Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation

136 A fordítók erőforrás-dominanciája és a megtalálás sikere the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák doi.org/10.35321/term31-07 A fordítók erőforrás-dominanciája és a célnyelvi terminusok megtalálásának sikere a humán fordításban és az utószerkesztésben Machine Translation A fordítói erőforrások dominanciája és a célnyelvi terminusok sikeres keresése emberi fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során ESZTER SERMANN Department of Italian Language and Literature, University of Szeged, Hungary ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-8753-5312 MÁRTA LESZNYÁK Institute of English and American Studies, University of Szeged, Hungary ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-9354-0633 ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a folyamatközpontú kutatás első eredményeit mutatja be az elsőés másodéves fordítási gyakornokok által használt online fordítási erőforrások típusairól, amikor egy jogi szöveget fordítanak angolról magyarra, illetve utószerkesztenek. A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján elemeztük az erőforrás-dominancia (terminológiai-lexikográfiai vagy szövegalapú), a feladatra fordított idő és a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikere közötti lehetséges kapcsolatokat. Eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók általában előnyben részesítik a terminológiai-lexikográfiai forrásokat a szövegalapú forrásokkal szemben. Érdekes módon a legtöbb esetben a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége nem mutatott szignifikáns korrelációt sem a feladattal töltött idővel, sem az erőforrás-dominanciával. Az egyetlen kivételt a posztszerkesztői csoport jelentette, amelyben szignifikáns korreláció volt megfigyelhető a szövegalapú források használatának gyakorisága és a helyes terminusok megtalálásának sikeressége között. Ezenkívül bizonyítékot találtak arra, hogy a posztszerkesztők idő és keresési erőfeszítés tekintetében hatékonyabban dolgoztak, mint a nulláról fordító humán fordítók. A tanulmány a megállapítások lehetséges magyarázataival és a fordítóképzésre vonatkozó javaslatokkal zárul. KULCSSZAVAK: fordítás, posztszerkesztés, fordításifolyamat-kutatás, fordítási erőforrások, a terminológia megfelelősége. 137Terminologija | 2024 | 31 ANOTACIJA Šiame tyrime pateikiami pirmieji į vertimo procesą orientuoto tyrimo apie internetinių vertimo išteklių tipus, kuriuos naudoja pirmo ir antro kurso vertėjai praktikantai, versdami teisinį tekstą iš anglų kalbos į vengrų kalbą ir jį postszerkesztés közben, eredmények. A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján elemeztük az erőforrások (terminográfiai és lexikográfiai (angolul termino-lexicographic), illetve szöveges erőforrások) dominanciája, a feladatra fordított idő és a helyes célnyelvi terminusok sikeres megtalálása közötti lehetséges kapcsolatokat. Eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók leggyakrabban a terminográfiai és lexikográfiai, nem pedig a szöveges forrásokat részesítik előnyben. Érdekes módon a legtöbb esetben a helyes célnyelvi terminusok sikeres megtalálása nem mutatott szignifikáns korrelációt sem a feladatra fordított idővel, sem az erőforrások dominanciájával. Az egyetlen kivételt az utószerkesztők csoportja jelentette – szignifikáns kapcsolatot állapítottunk meg a szöveges források használatának gyakorisága és a helyes célnyelvi terminusok sikeres megtalálása között. Emellett megállapítottuk, hogy az utószerkesztők hatékonyabban dolgoztak, mint a gyakornok fordítók, mind az idő, mind a célnyelvi terminusok keresésére fordított erőfeszítés tekintetében. A tanulmány a kutatási eredmények lehetséges magyarázataival és a fordítók képzésére vonatkozó javaslatokkal zárul. KULCSSZAVAK: fordítás, utószerkesztés, a fordítási folyamat kutatása, fordítási erőforrások, terminológiai megfelelőség. 1. BEVEZETÉS A fordítási eszközök az elmúlt két évtizedben radikálisan megváltoztak: az online digitális források szinte teljesen felváltották a papíralapú eszközöket. A mai technológiai környezetben számos online digitális forrás áll a fordítók rendelkezésére, a megbízható és hatékony eszközök kiválasztása azonban körültekintést és rutint igényel. A kutatások megerősítették, hogy az online fordítási források használata a fordítással töltött teljes idő jelentős részét teszi ki (Hvelplund 2017); emellett a folyamatos technológiai változások fokozott érdeklődést váltottak ki a fordítási források típusai és azoknak a humán fordítás, valamint a gépi fordítás utószerkesztése során történő használata iránt (pl. Gough 2019; Hvelplund 2016, 2017; Prieto Ramos 2021). Az utóbbi években a gépi fordítás utószerkesztése általános gyakorlattá vált a fordítók körében, a gépi fordítómotorok egyik legnagyobb hiányossága azonban az, hogy nagyszámú terminológiai hibát és következetlenséget eredményeznek, ezért az utószerkesztőknek ellenőrizniük kell a célnyelvi ekvivalensek helyességét és következetességét, ami szintén időigényes, nagyfokú pontosságot igénylő folyamat. Az itt bemutatott kutatás arra összpontosított, hogy meghatározza, milyen forrásokat részesítenek előnyben a fordítóképzésben részt vevők egy jogi szöveg fordításakor vagy utószerkesztésekor, valamint 138 A fordítói forrásdominancia és a megtalálás sikere azt, hogy a the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák forráshasználati dominancia hogyan kapcsolódik olyan teljesítménymutatókhoz, mint a feladatra fordított idő és a terminológia helyes használata. Először rövid szakirodalmi áttekintést nyújtunk, amely a fordítási folyamat kutatására, az online fordítási forrásokra és a fordításközpontú kutatási tevékenységre összpontosít. Ezt követően bemutatjuk a Szegedi Fordítási Kompetencia kutatási projektet, és részletesen ismertetjük a jelen vizsgálat módszertanát. Ezt követi az eredmények bemutatása és megvitatása, majd a következtetés. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A fordítási folyamat kutatása (TPR) A fordítási folyamat kutatása az 1980-as években kezdett elterjedni (Károly 2022; Lesznyák 2024), amikor a kutatók figyelme a fordítás kognitív, pszichológiai és viselkedési aspektusai felé fordult. A korai folyamatközpontú kutatások a fordítási kompetenciára és a kutatási módszerek fejlesztésére összpontosítottak (pl. Wilss 1988; Tirkkonen-Condit, Jääskeläinen 2000). A 21. században a technológiai fejlődés radikális változásokat hozott nemcsak a fordítási gyakorlatban, hanem a fordításkutatásban is (a részletekért lásd Klaudy 2022), beleértve többek között a fordítás pszichológiai tényezőinek új kutatási eszközeit és módszereit (Angelone 2010), a fordítási stratégiákat és a fordítói viselkedést (Dragsted 2005; Lesznyák 2008), a fordítás pedagógiai kérdéseit (Shreve 2006; Ericsson 2010), a szinkrontolmácsolás folyamatát (Seeber 2015), valamint a fizikai envitranslation folyamatot (Risku 2019; Károly ronment of translators (Ehrensberger-Dow, Hunziker Heeb 2016). In translation process research, scholars use the following methods to observe translators: think-aloud (TAP), keystroke logging, screen recording, eye-tracking, retrospective interviews, and direct observation of the 2022; Lesznyák 2024), majd megpróbálják azonosítani a fordítási folyamathoz kapcsolódó törvényszerűségeket. A TPR általában nem egyéni kutatás, mivel az adatgyűjtés és -elemzés együttműködésen alapuló munkát igényel (Risku 2019), és gyakran kombinálják a kvantitatív és kvalitatív módszereket. 2.2. A fordítási erőforrások használata mint a fordítói kompetencia eleme A fordítási erőforrások típusai és használata, a kognitív erőfeszítés, valamint a hivatásos fordítók és az online erőforrások közötti interakció mintázatai széles körben kutatott témák (Gough 2018; Lesznyák 2008; Hvelplund 2016, 2017; Prieto Ramos 2021 stb.). A fordítási erőforrások különböző 139Terminologija | 2024 | 31 be found in the terminological and lexicographical literature (Fóris 2019; Gaál 2016; Sermann 2021; Tamás 2014). The skills related to the use of translation resources are included – either explicitly or implicitly – in the different models of translation comosztályozásai a kompetenciát petence szerint csoportosíthatják. A PACTE kutatócsoport (Hurtado Albir 2017) az erőforrások használatát instrumentális részképességként osztályozza, míg az EMT-modell legújabb változatában (2022) az információbányászati kompetencia nem jelenik meg külön elemként, azonban a keresőmotorok helyes használata és a korpuszalapú erőforrások használata a technológiai kompetencia részét képezi. A TransCert-modell (Budin et al. 2013) magában foglalja az információbányászati és a technológiai kompetenciát, míg az eTransFair-modell (2016) az információ-visszakeresési és a terminológiai kompetenciát tartalmazza. Összefoglalva, a fordítási erőforrások hatékony használata valamilyen formában szerepet játszik valamennyi vizsgált fordítói kompetenciamodellben. 2.3. Fordításorientált kutatási tevékenység (TRA) Tanulmányunkat Hvelplundnak a fordítók digitális erőforrás-használatára resources during translation (Hvelplund 2016, 2017) and Gough’s research about translation-oriented research activity (Gough 2016, 2018, 2019, 2023). vonatkozó kutatására alapoztuk. Hvelplund megállapításai (2017) szerint a digitális erőforrások konzultációja a teljes fordítási feladat idejének jelentős részét (20 százalékát) teszi ki, and translators mostly used general language dictionaries, bilingual dictionaries and Internet search engines for both literary and technical translation. Gough (2019) képernyőfelvételek segítségével kvázi naturalisztikus, megfigyeléses módszert alkalmazott a hivatásos fordítók kutatási tevékenységének vizsgálatára. A szerző négy erőforrás-használati típust azonosított: szótárrajongó, párhuzamosszöveg-rajongó, vegyes használó és gépi fordítást alkalmazó. Eredményei arra utalnak, hogy a szakterületi jártasság, illetve annak hiánya szerepet játszik az erőforrás-használati profilban. Egy korábbi tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az angolról magyarra történő fordítás és utószerkesztés során milyen típusú online fordítási erőforrásokat használtak egy Fordítói és Tolmácsolási Mesterképzés elsőés másodéves hallgatói ugyanazon jogi szöveg fordításakor és utószerkesztésekor. Az eredmények azt mutatják, hogy az elsőéves hallgatók nagyobb valószínűséggel használtak egynyelvű és kétnyelvű szótárakat, míg a másodévesek inkább korpuszalapú erőforrásokat választottak. Az online fordítási erőforrások kiválasztását nem a fordítás módja (HT vagy PE), hanem a fordító szakértelmi szintje határozta meg (Sermann 2023). 140 A fordítók erőforrás-dominanciája és a keresés sikeressége the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák A jelen tanulmányban a hallgatók munkafolyamatáról készült képernyővideók alapján megpróbáltunk összefüggéseket feltárni a fordítójelöltek forrásdominanciája, a feladattal töltött idő és a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége között. A forrásdominanciát a használt különböző forrástípusok számával és az e források használatának gyakoriságával operacionalizáltuk, ami két kategóriához vezetett: (a) terminológiai-lexikográfiai és (b) szövegalapú. 3. A SZEGEDI FORDÍTÁSI KOMPETENCIA KUTATÁSI PROJEKT – CÉLOK ÉS FELADATOK Az itt bemutatott kutatás a Fordítási és Gépi Utószerkesztési Kompetencia Kutatóközpont átfogó kutatási projektjének (Szegedi Tudományegyetem, Magyarország) része, amely azt vizsgálja, hogy a fordítási kompetencia elemei (PACTE) milyen szerepet játszanak az emberi fordításban és a gépi fordítás utószerkesztésében. A projektben a forrásnyelvi készségek (angol), az L1-/célnyelvi (magyar) kompetencia, a forrásszöveg tartalmához kapcsolódó szakmai háttértudás (kétnyelvűség, szerzői jog), a fordítás deklaratív ismerete, a forrásnyelvi szövegtípus, a fordítási tapasztalat, a munkamód (HT vagy PE), valamint a hallgatók azon észlelései változóival dolgoztunk, amelyek az egyes módszerekkel való munkavégzés előnyeire és hátrányaira vonatkoznak (Lesznyák, Bakti, Sermann 2023, 2024). Miután korábban termékorientált kutatásban vettünk részt, most fordítási folyamatkutatásunk első eredményeit mutatjuk be. Az itt ismertetett vizsgálatban kutatási kérdéseink a következők voltak: 1. Milyen forráspreferenciák jellemzik a különböző alcsoportokat (az elsőés másodéves hallgatókat, valamint a HTés PE-hallgatókat)? 2. Hogyan kapcsolódik a hallgatók erőforrás-dominanciája a kulcskifejezések célnyelvi ekvivalenseinek megtalálásában elért sikerhez? 3. Van-e korreláció az erőforrás-dominancia és a feladattal töltött idő között? 4. Van-e korreláció a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikere és a feladattal töltött idő között? 4. MÓDSZERTAN 4.1. Résztvevők és anyag A jelen tanulmány mintáját 14 elsőéves hallgató (tanulmányaik kezdetén) és 12 másodéves, fordítástudományi mesterképzésben részt vevő hallgató (tanulmányaik végén) alkotta. Fontos itt hangsúlyozni, hogy az Egyetemen 141Terminologija | 2024 | 31 fordítói tapasztalat. Ezenkívül érdemes of Szeged, in Hungary, translator training takes place at the master’s level exclusively, within the framework of a four-semester translator and interpreter training program. Therefore, first-year master’s students could be viewed as highly skilled language learners or users with no prior translamegjegyezni, hogy az adatok gyűjtésekor a hallgatók nem részesültek speciális utószerkesztési képzésben, a másodéves hallgatók azonban már elvégezték a „Jog alapjai” és a „Jogi fordítás” című kurzusokat. The sample was divided into two subgroups (translator or post-editor), és arra kérték őket, hogy fordítsanak le vagy utószerkesszenek egy 350 szavas jogi szöveget (egy szerzői jogi megállapodás részletét, lásd a Függeléket). A forrásnyelv az angol, a célnyelv a magyar volt, az angol pedig language of the translator trainees, and Hungarian was their A language. The MT output for the post-editors was produced by eTranslation, the maaz EU B vagy C chine fordítóeszköze volt. 4.2. The data collection procedure Data collection took place in Autumn 2022 and in Spring 2022. All the A fordítások tantermi környezetben készültek, és a feladatra 120 perces időkorlát állt rendelkezésre, ezt a korlátot azonban ténylegesen soha nem érték el. A hallgatók hozzáfértek az internethez, és bármilyen forrást és weboldalt használhattak, amelyet kívántak. Mindazonáltal a HT-feltételben részt vevő hallgatókat arra utasították, hogy tartózkodjanak az MT használatától. A hallgatókat arra kérték, hogy publikálásra alkalmas minőségű célszöveget állítsanak elő (azaz végezzék el az MT-kimenet teljes utószerkesztését), TM-szoftver használata nélkül. A hallgatók a Translogban dolgoztak, mivel a fordítási/utószerkesztési folyamatra vonatkozó adatokat is gyűjtötték. Ezenkívül az OBS Studio segítségével rögzítettük a számítógép képernyőjét, miközben a hallgatók a fordítási/utószerkesztési feladaton dolgoztak. A feladattal töltött idő meghatározásához videofelvételeket használtunk. A fordítási/utószerkesztési folyamat időtartamát attól a pillanattól számítottuk, amikor a Translogban megnyomták a „start logging” gombot, addig a pillanatig, amikor megnyomták a „stop logging” gombot. Egy technikai meghibásodás miatt bizonyos adatok elvesztek, ezért összesen 22 felvételt tudtunk felhasználni. 4.3. Az adatok elemzésének módszerei A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján a forráshasználatra vonatkozó mérőszámokat hoztunk létre. Először minden, a hallgatók által megtekintett forrást vagy terminológiai-lexikográfiai (LEX), vagy szövegalapú (TXT) forrásként kategorizáltunk. Ezen belül 142 A fordítók erőforrás-dominanciája és a megtalálás sikere Minden the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák csoport esetében két kategóriát hoztunk létre: (1) a felhasznált erőforrástípusok konkrét száma (pl. 3 szótár) és (2) e források használatának teljes gyakorisága (pl. 11 keresés /a 3 szótárban). Így négy változót hoztunk létre, amelyeket a kvantitatív elemzésben használtunk: LEX szám, LEX gyakoriság, TXT szám és TXT gyakoriság. Ezt követően 10 kulcstermet választottunk ki a forrásszövegből (lásd a Függeléket), és ekvivalenseiket értékeltük a célszövegekben, amelyeket a hallgatók fordítottak vagy utószerkesztettek. A terminusok közül hét a jogi, három pedig az akadémiai szakterülethez tartozik. A jogi terminusok helyes magyar ekvivalenseit egy szerzői jogi szakértő határozta meg. A statisztikai elemzéshez az SPSS v. 26 programot használtuk. Az elemzés a részcsoportok erőforrás-dominanciájának páros mintás t-próbák segítségével történő meghatározására, a különböző részcsoportok erőforrás-dominanciájának független mintás t-próbákkal való összehasonlítására összpontosított, továbbá megpróbáltunk korrelációkat találni az erőforrás-dominancia, a megfelelő terminológia megtalálásának sikere és a feladattal töltött idő között. A terjedelmi korlátok miatt tartózkodunk attól, hogy nagy mennyiségű, nem szignifikáns eredményt mutató adatot közöljünk, és a szignifikáns eredményekre összpontosítunk. 5. EREDMÉNYEK 5.1. Az erőforrás-dominancia különbségei az almintákon belül Első kutatási kérdésünk arra irányult, hogy kiderítsük, a különböző alcsoportok milyen típusú erőforrásokat részesítettek előnyben. Először páros mintás t-próbákat végeztünk az elsőés másodéves mintákon belüli preferenciák összehasonlítására. Egyrészt összehasonlítottuk, hogy hány különböző típusú erőforrást használtak, másrészt pedig összevetettük az erőforrások használatának gyakoriságát. Az elsőéves mintában (n = 12) azt találtuk, hogy a hallgatók szignifikánsan több terminológiai-lexikográfiai (M = 2.42, SD = 1.68), mint szövegalapú erőforrást használtak (M = 1.33, SD = 1.23, t(11) = 3.463, p = .005). Ezzel összhangban szignifikánsan több keresést végeztek terminológiai-lexikográfiai (M = 18.00, SD = 13.86), mint szövegalapú forrásokban (M = 5.17, SD = 5.80, t(11)= 3.736, p = .001). A másodéves mintában (n = 10) nem találtunk szignifikáns különbségeket a hallgatók által használt forrástípusokban (terminológiai-lexikográfiai M = az értékek mérési 1.90, SD = 0.74, text-based M = 1.40, SD = 1.27, t(9) = 1.246, p = .244). 143Terminologija | 2024 | 31 In other words, the termino-lexicographic and text-based sources were used to approximately the same extent, and the minor difference in mean hibából adódhatnak. A keresések gyakoriságának elemzése azonban azt mutatta, hogy a másodéves hallgatók – akárcsak elsőéves társaik – szignifikánsan több termino-lexikográfiai keresést végeztek (M = 17.2, SD = 11.10), mint szövegalapú keresést (M = 5.4, SD = 5.83, t(9) = 3.190, p = .011). Amint látható, a szövegalapú keresések szórása nagyobb volt az átlagnál, ami az adatok nagy variációjára és rendellenes eloszlására utal. Következésképpen a keresések gyakoriságára vonatkozó mediánokat is összehasonlították. A páros mintás Wilcoxon-próba azt mutatta, hogy a mediánok szignifikánsan különböztek egymástól, és a hatásméret nagy volt (termino-lexikográfiai MDN = 14.50, szövegalapú MDN = 3.50, Z (9) = -2.497, p = .013, r = 0.79). A következő lépésben a mintát humán fordítókra és utószerkesztőkre osztották, majd a forráspreferenciákat ismét páros mintás t-próbákkal elemezték. A humán fordítói csoportban (n = 10) nem találtak szignifikáns különbséget a kétféle felhasznált forrás számában (termino-lexikográfiai M = 2.70, SD = 1.16, szövegalapú M = 1.90, SD = 0.99, t(9) = 1.809, p = .104). Mindazonáltal az adatok azt mutatták, hogy a hallgatók szignifikánsan több keresést végeztek termino-lexikográfiai (M= 27.8, SD = 9.36), mint szövegalapú forrásokban (M = 8.5, SD = 5.87, t(9) = 4.636, p= .001). A t-próbák eredményei azt jelezték, hogy az utószerkesztők szignifikánsan több termino-lexikográfiai (M = 1.75, SD = 1.36), mint szövegalapú erőforrást használtak, bár a mérési hiba valószínűsége kissé magasabb volt (termino-lexikográfiai MDN = 2, szövegalapú MDN = 0, Z(11) = -2.226, p = .026, r = 0.643), a hatásméret azonban továbbra is közepes vagy es (M = 0.92, SD = 1.24, t(11) = 2.802, p = .017). As the standard deviation for text-based sources was larger than the mean indicating abnormal distribution, the paired samples Wilcoxon-test was used to compare the medians. The test results showed that there was a significant difference between the erős volt. A páros mintás t-próba kimutatta, hogy az utószerkesztők szignifikánsan több keresést végeztek terminolexikográfiai (M = 9.17, SD = 7.03), mint szövegalapú forrásokban (M = 2.58, SD = 3.99, t(11) = 4.026, p = .011). A nem normális eloszlás miatt ismét a páros mintás Wilcoxon-próbát alkalmaztuk annak ellenőrzésére, hogy a mediánok szignifikánsan különböznek-e. A próbák eredményei ismét szignifikánsak voltak, ami arra utal, hogy a terminolexikográfiai forrásokban végzett keresések medián száma (MDN = 8) 144 A fordítók forrásdominanciája és a megtalálás sikere a szövegalapú the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák forrásokban végzett keresések medián számától (MDN = 0) szignifikánsan különbözik (Z(11) = - 2.805, p = .005, r = 0.810), a hatásméret pedig nagy. 5.2. A forrásdominancia különbségei az alminták között Az egyes alminták jellemzése után összehasonlítottuk egymással egyrészt az elsőés másodéves hallgatók, másrészt a humán fordítók és az utószerkesztők csoportját, vagyis megvizsgáltuk kutatási tevékenységüket. Az elsőés másodéves hallgatók kutatási tevékenysége között egyik mérőszám tekintetében sem találtunk szignifikáns különbséget. A humán fordítók és az utószerkesztők összehasonlításakor azonban a keresések gyakoriságában mutatkozó összes különbség szignifikáns volt, a használt forrástípusokkal kapcsolatos különbségek pedig marginálisan szignifikánsnak bizonyultak (lásd az 1. táblázatot). Table 1. Resource dominance differences between human translators and post-editors. Results of the independent samples t-tests EMBERI FORDÍTÓK (N = 10) UTÓSZERKESZTŐK (N = 12) MSD MSD T-TEST P Terminológiai elemek 1.74 .096 lexikográfiai erőforrások száma2.70 3.08 1.16 1.36 Szövegalapú elemek 2.02 .057 erőforrások száma 1.90 0.99 0.92 1.24 Felhasznált 1.65 2.75 2.38 teljes száma 2.08 .051 erőforrások 4.60 Keresések gyakorisága (LEX)* 27.80 9.60 9.17 7.03 5.33 .000 Keresések gyakorisága (TXT)* 8.50 5.87 2.50 3.99 2.81 .011 Keresések gyakorisága (összesen)* 36.30 8.41 11.75 9.93 6.18 .000 Megjegyzés: * = szignifikáns különbségek 5.3. A megtalált terminusok helyes ekvivalenseinek száma A 2. és 4. kutatási kérdés megválaszolásához a tanulmányban a helyes tarwák get equivalents had to be determined. Mean values (HT = 1.40, PE = 1.67, 1st year = 1.42, 2nd year = 1.70) show that students were not particularly 151Terminologija | 2024 | 31 participated in the data collection. Furthermore, only one text, a legal one megtalálásának sikere, valamint a résztvevők egyetlen intézményből való származása szolgált alapul. E tényezők korlátozzák az eredmények általánosíthatóságát, bár a szignifikáns eredmények érvényes tendenciákra utalhatnak a tanulmányéhoz hasonló környezetekben. A résztvevőktől származó szóbeli adatok hiánya megakadályozta bizonyos eredmények értelmezését, bár egyértelmű, hogy a kutatási terv komplexitásának is határokat kell szabni. E tanulmány korlátai kijelölik a jövőbeli kutatások irányait. A tanulmány megismételhető lenne nagyobb mintával, amelyben más egyetemekről vagy országokból származó szakemberek és hallgatók vennének részt. Más szövegtípus is alkalmazható lenne, és másfajta folyamatadatokat is lehetne gyűjteni. Emellett a jelen tanulmány adathalmaza részben feltáratlan maradt. A kutatásra fordított időt nem mérték, és nem kapcsolták össze a kutatási magatartás vagy teljesítmény mutatóival. A fordítási erőforrások használatát a HT és a PE különböző szakaszaiban (fogalmazás, átdolgozás) szintén lehetne vizsgálni, éppúgy, mint az utószerkesztők által végrehajtott terminológiai változtatások számát és azok kutatási stratégiákkal való kapcsolatát. Korlátai ellenére a tanulmány minden bizonnyal hozzájárul a fordítójelöltek erőforrás-használatának jobb megértéséhez. Mindazonáltal ezen a területen további munkára van szükség annak feltárásához, hogy milyen kutatási stratégiákra és viselkedésformákra van szükség a digitális korszakban, amikor az utószerkesztés várhatóan uralni fogja a fordítók munkáját. REFERENCES Angelone Erik 2010: Uncertainty, Uncertainty Management and Metacognitive Problem Solving in the Translation Task. – “Translation and Cognition”, ed. Shreve G. M., Angelone E., Amsterdam: American Translators Association Scholarly Monograph Series XV, 17–40. Budin Gerhard, Krajcso Zita, Lommel Arle 2013: The TransCert Project: Ensuring That Transnational Translator Certification Meets Stakeholder Needs. – The International Journal for Translation & InterpretingResearch 5(1), 143–155. DOI: 10.12807/ti.105201.2013.a08. Dragsted Barbara 2005: Segmenting in Translation: Differences across levels of expertise and difficulty. – Target 17(1), 49–70. DOI:10.1075/target.17.1.04dra. Ericsson K. Anders 2010: Expertise in Interpreting: An expert-performance perspective. –“Translation and Cognition”, ed. Shreve G. M., Angelone E., Amsterdam: American Translators Association Scholarly Monograph Series XV, 231–262. EMT 2022: Updated version of the EMT competence model framework. Available at: https://commission. europa.eu/news/updated-version-emt-competence-framework-now-available-2022-10-21_en. eTransFair 2018: Competence Card for Specialised Translators. Available at: https://etransfair.inyk.bme.hu/. Fóris Ágota 2019: Új tendenciák és módszerek a fordítási folyamatban: a terminológia és a dokumentáció szerepe. – “Diszciplínák találkozása a fordításban”, ed. Szoták Sz., Budapest: OFFI, 211–219. Gaál Péter 2010: A hagyományos szótárak vizsgálati szempontjainak alkalmazhatósága az online szótárak esetében. – “Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus”, ed. Boda I. K., Mónós K., Budapest/Debrecen: MANYE–Debreceni Egyetem, 432–437. 152 Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák Gough Joanna 2016: The patterns of interaction between professional translators and online resources. PhD Thesis, University of Surrey. Available at: https://openresearch.surrey.ac.uk/esploro/outputs/99514578402346. Gough Joanna 2018: Investigating the use of resources in the translation process. – “Trends in e-tools and resources for translators and interpreters”, ed. Pastor G. C., Durán-Muñoz I., Leiden: Brill, 9–36. Gough Joanna 2019: Developing translation-oriented research competence: what can we learn from professional translators? – The Interpreter and Translator Trainer 13:3, 342–359. DOI: 10.1080/1750399X.2019.1656404. Gough Joanna 2023: Individual Variations in Information Behaviour of Professional Translators: Towards a Classification of Translation-oriented Research Styles. Translation Studies. Taylor and Francis Online. Available at: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14781700.2023.2231933. Ehrensberger-Dow Maureen, Hunziker Heeb Andrea 2016: Investigating the Ergonomics of a Technologized Translation Workplace. – “Reembedding Translation Process Research”, ed. R. Muñoz Martín, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 69–88. Hurtado Albir Amparo (ed.) 2017: Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/ Philadelphia: John Benjamins. DOI: 10.1075/btl.127. Hvelplund Kristian Tangsgaard 2016: Cognitive efficiency in translation. – “Reembedding Translation Process Research”, ed. R. Muñoz Martín, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 149–170. Hvelplund Kristian Tangsgaard 2017: Translators’ Use of Digital Resources during Translation. – Hermes 56, 71–87. Károly Krisztina 2022: A nyelvi közvetítés empirikus kutatásának módszerei. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT– MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 93–108. Klaudy Kinga 2022: A fordítástudomány dilemmái a 21. század elején. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT– MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 13–25. DOI: https://doi.org/10.21862/kutmodszertan1/2. Lesznyák Márta 2008: A szótárhasználat jellegzetességeinek változása a fordítói tapasztalat függvényében. – “Az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencián elhangzott előadások kötete”, ed. Váradi T., Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 67–79. Lesznyák Márta 2024: Folyamatorientált kutatások a fordítástudományban. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II. Speciális rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT– MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 71–94. Lesznyák Márta, Bakti Mária, Sermann Eszter 2023: Translation and post-editing performance of translation students –a cross-sectional analysis. – L10N Journal 2(2), 7–23. Lesznyák Márta, Bakti Mária, Sermann Eszter 2024: Reading takes it all? – the role of language competence and subject knowledge in legal translation. – The Interpreter and Translator Trainer, 1–20. Available at: https://doi.org/10.1080/1750399X.2024.2344177. Prieto Ramos Fernando 2021: Translating legal terminology and phraseology: between intersystemic incongruity and multilingual harmonization. – Perspectives 29:2, 175–183. DOI: 10.1080/0907676X.2021.1849940. Risku Hanna 2019: Process research. – “Routledge Encyclopedia of Translation Studies. 3rd Edition”, ed. M. Baker, G. Saldanha, London: Routledge, 437–441. Seeber Kilian G. 2015: Cognitive Load in Simultaneous Interpreting: Measures and methods. – “Interdisciplinarity in Translation and Interpreting Process Research”, ed. M. Ehrensberger-Dow, S. Göpferich and S. O’Brien, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 18–33. Sermann Eszter 2021: Terminológiai szabványosítás és nyelvi közvetítés, Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Sermann Eszter 2023: Online fordítói segédeszközök használata humán fordítás és a gépi fordítás utószerkesztése során. – “XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus” (accepted for publication). Shreve Gregory 2006: The Deliberate Practice: Translation and expertise. – Journal of Translation Studies 9(1), 27–42. Tirkkonen-Condit Sonja, Jääskeläinen Riitta 2000: Tapping and mapping the processes of translation and interpreting, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Available at: https://doi.org/10.1075/btl.37. Tamás Dóra Mária 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről, Budapest: ELTE. Wilss Wolfram 1988: Kognition und Übersetzen: Zu Theorie und Praxis der menschlichen und der maschinellen Übersetzung, Tübingen: Niemeyer. 153Terminologija | 2024 | 31 1. FÜGGELÉK. A tanulmányhoz használt forrásszöveg: KÖZLÉSI ENGEDÉLY Kézirat száma: [a folyóirat neve] („a Folyóirat”) A közlemény címe: („a Közlemény”) Szerző(k): („a Szerzők”) Címzett: Nature Publishing Group („NPG”), a Macmillan Publishers Ltd 1. részlege. Tekintettel arra, hogy az NPG vállalja a Közlemény közzétételét, a Szerzők a Közlemény szerzői jogának teljes időtartamára és annak minden meghosszabbítására – a 2. pont rendelkezéseire is figyelemmel – az alábbi kizárólagos engedélyt adják az NPG részére: (a) a Közlemény közzétételére, sokszorosítására, terjesztésére, megjelenítésére és tárolására minden formában, formátumban és médiában, legyen az jelenleg ismert vagy a jövőben kifejlesztett (beleértve korlátozás nélkül a nyomtatott, digitális és elektronikus formát), világszerte, (b) a Közlemény más nyelvekre történő lefordítására, a Közlemény adaptációinak, összefoglalóinak vagy kivonatainak, illetve a Közleményen alapuló egyéb származékos and derivative works and (c) to license others to do any or all of the above. 2. Ownership of copyright remains with the Authors and provided that, when reproducing the Contribution or extracts from it, the Authors acknowledge first and reference publication in the Journal, the Authors retain the following műveknek a létrehozására, valamint az (a) pontban meghatározott valamennyi jog gyakorlására az ilyen fordítások, adaptációk, összefoglalók és kivonatok tekintetében; nem kizárólagos jogok: a) A Közlemény egészének vagy részének sokszorosítása bármely olyan nyomtatott kötetben (könyvben vagy disszertációban), amelynek ők a szerző(i). b) Ők és bármely olyan tudományos intézmény, ahol az adott időpontban dolgoznak, sokszorosíthatják a Közleményt oktatási célú kurzusokhoz. c) A Közlemény egy, szakértői bírálatot követően publikálásra elfogadott példányának (Word vagy Tex formátumban) elhelyezése a Szerző saját weboldalán vagy intézményi repozitóriumában hat hónappal a Folyóirat nyomtatott kiadásának megjelenését követően, feltéve, hogy a Közleményből hiperhivatkozást is elhelyeznek a Folyóirat weboldalára d) Az általuk készített és a Közleményben szereplő ábrák vagy táblázatok újbóli felhasználása az általuk készített egyéb művekben. E megállapodásra Anglia jogszabályai irányadók, és azt azokkal összhangban kell értelmezni, a jogszabályok kollíziójára vonatkozó elvek figyelmen kívül hagyásával. A jelen okirat felei alávetik magukat az angol bíróságok nem kizárólagos joghatóságának. 2. FÜGGELÉK. Az elemzéshez kiválasztott 10 célszakkifejezés: kiadási licenc, hozzájárulás, a szerzői jog teljes időtartama, korlátozás nélkül is beleértve, kizárólagos licenc megadására, többszörözésre, származékos mű, értekezés, tudományos intézmény, szakmai lektorálás 154 A fordítók erőforrás-dominanciája és a megtalálás sikere the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Eszter Sermann Márta Lesznyák A FORDÍTÓI ERŐFORRÁSOK DOMINANCIÁJA ÉS A FORDÍTÁSI NYELV TERMINUSAINAK SIKERES KERESÉSE EMBERI FORDÍTÁS VAGY GÉPI FORDÍTÁS UTÓSZERKESZTÉSE SORÁN Összefoglalás A fordítási eszközök használata alapvetően megváltozott az elmúlt két évtizedben – az online digitális források szinte teljesen felváltották a papíralapú eszközöket. A modern technológiai környezetben a fordítók számos online digitális forrást használhatnak, azonban a megbízható és hatékony eszközök kiválasztásához alaposságra és fegyelemre van szükség. A tanulmány a fordítástanhallgatók forráshasználati dominanciáját vizsgálja ugyanazon jogi szöveg emberi fordítása és utószerkesztése során, valamint elemzi a forráshasználati dominancia, a feladat elvégzéséhez szükséges idő és a sikeresen megtalált célnyelvi terminusok közötti lehetséges kapcsolatokat. Čia pateiktas tyrimas yra Segedo vertimo kompetencijos tyrimų grupės bendrojo tyrimo projekto, kuriuo siekiama ištirti vertimo kompetencijos elementų (PACTE) vaidmenį žmogaus vertime ir mašininio vertimą postredagavime, dalis. Kadangi dalyvaujame į produktą orientuotuose tyrimuose, dabar pristatome pirmuosius vertimo a folyamat kutatási eredményeit. Eredményeink azt mutatják, hogy a terminográfiai és lexikográfiai források dominálnak a hallgatók fordítással kapcsolatos kereséseiben. Emellett a hallgatóknak meglehetősen kevés sikerük volt a terminusok helyes megfelelőinek megtalálásában: átlagosan tízből mindössze egyet vagy kettőt találtak meg. Továbbá sem a feladatra fordított idő, sem a forráshasználati dominancia nem mutatott szignifikáns korrelációt a megfelelő célnyelvi terminusok megtalálásával. A fordítók és az utószerkesztők összehasonlítása azt mutatta, hogy az utószerkesztők gyorsabban dolgoztak, és kevesebb keresést végeztek, mint a fordítók. Ennek ellenére az általuk megtalált terminusok helyessége hasonló volt a fordítókéhoz. Nyilvánvaló, hogy a kutatásnak vannak bizonyos hiányosságai, amelyek közül az egyik a kis minta, mindezek ellenére azonban a következtetések kétségtelenül hozzájárulnak a fordítói gyakornokok erőforrás-használatának megértéséhez. Beérkezett: 2024-05-03 Eszter Sermann Department of Italian Language and Literature, University of Szeged, Hungary 6724 Szeged, Pulz utca 1. E-mail [email protected] Márta Lesznyák Institute of English and American Studies, University of Szeged, Hungary 6722 Szeged, Egyetem utca 2. E mail [email protected]