukasokat hajtották el KzR. Lényegében ez ugyanolyan metamegjegyzés, mint az előbb említettek (a zárójelben állók).
ILLUSZTRATÍV PÉLDÁK
Az illusztratív példák (általában kibővített mondatok, de előfordulnak mondat formájában megadott, nominativ jellegű szókapcsolatok is) mondhatni az LKŽ legérdekesebb részét alkotják. Nemcsak nyelvi, nyelvtani15 információt közölnek, hanem bizonyos tárgyi tartalmat is hordoznak. Az LKŽ összesen több mint 10016 olyan példát tartalmaz, amelyben a termin- tővel képzett szó szerepel. Ezekben sokféle terminológiai információ található.
A terminusok jellemzői és tipológiája
Ahogy már említettük, a terminus az LKŽ-ben úgy van meghatározva, mint „olyan szó vagy szókapcsolat, amely valamely tudomány, technika vagy művészet fogalmát pontosan jelöli”. A terminusokról további információk tudhatók meg a különböző szócikkekben található példákból (azoknak a szócikkeknek a címszavai, amelyek terminológiával kapcsolatos példákat tartalmaznak, egyáltalán nem feltétlenül kapcsolódnak a terminológiához). Néhány példa szemléletesen tárja fel a terminus lényegét – A terminusok a szaknyelv magját alkotják rš17 (mag18). A nem…
Az LKŽe szerint a zárójelekben „a jelentés meghatározásához fűzött magyarázó megjegyzés” szerepel. A nyomtatott szótárban ezt kisebb méretű álló betűtípussal szedik (a jelentés kurzív magyarázata mellett).12
Az LKŽe-ben a megjegyzés elmaradt, így ez áll: „üzleti levél kezdete, bevezetése”.13
Az LKŽ-ben erre változtatták: „olyan vas szerszám, ekevas (a klumpakészítők terminusa)”.14
15A. Mitkevičienė az LKŽe-ben és az LKŽPK-ben a terminust magyarázó illusztratív példák közül kiemelte a terminus szóval alkotott jelzős, tárgyi és alanyi szókapcsolatokat (Mitkevičienė 2016: 75–77).
16Azokat a szócikkeket, amelyekben ezek a példák szerepelnek, valamivel kevesebb mint 100 címszó képviseli, mivel néha egy szócikkben egynél több releváns példa is található.
17A trš (szovjet írások) és rš (írások) rövidítéseket a szótár elektronikus változatában (LKŽe) egységesítették: rš formában szerepelnek; ennek megfelelően ennél és még néhány példánál a szócikkben is módosították őket.
18Itt és a továbbiakban a forrás rövidítése után zárójelben annak a szónak a szócikke szerepel, amelyben az adott példa található.
168 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
A szakszókincs szavai jelentésükben és jelentésük meghatározottságában különböznek egymástól, ugyanakkor az ugyanazzal a terminussal megnevezett fogalmak terjedelme eltérhet: Terminológiai jelentés rš (termininis); A kicsinyítő képzők terminusa itt tágabb értelemben használatos KlK12,47 (értelem). A terminusok megjelenésének fontos színtere a tudomány; a terminusok iránti igény különösen új realitások megjelenésekor merül fel: Tudományos terminusok és új találmányok elnevezései rš (találmány). A tudományban gyakran alkotnak elvont terminusrendszereket, amelyek megértéséhez megfelelő szaktárgyi felkészültség szükséges:
A művészet elemei elvont terminusokkal nagyon nehezen foghatók fel rš (sąvokoti „megérteni, felfogni”);
Az elvont terminus olykor nehezen érthető FT (atsajus „elvonatkoztatott, elszakított, absztrakt”).
A litván terminológiában terminusnak általában a terminológiai szótárakban szereplő főneveket és főnévi szerkezeteket tekintik:
A megnevező funkciót legjobban a főnevek és szerkezeteik töltik be, és ezek vetik alá magukat legkönnyebben a szabványosításnak és a terminologizálásnak KlK25,9 (terminologizáció);
Nemcsak a tudományos stílus szavait, hanem a szókapcsolatokat is szakosítják, terminologizálják és absztrahálják KlK25,5 (terminologizálni).
A terminus ismérvei és a vele szemben támasztott követelmények a következő példákból láthatók:
A terminusok az egyszerű szavaktól vagy szókapcsolatoktól egyértelműségükben, rendszerszerűségükben és stiláris semlegességükben különböznek MLTEIII542 (rendszerszerűség);
Rendszerszerű, pontos, egységesített, szabályos terminológia rš (egységesíteni);
A terminusalkotás során nem lehet kizárólag a rövidség kritériumát követni KlK21,10 (rövidség).
Mind a nyelv, mind a logika szempontjából a pontosság a terminus minőségének egyik legfontosabb kritériuma:
A terminusok pontossága rš (pontosság);
Pontosnak azt a terminust nevezzük, amely a megnevezett fogalom lényeges ismérveit fejezi ki KlK42,37 (pontos);
A nomenklatúrai és terminológiai elnevezésekkel szemben a lehető legnagyobb pontosságot követelik meg19 K.Daukš (termininis).
A pontosságot általában az egyértelműséggel, a jelentés meghatározottságával és a motiváltsággal hozzák összefüggésbe, ám ahogyan K. Gaivenis helyesen megjegyzi, a gyakorlatban ezek nehezen érhetők el, és a terminológiai munkát végzők vagy kutatók nem feltétlenül
19 A szótárban sajtóhiba van, helyesen pontosságot.
Terminologija | 2019 | 26
169
azonos módon érthetők. Általában véve a terminusok általános, egységes értelmezése valószínűleg lehetetlen, és akadályozná a tudomány fejlődését. Ha az egyértelműség néha elérhető, az csak „a vélemények állandó küzdelme révén” (Gaivenis 2002: 38–39). Az LKŽ e példái lényegében csupán elméleti ideált mutatnak, amelyet nem követelményként, hanem óhajként kell értelmezni, egyetlen területre vagy terminológiai mikrorendszerre korlátozódva (Keinys 2013: 50):
Egyértelmű terminus rš (egyértelmű);
A terminustól megkövetelt egyik legfontosabb jellemző az egyértelműség rš (egyértelműség);
A több mint egy jelentés meglétét általában a terminus hibájának tekintik rš (meglét);
Tökéletesen rendezett terminológiában minden fogalomnak külön terminus tartozna rš (rendezni).
A terminusokat különböző szempontok szerint lehet osztályozni. A nyelvészeti terminológiában az osztályozás alapja gyakran a terminus szerkezete – megkülönböztethetünk egyszavas terminusokat és összetett terminusokat rš (egyszavas). Egyes vélemények szerint az összetett terminussal szembeállítva rendszerszerűbb az egyszerű terminus (MTŽ 2005: 74), de a litván terminológusok használatában hagyományosan az LKŽ-ben is említett egyszavas terminus az elterjedt. Az osztályozás alapja a szavak száma20. A szerkezetet az egyszavas terminusok szintjén is vizsgálják: összetett terminus rš (összetett), összevont terminusok rš (összevont). A szakterületi szempontból elsősorban a terminusokat szakterületek szerint kell felosztani (ez a szótárakban a terminusok kiválasztásának fő alapja). A terminológiai szakterületek sokfélesége az LKŽ példáiból is látható:
Műszaki terminus DŽ (terminus);
A belügyminiszternek joga volt megállapítani a vadászati idényeket rš (megállapítani);
A litvánok, lettek és poroszok hazáját a vadászati terminusok tanúsága szerint erdős vidéken kell keresni K.Būg (erdős);
A feleség családi ágához kapcsolódó rokonsági terminusok az indoeurópai nyelvekben változatosabbak, és későbbi eredetűek rš (terminus);
Etimologizált tematikus szócsoportok (halak, madarak, rokonsági terminusok megnevezései stb.) BIV 145 (tematikus);
20 A terminusokat nem a szavak, hanem a tövek száma szerint is lehet osztályozni. A litván szabványban (az ISO-szabvány fordításában), a Terminológiai munka című dokumentumban szerepelnek az egytövű terminus (angolul: simple term) és a többtövű terminus (angolul: complex term) terminusok (LST ISO 1087-1:2005). Mindazonáltal ez az osztályozás nem jellemző a litván terminológiára, amint azt a litván szabvány megjegyzése is kimondja.
170 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
Hogyan boldogulhatnak a gyógyszerészek botanika nélkül, ha sajátos terminológiát akarnak kialakítani? LTII432 (sutaisyti);
A gnózeológia terminusa leggyakrabban azt a tudományt jelöli, amely a megismerés lehetőségének szükséges feltételeit vizsgálja EncIX207 (žymėti);
Az emberek a nyelv szellemének örökségeként sok szép, szemléletes, teljesen megfelelő földrajzi terminust kaptak LTII160 (vaizdus).
A litván terminológusok gyakran figyelmet fordítanak a terminusok eredetére, és különbséget tesznek a litván és az idegen eredetű terminusok között:
Minden nyelvnek minden terminológiai ágazatban vannak saját és nemzetközi terminusai is K1K25,14 (terminija);
A más nyelvekből kölcsönzött terminusok többsége úgynevezett nemzetközi, vagyis internacionális terminus rš (terminas).
A kölcsönzés összefüggésében gyakran szó esik arról, hogy általában saját, egyedi terminológiával kell rendelkezni:
Minden nyelvnek megvan a maga terminológiája rš (nuosavus);
A nemzeti történetírás nem fejlődhetett volna sikeresen saját litván terminológia nélkül rš (terminija).
Az idegen szavak kerülésének elvét a litván terminológiában már első terminológiaelméleti gondolkodónk, Stasys Šalkauskis is meghonosította: „<...> idegen szavak terminológiai célú kölcsönzése mindenekelőtt akkor indokolt, ha a szükséges terminus sem a köznyelv alkalmazásával, sem új terminus alkotásával, összetétel vagy származtatás útján nem hozható létre” (Šalkauskis 1991: 39). A litván toldalék hozzáillesztése egy nem litván, akár nemzetközi terminushoz nem feltétlenül jelent megoldást – Némely nemzetközi terminushoz szükségtelenül odabiggyesztettnek tűnik majd a litván végződés K1K25,21 (prisegioti).
A jövevényszavak mellett gyakran szó esik a tükörfordításokról is. Ezek idegenszerű jegyeket hordoznak, ezért olykor rejtett kölcsönszavaknak nevezik őket (Gaivenis 2002: 58; Kaulakienė 2014 [1981]: 233). A litván terminológiában leggyakrabban a szó szerinti és a szemantikai tükörfordításokról esik szó; ezeket főként Angelė Kaulakienė kutatta (a fogalmakról lásd Kaulakienė 2014 [1979]: 194; 2014 [1981]: 234). Az LKŽ is rögzíti ezeket a jelenségeket:
A tükörfordítások leggyakrabban először fordításban megjelenő tudományos irodalomban és terminológiai szótárak fordításaiban bukkannak fel, és a fordító új alkotásai K1K27,32 (verstinis);
Minden terminológiai ágazatban sok szemantikai tükörfordítás található KlbXXV(1)41 (ver tinys).
Terminologija | 2019 | 26
171
Terminusképzés és -rendezés
A terminológia területén több tevékenység is aktuális – terminusok alkotása, rendezése, rendszerezése és használata rš (rendezés); terminológiai rendezés rš (rendezés). A tevékenység végzője – terminusrendező rš (rendező). Fontos a terminusok megfelelő használata – Nem elég, ha megfelelő terminusunk van, tudnunk is kell bánni vele KlbXVIII22 (bánik), de mindenesetre először terminusokra van szükségünk. Létrehozásuk és rendezésük nem könnyű munka; mindig is voltak és ma is vannak olyan területek, amelyek terminológiája rendezetlen, és érezhető a terminusok hiánya – Terminológiánk ezen a területen még nincs kidolgozva A,Janul (kidolgoz).
A litván köznyelv atyja, Jonas Jablonskis egyértelműen állást foglalt a köznyelv forrásairól, és az élő emberek nyelvét követte (Piročkinas 1986: 7). Ugyanezeket az elveket alkalmazta a terminológiára is; J. Jablonskis követői szintén ezeket követték:
A terminusokat is úgy kell megalkotni, ahogyan az emberek a köznyelv egyszerű szavait megalkotják J.Jabl (alkot);
Jaunius terminusai között jó néhány olyan van, amelyet nehéz – legalábbis számomra – az emberek nyelvének törvényeivel igazolni J.Jabl (igazol);
A terminusokat nem a sajátos litván nyelv szabályai szerint kovácsolják Mt (palug).
S. Šalkauskis szintén nagy figyelmet fordított „az emberek nyelvében élő szavak terminológiai célokra való alkalmazására” (Šalkauskis 1991: 24); egyik általa megfogalmazott régi szabály szerint „nem szükséges sem új terminust alkotni, sem idegent kölcsönözni, ha a tudomány adott igényére teljesen kielégítő módon alkalmazható az egyszerű emberek nyelvének egy szava” (Šalkauskis 1991: 55). Az egyszerű nyelv forrásai sokfélék lehetnek, még a népköltészet is – „Kész terminusokra is rálelhetsz a mesékben, ha lapozgatod őket LTII160 (lapozgat). Az egyszerű emberek nyelvét népi nyelvnek is nevezik; számos szó került át belőle a terminológiai szótárakba (lásd az 1. ábrát az LKŽPK-ból).
Bár a nyilvánosságban mostanában olykor azt halljuk, hogy az anyanyelvi beszélőket nem kell nyelvtanra tanítani, a köznyelv, különösen pedig annak terminológiája nem magától értetődő adottság; ismeretanyaga már kisgyermekkortól fokozatosan gyarapodik – Minden kamasz és fiatal megtanulta a terminusainkat rš (fiatal). J. Jablonskis magának a nyelvnek a tanítását még a nyelvről szóló terminusok tanításánál is fontosabbnak tartotta:
Nem annyira a nyelvtani terminusokat kell tanítanunk, mint inkább az élő nyelvi jelenségeket J.Jabl (élő);
Az iskolában nem annyira a nyelvtani terminusokat és a nyelv különféle bonyodalmait kell tanítanunk, mint inkább az élő nyelvi jelenségeket J.Jabl (bonyodalom).
172
Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
1. ábra. Példa az LKŽPK-ból a népnyelvi szavak terminusokkal való fordítására
A terminológusok nagyra értékelik J. Jablonskis hozzájárulását: „lerakta mai köznyelvünk terminológiája alapjait, egyrészt megteremtve azt a mindmáig változatlan felfogást, hogy milyen legyen a terminológia, hogyan kell kialakítani, honnan kell meríteni, miként kell megalkotni, másrészt különféle szakterületek terminusait fejlesztve, rendezve, szükség esetén maga is megalkotva, és másokat is segítve ebben” (Keinys 2010: 83). Az LKŽ különféle példáiból láthatók J. Jablonskis érdemei a terminológia terén, például:
J. Jablonskis... vállalta e nagy szükséglet kielégítését –... a rendezett, egységesített terminológia iránti szükségletét KlbV18 (egységesíteni);
[J. Jablonskis] több tudományterület terminusainak megállapításában segített KlbV62(J.Balč) (megállapítani);
J. Jablonskis a terminológia szabványosításának szükségességét is felvetette KlbXVIII24 (szabványosítás);
Jablonskis nem támogatta valamennyi terminus merev, megkülönböztetés nélküli litvánosítását Z.Žem (litvánosítás);
Itt ő (J. Jablonskis)... hozzájárult a matematika és más tudományágak terminusainak megalkotásához KlbV60(J.Balč) (ág);
Megállapodtunk, hogy mi, matematikusok és fizikusok, kidolgozzuk szakterületeink terminusait, Jablonskis pedig ezután átereszti őket a nyelv rostáján (nyelvileg csiszolja) Z.Žem (áterszűr);
Az ő (J. Jablonskis által) megalkotott... arányosságtani terminusok: háromtagú, többtagú szabály, arányos osztás KlK29,8 (háromtagú).
J. Jablonskis előtt terminológiánkat szinte egyáltalán nem rendezték; ezt tanúsítják Vincas Kudirka 19. században írt mondatai is (hasonló vagy rövidített, ugyanazon
Terminologija | 2019 | 26
173
A mondatok ismételt közlése az LKŽ-ben nyilvánvalóan azt mutatja, hogy fontosak, és fontos a bennük rejlő információ is:
A litván terminológia még szinte teljesen csiszolatlan V.Kudir (apsklambyti);
A litván terminológia alighogy kilép a mindennapi nyelv megszokott kereteiből, máris kiderül, hogy még szinte teljesen csiszolatlan V.Kudir (skridulys);
Még sok időre és munkára van szükség, míg [a litván terminológia] letisztul és kifinomul V.Kudir (apdailinti);
Még sok időre és munkára van szükség, míg [a terminológia] letisztul, kifinomul és egységes arculatot ölt V.Kudir (aptąstyti).
A terminológia rendezése lassú és nehéz munka, amely lényegében soha nem ér véget: A terminológia megvitatása, különösen a javítása és az új terminusok alkotása, igen időigényes ügy Vr (byla); A kialakult terminológiát továbbra is rendezik, pontosítják és fejlesztik rš (tvarkyti). A munkát következetesen és átgondoltan kell végezni – A terminológia rendezéséhez fogva először azt kell tisztázni, mit érdemes és szükséges terminussal megnevezni K1K37,45–46 (terminti). Jobb, ha megszokott terminusokat használunk J.Jabl (įprastinis). A tartósság21 elve fontos a terminológiában, bár a hagyományok követésére – akárcsak valamiféle makacsságra – különféleképpen tekinthetünk: Oly vakon ragaszkodnak a már kidolgozott terminusokhoz Mt (žabalas); Ez azonban szűk cél, és ha csak ezt követnénk, a [terminusokat] vég nélkül javítgatnánk K1K47,14 (taisalioti). A tartósság a terminológia érettségével függ össze, a terminusok fejlődése és előrehaladása azonban természetes jelenség, amelyet mind a fogalmak változásai, mind a versengő terminusformák számának csökkentésére irányuló törekvés alakít:
Idővel talán egy-két ilyen terminus is kiesik majd (kikerül a használatból) J.Jabl (atkristi);
A mai litván nyelvtudományi terminológia igen változatos és ingatag LTII302 (kalbomokslis);
A sportnyelv fejlődése... nem korlátozódhat csupán szép litván terminusok megtalálására GK1938,99 (pažangėjimas);
A Nagy Honvédő Háború éveiben a régi katonai terminológia számos elemének jelentése megváltozott rš (perprasminti).
A litván nyelvben a képzett szavak száma többszörösen meghaladja az egyszerű, képzetlen szavakét (Urbutis 1978: 62). Ez a terminológiára is jellemző, csak a képzett szó
21 „A régóta használt és jó nyelvi egységeket nem lehet még jobbakkal helyettesíteni” (Gaivenis 2002: 90); „a terminusoknak állandónak kell lenniük, nem szabad őket néhány vagy egy-két évtizedenként lecserélni. Néha a meghonosodott és széles körben használt, még ha nem is teljesen pontos terminusok jobbak a pontos új terminusoknál, mert a terminusok megváltoztatása a használók tudatában nem egyszerű” (TV 2006: 2).
174 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
nem feltétlenül készül kifejezetten a terminológia céljaira, készen átvehető a köznyelvből, majd terminologizálható. Szükség esetén a szóalkotási formánsok különleges jelentést kapnak – Az említett képzők terminologizált használata nem akadályozza, hanem megkönnyíti a tudományos kommunikációt KlK7,29 (terminologizuoti). Nem minden újonnan alkotott szó alkalmas terminusnak: meg kell felelnie a szóalkotás szabályainak, és illeszkednie kell a többi terminus rendszeréhez is: A terminusok alkotásának megvannak a maga törvényszerűségei FT (daryba); Az ilyen mesterséges szavak nem alkalmasak terminusnak J,Jabl (dirbtinis). A többszavas terminusokat kifejezésmódjuk szempontjából szintén összehangolják; egyik legjellemzőbb nyelvi sajátosságuk a határozott melléknévi forma: Ha nem egy tárgy minőségét, hanem annak megkülönböztető, azaz terminológiai jelentését akarjuk kifejezni, a szövegben is határozott melléknévi formákat kell használni KlK25,31 (terminologinis). A kényelem érdekében a terminusok rövid alakjai is használhatók – A tudományos és műszaki terminológiában a terminusok rövidítésének több módja is megengedett KlK26,32 (trumpinimas).
A terminográfia a terminusok rendezésének hagyományos módja. A 20. század eleje óta már jóval több mint 600 litván terminológiai szótár jelent meg. Igaz, a függetlenség visszaállítása után két évtizedig tartó terminológiai szótárkiadási fellendülés az utóbbi időben valamelyest alábbhagyott (Gaivenytė-Butler 2016: 251). Bár az LKŽ több mint 200 címszót illusztrál a žodynas „szótár” szóval alkotott mondatokkal (Gritenienė 2017: 3), terminológiai szótárat csak néhány alkalommal említ. A szótártípusokról és a terminusok szótárakban való megadásának sajátosságairól is értesülünk:
Terminų žodynas NdŽ (terminas);
Aiškinamasis specialių terminų žodynas SkŽ279 (žodynas);
A terminusok szótári megadásának rendje DŽ1¹ (žodyniškas);
A növénynevek jegyzéke mellett J. Pabrėža a botanika morfológiai terminusainak szótárát is megírta KlbXVIII11 (vardynas);
A tezaurusz a lehető legrészletesebben tükrözi valamely nyelv szókészletét vagy valamely tudomány- vagy műszaki terület terminusait LTEXI291 (tezauras).
A terminusok rendezéséhez és rendjéhez (vagy akár rendetlenségéhez) sokan hozzájárulnak – tankönyvek és monográfiák szerzői, szótárak, szabványok és jogszabályok készítői vagy fordítói, és mások. A terminológiai munkát nyelvészeti szempontból jelenleg a Litván Nyelvi Állami Bizottság koordinálja; a szovjet korszakban ezt a munkát a Litván Nyelvi Intézetben, valamint a Tudományos Akadémián végezték. A terminológiai munka intézményesülésére vonatkozó példák nem kerültek be az LKŽ-be, de rögzítették őket, amint az az LKŽPK-ból is látható (lásd a 2. ábrát).
Terminologija | 2019 | 26
175
2. ábra. Példa az LKŽPK-ból a terminológiai instanciákról
Terminológiai sajátosságok
Az LKŽ szemléltető példái nemcsak általános tájékoztatást nyújtanak a terminológia elméletéről és gyakorlatáról, hanem konkrét terminusokról, azok történetéről és a megoldott terminológiai problémákról is ismereteket adnak. Bár a köznyelvi terminus mintha már megszilárdult volna, napjainkban ismét kérdéseket vet fel; fogalmát – különösen a nyelvpolitika összefüggésében – vizsgálják (Vaišnienė 2017), más kapcsolódó terminusokhoz való viszonyát kutatják, és felmerült a standard nyelv terminus használatára vonatkozó javaslat (Smetonienė, Smetona, Valotka 2016), amelyet mások megalapozott érvekkel elleneznek (Pupkis 2017). Az LKŽ rögzíti e, a nyelvtudomány szempontjából különösen fontos terminus fejlődésének néhány tényét22:
Az írott nyelv terminusa a század elején jelent meg, J. Jablonskis hivatalossá tette, K. Būga megvédte, és a húszas évek végéig általánosan használták KIK49,33 (visuotinas);
A köznyelv terminusának más módosulatai is előfordultak – írott nyelv és írásnyelv, K. Būga és az őt követő R. Bytautas használta KIK19,26 (írásnyelv);
Az irodalmi nyelv hívei kevésbé voltak aktívak, egy ideig nem bocsátkoztak vitákba, és álláspontjukat azzal fejezték ki, hogy továbbra is a megszokott terminust használták KIK49,35 (velti).
Az LKŽ a nyelvtani terminológiáról, annak megalkotásáról és megalkotóiról szóló mondatokat is közöl:
A görögök nyelvtudományát annak valamennyi szemléletével és terminusával együtt a rómaiak vették át EncIX514 (kölcsönöz);
22 Bővebben lásd azokat a cikkeket, amelyekből az LKŽ példáit vettük, azaz Kniūkšta 1985; Piročkinas 1970.
176 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
Az általa (J. Jablonskis) alkotott nyelvtudományi szakkifejezések közül sok ma is használatos K.Kors (terminas);
Többek között az egész grammatika terminológiáját tőle kaptuk KlbV62(J.Balč) (turėti; mondat a J. Jablonskiról szóló cikkből);
Jauniusnak kellett... megalkotnia a grammatika szakkifejezéseit LTII321 (J.Jabl) (nukalti);
Jaunius kentėtinis (passivum) szakkifejezése nem egészen megfelelő a grammatika terminológiájában J.Jabl (kentėtinis);
Jaunius ezt szükségtelenül vette át az elemi tankönyvek terminológiájába LTII320 (J.Jabl) (įleisti; mondat Kazimieras Jaunius Lietuvių kalbos gramatikos (1911) című művének recenziójából);
Az ilyen szavaknak nem kellene helyet kapniuk (nem kellene használni őket) még a grammatika szakkifejezéseinek alkotásában sem J.Jabl (gauti).
Különféle szakterületekről származó szövegekben találhatók állítások egyes szakkifejezések szerzőségéről, értelmezéséről vagy elterjedtségéről:
Arisztotelész használta először az etika terminust, és az erkölcsről szóló tudomány jelentésével ruházta fel iš (terminas);
A balti terminust ma már a különböző országok tudósai általánosan használják iš (visuotinas);
A néphagyomány kutatói vezették be a dvasiagerys terminust EncVII292 (dvasiagerys);
A „jauja” vagy „reja” terminussal a žemaitiai néprajzi tájegység lakói egy fedél alatt álló épületeket értenek: csűrt, szalmás pajtát, szárítófürdőt, pelyvatárolót és egyebeket iš (reja).
Néhány mondat bizonyos szakterületek terminológiájának változásait, valamint a terminusok megkülönböztetésére és cseréjére tett, nem feltétlenül sikeres kísérleteket rögzíti:
Az egység fogalmának kifejezésére az adott időszakban a vienata szó honosodott meg, amely a korábban használt vienatis terminust váltotta fel KlbXXXI(1)72 (vienatis);
Ha majd meg kell különböztetnünk az ének és a dal fogalmát, a jövőben mindkét terminust párhuzamosan fogjuk használni B.Sruog (pagrečiu);
Jablonskis sokáig vitatkozott P. Vileišisszel erről a terminusról, de nem tudta meggyőzni a kiadót arról, hogy a „kaina” szó jobb, mint a „prekė” J.Balč (leidėjas).
Az „Aritmetikos teorijoje” a fogalom megnevezésének első előfordulásakor az új („voronežiški”) terminus mellett zárójelben a fogalom jelölésére korábban használt terminust is feltüntették: osztás (osztásba hozás), osztó (osztó személy), hányados (osztandó), többszörös (mértékegység) KlK29,11 (saikojas);
Ám miután Palangában azt hallottam, hogy a tenger hullámait rulინგiais-nak nevezik, azután a jelentést hordozó (terminus) vilnėtas, vilnelėtas, kissé a gyapjúhoz, gyapjúcskához kapcsolódó alakokat a jelentést hordozó rulინგiuotas, rულინგeliuotas alakokra módosítottam P (rულინგiuotas).
Terminologija | 2019 | 26
177
Láthatók olyan normatív kontextusú mondatok, amelyekben a szerzők megadják a javítandó terminusokat, és saját javaslataikat kínálják:
Úgy véljük, hogy a mindennapi használatra kényelmesebb volna az egyszavas terminus šratinukas, ha pedig pontosabban szeretnénk megnevezni ezt az íróeszközt, nevezhetnénk šratinis pieštukasnak KIK15,66 (šratinis);
Mivel két terminus van – inertinės dujos és neveikliosios dujos, a kilniųjų és tauriųjų dujų alakokról le kellene mondani KIK23,57 (taurus);
Az ilyen lábbelit rövid szárú csizmának javasoljuk nevezni, bár erre a alacsony szárú csizma terminust is alkalmazzák KIK35,34 (rövid szárú csizma);
A nyersspiritus megfelelőbb terminusa a žalias spiritas KIK34,38 (žalias).
Vannak egyszerűen képszerű mondatok is – a metaforák segítségével mutatják be a terminusok sokaságát, bonyolultságát és körülményességét:
Az agy kiszáradt a terminusok különféle, kiúttalan labirintusában rš (išeiti);
Nem egy irodalomtanárt riasztanak el a kritikai írások hideg akademizmussal és különleges terminusok halmozásával sp (sangrūda);
A költészet felkapja a (technika) terminológiájának csillogó díszeit, megpróbálva lépést tartani a korral és a divattal J.Marcin (terminologija).
Hozzátehetjük, hogy az LKŽ példái azt mutatják: a terminus olykor közbeékelt metanyelvi megjegyzésekben szerepel, amikor szükség van a forrás vagy a terminus szerzőjének megjelölésére:
Minden vidék litvánja másképp „nusūokia” (Daukantas terminusa) a szót, másképp ejti ki K.Būg (nusūokti);
Az ő terminusával szólva: a žodžūgis az, amelyből az egyes nyelvjárások alakjai kiindultak LKXIX76 (žodžūgis).
Példaforrások
Az összes tárgyalt, a terminus-t, annak szinonimáit vagy származékait említő LKŽ-illusztratív példát áttekintve látható, hogy a szótár összeállításához különféle forrásokat használtak fel. Leggyakrabban – 28 példában – nem nevezik meg a konkrét forrást vagy szerzőt, csupán azt jelzik, hogy ezek az írott nyelvből származó adatok (rš). A legtöbb terminológiai jellegű mondatot tartalmazó kiadvány a Kalbos kultūra (K1K) – ezt a forrást 22 mondat mellett tüntetik fel. A Kalbotyra című műre is számos alkalommal támaszkodtak – 9 mondatot vettek át belőle. Nem meglepő, hogy sokat merítettek J. Jablonskis írásaiból, hiszen tőle tanultak – 11 példát vettek át. Kétségtelen, hogy e szerző írásait az LKŽ legfontosabb forrásai közé sorolták.
178
Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
Néhány szerző munkáiból, akik a terminust vagy annak származékait említették (pl. J. Balčikonis, V. Kudirka, Kazimieras Būga), több mondatot is átvettek, míg gyakrabban csak egy-egy mondatot (pl. Augustinas Janulaitis, Balys Sruoga, Justinas Marcinkevičius műveiből). E szerzők és más szerzők, illetve kiadványok illusztratív példáinak statisztikáját lásd az 1. táblázatban.
1. táblázat. A vizsgált LKŽ-illusztratív példák forrásai23
rš
28
B.Sruog
1
KlK
22
B
1
J.Jabl
11
DŽ
1
Klb
6(9)
DŽ1
1
LT
4(6)
GK
1
J.Balč
4
J.Marcin
1
V.Kudir
4
K.Daukš
1
Encl
3
K.Kors
1
K.Būg
3
LK
1
P
3
LTE
1
Vr
3
MLTE
1
FT
2
NdŽ
1
Mt
2
SkŽ
1
Z.Žem
2
sp
1
A.Janul
1
Összesen
112
KÖVETKEZTETÉSEK
A Lietuvių kalbos žodyne nemcsak rengeteg szó és azok magyarázata található. Sokszínű szöveg is rólunk. Nemcsak a nemzet mindennapjainak sokéves tapasztalatát és valóságát rögzíti, hanem a különféle tudományok ismereteit is. A kutatás azt mutatja, hogy az LKŽ-ből viszonylag sokat megtudhatunk a terminológia tudományáról. Az LKŽ nem tartalmazza a mai terminológiában ismert, termin- tövű valamennyi terminust (érthető, hiszen nem terminológiai szótárról van szó), de rögzíti-
23 Az LKŽ rövidítése mellett feltüntettük a példák számát. Ha a kiadvány és a szerző is meg volt adva, a példákat a szerzőhöz soroltuk, a kiadványoknál pedig zárójelben tüntettük fel a példák számát, valamint a szerzővel együtt szereplő számot. Itt J. Jablonskis két, a Lietuvių Tautos című műből származó mondatára és J. Balčikonis három, a Kalbotyra című műből származó mondatára gondolunk.
Terminologija | 2019 | 26
179
Ezek a terminusok és származékaik elegendők ahhoz, hogy lefedjék az említett tőhöz kapcsolódó szavak magját. Egyúttal látható, hogy a terminus helyettesítésére története során szinonimákat kerestek. Nemcsak a már elfeledett, de még ismert įvardas, hanem jóval régebbi, már ismeretlen sakmenys, reiškiai, ženklinsena. szavakat is.
Az LKŽ jelentésmagyarázataiban a terminus ritkán szerepel; a termin- tövet leggyakrabban az ugyanezt a tövet tartalmazó szavak magyarázatára használják. Csak egy-két szónál találhatók olyan megjegyzések, amelyek közlik, hogy az adott szó valamely szakterület terminusa.
A legnagyobb kincsesbánya az illusztratív példák gyűjteménye. Az LKŽ-ben több mint 100 olyan példát találtak, amelyben a terminus, annak származékai vagy szinonimái szerepelnek. Sok példát meg nem nevezett írott nyelvi forrásokból vettek át (feltehetően nyelvészeti kontextusból); gyakran támaszkodtak a Kalbos kultūros folyóiratra, valamint J. Jablonskis írásaira és más forrásokra. Ezek a mondatok meglehetősen átfogó képet adnak a terminológia elméletéről és gyakorlatáról. Az LKŽ-ben a terminusok a szaknyelv szíveként tárulnak fel. Megtudhatjuk, mit tekintenek terminusnak, milyen követelményeknek kell megfelelniük a terminusoknak, és hogyan osztályozzák őket (eredetük, felépítésük és tartalmuk szerint). Nagy figyelmet fordítanak a terminusalkotásra és a terminusok rendezésére. J. Jablonskistől (számos mondat tanúsítja a terminológiához való hozzájárulását) származik az emberek nyelvének törvényszerűségeire irányuló figyelem – a terminusalkotás elveinek sem szabad ezekkel ellentmondaniuk. Sajnálatos megállapításokkal is találkozunk arról, hogy egyes szakterületek terminológiája még nincs rendezve, még nem állapodott meg. Felismerik, hogy a terminusrendezés nehéz és időigényes munka, amelyet fontos következetesen végezni, fölösleges netaisaliojant nélkül. A terminológiát terminológiai szótárakban gyűjtik. Egyes mondatok bizonyos terminusok történetét és fejlődését is rögzítik. Megtudhatjuk a terminusok szerzőjét és elterjedését; nem feltétlenül sikeres javaslatok is vannak arra, hogyan kellene egy-egy terminust megváltoztatni. Az LKŽ példáiban pezseg a terminológiai élet. Ez azt mutatja, hogy az LKŽ több mint szótár: mélyebb olvasása a jövőben még számos kutatás számára kínál lehetőséget. A szótár alkotói rengeteg információt gyűjtöttek össze benne, amely rendszerezve még maguknak a szótár alkotóinak is meglepetést okozhat.
PAGRINDINIS ŠALTINIS
LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas I–XX. Felelős szerk. / főszerk. J. Balčikonis, J. Kruopas, K. Ulvydas, V. Vitkauskas, Vilnius, 1941–2002.
LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002), e. variantas. Redaktorių kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė. Programuotojai: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga per internetą: http://www.lkz.lt.
180
Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
PAPILDOMI ŠALTINIAI
DLKŽ₇ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Főszerk. St. Keinys. 7., javított és bővített kiadás, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektronikus változat, 2015 (frissített verzió, 2017). Elérhető az interneten: http://lkiis.lki.lt.
KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys St. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa.
LKŽPK – Skaitmeninė Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartoteka, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Elérhető az interneten: http://lkiis.lki.lt.
LST ISO 1087-1:2005 Terminologijos darbas. Aiškinamasis žodynas. 1 dalis. Teorija ir taikymas (megegyezik az ISO 1087-1:2000 szabvánnyal).
MTŽ 2005: Kvašytė R. Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla.
LITERATŪRA
Auksoriūtė A. 2015: Naujieji dekoratyvinių augalų genčių vardai. – Terminologija 22, 61–77.
Daujotytė V. 2002: Pamatinis kultūros tekstas. – Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų. Sudarė J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 34–38.
Didjurgenienė A., Grigonienė G. 2010: Inovatyvus požiūris į specialybės kalbos dėstymą aukštojoje mokykloje. – Mokslo taikomieji tyrimai Lietuvos kolegijose 7, 27–33.
Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: LKI leidykla.
Gaivenytė-Butler J. 2016: Ilona Mickienė, Birutė Briaukienė. Lietuvių terminologijos aspektai. Metodinė mokomoji knyga [e. išteklius], Vilnius: Vilniaus universitetas, 2016, 67 p. [recenzija] – Terminologija 23, 240–255.
Gritėnienė A. 2016: Šermukšnio vaizdinys „Lietuvių kalbos žodyne“. – Tautosakos darbai 52, 85–104.
Gritėnienė A. 2017: Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 90, 1–19. Prieiga per internetą: http://www.bendrinekalba.lt/?90.
Kaulakienė A. 2014 [1979]: Priešdėliniai ir priesaginiai darybiniai vertiniai lietuviškoje politechnikos terminijoje. – Kaulakienė A. Terminologija. Terminografija. Terminija. Straipsnių rinkinys, Vilnius: Technika, 192–204.
Kaulakienė A. 2014 [1981]: Semantiniai vertiniai lietuvių politechnikos terminijoje. – Kaulakienė A. Terminologija. Terminografija. Terminija. Straipsnių rinkinys, Vilnius: Technika, 233–243.
Keinys St. 2010: Mintys apie didelį kalbininką ir terminologą Joną Jablonskį 150-tų gimimo metinių proga. – Terminologija 17, 80–92.
Keinys St. 2013: Dėl mokslo terminų vienareikšmiškumo supratimo. – Terminologija 20, 47–55.
Klimavičius J. 2002: Kazimieras Gaivenis. Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: LKI leidykla, 2002, 148 p. [recenzija] – Terminologija 9, 129–147.
Klimavičius J. 2003: Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. – Terminologija 10, 9–32.
Kniūkšta P. 1985: Pirmiausia literatūrinė kalba, po to bendrinė. – Kalbos kultūra 49, 33–62.
Kvašytė R. 2013: Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema. – Terminologija 20, 123–139.
Mitkevičienė A. 2016: Terminas kontekste (žodžių junginio lygmuo). – Terminologija 23, 73–104.
Naktinienė G. 2012: Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės. – Kalbos kultūra 85, 92–102. Prieiga per internetą: http://www.bendrinekalba.lt/?85.
Piročkinas A. 1970: Literatūrinės kalbos terminas ir jo analogai. – Kalbos kultūra 19, 25–32.
Piročkinas A. 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas: Šviesa.
Pupkis A. 2017: Standartinė kalba? – Bendrinė kalba 90, 1–16. Prieiga per internetą: http://www.bendrinekalba.lt/?90.
Smetonienė I., Smetona A., Valotka A. 2016: Dėl standartinės kalbos termino. – Lietuvių kalba 10, 1–14. Prieiga per internetą: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/217.
Šalkauskis S. 1991: Raštai II: Filosofijos ir pedagogikos terminija, Vilnius: Mintis.
TV 2006: Terminologijos vadovėlis: Europos Komisijos Vertimo raštu generalinio direktorato Lietuvių kalbos departamento vertėjams, Liuksemburgas. Prieiga per internetą: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/terminology_guidelines_lt.pdf.
Umbrasas A. 2018: Asmenų pavadinimai kompiuterijos žodynuose. – Terminologija 25, 107–127.
Terminologija | 2019 | 26
181
Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas.
Vaišnienė D. 2017: Bendrinės kalbos samprata Lietuvos Respublikos teisės aktuose ir kalbos politikos kontekste. – Bendrinė kalba 90, 1–19. Prieiga per internetą: http://www.bendrinekalba.lt/?90.
Vitkauskas V. 2002: Didysis akademinis mūsų Žodynas. – Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų. Sudarė J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 8–14.
Zabarskaitė J. 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžiajame Lietuvių kalbos žodyne (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka, 125–143. Prieiga per internetą: http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm.
Zabarskaitė J. 2012: Kitoks didžiojo „Lietuvių kalbos žodyno“ skaitymas: Adalbertas Bezzenbergeris, marios, pamarys, pamariškis. – Mažoji Lietuva: paribio kultūros tyrimai. Sudarė G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 239–271.
Шелов С. 2006: Номенклатура versus терминология (три подхода к выделению номенклатурных наименований). – Terminologija 13, 33–47.
TERMINOLOGY IN THE DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE (LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS)
S u m m a r y
The Dictionary of the Lithuanian Language (Lietuvių kalbos žodynas – LKŽ) is an exclusive work of the Lithuanian lexicography. It is significant for its broad scope, long preparation time and the abundance of authors. This dictionary not only contains many words and their interpretations, but also it is a multifaceted text that can be analysed as a corpus. It includes a variety of scientific knowledge. The article investigates terminological data collected from the LKŽ. The data unfolds through the words with the root termin- that were used in different parts of the dictionary.
The study shows that the LKŽ is an extensive source of terminological knowledge. Though the LKŽ does not contain all the terms with the root termin- that are known today in the field of terminology, the terms and their derivatives found in the dictionary are sufficient to cover the kernel of words related to the before mentioned root. The core term is terminas “term”, what is more, it was observed that Lithuanian synonyms for this word were searched for in the Lithuanian language. In the LKŽ, meaning interpretations include the word terminas very rarely. Usually, the root termin- is used to interpret words with the same root. The greatest treasure of the dictionary is illustrative examples. Over 100 examples were found in the LKŽ, including the term terminas, its derivatives or synonyms. Many of them were taken from unnamed written language sources (probably, linguistic contexts), as well as, from the linguistic journal Kalbos kultūra (“Language Culture”) and the texts of famous linguist Jonas Jablonskis and others. These sentences given as examples allow for a rather broad picture of the theory and practice of terminology. The terms in the sentences presented in the LKŽ unfold as the core of the expertise language. Here, the information on what a term is considered, what the requirements for the terms are, how they are classified (on the aspects of origin, structure and content) is found. A lot of focus is dedicated to the creation process and management of terms. Numerous sentences show Jonas Jablonskis’ merits to terminology, his attention to usual language laws – the principles of term-creation cannot contradict them. Regrettably, the terminology in some fields has not yet been settled. Naturally, the management of terms is a difficult, time-consuming work requiring a systematic approach. It is mentioned that the
1 8 2 Alvydas Umbrasas | Terminologija Lietuvių kalbos žodyne
terminology is stored in the dictionaries of terms. Some sentences reflect the history and development of certain terms. The authorship and prevalence of the terms are presented. There are some proposals that should be changed. In the illustrative examples of the LKŽ, terminological life is boiling. This shows that the LKŽ is more than a dictionary, and its comprehensive analysis is going to result in more research in the future. If more systemized, the information put in the dictionary by the authors might make the latter unexpectedly surprised.
Gauta 2019-08-26
Alvydas Umbrasas
Lietuvių kalbos institutas
P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius
E. paštas alvydas.umbr
[email protected]
Terminologija | 2019 | 26
183