Nauji duomenys apie įvardžių dviskaitą dabartinėje lietuvių kalboje

D. KriKštaponytė. új adatok a névmások kettős számáról a mai litván nyelvben 179 DEIMANTĖ KRIKŠTAPONYTĖ Vilniusi Egyetem Új adatok a névmások kettős számáról A mai litván nyelvben KULCSSZAVAK: a névmások kettős száma, a norma főés mellékváltozatai, új alakok, gyakoribb használat. Korábban a kettős számot meglehetősen élénken használták az igék és a névszók osztályában (Jablonskis 1957: 194, 205, 226–228, 249). e két osztály formái egymással egyeztetve voltak. Példaként az alábbi, már reliktumnak és normatív szempontból helytelennek tekintett használat hozható fel: Mi ketten egy sötét sarokba húzódtunk, a bokrok mögé, ahol egyetlen gyertya sem égett (lásd 2013. 01. 09., szépirodalom1). mindeddig a névmások egy része őrizte meg a kettős számot, amelyek a mondatban rendszerint főnevek, igék és melléknévi igenevek alakjaival járnak, de számban nincsenek egyeztetve (Valeckienė 1998: 225), például: Mi ketten magától értetődően kezdtük egymást a nevünkön szólítani, és ez teljesen természetesen és egyszerűen történt (lásd 2013. 04. 15., szépirodalom). „a melléknévi értelemben használt névmások kettős számú alakjai szintén rendszerint nincsenek számban egyeztetve a főnevek többes számú alakjaival” (Valeckienė 1998: 225), például: Az a két mókus már ismerős volt számunkra (lásd 2013. 03. 29., szépirodalom). Adelė Valeckienė a névmások (különösen a személyes névmások) kettős számú alakjainak fennmaradását (a kettős szám eredetének motivációjáról, eltűnéséről és annak szakaszairól bővebben lásd Rosinas 2009: 377, 380, 492–493, 498, 500) azzal indokolja, hogy a főnévi névmásokhoz nem kapcsolódtak melléknevek, így az egyeztetés problémája számukra nem volt releváns. ilyen körülmények között az általa használt névmási kettős számú alakokat a többes szám változatainak tekinti, mivel azt mondja, hogy „[k]ét személy megjelölésekor mondhatjuk: Mi jövünk és Mi ketten jövünk, ezért az egyes és többes szám mellett a névmások bizonyos kettős számú alakjait is használjuk” (Valeckienė 1 Az adatok a Vytautas Magnus Egyetem A mai litván nyelv szövegtárából származnak; zárójelben a megtekintés dátuma és a nyelvhasználat területe van feltüntetve. 180 Kalbos Kultūra | 86 1998: 225, 354). Vladimiras Plungianas pabrėžia, kad a névmási rendszerekben a kettős szám gyakrabban fordul elő, mint a főnévi rendszerekben, és egyes nyelvekben a névmások az egyetlen olyan csoport, amelyben megkülönböztetik a kettős számot. Példaként a litván nyelvet említi (plungian 2011: 75). A tanulmány további részében a mai litván nyelv névmási kettős számának valós (vagy ahhoz közeli) használati helyzetét mutatjuk be, amely arról tanúskodik, hogy a névmási kettős számú alakok valamennyi funkcionális stílus szövegeiben előfordulnak. Alakok és számok Az 1. táblázat bemutatása és adatainak tárgyalása előtt röviden át kell tekinteni az adatgyűjtés módszertanát, és el kell mondani, hogy a munka első lépése a névmási kettős számú alakok megkeresése volt, amelyeket a Dabartinė lietuvių kalbos gramatika, a Lietuvių kalbos gramatikos I. kötetében, valamint A. Valeckienė Funkcinė lietuvių kalbos gramatika című művében használnak. Csak ezt követően vizsgálták meg, hogy ezek az alakok használatosak-e a Vytautas Magnus Egyetem mai litván nyelvi korpuszában (a továbbiakban – VDu). Azt is hangsúlyozni kell, hogy a tanulmány szerzője a korpuszban megtalált névmási kettős számú alakok alapján valamennyi lehetséges, esetleg olykor nem teljesen lehetséges és a névmási kettős szám képzésére nem jellemző alakot megkereste. Az 1. táblázatban bemutatott, a VDu korpuszában használt névmási kettős számú alakokat a korpusz valamennyi funkcionális stílusából gyűjtötték össze, vagyis a szépirodalmi és nem szépirodalmi, valamint a közigazgatási irodalomból, a publicisztikából és a beszélt nyelvből. A bal oldalon található sorokban a névmási kettős számú alakok vannak felsorolva. Die zuerst angegebene, fettgedruckte Form gilt als Hauptvariante der Norm, die daneben angeführte als Nebenvariante. Die Varianten der Formen sind auf Grundlage von Kp 2009 angegeben. Auf der rechten Seite ist die Gebrauchshäufigkeit angegeben. Die Formen einiger gleichlautender Kasus der Pronomen sind in Tabelle 1 nicht gesondert ausgewiesen, d. h., wenn eine Pronomenform im Korpus sowohl im Nominativ als auch im Akkusativ verwendet wird, wird eine gemeinsame Gebrauchshäufigkeit angegeben. Wenn jedoch eine bestimmte Dualform eines Pronomens im Korpus beispielsweise nur im Nominativ verwendet wird, wird lediglich die Anzahl der Belege im Nominativ angegeben. Etwas anders sind in Tabelle 1 die Daten zu den gleichlautenden Kasus der Hauptund Nebenvarianten der Norm dargestellt, d. h., bei diesen Varianten wird die Gebrauchshäufigkeit jedes Kasus gesondert angegeben, damit die Tendenz ihres Gebrauchs und ihres gegenseitigen Konkurrierens erkennbar ist. D. KriKštaponytė. Neue Daten zum Pronominaldual im gegenwärtigen Litauischen 181 Tabelle 1. a névmások kettős számú alakjai a VDu-korpuszban įvardžio forma pavartojimų skaičius Mudu (alanyeset, tárgyeset) 5571 Mudvi (alanyeset, tárgyeset) 1296 Mudviejų 1342 Mudviem / mudviems (részes eset) 643 / 6 Mudviem / mudviems (eszközhatározói eset) 1 / − judu (alanyeset, tárgyeset) 776 judvi (alanyeset, tárgyeset) 140 judviejų 491 Judviem / judviems (részes eset) 103 / 5 Judviem / judviems (eszközhatározói eset) 1 / − Jiedvi / jodvi / juodvi (V.) 183 / 78 / 49 Jiedvi / jodvi / juodvi (G.) 3 / 2 / 1 jiedviejų 3 Jiedviem / jiedviems (n.) 168 / 5 jiemdviem (n.) 1 jodviem (n.) 3 Juodu / jiedu (V.) 1813 / 3658 Juodu / jiedu (G.) 369 / 3 juodviejų 97 Juodviem / juodviems (n.) 47 / 3 Juodviem / juodviems (įn.) 1 / − jųdviejų 781 aniedvi (V.) 2 aniedviem (n.) 3 aniemdviem (n.) 1 Anuodu / aniedu (V.) 17 / 50 Anuodu / aniedu (G.) 17 / − anuodviejų 1 anųdviejų 5 182 Nyelv és kultúra | 86 Šiedvi / šiodvi / šiuodvi (V.) 24 / 2 / 2 Šiedvi / įvardžio forma pavartojimų skaičius šiodvi / šiuodvi (G.) 5 / 2 / 3 šiedviejų 1 šiedviem (n., įn.) 2 šiemdviem (n.) 1 šitiedvi (V.) 2 Šituodu / šitiedu (V.) 2 / 2 Šituodu / šitiedu (G.) 1 / − Šiuodu / šiedu (V.) 48 / 263 Šiuodu / šiedu (G.) 54 / − šiuodviejų 4 šiųdviejų 29 Tiedvi / todvi / tuodvi (V.) 14 / 6 / 6 Tiedvi / todvi/ tuodvi (G.) 2 / − / − tiedviem (n., įn.) 4 tiemdviem (n.) 1 todviem (n.) 1 Tuodu / tiedu (V.) 134 / 285 Tuodu / tiedu (G.) 77 /2 tuodviem (įn.) 2 tųdviejų 5 abejas 208 abejais 7 abeji 70 Abejiems / abejiem 7 / 1 abejomis 10 Abejoms / abejom 18 / − abejos 110 abejose 90 abejuose 31 D. KriKštaponytė. új adatok a névmások kettős számáról a mai litván nyelvben 183 įvardžio forma pavartojimų skaičius abejus 27 abejų 55 abi (V., G.) 11183 abidvi (V., G.) 153 abidviejų 1 abiejose 1478 abiejuose 776 abiejų 12830 Mindkettőnek / mindkettőjüknek (n.) 3653 / 668 Mindkettővel / mindkettőjükkel (įn.) 2092 / − mindkettő (V., G.) 21863 mindkettejük (V., G.) 1020 Mindkettejüké (V.) 3 A másik kettőé (V.) 3 Melyik kettő (V.) 3 Melyik kettő / melyikük kettő (V.) 3 / 4 Melyik kettő / melyikük kettő (G.) 1 / − maguk kettője (V.) 1 Egyedül kettő (V.) 1 Vienudu (V.) 60 Látható, hogy leggyakrabban az abu, abi névmásokat, valamint azok alakjait használják. Valamivel kevesebb személyes névmás fordul elő. Sokkal ritkábban használják a mutatóés más határozatlan névmásokat. szintén szembetűnő az abudu, abidvi névmások szokatlan birtokos esete, az abidviejų: − Rendben, rendben. Igen. Hát, még nem tudom. – Senki sem veszi fel. – Senki sem veszi fel. – Mindkettőjüké (lásd: 2013. 03. 26., beszélt nyelv). ez nagy valószínűséggel a beszélt nyelvben keletkezett forma. a táblázatban a névmások hímés nőnemű formái külön nincsenek feltüntetve, mivel a nem meghatározása gyakran meglehetősen nehéz. A hímés nőnemű alanyés tárgyeseti formák esetei mindig egyértelműek, például: Pontosan fél kettőkor mi ketten álltunk Amanda könyvtárában (lásd: 2012. 12. 11., szépirodalom). Nehézségek akkor merülnek fel, amikor a nőés hímnemű névmások birtokos, részes és eszközhatározói 184 Kalbos Kultūra | 86 ragozott alakjai megegyeznek, például: Galų faluban A. Vilemą V. Mikaliakas kettejük közötti konfliktus után gyilkolta meg (lásd: 2012. 12. 11., publicisztika); Eleinte Vanda dühöngött miatta, később pedig emiatt majdnem megszakadt a kettejük barátsága. Mert Sofi rettenetesen, halálosan félt bekapcsolódni a földalatti tevékenységbe, Vanda szemében pedig a harc kerülése nemcsak hazafiatlannak tűnt... (lásd 2012. 12. 11., szépirodalom). ezekben a példákban a névmás morfológiai nemét azok a főnevek segítenek meghatározni, amelyeket a mondatban a névmás helyettesít. az első példában a névmás birtokos esetű alakja hímnemű, a másodikban pedig nőnemű. Előfordul, hogy a névmás nemét csak az előtte vagy utána álló mondatból lehet megtudni, amelyben a névmás szerepel, például: ...az idősebbik, Valdas, Mantą és Luką fiúkat neveli, a fiatalabbik, Darius pedig Emiliją kislányt. Azonban egykor az anya mindkettőjüknek ugyanazt mondta: „Mindegy, hogy bajnokként tértek-e vissza a versenyekről, vagy sem – ettől még nem lesz kevesebb a mosnivaló” (lásd 2013. 05. 09., publicisztika). Itt a névmások egyik jellegzetes funkciója – az anafora – figyelhető meg, amely Alberto Rosinas szerint „két, azonos referenssel rendelkező kommunikációs aktust kapcsol össze” (Rosinas 1996: 10). A második paradigma névmásainak részes és eszközhatározói esetű alakjai esetében valamivel könnyebben megkülönböztethető a nem, például: Markunak Vilis soha nem mesélt erről. Ők ketten egy kis El Palmar-i piactéren parkolták le az autójukat. Amint mindketten kiszálltak, Mark ismét fürgén beszélni kezdett (lásd: 2013 05 09, szépirodalom). ebben a mondatban már a névmás alakjából is látható, hogy a névmás hímnemű morfológiai neme használatos, vö. nőn. : Az anya lépcsőről lépcsőre, egyik lábát a másik után téve lépdelt, mintha a világon senki sem tudná megállítani vagy gyorsabb haladásra kényszeríteni, Toni és Kerim pedig két oldalról úgy lépkedtek mellette, mint valami hercegek (lásd: 2013 05 09, szépirodalom). Más a helyzet az első paradigma részes és eszközhatározói eseteivel, mivel ezek hímés nőnemű alakjai megegyeznek, például: Amikor mi ketten elértük a lépcső tetejét, Hacumomo dörömbölni kezdett az ajtón, és hívni kezdte Anyát. Miközben a nő bekötötte az övét, kinyitotta az ajtót, és mérgesen végignézett rajtunk. − Mi történt kettőtökkel! − kiáltotta (lásd: 2012 12 12, szépirodalom); − Ne menj, Jogaila, − tartotta vissza Marian Zigizmundas. − Nem ők a hibásak. A művészet felemeli az embert, és a mélybe is taszítja. Ilyen az ő hatalma. Köszönöm nektek kettőtöknek. Neked is, Jogaila. Neked is, Kazimieras... hogy a nehéz órában együtt éreztek... (lásd 2012. 12. 12., szépirodalom). az első példában a névmás nőnemű, a másodikban pedig hímnemű személyekre utal. ha nőnemű és hímnemű személyeket kell megnevezni, az általánosító hímnemet használjuk, például: Raimis Kaunasba költözött, Vilija közelébe, és ketten elkezdtek helyiséget keresni az irodának (lásd 2013. 05. 09., publicisztika). tehát az egyező nőés hímnemű ragozott alakok többnyire csak tágabb kontextusból határozhatók meg. megfigyelték, hogy az esetek többségében a VDu korpusz adatai ehhez nem voltak elegendők. D. KriKštaponytė. Új adatok a névmások kettős számáról a mai litván nyelvben 185 főés mellékes normaváltozatok Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a VDu korpuszban a névmások kettős számának különféle alakjai használatosak, amelyek látszólag teljesen ugyanazt jelentik. például a juodu és a jiedu. a jelentés teljesen ugyanaz – „ő és még valaki.” azonban egyes névmásokat és azok alakjait a norma fő változatainak, másokat pedig mellékes változatainak tekintenek. a norma fő változatainak számító hímnemű névmás alanyés tárgyeseti tövére az <uo>, a nőnemű névmás alanyés tárgyeseti tövére pedig az − <ie> jellemző (Kp 2009: 23). A norma mellékes változatának névmásait Markas Roduner és Veslava ČižikProkaševa többes számúaknak nevezik, mert úgy vélik, hogy azokat a kapcsolt alakokat, amelyek első elemét a du, dvi számnévvel álló többes számú alak alkotja, nem célszerű a kettős szám alakjainak tekinteni. kiemelik, hogy a kollokációk (például e kettő), valamint a norma másodlagos változatának alakjai a névmások duálisának eltűnését jelzik (roduner, Čižikprokaševa 2006: 76−77). Zigmas Zinkevičius a juodvi, tuodvi, šiuodvi, jodvi, todvi, šiodvi, jiedu, tiedu, šiedu alakokat a nyelv eltorzításának nevezi, és a régi, szabályos juodu, tuodu, šiuodu, jiedvi, tiedvi, šiedvi alakok használatát javasolja (Zinkevičius 1996: 58). Ettől egészen eltérő véleményen van A. Rosinas, aki szerint a névmások duálisának valamennyi alakja használható és szabályos, mivel a litván nyelv (nyelvjárások) morfológiai fejlődésének törvényszerűségei alapján alakultak ki (Rosinas 2000: 10). Az 1. táblázatban bemutatott, a névmások használatára vonatkozó statisztika azt mutatja, hogy a nőnemű névmások duálisának fő normaváltozatai a VDu-korpuszban jóval gyakoribbak a másodlagosaknál. A hímnemű személyes névmás egyes számú alanyeseti juodu alakja azonban előfordulási számát tekintve elmarad a norma másodlagos változatának tekintett jiedu névmástól (alanyeset), amelyet a VDu-korpuszban csaknem többször gyakrabban használnak. A mutató névmások másodlagos šiedu, tiedu, aniedu változatait (az du kartus dažniau už pagrindiniais normos variantais laikomus įvardžius alanyés tárgyesetet együtt számították) csaknem annyiszor használják, mint a šiuodu, tuodu, anuodu alakokat. A főés másodlagos változatok tárgyeseti használati gyakoriságának összehasonlításakor azonban látható, hogy tárgyesetként a šiedu és aniedu a VDu-korpuszban egyáltalán nem fordul elő. íme, a tiedu névmás tárgyesete használatos ugyan, de jóval ritkábban, mint a tuodu névmás. Az összesített statisztikát megszámolva látható, hogy a kuriuodu és a kuriedu változatot ugyanannyiszor használták, azonban a kuriedu alanyesete, a kuriuodu pedig tárgyesete használatos gyakrabban. A šituodu és a šitiedu alanyeseti alakjainak előfordulási gyakorisága szintén azonos. A VDu szövegtárban a šitiedu tárgyesetben egyáltalán nem használatos. 186 Kalbos Kultūra | 86 Látható, hogy a hímnemű névmások kettős számú mellékváltozatainak alanyesetei fokozatosan kiszorítják az alapváltozatokat. a tárgyesetek használatának tendenciája azonban ellentétes, mivel a névmások kettős számú alapváltozatai vannak túlsúlyban. A részes eset és az eszközhatározói eset alakjait illetően meg kellene tárgyalni a névmások részes esetű és eszközhatározói esetű alakjait is, amelyek közül az egyik <s>-sel, a másik pedig anélkül írandó. írásmódjuk változó, a <s> nélküli részesetek és eszközhatározói esetek a norma fő változatainak számítanak, míg az ezzel a betűvel írtak – mellékváltozatoknak (Kp 2009: 22). A Litván Állami Anyanyelvi Bizottság Konzultációs Bankjában hangsúlyozzák, hogy mind az <s>-sel, mind az anélkül álló formák használhatók, azonban az <s> nélküli formákat részesítik előnyben, például: abiem.2 Ezzel szemben a névmások kettős számának többes alakjait eltérően értékelik: az abejiems, abejoms alakokat a norma fő változatainak, az abejiem, abejom alakokat pedig mellékváltozatoknak tekintik (Kp 2009: 22). egyértelműen látható, hogy a VDu-korpuszban nagyon eltérő a névmások kettős száma részesetés eszközhatározói esetbeli főés mellékváltozatainak használati gyakorisága. A norma fő változataiból több tucatszor több fordul elő. Feltételezhető, hogy a korpuszba bekerült szövegek többsége szerkesztésre szorul, ezért különülnek el ilyen jól a norma főés mellékváltozatai. Új foRmáK Vizsgáljuk meg a névmások kettős számának paradigmáit. Kettő van belőlük. Az első paradigmához az első és második személy, valamint az abu (abudu), abi (abidvi) névmások tartoznak. Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a formos, o antrajai – trečiojo asmens formos (juodu, jiedvi, tuodu, tiedvi ir kt.). VDu-korpuszban olyan, a névmások kettős számú alakjai is szerepelnek, amelyek nem találhatók meg a Mai litván nyelv grammatikájában (2006: 280). íme (a formagyűjteményben ékezet nélkül): Alanyeset: aniedu, šiedu, šiodvi, šiuodvi, šitiedu, vienudu, vienidvi, pačiudu, kuriedu, kituodu, jodvi, juodvi, tiedu, tuodvi, todvi; Birtokos eset: abidviejų, anuodviejų, anųdviejų, šiedviejų, šiuodviejų, juodviejų, jiedviejų; 2 http://vlkk.lt/lit/2509, megtekintve 2013. 05. 14. D. KriKštaponytė. új adatok a névmások kettős számáról a mai litván nyelvben 187 Részes eset: anie(m)dviem, juodviem, juodviems; G. šiodvi, šiuodvi, jodvi, juodvi, tiedu; Eszközhatározói eset: tuodviem, juodviem. Feltehető, hogy a šiuodviejų, juodviejų, jiedviejų, anuodviejų, aniedviejų, anųdviejų, šiedviejų birtokos esetű alakok a šiuodu, juodu, jiedu, anuodu, aniedu, šiedu hímnemű névmások, illetve a šiuodvi, juodvi, jiedvi, anuodvi, aniedvi, šiedvi nőnemű névmások alakjai. A VDU szöveggyűjteményéből megállapítható, hogy csak a hímnemnek vannak ilyen birtokos, részes és eszközhatározói esetű alakjai: šiuodviejų, anuodviejų, aniemdviem és tuodviem. A juodviejų, jiedviejų, juodviem alakok viszont mind a nő-, mind a hímnemű morfológiai nemet jelölik, például: Az órák után minden nap egyedül mentem haza. Olyan ostobának éreztem magam. Sajnálatos. Nem mehettem Liusihoz, amikor nekik Nestával minden rendben volt (lásd: 2013. 01. 12., szépirodalom); Egy vidéki város belsejében megtestesült Jupiterként tisztelték, Pált pedig Merkuriusként, ezért a város papja kiűzte az őket megillető áldozatra a felkoszorúzott bikákat (lásd: 2013. 01. 12., szépirodalom). Az első példában nőnem, a másodikban pedig hímnem van megjelölve. A többi alak – azaz az anųdviejų, šiedviejų, aniedviem, juodviems – esetében nem sikerült meghatározni a nemet, mivel nem állt rendelkezésre tágabb kontextus. Mindkettő formáját már tárgyaltuk a Formák és számok című fejezetben. A tiedu, todvi névmások ragozását, amelyek sem A. Valeckienė, sem a Kortárs litván nyelv grammatikájának paradigmái között nem szerepeltek, A. Rosinas (2000: 11) a következőképpen adja meg: Alanyeset, tárgyeset: tiẽdu, tõdvi; Birtokos eset: tdviejų; N. te(m)dviem, tó(m)dviem; Eszközhatározói eset: tiẽ(m)dviem, tõ(m)dviem. A. Valeckienė és a Kortárs litván nyelv grammatikája által megkülönböztetett második paradigmával összehasonlítva (Valeckienė 1998: 356; DlKG 2006: 280) látható, hogy e névmások birtokos, részes és eszközhatározói esetének alakjai ugyanígy képződnek. Csak az alanyeset különbözik. A. Rosinas (2000: 10) még hangsúlyozza, hogy a tiedu, todvi jobban illeszkedik a megfelelő többes számú alakokhoz. Más névmások paradigmáit csak abban az esetben lehetne összeállítani, ha valamennyi alakjukat megtalálnánk valamely egyetlen szerző szövegében. A VDu korpusz alapján ezt nem lehet megtenni. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy e névmások hímés nőnemű paradigmái valószínűleg összekeveredtek: az egyik ragozási-