A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary

doi.org/10.35321/term30-9 Három az egyben terminológiai kézikönyv: a terminológiai politika céljainak oktatása, összehangolása és támogatása a magyarországi jogi területen Három az egyben terminológiai kézikönyv: a terminológiapolitikai célok oktatása, összehangolása és támogatása a magyarországi jog területén DÓRA MÁRIA TAMÁS Országos Fordító és Hitelesítő Iroda Zrt., a TERMIK kutatócsoport, a Magyar Tudományos Akadémia Szókincsmunkacsoportjának titkára ORCID-azonosító: 0000-0002-1790-4925 SZILVIA SZOTÁK Országos Fordító és Hitelesítő Iroda Zrt., Budapesti Metropolitan Egyetem. ORCID-azonosító: 0000-0003-3218-9525 1. BEVEZETÉS Az elmélet és a gyakorlat közötti hídépítés kulcsfontosságú a jogi terminológia oktatása és terjesztése terén. Az e tanulmányban bemutatott könyvsorozat, amely az OFFI vállalati stratégiájának részét képező IUSTerm Plus 2 projekt alprojektjévé fejlődött, nagy jelentőségű témákkal foglalkozik: a kiválasztott 193 magyar jogi terminus és megfelelőik elősegíthetik a didaktikai célok megvalósítását, a terminusok harmonizálását, és nem utolsósorban a terminológiai szakpolitikai célok elérését. A cikk bemutatja e fejlesztési folyamat hátterét és az annak során alkalmazott módszereket, valamint kiemeli e kísérleti jogi terminológiai kézikönyvsorozat jellemzőit. 196 Dóra Mária Tamás | Szilvia Szoták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary 2. A MAGYAR FORDÍTÁSI ÉS HITelesítési IRODA ZRT. ALAPTEVÉKENYSÉGEIRŐL A hiteles fordításnak hosszú története van Magyarországon: az állami szolgáltatások gyökerei 1869-ig nyúlnak vissza. Napjainkban a hiteles fordítások készítéséért felelős Magyar Fordítási és Hitelesítési Iroda Zrt. (OFFI Zrt.) teljes egészében állami tulajdonú társaság, amely felett a tulajdonosi jogokat az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja. Székhelye Budapesten található, országszerte 27 vidéki irodával. A társaság ISO-tanúsítvány szerint működik, és Magyarország teljes területére kiterjedő törvényi közszolgáltatási kötelezettsége van. A hiteles fordításokat, a fordítások hitelesítését és a hiteles másolatokat idegen nyelven kizárólag a Magyar Fordítási és Hitelesítési Iroda Zrt. készítheti, hacsak törvény másként nem rendelkezik. A társaság összesen 67 nyelven dolgozik, naponta több mint 300 megrendelést kezel, 140 munkavállalót foglalkoztat, és közel 600 szabadúszó fordítóval működik együtt. A társaság szakmai egysége a Fordítási és Lektorálási Főosztály, amely kiváló lektorokat, fordítókat, terminológusokat és nyelvtechnológusokat foglalkoztat. Az OFFI Zrt. fő tevékenységei a következők: hiteles fordítások készítése, szakfordítás és bírósági tolmácsolás. Különleges projektjei közé tartozik a jogszabályok fordítása, valamint a jogi és közigazgatási szakterületek terminusait tartalmazó IUSTerm terminológiai adatbázis bővítését célzó terminológiai munka; emellett a társaság a NATO akkreditált partnere is. A társaság emellett nagy hangsúlyt fektet az ismeretek átadására és a fordítók, lektorok, valamint más munkatársak folyamatos képzésére. Ez az OFFI Akadémia keretében valósult meg: workshopok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezésével, egyetemekkel, kutatóintézetekkel és külföldi partnerekkel együttműködésben, továbbá 2019 óta különböző lektorált kötetekben való közreműködéssel. A Fordítási és Lektorálási Főosztály fordítói, lektorai és terminológusai rendszeresen oktatnak, és előadások megtartására is felkérik őket a magyar egyetemeken. Ezen a ponton röviden meg kell határoznunk, pontosan mit értünk hiteles fordításon. Mivel a hiteles fordításoknak közigazgatási és bírósági eljárásokban kell betölteniük a szükséges funkciót, sajátos Terminologija | 2023 | 30 197 műfajt képviselnek a szakfordításokon belül, és meghatározott célra készülnek. Az OFFI álláspontja szerint a hiteles fordításokat ellenőrzött terminológia és módszertan alapján, arra felhatalmazott jogi vagy természetes személy készíti; ezek jellemzően, de nem kizárólagosan, hivatalos dokumentumok pontos fordításai, amelyeket hitelesítési eljárás tanúsít (Németh 2020: 68). Következésképpen a hiteles fordítások hivatalos dokumentumok lektorált és korrektúrázott fordításai, amelyeknek szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük. Hiteles fordítás esetén többek között anyakönyvi kivonatokat, bizonyítványokat, okleveleket, vállalati dokumentumokat és bírósági határozatokat fordítanak. A hiteles fordítás területe nem foglalja magában a teljes jogszabályszövegek fordítását, bár a bírósági szövegek gyakran idéznek jogszabályokat. Az OFFI Zrt. azonban 2017 óta részt vesz egy jogszabályfordítási programban a magyar Igazságügyi Minisztériummal együttműködésben, és ezáltal további tapasztalatot szerzett ezen a sajátos területen. Mint látható, a fent említett szövegtípusok mindegyike főként a jog és a közigazgatás szakterületének terminológiáját tartalmazza. A jogi fordítás tekintetében összhangban vagyunk az ISO 20771: 2020 szabványban foglalt leírással, Jogi fordítás – Követelmények, amelyet az ISO TC/37 bizottság dolgozott ki. A dokumentum a jogi fordítás két alapvető formáját különbözteti meg: – általános értelemben vett jogi fordítás, ideértve a „megállapodásokat, szerződéseket, jogszabályokat, meghatalmazásokat, közjegyzői okiratokat, bírósági határozatokat, pénzügyi kimutatásokat, nyilvántartási dokumentumokat vagy bármely más jogi dokumentumot” (ISO 20771: 2020: 8), valamint – felhatalmazott jogi fordítás: „személyes okmányok, igazolások, bírósági és közigazgatási eljárásokban felhasznált dokumentumok, valamint minden olyan magán- vagy vállalati dokumentum, amely hitelesítést igényel” (uo.). A szabvány a jogi fordítók szükséges speciális kompetenciáit is meghatározza, nevezetesen a fordítási kompetenciát, a nyelvi és szövegalkotási kompetenciát, a jogi szakterületi kompetenciát, a kutatási, információszerzési és -feldolgozási kompetenciát, a jogi kultúrával kapcsolatos kompetenciát, valamint a technikai kompetenciát (ISO 20771: 2020: 8–9). A fenti leírásban említett kulcsfontosságú nyelvi elemek a műfaj, a kollokációk és a terminológia, elismerve e tényezők jelentőségét a jogi fordításban. 198 Dóra Mária Tamás | Szilvia Szoták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary 3. A TERMINOLÓGIAI KÉZIKÖNYVEK FŐ JELLEMZŐI Mielőtt egyenként bemutatnánk a jogi terminológiai kézikönyveket, érdemes megemlíteni legfontosabb közös jellemzőiket, majd rámutatni a könyvsorozat, vagy az úgynevezett „három az egyben kézikönyv” eltérő sajátosságaira. Közös jellemzőik alapját ugyanaz a kiválasztott 193 kulcsfontosságú jogi terminus és fogalom képezi, amelyek köré a könyvek épülnek, és amelyek kihívást jelentenek a fordítók számára a hiteles fordításokban és a jogszabályokban, különösen a hallgatók és a pályájuk elején állók számára. A jogi fogalmakat definícióikkal, forrásaikkal és megfelelőikkel együtt mutatják be; ezek lehetnek terminusok, funkcionális megfelelőik, terminusjelöltek vagy körülírások. A kiválasztást a könyv ötletgazdája végezte, az adatok pedig nyelvészeti és jogi szakértők – például fordítók, tolmácsok, lektorok és felsőoktatásban oktatók – együttműködésének eredményei. Az eltérő jellemzőket illetően a kézikönyvek céljukban, tartalmukban és szerkezetükben különböznek. Egyéb szöveges eltérések közé tartozik például az eredeti és anonim szövegminták, a kiegészítő cikkek, valamint a kiválasztott nyelvek hiánya. Amint arra a cikk címe is utal, a három kötet három különböző célra összpontosít, nevezetesen: – didaktikai célok (az első kötet), – a jogi terminusok harmonizálása (a második kötet), és nem utolsósorban – a terminológiapolitika céljai (a harmadik kötet). Érdemes megemlíteni, hogy a terminológiapolitikával foglalkozó negyedik kötet előkészítése már folyamatban van. 3.1. Az első kézikönyv Az első kötet, Bevezetés a jogi terminológiába egy terminológus szemszögéből, amely elsősorban a felsőoktatási fordítóképzésben, valamint az OFFI gyakornoki és mentorprogramjaiban való oktatást szolgáló tankönyv, 2017-ben jelent meg (Tamás 2017). A sorozat első kézikönyvét az oktatás szempontja hívta életre, és fő célja az volt, hogy tankönyv formájában támogassa a fordításorientált terminológia oktatását a felsőoktatásban, valamint az OFFI Ltd. gyakornoki és mentorprogramjaiban. Az ötletet a nagy tapasztalattal rendelkező lektor, Tamás Vida inspirálta, aki rendszerint felhívta mentoráltjai figyelmét a következőkre: Terminologija | 2023 | 30 199 egyes magyar jogi fogalmak által okozott visszatérő nehézségek természetére, valamint az alkalmazható hasznos módszerekre és megoldásokra. Ennek megfelelően a jogi terminusokat az OFFI Ltd. fordítási szolgáltatásai és terminológiai munkája során szerzett tapasztalatok alapján választották ki; többségük szerepel az OFFI közfeladatként végzett hiteles fordításaiban, valamint a magyar jogszabályok vezető terminológus által készített fordításaiban (Tamás 2017). Szerkezetét tekintve az első kötet három fő részből áll: – bevezető tanulmány a jogi terminológia fő jellemzőiről, amely a kézikönyv elméleti alapját képezi; – 193 magyar jogi terminust tartalmazó szójegyzék, táblázatok formájában, a terminológiai adatbázisokban használtakhoz hasonló, de nem azonos adatmezőkkel, továbbá idegen nyelvi megfelelőkkel, országkódokkal és magyarázó táblázatokkal; – anonimizált, tipikus szövegminták az OFFI Ltd. hiteles fordításaihoz. A könyv nyomtatott formában jelent meg, és online, e-könyvként is elérhető volt. Érdemes megemlíteni az e-könyvben szereplő szócikkek sajátos felépítését. A szócikkek fő adatmezői hasonlóak a terminológiai adatbázisok bejegyzéseinek adatmezőihez, ám didaktikai okokból nem azonosak azokkal, nevezetesen: terminus, definíció, szakterület, nemzetközi áttekintés különböző idegen nyelvű megfelelőkkel, lásd még, kontextus, dokumentumtípus, források és fordítói megjegyzések (figyelem!). A központi adatmezők a következők: – a definíció; – a fordítói megjegyzéseknek nevezett adatmező; – a nemzetközi áttekintés. A definíció a kiválasztott magyar jogi terminusok fogalmának leírása, jogszabályokra, jogi tankönyvekre és jogi szakértők megjegyzéseire való hivatkozásokkal. A nemzetközi áttekintés négy idegen nyelvű megfelelőket tartalmaz (az első kézikönyvben angol, német, francia és olasz nyelven), és többnyire funkcionális ekvivalenseket, terminusjelölteket, valamint országkódokat sorol fel. A fordítói megjegyzések a jogi terminusok közötti fogalmi különbségekre összpontosítanak, és ismertetik a fogalmakhoz kapcsolódó konkrét problémákat és stratégiákat, főként az ekvivalencia kérdéseit, valamint a szócikkekben tárgyalt jogi fogalmak esetében általánosan alkalmazott módszereket. A visszajelzések alapján a definíció, a nemzetközi áttekintés és a fordítói megjegyzések különösen érdekesek voltak a kézikönyv olvasói és használói számára. 200 Dóra Mária Tamás | Szilvia Szoták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary Egyes rekordok további információkat is tartalmaznak, amelyeket a fogalmak azonosításának megkönnyítése érdekében vettek fel a glosszáriumba. Ezek rendszerint magyarázó táblázatok formájában jelennek meg, a közigazgatási szakkifejezés esetében pedig faábra formájában (fő ágaiként az állami intézményekkel és a helyi önkormányzatokkal). A terminusok ábrázolására szolgáló két eszköztípus használatát Wüster (1985: 137–201) már korábban is ajánlotta. A magyarázó táblázatok például tartalmazhatnak fogalommegkülönböztető jegyeket (például a lopás és a rablás között), a bíróságok különböző szintjeinek leírását, szerződési terminusokra és a jogügyletben részt vevő felekre vonatkozó példákat, valamint a panasz bírósági vizsgálatának folyamatát. A függelék különböző országokban kiállított, eredeti, anonimizált dokumentumok különféle típusait mutatja be a rekordokban szereplő ekvivalensek négy nyelvén (például németül Németországból, Ausztriából és Svájcból származó eredeti dokumentumokat). A függelékben szereplő dokumentumminták négy dokumentumtípusba tartoznak: vállalati dokumentumok (főként cégbejegyzési okiratok), bírósági határozatok (a házasság felbontásáról szóló ítéletek), egy magyar ingatlan-adásvételi szerződés, valamint egy magyar tulajdonilap-másolat. A dokumentumminták és az alapvető dokumentumtípusok bemutatásának célja az volt, hogy az új fordítók megismerkedjenek ezekkel a szövegtípusokkal. 3.2. A második kézikönyv A második kézikönyvben a hangsúly az angol terminusok szabványosításának és harmonizálásának kérdéseire helyeződött át, összhangban az OFFI Kft. felügyeleti szerve, a Magyar Igazságügyi Minisztérium partnerségével megvalósított jogi fordítási programmal, amely 2017-ben indult, és amelynek eredményeit beépítették a fordítók eszköztárába. Bár a második kötet címe megegyezik az elsőével, Introduction to the Terminology of Law through the Lens of a Terminologist, a céljai eltértek: nevezetesen a terminusok – különösen az angol ekvivalensek – harmonizálása az OFFI Kft. jogi fordítási programban való részvételének köszönhetően, aminek eredményeképpen a fő terminusokat legalább angolul megjelölték. A szerkezet változatlan maradt; módosításokra ott került sor, ahol az aktualizálás ezt szükségessé tette. A két kötetben tárgyalt nyelvek mindegyike sajátos és érdekes jellemzőket mutatott. Az angol esetében a common law és a pluricentricitás miatt különleges megoldásokra volt szükség; a francia esetében Terminologija | 2023 | 30 201 és az olasz esetében a római/kontinentális jog miatt nyilvánvalóvá válnak a közös gyökerek, a német és a magyar esetében pedig felismerhető volt a német jog hagyományos hatása a magyar jogra (szó szerinti fordítás alkalmazásakor is). 3.3. A harmadik kézikönyv A terminológiapolitikai kérdésekre összpontosító harmadik kézikönyv, Terminology Strategy and Basic Legal Terms in the Languages of the Neighbouring Countries, a hét szomszédos ország nyelvéből hatot (szlovák, ukrán, román, szerb, horvát és szlovén) felölelve jelent meg, a jogi terminológia területén a magyar kisebbségek nyelvhasználatának támogatására összpontosítva. A kötet az OFFI Akadémia által kiadott könyvsorozat része, és az OFFI Kft. IUSTerm Plus 2 terminológiai projektjének keretében készült. A második és a harmadik kézikönyv nyomtatott formában, valamint elektronikus változatban is elérhető a vállalat honlapján (https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyaink). A kötet két fő részből áll. Az első, elméleti rész elsősorban nyelvtervezési tanulmányokat tartalmaz, ideértve a terminológiapolitikát és az idegennyelv-stratégiát is. Magyarországnak sajnálatos módon nincs kifejezett nyelvstratégiája, amely a magyar nyelv terminológiai stratégiáját és jövőbeli cselekvési tervét hivatott kidolgozni, ám fontosnak tartottuk, hogy a kötet összeállításakor foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel (Szóták 2011, 2017). A kézikönyv tartalmazza a Legal Terminology Observed Through the Lens of a Terminologist, or Objectives Worth to Be Pursued in the Field of Education, Standardisation and Terminology Policy című tanulmányt is, amely bemutatja a jogi terminológiáról szóló kézikönyv különböző céljait, valamint a jogi terminológia jellemzőinek leírását és elemzését konkrét példákon keresztül. A tanulmány az LSP (Language for Specific Purposes) szakirodalmának vizsgálatából, kutatásokból, valamint a fordítás és a terminológiai munka többéves gyakorlatából összegyűjtött tapasztalatokból merít. A kézikönyv második része 193 magyar jogi terminust tartalmaz, hat idegen nyelvű ekvivalenseikkel együtt. A jogi szakterületen az ekvivalencia a jogi terminológia sajátosságai miatt nagyon gyakran csak részleges ekvivalencia; a jogi terminológiát a következő jellemzők írják le (Tamás 2021: 61–73): 202 Dóra Mária Tamás Szilvia Szóták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary – a jog és a közigazgatás nyelvének a társadalmi-kulturális változásoknak való folyamatos kitettsége miatt nagy az igény a naprakészségre; ennek eredményeként új fogalmak és terminusok születnek, módosulnak, a korábbi terminusok pedig a nyelvhasználat szintjén újra bekerülnek a jogi nyelvbe (Heylen, Steurs 2014; Steurs, Tryczyńska 2021); – erőteljes verbális jellege (vagyis az absztrakt fogalmak nagy száma és a jogterület, valamint a nyelv közötti igen szoros kapcsolat) áll szemben például a műszaki nyelv anyagi valóságával (Mellinkoff 1963; Cao 2007); – a világosság és az alkalmazkodóképesség kettőssége, különösen a jogi szövegekben, ahol a jogintézmények értelmezésének rugalmassága lehetővé teszi, hogy azok előre nem látható élethelyzetekhez igazodjanak, mivel a már meglévő jogi szövegeknek az új társadalmi jelenségeket is szabályozniuk kell; – az osztályozási módszerek különbözősége a rendszerspecifikusság miatt (De Groot 1999; De Groot, Van Laer 2006; Šarčević 2014; Somssich 2018), amely a jogcsaládok, az igazságszolgáltatási rendszerek, a jogágak, illetve a jogszabályok tekintetében érvényesül, és a jogi fogalmak osztályozásának eltéréseiben mutatkozik meg; – a nemzeti terminusok országspecifikus használata még ugyanazon a nyelven belül is (Šarčević 1997; Cao 2007; Chromá 2016; Chiocchetti 2019; Gáspár, Somssich 2019; Prieto Ramos, Cerutti 2021), valamint – az Európai Unió jogi és közigazgatási nyelvének (Fischer 2018; Somssich 2011, 2018), valamint a nemzetközi intézmények nyelvének semlegessége. Emellett a jogi terminológia területén dolgozó nyelvi közvetítőknek figyelembe kell venniük a kontextusfüggőséget, különösen az angol esetében, gazdaságos lexikai használata és természetesen a zavartalan szakmai kommunikáció biztosítását célzó, világos nyelvezettel kapcsolatos elvárások miatt (lásd a közérthető nyelvhasználatért indított mozgalmakat). Arról nem is beszélve, hogy a fordítónak és a terminológusnak egyaránt tisztában kell lennie a terminológiai, fogalmi és jogi összehasonlító módszerekkel, hogy megfelelően tudja kezelni a jogi terminusokat (Szoták, Tamás 2020; Tamás 2021). A nyelvi háttérrel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a magyar pluricentrikus nyelv, amely a Kárpát-medence nyolc országában van jelen. A nyelvi széttagolódás 1920 óta tart, és a szomszédos országokban élő magyarok ezt azzal ellensúlyozzák, hogy Terminologija | 2023 | 30 203 a szaknyelvi regiszterek hiánya miatt az államnyelvről történő fordítás révén. Az országspecifikus fogalmak eltérései miatt ez azt is jelenti, hogy a magyar nyelv a nyolc országban – Magyarországon belül és kívül egyaránt – eltérően fejlődött, ennek következtében pedig a szomszédos országokban kisebbségi státuszú. A fentieknek megfelelően arra kértük szerzőinket, vizsgálják meg, létezik-e kifejezett terminológiapolitika a szomszédos országokban, és milyen szerepet kap benne a magyar nyelv. Mindegyik kötet esetében kulcsfontosságú volt számunkra a szakterületi szakértők részvétele. A harmadik könyv készítésekor mintegy húsz szakértővel működtünk együtt, akik a kötetben szereplő cikkek és szócikkek szerzői voltak. Az együttműködés során az alábbi alapelvek közül néhányat vettünk figyelembe: – a nyelvészek és jogászok együttműködését minden nyelv esetében meg kell valósítani; – a nyelvészek csapatában legyen egy, az OFFI-nál dolgozó kolléga, aki széles körű tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a hiteles fordítás és a jogi fordítás területén, valamint egy, a szomszédos országok valamelyikében élő és dolgozó kolléga; – cikkeink szerzői a jog és a jogi fordítás elismert szakértői, akik tanítási és publikálási tapasztalattal is rendelkeznek. Erőfeszítéseink eredményeként a harmadik kötetben 1351 magyar és hat idegen nyelvű jogi terminust dolgoztunk ki (Magyarország környező országainak hivatalos nyelvein), a jogi szakterület terminológiájának harmonizálása céljából. A különböző országok társadalmi és jogrendszereinek eltérései miatt gyakran érdemes volt a jogi terminusok fordításakor kiemelni a fogalmi különbségeket, például a cégbíróság és a cégjegyzék terminusok esetében (lásd az 1. és 2. táblázatot). Magyarországon a cégjegyzéket a bíróságok vezetik, nem csupán felügyelik (ellentétben az Egyesült Királyság Companies House intézményével); ez országonként változhat, vagyis az állam hogyan ellenőrzi vagy felügyeli az e feladattal megbízott hivatalos szervet (amely lehet bíróság vagy állami hivatal). A magyar terminusok megfelelőit a fogalmi háttér figyelembevételével dolgoztuk ki mind a tíz nyelven, terminusok, terminusjelöltek vagy funkcionális ekvivalensek formájában: 204 Dóra Mária Tamás | Szilvia Szoták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary 1. táblázat. A magyar cégbíróság és cégjegyzék terminus angol, német, francia és olasz megfelelői (Tamás 2019: 118–119) MAGYAR TERMINUS EN DE FR IT cégbíróság cégbejegyzési bíróság Handelsgericht kereskedelmi bíróság tribunal de commerce kereskedelmi bíróság tribunale del registro delle imprese cégjegyzéki bíróság cégjegyzék cégnyilvántartás Handelregister (D)/ Firmenbuch (A) kereskedelmi nyilvántartás (Németország)/cégjegyzék (Ausztria) registre du commerce et des sociétés kereskedelmi és társasági nyilvántartás registro delle imprese (I) cégnyilvántartás 2. táblázat. A magyar cégbíróság és cégjegyzék terminusok külföldi megfelelői (Tamás, Szoták 2021: 348–349) MAGYAR TERMINUS SK UK RO SR HR SL cégbíróság registrový súd bejegyzési bíróság реєстрацій-ний суд bejegyzési bíróság Oficiul Registrului Comerțului (RO) Cégnyilvántartási Hivatal (RO) registarski sud bejegyzési bíróság trgovački sud (HR) kereskedelmi bíróság (HR) registrsko sodišče cégjegyzéki bíróság cégjegyzék obchodný register kereskedelmi nyilvántartás реєстр юридичних осіб jogi személyek nyilvántartása Registrul Comerțului (RO) Cégnyilvántartás (RO) sudski registar bírósági nyilvántartás privrednih subjekata gazdasági alanyok nyilvántartása registar trgovačkih društava kereskedelmi társaságok nyilvántartása sodni register bírósági nyilvántartás 4. TERMINOLÓGIAPOLITIKA A RÉGIÓBAN A nyelvtervezés összetett tevékenység, különösen az olyan pluricentrikus nyelvek esetében, mint a magyar. A feladat összetettségét jól mutatja, hogy a Kárpát-medence nyolc országában élő magyar etnikai csoportok mérete, státusza, gazdasági ereje, intézményi támogatottsága és etnolingvisztikai vitalitása eltérő. Jelentős különbségek mutatkoznak a szaknyelvek tekintetében is, amelyek fontos szerepet játszanak a nyelv szókincsében. A szaknyelvek állapota és fejlődése kulcsfontosságú a nyelv versenyképessége és társadalmi hasznossága szempontjából (Szoták et al 2023). A szaknyelvek fenntartása és a terminológia kidolgozása a korpusztervezés területéhez tartozik (Haugen 1972), és amint már említettük, a szaknyelvek fejlesztésével kapcsolatos valamennyi tevékenység a nyelvstratégia részét képezheti. Mivel a magyar nyelvet nemcsak Magyarországon, hanem hét szomszédos országban (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia), valamint a világ számos országában élő magyar diaszpóraközösségekben is beszélik, a nyelvtervezési folyamat összetett, és az egész magyar nyelvi közösséget érinti Terminologija | 2023 | 30 205 (lásd például az Alkotmány D. cikkét; Szoták 2017; Tolcsvai Nagy 2017). Piaci szereplőként az OFFI-t stratégiai gondolkodás jellemzi, ezért 2015-ben vállalati stratégiájában meghatározott feladatként megkezdte az IUSTermTM jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis létrehozását. Az OFFI piaci szereplőként elsődleges céljának tekinti, hogy korszerű eszközökkel magas színvonalú fordítási szolgáltatásokat nyújtson (Németh, Szoták 2021). A vállalat emellett kapcsolatokat kíván kialakítani valamennyi olyan szakpolitikai döntéshozóval, akit érdekelhet a jogi és közigazgatási szakkifejezéseket tartalmazó magyar terminológiai adatbázis létrehozása (Szoták et al 2023). Magyarországon egyelőre nincs kifejezetten terminológiai nyelvstratégia. Az OFFI azonban aktívan részt vesz a megfelelő stratégia kidolgozását célzó folyamatban. Az OFFI rendszeresen részt vesz a magyarországi stratégiai terminológiai diskurzusban. Ebben aktívan közreműködik a Magyar Alkalmazott Terminológiai Tanács (MATT), a Fóris Ágota professzor által vezetett Károli Gáspár Református Egyetem Termik Kutatócsoportja, a Prószéky Gábor professzor irányítása alatt működő HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, valamint a Péntek János professzor és Szilvia Szoták vezette Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Ez utóbbi a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata, amelyet Magyarország határain kívül, a szomszédos országokban működő nyelvészeti kutatóintézetek alkotnak (Szoták 2018: 26). Kifejezett nyelvstratégia hiányában az 1990-es években a kutatóhálózathoz tartozó nyelvészek nyelvtervezési tevékenységeket kezdeményeztek; ezek megvalósítása intenzíven zajlott a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat határon túli kutatóállomásokat létrehozó, 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia által elindított határdemarkációs projektjében. A Termini nyelvészei a határdemarkációt tudatos korpusznyelvészeti munkaként értelmezik, amelynek célja, hogy a magyar nyelv határon túli változatai jelentőségükkel arányos mértékben jelenjenek meg az újonnan készülő vagy átdolgozott magyar nyelvészeti kiadványokban, újabban pedig adatbázisokban is. 5. A JÖVŐ: FOLYAMATBAN LÉVŐ PROJEKTEK Mivel az OFFI-t felkérték, hogy a piaci és oktatási igényeket egyaránt kiszolgálja, úgy döntöttek, 2023 őszén újabb kötetet adnak ki, amely a holland, orosz, spanyol és portugál nyelv megfelelőit is tartalmazza. A készülő kézikönyv két részből áll majd: egy, az érintett országok terminológiapolitikájáról szóló tanulmányból 206 Dóra Mária Tamás Szilvia Szoták A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary és a 193 jogi szakkifejezést tartalmazó szójegyzékből. Amint azt az alábbi táblázat szemlélteti, a Kúria (Magyarország legfelsőbb bírósága) kifejezés funkcionális megfelelővel is visszaadható (lásd a spanyol Tribunal Supremo vagy a portugál Supremo Tribunal de Justiça alakot), de terminusjelölttel is (lásd a spanyol Curia és a portugál Cúria alakot): 3. táblázat. A magyar Kúria terminus holland, orosz, spanyol és portugál megfelelői (Tamás 2023) MAGYAR TERMINUS | NL | RU | ES | PT | Kúria | de Hoge Raad | Верховный Суд | Tribunal Supremo/ Curia | Supremo Tribunal de Justiça/ Cúria 6. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Cikkünk fő célja a Magyar Fordító- és Hitelesítő Iroda Zrt. három az egyben terminológiai kézikönyvének bemutatása volt, amelyben 193 kulcsfontosságú magyar jogi terminust dolgoztak ki magyarul és további tíz nyelven, hamarosan pedig még néggyel bővül a kézikönyv. A kézikönyvsorozat három különböző, de egymással összefüggő célkitűzésre összpontosít: a didaktikai, a harmonizációs és a terminológiai szakpolitikai célokra. A kötetek alapvetően leíró megközelítést képviselnek: a jogi terminusok különböző megfelelőit dolgozzák ki, és a legtöbb esetben jelzik, hogy a fogalmi összevetés eredménye egyenértékű terminus, funkcionális megfelelő vagy esetleg újonnan kidolgozott megoldás-e (lásd: terminusjelölt/ideiglenes, illetve tesztelt és bevett fordítási megoldás), mivel – amint fentebb említettük – a jogi terminológiában gyakori a részleges egyenértékűség. Ezek a kulcsfontosságú jogi terminusok ma már az IUSTerm, az OFFI Zrt. belső terminológiai adatbázisának részét képezik, támogatják a jogi terminusok használatát, és terjesztik a terminológiai ismereteket a vállalat nyelvi szolgáltatói körében. A kötet emellett oktatási segédanyagként is használható a terminológiai szemlélet elsajátításához a jogi fordítás és terminológia területén. REFERENCES Cao Deborah 2007: Translating Law, Bristol: Multilingual Matters. Chiocchetti Elena 2019: Legal Comparison in Terminology Work: Developing the South Tyrolian German Legal Language. – Diszciplinák találkozása –nyelvi közvetítés a XXI. Században, szerk. S. Szoták, Budapest: OFFI Zrt, 175–185. Available at: https://150.offi.hu/kiadvanyok/diszciplinak-talalkozasa-nyelvi-kozvetites-21-szazadban. Terminologija | 2023 | 30 207 Chromá Marta 2016: Translation and the Law Dictionary. – Legal Lexicography. A comparative perspective, Hrsg. M. A. Màr­tín, London: Routledge, 115–140. De Groot Gerard-René 1999: Das Übersetzen juristischer Terminologie. – Recht und Übersetzen, eds. G.-R. de Groot, R. Schulze, Baden-Baden: Nomos, 11–46. De Groot Gerard-René, Van Laer Conrad J. P. 2006: The Dubious Quality of Legal Dictionaries. – International Journal of Legal Information 34(1), 65–86. Available at: http://scholarship.law.edu/ijli/vol34/iss1/6. Fischer Márta 2018: Terminológia és fordítás. Válogatott terminológiaelméleti és fordítástudományi tanulmányok, Pécs: Institutio Könyvkiadó. Gáspár Endre, Somssich Réka 2019: Nemzeti jog nemzetközi térben, avagy terminológiai és stilisztikai dilemmák a magyar joganyag angol nyelvre fordítása során. – Diszciplínák találkozása – nyelvi közvetítés a XXI. Században, ed. S. Szoták, Budapest: OFFI Zrt, 28–41. Available at: https://150.offi.hu/kiadvanyok/diszciplina-talalkozasa-nyelvi-kozvetites-21-szazadban. Haugen Einar 1972: The ecology of language, Stanford: Stanford University Press. Heylen Kris, Steurs Frieda 2014: Translating legal and administrative language: How to deal with legal terms and their flexible meaning potential. – Turjuman 23(2), 96–146. Available at: https://www.academia.edu/11582363/Translating_legal_and_administrative_language_How_to_deal_with_legal_terms_and_their_flexible_meaning_potential. Mellinkoff David 1963: The language of the Law, Eugene, Oregon: Resource Publications. Németh Gabriella 2020: A hiteles fordítási szolgáltatás és a rendelkezésre állás kötelezettsége. – A hiteles fordítás mint közfeladat, ed. S. Szoták, Budapest: OFFI, 67–86. Available at: https://www.offi.hu/sites/default/files/media/files/hitkoz-67.pdf. Németh Gabriella, Szoták Szilvia 2021: Az igazságügyi közfeladat-ellátás nyelvstratégiai kérdései a jog és a nyelv vonatkozásában. – Szilvia Szoták, Dóra M. Szerk Tamás. Terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén, Budapest: OFFI Zrt, 23–47. Available at: https://www.offi.hu/sites/default/files/media/files/terminologiastrategia-7-13.pdf. Prieto Ramos Fernando, Cerutti Giorgina 2021: Terminology as a source of difficulty in translating international legal discourses: an empirical cross-genre study. – Legal Discourse 6(2), 155–179. Doi: http://doi.org/10.1515/ijld-2021-2052. Somssich Réka 2011: Az európai jog fogalmai, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék, Jean Monnet Centre of Excellence. Somssich Réka 2018: A magyar jogszabályok angol nyelvre fordításának árnyoldalai és szépségei. – Magyar Jogi Nyelv 2(2), 26–27. Steurs Frieda, Tryczyńska Katarzyna 2021: European Labour Law and its Challenges in Multilingual Terminology and Translation: A Case Study. – Sendebar 32, 1–19. Doi: https://doi.org/10.30827/sendebar.v32i0.16953. Szoták Szilvia 2011: Gondolatok egy magyar nyelvstratégia szempontrendszerének kidolgozásához. [Reflections for the development of a Hungarian language strategy.]. – Hungarológiai Évkönyv 12(1), 251–259. Szoták Szilvia 2017: A nyelvpolitikai stratégia külhoni vonatkozásai [Aspects of the language policy strategy in Carpathian Basin]. – Tanulmányok a bölcsészettudományok köréből, ed. Á. Zimányi, Eger: Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, 69–79. Available at: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/5779/1/69_79_Szot%C3%A1k.pdf. Szoták Szilvia 2018: A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat terminológiai tevékenysége – A Termini magyar-magyar szótár jogi vonatkozásai [Terminology activities of the Termini Hungarian Language Research Network – Legal aspects of the Termini Hungarian-Hungarian dictionary]. – Magyar Jogi Nyelv 2(1), 25–29. Available at: https://joginyelv.hu/2018_1/. Szoták Szilvia, Benő Attila, Tamás Dóra M. 2023: Jogi terminológiai kihívások a szomszédos országok nyelvén. – A szakszótáraktól a terminológiai adatbázisokig (under publication). Szoták Szilvia, Tamás Dóra Mária 2020: A hiteles fordítás közérthetősége. – A hiteles fordítás mint közfeladat, ed. S. Szoták, Budapest: OFFI, 46–66. Available at: https://www.offi.hu/sites/default/files/media/files/hitkoz-46.pdf. Šarčević Susan 1997: New approach to legal translation, Hague, London, Boston: Kluwer Law. Šarčević Susan 2014: Legal Translation and Legal Certainty/Uncertainty: From the DCFR to the CESL Proposal. – Translating the DCFR and Drafting the CESL: A Pragmatic Perspective, eds. B. Pasa, L. Morra, Boston, Berlin: Otto Schmidt/De Gruyter, 47–69. Doi: https://doi.org/10.1515/9783866536067.47. 208 Dóra Mária Tamás | A Three-in-One Terminology Handbook: To Teach, Harmonise, and Support Terminology Policy Aims in the Legal Domain in Hungary | Szilvia Szoták Tamás Dóra Mária 2017: Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Available at: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/tamas-dora-maria-bevezetes-a-jogi-terminologiaba-a-terminologus-szemuvegen-at/. Tamás Dóra Mária 2018: Challenges in teaching legal terminology in translation training courses – The background of editing a textbook. – Latest trends in Hungarian Translation Studies. Court Interpreting, conference interpreting, terminology, audiovisual translation and revision, ed. I. Horváth, Budapest: Eötvös University Press. Available at: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/ildiko-horvath-ed-latest-trends-in-hungarian-translation-studies-2/. Tamás Dóra Mária 2019: Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Második, átdolgozott kiadás. Available at: http://www.eltereader.hu/media/2019/05/JogiTerminologia_2kiadas_READER.pdf. Tamás Dóra Mária 2021: Hungarian legal terminology in education and practice. – Making, Managing, Measuring Terminology. In the pursuit of Quality. EAFT Terminology Summit 2018, San Sebastian: EAFT-UZEI, 78–86. Available at: https://files.eaft-aet.net/textos/EAFT%20SUMMIT%202018_Proceedings.pdf. Tamás Dóra Mária 2021: Jogi terminológia a terminológus szemével, avagy milyen célokat érdemes megvalósítani az oktatás, az egységesítés és a terminológia terén? – Terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén, eds. D. M. Tamás, S. Szoták, Budapest: OFFI. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyaink. Tamás Dóra Mária 2023: Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol és portugál nyelven, Budapest: OFFI. Tamás Dóra Mária, Sermann Eszter 2019: Evaluation System for Online Terminological Databases. – Terminologija 26, 24–46. Available at: http://lki.lt/wp-content/uploads/2020/03/Terminologija_26_maketas.pdf. DOI: doi.org/10.35321/term26-02. Tamás Dóra Mária, Szoták Szilvia (eds.) 2021: Terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén, Budapest: OFFI. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyaink. Tolcsvai Nagy Gábor Szerk 2017: A magyar nyelv jelene és jövője, Budapest: Gondolat Kiadó. Wüster Eugen, Bauer L. (eds.) 1985: Einführung in die Allgemeine Terminologielehre und terminologische Lexikographie (2. Aufl.), Copenhagen: HEPU-tryk. SOURCES ISO 20771: 2020 Legal translation – Requirements. https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyaink Gauta 2023-08-30 Dóra Mária Tamás OFFI Ltd. Hungary, 1062 Budapest, Bajza u. 52 Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, Terminology and Communication Research Group, Reviczky u. 4, Budapest, Hungary Hungarian Academy of Sciences, Hungarian Research Centre For Linguistics: 1068 Budapest, Benczúr u. 33 E-mail [email protected] Szilvia Szoták OFFI Ltd. Hungary, 1062 Budapest, Bajza u. 52 Budapest Metropolitan University, 1148 Budapest Nagy Lajos király útja 1-9 E-mail [email protected] Terminologija | 2023 | 30 209