Eponiminiai aprangos terminai „Aiškinamajame aprangos terminų žodyne“

doi.org/10.35321/term30-6 Eponim ruházati terminusok A ruházati terminusok magyarázó szótárában Eponim ruházati terminusok a A ruházati terminusok magyarázó szótára (A ruházati terminusok magyarázó szótára) AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-8655-7333 ABSZTRAKT A cikk a Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė és Ada Gulbinienė által készített Aiškinamasis aprangos terminų žodynas (2014) című szótárban található eponim ruházati terminusokat vizsgálja. Litván és külföldi nyelvészek munkáira támaszkodva tárgyalja az eponima és az eponim terminus fogalmát, valamint ismerteti az eponim terminusok leggyakoribb hátrányait és előnyeit. Arra a következtetésre jut, hogy bár az eponim ruházati terminusok viszonylag ritkák, kiegészítik a ruházati terminológiát, és igen fontosak, egyes esetekben pedig a ruházati fogalmak egyetlen megnevezései. Legnagyobb számban antroponim és toponim eredetű ruházati terminusokat találtak. A férfi vezetéknevekből származó terminusok vannak túlsúlyban. Az eponim ruházati terminusok a nem eponim terminusok mellett teljes jogú terminusok. KULCSSZAVAK: eponim terminus, eponima, ruházati terminus, metonimizáció, onima. ABSZTRAKT A cikk a Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė és Ada Gulbinienė által készített Aiškinamasis aprangos terminų žodynas (2014; A ruházati terminusok magyarázó szótára) című műben található eponim ruházati terminusokat vizsgálja. Litván és külföldi nyelvészek munkáira támaszkodva tárgyalja az eponima és az eponim terminus fogalmát, valamint ismerteti az eponim terminusok leggyakoribb hátrányait és előnyeit. A következtetés szerint bár az eponim ruházati terminusok viszonylag ritkák, kiegészítik a ruházati terminológiát, és igen fontosak: egyes esetekben ezek a ruházati fogalmak egyetlen megnevezései. A talált eponim ruházati terminusok legnagyobb része antroponimákon 122 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne és toponimákon alapul. A férfi vezetéknevekből származó terminusok vannak túlsúlyban. Az eponim ruházati terminusok a nem eponim terminusok mellett teljes jogú terminusok. KULCSSZAVAK: eponim terminus, eponima, ruházati terminus, metonimizáció, onima. BEVEZETÉS Az utóbbi években a különféle szakterületek eponim terminusai felkeltették a litván nyelvészek érdeklődését. Kazimieras Gaivenis a kémiai (Gaivenis 2014 [1993]: 383; [1996]: 227) és műszaki (Gaivenis 2014 [1994]: 392) eponim terminusokat említi, Angelė Kaulakienė a fizika eponim terminusait (Kaulakienė 2009: 69), Nijolė Litevkienė az anatómia eponim terminusait vizsgálja (Litevkienė 2006; 2010), Laimutė Kitkauskienė pedig az építészet, a művészet és az építőipar eponim terminusait (Kitkauskienė 2011); az onimák (tulajdonnevek) eponim terminusokká alakulását Jurgita Mikelionienė tárgyalja (2017). Az eponímia terminológiában megfigyelhető jelenségéről azonban litván nyelven még hiányoznak az átfogó tudományos kutatások. A tulajdonnevek eponim terminussá válását mint valamely szakterület terminológiájának forrását jóval gyakrabban tárgyalják külföldi kutatók munkái. Eponimákról és eponim terminusokról Baiba Bankava (2011b; 2013) és Ojārs Bušas (2013) lett nyelvészek publikáltak tanulmányokat. 2011-ben B. Bankava megvédte Eponīmi latviešu valodā: lingvistiskais aspekts (Eponimák a lett nyelvben: nyelvészeti aspektus) című disszertációját, amelyben a különböző szakterületeken használt eponim terminusokat is megemlíti. Linda Pietė (2007) és Linda Kurmiņa (2010) a litván és lett nyelv eponim növényneveit kutatják; Pavel Nečas és Petr Hejna az igazságügyi orvostan eponim terminusait vizsgálják (Nečas, Hejna 2012), Eva Schwarzová a fizika, a kémia és az orvostudomány eponim terminusait (Schwarzová 2013), Judyta Męžyk pedig a tánc eponim terminusait (Męžyk 2020) és így tovább. A tanulmányok mellett a lexikográfiai források is jelentősek. 2015-ben jelent meg Mindia és David Kasradze litván nyelvű szótára: Traumatologijos ir ortopedijos eponimai: simptomai ir sindromai. A már említett B. Bankava lett eponimaszótárak szerkesztője: Eponīmu vārdnīca (Rīga, 2007) és Jaunā eponīmu vārdnīca (Rīga, 2012). Más nyelveken is léteznek eponimaszótárak, például Cyril Leslie Beeching A Dictionary of Eponyms (1988), Morton S. Freeman A New Dictionary of Eponyms (2002), Władysław Kopaliński Słownik eponimów czyli wyrazów odimiennych (2008) című művei stb. A cikk tárgya a Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė és Ada Gulbinienė Aiškinamajame aprangos terminų žodyne (2014) rögzített eponim ruházati terminusok. Ezeket a cikk Terminologija | 2023 | 30 123 a ruházati területen az eponim terminusok megjelenését meghatározó fő tényezők feltárása érdekében. E célból a következő feladatokat tűzzük ki: 1) az eponim terminus fogalmának elméleti tisztázása; 2) a forrásban talált, a litván terminológusok által eddig nem vizsgált eponim ruházati terminusok elemzése az onimák és a megnevezett objektumok viszonya alapján; 3) az eponim ruházati terminusok helyének meghatározása a ruházati terminusok rendszerében. A kitűzött feladatok tehát lehetővé teszik, hogy a kutatás tárgyát két szinten – elméleti és gyakorlati szinten – vizsgáljuk, kiemelve az eponim ruházati terminusok kialakulásának leggyakoribb okait, valamint a ruházati terminusok rendszerében betöltött szerepüket és jelentőségüket. Az eponim ruházati terminusok vizsgálatakor analitikus leíró és összehasonlító módszereket alkalmazunk. Várhatóan újdonsága miatt ez a kutatás nemcsak a ruházattudomány szakemberei, hanem a fordítók, szerkesztők és mások számára is releváns lesz, akik a ruházati terminusok megválasztásának vagy általában a használatának kérdésével foglalkoznak. AZ EPONIM TERMINUS FOGALMA A litván nyelvtudományban az eponima (gör. eponymos – aki valakinek a saját nevét adja) terminust ritkán használják. A nemzetközi szavak szótárai szerint ez „olyan személy vagy dolog neve, amelyről valamit elneveznek” (TŽŽ 2001: 213; 2013: 231). Kazimieras Gaivenis és Stasys Keinys szerkesztésében megjelent A nyelvészeti terminusok szótára másként határozza meg: eponimának „személynévi eredetű helynevet” tekint (Gaivenis, Keinys 1990: 59). Amint látható, a szótárakban közölt fogalmak némileg eltérnek. Az első esetben eponimának azt a nevet tekintik, amelyről valamit elneveznek; például a spanyol cipőtervező, Manolo Blahnik nevéből a magas sarkú cipőket manolóknak nevezik. Tehát az eponima a Manolo név (tulajdonnév). A második esetben az eponima olyan helynév (tulajdonnév), amely egy személyt megnevező tulajdonnévből (keresztnévből, családnévből, ragadványnévből stb.) jött létre; például Giedraičiai település neve a Giedraitis családnévből ered, vagyis az eponimának tekintett szó szóképzéssel jött létre. J. Mikelionienė eponimáknak azokat a tulajdonneveket nevezi, „amelyek terminusokká válnak” (Mikelionienė 2017: 127). E fogalom alapján látható, hogy a kutató nem magára az eponimának tekintett tulajdonnévként szolgáló szóra, hanem az appellativizációra, azaz arra a folyamatra helyezi a hangsúlyt, amelynek során a tulajdonnév terminussá válik. A külföldi nyelvészek munkáiban az eponima fogalmát vizsgálva megállapítható, hogy az eponima egyértelmű meghatározása ott sem alakult ki. David Crystal szerint az eponima „az a személy, akiről valamit elneveztek 124 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne (például egy találmányt vagy egy helyet), illetve a név; más néven köznév” (Crystal 2008: 173). Fogalma tehát megegyezik a nemzetközi szavak szótáraiban, valamint a Digitális német nyelvi szótárban (Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache, DWDS; lásd az 1. táblázatot) és az Irodalmi terminusok szótárában (LT; lásd ugyanott) közölt meghatározással. A Oxford Learner’s Dictionary az eponimát „olyan személynek vagy dolognak, illetve személy vagy dolog nevének tekinti, amelyről egy helyet, találmányt, felfedezést stb. elneveztek” (OLD; lásd az 1. táblázatot). A Cambridge Dictionary ugyanilyen kétértelmű meghatározást ad: eponimának magát a dolgot vagy személyt, illetve a dolog vagy személy nevét is tekinti: „<...> egy tárgy vagy tevékenység neve, amely egyben annak a személynek a neve is, aki elsőként készítette a tárgyat vagy végezte a tevékenységet” (CD; lásd az 1. táblázatot). E szótárak tehát eponimának tekintik mind magukat a névadókat (tárgyakat, személyeket stb.), mind pedig a névadó nevéből képzett szavakat. Amint az 1. táblázatból látható, a Merriam-Webster szótárban (Merriam-Webster, MW) az eponima két jelentése szerepel. A második jelentés – az előzőleg említett forrásoktól eltérően – az orvostudományban használt gyógyszer- vagy betegségnevekhez kapcsolódik, amelyeket eponimának tekintenek, illetve a gyógyszer- vagy betegségnevekből kialakult eponimákhoz. Általánosságban elmondható, hogy az orvostudomány azon területek egyike, ahol talán a legtöbb eponima fordul elő. Tatiana Canziani szerint az orvosi eponimák olyan szavak, amelyek szindrómákat, betegségeket, sérüléseket, sebészeti eljárásokat, klinikai tüneteket stb. neveznek meg, és annak a személynek a kereszt- vagy családnevéből származnak, aki elsőként írta le az említett jelenségeket; ritkábban az olyan beteg kereszt- vagy családnevéből, akinél elsőként írtak le egy adott klinikai tünetet, betegséget stb. (Canziani 2011: 227). A különböző fogalmak összegzéseként megállapítható, hogy az eponimák általában nemcsak keletkezésük módjában különböznek – vannak egyszerű eponimák, mások pedig képzett alakok –, hanem szemantikájukban is. Mark Nicholas az eponimák öt típusát különbözteti meg: antropominikus, földrajzi, irodalmi, mitológiai és tudományos eponimákat (Nichol 2011). A már említett T. Canziani az orvosi eponimákat három csoportra osztja: 1) valódi eponimák, amikor a nómenklatúrai szó (betegség, szindróma stb.) előtt annak a kutatónak a neve áll, aki elsőként írta le a nómenklatúrai szóval jelölt jelenséget (Alzheimer-kór); 2) toponimikus eponimák, amikor a köznévi megnevezés, azaz a nómenklatúrai szó előtt annak a helynek a neve áll, ahol a jelenséget először megfigyelték (Stockholm-szindróma); 3) autoeponimák, amelyek egy személlyel kapcsolatosak, Terminologija | 2023 | 30 125 aki valóban szenvedett az így elnevezett betegségben, és/vagy abban halt meg (Thomseno liga). T. Canziani szerint a valódi eponimák vannak többségben (Canziani 2011: 227–228). Az eponimák osztályozásai a szakterülettől függően különbözőek. Attól függnek, hogy milyen részletességgel és mely konkrét szempont alapján kívánják csoportosítani az eponimákat. Fontos hangsúlyozni, hogy az eponimák szerkezetükben is különböznek. Tatjana Karavaeva Tom McArthur The Oxford Companion to the English Language (1996) című könyvében közölt osztályozása alapján az eponimák öt típusát különbözteti meg: 1) egyszerű, 2) összetett és jelzős szerkezetű, 3) képzővel alkotott, 4) rövidített és 5) összevont eponimákat (Karavaeva 2011: 81). Egyszerű eponimának a tulajdonnevekből keletkezett közneveket tekintik (pl.: a boikotas Charles C. Boycott brit ügynök családnevéből, a linčas pedig Charles Lynch virginiai ültetvényes családnevéből ered). A kutató szerint az összetett eponimák több szóból álló alakok, amelyek tulajdonnevekből (általában személynevekből) és közszavakból tevődnek össze (pl. a Tiuringo mašina Alan Turing brit matematikus tiszteletére kapta a nevét). Külön csoportot alkotnak a képzőkkel létrehozott eponimák (pl. a –izmas képzővel alkotott makiavelizmas Niccolò Machiavelli családnevéhez köthető). Az eponimák rövidített alakjai ritkán fordulnak elő (pl. az antivírus számítógépes program angol neve, a Casper, megalkotója, Eugene Caspersky családnevének rövidítéséből származik). Az összevont eponimák is kevésbé gyakoriak (pl. a niksonomika Richard Nixon elnök családnevéből és az ekonomika ’közgazdaságtan’ szóból keletkezett) (bővebben lásd Karavaeva 2011: 81–82). T. Karavaeva szerint a tudomány fejlődésével a tárgyalt eponimatípusok már nem elegendők. Egy további lehetséges típust is elkülönít: a rövidítésekből keletkezett eponimákat, amikor a rövidítések személynevekből vagy családnevekből állnak. Barbara Cappuzzo több szóból álló hibrid eponimákról ír, amelyek eponim elemeket és magyarázó terminuselemeket egyaránt tartalmaznak (Cappuzzo 2008: 27). Latvių kalbotyros terminų aiškinamajame žodyne (VPSV 2007) pateikiama išsamesnė eponimo apibrėžtis – nors akcentuojamas pats apeliatyvacijos procesas, kai tikrinis žodis virsta bendriniu, bet kartu minimas ir jau aptartas eponimų nevienodumas (žr. 1 lentelę ir 2 išnašą). Be to, šiame žodyne patikslinama, kad eponimais gali būti tiek iš tikrinių žodžių kilę tikriniai žodžiai, tiek iš tikrinių žodžių atsiradę bendriniai žodžiai. Tikrinio žodžio tapimas bendriniu žodžiu, įvardijančiu tam tikrą sąvoką, leidžia kalbėti apie iš eponimų atsiradusius terminus ar terminus, turinčius eponiminės kilmės dėmenų. 126 Aušra Rimkutė-Ganausauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne Bár a litván terminológusok – amint már említettük – viszonylag ritkán vizsgálják az eponim terminusokat, arra is találunk kísérleteket, hogy meghatározzák, mi az eponiminis terminas. J. Mikelionienė szerint „[A]z eponim terminusok tulajdonnevekből alkotott fogalomnevek” (Mikelionienė 2017: 127). Regina Kvašytė Mokomajame terminologijos žodynėlyje című munkájában a szóban forgó terminust olyan „terminusként határozza meg, amelynek alárendelt tagja egy tudós, közéleti személyiség vagy más személy keresztnevéből vagy családnevéből képzett elem” (Kvašytė 2005: 66). Ez a meghatározás tehát arra enged következtetni, hogy csak az összetett megnevezések minősülnek eponimnek. Ezért állítható, hogy a meghatározás túl szűk, mivel egyrészt csak az alárendelt tagként szereplő antroponimákat foglalja magában, másrészt nem terjed ki az egyszavas terminusokra. A szójegyzék emellett az asmenvardinis terminas terminust részesíti előnyben, míg az eponiminis terminas szinonimaként szerepel (Kvašytė 2005: 66). Hozzátehetjük, hogy egyes munkákban a konkrét eponim terminusokat pontosabban határozzák meg: pavardiniais terminais ’családnévi terminusoknak’ (Kaulakienė 2009: 69, 164), illetve pavardiniais pavadinimais ’családnévi megnevezéseknek’ nevezik őket (Stankevičienė 2013: 152). 1. táblázat. Az eponimas terminus meghatározásai külföldi lexikográfiai forrásokban FORRÁSOK AZ EPONIMA MEGHATÁROZÁSAI VPSV 20071 eponīms Olyan tulajdonnév, amelynek köznevesülésével köznév jött létre, például a Galife vezetéknévből a > galife köznév, a Konjaka helynévből pedig a > konjaks; vagy olyan tulajdonnév, amelyből egy másik, bármilyen típusú tulajdonnév származik, például a lett Laima személynév mint a Laima vállalatnév motiválója, illetve a Bolivars családnév mint a Bolīvija országnevet motiváló elem. Eponimának olykor azt a köznevet is nevezik, amely egy tulajdonnév köznevesülésével jött létre, például galifē, konjaks, makintošs2 CD eponym egy tárgy vagy tevékenység neve, amely egyben annak az embernek a neve is, aki először előállította a tárgyat, vagy végezte a tevékenységet3 1 Lásd az online elérhetőséget: https://termini.gov.lv/kolekcijas/93/skirklis/417483 [megtekintve: 2023-01-11]. 2 Ezt a meghatározást litvánra fordítva L. Kurminas tanulmányában találjuk: „<...> tulajdonnév, amely köznevesülés útján köznévvé vált, például a Galifė > galifė, <...> vagy olyan tulajdonnév, amelyből egy másik, bármilyen altípusba tartozó tulajdonnév származik, például a lett Laima személynév mint a Laima vállalatnév motiváló neve <...>. Eponimának olykor azt a köznevet is nevezik, amely tulajdonnévből, annak köznevesülése útján keletkezett, például galifė, konjakas, makintošas” (Kurminą 2010: 355). 3 Lásd az online elérhetőséget: https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/eponym [megtekintve: 2023-01-11]. Terminologija | 2023 | 30 127 ŠALTINIAI EPONIMO APIBRĖŽTYS MW eponym 1. one for whom or which something is or is believed to be named 2. a name (as of a drug or a disease) based on or derived from an eponym4 LT eponym An eponym refers to a person or thing after which something else is named5 OLD eponym a person or thing, or the name of a person or thing, from which a place, an invention, a discovery, etc. gets its name6 DWDS Eponym von einer Person hergeleiteter Name7 LTD EPONYM: A word that is derived from the proper name of a person or place. For instance, the sandwich gained its name from its inventor, the fourth Earl of Sandwich. The word lynch comes from Captain William Lynch, who led bands of vigilantes to hang hoboes and bums residing near Pittsylvania County. The verb shanghai, meaning to kidnap or press into forced labor, comes from the practices of conscription common in the oriental city of Shanghai. The word stentorian comes from the loud-mouthed Stentor in Greek legend, and herculean comes from the muscle-bound Hercules, and so on8 Kai kurie užsienio kalbininkai, nagrinėdami konkrečios srities terminus, pvz.: medicinos, chemijos, geografijos, šokio ir pan., vartoja terminą eponimas (Bankava 2011a; Męzyk 2020; Ziyayeva, Bannapova 2022 ir kt.), o ne eponiminis terminas (Ummatova 2022). Tai leidžia daryti prielaidą, kad tam tikrais atvejais jie susiaurina termino eponimas reikšmę (vartoja iš eponimo padaryto žodžio reikšme) ir jį vartoja kalbėdami apie konkrečius eponiminius terminus. Paprastai laikomasi požiūrio, kad eponiminiai terminai yra tie terminai, kurie susiję su tikrų ar išgalvotų asmenų vardais (antroponimais) arba vietų vardais (toponimais) (Cappuzzo 2008; Nečas, Hejna 2012 ir kt.). Taip pat teigiama, kad eponimai yra „tarpkultūrinių 4 Žr. prieigą internete: https://www.merriam-webster.com/dictionary/eponym [žiūrėta 2023-01-11]. 5 Žr. prieigą internete: https://literaryterms.net/eponym/ [žiūrėta 2023-01-11]. 6 Žr. prieigą internete: https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/eponym [žiūrėta 2023-01-11]. 7 Žr. prieigą internete: https://www.dwds.de/wb/Eponym [žiūrėta 2023-01-11]. 8 Žr. prieigą internete: http://web.cn.edu/kwheeler/lit_terms_E.html [žiūrėta 2023-01-11]. 128 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne mainų rezultatas“ (Popescu, Șorcaru 2020). Kaip tik todėl kai kuriuos eponiminius terminus atpažinti nėra lengva (Somford 2018: 12), o jų tiesioginė sąsaja su tikriniu žodžiu, kuriuo įvardijamas tam tikras gyvas ar negyvas objektas, atsekama tik turint pakankamai reikiamos srities informacijos, pvz., ne kiekvienas, besidomintis kulinarija, pasakytų, kad pavadinimas plombyras yra kilęs nuo Prancūzijos miesto Plombjero (Plombières) pavadinimo (TŽŽ 2013: 644) ar kad fizikos terminas voltas susijęs su italų fiziko Alessandro Giuseppes Voltos pavarde (VLEe) ir pan. Be abejo, žinant eponiminio termino atsiradimo istoriją, lengviau suvokti ir motyvaciją, ir sąvokos pavadinimo kilmę. Sutariama, kad apskritai apeliatyvacija (dar vadinama deonimizacija, eponimizacija) – tikrinių žodžių pereiga į bendrinius žodžius – nėra dažnas naujų sąvokų pavadinimų kūrimo būdas, tačiau šis būdas praturtina bet kurios srities terminiją. Tyrėjai P. Nečas ir P. Hejna išskiria eponiminių terminų privalumus – šie terminai yra ekonomiški, lengviau įsimenami ir santykinai paprastesni (Nečas, Hejna 2012: 25). Vienas dažniausių eponiminių terminų trūkumų – jų netikslumas (ypač daug apie tai kalbama medicinos srities eponimų tyrimuose, pvz., Kumar, Brazel, Benjamin, Brem 2022), dviprasmiškumas, nesistemiškumas, semantinė „tuštuma“, neskaidrumas (Canziani 2011: 231). Eponimų atsiranda tada, kai norima pagerbti mokslininką ar kitą asmenį, vienaip ar kitaip susijusį su eponiminiu terminu įvardijamu dalyku (Lončar, Anić 2014: 37). Tokiu atveju eponiminis terminas atsiranda iš asmens vardo, pavardės ar kito asmens vardo. Pasitaiko atvejų, kai aptariami terminai sukuriami norint įvardyti vietą, kuri yra svarbi tam tikro dalyko atsiradimui, kilmei, paplitimui ir pan. Tai leidžia manyti, kad eponiminių terminų atsiradimui didžiulę įtaką turi ekstralingvistiniai veiksniai, tokie kaip poreikis įamžinti tam tikrą asmenį (taip pat ir literatūrinį) ar vietą. Apskritai eponiminiai terminai formuojami sąmoningai ir gerai apgalvotai, jie susiję ir su tam tikro dalyko istorija, atspindi tam tikrus kultūrinius aspektus, yra tarsi tam tikras paveldas ateinančioms kartoms. Eponimai skiriasi ne tik savo semantika, bet ir sandara. Nevieniodos sandaros yra ir eponiminiai terminai – vieni vientisiniai, kiti sudėtiniai. Remiantis Valentinos Skujinos eponiminių terminų skirstymu pagal jų apeliatyvacijos (deonimizacijos) laipsnį į dalines arba visiškos apeliatyvacijos terminus (Skūjiņa 1993 [2002]; plg. Mikელიონienė vartoja visiškai ir iš dalies deonimizuoti terminai; Mikelionienė 2017: 129), vientisiniai eponiminiai terminai laikytini visiškos apeliatyvacijos terminais. Dalinės apeliatyvacijos Terminologija | 2023 | 30 129 terminais laikomi sudėtiniai terminai, kurių paprastai vienas dėmuo (dažniausiai šalutinis) yra kilęs iš eponimo. Sudėtiniai eponiminiai terminai nuo kitų skiriasi rašyba – paprastai iš tikrinių žodžių kilę dėmenys rašomi didžiąja raide. Eponiminiu dėmeniu išskiriami esminiai apibrėžiamos sąvokos požymiai, susiję su tikriniu žodžiu (tam tikro asmens pavardė, vietovardžiu ar kt.). Paminėtina ir tai, kad eponiminiai terminai dažniausiai atsiranda metonimizacijos būdu, rečiau – metaforizacijos (Skujiņa 1993 [2002]; Mikelionienė 2017). Remiantis tiek Lietuvos, tiek užsienio mokslininkų sampratomis, galima apibendrintai teigti, kad eponimu laikomas arba 1) pats tam tikro vardo davėjas (tai gali būti ne tik tikriniu žodžiu įvardijamas asmuo, bet ir vieta ar kitas dalykas), arba 2) išvestinis žodis, atsiradęs iš vardo davėjo vardo. Kadangi eponimas yra tiesiogiai susijęs su asmeniu, reiškiniu ar kt. dalyku, kurio vardu pavadinamas tam tikras objektas, šiame straipsnyje eponiminiu terminu laikomas toks terminas, kuris yra padarytas iš tam tikro eponimo (tai gali būti tiek paprastasis žodis, tiek darinys) arba kuris turi iš eponimo padarytą dėmenį ar dėmenų. A névadó eredetű ruházati szakkifejezések elemzése Az értelmező ruházati terminológiai szótárban összesen 86 névadó eredetű ruházati szakkifejezést találtak: 76 százalékuk egyszerű, 24 százalékuk összetett terminus. A forrás előszavában ez áll: a szótár „több mint 6000 litván terminust közöl angol, német, francia és orosz megfelelőikkel együtt” (AATŽ 2014: 4). Így a vizsgált terminusok az ilyen nagyszámú terminusnak mindössze 1,4 százalékát teszik ki a szótárban. Megjegyzendő, hogy a szóban forgó szótárban több névadó eredetű terminus is található, de ezek berendezéseket (Bleiko-gép, Makejaus-gép, Martindale-nagyító), bizonyos részleteket vagy szerkezeteket (Derby-rögzítés, Derby-szerkezet), illetve kémiai (mercerizálás) és mechanikai (Brinell-keménységvizsgálat, Rockwell-keménységvizsgálat, Shore-keménységvizsgálat) terminusokat jelölnek. Ezek a terminusok nem a ruházatot megnevező terminusok közé tartoznak, ezért a tanulmány nem elemzi őket. A névadó eredetű ruházati terminusok elemzése nem lehetséges az alapjukul szolgáló tulajdonnevek áttekintése nélkül. Mint ismeretes, a tulajdonnevek sokfélék, ezért nincs egyetlen, mindegyikükre alkalmazható osztályozás (Mickienė, Bačiūnaitė-Lūžienė 2013: 18). A nevek és az általuk megnevezett valóságos objektumok viszonya alapján a tulajdonnevek két nagy csoportra oszthatók: 1) élőlények neveire és 2) élettelen objektumok (dolgok) neveire; ezek szükség esetén tovább oszthatók 130 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne 1. ábra. A névadó eredetű ruházati terminusok eredet szerinti megoszlása (százalékban) į dar smulkesnes grupes (Jakaitienė 2010: 267). Gyvųjų būtybių vardai dažniausiai skirstomi į antroponimus, zoonimus ir mitonimus, o negyvųjų objektų (dalykų) vardai – į toponimus (oikonimus, hidronimus, oronimus, drimonimus, urbanonimus ir kt.), kosmonimus ir astronimus, susisiekimo priemonių vardus, periodinių leidinių pavadinimus ir kt. (Mickienė, Bačiūnaitė-Lūžienė 2013: 20). Aiškinamajame aprangos terminų žodyne rasti eponiminiai terminai aprašomi skirstant juos į tris grupes: 1) toponiminės kilmės, 2) antroponiminės kilmės ir 3) kitos kilmės sąvokų pavadinimai. 1. Helynevekből származó megnevezések A vizsgálat megállapította, hogy a helynevekből származó ruházati terminusok az összes névadó eredetű terminus 42 százalékát teszik ki (1. ábra). Ezek a terminusok az alapszavak által megnevezett objektumok szerint tovább csoportosíthatók. A legtöbb olyan névadó eredetű ruházati terminust találták, amelynek alapja egy város vagy városrész neve: angóra AATŽ 2014: 20, angóraszövet vilna AATŽ 2014: 440 (a törökországi Ankara város régi, Angora nevéből), bolognai szövet AATŽ 2014: 95 (az olaszországi Bologna városának nevéből (olaszul Bologna)), charlestoni stílus AATŽ 2014: 387 (az Egyesült Államok dél-karolinai Charleston városának nevéből (angolul Charleston)), chelsea AATŽ 2014: 101 (London Chelsea nevű városrészének nevéből (angolul Chelsea)), denim AATŽ 2014: 108 (a franciaországi Nîmes város nevéből, vö. francia (serge) de Nîmes), duffel AATŽ 2014: 121 (a belgiumi Duffel város nevéből (belga Duffel)), everettkabát AATŽ 2014: 137 (a Massachusetts állambeli Everett város nevéből (angolul Everett)), fez AATŽ 2014: 138 (a marokkói Fez város nevéből)9, Havanna színe AATŽ 2014: 381 (a kubai város nevéből 9A megnevezés Marokkó egykori fővárosának, Feznek a nevéhez kapcsolódik (arab Fās, francia Fès; VLEe). Fez az Egyetemes Litván Enciklopédia meghatározása szerint „férfiak által viselt, csonka kúp alakú, vörös nemezből készült sapka, fekete vagy kék bojttal”; szinonimaként a feskà alakot is megadja (VLEe). Terminologija | 2023 | 30 131 sostinės Havanos pavadinimą), kordobanai AATŽ 2014: 210, kordobanas AATŽ 2014: 210, Kordobos oda AATŽ 2014: 210 (pagal Ispanijos Kordobos miesto (isp. Córdoba) pavadinimą), muslinas AATŽ 2014: 265 (pagal Irako Mosulo miesto pavadinimą), nairitas AATŽ 2014: 266 (pagal senovės Urartu valstybės Nairi miesto pavadinimą), tiulis AATŽ 2014: 419 (pagal Prancūzijos Tiulio (pranc. Tulle) miesto pavadinimą), Venecijos nėriniai AATŽ 2014: 267 (pagal Italijos miesto Venecija pavadinimą). Az értelmező ruházati terminológiai szótárban olyan névadó eredetű ruházati terminusokat is találtak, amelyek eredete más lakott helyek nevéhez kapcsolódik: egy állam nevéhez: kasmer AATŽ 2014: 185 (az indiai Kasmír állam nevéből (hindi és urdu nyelven Kaśmir, angolul Kashmir; VLEe)), egy szövetségi tartomány nevéhez: hesseni csizma AATŽ 2014: 84 (a hesseni katonákhoz kötik; Hessen (németül Hessen) Németország középső részén fekvő szövetségi tartomány; VLEe), egy falu nevéhez: kersey AATŽ 2014: 190 (az angliai Kersey falu nevéből (angolul Kersey)). Egyes egyszerű ruházati terminusok országnevekből erednek: marokkói bőr AATŽ 2014: 243 (Marokkó ország nevéből), vengerka nem ajánlott. AATŽ 2014: 437, vengrikės AATŽ 2014: 437 (Magyarország országnevéből (magyarul Magyarország; VLEe)). Külön említhetők az olyan összetett terminusok, mint a kaliforniai konstrukció AATŽ 2014: 206 (vö. Kalifornia; a lábbeliszerkezetet valószínűleg Kaliforniában kezdték gyártani), kubai sarok AATŽ 2014: 293 (vö. Kuba; az 1980-as évek elején ilyen sarkú lábbeli jelent meg Kubában), valamint a francia sarok AATŽ 2014: 294 (vö. Franciaország; a XVII. században XIV. Lajos francia király ilyen sarkú cipőt viselt, amelyet krokulini saroknak is neveznek krokuliniu pakulniu); ezek mellékes tagjai azoknak az országoknak a nevére utalnak, ahol az összetett terminus fő tagjával megnevezett tárgy elterjedt volt vagy kialakult. Esama eponiminių aprangos terminų, atsiradusių iš salų pavadinimų: bikinis AATŽ 2014: 93 (pagal Ramiojo vandenyno salos Bikinių (angl. Bikini) pavadinimą), džersis AATŽ 2014: 130 (pagal Didžiosios Britanijos Džersio salos (angl. Jersey), kurioje pradėtas audinys gaminti, pavadinimą), kapriai AATŽ 2014: 183 (pagal Italijai priklausančios Kaprio salos (it. Capri) pavadinimą), taip pat ir kitų geografinių objektų pavadinimų: karakulis AATŽ 2014: 184 (pagal Karakulio oazės Uzbekijoje pavadinimą), panama AATŽ 2014: 300 (plg. Panamos kanalas). Vilnonio audinio pavadinimas ševiotas AATŽ 2014: 403 atsirado iš Šiaurės Škotijos Ševioto kalnų (angl. Cheviot Hills; VLEe) pavadinimo. 132 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne Külön csoportot alkotnak azok az öltözködési terminusok, amelyek egy adott helyhez kapcsolódó címnevekből származnak: Česterfildo kabát AATŽ 2014: 297 (a már említett Chesterfield gróf, Philip Stanhope címének neve alapján, amely a Chesterfield helységnévből származik), kardiganas AATŽ 2014: 184, smailiakaklis kardiganas AATŽ 2014: 184 (James Brudenell, Cardigan grófjának címéről – a walesi Cardigan városáról, vö. angol Cardigan), velingtonai AATŽ 2014: 436 és pusvelingtoniai AATŽ 2014: 341 (Wellington hercegének címéről – az angliai Wellington városáról, vö. angol Wellington). Bár ezeket a címeket emberek kapták, maguk a címnevek élettelen objektumok, azaz helységek neveiből erednek. Egyetemi elnevezésekből keletkezett eponimikus terminusokra is találtunk példát: kembridžai AATŽ 2014: 188, Kembridžo kék szín AATŽ 2014: 381 (a Cambridge-i Egyetem neve alapján), oksfordai AATŽ 2014: 280, Oksfordo kék szín AATŽ 2014: 381 (az Oxfordi Egyetem neve alapján). A A ruházati terminusok magyarázó szótárában rögzített eponimikus ruházati terminusok kevesebb mint fele olyan toponimákból keletkezett, amelyek különböző helyeket vagy területeket neveznek meg. A példákból látható, hogy az alapszóval megnevezett objektumok szerint a városok, országok, régiók, szigetek és más földrajzi helyek nevéből származó eponimikus ruházati terminusok vannak túlsúlyban. Ezek a ruházati terminusok metonimizáció révén jöttek létre, vagyis a tulajdonnévvel megnevezett hely és a hozzá kapcsolódó ruházat, anyag vagy más ruházati tárgy közötti logikai kapcsolat következtében. Amint a példákból látható, a hely általában az alkotással, gyártással, elterjedéssel stb. függ össze. 2. Az antroponimikus eredetű fogalomnevek Az antropónim eredetű terminusok a vizsgált minta 44 százalékát teszik ki (1. ábra). A családnevekből képzett terminusok nagy része feltalálók, alkotók, úttörők, valamint népszerűsítők (katonatisztek, színészek, valamilyen címet viselő személyek stb.) családnevéhez kapcsolható: batistas AATŽ 2014: 89 (a szövet nevét a XIII. században a franciaországi Cambrai városában élt mester, Jean Baptiste családneve alapján kapta), bekešas AATŽ 2014: 92 (Kaspar Bekes magyar udvaronc és díszítő családneve alapján), bliukeriai AATŽ 2014: 94 (Gebhard Blücher porosz tábornagy családneve alapján, aki a porosz hadsereget a waterlooi csatába vezette), bouleris AATŽ 2014: 95 (William Bowler kalaposmester családneve alapján, aki a XIX. század közepén népszerűvé tette a kalapot), Brauno öv AATŽ 2014: 117 (Samuel Browne brit tábornok családneve alapján), frančius AATŽ 2014: 141 (Johan French angol tábornagy családneve alapján), Terminologija | 2023 | 30 133 galifė AATŽ 2014: 143 (pagal prancūzų kavalerijos generolo Gastono Galliffet’o pavardę), gibsonai AATŽ 2014: 151 (pagal amerikiečių dailininko ir iliustratoriaus Charleso Gibsono pavardę), rokas AATŽ 2014: 203 (pagal turtingo anglo Williamo Coke’o, kuriam buvo pagaminta ši skrybėlė, pavardę), makintošas AATŽ 2014: 242 (pagal škotų chemiko ir išradėjo Charleso Macintosho pavardę), martensai AATŽ 2014: 244 (pagal vokiečių ortopedo daktaro Klauso Maertenso pavardę), leotardas AATŽ 2014: 234 (pagal XIX a. vid. prancūzų cirko artisto Jules’o Léotard’o pavardę), plimsoliai AATŽ 2014: 322 (pagal anglo Samuelio Plimsollio pavardę), reglano paltas AATŽ 2014: 298 (pagal britų feldmaršalo Fitzroy’aus Raglano pavardę), siluetas AATŽ 2014: 362 (pagal XVIII a. prancūzų finansų ministro Étienne’o de Silhouette’o, kurio šešėlinė karikatūra buvo nupiešta jam netekus posto, pavardę), stetsonas AATŽ 2014: 386 (pagal JAV skrybėlių gamintojo Johano Stetsono pavardę), Šanel rankinukas AATŽ 2014: 344, Šanel tipo avalynė AATŽ 2014: 69 (pagal prancūzų dizainerės Gabrielle’ės Chanel pavardę). Kaip matyti iš pavyzdžių, rašyba išsiskiria dvižodis terminas reglano paltas – šalutinis dėmuo rašomas iš mažosios raidės. Galbūt taip yra dėl to, kad iš tikrinio žodžio (pavardės) atsiradęs bendrinis žodis imamas vartoti kaip terminas, o vėliau, prireikus įvardyti tam tikrą rūšį, atsiranda rūšinis terminas. Neatmetina, kad rašyba mažąja raide gali būti ir korektūros klaida. Valamivel kevesebb olyan öltözködési terminus található, amely egy bizonyos címet (gróf, lord, bíboros, herceg) viselő személyek családnevéből ered: derbiai AATŽ 2014: 108 (Edward Derby angol gróf családneve alapján), derbis AATŽ 2014: 108 (a már említett E. Derby gróf családneve alapján, aki a XIX. század közepén népszerűvé tette a kalapot), kromveliai AATŽ 2014: 217 (Oliver Cromwell, a XVII. századi Anglia lordprotektora családneve alapján), reglanas AATŽ 2014: 349 (Fitzroy Raglan brit tábornagy családneve alapján), rišelje AATŽ 2014: 351 (Armand Richelieu bíboros családneve alapján). A forrásban egy olyan terminus található, amelynek eredete egy címmel rendelkező személy ragadványnevéhez köthető: kaligos AATŽ 2014: 180 (a katonai öltözéket viselő Gaius Caesar Germanicus császár Caligula mellékneve alapján). Külön kis csoportot alkotnak a keresztnevek alapján elnevezett eponimikus öltözködési terminusok. Elsőként az irodalmi szereplők keresztneveiből keletkezett egyszerű öltözékneveket kell megemlíteni: džuljetės AATŽ 2014: 133 (William Shakespeare Júlia nevű szereplője alapján), faustai AATŽ 2014: 138 (Faust irodalmi szereplő neve alapján), romeo AATŽ 2014: 352 (a) 134 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne W. Shakespeare szereplőjének, Romeónak a neve alapján). Egy összetett eponimikus öltözködési terminus utótagja Jézus, egy vallási személyiség nevéhez köthető: Jėzaus szandál AATŽ 2014: 355. Három további összetett eponimikus terminus utótagja híres személyek keresztneve: az Alberto papucs AATŽ 2014: 405 terminus utótagja Viktória angol királynő férjéhez, Albert herceghez köthető, aki népszerűvé tette ezt a papucsot; a Henriko sapka AATŽ 2014: 189 terminus utótagja Henrik porosz herceg nevére utal; a Ramzio szandál AATŽ 2014: 356 terminus utótagja pedig Ramzesz egyiptomi fáraó nevéhez kapcsolódik. Képzésmódja miatt kitűnik a napoleonbačiai AATŽ 2014: 266 összetett eponimikus terminus. Ennek az összetételnek az első tagja III. Napóleon francia császár nevéhez kapcsolódik, a második tag, a bačiai pedig viszonylag gyakran használatos a cipők megnevezésére, például sportcipő, félcipő. Két olyan eponimikus öltözködési terminust találtunk, amely irodalmi szereplők kereszt- és családneve alapján keletkezett: meridžinės AATŽ 2014: 260 (Meri Džejn, Richard Felton Outcault XX. század eleji képregényeinek nőalakja kereszt- és családneve alapján), Piterio Peno gallér AATŽ 2014: 28 (James Matthew Barrie skót író szereplőjének, Peter Pannek a kereszt- és családneve alapján). Amint az antropónim eredetű terminusokból látható, amelyek bizonyos ruházatot vagy az öltözék varrásakor végzett műveleteket neveznek meg, ezek általában nem kapcsolódnak konkrét személyhez, vagyis az eredeti jelentést mintha eltörölné az idő, elhalványul, és egy konkrét dolgot (tárgyat, műveletet) jelöl; például a derbiai terminust elsősorban a cipőkkel hozzák kapcsolatba, nem pedig az angol Derby grófjával, E. Derbyvel, aki szerette és viselte őket, pontosabban a családnevével. Általában csak a lábbeli története iránt érdeklődők tudják megmagyarázni, miért nevezik így a cipőt. Ezek a terminusok a toponim eredetű terminusokhoz hasonlóan metonimizáció útján keletkeztek. Legtöbbjük családnévből és keresztnévből származik; a legkevesebb olyan öltözködési terminus van, amely személy kereszt- és családnevéből, illetve ragadványnévből ered. A férfiak család- és keresztnevéből képzett terminusok vannak túlsúlyban. 3. Más eredetű fogalmak megnevezései E csoport terminusai az eponimikus eredetű ruházati terminusok összességének 14%-át teszik ki (1. ábra). Elsőként azokat a ruházati terminusokat kell megemlíteni, amelyek valamely áru vagy áruk védjegyének tulajdonnevéből származnak: goretex AATŽ 2014: 153 (a Gore-Tex védjegy alapján, amelyet a feltaláló apa, Wilbert L. Gore és fia, Robert W. Gore nevéhez kötnek), edzőcipő AATŽ 2014: 186 (a Keds márkanév alapján), klarino AATŽ 2014: 194 (a Clarino védjegy alapján) Terminologija | 2023 | 30 135 pavadinimą), laikra AATŽ 2014: 230 (pagal Du Pont de Nemours (JAV bendrovės gaminamo elastano prekės pavadinimą Lycra), liureksas AATŽ 2014: 239 (pagal 1946 m. sukurto prekių ženklo Lurex pavadinimą). Iš prekių ženklų kilę terminai reti. Šiais atvejais semantinis ryšys tarp prekių ženklo kaip onimo ir juo įvardijamos aprangos yra tas, kad prekių ženklo simbolinis pavadinimas imamas vartoti konkrečiai aprangai ar iš jos gaminamai medžiagai įvardyti: prekių ženklas Keds – batams, Clarino – sintetinei odai, Lycra – elastanui. Taigi, onimas virsta eponiminiu terminu ir tarsi netenka iki tol turėto išskirtinumo ir kartu įgyja naujų ypatybių. Šiuolaikinės aprangos srityje šio tipo eponiminių pavadinimų yra ir daugiau, pvz.: inkariukai, krok­sai, konversiukai, ugsai ir kt. Pastarieji fiksuojami Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (NDe). Yra eponiminių terminų, kilusių iš pilies: balmoralai AATŽ 2014: 76 (pagal karališkosios Balmoralo pilies Škotijoje pavadinimą), uosto: satinas AATŽ 2014: 357 (pagal senovinį arabišką vieno kinų uosto pavadinimą), laivo: bleizeris AATŽ 2014: 94 (pagal laivo Blazer pavadinimą), gamyklos: džेलiai AATŽ 2014: 130 (pagal prancūzų gamyklos Jelly Shoes pavadinimą), firmos: salpa AATŽ 2014: 354 (pagal italų firmos Salpa pavadinimą), mados salono: gabardinas AATŽ 2014: 143 (pagal prancūzų mados salono Gabardin pavadinimą) pavadinimų. Rastas vienas eponiminis terminas, atsiradęs iš muzikos grupės simbolinio pavadinimo: bitlai AATŽ 2014: 101 (pagal grupės The Beatles pavadinimą). Tehát az eponimikus ruházati terminusok e csoportjában a legtöbb terminus szimbolikus elnevezésekből keletkezett, amelyeket nyelvtani szempontból tulajdonneveknek tekintünk. Amint a cikk elején említettük, az egyszerű eponimikus ruházati terminusok vannak túlsúlyban. Eredetüket tekintve mind kölcsönszónak tekinthetők, a pusvelingtoniai terminus kivételével. Az összetett eponimikus ruházati terminusok esetében némileg más a helyzet, mivel mindössze néhány összetett terminus tekinthető kölcsönszónak (Čarlstono stilius, Jėzaus sandalai), a többi eredete vegyes, vagyis rendszerint nem litván eredetű, azaz kölcsönzött utótagot tartalmaz (Havanos spalva, Šanel rankinukas, Brauno diržas stb.); ritkább esetben az utótag hibrid képzésű (kaliforninė konstrukcija). A kölcsönzött egyszerű eponimikus ruházati terminusok arra engednek következtetni, hogy a tulajdonnevek (személynevek, vezetéknevek, becenevek, helynevek) nem a litván nyelvben váltak eponimmá, hanem először abban a nyelvben, amelyben az eponimikus terminussal megnevezett dolog létrejött. Következésképpen a nem litván eredetű egyszerű eponimikus 136 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne ruházati terminusok esetében a litván ruházati terminológiába már kész eponimikus ruházati terminusokat vesznek át. A forrásban nem találhatók litván eredetű eponimikus terminusok. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy az egyszerű és összetett ruházati terminusok mintegy negyede (24,5%) nem kizárólagos megnevezése a fogalmaknak. Szinonim terminusként használatosak, és az Aiškinamasis aprangos terminų žodynas előnyben részesíti azokat a terminusokat, amelyek összetevői nem tulajdonnevekből erednek: balmoralai lásd: avalynė uždėtine jungtimi; bitlai lásd: čelsiai; bliukeriai lásd: avalynė uždėtiniais šoneliais; bouleris lásd: katiliukas; derbiai lásd: avalynė uždėtiniais šoneliais; derbis lásd: katiliukas; Kembridžo mėlynoji spalva lásd: šviesiai mėlyna spalva; kokas lásd: katiliukas; marokenas lásd: tymas; oksfordai lásd: avalynė uždėtine jungtimi; Oksfordo mėlynoji spalva lásd: tamsiai mėlyna spalva; rišelė lásd: avalynė uždėtine jungtimi; stetsonas lásd: kaubojiška skrybėlė. Ezek a fő terminusoknak tekinthető megnevezések magukból a definíciókból eredhettek, amelyek kiemelik a fogalmak legjellemzőbb jegyeit, valamint abból az igényből, hogy rendezzék és egységesítsék a ruházati terminusrendszert. Az eponimikus és nem eponimikus ruházati terminusok összehasonlításából látható, hogy az előbbiek rövidebbek, motivációjuk személyhez vagy helyhez kapcsolódik, míg a fő terminusként megadott nem eponimikus terminusok ezzel szemben hosszabbak és összetettebbek, terminológiai szempontból azonban szemantikailag pontosabbak, és világosabban tárják fel a fogalom tartalmát. Amint már utaltunk rá, a nem szakemberek nehezebben kapcsolják az eponimikus terminusokat a személyekhez, helyekhez vagy más megnevező tulajdonnevekhez, és nagyon gyakran csak a szakirodalomban használatosak. Általánosságban az eponimikus terminusok ruházati vagy más területen való kialakulásáról elmondható, hogy ezek a terminusok nem stilisztikailag semlegesek; létrejöttük szorosan összefügg azzal a szubjektív szándékkal, hogy megnevezzék az alkotót, a feltalálót, a népszerűsítőt, a helyet vagy valamely más – élő vagy élettelen – objektumot, amelyhez a fogalom elnevezése kapcsolódik. Az eponimikus terminusok kétségkívül összefüggnek azzal a történelmi és kulturális tartalommal, amely fontos az adott terminus kialakulása, valamint a szaktárgyi kommunikáció szempontjából. Ritka esetekben, amint a példákból láttuk, ugyanazt a fogalmat több eponimikus terminus is jelöli: balmoralai, oksfordai, rišelė – avalynė uždėtine jungtimi; bliukeriai, derbiai – avalynė uždėtiniais šoneliais; bouleris, derbis, kokas – katiliukas. Ez lényegében azt mutatja, hogy az eponimikus terminus megállapodás kérdése, és gyakran nem egyedüli; bizonyos esetekben talán a nézeteltérés eredménye is. Bármelyik terminust választják is azonban – eponimikusat vagy nem eponimikusat –, a ruházati terminus alapvető funkciója változatlanul nominációs, vagyis a fogalom pontos, egyértelmű és tömör megnevezése Terminologija | 2023 | 30 137 valamint a terminus világos és félreérthetetlen használatának biztosítása a tudományos szakirodalomban. Az eponimikus terminusok lényegében gazdagítják a terminológiát. Ritkán előfordulhat, hogy a felhasználó számára zavaró az a két eponimikus terminus, amelyek csupán végződésükben különböznek, noha ugyanabból a tulajdonnévből képződtek; vö. például a lábbeli megnevezését: derbiai, valamint a fejfedő megnevezését: derbis; mindkettő E. Derby angol gróf vezetéknevéhez köthető. A különböző ruházati cikkeket megnevező egyszerű terminusok rövidek és kényelmesek, ugyanakkor könnyen összetéveszthetők; ráadásul, amint korábban említettük, mindkettőnek több szinonimája is van. A jövőben, ahogy egyre több kutatás foglalkozik az eponimikus terminusokkal, célszerű lenne az eponimikus terminusok használati gyakoriságát is vizsgálni. Ez megalapozottabbá tenné az eponimikus terminusoknak mint a terminusalkotás egyik módjának elterjedtségéről, illetve használati vagy választási tendenciáiról szóló megállapításokat. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az eponimikus ruházati terminusok onimákból alkotott, ruházati fogalmakat megnevező elnevezések. E terminusok ruházati területen való megjelenését elsősorban nem nyelvi (rövidség, gazdaságosság, elterjedtség, állandóság stb.), hanem nyelven kívüli tényezők határozzák meg, például az a szándék, hogy megnevezzék azokat a személyeket, akik egy adott ruházati cikket vagy annak részleteit megalkották, feltalálták, gyártani kezdték vagy népszerűvé tették, az egyes személyek előtti tisztelgés igénye, illetve a konkrét földrajzi helyekkel való kapcsolat, ahol azokat megalkották, népszerűvé váltak vagy elterjedtek. Az eponimikus terminusok a tisztelet, a tudományos felfedezés, egy adott személy hozzájárulása elismerésének jeleiként, vagy egyszerűen a kulturális csere eredményeként tekinthetők. 2. A ruházati terminusok magyarázó szótárának adatai azt mutatják, hogy az eponimikus ruházati terminusok az összes ruházati terminusnak mindössze mintegy 1,4%-át teszik ki. Az eponimikus ruházati terminusok nagy része (mintegy 75,5%-a) a fogalmak egyetlen megnevezése (angoraszövet, bekėšas, blézer, blüker, Brauno-öv, duffel, dzsörzé, gabardin, galifé, gibson, hesseni csizma, Jézus-szandál, kasmír, cambridge, kerza stb.). A vizsgált eponimikus ruházati terminusok fennmaradó részét a terminológiailag pontosabb ruházati terminusok mellett szinonimaként használják (blüker, bowlerkalap, derby, kok, oxford, stetson stb.). A ruházati terminusok magyarázó szótárában főként olyan eponimikus terminusokat találtak, amelyek alapja antroponima (utónevek, családnevek, ragadványnevek) és toponima (városok, országok, szigetek stb. nevei). Külön csoportot alkotnak a szimbolikus elnevezésekből származó terminusok. 3. Az eponimikus ruházati terminusok fontos helyet foglalnak el a litván ruházati terminológiában. A tulajdonnevekből történő terminusalkotás az egyik lehetséges és, amint 138 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne az eredmények mutatják, ritka és összetett fogalommegnevezési mód. Az eponimikus ruházati terminusok – különösen az egyszerűek – terminológiai szempontból ugyan nem tökéletes, tömör ruházatifogalom-megnevezések, bizonyos esetekben azonban ezek az egyetlen hagyományosan használt ruházati terminusok a litván ruházati terminológiában. ŠALTINIAI AATŽ 2014: Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė, Ada Gulbinienė. Aiškinamasis aprangos terminų žodynas: daugiau nei 6000 terminų lietuvių, anglų, vokiečių, prancūzų ir rusų kalbomis, Kaunas: Technologija. CD – Cambridge Dictionary. Prieiga internete: https://dictionary.cambridge.org/. DWDS – Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache. Prieiga internete: https://www.dwds.de/. LT – Literary Terms. Prieiga internete: https://literaryterms.net/. LTD – Literary Terms and Definition. Prieiga internete: http://web.cn.edu/kwheeler/lit_terms_E.html. MW – Merriam-Webster Dictionary. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/. OLD – Oxford Learner‘s Dictionaries. Prieiga internete: https://www.oxfordlearnersdictionaries.com. TŽŽ 2001 – Tarptautinių žodžių žodynas, ats. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera. TŽŽ 2013 – Tarptautinių žodžių žodynas, redaktorių taryba: A. Kaulakienė ir kt., Vilnius: Alma littera. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija, e. variantas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2001–2020. Prieiga internete: www.vle.lt. VPSV – Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca, Rīga: Valsts valodas aģentūra, 2007. Prieiga internete: https://termini.gov.lv/ [žiūrėta 2023-01-11]. LITERATŪRA Andersen Janet Byron 1996: The Language of Eponyms. – Journal of the Royal College of Physicians of London 30(2), 174–177. Bankava Baiba 2007: Eponīmu vārdnīca, Rīga: Valsts valodas aģentūra. Bankava Baiba 2011a: Eponīmi latviešu valodā: lingvistiskais aspekts: promocijas darbs filoloģijas doktora grāda iegūšanai valodniecības zinātnes nozarē, Rīga: Latvijas universitāte. Bankava Baiba 2011b: Eponīmi latviešu valodā. – Valodas prakse: vērojumi un ieteikumi: populārzinātnisku rakstu krājums 6, Rīga: Latgales druka, 58–71. Bankava Baiba 2012: Jaunā eponīmu vārdnīca, Rīga: Valsts valodas aģentūra. Bankava Baiba, Bušs Ojārs 2013: Daži eponīmu veidošanās terminoloģiskie un semantiskie aspekti. – Linguistica Lettica 21, 78–85. Beeching Cyril Leslie 1988: A Dictionary of Eponyms, 2end. ed., Oxford; New York: Oxford University Press. Canziani Tatiana 2011: The status of medical eponyms: advantages and disadvantages. – Teaching Medical English: Methods and Models, red. A. Loiacono, G. Lamartino, K. S. Grego, Italy: Publisher Monza, 227–238. Cappuzzo Barbara 2008: Eponyms or Descriptive Equivalent Terms? The Question of Scientific Accuracy in Medical Discourse. – Quaderno II, 25–35. Crystal David 2008: A Dictionary of Linguistics and Phonetics, Sixth Edition, Oxford: Blackwell Publishing. Freeman Morton S. 2002: A New Dictionary of Eponyms, Oxford University Press. Prieiga internete: https://www.oxfordreference.com/display/10.1093/acref/9780195093544.001.0001/acref-9780195093544; jessioonid=C5247DD8651F5FE4171AE62DB1DBE370. DOI: 10.1093/acref/9780195093544.001.0001. Gaivenis Kazimieras 2014 [1993]: Chemijos nomenklatūros įvairenybės. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 381–389. Gaivenis Kazimieras 2014 [1994]: Technikos terminijos norminimo mažmožiai. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 390–396. Gaivenis Kazimieras 2014 [1996]: Apie du terminų norminimo principus. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 224–229. Gaivenis Kazimieras, Keinys Stasys 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Terminologija | 2023 | 30 139 Jakaitienė Evalda 2010: Leksikologija: studijų knyga, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Karavaeva Tatjana L. 2011: Structural and semantic types of eponyms. – Notes on Onomastics 14, 80–89. Prieiga internete: http://karpenko.in.ua/wp-content/uploads/2013/02/Karavaev.pdf. Kasradze Mindia, Kasradze David 2015: Traumatologijos ir ortopedijos eponimai: simptomai ir sindromai, Klaipėda: Klaipėdos universiteto leidykla. Kaulakienė Angelė 2009: Lietuvių fizikos terminijos raida: monografija, Vilnius: leidykla „Technika“. Kitkauskienė Laimutė 2011: Eponiminiai architektūros, meno ir statybos terminai lietuvių kalboje. – Santalka: filologija, edukologija 19(1), 48–58. Kopaliński Władysław 2008: Słownik eponimów czyli wyrazów odmiennych, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. Kumar Priyanka, Brazel Danielle, Benjamin David J., Brem Elizabeth 2022: Eponyms in medical oncology. – Cancer Treatment and Research Communications 31. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ctarc.2022.100516. Kurminā Linda 2010: Eponiminiai augalų pavadinimai latvių ir lietuvių kalbose: darybos būdai. – Leksikografija ir leksikologija 2, sud. V. Sakalauskienė, A. Auksoriūtė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 355–367. Kvašytė Regina 2005: Mokomasi terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla. Litevkienė Nijolė 2006: Lietuviški ir lotyniški sudėtiniai anatomijos terminai: humanitarinių mokslų daktaro disertacija, Kaunas [Šiauliai]: Šiaulių universiteto leidykla. Litevkienė Nijolė 2010: Eponyms of Anatomy. – Vārds un tā pētīšanas aspekti 14(1), 156–161. Lončar Maja, Anić Ana Ostroški 2014: Eponymous medical terms as a source of terminological variation. – Languages for Special Purposes in a Multilingual, Transcultural World, Proceedings of the 19th European Symposium on Languages for Special Purposes, eds. G. Budin, V. Lušicky, 8–10 July 2013, Vienna, Austria, Vienna: University of Vienna, 36–44. Prieiga internete: https://www.researchgate.net/publication/312200297_Eponymous_medical_terms_as_a_source_of_terminological_variation. Mežyk Judyta 2020: Eponyms in Dance Terminology as an Object of Translation. – Półrocznik Językoznawczy Tertium. Tertium Linguistic Journal 5(2), 183–201. DOI: https://doi.org/10.7592/Tertium2020.5.2.Mezyk. Mickienė Ilona, Bačiūnaitė-Lužienė Lina 2013. Onomastikos įžvalgos: mokomoji metodinė knyga [e. išteklius], Vilnius: Vilniaus universitetas. Prieiga internete: https://www.knf.vu.lt/dokumentai/failai/katedru/lietuviiu/Onomastikos_izvalgos_Mickiene_Baciunaite-Luziene_2013.pdf. Mikelionienė Jurgita 2017: Tarp tautinių terminų apeliatyvacijos aspektai. – Terminologija 24, 127–144. NDe – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.], aut. R. Miliūnaitė, A. Aleksaitė. Prieiga internete: https://ekalba.lt/naujazodziai/naujienos. Nečas Pavel, Hejna Petr 2012: Eponymické termíny v soudním lékařství. – Soudní lékařství 2, 25–30. Prieiga internete: https://www.researchgate.net/publication/228059262_Presentation_of_eponymous_terms_in_forensic_medicine. Nichol Mark 2011: 5 Types of Eponym. Prieiga internete: https://www.dailywritingtips.com/5-types-of-eponyms/. Pieteida 2007: Personvārdi latviešu un lietuviešu augu nosaukumos. – Vārds un tā pētīšanas aspekti 11, 45–53. Popescu Floriana, Șorcaru Daniela 2020: Eponyms: an instance of linguistic interculturality. – Culture, subculture, counterculture, Galați: Europlus,160–168. Schwarzová Eva 2013: Eponyme als Bestandteil der fach spezifischen Lexik der Naturwissenschaften. – Slowakische Zeitschrift für Germanistik 5(1), 111–118. Prieiga internete: https://d-nb.info/112219322X/34#page=111. Skujiņa Valentina 1993 [2002]: Latviešu terminoloģijas izstrādes principi, Otrais, labotais un papildinātais izdevums, Rīga: LVI. Prieiga internete: http://www.vvk.lv/?sadala=217. Somford Matthijs Paul 2018: Eponymous terms in orthopaedic surgery: PhD thesis, Amsterdam: Universiteit van Amsterdam. Prieiga internete: https://pure.uva.nl/ws/files/21008656/Thesis.pdf. Stankevičienė Sigita 2013: Gamtos mokslų kalba: gretinamasis vokiečių ir lietuvių kalbų leksinių-semantinių aspektų tyrimas: daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universitetas. Prieiga internete: http://talpykla.elaba.lt/elaba-fedora/objects/elaba:2091553/datastreams/MAIN/content. Ummatovna Makhsudova Holiskhon 2022: Lexico-semantic characteristics of eponymic terminology. – Berlin Studies Transnational Journal of Science and Humanities 2, 341–348. Prieiga internete: https://berlinstudies.de/index.php/berlinstudies/article/view/552/512. 140 Aušra Rimkutė-Ganusa uskienė Eponiminiai aprangos terminai Aiškinamajame aprangos terminų žodyne Ziyayeva Sevara Anvarovna, Bannapova Zulxumor Xatamovna 2022: Semantic aspects of the english terminology of clothing and fashion design. – Scientific culture 8(3), 212–236. Prieiga internete: https://sci-cult.org/index.php/sc/pdf/212.pdf. EPONYMOUS CLOTHING TERMS IN AIŠKINAMASIS APRANGOS TERMINŲ ŽODYNAS (EXPLANATORY DICTIONARY OF CLOTHING TERMS) Summary The eponymous terms of various fields (anatomy, physics, chemistry, architecture, etc.) are being increasingly analysed in the works of Lithuanian linguists. According to the works of Lithuanian and foreign scholars, eponymous clothing terms are clothing terms that are derived from names. The article analyses the eponymous clothing terms in Aiškinamasis aprangos terminų žodynas (2014; Explanatory Dictionary of Clothing Terms) compiled by Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė, and Ada Gulbinienė. These terms make up only about 1.4 per cent of all clothing terms. The majority of eponymous clothing terms (about 75.5 per cent) are only the names of concepts (angoros vilna, bekėšas, bleizeris, bliukeriai, Brauno diržas, diufelis, džersis, gabardinas, galifė, gibsonai, Heseno batai, Jėzaus sandalai, kašmyras, kემბridžai, kerza, etc.). The rest of the eponymous clothing terms researched are used as synonyms alongside more terminologically accurate clothing terms (bliukeriai, bouleris, derbiai, kokas, oksfordai, stetsonas, etc.). The dictionary mainly contains eponymous terms based on anthroponyms (names, surnames, nicknames) and toponyms (names of cities, countries, islands, etc.). A separate group consists of terms derived from symbolic names. Eponymous clothing terms take up an important place in Lithuanian clothing terminology. Creating terms from names is one of the possible and, as the research results show, rare and complex ways of naming a concept. Although they are terminologically imperfect concise names of clothing concepts, in certain cases eponymous clothing terms, especially one-word terms, are the only traditionally used clothing terms in Lithuanian clothing terminology. The emergence of these terms in the field of clothing is primarily determined not by linguistic (shortness, economy, prevalence, permanence), but by extralinguistic factors, such as the desire to name the individuals who created, invented, started producing, or popularised certain clothes or their details, the desire to honour certain persons associated with specific geographic areas where the clothes were created, popular, or common. In general, eponymous terms can be considered signs of respect, scientific discovery, recognition of a particular person’s contribution, or simply a result of cultural exchange. Gauta 2022-10-08 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2023 | 30 141