Šiuolaikinės kalbos tyrimai ir problemos

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A KORTÁRS NYELV KUTATÁSAI ÉS PROBLÉMÁI A 21. Jonas Jablonskis-konferencia 2014. október 3-án a Vilniusi Egyetemen rendezték meg a 21. Jonas Jablonskis-konferenciát. A konferenciát, mint minden évben, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztálya szervezte a Vilniusi Egyetem Litván Nyelv Tanszékével együtt. Az idei, A kortárs nyelv kutatásai és problémái című konferenciát a fonetika, a lexika, a grammatika, a szintaxis, a stilisztika és a retorika területén végzett kutatásoknak és problémaköröknek, valamint a normák jelenlegi nyelvben bekövetkező változásának megvitatására szentelték. A konferencián különböző litvániai és külföldi intézmények előadói vettek részt. Huszonhét előadás hangzott el. A konferencia résztvevőit és előadóit a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának dékánja köszöntötte. A bevezető szót a Litván Nyelvi Intézet Általános Nyelvi Osztályának vezetője AntAnAs smetonA és a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának Litván Nyelvi Tanszékének professzora, Rita Miliūnaitė Regina KoženiausKienė mondta. A plenáris ülésen külföldi tudósok tartottak előadásokat. Az első előadást Fonológia mint (nem) önálló tudomány címmel a Szentpétervári Egyetemről érkező ALEKSEJUS ANDRONOVAS tartotta. Nikalojus Trubeckojus, Alekso Girdenis és más nyelvészek fonológiai tudományfelfogásáról esett szó. A stílusról mint nyelvi jelről a Style as a Sign and Derivation című előadásban JERZY BARTMIŃSKI, a Lengyel Filológiai Intézet munkatársa beszélt. Az Észt nyelvpolitika irányelvei a balti államok kontextusában című előadásában BIRUTĖ KLAAS-LANG, az észtországi Tartui Egyetem munkatársa azt vizsgálta, hogyan biztosítható az észt nyelv fennmaradása és fejlődése, továbbá összehasonlította az észt és a litván nyelv helyzetét. A plenáris ülés utolsó előadását, az Izteikumu pāri sarunas nobeigumā címűt, LINDA LAUZE, a Liepājai Egyetem munkatársa tartotta. Délután a konferencia négy szekcióban folytatódott. Az első szekció első előadását Növényi eredetű szereplőnevek a kortárs litván gyermekprózában címmel AURELIJA GRITĖNIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója tartotta. Az előadás a köznevek tulajdonnevekké válását tárgyalta; emellett vizsgálta a szereplőnevek képzési módjait és formánsait, bemutatta az alapul szolgáló szavakként leggyakrabban előforduló lexémákat, valamint tárgyalta az ilyen nevek funkcióját a szépirodalmi szövegekben. BIRUTĖ GUDELIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet ifjabb kutatója A bibliai nevek standardizálásának problémái Simonas Daukantas és Simonas Stanevičius Espistome Historiae Sacrae című fordításában és napjainkban című előadásában azt vizsgálta, milyen jellegű az egyes szerzők bibliai neveinek standardizálása, összehasonlította fordításaikat, és megállapította, hogy S. Stanevičius litvánosabb tulajdonneveket adott meg. A névszók hangsúlyozásának sajátosságairól a Litván Nyelv Intézet vezető kutatója, JOLITA URBANAVIČIENĖ beszélt a Névszók hangsúlyozásának sajátosságai Vilnius város beszélt nyelvében című előadásában. Bemutatta a Litván Nyelv Intézetben zajló „Vilnius beszél II: a város és a nyelvi sokféleség” projekt kutatásának statisztikailag értékelt eredményeit, összehasonlította a különböző (életkor, nem és iskolai végzettség szerinti) adatközlők adatait, valamint elemezte a nyelvjárások és a szláv nyelvek hatását a vilniusiak hangsúlyozására. Lietuvių tamulioniene2_Apie Jablonskio konf.indd 1 2015.02.03 08:44:15 BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. A modern nyelv kutatásai és problémái | 2 A mentális igék pragmatikalizálódásáról A litván nyelv manyti, galvoti, žinoti, suprasti mentális igéinek pragmatikalizálódása című előadásában JUSTINA LIAUKSMINIENĖ, a Vilniusi Egyetem tanársegédje tartott előadást. Az előadás azt tárgyalta, hogy a mentális igék mely formái működnek episztemikus, illetve melyek pragmatikai jelölőként, és milyen jelentéseik válnak nyilvánvalóvá a szépirodalom nyelvében. Az olasz nyelv névelőjéről Az olasz nyelv határozott névelőjének szemantikai térképe című előadását ANTANAS KETURAKIS, a Vilniusi Egyetem tanársegédje tartotta. A litván és francia elnökök, valamint az elnökjelöltek választási eredmények (1993–2009) közzététele után elhangzott nyilvános megnyilatkozásainak szókincselemzéséről MIROSLAV STASILO, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának lektora beszélt arról, milyen helyet foglal el a szó a kortárs politikusok imázsának megalkotásában. A második szekcióban az első előadást A köznyelvi normák változása: ismét a kerülendő nyelvi jelenségekről címmel a Litván Nyelvi Intézet vezető tudományos munkatársa, RITA MILIŪNAITĖ tartotta. Az előadás a leggyakrabban vitatott minősítési fokozatok egyikének – a „kerülendőnek” – elméleti kijelölési alapjait és gyakorlati alkalmazásának szempontjait vizsgálta. Az előadás arra törekedett rámutatni, hogy a „kerülendő” minősítési fokozat segít megőrizni a köznyelvi normák működésének egyensúlyát, enyhítve a rendszeresség és a célszerűség elve között időnként kialakuló ellentéteket, illetve kiegyenlítve magának a nyelvi rendszernek a belső fejlődésében mutatkozó egyenetlenségeket. A nagy nyelvhelyességi hibákról szóló előadásban: Még mindig aktuális a nagy nyelvhelyességi hibák jegyzéke? A tükörfordítások eseteiről a Vytautas Magnus Egyetem docense, ERIKA RIMKUTĖ beszélt. A nagy nyelvhelyességi hibák jegyzékének egyik részét – a nem ajánlott tükörfordításokat és azok használatát a jelenkori litván nyelv szövegtárában – vizsgálta. A kiejtéselmélet problémáit a Latviešu valodas gramatikā (2013) című előadásban a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, DZINTRA ŠULCE vizsgálta. A szavak hangsúlyozásának, valamint a magánés mássalhangzók kiejtésének normáiról esett szó, továbbá a hanglejtés kiejtésének problematikus eseteit is áttekintették. A Magasabb osztályok tanulóinak blognyelve című előadásban AURELIJA TAMULIONIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet tudományos munkatársa áttekintette a magasabb évfolyamok tanulóinak blogjait és azok nyelvét, részletesebben pedig a blognyelv egyik aspektusát – az angol nyelvű szavakat – tárgyalta. A Litván Nyelvi Intézet vezető tudományos munkatársa, RASUOLĖ VLADARSKIENĖ, A dėl elöljárószós konstrukciók a közigazgatási nyelvben című előadásában a dėl elöljárószós konstrukciók közigazgatási nyelvben való intenzív terjedésének okait és a versenytársakkal való viszonyukat tárgyalta, valamint a használat problematikus eseteit vizsgálta. Ebben a szekcióban az utolsó előadást, a Zinātniskā raksta pavadteksti latviešu un lietuviešu filologu rakstu krājumos címűt, a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, DIĀNA LAIVENIECE tartotta. A harmadik szekcióban az első előadást, az Eksperimentinių prozodijos tyrimų naujovės: šiaurinių žemaičių telšiškių priegaidžių analizė címűt, a Vilniusi Egyetem tudományos munkatársa, EVALDAS ŠVAGERIS tartotta; több adat-elemzési (grafikus ábrázolási, összehasonlítási) módszert, valamint a litván kísérleti munkákban eddig nem alkalmazott statisztikai Wald–Wolfowitz-kritériumot tárgyalta. A Másodlagos predikátumok pozíciószerkezetekben című előadásban BENITA RIAUBIENĖ, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának doktorandusza, olyan litván nyelvű pozíciószerkezeteket tárgyalt, mint a guli aukštielninkas, skaito stačias, pargriuvo kniūbsčias stb. LAURA VILKAITĖ, a nagy-britanniai Nottinghami Egyetem munkatársa, a Formulaic Nature of Language: Is It Language Specific? című előadást tartotta; összehasonlította az angol és a litván nyelv szókapcsolatait és szósorozatait, valamint azok kutatási módszereit. A Pašcilmes vārdu un aizguvumu terminoloģiskā sinonīmija literatūrzinātnē című előadást a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, ANITA HELVIGA tartotta. Az EMMA észt hallgatói szövegkorpuszt a Estonian student text corpus EMMA című előadásában KADRI SÕRMUS mutatta be. A Vilniusi Egyetem asszisztense, SVETLANA MARKOVA, A műveltség kialakításának technológiái című előadásábanmulioniene2_Apie Jablonskio konf.indd 2 2015.02.03 08:44:15 BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. A modern nyelv kutatása és problémái | 3 három, a műveltséget javító technológiát mutatott be: a hibák javítását lyukon keresztül, a szöveg átírásának módszerét és a vakon történő szövegbevitelt. A negyedik szekcióban a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának professzora, REGINA KOŽENIAUSKIENĖ, A kiterjesztett metafora mint érvelési eszköz a médiában című előadását tartotta. Egy metaforafajtáról – a kiterjesztett metaforáról – esett szó, vagyis arról, amikor ugyanazon szó jelentésének képszerű átvitele nem egyszeri, hanem az egész cikken keresztül kibontakozik. A reklámszövegeket A szinekdoché funkciója a reklámszövegekben című előadásában a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának docense, IRENA SMETONIENĖ, vizsgálta. A szinekdochéról, annak fajtáiról és a reklámban rejlő lehetőségeiről beszélt. A Vilniusi Egyetem Filológiai Karának doktorandusza, DIANA LIEPINYTĖ-KYTRIENĖ, A véleményvezérek fogalma és funkciói című előadásában hangsúlyozta, hogy a véleményvezér egyik fő funkciója a címzett befolyásolása, és részletesen ismertette e funkció cselekvési szakaszait. A Pertarų vartojimas sakytinėje lietuvių kalboje című előadást a Vytauto Didžiojo Egyetem docense, LAURA KAMANDULYTĖ-MERFELDIENĖ, valamint a Vytauto Didžiojo Egyetem Hallgatói Parlamentjének tagja, POVILAS GODLIAUSKAS tartotta. Bemutatták a pertarų használatának sajátosságait a beszélt litván nyelvben, és elemezték a Beszélt Litván Nyelv Szövegtárában rögzített ötvenkét különböző pertarą. A Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karának doktorandusza, SIMONA AMANKEVIČIŪTĖ, a Precedensjelenségek átalakulása a sajtó címadásaiban című előadást tartotta; ebben áttekintette a precedensjelenségek elméletét és annak főbb fogalmait, meghatározta annak viszonyát az intertextualitás elméletéhez és a diskurzuselemzéshez. A tézisek, valamint a jelenlegi és a már lezajlott Jonas Jablonskis-konferenciákról szóló információk a Litván Nyelvi Intézet honlapján, a www.lki.lt címen találhatók. Beérkezett: 2014 12 08 AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] tamulioniene2_Apie Jablonskio konf.indd 3 2015.02.03 08:44:15