Šiuolaikinės kalbos tyrimai ir problemos

A KORTÁRS NYELV KUTATÁSAI ÉS PROBLÉMÁI A Jono Jablonskio-konferencia 21. alkalma 2014. október 3-án a Vilniusi Egyetemen rendezték meg a Jono Jablonskio-konferencia 21. alkalmát. A konferenciát, mint minden évben, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztálya szervezte a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékével közösen. Az idei konferencia témája a Kortárs nyelv kutatásai és problémái volt; a fonetika, a lexika, a nyelvtan, a szintaxis, a stilisztika és a retorika kutatási területeivel és problémáival, valamint a mai nyelv normáinak változásával foglalkozott. A konferencián litvániai és külföldi intézmények előadói vettek részt. Huszonhét előadás hangzott el. A konferencia résztvevőit és előadóit Antanas Smetona, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának dékánja köszöntötte. Megnyitóbeszédet Rita Miliūnaitė, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Osztályának vezetője, valamint Regina Koženiauskienė, a Vilniusi Egyetem Filológiai Kara Litván Nyelvi Tanszékének professzora mondott. A plenáris ülésen külföldi tudósok tartottak előadást. Az első, A fonológia mint (nem) önálló tudomány című előadást ALEKSEJUS ANDRONOVAS, a Szentpétervári Egyetem munkatársa tartotta. Az előadás Nyikolaj Trubeckoj, Aleksas Girdenis és más nyelvészek fonológiai tudományfelfogásáról szólt. A stílusról mint nyelvi jelről a Style as a Sign and Derivation című előadásban JERZY BARTMIŃSKI, a Lengyel Filológiai Intézet munkatársa beszélt. A Az észt nyelvpolitika irányelvei a balti országok kontextusában című előadásában BIRUTĖ KLAAS-LANG, az Észtországi Tartui Egyetem munkatársa azt vizsgálta, hogyan biztosítható az észt nyelv fennmaradása és fejlődése, továbbá összehasonlította az észt és a litván nyelv helyzetét. A plenáris ülés utolsó előadását, a Įsteikumu pāri sarunas nobeigumā címűt LINDA LAUZE, a Liepājai Egyetem munkatársa tartotta. Délután a konferencia négy szekcióban folytatódott. Az első szekció első előadását, a Növényi eredetű szereplőnevek a kortárs litván gyermekprózában címűt, AURELIJA GRI-TĖNIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet tudományos főmunkatársa tartotta. Az előadás a köznevek tulajdonnevekké válását tárgyalta; emellett a szereplőnevek képzési módjait és formánsait vizsgálta, bemutatta a leggyakoribb alapszóként szolgáló lexémákat, és tárgyalta az ilyen nevek szerepét az irodalmi szövegekben. A Litván Nyelvi Intézet fiatalabb tudományos munkatársa, BIRUTĖ GUDELIENĖ a A bibliai nevek normázásának problémái Simonas Daukantas és Simonas Stanevičius Epistome Historiae Sacrae fordításában egykor és ma című előadásában azt tárgyalta, hogy az egyes szerzőknél milyen jellegű a bibliai nevek normázása; összehasonlította fordításaikat, és megállapította, hogy S. Stanevičius litvánosabb tulajdonneveket használt. A névszók hangsúlyozásának sajátosságairól JOLITA URBA-NAVIČIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet tudományos főmunkatársa beszélt a A névszók hangsúlyozásának sajátosságai Vilnius város beszélt nyelvében című előadásában. Ismertette a Litván Nyelvi Intézetben folyó „Vilnius beszél II: város és nyelvi sokszínűség” projekt kutatásának statisztikailag értékelt eredményeit, összehasonlította a különböző (életkor, nem és iskolázottság szerint csoportosított) adatközlők adatait, és elemezte a nyelvjárások, valamint a szláv nyelvek hatását a vilniusiak hangsúlyozására. A litván BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 tamunionene2_Apie Jablonskio konf.indd 1 2015.02.03 08:44:15 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Šiuolaikinės kalbos tyrimai ir problemos | 2 a nyelvi mentális igék pragmatizálódását előadásában A litván nyelv mentális igéi *manyti, galvoti, žinoti, suprasti* pragmatizálódása címmel mutatta be JUSTINA LIAUKSMINIENĖ, a Vilniusi Egyetem tanársegédje. Az előadás azt vizsgálta, hogy a mentális igék mely alakjai működnek episztemikus, illetve pragmatikai jelölőként, és milyen jelentéseik bontakoznak ki a szépirodalmi nyelvben. Az olasz határozott névelőről szóló előadást Az olasz határozott névelő szemantikai térképe címmel ANTANAS KETURAKIS, a Vilniusi Egyetem tanársegédje tartotta. A A litván és a francia elnökök, valamint elnökjelöltek nyilvános megszólalásainak szókincse a választási eredmények közzétételekor (1993–2009) című előadásában MIROSLAV STASILO, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának lektora arról beszélt, milyen szerepet tölt be a szó a kortárs politikusok imázsának kialakításában. A második szekció első előadását A köznyelvi normák változása: újra az kerülendő nyelvi jelenségekről címmel RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet vezető kutatója tartotta. Az előadás az egyik leggyakrabban vitatott minősítési fokozat, a „kerülendő” elméleti elkülönítésének alapjait és gyakorlati alkalmazásának szempontjait tárgyalta. Az előadó igyekezett bemutatni, hogy a „kerülendő” minősítési fokozat segít fenntartani a köznyelvi normák működésének egyensúlyát, enyhítve a rendszeresség és a célszerűség elve között olykor kialakuló ellentmondásokat, illetve kiegyenlítve magának a nyelvi rendszernek a belső fejlődésében tapasztalható egyenetlenségeket. A nagy nyelvi hibákról szóló Még mindig aktuális-e a nagy nyelvi hibák jegyzéke? A tükörfordítások esete című előadásában ERIKA RIMKUTĖ, a Vytautasi Nagy Egyetem docense beszélt. A nagy nyelvi hibák jegyzékének egyik részét, a nem ajánlott tükörfordításokat és azok használatát vizsgálta a A mai litván nyelv korpuszában. A lett nyelvtan ortoépiai problémáit a Lett nyelvtanban című előadásában Ortoépiai problémák a Lett nyelvtanban (2013) címmel a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, DZINTRA ŠULCE vizsgálta. A szóhangsúlyozás, a magánhangzók és mássalhangzók kiejtési normáiról esett szó, és a hangsúly dallamának kiejtésével kapcsolatos problémás eseteket is megvitatták. A felsőbb évfolyamos tanulók blogjainak nyelve című előadásában AURELIJA TAMULIONIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet kutatója áttekintette a felsőbb évfolyamos tanulók blogjait és nyelvhasználatukat, majd részletesebben tárgyalta a blogok nyelvének egyik aspektusát, az angol szavakat. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet tudományos főmunkatársa A dėl elöljárószós szerkezetek a közigazgatási nyelvben című előadásában az intenzív dėl-szerkezetek közigazgatási nyelvben való elterjedésének okait és a versengő szerkezetekhez fűződő viszonyukat tárgyalta, valamint a használatuk problémás eseteit vizsgálta. A szekció utolsó előadását a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, DIĀNA LAIVENIECE tartotta, A lett és litván filológusok tanulmányköteteinek tudományos cikkeiben szereplő címelőszövegek címmel. A harmadik szekció első előadását Az újdonságok a prozódia kísérleti kutatásában: az északi žemaitiai nyelvjárási változat, a telšiai beszéd intonációinak elemzése címmel EVALDAS ŠVAGERIS, a Vilniusi Egyetem kutatója tartotta; több adatfeldolgozási módszert (grafikus ábrázolást, összehasonlítást) ismertetett, valamint a litván kísérleti kutatásokban eddig nem alkalmazott Wald–Wolfowitz-féle statisztikai kritériumot. A Másodlagos predikátumok helyzetkonstrukciókban című előadásában BENITA RIAUBIENĖ, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának doktorandusza olyan litván helyzetkonstrukciókat tárgyalt, mint a hanyatt fekszik, állva olvas, hasra esett és hasonlók. A nagy-britanniai Nottinghami Egyetemről érkező LAURA VILKAITĖ a Formulaikus természetű-e a nyelv: nyelvspecifikus-e? című előadásában az angol és a litván nyelv szószerkezeteit és szókapcsolati sorozatait, valamint kutatásuk módszereit hasonlította össze. A Eredetiszó- és kölcsönszó-terminusok szinonímiája az irodalomtudományban című előadást a lettországi Liepājai Egyetem kutatója, ANITA HELVIGA tartotta. Az EMMA észt diáknyelvi korpuszt KADRI SÕRMUS mutatta be az Észt diáknyelvi szövegkorpusz: EMMA című előadásában. SVETLANA MARKOVA, a Vilniusi Egyetem tanársegédje a Az írásbeliség kialakításának technológiái című előadásában BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Šiuolaikinės kalbos tyrimai ir problemos | 3 az három, az írásbeliséget fejlesztő technológiát mutatott be: a hibák javítását „gödör” segítségével, a szöveg átírásának módszerét és a vakon történő gépelést. A negyedik szekcióban REGINA KOŽĖNIAUSKIENĖ, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának professzora tartotta az A kiterjesztett metafora mint érvelési eszköz a médiában című előadást. Az egyik metaforafajtáról, a kiterjesztett metaforáról esett szó, vagyis arról, amikor ugyanannak a szónak a képi jelentésátvitele nem egyszeri, hanem az egész cikken át folytatódik. A reklámszövegeket IRENA SMETONIENĖ, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának docense vizsgálta a A szinekdoché funkciója a reklámszövegekben című előadásában. A szinekdochéról, annak fajtáiról és a reklámban rejlő lehetőségeiről beszélt. DIANA LIEPINYTĖ-KYTRIENĖ, a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának doktorandusza a A véleményvezérek fogalma és funkciói című előadásában hangsúlyozta, hogy a véleményvezér egyik fő funkciója a címzett befolyásolása, és részletesen ismertette az ehhez kapcsolódó cselekvési szakaszokat. A Töltelékszavak használata a beszélt litván nyelvben című előadást LAURA KAMANDULYTĖ-MERFELDIENĖ, a Vytautasi Nagy Egyetem docense és POVILAS GODLIAUSKAS, a Vytautasi Nagy Egyetem hallgatói parlamentjének tagja tartotta. Bemutatták a töltelékszavak használatának jellemzőit a beszélt litván nyelvben, és elemezték a A beszélt litván nyelv korpuszában rögzített ötvenkét különféle töltelékszót. SIMONA AMANKEVIČIŪTĖ, a Vilniusi Egyetem Kaunasi Humán Tudományok Karának doktorandusza a A precedensjelenségek átalakulása a sajtócímekben című előadásában áttekintette a precedensjelenségek elméletét és fő fogalmait, meghatározta az elmélet viszonyát az intertextualitás elméletéhez és a diskurzuselemzéshez. A tézisek, valamint erről és a korábbi Jono Jablonskio-konferenciákról szóló információk a Litván Nyelvi Intézet honlapján, a www.lki.lt címen találhatók. Beérkezett: 2014. 12. 08. AURELIJA TAMULIONIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204