Žodžio „vienok“ dalia

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS Litván Nyelvi Intézet A VIENOK SZÓ RÉSZE Chačeinesanga a munkák révén (amint már hallottátok) semmit sem titkolunk el, semmit sem nyerünk, mégis jó cselekedetek nélkül [...] ezen a világon nem lehetünk WP 148v,30–33. KULCSSZAVAK: jövevényszavak, örökölt lexika, kodifikáció. A tanulmány áttekinti a vienok szó használatát a mai nyelvben, kiemeli fő funkcióit, tárgyalja a formák és a jelentés fejlődésének kérdéseit, valamint feltárja a kodifikáció történetét. E témák részletes vizsgálata nem célja a tanulmánynak, annak célja más – felvetni a vienok szó kodifikációjának kérdését, ösztönözni az alaposabb kutatásokat és a köznyelvi megítéléséről szóló vitákat. 1. A mai litván nyelv valamennyi normatív munkájában a vienok szót a köznyelvben nem megfelelőnek tartják. Így a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne nem ajánlottként van megjelölve (a lengyel jednak szóval állítják párhuzamba), és a tačiau kötőszóval való helyettesítését javasolják (DLKŽ 2000: 930); a Lietuvių kalbos žodynas szintén jövevényszónak tekinti (LKŽe, sub voce). Nem ajánlott tükörfordításként bekerült a Litván Állami Nyelvi Bizottság A nagy nyelvi hibák jegyzékének (DKKS) Szótár című fejezetébe is (www.vlkk.lt/lit/lt/klaidos/zodyno3): 1.3.12. vienok = bt, tačia, vs dėlto: Sokféle órája volt, vienok (= de, azonban, mégis) nem tört meg. Ugyanezen a honlapon a Konzultációs bankban közzétett rövid cikk címe: Helyes-e azt mondani, hogy „vienok jis nepalūžo” (http://www.vlkk.lt/lit/3599). A címben feltett kérdésre így válaszol: „Helytelen. A vienok orosz vagy lengyel nyelvből származó, nem használandó tükörfordítás. Az engedmény és szembeállítás jelentésében más litván szavak használandók. Ezért a vienok javítandó: bet, tačiau, vis dėlto, pl. : Sokféle órája volt, vienok (javítva: bet, tačiau, vis dėlto) nem tört meg.” A Litván Nyelvi Intézet Nyelvi konzultációk számítógépes bankjában a „Miért kifogásolják a ‘vienok’ szót?” kérdésre így válaszolnak: „Ez a szó az orosz ‘odnako’ tiszta tükörfordítása. Rendelkezésünkre állnak e jelentés saját szavai: ‘tačiau’, ‘vis dėlto’.” (http://www.lki.lt/lki/kkb/zodis.php?selectzodis=vienok) Ezekben és más hasonló példákban a vizsgált szó különféle modális jelentéseket kap. Talán ezt tükrözi az a tendencia is, BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A vienok szó sorsa | 2 2. A fél évszázadon át tartó (lásd a 9. fejezetet) korrekciós törekvések ellenére a vienok szó továbbra is használatos nemcsak a beszélt, hanem az írott nyelvben is. A jelenkori litván nyelv szöveggyűjteményébe (DLKT, megtekintve: 2014 11 10) 277 előfordulása került be, ezek közül nem kevesebb mint 215 publicisztikai szövegekből. olyanoknak, amelyek tagjai ellentétes Kaip rodo tekstyno medžiaga, žodis vienok dažniausiai eina sudėtinių sujungiamųjų sakiviszonyban állnak egymással, az (a) kötőszóval, illetve az engedményes viszonyt kifejező, alárendelőnek tekintett összetett mondatok páros (kettős) kötőszavának második, posztpozíciós részeként (b). Íme csupán néhány példa az ilyen használatra: a) A lengyel irodalom szelleme talán nem is tetszik nekünk, a vienok azonban meleg, a „latin kultúra mélységétől” illatozik; A világban sok rosszat látva V. Bubnys mégsem válik sem pesszimistává, sem cinikussá. b) Bár a klaipėdaiak nem értették meg a művészet forrásainak azt a mélységét, a vienok mégis hozzá voltak szokva, hogy elfogadják; Bár nem örültem ennek a találkozónak, mégsem árultam el magam; A litvánok közül, bár néhányan súlyosan betegek voltak, mégsem halt meg egyetlenegy sem; Bármily kedvezőtlenek is legyenek az objektív körülmények, mégsem lehet új életünk alapjait megrepedezett talajra építeni. A szövegtárban ritkábban tükröződő másik funkciója a vienok szónak – nyomatékosító partikula, amely az o kötőszó után áll az összetett ellentétes mondatokban, pl. : Egész hónapok szárazak és naposak voltak, mégis mindenki súlyosan beteg volt; Nem meglepő, hogy az eltorzult életelvek sokáig tombolhattak vidékünkön: a nép többsége azonban, a nemes eszmékhez ragaszkodva, harcol. Elég gyakran a vienok szóval kezdődik egy önálló mellékmondat. Ilyen esetekben már nem annyira kötőszói, mint inkább diskurzusjelölői szerepet tölt be, pl. A litvánokon kívül Klaipėdában még egy német zenészcsoport is működik. Mindazonáltal működésükben nem láthatók őszinte művészi szándékok; Az ország költségvetése bevételeinek jelentős részét elveszítheti, és a gazdasági fellendülés helyett csődök fenyegethetnek. Mindazonáltal egy ilyen törvény ösztönzi a közvetlen külföldi beruházásokat; Úgy tűnt, hogy az utazás egy egész örökkévalóságig tartott. Mindazonáltal minden jól végződött. hogy írásban a szót szünetet jelölő vesszőkkel emelik ki, pl. : Itt nagyon szomorúak az előrejelzések. Lehet, hogy már nem lesz ennyire rossz. Mindazonáltal az ügyvédeknek valóban nem kellene aggódniuk, hiszen ha valakinek, hát nekik, úgy tűnik, biztosan nem lesz hiányuk munkában; A Litván Nagyfejedelemség időszakát különböző területek kutatói vizsgálják: történészek, művészettörténészek stb. Mindazonáltal az írott forrásoknak, és még inkább az ikonográfiának, amelyek leírják Litvániát a XIII–XV. században – nagyon keveset. A Google keresőmotorba beírva a vienok szót szintén rengeteg példát kapunk a használatára (megtekintve: 2014. 12. 03.). Sokan közülük közel állnak a beszélt nyelvhez. A vizsgált szó használata bennük még változatosabb. A nyelv e változatában a vienok partikula az ellentétes mondatokban a bet (a), tačiau (b) kötőszavakkal is előfordul, például: : a) na cia greit visi susiguglina,nelabai ka priklausinesi.bet vienok,koks cia atv-pats neseniai tik toki pamaciau,del to ir idomu,ar lt jie jauzinomi? (http://www.motomanai.lt/moto-forumas/moto-tema.8294.page-1.html#pid388139); Nos, minél újabb az anime, annál több benne a pszichedelikus elem. :) Ez a rövid áttekintés azonban BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Az „vienok” szó sorsa | 3 nok amikor ezeket a kisfilmeket nézed – látszik, mely helyeken vannak a japánok kisebbrendűségi komplexusai :) (www.army777.lt/forum/viewtopic.php?f=16&t=2145&start=15). b) Őszintén szólva a kiállítás a szememben nem volt különösebben pompázatos, mindazonáltal bőven tartogatott kellemes meglepetéseket. (www.games.lt/g/news.news_full/35486.2?sev=part); A győzelem az győzelem... azonban mégis kár, hogy a harmadik szettet kellett játszani (www.doublefault.lt/naujienos/Nesijaudinkit,%20laimëjom/;5). Olyan mondatok is előfordultak, amelyekben a vienok partikula engedményes mellékmondatban szerepel, ezt követően jungtuko nors, pvz.: A tavakban való fürdőzésről szólva: furcsa ott a víz – távolról kéknek látszik, bár vienok, miután megfürödtél benne, nem válsz kékké :). (www.aphex.lt/2008/07/tatrai/); Android, nos, nem mondanám, hogy a clavinova hangzása túlságosan műanyag, sőt, egyáltalán nem... :) Bár vienok, ha van rá lehetőség, egy igazi zongora nem ártana :). (www.programing.lt/gitaraforumas/viewtopic.php?f=11&t=1596). Természetesen az interneten olyan példák is találhatók a vienok szó használatára, amelyeket nehezebb pusztán a litván nyelv belső fejlődési törvényeivel magyarázni, például : Micsoda igazságtalanság, vienok, / Ami a legszebb – olyan ritka, olyan rövid... / Az eltévedt lélek végül / A hit lábai előtt térdre rogy. (zaliazole.lt/kuriniai/perziureti/17750); De bátor lány, vienok. Nem húz, nincs fék, de azért a saját erejéből eljutott az Autodinához :) (www.skundailt.com/skundai-ausegra-ne-taiso-automobilius-o-sugadina-11504-komentarai). megmutatja, milyen változatosan használják a vienok szót a mai írott nyelvben. 3. Tárgyaljuk a vienok szó kodifikációját. Tényleg minden további nélkül elítélendő és kiűzendő a köznyelvből? Úgy vélem, nem. És íme, miért. Először is, a vizsgált szó fonetikai okokból nem lehet közvetlen lengyel kölcsönszó: a litván vien-ok és a lengyel jedn-ak tövek hangalaki viszonya nem szabályos. Másodszor, e tövek felépítése is eltérő: a lengyel jednegy olyan szóösszetételből származik, amelyet a névmási eredetű nyomatékosító partikula *(j)edir a számnévi *inъtő alkotott; a litván vienmegfelel csak az utóbbinak (lásd Sławski 1952–1956: 544). Harmadszor, a vienok szó és változatai a litván nyelvben az első írásos emlékektől1 napjainkig széles körben használatosak. Ismert a régi litván írott nyelv valamennyi változatában: a nyugatiban – Martynas Mažvydas írásaiban, a Wolfenbütteli postillában, Baltramiejus Vilentas fordításaiban, Jonas Bretkūnas műveiben, a Margarita Theologicában, Danielius Kleinas és a későbbi grammatikákban, a Lexicon Lithuanicumban és valamennyi később Poroszországban megjelent nagyobb szótárban; a középsőben – Mikalojus Daukša fordításaiban, Merkelis Petkevičius katekizmusában, Jokūbas Morkūnas postillájában, Samuelis Bagoslavas Chylińskis bibliafordításában és másutt. ; a keletiben – Konstantinas Sirvydas Punktai sakymų című művében és szótáraiban, Jonas Jaknavičius evangéliumfordításában, Roberto Bellarmino katekizmusában. Negyedszer, e kötőszó változatait úgy tűnik, valamennyi litván nyelvjárásban feljegyezték (lásd: LKŽe, sub voce). 1 A lengyel ellentétes kötőszót, a jednakot szintén csak a XVI. századi írásos emlékekben kezdték használni; a régi (XIV. és XV. századi) lengyel nyelvben csak az ebben a jelentésben használt hosszabb jednako forma és annak változatai vannak feljegyezve (lásd: Słownik 1960–1962: 150). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A vienok szó része | 4 Mindez arra ösztönöz, hogy a vienok szó eredetét ne máshol, hanem magában a litván nyelvben keressük. A tekintet mindenekelőtt a régtől fogva nagy számban használt, azonos tövű vienokas, vienokias, vienokis, vienoks melléknevekre és névmásokra irányul. 4. A meglévő litván etimológiai szótárak a vizsgált szó eredetének kérdéséhez alig mondanak valami újat. Ernst Fraenkel etimológiai szótárában (1965: 1242) a vienok kötőszó nem szerepel, a tuvi vienas rašoma apie būdvardžius vienokas, vienokias, vienokis, prieveiksmį vienokiai. Jie vedami iš lieazonban igen. Wojciech Smoczyński etimológiai szótárában (2007: 748) a vienok kötőszót, a vienoks névmást és a vienokiai határozószót következetesen a megfelelő lengyel szavak hibrid képzésű tükörfordításainak (de nem közvetlen kölcsönszavainak!) tekinti. Az Ólitván nyelv új etimológiai szótára (németül Altlitauisches etymologisches Wörterbuch, lásd ALEW) sajnos még nem tette közzé a {v} betűs szavakat. 5. A szóban forgó kérdésről jóval többet találunk az összefoglaló szóalkotási munkákban. A megfelelő litván melléknevek és névmások képzését talán a legrészletesebben Pranas Skardius és Saulius Ambrazas tárgyalta. Egyikük sem gondolja úgy, hogy e melléknevek és névmások *-āktipas képzős képzése idegen lehetne a litván nyelvtől, kölcsönzött volna. P. Skardius ezt írja: „az -oka képzős származékok képzése igen régi” (1996: 135). S. Ambrazas szerint „a -(i)okas, (-a) képzős számnévi melléknevek reliktumjellege a litván nyelvben azt mutatja, hogy ez a képzéstípus meglehetősen régi.” (Ambrazas 2011: 95). A megfelelőihez nemcsak a szláv, hanem a germán (gót. ainaha, ófelnémet einac „egyetlen“), az itáliai (lat. ūnicus „egyetlen, különleges“), valamint az iráni (óind. ēkaká- „egyetlen, magányos“) nyelvekben is kapcsolódik (ugyanott, 112 és a szakirodalom). Később a litván nyelvben a megfelelő mellékneveket és névmásokat az -(i)opképzős új származékok kezdték kiszorítani (pl. trejopas, keleriopas). Így a szóalkotás jellege azt engedi feltételezni, hogy a vienok szó egy régi balti, esetleg indogermán melléknévképzési típus alapján keletkezett. 6. Tekintsük át ezután e szó morfológiai változatait. A Litván nyelv szótárának 19. kötete igen sokat közöl belőlük. Ezeket a változatokat a következőképpen lehet csoportosítani: 1) vienok és vienog; 2) vienoki és vienogi; 3) vienokie; 4) vienokig; 5) vienokigi; 6) vienokiai, vienogiai. Röviden tekintsük át eredetüket. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a {g} végződésű alakokat inkább helyesírási, nem pedig morfológiai változatoknak tartom, amelyek talán egy, a szó végén állítólag zöngétlenedett mássalhangzó visszaállításakor keletkeztek (hipernormalizáció). Ilyen alakok gyakran fordulnak elő a XIX. század végi és a XX. század eleji (Simonas Daukantas, Jonas Basanavičius, Antanas Juška) írásokban, valamint a Varpo kiadványaiban. E kötőszóváltozatok megalapozatlan helyesírását Kazimieras Būga tárgyalta (lásd a 9.1. fejezetet). Most pedig a többi változatról. Nyilvánvaló, hogy a vienok (1) forma lerövidült a hosszabb – minden valószínűség szerint a vienoki (2) – alakból. Utóbbi eredetét a litván nyelvészetben többféleképpen magyarázták. K. Būga a tol, art, ankst hasonló határozószói alakokat a metatóniát elszenvedett o-tövű egyes számú lokatívuszi alakhoz kapcsolta, amelynek végződése *-oi volt (Būga 1961: 690). Jonas Kazlauskas szerint ezek az i-tövű egyes számú lokatívuszból származnak, amelynek hosszú végződése *-ēi volt (Kazlauskas 1968: 153). Jelenleg úgy tűnik, általánosan elfogadott, hogy az indogermán nyelvekben a szóvégi hosszú magánhangzók cirkumflex hangsúlyt kapnak (vö. Kortland 1975: 21kk., 1985; Villanueva Svensson 2011; Pronk 2012), ezért el kell vetnünk J. Kazlauskas javasolta értelmezést. Mindazonáltal K. Būga BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A vienok szó 5. jelentésének magyarázata jelentős nehézségekbe ütközik, mivel a határozószók szóvégi intonációjának hangsúlyos kezdő jellegére vonatkozó állítás továbbra is megalapozatlan. Ennek magyarázatára is történtek kísérletek (lásd Klingenschmitt 2008; Jasanoff 2009), ám ezek sem teljesen meggyőzőek. A -i és -ie végű szomszédos alakok (vienόki és vienόkie) egymáshoz való viszonya tehát még nem kellően tisztázott2 (erre a véleményre jut Daniel Petit is, aki az ankst és ankstiẽ határozószói alakok viszonyát vizsgálta, lásd Petit 2005: 147). A vienóki (és *vienókia) alakról más véleményt tett közzé Zigmas Zinkevičius (1981: 169): ezt az alakot a melléknév semlegesnemű nominativus-akuzatívuszaként tartja számon, amelyből később a vienók kötőszó fejlődött ki. A vienokie (3) alak szabályosan a régi o-tövű vienokas névmás/melléknév egyes számú helyhatározói esetéből (lokativusából), a *-oi végződéssel fejlődött ki; vö. a tókie „ilyen időben” és az anókie határozószókat Északés Dél-Žemaitijában. A vienokihoz kapcsolódó gi nyomatékosító partikula révén létrejött a vienokigi (5) alak, amely később vienokig (4) alakra rövidült. A vienokiai (6) kötőszó valószínűleg a legkésőbb, konverzió útján alakult ki egy azonos alakú határozószóból, amelyet a -ai képzővel a vienokis vagy vienokias névmásból/melléknévből képeztek. 7. Nem egyszerű megmagyarázni, hogyan alakult ki a vienok kötőszó ellentétes jelentése. Az alábbiakban az egyik lehetséges magyarázat következik. A *-āk képzős, melléknévi használatú származékok a viengavo tőből eredtek, és a „ilyen, bizonyos” névmási jelentés alapján kialakult „ugyanolyan, egyforma” jelentéssel bírtak, pl. : Ir visi vienoką dvasišką gėrimą gėrė Bt1PvK10,4 (LKŽe, sub voce); A földnek akkor egy nyelve és egyforma szavai voltak Skv1Noz11,1 (LKŽe, sub voce). A „szintén, egyformán” azonossági jelentést kezdetben vélhetően a belőlük adverbiálisan használt ragozott alakok is megőrizték. A belőlük kifejlődött vienok alakok eredeti azonossági jelentését még a régi litván írásbeliség alábbi példáiban is felismerhetjük: Jei norint bus naktis cʒeſa: Alba atpencʒ rita meta: Wienok ſchirdis macʒei Diewa: Tikes nerupeſcʒudama MžG II 342,7 (Vö.: Und ob es werd bis in die nacht / und wider an der Morgen / Doch sol mein hertz an Gottes macht / verzweiueln nicht / noch sorgen). Neſſa afferomis iei miektumbiſi wienok důcʒo: Bet ir Palaβais tu nepaſſimegsti. MžG II 540,6 (Vö.: Quoniam si voluisses sacrificium, dedissem utique, holocaustis non delectaberis). Az ilyen módon használt, határozószóvá vált vagy váló módosítószót és kötőszót, a vienok-ot összevethetnénk a később a megfelelő melléknevekből -(i)ai képzővel alkotott határozószóval, pl.: [Isten] megengedi napjának, hogy felkeljen és ragyogjon a jóknak és a gonoszoknak egyaránt SP I 347 (LKŽe, sub voce); Ezek a méhek, úgy az egyik, mint a másik, egyformán viselkednek Nz. (LKŽe, sub voce). A vizsgált formák adversatív (ellentétes) jelentése akkor alakulhatott ki, amikor egy ellentétes kötőszó után álltak, a szintaktikai kapcsolatok újraelemzése következtében – amikor a határozószót (módosítószót) elválasztották az igétől és a kötőszóhoz kapcsolták. Ilyen esetekben fokozatosan átvehette a kötőszó szemantikáját, később pedig funkcióját is, pl.: 2 Az e kérdéssel kapcsolatos hasznos megjegyzésekért és hivatkozásokért őszinte köszönetemet fejezem ki Miguel Villanueva Svenssonnak. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A vienok szó szófaja | 6 Chacʒeineſanga per darbus (kaip iau eſte girdeijen) neka neußſlußiame nei pelname, bet wenakigi be gierrụ darbu ſha ant ſcha ſweta negalime buti WP 148v,30–33 mſ Ewangelikamus riagis daiktai prießs / iog Wießpatís Chríſtus wien kart nt’ kriiaus afierawoios / o wienok’ i kiek’ dienos afierawoia nt’ ałtoriaus pagalei ſtatim io. DP 509,6–9 (Vö.: náßym Ewángelikom ʒdádʒa ſi rʒecy prʒećiwne / e Pan Chryſtus raʒ ſi ná Krʒyu ofiárował / á prʒedſi go co dień ofiárui ná ołtarʒu / według vſtáwy iego. WuP 554,24–26). És egy jóval későbbi korból származó példa: Bárki, aki bennem hívén meghal azon a világon, mindazonáltal az én felségem alatt élő lesz S. Dauk (LKŽe, sub voce). A kötőszó ellentétes jelentése különösen azokban az esetekben domborodik ki, amikor az összekapcsolt mondatok tartalma maga is ellentétes (az egyik predikátum tagadó, vagy valamely szempontból nem felelt meg a másiknak), pl. : Jr ieigu ußmirſch, eſch wenaik tawens neußmirſchiu WP 164r,31 Tieſa iog mogus ira newalniku Diewo kayp kiti ſutwerimay: wienok dawe iam Wießpats luoſiby / idant kayp noris daritu pagal ſawo noro. SP I 326,21 (Vö.: Az igazság, hogy az ember Isten rabszolgája, akárcsak más teremtmények: az Úr azonban szabadságot adott neki, hogy úgy cselekedjék, ahogyan akar, saját tetszése szerint). Hasonlítsuk össze továbbá a későbbi, hasonlóan használt, képzett határozószóból keletkezett kötőszót: Az öregember ugyan nem mert, mégis János kérésére elbeszélte egész életét Rp (LKŽe, sub voce) Ilyen összefüggésekben alakulhatott ki a vienok kötőszó „mindazonáltal, mégis, ennek ellenére” jelentése is. Tam tikrais raidos tarpsniais neatmestina ir slaviškų funkcinių šio žodžio atitikmenų įtaka. Jo vartojimas senuosiuose raštuose ir tarmėse bei semantikos raida dar laukia atidaus tyrimo. 8. Pažiūrėkime, ar aprašytoji žodžio vienok formų ir reikšmių raida turi atitikmenų lietuvių bei kitose kalbose. 8.1. Lietuvių kalboje panašų raidos kelią yra nuėjęs artimos reikšmės žodis vienat. Kilęs sutrumpėjus būdvardžio vienatis ar *vienatas (priesagos -atvedinių iš skaitvardinio įvardžio šaknies vien-) linksnio (vietininko?) formai, senuosiuose raštuose jis vartojamas kaip dalelytė „vien, tik“ (a) ir kaip išskirties sakinių jungtukas (b, plg. dabartinius vien, tik): a) tada welinas tụ makinimụ Egƚas ſ: didei maiſchia, ir ape tai wenat rupinaſsi ir ant ta ſtawi wiſsu ſilu ſawa, idant kaip tạ makſlạ galetụ apiaurinti papeikti panekinti WP 220r,21 i ißnaikíntu / ir neṙ kitós prieaſtiés / del’ ko inġ Bancʒi wêrʒes ir kêmßáś / wienát’ idnt’ b) Teiṗ ne tuṙ banicia Díéwo ſkêſni nepriétęl kaiṗ heretikús / kurí wíſsas ſiełóiimas nṫ to yra / idnṫ płêßit ir draſkîtú / ir inġ tûłas ſektás ibarſtit tas awêles / kures W. Chríſtus Iéſus / tíkras piemů ſurînko wienben’. DP 303,25 Jo kilmė, raida ir vartosena taip pat dar nepakankamai ištirti ir aprašyti. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 7 8.2. A lett nyelvben szintén vannak *-āk képzős melléknevek, ezek azonban a tulajdonság nagyobb fokát jelentik (mazāks, labāks; vö. a litvánban a tulajdonság korlátozott mértékét jelentő mažokas, gerokas szavakkal). A számnévi melléknevek és a minőségi névmások képzésében elterjedtek benne a *-ādo képzős származékok (citāds, trejāds), amelyeket e nyelv újításának tekintenek (Ambrazas 2011: 94–95). 8.3. A porosz nyelvben a *-āk képzős származékokat nem használják, ám az ainawijdi „azonban, bizony” szó valószínűleg a szemantikai fejlődésnek a litván vienokéhoz hasonló útját járta be. Vladimiras Toporovas morfológiailag ambivalensnek (azaz tisztázatlannak; 1975: 61), Vytautas Mažiulis pedig olyan határozószónak tartja, amelynek -i-je egy korábbi -ai helyett jelent meg (1988: 55). Az ainawīdai és ainawijdi alakok eredetét és fejlődését hasonlóképpen már Jānis Endzelnas is magyarázta. Szemantikájukat a lit. vienók : vienók(a)s és le. jednak : jednaki (1943: 138). Az ainawīdai határozószót V. Mažiulis az *ainavīds melléknévből képzettnek tartja, amelynek képzését és jelentését a következőképpen magyarázza: porosz adj. *ainavīds „egynemű“ < *ainavīdas < aina- (lásd ains) + *vīda- (Endzelīns SV 84, 92), amely rokona a la. veĩds „megjelenés, mód“, lit. véidas „arc; megjelenés“, or. вид „megjelenés“, szerb–horv. vȋd „látás, megjelenés“ stb., gör. ϝεῖδος „megjelenés“ stb., lásd s. v. widdai; Pl. *vīda- (subst.) feltehetően „látást” > „megjelenést” jelentett (vö. Trautmann AS 297, Endzelīns SV 84, Fraenkel LEW 1216), így a porosz *ainavīda „ami egyféle (= egyfajta) megjelenésű” > „egyféle, hasonló” volt, vö. lett viênveidîgs „egyféle, egyforma” (Mažiulis 1988: 54). Albertas Rosinas V. Toporovra (1975: 51) támaszkodva a vizsgált szavak *-vīdi komponensét toldaléknak tartja, amely egy „fajta, alak, forma” jelentésű szóból keletkezett. A porosz nyelv *ainavīdas minőségi névmását rekonstruálja, amelyet a megkülönböztető *kitavīdas-szal állít szembe (2009: 305). 8.4. A vienok szó szemantikai fejlődésének egy másik párhuzamát az ógörög nyelvben találjuk. Ebben a „egyféle, ugyanolyan” jelentésű ὁμός névmásból, a „szintén” jelentésű ὁμῶς határozószón keresztül fejlődött ki a szembeállító partikula vagy kötőszó: ὅμως „azonban, mindazonáltal, mégis” (lásd Bednarczuk 1966: 38; 1971: 127, 150; Frisk 1970: 390; LFE 2004: 706) . 9. Mindez az ismertetett anyag látszólag lehetővé teszi, hogy a vienok szót saját, litván eredetűnek, ne pedig kölcsönszónak tekintsük. Most térjünk vissza a vienok kötőszó kodifikációjának történetéhez, és vizsgáljuk meg, mikor és miért kezdték javítani. Kezdjük azokkal a litván nyelvészetben tekintélynek számító szerzőkkel, akik lerakták a köznyelv alapjait. 9.1. K. Būga az 1909-es Kalbos dalykuose elmagyarázta, hogy ezt a kötőszót mą végződéssel, <k>, o ne <g> (remiasi forma vienokiai M. Daukšos Katekizme), net neužsimena apie jo galiszláv eredetűként kell írni, csupán arra mutatva rá, hogy „A vienók, amint azt Daukša (1595-ös Kat. E. Volteri kiadása, 928. lap) wienoki-g’ alakja mutatja, a régebbi, eredeti vienóki alakból keletkezett, vö. eĩk = eĩki.” (Būga 1958: 113). Jonas Jablonskis a vienok kötőszót már az 1901-es grammatikájában említi, azonban csak az engedő mellékmondatok kapcsolásának eszközeként: Ha a bevezető mondat engedő (Concessivsatz), vagy engedő mondat értelmével bír, akkor az utána álló főmondatban gyakran a vienok, tik (tikt) kötőszó szerepel. Példák. Még ha a szülők már kihaltak is, a gyermekek nem züllöttek el. (Jablonskis 1957: 156). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A vienok szó szerepe | 8 Az 1922-es grammatikában ugyanez a mondat már a kad ir... tačiau páros kötőszóval szerepel (ugyanott, 351). A továbbiakban ebben a grammatikában ez áll: „ha a mellékmondatban van nors, norint, kad ir, akkor a főmondatban állhat tačiau vagy bet...“ – amint látható, a vienok kötőszó itt nincs megemlítve (ugyanott, 352). Ezt a kötőszót J. Jablonskis legfontosabb szintaktikai művében – az 1911-ben megjelent Lietuvjų kalbos sintaksė című munkában – említi. A megengedő határozói mellékmondatok helyes példáiként Žemaitė alábbi példamondatait közli: Nors nė žodelio į vienas-antrą neištarė, vienok labai daug apipasakojo. Troba nors supuvusi, suleidau (suleidžiau) vienok keturias bobas. Nors oras truputį atvėso, vienok prakaitu rasoja visų kaktos3. Bár a kezek vörösek, az orrok kékek, a gyerekek mégis a puha hóban hemperegnek, és a kis mélyedésekben gázolnak. (Jablonskis 1957: 502). Igaz, a vienok szó ezekben összetett kötőszó második elemeként szerepel. A vienok egyes kötőszóval alkotott mondatot Jablonskis 1925-ben javította: Net tie, kurie lietuvių kalbą žino, vienog gėdysi ją vartoti viešai = Lietuvių kalbą ir tie gėdisi viešai vartoti (gėdis viešai lietuviškai šnekėti net tie), kurie paprastai ja kalbasi ir moka (idézve innen: Piročkinas 1986: 163). Ebben a példában azonban nem (csupán) a vienok kötőszót javították, hanem az eredeti mondat egész szintaktikai szerkezetét átalakították. J. Jablonskis egyik megadott mondatát (de már a Žemaitėre való hivatkozás nélkül) a Vilniusi Egyetem hallgatói számára 1959-ig tartott szintaktikai kurzus jegyzeteiben Juozas Balčikonis is említi: Nors oras truputį atvėso, vienok prakaitu rasoja visų kaktos. (Balčikonis 1982: 128). Pranas Skardžius fontos művében, a Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen címűben (Skardžius 1998), a vienok kötőszót nem említi, talán nem tekinti jövevényszónak. 9.2. Az első háború utáni évtizedekben a vienok kötőszó óvatosan szerepel, de még nem javítják ki. A tačiau szinonimával magyarázzák a Németországban a Litván Száműzöttek Közössége által kiadott Litván nyelvi kézikönyvben (LKV 1950, sub voce). A Litván jelenkori nyelv szótárának első kiadásában (DLKŽ 1954, sub voce) határozószónak tekintik, és szintén nem javítják ki; az olvasót csupán a jelentés és a használat tekintetében a tačiau kötőszó szócikkéhez utalják. Jonas Balkevičius A litván jelenkori nyelv szintaxisában a vienok kötőszót sem a mellérendelő ellentétes, sem az alárendelő megengedő mondatok fejezeteiben nem említi, azonban még megadja a kettős kötőszó (a mellékmondatban szereplő nors mellett) lehetséges visszautaló részeként (Balkevičius 1963: 317). Jonas Palionis XVI–XVII. századi litván írások nyelvének vizsgálatáról szóló monografikus mui skirta vienuolika paragrafų (Palionis 1967: 201–208). Viename jų specialiai aptarti neliemunkájában a kötőszók használatáról tárgyal, a litván eredetű kötőszókat, azonban a régi írásokban gyakran használt vienok kötőszót nem említi. 9.3. A vienok kötőszót az elsők egyikeként, úgy látszik, Julija Žukauskaitė nyilvánította helytelennek. A Litván nyelvtan második kötetében (LKG 2 1971), az általa írt, kötőszóról szóló fejezet bevezető bekezdésében, az ellentétes kötőszókról ezt állítják: 3 A Litván nyelv szótárának 1999-ben megjelent tizenkilencedik kötetében ez a J. Jablonskis által helyesnek tartott, páros nors... vienok kötőszót tartalmazó Žemaitė-mondat használhatatlanként szerepel (LKŽe, su voce). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. A „vienok“ szó szófaja | 9 Előfordulnak itt olyan kötőszók (régebbi írásokban és nyelvjárásokban – A. J.), amelyeket az irodalmi nyelvben egyáltalán nem használnak, mivel nem normatívak – nem litvánok (alè, àle), vagy nem teljesen litvánok (bìle tìk, vienók). (ugyanott, 663) A következő oldalon hozzáteszi: Régtől fogva ismert az ellentétes vienók kötőszó is. A mai irodalmi nyelvben azonban ezt is (akárcsak az ale kötőszót – A. J.) úgyszólván már nem használják. (ugyanott, 664). Az alárendelő megengedő kötőszók alfejezetében megemlíti a nors... vienok páros kötőszót is: „§1058. Régebbi írásokban időnként a nórs... vienók páros kötőszó használatával is találkozunk.” És két példát is idéznek Žemaitė és Jonas Biliūnas írásaiból: Bár kezük vörös, orruk kék, mégis a puha hóban fröcskölnek, a kis mélyedésekben gázolnak... ŽemR I 288. Bár a levegőben kipattantak és kivirágoztak a fák, mégis a szobámban ültem: a vizsgákra készültem BilR1 I 53. (ugyanott, 695). E kötőszó nem litván voltáról vagy itteni használatának helytelenségéről itt már semmit sem mondanak. A grammatika szintaxisnak szentelt harmadik kötetében (LKG 3 1976) az vienok egyszerű kötőszó vagy a nors... vienok páros kötőszó egyáltalán nem szerepel – nyilván „nem egészen litvánnak” és kerülendőnek tekintik őket. A vizsgált kötőszókat hiába keresnénk a DLKG-ben is – ott nem említik őket. Talán e grammatika egyértelműen normatív jellege miatt. 9.4. Az akadémiai grammatika megjelenése után a nagyközönségnek és az iskoláknak szánt kiadványokban a vienok kötőszót következetesen javítják, gyakran még a javítás alapjának megjelölése nélkül is. Néhány ugyanaz a szemléltető példa könyvről könyvre vándorol... Egy rövid nyelvi útmutató a kötőszót az orosz однако és a lengyel jednak szóval hozza kapcsolatba, és a tačiau használatát javasolja helyette. A következő példa szerepel: Sok nehéz órája volt, mindazonáltal (= azonban) a kitartó žemaitis helytállt. (TKV 1972: 79). Már a nagyközönségnek szánt, népszerű Kalbos praktikos patarimai című kiadvány első kiadásában is helytelen tükörfordításként (n. vert.) értékelik a vienok szót, amelynek helyettesítésére a tačiau kötőszót javasolják (KPP 1976: 305). A második kiadásban a helyettesítő elemekhez a vis dėlto kötőszó is hozzáadódott. Az ilyen javításra két példát közölnek: Sokféle órája volt, mindazonáltal (= azonban, mégis) nem tört meg. Ám (= Azonban) ez a kezelés sikertelen volt. (KPP 1985: 343). Aldonas Pupkis Kalbos kultūros pagrindai (1980) című, felsőoktatási tankönyvében a vienok szót nem a mondattan, hanem a szókincs fejezetében javítandóként, „egyáltalán nem lehetséges képzésű” tükörfordításként tárgyalja. „A nyelvi kultúrában tükörfordításoknak csak azokat a szavakat nevezzük, amelyek a köznyelvben semmilyen szövegkörnyezetben nem ajánlottak” (Pupkis 1980: 108). Arnoldas Piročkinas A közigazgatási nyelv kultúrája című művének „Kötőszók és partikulumok” fejezetében ez áll: Még mindig előfordul a régi szláv kötőszók, az однако és a jednak tükörfordítása, a višku jungtuku tačiau, pvz.: Vienok (= Tačiau) miesto liaudies švietimo skyrius ne visada informuoja vienok, amely könnyen helyettesíthető litau rendezvényekről. (Piročkinas 1990: 107).