Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation

doi.org/10.35321/term31-07 A fordítók erőforrás-dominanciája és a célnyelvi terminusok megtalálásának sikere emberi fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során A fordítók erőforrás-dominanciája és a célnyelvi terminusok sikeres megtalálása emberi fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során ESZTER SERMANN Szegedi Tudományegyetem, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, Magyarország ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-8753-5312 MÁRTA LESZNYÁK Szegedi Tudományegyetem, Angol–Amerikai Intézet, Magyarország ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-9354-0633 Ö S S Z E F O G L A L Ó A tanulmány az angolról magyarra történő jogi szövegfordítás és -utószerkesztés során az első- és másodéves fordítóhallgatók által használt online fordítási erőforrások típusaira irányuló, folyamatközpontú kutatás első eredményeit mutatja be. A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján elemeztük az erőforrás-dominancia (terminográfiai és lexikográfiai vagy szövegalapú), a feladatra fordított idő és a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége közötti lehetséges összefüggéseket. Eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók általában a terminográfiai és lexikográfiai forrásokat részesítik előnyben a szövegalapú forrásokkal szemben. Érdekes módon a legtöbb esetben a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége sem a feladatra fordított idővel, sem az erőforrás-dominanciával nem mutatott szignifikáns korrelációt. Az egyetlen kivételt az utószerkesztői csoport jelentette, ahol szignifikáns korreláció volt a szövegalapú források használatának gyakorisága és a helyes terminusok megtalálásának sikeressége között. Emellett bizonyítékot találtunk arra, hogy az utószerkesztők idő és keresési ráfordítás tekintetében hatékonyabban dolgoztak, mint a nulláról fordító emberi fordítók. A tanulmány a megállapítások lehetséges magyarázataival és a fordítóképzésre vonatkozó javaslatokkal zárul. KULCSSZAVAK: fordítás, utószerkesztés, fordítási folyamat kutatása, fordítási erőforrások, a terminológia megfelelősége. 136 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány az angolról magyarra történő jogi szövegfordítás és -utószerkesztés során az első- és másodéves fordítóhallgatók által használt online fordítási erőforrások típusaira irányuló, folyamatközpontú kutatás első eredményeit mutatja be. A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján elemeztük az erőforrás-dominancia (terminográfiai és lexikográfiai (angolul termino-lexicographic) vagy szövegalapú), a feladatra fordított idő és a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége közötti lehetséges összefüggéseket. Eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók általában a terminográfiai és lexikográfiai forrásokat részesítik előnyben a szövegalapú forrásokkal szemben. Érdekes módon a legtöbb esetben a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége sem a feladatra fordított idővel, sem az erőforrás-dominanciával nem mutatott szignifikáns korrelációt. Az egyetlen kivételt az utószerkesztői csoport jelentette, ahol szignifikáns összefüggést találtunk a szövegalapú források használatának gyakorisága és a helyes célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége között. Emellett azt is megállapítottuk, hogy az utószerkesztők mind idő, mind a célnyelvi terminusok keresésére fordított erőfeszítés tekintetében hatékonyabban dolgoztak, mint a nulláról fordító fordítóhallgatók. A tanulmány a kutatási eredmények lehetséges magyarázataival és a fordítóképzésre vonatkozó javaslatokkal zárul. KULCSSZAVAK: fordítás, utószerkesztés, a fordítási folyamat kutatása, fordítási erőforrások, a terminológia megfelelősége. 1. BEVEZETÉS A fordítási eszközök az elmúlt két évtizedben radikálisan megváltoztak: az online digitális erőforrások szinte teljesen felváltották a papíralapú eszközöket. A mai technológiai környezetben számos online digitális erőforrás áll a fordítók rendelkezésére, ám a megbízható és hatékony eszközök kiválasztása körültekintést és rutint igényel. A kutatások igazolták, hogy az online fordítási erőforrások használata a fordításra fordított teljes idő jelentős részét teszi ki (Hvelplund 2017); emellett a folyamatos technológiai változások fokozott érdeklődést váltottak ki a fordítási erőforrások típusai, valamint azok emberi fordítás és gépi fordítás utószerkesztése során történő használata iránt (pl. Gough 2019; Hvelplund 2016, 2017; Prieto Ramos 2021). Az utóbbi években a gépi fordítás utószerkesztése bevett gyakorlattá vált a fordítók körében, a gépi fordítómotorok egyik fő hiányossága azonban az, hogy nagy számban állítanak elő terminológiai hibákat és következetlenségeket. Ezért az utószerkesztőknek ellenőrizniük kell a célnyelvi megfelelőket helyesség és következetesség szempontjából, ami szintén időigényes, nagyfokú pontosságot igénylő folyamat. Az itt bemutatott kutatás arra összpontosított, hogy megállapítsa, milyen erőforrásokat részesítenek előnyben a fordítóhallgatók jogi szöveg fordításakor vagy utószerkesztésekor, és Terminologija | 2024 | 31 137 hogy az erőforrás-használat dominanciája miként kapcsolódik az olyan teljesítménymutatókhoz, mint a feladatra fordított idő és a helyes terminológia használata. Először rövid szakirodalmi áttekintés következik, amely a fordítási folyamat kutatására, az online fordítási erőforrásokra és a fordításorientált kutatási tevékenységre összpontosít. Ezt követően bemutatjuk a Szegedi Fordítói Kompetencia kutatási projektet, és részletesen ismertetjük a jelen vizsgálat módszertanát. Ezután az eredmények bemutatása és megvitatása következik, végül pedig a tanulmány következtetéssel zárul. 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A fordítási folyamat kutatása (TPR) A fordítási folyamat kutatása az 1980-as években kezdett fellendülni (Károly 2022; Lesznyák 2024), amikor a kutatók figyelme a fordítás kognitív, pszichológiai és viselkedéses aspektusaira irányult. A korai, folyamatközpontú kutatások a fordítói kompetenciára és a kutatási módszerek fejlesztésére összpontosítottak (pl. Wilss 1988; Tirkkonen-Condit, Jääskeläinen 2000). A 21. században a technológiai fejlődés radikális változásokat hozott nemcsak a fordítási gyakorlatban, hanem a fordításkutatásban is (részletesebben lásd Klaudy 2022), többek között új kutatási eszközöket és módszereket teremtve a fordítás pszichológiai tényezőinek (Angelone 2010), a fordítási stratégiáknak, a fordítói viselkedésnek (Dragsted 2005; Lesznyák 2008), a fordítás pedagógiai kérdéseinek (Shreve 2006; Ericsson 2010), a szinkrontolmácsolás folyamatának (Seeber 2015) és a fordítók fizikai munkakörnyezetének (Ehrensberger-Dow, Hunziker Heeb 2016) vizsgálatához. A fordítási folyamat kutatásában a kutatók a következő módszerekkel figyelik meg a fordítókat: hangos gondolkodás (TAP), billentyűleütések naplózása, képernyőfelvétel, szemmozgás-követés, retrospektív interjúk és a fordítási folyamat közvetlen megfigyelése (Risku 2019; Károly 2022; Lesznyák 2024), majd igyekeznek azonosítani a fordítási folyamathoz kapcsolódó szabályszerűségeket. A TPR rendszerint nem egyéni kutatás, mivel az adatgyűjtés és -elemzés együttműködést igényel (Risku 2019), és gyakran ötvözi a kvantitatív és kvalitatív módszereket. 2.2. A fordítási erőforrások használata mint a fordítói kompetencia egyik eleme A fordítási erőforrások típusai és használata, a kognitív erőfeszítés, valamint a hivatásos fordítók és az online erőforrások közötti interakciós mintázatok széles körben kutatott témák (Gough 2018; Lesznyák 2008; Hvelplund 2016, 2017; Prieto Ramos 2021 stb.). A fordítási erőforrások különböző osztályozásai 138 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation a terminológiai és lexikográfiai szakirodalomban találhatók meg (Fóris 2019; Gaál 2016; Sermann 2021; Tamás 2014). A fordítási erőforrások használatához kapcsolódó készségek – akár kifejezetten, akár hallgatólagosan – szerepelnek a fordítói kompetencia különböző modelljeiben. A PACTE kutatócsoport (Hurtado Albir 2017) az erőforrások használatát instrumentális részképességként sorolja be, míg az EMT-modell legújabb változatában (2022) az információkinyerési kompetencia nem jelenik meg önálló elemként, de a keresőmotorok helyes használata és a korpuszalapú erőforrások alkalmazása a technológiai kompetencia része. A TransCert-modell (Budin et al. 2013) magában foglalja az információkinyerési és a technológiai kompetenciát, az eTransFair-modell (2016) pedig az információ-visszakeresési és a terminológiai kompetenciát. Összefoglalva: a vizsgált fordítói kompetenciamodellek mindegyikében szerepet kap valamilyen formában a fordítási erőforrások hatékony használata. 2.3 Fordításorientált kutatási tevékenység (TRA) Tanulmányunkat Hvelplund fordítók digitális erőforrás-használatáról szóló kutatására (Hvelplund 2016, 2017), valamint Gough fordításorientált kutatási tevékenységről szóló kutatására alapoztuk (Gough 2016, 2018, 2019, 2023). Hvelplund eredményei (2017) azt mutatják, hogy a digitális erőforrások használata a teljes fordítási feladat idejének jelentős részét teszi ki (20 százalék), és a fordítók mind irodalmi, mind szakfordítás esetén főként általános nyelvi szótárakat, kétnyelvű szótárakat és internetes keresőmotorokat használtak. Gough (2019) képernyőfelvételeken alapuló, kvázi naturalisztikus megfigyeléses módszerrel vizsgálta a hivatásos fordítók kutatási tevékenységét. A szerző négy erőforrás-használati típust különített el: szótárrajongó, párhuzamos szövegek kedvelője, vegyes felhasználó és gépi fordítást alkalmazó. Eredményei arra utalnak, hogy a szakterületi jártasság vagy annak hiánya szerepet játszik az erőforrás-használati profil kialakulásában. Egy korábbi tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a fordító és tolmács mesterszak első- és másodéves hallgatói milyen típusú online fordítási erőforrásokat használnak ugyanazon jogi szöveg angolról magyarra történő fordítása és utószerkesztése során. Az eredmények azt mutatják, hogy az elsőéves hallgatók nagyobb valószínűséggel használtak egynyelvű és kétnyelvű szótárakat, míg a másodévesek inkább korpuszalapú erőforrásokat választottak. Az online fordítási erőforrások kiválasztását nem a fordítás módja (HT vagy PE), hanem a fordító szakértelmi szintje határozta meg (Sermann 2023). Terminologija | 2024 | 31 139 A jelen tanulmányban a hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján megpróbáltunk összefüggéseket feltárni a fordítójelöltek erőforrás-dominanciája, a feladatra fordított idő és a megfelelő célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége között. Az erőforrás-dominanciát a használt különböző erőforrástípusok számával és az ezekhez fordulás gyakoriságával operacionalizáltuk, ami két kategóriát eredményezett: (a) terminológiai-lexikográfiai és (b) szövegalapú. 3. A SZEGEDI FORDÍTÁSI KOMPETENCIAKUTATÁSI PROJEKT – CÉLOK ÉS FELADATOK Az itt ismertetett kutatás a Szegedi Tudományegyetem Fordítási és Gépi Fordítási Utószerkesztési Kompetenciakutató Központjának átfogó kutatási projektjéhez tartozik. A projekt azt vizsgálja, hogy a fordítási kompetencia egyes elemei (PACTE) milyen szerepet játszanak az emberi fordításban és a gépi fordítás utószerkesztésében. A projektben a következő változókkal dolgozunk: a forrásnyelvi készségek (angol), az első nyelvi/célnyelvi (magyar) kompetencia, a forrásszöveg tartalmához kapcsolódó szakmai háttértudás (kétnyelvűség, szerzői jog), a fordítással kapcsolatos deklaratív tudás, a forrásnyelvi szöveg típusa, a fordítási tapasztalat, a munkamód (HT vagy PE), valamint a hallgatók véleménye az egyes módszerekkel végzett munka előnyeiről és hátrányairól (Lesznyák, Bakti, Sermann 2023, 2024). Korábban termékorientált kutatásokat végeztünk; most fordításifolyamat-kutatásunk első eredményeit mutatjuk be. Az itt ismertetett vizsgálatban a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg: 1. Milyen erőforrásokat részesítenek előnyben a különböző alcsoportok (első- és másodéves hallgatók, HT- és PE-hallgatók)? 2. Hogyan függ össze a hallgatók erőforrás-dominanciája a kulcsterminusi célnyelvi megfelelő megtalálásának sikerességével? 3. Van-e összefüggés az erőforrás-dominancia és a feladatra fordított idő között? 4. Van-e összefüggés a megfelelő célnyelvi terminusok megtalálásának sikeressége és a feladatra fordított idő között? 4. MÓDSZERTAN 4.1. Résztvevők és anyag A jelen vizsgálat mintáját 14 elsőéves hallgató (tanulmányaik kezdetén) és 12 másodéves fordítói mesterszakos hallgató (tanulmányaik végén) alkotta. Fontos hangsúlyozni, hogy a Szegedi Tudományegyetemen 140 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Magyarországon a fordítóképzés kizárólag mesterképzési szinten, egy négy féléves fordító- és tolmácsképzési program keretében zajlik. Ezért az elsőéves mesterszakos hallgatók magasan képzett nyelvtanulóknak vagy nyelvhasználóknak tekinthetők, akik nem rendelkeznek korábbi fordítási tapasztalattal. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az adatgyűjtés időpontjáig a hallgatók nem részesültek külön poszteditálási képzésben, a másodéves hallgatók azonban már elvégezték a „Jogi alapismeretek” és a „Jogi fordítás” című kurzusokat. A mintát két alcsoportba osztották (fordító vagy poszteditor), és arra kérték őket, hogy fordítsanak le, illetve poszteditáljanak egy 350 szóból álló jogi szöveget (egy szerzői jogi megállapodás részletét, lásd a Függeléket). A forrásnyelv az angol, a célnyelv a magyar volt; az angol a fordítóképzésben részt vevő hallgatók B vagy C nyelve, a magyar pedig az A nyelvük volt. A poszteditorok számára az EU gépi fordítási eszköze, az eTranslation állította elő az MT-kimenetet. 4.2. Az adatgyűjtési eljárás Az adatgyűjtésre 2022 őszén és 2022 tavaszán került sor. Minden fordítás tantermi környezetben készült, a feladat elvégzésére 120 perc állt rendelkezésre, ezt a határidőt azonban ténylegesen soha nem érték el. A hallgatók hozzáfértek az internethez, és szabadon használhatták az általuk választott forrásokat és weboldalakat. A HT-feltételben részt vevő hallgatókat ugyanakkor arra kérték, hogy tartózkodjanak az MT használatától. A hallgatóknak közzétételre alkalmas minőségű célszöveget kellett készíteniük (vagyis az MT-kimenetet teljes mértékben poszteditálniuk), TM-szoftver használata nélkül. A hallgatók a Translogban dolgoztak, mivel a fordítási/poszteditálási folyamatról is gyűjtöttünk adatokat. Emellett az OBS Studio segítségével rögzítettük a számítógép képernyőjét, miközben a hallgatók a fordítási/poszteditálási feladaton dolgoztak. A feladatra fordított idő meghatározásához videófelvételeket használtunk. A fordítási/poszteditálási folyamat időtartamát attól a pillanattól számítottuk, amikor a Translogban megnyomták a „start logging” gombot, addig, amíg meg nem nyomták a „stop logging” gombot. Műszaki hiba miatt bizonyos adatok elvesztek, ezért összesen 22 felvételt használhattunk fel. 4.3. Az adatok elemzésének módszerei A hallgatók munkafolyamatáról készült képernyőfelvételek alapján a forráshasználat mérőszámait határoztuk meg. Először minden, a hallgatók által felhasznált forrást terminológiai-lexikográfiai (LEX) vagy szövegalapú (TXT) kategóriába soroltunk. Ezen belül Terminologija | 2024 | 31 141 Mindkét csoportban két kategóriát hoztak létre: (1) az igénybe vett konkrét forrástípusok száma (pl. 3 szótár) és (2) az ezekben a forrásokban végzett keresések teljes gyakorisága (pl. 11 keresés a 3 szótárban). Így négy változót alakítottak ki, amelyeket a kvantitatív elemzésben használtak: LEX number, LEX frequency, TXT number és TXT frequency. Ezt követően kiválasztottak 10 kulcstermint a forrásszövegből (lásd a Függeléket), majd értékelték azok célnyelvi megfelelőit a hallgatók által lefordított vagy utószerkesztett célszövegekben. A terminusok közül hét a jogi, három pedig az akadémiai szakterülethez tartozik. A jogi terminusok helyes magyar megfelelőit egy szerzői jogi szakértő határozta meg. A statisztikai elemzéshez az SPSS v. 26 programot használták. Az elemzés a részminták forrásdominanciájának meghatározására összpontosított páros mintás t-próbák segítségével, a különböző részminták forrásdominanciájának összehasonlítására független mintás t-próbákkal, továbbá megpróbáltuk feltárni a forrásdominancia, a megfelelő terminológia megtalálásának sikeressége és a feladatra fordított idő közötti korrelációkat. Terjedelmi korlátok miatt nem közlünk nagy mennyiségű, nem szignifikáns eredményt, hanem a szignifikáns megállapításokra összpontosítunk. 5. EREDMÉNYEK 5.1. A forrásdominancia különbségei a részmintákon belül Első kutatási kérdésünk arra irányult, hogy kiderítsük, a különböző részcsoportok milyen típusú forrásokat részesítettek előnyben. Először páros mintás t-próbákat végeztünk az első- és másodéves mintákon belüli preferenciák összehasonlítására. Egyrészt összehasonlítottuk, hány különböző forrástípust használtak, másrészt pedig összevetettük e források igénybevételének gyakoriságát. Az elsőéves mintában (n = 12) azt találtuk, hogy a hallgatók szignifikánsan több terminológiai-lexikográfiai (M = 2.42, SD = 1.68), mint szövegalapú forrást használtak (M = 1.33, SD = 1.23, t(11) = 3.463, p =.005). Ennek megfelelően szignifikánsan több keresést is végeztek terminológiai-lexikográfiai (M = 18.00, SD = 13.86), mint szövegalapú forrásokban (M = 5.17, SD = 5.80, t(11)= 3.736, p =.001). A másodéves mintában (n = 10) nem találtunk szignifikáns különbséget a hallgatók által használt forrástípusok között (terminológiai-lexikográfiai: M = 1.90, SD = 0.74; szövegalapú: M = 1.40, SD = 1.27, t(9) = 1.246, p =.244). 142 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Más szóval, a terminológiai-lexikográfiai és a szövegalapú forrásokat hozzávetőleg azonos mértékben használták, az átlagértékek közötti csekély eltérés pedig mérési hibának tudható be. A keresések gyakoriságának elemzése azonban azt mutatta, hogy a másodéves hallgatók – elsőéves társaikhoz hasonlóan – szignifikánsan több terminológiai-lexikográfiai keresést végeztek (M = 17.2, SD = 11.10), mint szövegalapú keresést (M = 5.4, SD = 5.83, t(9) = 3.190, p =.011). Amint látható, a szövegalapú keresések szórása meghaladta az átlagot, ami az adatok nagyfokú változatosságára és nem normális eloszlására utal. Ennek megfelelően a keresések gyakoriságát mediánok alapján is összehasonlítottuk. A páros mintás Wilcoxon-próba azt mutatta, hogy a mediánok szintén szignifikánsan különböztek, és a hatásméret nagy volt (terminológiai-lexikográfiai MDN = 14.50, szövegalapú MDN = 3.50, Z (9) = -2.497, p =.013, r = 0.79). A következő lépésben a mintát humán fordítókra és utószerkesztőkre bontottuk, majd a forráspreferenciákat ismét páros mintás t-próbákkal elemeztük. A humán fordítók csoportjában (n = 10) nem találtunk szignifikáns különbséget a két forrástípus használatának számában (terminológiai-lexikográfiai M = 2.70, SD = 1.16, szövegalapú M = 1.90, SD = 0.99, t(9) = 1.809, p =.104). Az adatok mindazonáltal azt mutatták, hogy a hallgatók szignifikánsan több keresést végeztek terminológiai-lexikográfiai (M= 27.8, SD = 9.36), mint szövegalapú forrásokban (M = 8.5, SD = 5.87, t(9) = 4.636, p=.001). A t-próbák eredményei azt mutatták, hogy az utószerkesztők szignifikánsan több terminológiai-lexikográfiai (M = 1.75, SD = 1.36), mint szövegalapú forrást használtak (M = 0.92, SD = 1.24, t(11) = 2.802, p =.017). Mivel a szövegalapú források szórása meghaladta az átlagot, ami nem normális eloszlásra utalt, a mediánok összehasonlítására páros mintás Wilcoxon-próbát alkalmaztunk. A próba eredményei szerint a mediánok között szignifikáns különbség volt, bár a mérési hiba valószínűsége valamivel nagyobb volt (terminológiai-lexikográfiai MDN = 2, szövegalapú MDN = 0, Z(11) = -2.226, p =.026, r = 0.643), a hatásméret azonban így is közepes vagy erős volt. A páros mintás t-próba azt mutatta, hogy az utószerkesztők szignifikánsan több keresést végeztek terminológiai-lexikográfiai (M = 9.17, SD = 7.03), mint szövegalapú forrásokban (M = 2.58, SD = 3.99, t(11) = 4.026, p =.011). A nem normális eloszlás miatt ismét páros mintás Wilcoxon-próbát alkalmaztunk annak ellenőrzésére, hogy a mediánok szignifikánsan különböznek-e. A próba eredménye ismét szignifikáns volt, ami arra utal, hogy a terminológiai-lexikográfiai forrásokban végzett keresések medián száma (MDN = 8) Terminologija | 2024 | 31 143 és a szövegalapú forrásokban végzett keresések medián száma (MDN = 0) között szignifikáns különbség van (Z(11) = - 2.805, p =.005, r = 0.810), a hatásméret pedig nagy. 5.2. Az erőforrás-dominancia különbségei az alminták között Az egyes alminták jellemzése után összehasonlítottuk egymással a csoportokat: egyrészt az első- és másodéves hallgatókat, másrészt a humán fordítókat és az utószerkesztőket. Az első- és másodéves hallgatók kutatási tevékenysége között egyik mérőszám tekintetében sem találtunk szignifikáns különbséget. A humán fordítók és az utószerkesztők összehasonlításakor azonban a keresések gyakoriságában minden különbség szignifikáns volt, míg a használt forrástípusok tekintetében a különbségek a szignifikancia határán voltak (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat. Az erőforrás-dominancia különbségei a humán fordítók és az utószerkesztők között. Független mintás t-próbák eredményei HUMÁN FORDÍTÓK (N = 10)UTÓSZERKESZTŐK (N = 12)MSDMSDT-PRÓBAPA terminológiai-lexikográfiai források száma2.703.081.161.361.74.096A szövegalapú források száma1.900.990.921.242.02.057A használt források teljes száma4.601.652.752.382.08.051A keresések gyakorisága (LEX)*27.809.609.177.035.33.000A keresések gyakorisága (TXT)*8.505.872.503.992.81.011A keresések gyakorisága (összesen)*36.308.4111.759.936.18.000 Megjegyzés: * = szignifikáns különbségek 5.3. A megtalált helyes terminusekvivalensek száma A 2. és 4. kutatási kérdés megválaszolásához meg kellett határozni a helyes célnyelvi ekvivalensek megtalálásának sikerességét. Az átlagértékek (HT = 1.40, PE = 1.67, 1st évfolyam = 1.42, 2nd évfolyam = 1.70) azt mutatják, hogy a hallgatók nem voltak különösebben 144 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation sikeresek az ekvivalensek megtalálásában. A legtöbb hallgatónak a 10-ből egy vagy két ekvivalenst sikerült helyesen megtalálnia. Három hallgató egyetlen terminust sem talált meg, a legmagasabb érték, vagyis a legtöbb találat pedig 4 volt. Az első- és másodéves hallgatók közötti, valamint az emberi fordítók közötti különbségek nem voltak szignifikánsak. 5.4. A feladatra fordított idő A 3. és 4. kutatási kérdés a fordítás időbeli aspektusaira összpontosított, ezért ki kellett számítani az egyes alcsoportoknál magára a fordítási feladatra fordított átlagos időt. Az átlagos fordítási és utószerkesztési idő a 2. táblázatban látható. Az is megállapítható, hogy az első- és másodéves hallgatók között nem volt szignifikáns különbség, az utószerkesztők azonban szignifikánsan gyorsabban dolgoztak, mint az emberi fordítók. A szórások közötti különbségek is figyelemre méltók, Levene-próbája pedig azt mutatta, hogy a varianciák is szignifikánsan különböznek a két csoport között (F = 12.990, p =.002); ez arra utal, hogy az utószerkesztők csoportjában jóval változatosabb, mennyi időt fordítottak a feladatra, mint a HIT-csoportban. 2. táblázat. Az emberi fordítók és az utószerkesztők, valamint az első- és másodéves hallgatók közötti különbségek a feladatra fordított idő tekintetében. Független mintás t-próbák eredményei EMBERI FORDÍTÓK (N = 10) UTÓSZERKESZTŐK (N = 12) T-PRÓBA P M SD M SD feladatra fordított idő (perc) 70.99 4.67 59.76 11.76 3.033.008 ELSŐÉVES HALLGATÓK (N = 12) MÁSODÉVES HALLGATÓK (N = 10) t-próba p M SD M SD feladatra fordított idő (perc) 65.99 10.94 63.52 10.83 0.529.60370.99 4.67 59.76 11.76 3.033.008 ELSŐÉVES HALLGATÓK (N = 12) MÁSODÉVES HALLGATÓK (N = 10) t-próba p M SD M SD feladatra fordított idő (perc) 65.99 10.94 63.52 10.83 0.529.603 5.5. Az erőforrás-dominancia és a megfelelő terminológia megtalálásának sikeressége közötti korrelációk A második kutatási kérdés annak feltárására irányult, hogy van-e kapcsolat az erőforrás-dominancia és a megfelelő terminológia megtalálásának sikeressége között. E kérdés megválaszolásához Pearson-féle korrelációs együtthatókat számítottunk az erőforrás-dominancia mutatói és egyrészt Terminologija | 2024 | 31 145 a hallgatók által megtalált helyes ekvivalensek száma. A teljes mintában egyáltalán nem találtunk szignifikáns korrelációkat, és ugyanez volt igaz az elsőévesekre, a másodévesekre, valamint a humán fordítók alcsoportjára is. A post-editálók alcsoportjában azonban mérsékelt vagy erős, szignifikáns korrelációt találtunk a szövegalapú források használatának gyakorisága és a megfelelő terminusok megtalálásának sikere között (r = 0.676, p =.016), ami arra utal, hogy a szövegalapú források használata megtérül post-editálás közben. 5.6. A forrásdominancia és a feladatra fordított idő közötti korrelációk Az elemzés következő lépéseként Pearson-féle korrelációs együtthatókat számítottunk a forrásdominancia mutatói és a feladatra fordított idő között. A 3. táblázat visszatérő mintázatot mutat a teljes mintában és az összes részmintában, kivéve a humán fordítókat. A mintázat szerint számos pozitív, mérsékelt vagy erős, szignifikáns korreláció áll fenn a használt terminológiai-lexikográfiai (LEX) források száma és az idő, a terminológiai-lexikográfiai (LEX) keresések gyakorisága és az idő, valamint az összes keresés gyakorisága és az idő között. 3. táblázat. A forrásdominancia mutatói és a feladatra fordított idő közötti korrelációk a teljes mintában, az elsőévesek mintájában, a másodévesek mintájában, a post-editálók csoportjában és a humán fordítók csoportjában (Pearson r) Feladatra fordított idő | Elsőévesek (n=12) | LEX-FORRÁSOK SZÁMA | SZÖVEGALAPÚ FORRÁSOK SZÁMA | ÖSSZES FORRÁS SZÁMA | LEX-KERESÉSEK GYAKORISÁGA | SZÖVEGALAPÚ KERESÉSEK GYAKORISÁGA | ÖSSZES KERESÉS GYAKORISÁGA Elsőévesek (n=12):.62* (p=.03) | n.s. | n.s. |.66 (p=.02) | n.s. |.69** (p=.01) Másodévesek (n=10):.70 (p=.03) | n.s. | n.s. |.68 (p=.03) | n.s. |.67 (p=.04). Humán fordító (n=10): n.s. | -.69 (p=.03) | n.s. | n.s. | n.s. | n.s. Post-editáló (n=12):.62 (p=.03) | n.s. | n.s. |.63 (p=.03) | n.s. |.60 (p=.04) Teljes minta (n=22):.61 (p<.01) | n.s. |.52 (p=.01) |.66 (p<.01) | n.s. |.68 (p<.01) 146 Eszter Sermann Márta Lesznyák Fordítók forrásdominanciája és a célnyelvi terminusok megtalálásának sikere gépi fordítás humán fordítása és post-editálása során 5.7. A terminusok megtalálásának sikere és a feladatra fordított idő közötti korrelációk A negyedik kutatási kérdés arra irányult, hogy kiderítse, van-e korreláció a terminusok helyes ekvivalenseinek megtalálásában elért siker és a teljes fordítási/post-editálási feladatra fordított idő között. Érdekes módon sem a teljes mintában, sem az alcsoportok egyikében sem találtunk szignifikáns korrelációt, ami arra utal, hogy a feladatra fordított több idő önmagában nem járul hozzá a helyes terminusok megtalálásához. 6. MEGVITATÁS 6.1. Az erőforrás-dominancia különbségei az almintákon belül Első kutatási kérdésünk a hallgatók erőforrás-dominanciájának leírására irányult. A páros mintás t-próbák azt mutatták, hogy az elsőéves hallgatók szignifikánsan több terminológiai-lexikográfiai forrást használtak, mint szövegalapú forrást, és szignifikánsan több keresést is végeztek terminológiai-lexikográfiai, mint szövegalapú forrásokban. A másodéves hallgatók a keresések gyakoriságát tekintve hasonló tendenciákat mutattak, mint az elsőévesek, az alkalmazott erőforrások típusait illetően azonban nem. Az emberi fordítókat az jellemezte, hogy több keresést végeztek terminológiai-lexikográfiai forrásokban, mint szövegalapú forrásokban, de a terminológiai-lexikográfiai források száma nem volt szignifikánsan nagyobb a szövegalapú források számánál. Az utószerkesztői csoportban mind a források, mind a keresések száma szignifikánsan magasabb volt a terminológiai-lexikográfiai kategóriában, mint a szövegalapú kategóriában. Ezek az eredmények általánosságban arra utalnak, hogy a hallgatók fordítással kapcsolatos kutatómunkáját erős terminológiai-lexikográfiai dominancia jellemzi. A szövegalapú forrásokat (vagyis a párhuzamos szövegeket) kevesebb forrásként és ritkábban veszik igénybe. Ez összhangban áll Hvelplund (2017) korábbi eredményeivel, amelyek szerint a fordítók a fordítási folyamat során nagymértékben támaszkodtak a szótárakra. Az eredmény értelmezésének nehézségét az okozza, hogy nem rendelkezünk viszonyítási adatokkal arról, mi lenne az ideális tájékozódási mód. Valószínűleg nincs „tökéletes módszer”; az adott kontextusban eredményes terminológiai-lexikográfiai, illetve szövegalapú források aránya több tényezőtől függ. Ezek közé tartozik a nyelvpár, a nyelvpárhoz rendelkezésre álló terminológiai-lexikográfiai források minősége, a fordító/utószerkesztő szakértelme, és talán számos más tényező is. Amint azonban alább látni fogjuk, az, hogy a hallgatók nem találták meg a jogi és oktatási terminusok helyes megfelelőinek többségét, arra utal, hogy a terminológiai-lexikográfiai forrásokra való túlzott támaszkodás Terminologija | 2024 | 31 147 a feladat esetében talán nem bizonyult a legeredményesebb stratégiának. A terminológiai-lexikográfiai források dominanciája azt tükrözi, amit a gyakorló fordítóképzők gyakran tapasztalnak a képzés során: a hallgatók bíznak a szótárakban (bármilyen formában is jelenjenek meg), és vonakodnak továbblépni az időigényesebb és összetettebb kutatás felé. 6.2. Az erőforrás-dominancia és a célnyelvi megfelelő megtalálásának sikere Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók viszonylag kevés sikerrel találták meg a terminusok helyes megfelelőit: tízből átlagosan egy vagy két terminust oldottak meg helyesen. A korrelációelemzés sem hozott szignifikáns eredményt, kivéve az utószerkesztők esetében a szövegalapú források használatának gyakoriságát. Ez arra utal, hogy az erőforrás-dominancia nem áll közvetlen kapcsolatban a megfelelő terminusok fordítás közbeni megtalálásának sikerével. Ez érthető, hiszen nemcsak az számít, hogy milyen forrásokat használunk, hanem az is, hogyan használjuk őket. Sajnos hangos gondolkodásra épülő adatok vagy retrospektív interjúk nélkül lehetetlen feltárni, mi romlott el, és a kutatási folyamat mely szakaszában. Amint az előző bekezdésben jeleztük, az utószerkesztői csoportban mérsékelt vagy erős, szignifikáns korrelációt találtunk a szövegalapú források igénybevételének gyakorisága és a helyes terminusok megtalálásának sikere között. Ez az eredmény ismét magától értetődőnek tűnik, hiszen a szövegalapú források a fordítási és utószerkesztési folyamat nélkülözhetetlen segédeszközei. Különösen hasznosak, ha a szakszótárak minősége nem megfelelő, vagy ha a fordító nem rendelkezik elegendő tárgyi ismerettel, és nem tudja megfelelően értékelni a terminológiai-lexikográfiai forrásokban kapott találatokat. Bár e feltételek egyikét sem vizsgáltuk empirikusan, a kutatás kontextusában mindkettő fennállni látszik. Hozzá kell tenni, hogy kutatásunk jelenlegi szakaszában nem állapítható meg, hogy a szövegalapú források szolgáltatták-e a helyes terminust/terminusokat, vagy csupán segítették a hallgató utószerkesztő értékelési folyamatát. A fenti magyarázat fényében az sem világos, hogy az emberi fordítók miért nem profitáltak a szövegalapú források használatából úgy, mint az utószerkesztők. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az emberi fordítókat sokkal inkább túlterhelte a kutatómunka (amire bizonyítékunk is van), és feltehetően a fordítási feladat más vonatkozásai is. Következésképpen nem maradt elegendő kognitív kapacitásuk a szövegalapú forrásokból származó információk mélyreható feldolgozására. E hipotézis megerősítéséhez ismét szükség lenne a résztvevőktől származó verbális adatokra. 148 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation 6.3. A feladattal töltött idő szerepe A 3. és 4. kutatási kérdés a feladattal töltött időnek az erőforrások dominanciájában, illetve az ekvivalens terminológia megtalálásának sikerességében játszott szerepére összpontosított. Eredményeink megerősítik Hvelplund (2017) megállapításait, bár eltérő módszertannal. Az összes keresés gyakorisága és a feladattal töltött idő között a teljes mintában és a legtöbb almintában talált pozitív korreláció azt jelzi, hogy minél többet keresett egy hallgató, annál tovább fordított vagy végzett utószerkesztést. Más szóval, a teljes fordítási/utószerkesztési idő szorosan összefügg az erőforrások használatával, különösen a terminológiai-lexikográfiai források igénybevételével. Meglepő módon azonban a feladattal töltött idő nem mutatott szignifikáns korrelációt a célnyelvi helyes terminusok megtalálásával. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik több időt szántak a fordítással kapcsolatos kutatásra, terminológiai helyesség tekintetében nem teljesítettek jobban. Ez ismét arra utal, hogy problémák vannak az erőforrások hatékony használatával. 6.4. Az emberi fordítók és az utószerkesztők közötti különbségek Bár egyetlen kutatási kérdés sem foglalkozott közvetlenül a fordítók és az utószerkesztők közötti különbségekkel, eredményeink értékes betekintést nyújtottak ebbe a kérdésbe. Az erőforrások dominanciájának összehasonlítása arra utal, hogy az emberi fordítók többféle forrást használtak, és lényegesen több keresést végeztek, mint az utószerkesztők. Ez az emberi fordítók nagyobb erőfeszítéseként értelmezhető. Emellett az is kiderült, hogy az emberi fordítók szignifikánsan hosszabb ideig dolgoztak, mint az utószerkesztők, ami szintén a nagyobb erőfeszítés jeleként értelmezhető. Paradox módon a nagyobb erőfeszítés nem eredményezett jobb terminológiai teljesítményt. A kirakós darabjait összeillesztve úgy tűnik, hogy az emberi fordítóknak több időre és nagyobb kutatási erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy egy fordítási feladat terminológiai szempontból ugyanolyan minőségű legyen, mint az utószerkesztők munkája. Más szóval, ebben a kísérleti helyzetben az utószerkesztés hatékonyabbnak bizonyult. 7. KÖVETKEZTETÉS A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy a fordítóképzésben részt vevő hallgatók milyen erőforrásokat részesítenek előnyben egy jogi szöveg fordítása vagy utószerkesztése során, és az erőforrás-használat dominanciája hogyan függ össze olyan teljesítménymutatókkal, mint a feladattal töltött idő és a helyes terminológia használata. Eredményeink azt mutatják, hogy a hallgatók általában a terminológiai-lexikográfiai forrásokat részesítik előnyben a szövegalapú forrásokkal szemben. Az is figyelemre méltó, hogy az emberi fordítók lényegesen több erőfeszítést tesznek mind idő, mind kutatómunka tekintetében, mint Terminologija | 2024 | 31 149 az utószerkesztők, ám nem sikeresebbek a megfelelő terminusok megtalálásában. Az utószerkesztők ezzel szemben kevesebb keresést végeznek, így kisebb erőfeszítéssel érik el ugyanazt a minőséget. A csökkent kutatási tevékenység azonban negatív tendenciának is tekinthető, mivel nagyon is összhangban áll azzal, amit oktatóként az utószerkesztési órákon tapasztalunk: a hallgatók megalapozatlan bizalmával a gépi fordítás iránt. Érvelhetünk amellett, hogy valamivel több erőfeszítéssel és megfelelő kutatási technikákkal a hallgatók javíthatnák az utószerkesztett célszövegek terminológiai minőségét. A tanulmányban közölt eredmények a sikertelen erőfeszítés mintázatára is rávilágítanak: egyes hallgatók hajlamosak több időt fordítani a feladatokra (legyen szó a nulláról történő fordításról vagy utószerkesztésről), ami szorosan összefügg a terminológiai-lexikográfiai keresések nagyobb számával. Ennek ellenére nem sikeresebbek azoknál a hallgatóknál, akik többek között azzal takarítanak meg időt, hogy nem végeznek annyi keresést. A sikertelenség egyik valószínű magyarázatát fentebb már felvetettük: előfordulhat, hogy a hallgatók nem megfelelően értékelik a megtalált információkat. Emellett a (jogi) háttérismeretek hiánya is összefügghet ezzel a problémával, hiszen a megfelelő tárgyi tudással nem rendelkező hallgatók nem feltétlenül képesek megérteni, értelmezni és értékelni, amit a terminológiai-lexikográfiai vagy szövegalapú forrásokban találnak. Ez felveti azt a kérdést, hogy a (kutató)munka milyen mértékben képes pótolni a hiányzó tárgyi tudást. Ez olyan kérdés, amelyre a jövőbeli kutatások összpontosíthatnak. A szövegalapú források használata és a terminológiai sikeresség között az utószerkesztési feltételben talált korreláció kiutat kínálhat ebből a csapdából, és arra utal, hogy érdemes időt fordítani a szövegalapú források igénybevételére. A kutatási eredmények következményekkel járnak a fordítóképzésre nézve. Bár a vizsgálatban részt vevő hallgatók terminológiai órákra jártak, úgy tűnt, hiányoznak a kutatási készségeik. Következésképpen feltételezhető, hogy a kutatási viselkedés tanításának módszertanát gondosan kell megtervezni. A hallgatóknak meg kell érteniük, hogy a helyes ekvivalensek megtalálásában nem (csak) a keresések mennyisége segít, hanem a „keresési tevékenység minősége” is, vagyis az, hogy mit kezdenek a talált információkkal. Feltehetően az órákon gyakorolni kellene a források és a találatok értékelését. Emellett hangsúlyozni kell a szövegalapú források fontosságát, és ösztönözni kell a hallgatókat arra, hogy tájékozódjanak a fordítás témájáról. Ellenkező esetben nem lesznek képesek megalapozott döntéseket hozni a terminusokról. A tanulmánynak vannak bizonyos korlátai is, ezek egyike a kis mintanagyság. A kutatás további gyengesége, hogy nem vontak be hivatásos fordítókat 150 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation Az adatgyűjtésben vettek részt. Továbbá a vizsgálatban mindössze egy szöveget, egy jogi szöveget használtak, a résztvevők pedig egyetlen intézményből érkeztek. Ezek a tényezők korlátozzák az eredmények általánosíthatóságát, bár a jelentős eredmények a vizsgálati környezethez hasonló helyzetekre érvényes tendenciákra utalhatnak. A résztvevőktől származó verbális adatok hiánya megakadályozta bizonyos eredmények értelmezését, ugyanakkor egyértelmű, hogy a kutatási terv összetettségének is határokat kell szabni. A vizsgálat korlátai kijelölik a jövőbeli kutatások irányait. A vizsgálat megismételhető lenne nagyobb mintával, amely más egyetemekről vagy országokból származó szakembereket és hallgatókat is bevon. Más szövegtípust is lehetne alkalmazni, és a folyamatadatok egyéb típusait is gyűjteni lehetne. Emellett a jelen vizsgálat adathalmaza részben még feltáratlan. A kutatásra fordított időt nem mérték, és nem vetették össze a kutatási viselkedés vagy teljesítmény mutatóival. A fordítási erőforrások használata a HT és a PE különböző szakaszaiban (fogalmazás, lektorálás) szintén vizsgálható lenne, akárcsak az utószerkesztők által végrehajtott terminológiai módosítások száma és ezek kapcsolata a kutatási stratégiákkal. Korlátai ellenére a vizsgálat kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a fordítóképzésben részt vevő hallgatók erőforrás-használatát. Mindazonáltal további kutatásokra van szükség ezen a területen annak feltárásához, hogy milyen kutatási stratégiákra és viselkedésformákra van szükség a digitális korszakban, amikor az utószerkesztés valószínűleg meghatározóvá válik a fordítók munkájában. REFERENCES Angelone Erik 2010: Uncertainty, Uncertainty Management and Metacognitive Problem Solving in the Translation Task. – “Translation and Cognition”, ed. Shreve G. M., Angelone E., Amsterdam: American Translators Association Scholarly Monograph Series XV, 17–40. Budin Gerhard, Krajcso Zita, Lommel Arle 2013: The TransCert Project: Ensuring That Transnational Translator Certification Meets Stakeholder Needs. – The International Journal for Translation & Interpreting Research 5(1), 143–155. DOI: 10.12807/ti.105201.2013.a08. Dragsted Barbara 2005: Segmenting in Translation: Differences across levels of expertise and difficulty. – Target 17(1), 49–70. DOI:10.1075/target.17.1.04dra. Ericsson K. Anders 2010: Expertise in Interpreting: An expert-performance perspective. –“Translation and Cognition”, ed. Shreve G. M., Angelone E., Amsterdam: American Translators Association Scholarly Monograph Series XV, 231–262. EMT 2022: Updated version of the EMT competence model framework. Available at: https://commission.europa.eu/news/updated-version-emt-competence-framework-now-available-2022-10-21_en. eTransFair 2018: Competence Card for Specialised Translators. Available at: https://etransfair.inyk.bme.hu/. Fóris Ágota 2019: Új tendenciák és módszerek a fordítási folyamatban: a terminológia és a dokumentáció szerepe. – “Diszciplínák találkozása a fordításban”, ed. Szoták Sz., Budapest: OFFI, 211–219. Gaál Péter 2010: A hagyományos szótárak vizsgálati szempontjainak alkalmazhatósága az online szótárak esetében. –“Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus”, ed. Boda I. K., Mónós K., Budapest/Debrecen: MANYE–Debreceni Egyetem, 432–437. Terminologija | 2024 | 31 151 Gough Joanna 2016: The patterns of interaction between professional translators and online resources. PhD Thesis, University of Surrey. Available at: https://openresearch.surrey.ac.uk/esploro/outputs/99514578042346. Gough Joanna 2018: Investigating the use of resources in the translation process. – “Trends in e-tools and resources for translators and interpreters”, ed. Pastor G. C., Durán-Muñoz I., Leiden: Brill, 9–36. Gough Joanna 2019: Developing translation-oriented research competence: what can we learn from professional translators? – The Interpreter and Translator Trainer 13:3, 342–359. DOI: 10.1080/1750399X.2019.1656404. Gough Joanna 2023: Individual Variations in Information Behaviour of Professional Translators: Towards a Classification of Translation-oriented Research Styles. Translation Studies. Taylor and Francis Online. Available at: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14781700.2023.2231933. Ehrensberger-Dow Maureen, Hunziker Heeb Andrea 2016: Investigating the Ergonomics of a Technologized Translation Workplace. – “Reembedding Translation Process Research”, ed. R. Muñoz Martín, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 69–88. Hurtado Albir Amparo (ed.) 2017: Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. DOI: 10.1075/btl.127. Hvelplund Kristian Tangsgaard 2016: Cognitive efficiency in translation. – “Reembedding Translation Process Research”, ed. R. Muñoz Martín, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 149–170. Hvelplund Kristian Tangsgaard 2017: Translators’ Use of Digital Resources during Translation. – Hermes 56, 71–87. Károly Krisztina 2022: A nyelvi közvetítés empirikus kutatásának módszerei. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT–MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 93–108. Klaudy Kinga 2022: A fordítástudomány dilemmái a 21. század elején. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT–MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 13–25. DOI: https://doi.org/10.21862/kutmodszer tan/1/2. Lesznyák Márta 2008: A szótárhasználat jellegzetességeinek változása a fordítói tapasztalat függvényében. – “Az I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencián elhangzott előadások kötete”, ed. Váradi T., Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 67–79. Lesznyák Márta 2024: Folyamatorientált kutatások a fordítástudományban. – “Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II. Speciális rész”, ed. K. Klaudy, E. Robin, O. Seidl-Péch, ELTE FTT–MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 71–94. Lesznyák Márta, Bakti Mária, Sermann Eszter 2023: Translation and post-editing performance of translation students –a cross-sectional analysis. – LION Journal 2(2), 7–23. Lesznyák Márta, Bakti Mária, Sermann Eszter 2024: Reading takes it all? – the role of language competence and subject knowledge in legal translation. – The Interpreter and Translator Trainer, 1–20. Available at: https://doi.org/10.1080/1750399X.2024.2344177. Prieto Ramos Fernando 2021: Translating legal terminology and phraseology: between inter-systemic incongruity and multilingual harmonization. – Perspectives 29:2, 175–183. DOI: 10.1080/0907676X.2021.1849940. Risku Hanna 2019: Process research. – “Routledge Encyclopedia of Translation Studies. 3rd Edition”, ed. M. Baker, G. Saldanha, London: Routledge, 437–441. Seeber Kilian G. 2015: Cognitive Load in Simultaneous Interpreting: Measures and methods. – “Interdisciplinarity in Translation and Interpreting Process Research”, ed. M. Ehrensberger-Dow, S. Göpferich and S. O’Brien, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 18–33. Sermann Eszter 2021: Terminológiai szabványosítás és nyelvi közvetítés, Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Sermann Eszter 2023: Online fordítói segédeszközök használata humán fordítás és a gépi fordítás utószerkesztése során. – “XXIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus” (accepted for publication). Shreve Gregory 2006: The Deliberate Practice: Translation and expertise. – Journal of Translation Studies 9(1), 27–42. Tirkkonen-Condit Sonja, Jääskeläinen Riitta 2000: Tapping and mapping the processes of translation and interpreting, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Available at: https://doi.org/10.1075/btl.37. Tamás Dóra Mária 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről, Budapest: ELTE. Wilss Wolfram 1988: Kognition und Übersetzen: Zu Theorie und Praxis der menschlichen und der maschinellen Übersetzung, Tübingen: Niemeyer. 152 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation APPENDIX 1. The source text used for the study: LICENCE TO PUBLISH Manuscript #: [name of journal] (“The Journal”) Title of the contribution: (“The Contribution”) Author(s): (“the Authors”) To: Nature Publishing Group (“NPG”), a division of Macmillan Publishers Ltd 1. In consideration of NPG agreeing to publish the Contribution the Authors grant to NPG for the full term of copyright in the Contribution and any extensions thereto, subject to clause 2 below, the exclusive licence (a) to publish, reproduce, distribute, display and store the Contribution in all forms, formats and media whether now known or hereafter developed (including without limitation in print, digital and electronic form) throughout the world, (b) to translate the Contribution into other languages, create adaptations, summaries or extracts of the Contribution or other derivative works based on the Contribution and exercise all of the rights outlined in (a) above in such translations, adaptations, summaries, extracts and derivative works and (c) to license others to do any or all of the above. 2. Ownership of copyright remains with the Authors and provided that, when reproducing the Contribution or extracts from it, the Authors acknowledge first and reference publication in the Journal, the Authors retain the following nonexclusive rights: a) To reproduce the Contribution in whole or in part in any printed volume (book or thesis) of which they are the author(s). b) They and any academic institution where they work at the time may reproduce the Contribution for course teaching. c) To post a copy of the Contribution as accepted for publication after peer review (in Word or Tex format) on the Author’s own website or institutional repository six months after publication of the printed edition of the Journal, provided that they also give a hyperlink from the Contribution to the Journals web site d) To reuse figures or tables created by them and contained in the Contribution of other works created by them. This Agreement shall be governed by and construed in accordance with the laws of England without regard to the principles of conflicts of law. The parties hereto submit to the non-exclusive jurisdiction of the English courts. APPENDIX 2. The 10 target terms selected for the analysis: licence to publish, contribution, full term of copyright, including without limitation, to grant exclusive licence, to reproduce, derivative work, thesis, academic institution, peer review Terminologija | 2024 | 31 153 VERTĖJŲ IŠTEKLIŲ DOMINAVIMAS IR SĖKMINGA VERTIMO KALBOS TERMINŲ PAIEŠKA VERČIANT ŽMOGUI ARBA POSTREDAGUOJANT MAŠININĮ VERTIMĄ Santrauka Vertimo priemonių naudojimas iš esmės pasikeitė per pastaruosius du dešimtmečius – internetiniai skaitmeniniai ištekliai beveik visiškai pakeitė popierines priemones. Šiuolaikinėje technologinėje aplinkoje vertėjai gali naudotis daugybe internetinių skaitmeninių išteklių, tačiau norint pasirinkti patikimas ir veiksmingas priemones, reikia kruopštumo ir disciplinos. Šiame tyrime nagrinėjamas vertėjų praktikančių išteklių dominavimas tą patį teisinį tekstą verčiant žmogui ir postredaguojant ir analizuojami galimi ryšiai tarp išteklių dominavimo, užduoties atlikimo laiko ir sėkmingai rastų teisingų vertimo kalbos terminų. Čia pateiktas tyrimas yra Segedo vertimo kompetencijos tyrimų grupės bendrojo tyrimo projekto, kuriuo siekiama ištirti vertimo kompetencijos elementų (PACTE) vaidmenį žmogaus vertime ir mašininio vertimą postredagavime, dalis. Kadangi dalyvaujame į produktą orientuotuose tyrimuose, dabar pristatome pirmuosius vertimo proceso tyrimo rezultatus. Mūsų rezultatai rodo, kad terminografiniai ir leksikografiniai šaltiniai dominuoja su vertimu susijusiuose studentų tyrimuose. Be to, studentams ganėtinai nesisekė rasti teisingų atitikmenų terminams, jie rado vidutiniškai vieną ar du iš dešimties. Be to, nei laikas užduočiai, nei išteklių dominavimas neparodė jokių reikšmingų koreliacijų su tinkamų vertimo kalbos terminų radimu. Vertėjų ir postredaktorių palyginimas parodė, kad postredaktoriai dirbo greičiau ir atliko mažiau paieškų nei vertėjai. Nepaisant to, jų rastų terminų teisingumas buvo panašus į vertėjų. Akivaizdu, kad tyrimas turi tam tikrų trūkumų, iš kurių vienas yra maža imtis, tačiau, nepaisant jų, išvados tikrai prisideda prie mūsų supratimo apie vertėjų praktikančių išteklių naudojimą. Gauta 2024-05-03 Eszter Sermann. Department of Italian Language and Literature, University of Szeged, Hungary. 6724 Szeged, Pulz utca 1. E-mail [email protected] Márta Lesznyák. Institute of English and American Studies, University of Szeged, Hungary. 6722 Szeged, Egyetem utca 2. E mail [email protected] 154 Eszter Sermann Márta Lesznyák Translators’ Resource Dominance and the Success of Finding the Target Terms in Human Translation and Post-editing of Machine Translation