Elektroninio „Lietuvių kalbos žodyno“ naujovės

GERTRŪDA NAKTINIENĖ Litván Nyelvi Intézet A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ELEKTRONIKUS ÚJDONSÁGAI KULCSSZAVAK: lexika, szótár, elektronikus változat, javítások, kiegészítések, használat, normázás. A Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központjában folytatódik a litván filológia egyik legfontosabb munkája, a Litván nyelv szótára. A szótár elektronikus változata, amely 2005. június 22. óta szabadon hozzáférhető a nyilvánosság számára a www.lkz.lt címen, sok olvasóval rendelkezik. Pozitív értékeléseket, valamint észrevételeket és kívánságokat is kap. A szótárt pontosítják, és új, az olvasók számára világosabb és kényelmesebb lehetőségeket keresnek a lexikai anyag bemutatására. A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ELSŐ ELEKTRONIKUS VÁLTOZATA AZ INTERNETEN A húszkötetes nyomtatott Litván nyelv szótára (a továbbiakban: LKŽ) hét évtizeden át készült: változtak a szótárszerkesztés és -szerkesztési elvek, valamint helyesírási reformra is sor került. Ezért az első elektronikus kiadás elkészítésekor a szövegeket szerkesztették és adaptálták. Mivel az LKŽ javításairól már írtak, és számos konkrét példát közöltek (Naktinienė 2005: 191–204; Zabarskaitė, Naktinienė, Šepetytė–Petrokienė 2006: 241–247), itt csak az első kiadás javításainak legfontosabb irányait foglaljuk össze. Az első elektronikus kiadás a könyv alakú eredetihez képest a következő főbb szempontokban tér el: A nyelvjárási és régi írásokból származó szavakat és alakjaikat a legújabb nyelvészeti kutatások eredményei alapján javították. A hibásan transzponált szavak szócikkeit törölték, illusztrációs példáikat kijavították, és áthelyezték a megfelelő szavak szócikkeibe. 92 KALBOS KULTŪRA | 85 Következetesebben különítették el a hangsúlyos és hangsúlytalan forrásokat, és kijavították a nyilvánvaló hangsúlyozási hibákat. Kijavították a változatokra mutató utalásokat, valamint a jelentésmeghatározásokban használt olyan szavakat, amelyeket ma már nyelvi hibának tekintenek. Egyes szócikkek meghatározásaiból elhagyták a korábban szereplő szovjet értékelést. A rövidítéseket az LKŽ utolsó köteteiben alkalmazott közlésmódhoz igazították. Új rövidítéseket vezettek be: sov. (= szovjet kori realia, szovjetizmus); dk. (= a mai nyelvhez igazított tájnyelvi szóalak). Új címszóként szerepelnek azok a szavak, amelyek a későbbi kötetek illusztráló példáiban fordultak elő, de a korábbi kötetek szerkesztésekor még nem voltak meg a cédulagyűjteményben, vagy tévedésből nem emelték ki őket. Az LKŽ I–X. köteteinek szöveghelyesírását és központozását a jelenleg érvényes szabályokhoz igazították. Egységesítették a frazeologizmusok közlését. Az elektronikus kiadás elkészítésének sajátosságait figyelembe véve átalakították a lexikográfiai közlés módjának és formájának egyes elemeit (jelek, betűtípusok), továbbá kijavították a lexikográfiai szócikkek szerkezetében és az adatok elrendezésében előforduló egyes következetlenségeket. A Lietuvių kalbos žodyno első teljes kiadásának elektronikus változatát Vytautas Zinkevičius készítette — ő dolgozta ki az LKŽ szövegei szerkezeti elemeinek automatikus felismerésére és belső adatstruktúrákba konvertálására szolgáló szoftvert (Zinkevičius 2004, 2007) —, valamint Evaldas Ožeraitis, aki az LKŽ-adatbázis feltöltésére és kezelésére, az információkeresésre, illetve az információk felhasználók számára történő megjelenítésére szolgáló programokat készítette. Sokan örömmel fogadják és nagyra értékelik ezt a szótárt, valamint annak elektronikus változatát. Azonban az LKŽe honlapjának Vélemények rovatában megjelent visszajelzésekből, a szótár-bemutatókon feltett kérdésekből, a telefonhívásokból, levelekből és személyes beszélgetésekből kitűnik, hogy a szótár használói nehézségekbe is ütköznek. A szótár szerkezete oly összetett, adatai pedig oly gazdagok és sokfélék, hogy a nem filológus olvasók gyakran nehezen értik meg az információt; hiányzik az LKŽe sokoldalú és sokrétű adatainak használatához szükséges jártasság. A honlap látogatóival a virtuális térben folytatott levelezés során párbeszéd alakul ki, ismeretterjesztő tevékenység folyik, és a tudomány népszerűsítése is megvalósul. Ezzel együtt információ gyűlik a szótár közlési módjaival kapcsolatos nehézségekről. Az LKŽe honlapon való működéséről és a látogatókkal fenntartott visszajelzésről már írtak néhány kiadványban (lásd Naktinienė 2006; Забарскайтэ, Накцінене 2007). G. NAKTINIENĖ. Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės 93 A FRISSÍTETT ELEKTRONIKUS A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK INTERNETES VÁLTOZATA A frissített változat 2008 februárjában jelent meg – a szótárt úgy módosították, hogy az ékezetes betűk különböző böngészők használatakor is helyesen jelenjenek meg. Javították a szótár szerkesztői és a honlap látogatói által észrevett pontatlanságokat. Felhasználták a Nyelvi tanácsok című kiadványt, a Lexika: Jövevényszavak használata (idegen szavak, nemzetközi szavak) (KP4 2005) című füzetet, valamint más új elméleti és nyelvhasználati munkákat. Pontosították a címszavak normatív megítélését, például: a bukietas, dynė (változataik: dynia, dynis, dynys) stb. most x jellel van ellátva, ami azt jelenti, hogy ezek a szavak a köznyelvben nem ajánlottak. A rendelkezésre álló adatok alapján módosították a kiejtési változatok ajánlott sorrendjét, például: a cinãmonas (1), cinamõnas (2), cinamōnas (2) sorrend helyett ez szerepel: cinamònas (2), cinãmonas (1), cinamõnas (2) (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A cinamònas főnév és kiejtési változatainak szócikke a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus szótárának frissített változatában (2008) A szótár frissített változatának készítésekor egyúttal megkezdték a Nemzeti Lexikai Adatbázis létrehozását (Zabarskaitė 2007; Zabarskaitė, Naktinienė 2010), valamint olyan eszközök kialakítását, amelyek a szótár szövegét szerkezeti egységekre bontják – ezzel készültek elő a második elektronikus kiadás új műszaki fejlesztései. A LITVÁN NYELV SZÓTÁRA MÁSODIK ELEKTRONIKUS KIADÁS Ebben az évben készült el a Lietuvių kalbos žodynas második elektronikus kiadása (LKŽ2e), amelyet pendrive-on terjesztenek. Ebben lehetőség szerint figyelembe veszik az Állami Litván Nyelvi Bizottság által elfogadott hangsúlyozási 94 KALBOS KULTŪRA | 85 valamint a jövevényszavak értékelésére vonatkozó ajánlásokat, Vytautas Vitkauskas „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai (2006) című könyvében és „Papildomi „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai” (2010) című tanulmányában közzétett, a kétes transzponálási esetekhez fűzött megjegyzéseket, valamint más új, elméleti és a nyelvhasználati gyakorlatnak szánt munkákat. Az LKŽ₂ₑ szerkesztői hasznosnak találták Jonas Šukys, Klementina Vosylytė, Violeta Čern iūtė, más kollégák, valamint a www.lkz.lt weboldal látogatóinak a szótár szövegével kapcsolatos konkrét észrevételeit. A második elektronikus kiadás elkészítésekor az első kiadás (2008) frissített változatának szövegeit a következő fő szempontok szerint pontosították: Kiegészítő szerkesztésnek vetették alá a XVI–XX. kötet szövegeit, amelyeket az első kiadásban a szótár valamennyi kötete szövegének egységesítésére szolgáló mintának tekintettek. A többi kötet szövegében szerkesztési és korrektúrajavításokat végeztek – kijavították az észlelt pontatlanságokat. A szótár összetett felépítése által megengedett mértékben figyelembe vették az új elméleti és normatív munkák következtetéseit. Új szócikkek készültek olyan példák alapján, amelyeket más szavak szócikkeiben vagy meghatározásaiban találtak, de amelyekhez korábban nem fogalmaztak meg külön szócikket, mert a megfelelő kötetek összeállításakor még nem álltak rendelkezésre az adatgyűjteményben az ezekhez szükséges adatok. A művet azonban mindeddig nem egészítették ki az adatgyűjteményből vagy új forrásokból származó adatokkal. Az LKŽ központi adatgyűjteményében található adatok alapján olyan szócikkek készültek, mint a skrebas, skribas, stribas, stribitelis, stribokas stb., amelyek idegen szó alapján alakultak ki a népi beszélt nyelvben. Az LKŽ megfelelő köteteinek összeállításakor (XI 1978; XII 1981; XIII 1984) nem lehetett volna őket közzétenni, mert maguk a szavak és használatukat szemléltető mondatok a háború utáni évek tragikus eseményeiről tanúskodnak, és olyan értékelést fejeznek ki, amely ellentétes a szovjet korszakban hivatalosan használt liaudies gynėjas (a nép védelmezője) szókapcsolatra jellemző értékeléssel. Például: strìbas, -ė főnév (2) DŽ², (4); K.Saj, rš besz. a szovjet milícia fegyveres segítője 1944–1954 között: A stribai erdőlakóknak öltöznek, azok meg stribai, – nem lehet tudni, ki hová megy, és mit akar Sdb. Az erdei partizánok nem kímélték a stribaiokat, úgy elintézték őket, mint a tűzifát sp. ^ Miért szaladgálsz úgy, mint egy strìbas? Švn. Jöttök, gyerekek, mint a stribaiok: gyorsan, gyorsan, nincs idő, indulás! Jd. Ha nem lettek volna a stribūkaiok, az erdei partizánok a városba is eljöttek volna Mžš. (LKŽ₂ₑ) G. NAKTININĖ. Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės 95 stribitelis (orosz истребитель) fn. (1) bizalmas stribas: Egyszer késő este odajött egy stribitelis, és azt mondta, menjek vele Plšk. A második éjszaka a stribiteliek körülvették a házat, és erdei partizánokat kerestek Plšk. Voltak banditák, akik összefogtak, mert utána rögtön ott voltak a stribiteliek Plt. Azok a stribiteliek mind szétszaladtak ott a réteken Šts. (LKŽ₂ₑ) stribōkas fn. (2) Plt, Žg bizalmas stribas: A stribōkai rábukkantak az erdei partizánok rejtekhelyére Krtn. A stribōkoknak mostanság nem valami kellemes a kertekben járkálniuk Slnt. Mi ketten bizony jól megkaptuk a magunkét azoktól a stribōkoktól Jdr. Vitték (elhurcolták) az embereket, ördögi dolgokat műveltek – mennyi stribōkas volt itt! Krš. (LKŽ₂ₑ) Nemcsak a szavak jelentéseit különítették el külön bekezdésekben, hanem a jelentésárnyalatokat, a folklór apróbb elemeit, a frazeologizmusokat, valamint a szócikkeken belül félkövérrel szedett szavakat is. A szótár és az egyes szócikkek keresési listáiba ezenkívül felvették a frazeologizmusok fő változatait, a melléknevek semlegesnemű alakjait, a melléknevek és igék szócikkeiben szereplő határozószókat stb. Például a keresési listába bekerült a semlegesnemű alak mėlyna, a határozószók: mėlynai, mėlynyn, valamint a frazeologizmusok: mėlynos dienos „nehéz életről”, mėlynas kraujas „nemes származású személyről”, mėlynasis spaugas „pokolvar (lóbetegség)”, továbbá a frazeologizmus mėlynasis akmuo (akmenėlis, kūlelis, kūlis) fő változata, mėlynasis akmuo „réz-szulfát” (lásd 2. ábra). Emellett az átvetési pontatlanság kijavításával a rossz helyen maradt mondatok: Mėlenai žydi (Salantai, Kretinga járás), Mėlenai prirūkyta troba (Šatės, Skuodas járás) a mėlynas szócikkből átkerültek a megfelelő szócikkbe, a mėlenas-ba. A keresési listákban a további magyarázó szavakat és frazeologizmusokat felső indexű pluszjel jelöli. Ez segít megkülönböztetni a listákban felbukkanó további homonimákat (valamint homográfokat és homoformákat), amelyeket a szótárban nem jelölnek számozással. Például a többes számú főnév baltai – báltai „az indoeurópai népek egyik ága – litvánok, lettek, poroszok stb.” és a baltai+ – a báltas melléknév szócikkében szereplő baltai határozószó. A szótárban kétféle keresési móddal (üzemmóddal) lehet szócikkeket keresni: egyszerű kereséssel (szó vagy kifejezés alapján) és speciális kereséssel (lekérdezések, azaz betűkből és helyettesítő karakterekből álló meghatározott sorozatok alapján). A különféle adatok (rövidítések, ékezet nélküli szavak és kifejezések) a megnyitott szócikk szövegében is kereshetők, ami különösen hasznos a gyakran használt szavak hosszú szócikkeinek áttekintésekor. Ha a szótár szövegében az egérmutatót a rövidítések és jelek fölé visszük, megjelennek a magyarázataik. A rövidítésjegyzékeket ehhez Gertrūda Naktinienė és Zita Šimėnaitė alakította át. Ha az egérmutatót a szócikk fő szerkezeti elemei fölé visszük, megjelenik azok megnevezése: a homonima száma, a címszó- 96 KALBOS KULTŪRA | 85 2. ÁBRA. A mėlynai határozószóra végzett keresés eredménye – a mėlynas melléknév szócikkének részlete, amely tartalmazza ezt a határozószót, a Lietuvių kalbos žodynas második elektronikus kiadásában szó, alcímszó, hangsúlyozás, jelentéscsoport-szám, jelentésszám, jelentésmagyarázat, jelentésárnyalat, folklór, frazeologizmusok stb. Számos további fejlesztés készült, amelyek gyorsabbá és kényelmesebbé teszik a szótár használatát; például a megfelelő menüpont kiválasztásával gyűjthető a megtekintett szavak listája, növelhető vagy csökkenthető a szócikk szövegének mérete, a billentyűzet átkapcsolása nélkül írhatók be a litván betűk stb. A szótár programja a Microsoft Windows, Mac OS X ir Linux operációs rendszereken működik. A második kiadást szerkesztette: Ona Kažukauskaitė, Gertrūda Naktinienė, Ritutė Petrokienė, Lijana Puzinienė, Vilija Ragaišienė, Zita Šimėnaitė, Angelė Vilutytė. Tudományos tanácsadó – Vytautas Vitkauskas. A szótár szövegét számítógépen Dana Stakienė dolgozta fel. A szótár elektronikus változatát Linas Valiukas készítette. Az adatokat Evaldas Ožeraitis és Vytautas Zinkevičius digitalizálta és strukturálta. Magán a szótáron kívül a pendrive-ra egy meglehetősen részletes, illusztrált kézikönyv is került; a szótár leírását Gertrūda Naktinienė, a program leírását pedig Linas Valiukas készítette. G. NAKTINIENĖ. Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės 97 AZ ELEKTRONIKUS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS KIEGÉSZÍTÉSEI Lietuvių kalbos žodyno (t. I–XX, 1941–2002) elektroninis variantas yra pagrindinis lietuvių kalbos tezauras, įvairiausios leksikos lobynas, apimantis apie 1000 šaltinių pavyzdžius: nuo XVI a. rašytinių šaltinių ir tarminės leksikos, sistemingai kauptos nuo 1902 iki 2002 m. (apie LKŽ šaltinius išsamiau žr. Шыменайтэ 2007; Šimenaitė 2010; Šimenaitė, Zabarskaitė 2011). Spausdintinis šio žodyno variantas buvo parengtas naudojantis 4,5 mln. vienetų kartoteka, tačiau palaipsniui sukaupta 0,5 mln. vienetų papildymų kartoteka dar nepanaudota. Tokio tipo žodynai, koks yra 1941–2002 m. paskelbtas Lietuvių kalbos žodynas, yra nebaigtiniai, jie nuolat pildomi, koreguojami, peržiūrimi (plg. Simpson 2009: 46). Atskirų žodyno tomai buvo rengiami įvairiais laikotarpiais: keitėsi vyriausieji redaktoriai, kito politinės aplinkybės, visuomenės požiūris į kalbą ir jos vertybės. A közvéleményt nagyon érdeklik az LKŽ kiegészítései; az internetes oldal látogatói hiányolnak számos olyan szót, amelyek a megfelelő kötetek összeállításakor még nem terjedtek el, vagy amelyek használatáról még nem állt rendelkezésre elegendő adat. Jelenleg a Leksikografijos centras részt vesz a Hosszú távú intézményi kutatási és kísérleti (társadalmi, kulturális) fejlesztési program munkájában, és egyik legfontosabb feladata a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus változatának kiegészítése. Erre csak a Lietuvių kalbos žodynas és elektronikus változata lexikai adatainak teljességét gondosan felmérve kerülhet sor. A legfontosabb probléma az, hogy az új Lietuvių kalbos žodynas-kötetek írásakor újonnan közzétett források adatait használták, és a cédulagyűjteményeket folyamatosan bővítették, ezért jelentősen eltér a korábbi és későbbi kötetek lexikai anyagának, valamint forrásainak teljessége (Забарскайте, Нактинене, Шяпятите 2005: 340–355). Például a G betű szócikkei között (III. kötet, 1956) nincsenek tájszótárakból származó szavak, mivel az első tájszótár csak 1976-ban jelent meg. A kiegészítések cédulagyűjteményének (körülbelül 0,5 millió tétel) adatait azután gyűjtötték, hogy a megfelelő kötetek már megjelentek. Újonnan közzétett és feldolgozott történeti források állnak rendelkezésünkre (Konstantinas Sirvydas, Jokūbas Brodovskis, Laurynas Ivinskis és mások szótárai; Jono Bretkūnas, Mikalojaus Daukša és Samuelis Chylinskis bibliafordításai; a Wolfenbütteli posztilla; Danielius Kleinas énekeskönyvei stb.); elkészült a Martyno Mažvydo raštų žodynas (Urbas 1996) és a XVI–XVII a. lietuviškų raštų atrankinis žodynas (Palionis 2004), továbbá működik és folyamatosan bővül a régi írások adatbázisa: [email protected]/seniejirastai. Elemzik K. Sirvydas szótárainak lexikai anyagát a nagy Lietuvių kalbos žodynas-ban (Naktinienė 2012: 14); megállapították, hogy a Lietuvių kalbos žodynas egyik forrása, Jurgis Ambraziejus Pabrėža botanikai műve, a Taislius augyminis hangsúlyjelekkel ellátott (Šepetytė 2009: 50). Készül a Lietuvių kalbos žodynas cédulagyűjteménye 98 KALBOS KULTŪRA | 85 az adatbázis, az elektronikus változat kiegészítéseinek koncepciója, a LKŽ forrásainak vizsgálata, adataik leltározása (Naktinienė 2009: 32–34) és más előkészítő munkák. A litván nyelv etnolingvisztikai adatainak aktualizálását és a nemzeti világkép rekonstruálását a Lietuvių kalbos žodyno szövegei alapján Jolanta Zabarskaitė kezdte meg (2010: 126–143). A litván nyelv szókincsét továbbra is gyűjteni kell, a lexikográfiai örökséget (Laurynas Ivinskis és Frydrichas Kuršaitis szótárainak litván szókincsét) kutatni kell, a kutatási eredményeket pedig fel kell használni a LKŽ elektronikus változatának kiegészítésére. A Lietuvių kalbos žodyno és cédulakatalógusai szerkezetének, valamint adatainak összetettsége különleges felkészültséget, tapasztalatot, továbbá történetük és sajátosságaik ismeretét kívánja meg; ezért igen fontos, hogy a cédulakatalógusok megismerése és gyarapítása, valamint a Lietuvių kalbos žodyno lexikográfiai iskolájának folytonossága ne szakadjon meg. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A munka jelenlegi szakaszában nem sikerül figyelembe venni a Lietuvių kalbos žodyno elektronikus változata használóinak bizonyos kívánságait, például a jövevényszavak etimológiájának részletes megadását, több mai (különösen nemzetközi) szó közlését, valamely konkrét nyelvből származó jövevényszó nagyobb számú felvételét, a visszaható igék és főnévi származékaik keresésének fejlesztését, a hivatkozások helyett jelentésmeghatározások megadását, személynevek, családnevek és eredetük magyarázatának közlését stb. Remélhető, hogy az olvasók néhány igényét e szótár kiegészítései kielégítik. A 2000-es évek után használatba került legújabb szókincset a Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központja által készítés alatt álló Bendrinės lietuvių kalbos žodyne című szótárban lehet majd megtalálni. ŠALTINIAI LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas I–XX. Ats./vyr. red. J. Balčikonis, J. Kruopas, K. Ulvydas, V. Vitkauskas. Vilnius, 1941–2002. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): elektroninis leidimas. Red. kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. [Atnaujinta versija, 2008.] Prieiga per internetą: <www.lkz.lt>. LKŽ2e – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): antras elektroninis leidimas. Red. kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), †J. Paulauskas, R. Petrokienė, Z. Šimėnaitė, †V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. [Rengiama.] G. NAKTINIENĖ. Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės 99 LITERATŪRA KP4: Kalbos patarimai 4: Leksika: skolinių vartojimas (svetimybės, tarptautiniai žodžiai). Autorė ir sudarytoja D. Mikulėnienė. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. Naktinienė G. 2005: „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai elektroniniame variante. – Kalbos kultūra 78, 191–204. Naktinienė G. 2006: Naujas „Lietuvių kalbos žodyno“ gyvenimas. – Gimtoji kalba 7, 11–15. Naktinienė G. 2009: „Lietuvių kalbos žodynas“ XXI amžiuje. – Nuo Konstantino Sirvydo iki didžiojo žodyno. Tarptautinės mokslinės konferencijos pranešimų tezės. Vilnius, 2009 m. lapkričio 19–20 d., 32–34. Naktinienė G. 2012: Konstantino Sirvydo žodynų leksika didžiajame „Lietuvių kalbos žodyne“. – Tarptautinė mokslo konferencija „Konstantinas Sirvydas – lietuvių leksikografijos pradininkas“. Pranešimų tezės. Vilnius, 2012 m. gegužės 10–11 d., 14. Prieiga per internetą: <http://www.lki.lt/LKI_LT/images/Naujienos/20120503%20K%20Sirvydo%20konf%20tezes.pdf> (žiūrėta 2012 m. gruodžio mėn.). Palionis J. 2004: XVI–XVII a. lietuviškų raštų atrankinis žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Simpson J. 2009: The story of the Oxford English Dictionary today. – Nuo Konstantino Sirvydo iki didžiojo žodyno. Tarptautinės mokslinės konferencijos pranešimų tezės. Vilnius, 2009 m. lapkričio 19–20 d., 46. Šepetytė R. 2009: Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taislius augyminis – kirčiuotas Lietuvių kalbos žodyno šaltinis. – Nuo Konstantino Sirvydo iki didžiojo žodyno. Tarptautinės mokslinės konferencijos pranešimų tezės. Vilnius, 2009 m. lapkričio 19–20 d., 50. Šimėnaitė Z. 2010: Lietuvių ir lenkų leksikografijos sąsajos [Związki leksykografii polskiej i litewskiej.] – Językowe i kulturowe dziedzictwo Wielkiego Księstwa Litewskiego. Bydgoszcz: Wydawnictwo Uniwersytetu Kazimierza Wielkiego, 158–166. Urbas D. 1996: Martyno Mažvydo raštų žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Vitkauskas V. 2006: „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Vitkauskas V. 2010: Papildomi „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai. – Leksikografija ir leksikologija 2. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 114–122. Zabarskaitė J., Naktinienė G., Šepetytė-Petrokienė R. 2006: Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno (t. I–XX) pirmasis leidimas. – Prace 100 KALBOS KULTŪRA | 85 Baltystyczne 3: Język, Literatura, Kultura / red. N. Birgiel, M. Kozak; rec. J. Banczerowski, J. Linde. Warszawa, 241–247. Z a b a r s k a i t ė J. 2007: Prameny a databáze Institutu pro litevský jazyk. – Europeica – Slavica – Baltica. Publikace slovanské knihovny, 56. Praha: Národní knihovna České republiky, Slovanská knihovna, 261–272. Z a b a r s k a i t ė J. 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžia jame Lietuvių kalbos žodyne (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9, 126–143. Prieiga per internetą: <http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm.> (žiūrėta 2012 m. gruodžio mėn.). Z a b a r s k a i t ė J., N a k t i n i e n ė G. 2010: The Dictionary of Lithuanian (LKŽ) and its Future in Databases and Electronic Versions. – Proceedings of the XIV Euralex International Congress (Leewarden, 6–10 July 2010) / Anne Dykstra and Tanneke Schoonheim (eds.). Ljouwert: Fryske Akademy-Afûk, 2010 [CD], 780–787. Prieiga per internetą: <http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2010/000_Euralex_2010_00_PRINTED_BOOK_Foreword_TOC_PlenaryLectures_Abstracts.pdf> (žiūrėta 2012 m. gruodžio mėn.). Z i n k e v i č i u s V. 2004: Creating the Electronic Version of the Dictionary of Lithuanian. – The First Baltic Conference. Human Language Technologies. The Baltic Perspective. Riga, April 21–22, 170–173. Z i n k e v i č i u s V. 2007: The Digitization of the Dictionary of the Lithuanian Language. – The Third Baltic Conference on Human Language Technologies. Kaunas, October 4–5, 349–355. З а б а р с к а й т е Й., Н а к т и н е н е Г., Ш я п я т и т е Р. 2005: Современность и перспективы большого «Словаря литовского языка». – Исторический путь литовской письменности. Вильнюс: Институт литовского языка, 340–355. З а б а р с к а й т э Й., Н а к ц і н е н е Г. 2007: Слоўнікі ў Інтэрнеце: дыялог мовазнаўцы і носьбіта мовы. – Слово и словарь: Vocabulum et vocabularium. Сборник научных трудов по лексикографии. Ответственные редакторы: Л. В. Рычкова, В. Л. Воронович. Гродно, 32–34. Ш и м е н а й т е З., З а б а р с к а й т е Й. 2011: Лексикографические источники большого Словаря литовского языка и Альбертина. – Культурное наследие Восточной Пруссии 1. Калининград, 46–67. Ш ы м е н а й т э З. 2007: Лексікаграфічныя крыніцы вялікага «Слоўніка літоўскай мовы». – Слово и словарь: Vocabulum et vocabularium. Сборник научных трудов по лексикографии. Ответственные редакторы: Л. В. Рычкова, В. Л. Воронович. Гродно, 23–24. Gauta 2012 12 21 G. NAKTINIENĖ. Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno naujovės 101 INOVATIONS IN THE ELECTRONIC VERSION OF LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS (DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE) Summary The Centre of Lexicography at the Institute of the Lithuanian Language is continuing one of the most important works of Lithuanian philology – Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of the Lithuanian Language). Electronic version of this dictionary has been freely accessible from 22 June 2005 at www.lkz.lt. In 2008 the renewed version was launched. In 2012 the second revised electronic edition of Lietuvių kalbos žodynas (LKŽ2e) was prepared for publishing. It will be available on memory key. During the preparation of the second edition, texts of the version from 2008 were revised in the following respects: more editing was done on the material of volumes 16–20, some corrections were made to the whole text, suggestions of the new theoretical and codifying works were taken into consideration as well as comments and observations of colleagues and visitors of the web site. Some new entries were compiled for words which were used in entries or definitions, but did not have separate entries themselves. So far this dictionary has not been supplemented with data from new sources. The newest lexis will be available in Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Standard Lithuanian) the preparation of which is nearly completed. The main variants of phraseologisms, neuter gender of adjectives, adverbs presented in the entries of verbs and adjectives are among things included in the search lists. Dictionary entries can be searched using simple search (word or phrase) and advanced search (sequences consisting of letters and wildcards). The software of the dictionary works with Microsoft Windows, Mac OS X and Linux. At present the Centre of Lexicography is participating in Ilgalaikė institucinės mokslinių tyrimų ir eksperimentinės (socialinės, kultūrinės) plėtros programa (Long-term institutional programme for scientific research and experimental (social and cultural) development) and one of the main tasks of the Centre is to prepare the amendments of electronic version of Lietuvių kalbos žodynas using card files (about half of a million of records), database of amendments, newly published and evaluated historical sources. KEYWORDS: lexis, dictionary, electronic version, corrections, amendments, usage, codification. GERTRŪDA NAKTINIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 102 KALBOS KULTŪRA | 85