Apie kai kuriuos Vakarų Lietuvos priesaginius oikonimus

34 NYELVI KULTÚRA | 82 MARIJA RAZMUKAITĖ Lietuvių kalbos institutas NÉHÁNY NYUGAT-LITVÁNIAI KÉPZŐS OIKONIMÁRÓL A különböző oikonimakutatásokból kiderül, hogy Litvániában az apanévi eredetű oikonimák vannak túlsúlyban. Különösen elterjedtek az úgynevezett pluralia tantum alakok, vagyis a személynevek többes számából alkotott lakóhelynevek, pl. : Gedvlai k.: Gedvlas avd. ; Ivõškai k.: Ivõškus avd. ; Norknai k.: Norknas avd. ; Pleškáičiai falu: Pleškáitis személynév stb. Feltételezhető, hogy a korábbi évszázadok antroponimikai rétegeinek, egyes személynevek elterjedésének vagy areájának rekonstruálásakor bizonyos esetekben az oikonímia is segítségül szolgálhatna, amely meglehetősen állandó névréteget foglalva magában számos tényt konzerválhatott. Ugyanez elmondható a -aičiai, -ėnai, -oniai (-onys) és -ūnai végződésű, többes számú tantum formájú, toldalékos oikonimákról is, amelyek a -aitis, -ėnas, -onis, -ūnas patronimikus toldalékokat tartalmazó személynevekből keletkeztek; ezek litvániai elterjedése a nevezett toldalékokkal képzett személynevek areáját is tükrözi (lásd Razmukaitė 1993). Ehhez a vizsgálathoz kevésbé elterjedt eseteket választottunk ki – nevezetesen azokat a toldalékos oikonimákat, amelyek deminutív vagy hasonló jelentésű affixummal rendelkező személynevekből keletkeztek. A -elis, -elė, -ėlis, -ėlė kicsinyítő és becéző toldalékokat tartalmazó történelmi személynevek (akárcsak egyébként a -aitis, -ėnas, -onis és -ūnas patronimikus toldalékokat tartalmazóké) elterjedését Vitalija Maciejauskienė A litván személynevek toldalékainak elterjedése a XVII. században című tanulmánya tárgyalja (Maciejauskienė 1977). Az itt felsorolt egyéb kicsinyítő és becéző személynévi toldalékok, az -(i)ukas, -ulis, -utis, amelyek egy része patronimikus eredetű is lehet, nem alkotnak markáns areákat, mivel a szerzőnek akkoriban csak ennyi forrásanyag állt rendelkezésére. A tanulmány Nyugat-Litvánia oikonimáit vizsgálja, amelyeket 15 körzetből válogattak ki – Akmẽ nės, Mažekių, Skuõdo, Kretingõs, Klapėdos, Plùngės, Telši, Ke mės, Šilùtės, Šilãlės, Taurags, Raséinių, vagyis a žemaitis nyelvjárások areájából, valamint Jùrbarko, Jõniškio és Šiauli, vagyis a nyugati aukštaitis areájából (LASŽ 1974, 1976; LAV M. RAZMUKAITĖ. Néhány Nyugat-Litvánia képzős oikonimjáról 35 1925). E terület keleti határa Vičiuviunál (a Liẽlupė mellékfolyója) húzódik, majd a Dubýsa, a déli határ pedig a Nẽmunas. Amint már említettük, a tanulmány a képzős oikonimok azon pluralia tantum alakjaival foglalkozik, amelyek deminutív vagy hasonló affixummal rendelkező személynevekből származnak. Így az oikonim elkülönítő morfémája ezekben az esetekben csupán strukturális, nem pedig képzőelemi elem. Az oikonimokat képzők szerint (ábécésorrendben) közöljük, Litvánia legészaknyugatibb peremétől kezdve, majd dél és kelet felé haladva. -aliai Skuodasi járás, 1 oikonim. (Udrãliai falu : *Udrãlis, vö. Udrà személynév1); Šilutėi járás, 2 oik. (Snù kaliai falu: *Snukalis, vö. Snukaitis családnév; Uogalia falu: *Uogalis, vö. Úoga, Uogẽla családnév); Akmenėi járás, 1 oik. r. 2 oik. (Gudãliai k. : *Gudalis, plg. Gùdas, Gudáitis pvd.; Prūsãliai k. : *Prūsalis, plg. Prsas, Prūsáitis pvd.); Šilalės r. 10 oik. (Gerčãliai k. : *Ger- (Latvãliai falu: Latvãlis családnév); Plungė čalis, vö. Gečas, Gerčỹs családnév. ; Kalvãliai falu: *Kalvalis, vö. Kálvis, Kalváitis családnév. ; Kaštaunãliai f.: *Kaštaunalis, vö. vö. (Kaštaunà csn. és egyéb); Tauragė járás, 2 helynév. (Rūgãliai f.: Rgalis csn.; Vilnãliai f.: *Vilnalis, vö. Vinius, Vilnónis csn.); Telšiai járás, 2 helynév. (Gomãliai: *Gomalis, vö. Gõmas, Gomỹs csn.; Len kã liai f.: *Lenkalis, vö. Lénkas, Lenkáitis csn.); Kelmė járás, 3 helynév. Tauragės r. 2 oik. Kelmės r. 3 oik. (Klibaliai f. : *Klibalis, vö. Klbas, Klibãvičius csn.; Vėžaliai f. : *Vėžalis, vö. Vėžẽlis csn.; Žeimaliai f. : *Žeimalis, vö. Žeimis, Žeimỹs csn.); Raseiniai járás, 4 helynév. (Guikaliai f. : *Guikalis, vö. Gukalis csn.; Kempaliai f. : *Kempalis, vö. Kempa, Kempė csn.; Kinčaliai f. : *Kinčalis, vö. Kiñčius csn.; Macaliai f. : *Macalis, vö. Macáitis, Macẽlis csn.). -eliai2 Skuodas járás, 1 helynév. (Vaiteliai f. : Vaitẽlis csn.); Klaipėda járás, 3 helynév. (Kojeliai f. : Kojẽlis csn.; Mėželiai f. : *Mėželis, vö. Meželis, Miežẽlis csn.; Vaiteliai f. : Vaitẽlis csn.); Šilutė járás 11 helynév (Jõneliai falu : Jõnelis vezetéknév; Kebelia falu : Kèbe lis vezetéknév; Meižẽliai falu : Meižẽlis vezetéknév és egyebek); Akmenė járás 4 helynév (Juodrẽliai falu : *Juodrelis, vö. Júodris, Juodrỹs vezetéknév; Kulvelia falu : Kùlvelis vezetéknév; Latvẽliai falu : Latvẽlis vezetéknév; Mančẽliai falu : *Mančelis, vö. Mañčius vezetéknév); Telšiai járás 3 helynév (Gaidẽliai falu : Gaidẽlis vezetéknév; Gaubẽliai falu : *Gaubelis, vö. Gaubỹs vezetéknév; Gudẽliai falu : Gudẽlis vezetéknév); Kelmė járás 4 helynév (Auksẽliai falu: Auksẽlis vezetéknév ; 1 A vezetéknevekről lásd LPŽ 1–2. 2 Az oikonimákat az -elmorfémával is bemutatjuk, figyelembe véve, hogy a nyugati žemaitis nyelvjárási terület -al- ⁄⁄ -elképzője az oikonimákban is rögzült. 36 KALBOS KULTŪRA | 82 Gudẽliai 2 k.: Gudẽlis pvd. ; Rutẽliai k.: Rutẽlis pvd. ); Raseiniai r. 5 oik. (Lankẽliai k. : Lankẽlis pvd.; Rinkšelia k. : Riñkšelis pvd.; Sargẽliai k. : Sargẽlis pvd. és mások); Joniškis járás, 4 oik. (Dameliai f. : *Damelis, vö. Dãmalis, Dãmulis csn.; Maželiai f. : Mažẽlis csn.; Rimšeliai f. : Rimšẽlis csn.; Staneliai f. : Stanẽlis csn.); Šiauliai járás, 9 oik. (Gudėliai f. : Gudẽlis csn.; Jauneliai f. : *Jaunelis, vö. Jaunelòvičius csn.; Kubeliai f. : *Kubelis, vö. Kubelẽvičius csn. stb.). -yčiai Skuodas járás, 1 oik. (Barstyčiai v. : *Barstytis, vö. Barsteikà csn.); Kretinga járás, 1 oik. (Grabšýčiai (< *Grabštyčiai) falu: *Grabštytis, vö. p. Grãbštas családnév. ); Šilutėi járás, 1 oik. (Vlkyčiai falu: *Vilkytis, vö. Vikas, Vilkáitis családnév); Mažeikiai járás, 1 oik. (Réivyčiai falu: Réivytis családnév); Akmenė járás, 1 oik. (Dilbýčiai falu: *Dilbytis, vö. Dilbtis családnév); Plungėi járás, 2 oik. (Gavyčiai falu: *Galvytis, vö. Gálvičius vezetéknév; Gelžýčiai falu: *Gelžytis, vö. Gežius, Gelžaitis vezetéknév); Šilalėi járás, 2 oik. (Gavyčiai falu: *Galvytis, vö. Gálvičius vezetéknév; Katýčiai falu: *Katytis, vö. Katáitis vezetéknév); Telšiai járás, 2 oik. (Gelžýčiai falu: *Gelžytis, vö. Gélžis, Gežius vezetéknév; Jaušýčiai falu: *Jaušytis személynév); Šiauliai járás, 1 oik. (Gilvýčiai falu: *Gilvytis, vö. Gilvckas, Gilvýdis vezetéknév). -ikai Šilutė járás 3 oik. (Budrika f. : Budrkas csn.; Jonika f. : Jonkas csn.; Macika f. : Mackas csn.); Kelmė járás 1 oik. (Girnkai f. : Girnkas csn.); Šiauliai járás 1 oik. (Čibrkai f. : *Čibrikas, vö. Čbiras csn.). -ikiai Skuodas járás 3 oik. (Áubrikiai falu: *Aubrikis, vö. Álbrikis családnév; Dilbikia falu: Dlbikis családnév; Šaũčikiai falu: *Šaučikis, vö. Šaučiùkas családnév); Kretingai járás, 1 helynév. (Šaũčikiai falu: *Šaučikis, vö. Šaučiùkas, Šaučikòvas családnév); Klaipėdai járás, 4 helynév. (Júodikiai falu: Juodkis családnév; Mẽdikiai falu: Mẽdikis családnév; Rùmbikiai falu: *Rumbikis, vö. Rumbà, Rumbáitis családnév; Urbkiai falu: *Urbikis, vö. Ùrbikas családnév); Mažeikiai járás, 1 helynév. (Urvikia falu: Ùrvikis családnév); Akmenėi járás, 1 helynév. (Rudikia f. : *Rudikis, vö. Rùdis, Rudė vezetéknév); Plungėi járás, 2 oik. (Bùdrikiai f. : Bùdrikis vezetéknév; Krapštkiai f. : *Krapštikis, vö. Krapštà vezetéknév); Telšiai járás, 2 oik. (Brvikiai f. : *Brėvikis, vö. Brevis, Brevė vezetéknév; Ptrikiai f. : *Pėtrikis, vö. Pètrikis vezetéknév); Kelmėi járás, 1 oik. (Jùdikiai f. : Judkis vezetéknév); Joniškis járás, 3 oik. (Gaũdikiai falu: *Gaudikis, vö. Gaudùtis személynév; Radkiai falu: Radkis személynév; Šilmikia település: *Šilmikis, vö. Šilmaitis személynév). M. RAZMUKAITĖ. Néhány nyugat-litvániai képzős oikonimusról 37 -učiai Skuodasi járás, 2 oikonim (Geidùčiai falu: Geidùtis személynév; Jazdučia falu: Jazdùtis személynév); Kretingasi járás, 5 oikonim (Eitùčiai falu: Eitùtis személynév; Gaudùčiai falu: Gaudùtis személynév; Kašùčiai falu: *Kašutis, vö. Kašulis személynév stb.); Klaipėdai járás, 5 oik. (Lankùčiai falu: Lankùtis családnév; Legùčiai falu: *Legutis, vö. Legutà családnév; Pleškùčiai falu: *Pleškutis, vö. Plẽškus családnév stb.); Šilutėi járás, 4 oik. (Degùčiai falu: Degùtis családnév; Ramùčiai falu: Ramùtis családnév; Tvaskùčiai falu: *Tvaskutis, vö. Tvaskà, Tvãskus családnév; Žemùčiai falu: *Žemutis, vö. Žemutáitis családnév); Mažeikiai járás, 2 oik. (Tvaskùčiai falu: *Tvaskutis, vö. Tvaskà, Tvaskỹs családnév; Troškùčiai falu: *Troškutis, vö. Troškà családnév); Akmenėi járás, 2 oik. (Ramùčiai falu: Ramùtis családnév; Viešùčiai falu: *Viešutis, vö. Viešnas családnév); Plungėi járás 5 helynév. (Degùčiai falu: Degùtis családnév; Maldùčiai falu: *Maldutis, vö. Maldáuskas, Meldùtis családnév; Narùčiai falu: Narùtis családnév stb.); Šilalėi járás 7 helynév. (Gerdùčiai falu: *Gerdutis, vö. Gerdáitis családnév; Mišùčiai falu: Mišùtis családnév; Šerùčiai falu: Šerùtis családnév stb.); Telšiai járás 2 helynév. (Degùčiai falu: Degùtis családnév; Skaudùčiai falu: *Skaudutis, vö. Skaũdas, Skaudỹs családnév); Kelmėi járás 12 helynév. (Degùčiai falu: Degùtis családnév; Ejùčiai falu: *Ejutis, vö. a történeti Adams Eiutis személynév; Kirkùčiai falu: Kirkùtis családnév stb.); Raseiniai járás 7 oik. (Bakùčiai falu : Bakùtis személynév; Gintùčiai falu : *Gintutis, vö. Gintaũtis személynév; Lakštùčiai falu : Lakštùtis személynév stb.); Jurbarkas járás 6 oik. (Ambručia falu : Ambrùtis személynév; Eimùčiai falu : Eimùtis személynév; Klausùčiai falu : *Klausutis, vö. Klausas személynév stb.); Joniškis járás 3 oik. (Degùčiai falu : Degùtis személynév; Narsùčiai falu : Narsùtis személynév; Vaizgučiai falu : *Vaizgutis, vö. Váizgutas személynév); Šiauliai járás 16 oik. (Augùčiai falu : Augùtis személynév; Auksučia falu : Auksùtis személynév; Birùčiai falu : Birùtis személynév stb.). -ūčiai, Šilutėi járás, 1. oik. (Sakčiai falu: *Sakūtis, vö. Sãkas, Sakuõtis családnév); Šilalėi járás, 1. oik. (Gimbčiai falu: Gimbtis családnév). -uičiai Klaipėdai járás, 1. oik. (Maciùičiai falu: *Maciuitis, vö. Macỹs, Maciùkas családnév); Kelmėi járás, 1. oik. (Meškùičiai falu: *Meškuitis, vö. Mẽškis, Mẽškus vezetéknév, továbbá vö. meškùitis „medvebocs, kis medve“3); Joniškis járás, 1 oik. (Medikùičiai falu: *Medikuitis, vö. Mẽdikis, Medikỹs vezetéknév); Šiauliai járás, 1 oik. (Meškùičiai mezőváros, falu: *Meškuitis, vö. Mẽškis, Mẽškus vezetéknév). 3 Lásd LKŽ VIII 1970. 38 NYELVI KULTÚRA | 82 -uižiai Joniškio r. 1 oik. (Rukužiai k. : *Rukuižis, vö. Rukùiža pvd.); Šiaulių r. 1 oik. (Piktužiai k. : Piktužis pvd.). -ukai Telšių r. 1 oik. (Ražiùkai k. : *Ražiukas, vö. Ražỹs, Ražukas, Rožỹs pvd.); Raseiniai járás, 1 oik. (Ribùkai f. : *Ribukas, vö. Ribáitis, Ribckas csn.); Šiauliai járás, 1 oik. (Kasčiuka f. : Kasčiùkas csn.). -ukiai, Šiauliai járás, 1 oik. (Eidùkiai f. : Eidùkis csn.). -uliai Klaipėda járás, 1 oik. (Daugùliai falu: Daũgulis vezetéknév); Plungėi járás, 1 oik. (Bertulia falu: Bertulỹs vezetéknév); Šilalėi járás, 1 oik. (Grigùliai falu: Grigùlis vezetéknév); Telšiai járás, 2 oik. (Gerulia falu: Gerùlis vezetéknév; Kinčiulia falu: *Kinčiulis, vö. Kiñčius vezetéknév). -užiai Klaipėdai járás, 2 helynév. (Dargùžiai falu: Dargùžis családnév; Mkužiai falu: Mkužis, Mikužỹs családnév); Šilutėi járás, 1 helynév. (Anùžiai falu: Ãnužis, Anužỹs családnév); Kelmėi járás, 2 helynév. (Bagùžiai falu: Bagùžis családnév; Gedùžiai falu: *Gedužis, vö. Gẽdžius, Gedùtis családnév); Joniškisi járás, 1 helynév. (Bitùžiai falu: *Bitužis, vö. Btė, Bitis családnév); Šiauliai járás, 1 oikonima. (Pikùžiai falu: *Pikužis, vö. Pkužas, Pikùtis családnév). A bemutatott adatokból látható, hogy Nyugat-Litvániában az -aliai, -yčiai, -ikai, -ikiai, -uičiai, -učiai, -uižiai, -užiai képzős oikonimák nagy részének alapjául olyan személynevek (családnevek vagy ragadványnevek) szolgálnak, amelyek szerkezetükben az -alis, -ytis, -ikas, -ikis, -uitis, -utis, -uižis, -užis toldalékokat tartalmazzák. Ezek nem produktív képzések, jóllehet bizonyos kompakt területeken előfordulnak. Például az -yčiai képzős oikonimák csaknem az egész területen megtalálhatók, csupán Klaipėda, Tauragė, Kelmė és Raseiniai járásokban nem fordulnak elő; az -ikiai képzősök a žemaitis terület kompakt részén (Skuodas, Kretinga, Klaipėda, Mažeikiai, Plungė, Telšiai, Kelmė és Šilalė járásokban), valamint Joniškis járásban találhatók; az -ūčiai képzősök Šilutė és Šilalė járásokban; az -uičiai képzősök pedig Joniškis, Šiauliai és Kelmė járásokban fordulnak elő; su -uižiai – Joniškio és Šiauliai járásában; su -uliai – Klaipėdos, Plungės, Šilalės ir Telšių rajonų plote; -užiai – Klaipėda, Šilutė és Joniškis, valamint Šiauliai járásaiban. Az említett területen találtak: su -aliai – 27 oikonimát; -eliai végűek – 49 oik., -yčiai végűek – 10 oik. ; su -ikiai – 22 oik. ; -uičiai – 4 oik. ; -učiai-val – 78 oik. ; -val/-vel M. RAZMUKAITĖ. Néhány nyugat-litvániai képzős oikonimáról 39 -ūčiai – 2 oik.; su -ukai – 3 oik.; su -uliai – 5 oik.; su -uižiai – 2 oik.; su -užiai – 7 oik. A tárgyalt szerkezeti elemek közül némelyek általánosabbak, például a -aliai, -učiai, -ukai képzőkkel több képzős oikonim található, másokból, például a -yčiai, -ikiai, -uičiai, -uižiai, -užiai képzőkkel pedig egyes járásokból csak egy-kettő fordul elő. Nehéz megmondani, hogy ezek a működő vagy rekonstruált személynevekből4 átvett formánsok invazívak vagy reliktumjellegűek-e, amíg az antroponimák rétegeit kellőképpen nem vizsgálták meg; csak azt kell megjegyezni, hogy a -yti és -ik formánsokat tartalmazó oikonimák Porosz Litvánia területének csaknem egészén elterjedtek (vö. Razmukaitė 1994: 13–14). ŠALTINIAI LASŽ 1974, 1976: Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas 1, 2, Vilnius. LAV 1925: Lietuvos apgyventos vietos, Kaunas. LKŽ VIII 1970: Lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. LPŽ 1985, 1989: Lietuvių pavardžių žodynas 1, 2, Vilnius. LITERATŪRA Gr inaveckienė E. 1991: Nevedusių vyrų (berniukų) pavardžių priesagos. – Lietuvių kalbos atlasas 3. Morfologija, Vilnius. Maciejauskienė V. 1977: Lietuvių asmenvardžių priesagų paplitimas XVII a. – Lietuvių kalbotyros klausimai 17, 159–168. Razmu kaitė M. 1993: Oikonimų, atsiradusių iš asmenvardžių su patroniminėmis priesagomis, paplitimas Lietuvoje. – Lietuvių kalbotyros klausimai 32, 133–165. Razmu kaitė M. 1994: Apie Prūsų Lietuvos oikonimų darybos formantus ir jų paplitimą. – Vakarų baltų kalbų ir kultūrų reliktai. Konferencijos tezės. Klaipėda, 13–14. Gauta 2009 10 28 4 Lietuvių kalbos atlaso medžiaga rodo, kad priesagos -ukas, -utis, -ūtis, -uitis ir -ytis, taip pat kaip -aitis ir -elis, tarmėse vartojamos nevedusių vyrų (berniukų) pavardėms sudaryti (žr. Grinaveckienė 1991: 117–120 ir žemėl. nr. 111). 40 KALBOS KULTŪRA | 82 Néhány képzős oikonymáról NYUGAT-LITVÁNIÁBÓL Összefoglalás A tanulmány áttekintést nyújt a Nyugat-Litvániában elterjedt, személynevekből a -alis, -ytis, -ikas, -ikis, -ulis, -uitis, -uižis, -utis, -užis kicsinyítő képzők segítségével képzett pluralia tantum oikonimákról. Ezek olyan származékok, amelyekben a -aliai, -yčiai, -ikai, -ikiai, -uliai, -uičiai, -uižiai, -učiai, -užiai szerkezeti elemek találhatók. Az oikonimákat Nyugat-Litvánia 15 körzetéből gyűjtötték: Akmẽnė, Mažekiai, Skuõdas, Kretingà, Klapėda, Plùngė, Telšia, Kemė, Šilùtė, Šilãlė, Taurag, Raséiniai, amelyek nagyjából a nyugati síkvidékiek (žemaičių) területét, valamint Jùrbarkas, Jõniškis és Šiaulia területét, vagyis a nyugati felföldiek (aukštaičių) területét fedik le. A vizsgálat eredményei meglehetősen bizonytalanok. MARIJA RAZMUKAITĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, Vilnius LT-10308