Ekspresyviosios antraštės naujienų portale „delfi.lt“

BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas EXPRESSZÍV CÍMEK A DELFI HÍRPORTÁLON. LT KULCSSZAVAK: a cikk címe, érzelmi-expresszív lexika, stilisztika. Az utóbbi időben különösen sok vita folyik az internetes média nyelvéről, annak manipulatív jellegéről (Miliūnaitė 2011), amikor a közölt információ minősége és a hírek objektivitása háttérbe szorul az újságírók vagy szerkesztők azon törekvése mögött, hogy mindenáron felkeltsék az olvasók figyelmét, miközben a média befolyását a társadalmi vélemény, sőt a nemzeti öntudat formálásában már senki sem meri kétségbe vonni (Radvilavičiūtė 2013). Hogy nem egynapos jelenségről van szó, azt bizonyítja a Litván nyelv új szavainak adatbázisában (a továbbiakban – ND) 2014 tavaszán rögzített delfinizmasz új szó, amely „az internetes hírportálok azon divatját jelöli, hogy kétértelmű, homályos, a tartalomnak nem megfelelő cikkcímeket alkossanak”. A tanulmány tárgya a delfi.lt hírportálon közzétett cikkek expresszív címei1, amelyeket a tanulmány szerzője 2012 októberétől 2014 júniusáig gyűjtött. A címek elemzésekor Regina Koženiauskienė meghatározására támaszkodunk; a cikk címét „általában rövid, egy mondatból álló szövegként értelmezzük, amely meghatározza a publikáció lényegét, fő tartalmát” (Koženiauskienė 2013: 46). Amint Rūta Marcinkevičienė rámutat, azok a címek, amelyek „nem szókapcsolat, hanem mondat formáját öltik, önálló szövegekké válnak – mintha tételek vagy összegzések lennének, a hipertext felszíni szintjén, amelyen keresztül nem mindenki hatol be mélyebbre, a szöveg dzsungelébe“ (Marcinkevičienė 2010). A hírportál olvasóinak többsége, akit a cikk címe nem érdekel, megelégszik a címben közölt információval, amely nemcsak önálló szövegként funkcionál, hanem a cikk népszerűségét is meghatározza, hiszen a cím megfogalmazásától és megjelenítésétől függ, hogy a szöveget egyáltalán elolvassák-e, illetve hogy végigolvassák-e, ezért a címekben gyakran tudatosan érzelmi töltetű lexikát használnak, mivel a címekkel „kereskedelmi célokat kívánnak elérni – mintegy áruképet adni a szövegnek, felkelteni az olvasó figyelmét, ezért nem feltétlenül tükrözik és foglalják össze az egész szöveg tartalmát. Sokkal gyakrabban annak egyetlen aspektusát vagy egy pikáns részletét nevezik meg“ (Marcinkevičienė 2010). Amint Diana Liepinytė-Kytrienė rámutat, „a címek [...] rövid információs üzenetekké válnak az időt megtakarítani kívánó emberek számára. Ehhez kapcsolódik az interneten közölt információk bősége is. A delfi.lt oldalon naponta mintegy 60 új cikk jelenik meg“2 (Liepinytė-Kytrienė 2013: 3), ezért, 1 Regina Koženiauskienė a cikk címének betöltött retorikai funkcióját figyelembe véve megkülönbözteti a semleges (nominatív funkciójú) és az expresszív (expresszív funkciójú) címeket (Koženiauskienė 2013: 46). 2 Az igazsághoz tartozik, hogy a számítást D. Liepinytė-Kytrienė végezte, aki a delfi.lt címeit a személy említésének szempontja alapján elemezte. skaitytojus viliojant ekspresyviosiomis antraštėmis, tikimasi, kad tokie straipsniai nepaskęs BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Kifejező címek a delfi.lt hírportálon | 2 a hatalmas információáramban, és az internetfelhasználók észre fogják venni őket. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az online médiát csak azok a személyek olvassák, akik számítógépet és internetet használnak. A Litván Statisztikai Hivatal adatai alapján 2014-ben a legtöbben a következő korcsoportokba tartozók közül használták az internetet: 16–24 évesek (97,3%), 25–34 évesek (94,5%) és 35–44 évesek (86,3%). Bár hajlamosak vagyunk hangsúlyozni, hogy a delfi.lt – Litvánia legnépszerűbb hírportálja3, amely figyelembe veszi a különböző életkorú emberek igényeit, a Litván Statisztikai Hivatal adatait figyelembe véve azonban kijelenthető, hogy a delfi.lt fő olvasója fiatal vagy középkorú személy, ezért a címeket úgy alakítják ki, hogy vonzóak legyenek a modern nemzedék számára. A tanulmány célja a delfi.lt hírportálon közzétett cikkek kifejező címeinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy milyen nyelvi kifejezőeszközökkel igyekeznek felkelteni az olvasók figyelmét4. A tanulmány azt vizsgálja, milyen célokat szolgál a metaforikus főnevek, szemléletes igék, új szavak, zsargonizmusok, vulgarizmusok, antonomáziák, személynevek, frazeologizmusok, idézetek és idegen nyelvű betétek használata a címekben. METAFORIKUS FŐNEVEK ÉS MELLÉKNEVEK A cikkek címeiben használt metaforikus főneveket és mellékneveket (leggyakrabban főneveket és mellékneveket) két csoportra lehet osztani: 1. a szó szerinti jelentéstől eltérő, meghonosodott jelentésű szavak (egyes átvitt jelentésű szavak meghatározásai szerepelnek a „Kortárs litván nyelv szótárában” (a továbbiakban – DŽ6) és a „Litván nyelv szótárában” (a továbbiakban – LKŽe), mások átvitt jelentései pedig, bár a szótárakban nem rögzítették őket, a használatban széles körben elterjedtek, és az olvasók könnyedén megértik őket); 2. alkalmi átvitt értelmű szavak (meghatározásukat sem a DŽ6-ban, sem az LKŽe-ben nem találjuk meg)5. Az első csoportba tartozó átvitt értelmű szavak használatával a publicisztikai stílus megszokott, semleges kifejezésmódját igyekeznek elkerülni, és azt remélik, hogy a metaforikus főnevek és melléknevek használata felkelti az olvasók érdeklődését, pl. : Ideje-e Litvániában zablát tenni a bérleti díjakra? [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 05, Ugnė Karaliūnaitė)6 3 Az audience.lt adatai alapján a delfi.lt portált 2014 októberében 1 151 537 felhasználó látogatta meg – a litván hírportálok közül a legtöbben. 4 A delfi.lt internetes portál címeiben szereplő tényállítások hatásának eszközeit D. Liepinytė-Kytrienė vizsgálta. A megnevezett szerző magiszteri dolgozata alapján készült tanulmány „A hatás eszközei a delfi.lt internetes portál címeiben: a személy említésének aspektusa” címmel a Taikomoji kalbotyra folyóiratban jelent meg. A kíváncsiság 5 Pagrindinis šių perkeltine reikšme vartojamų vardažodžių skirtumas yra tas, kad antrosios grupės žodžiai kelia felkeltése érdekében a címeket szándékosan úgy alkotják meg, hogy a cikk lényege a szöveg címéből ne legyen világos, érthetetlen maradjon, ezért az internetes médiaportál látogatója arra kényszerül, hogy a teljes szöveget a végéig elolvassa, míg az első csoport szavai (szokásos metaforikus névszók), noha új színekkel gazdagítják a publicisztikai stílusú szöveget, az olvasók számára világosak. Az a személy, akit nem érdekel a címben felvetett probléma, a kommentált esemény vagy helyzet, nem fogja elolvasni az ilyen cikket. 6 A használati példák nyelve nincs javítva. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Kifejező címek a delfi.lt hírportálon | A kávézó tulajdonosa: egy ilyen fickó miatt komoly vendégeket veszítek [a cikk címe] (delfi.lt 2013 06 07)7 Aferos čiuptuvai — nuo Lietuvos iki Azijos šalių [straipsnio antraštė] (delfi.lt (iš: ELTA) 2012 10 24) Gennyes seb Kaunasban – „különleges” konténer [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 30, Paulius Garkauskas) E. Zubas kapuja érintetlen maradt, csapata pedig megszerezte negyedik győzelmét [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: BNS) 2013 05 05) A palagáz kiaknázása a „Gazprom” alkonyát jelzi [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 16, Ramūnas Bogdanas) A munkanélküliség elleni küzdelem – abrakadabra [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: diena.lt) 2013 04 08, Justinas Argustas) A Nemzetközi Szavak Szótára (a továbbiakban – TŽŽ) az abrakadabra szó két jelentését adja meg: „1. értelmetlen szó, amelynek a középkorban mágikus erőt tulajdonítottak, és amelyet amulettekre írtak; 2. értelmetlenség, érthetetlen szavak“. Az olvasó, ismerve az ennek a szónak tulajdonított mágikus erőt, már a cikk címéből megérti, hogy a szöveg értelmetlen, zavaros, sőt talán megvalósíthatatlan, az országban a munkanélküliség csökkentését célzó intézkedésekről szól, vö. : Hogyan küzdjünk a munkanélküliség ellen? Ösztönözni kell a munkahelyteremtést, különösen ott – ahol nagy a munkanélküliség. Ilyen banális és elvont javaslatokat sorolnak a miniszterelnök által összehívott munkacsoportban dolgozó minisztériumi tisztviselők. Ennek a cikknek a lényegét is könnyű megjósolni: Baleset „vonatelv” alapján: Kaunasban 4 autó ütközött össze [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 11) Az az olvasó, aki tudja, hogy a vonat „vasúti kocsikból és mozdonyból álló szerelvény” (lásd DŽ6), már a címből megérti, hogy a vonatelv „az ok-okozati kapcsolatokon alapuló eseménysorozat”8. Vö. ennek a cikknek az első mondatával: A baleset „vonatelv” alapján történt – a lelassító „VW Caravelle” mikrobuszba belerohant a „Hyunday Lantra”, ennek az autónak nekiment a mögötte haladó „Opel Vectra”, a „Vectrának” pedig az „Opel Corsa”. A bemutatott példákból látható, hogy a metaforikusan használt főnevek és melléknevek élénkebbé teszik a szöveget, azonban a cikk szerzője szerint nem keltik fel kellőképpen az olvasó érdeklődését. A hírportál látogatója a címből megérti a szöveg lényegét, ezért az ilyen cikkeket csak azok olvasnák, akiket a sport-, üzleti vagy más terület hírei érdekelnek. Aligha lehetséges pusztán olyan cím alapján megérteni, miről van szó a cikkben, amelyben a második csoportba tartozó átvitt értelmű szavak (alkalmi metaforikus névszók) szerepelnek, például: : A nagyvárosok jövője – „szőrös” svéd felhőkarcolók? [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: technologijos.lt) 2013 05 23) 7 Ebben a munkában a cikk szerzőjének vezetékés keresztnevét csak abban az esetben tüntetik fel, ha a szerzőt megnevezték a delfi.lt hírportálon közzétett cikkben. 8 Azoknak a szavaknak a meghatározását, amelyeknél nincs forráshivatkozás, a szerző készítette. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Expresszív címek a delfi.lt hírportálon | 4 Valószínű, hogy az ilyen címmel felkeltett kíváncsi olvasó el szeretné olvasni az egész cikket. Arra a kérdésre, hogy miért nevezik a svéd felhőkarcolókat kissé szokatlanul és – ahogy első pillantásra tűnhet – akár logikátlanul is, már a szöveg legelején választ kapunk: Első pillantásra – ugyanolyan felhőkarcoló, mint az összes többi, csak valamilyen furcsa parókával. Az épületek jövője. ekspertai aiškina, kad toks, rodytųs, trenktas ir „plaukuotas“ švediškas dizainas gali būti aukštuminių A különös „szőrszálak” – vékony szőrszálak, amelyekbe a szél belefújva a légáramlat energiája például elektromos energiává alakul át. Nyilvánvaló, hogy a cikk találó, egyszavas jellemzést ad a svéd felhőkarcolókról külső jellegzetességük alapján. A DŽ6-ban a plaukuotas melléknévnek csupán egy jelentése szerepel: „szőrrel benőtt, szőrrel rendelkező”, ebben a szövegben azonban a melléknevet új, átvitt értelemben használják, „egy bizonyos szerkezetű, vékony szőrszálakkal borított felhőkarcolóról szólva, amelyekbe jutva a szél energiája elektromos vagy egyéb energiává alakul”. Az ilyen címet olvasó delfi.lt hírportál-látogatók szeme előtt mindenkiben másképpen értelmezett kép jelenik meg a szőrös felhőkarcolóról, hiszen „a szó, ha szó szerinti értelemben használják, gyakran csupán valami halványat, meghatározatlant, stilárisan semlegeset jelent, átvitt értelemben használva pedig – érzelmi információs eszközzé, képpé válik” (Pikčilingis 1975: 319). A delfi.lt által ilyen elv alapján alkotott címekből – rengeteg van. Igaz, akadnak olyan címek is, amelyekből inkább azt lehet kitalálni, hogy miről biztosan nem szól a cikk, a tárgyalt témát azonban szinte lehetetlen megnevezni, pl. : Egy venezuelai nő „piranhákra” vadászik [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 08) A cikk címében használt metaforikus piranijos főnév idézőjelben szerepel, ezért még a nyelvi képzettséggel nem rendelkező olvasók számára is világosnak kell lennie, hogy Venezuelában nem „a pontyfélék családjába tartozó ragadozó dél-amerikai halak” (lásd DŽ6) garázdálkodnak, hanem egy másik fürge ragadozó: Venezuela tengerparti városában, Maracaibóban piranháknak nevezik őket. Ezek azonban nem a Dél-Amerika egyes folyóiban előforduló, hússal táplálkozó halak. Ezek a gyors és kegyetlen tolvajok egyre gyakrabban támadnak meg nőket – írja a cnn.com. [...] „Ez megtörténhet a belvárosban, a strandon vagy egy üzletben, ahol sok fiatal lány tartózkodik. A tolvajok megragadják őket a hajuknál fogva, elővesznek egy ollót, és levágják a hajukat. A hajtincseket ezután szépségszalonoknak vagy fodrászatoknak adják el” – mesélte. A cikk elolvasása után kiderül, hogy fürgeségük és ragadozó természetük miatt piranháknak nevezik „a női haj tolvajait, akik váratlanul, nyilvános helyen támadnak áldozatukra, majd a levágott haját szépségszalonoknak és fodrászatoknak adják el”9. Feltételezhető, hogy ha semleges címet választottak volna, például: „Nőket támadnak meg (haj)tolvajok Venezuelában”, jóval kevesebb ember érdeklődne a cikk iránt, több okból is. Először is, az átlagos olvasó arra gondolna, hogy a tolvajok sok országban garázdálkodnak, így nem nagy újdonság, hogy Venezuelában sem tudnak védekezni a rablók ellen. Másodszor, egy olyan állam, mint 9 A cikk szerzője a kutatás során megállapította, hogy a delfi.lt internetes médiaportálon közzétett szövegek többsége az úgynevezett fordított piramis elve alapján épül fel. A cikk címe által felkeltett olvasónak még csak nem is szükséges végigolvasnia a teljes szöveget, ugyanis a címben közölt hírt magyarázó legfontosabb információ magának a szövegnek az elején található. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. A kifejező címek a delfi.lt hírportálon | 5 Venezuela a litvánok számára egzotikus ország, amely iránt inkább a lenyűgöző tájai, valamint a növényés állatvilág sokfélesége miatt érdeklődnek, nem pedig az országban zajló bűncselekmények miatt. Amint a bemutatott példákból látható, a hírportál olvasóinak intrikálása és figyelmük felkeltése érdekében előnyben részesítik az alkalmi átvitt jelentésű szavakat. SZEMLÉLETES IGÉK A címekben leggyakrabban használt másik stilisztikai nyelvi eszköz a szemléletes igék, amelyek gyakoriság tekintetében csak a hagyományos frazeologizmusoknak engednek. A delfi.lt hírportálon bemutatott valamennyi szemléletes igét e tanulmányban 10 csoportra osztjuk: 1. rendszerszerű szemléletes igék; 2. kontextuális szemléltető igék. A cikkek címeiben az állandó (rendszerszerű) szemléltetőséggel rendelkező igék dominálnak, pl. : V. Adamkust a betegség megkeserítette11 Litvánia ünnepét [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 12) Megrohamozzák12 az üzleteket – visszaviszik a karácsonykor kapott kacatot [a cikk címe] (delfi.lt 2012 12 27) Rytų europiečiai iš Norvegijos parduotuvių šluoja13 pigias sauskelnes [straipsnio antraštė] (delfi.lt 2013 02 01) A bíróságok dédelgetik14 a nyilvánosan vizelő szemtelen szabálysértőket / a bírósági döntések a rendőrséget sem elégítik ki [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 30, Paulius Garkauskas)15 Az olyan rendszerszerű szemléltető igék, mint a megkeserít, megrohamoz, lesöpör, dédelget, átvitt értelemben használatosak, kétségtelenül hatnak az olvasó képzeletére, érzelmi-expresszív hatásuk azonban nem olyan erős, mint a következő kontextuális szemléltető igéké: S. Jovaiša odadördítette16: a javaslatok között – a szabálysértőknek akár 15 ezerig terjedő bírságok is. Lt [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: BNS) 2013 04 20) A tábornokot egy kemence ingoványba húzza17 [a cikk címe] (delfi.lt (forrás: BNS) 2013 03 18) Egy új készülék „megszagolhatja”18 a rákot [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 05) 10 Juozas Pikčilingis szavak szemléltetőségére vonatkozó osztályozására és az e szerző által elkülönített képi lexikai típusokra támaszkodik (Pikčilingis 1971: 224). 11 DŽ6: apkartinti „átv. kellemetlenné, nem kedveltté tenni“. 12 LKŽe: šturmuoti „átv. valamit követelve körülzárni“. DŽ6 a szó átvitt jelentését egészen másképpen adja meg: „átv. lendületesen, erőteljesen, sietősen menetelni, felkapaszkodni stb.“ 13 DŽ6: šluoti „besz. valamit jókedvűen, hevesen csinálni (enni, menni, ütni stb.)“. 14 DŽ6: glostyti „átv. hízelegni; alkalmazni”. Vö. LKŽe „átv. kegyeskedni, hízelegni, dicsérni”. 15 Az olvasók figyelmének felkeltése érdekében a cikkeket kiegészítő címekkel – alcímekkel – is közzéteszik. A delfi.lt hírportálon ezeket a főcím mellett, jóval kisebb betűmérettel írják. Ebben a munkában az alcímek a ferde vonal után szerepelnek. 16 Driokstelėti „átv. meglepetést kelteni“. 17 Klampinti „átv. kompromittálni“. Vö. LKŽe: klimpti „átv. bajba kerülni, tönkremenni“. 18 Užuosti „átv. „felderíteni, megtalálni“. Vö. DŽ6 „átv. megérezni“. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ekspresyviosios antraštės naujienų portale delfi.lt | 6 N. Venckienė vizgina19 Seimą ir Lietuvos teisinę sistemą / prokurorai gali skelbti paiešką [straipsnio cím] (delfi.lt 2013 05 08, Eglė Samoškaitė) Igaz, hogy egyes kontextuális igék átvitt jelentései, jóllehet a szótárakban nincsenek rögzítve, a használatban mégis széles körben elterjedtek, ezért többé-kevésbé megszilárdultak. Ebben az esetben a kontextuális igék túllépnek egyetlen kontextus határain, átvitt jelentésben olyan gyakran használják őket, hogy kijelenthető: sablonokká váltak, amelyeket vakon egyik címről a másikra ültetnek át: Amíg Litvánia államosította a „Snorast”, a „Krajbankból” kiszivattyúztak20 milliót [a cikk címe] (delfi.lt 2012 10 18) A környezetvédők megszúrták21 a Pūčkorių-kilátó alatt üvegházat építő G. Nausėdát [a cikk címe] (delfi.lt 2013 06 17, Mindaugas Jackevičius) A címekben, amelyeknek célja az olvasó tudatos érdeklődésének felkeltése és befolyásolása, az átvitt jelentésű igék dominálnak. R. Marcinkevičienė a címekről szólva a címek következő szerkezeti típusait különbözteti meg: főnévi szókapcsolat és mondat formájú címek (Marcinkevičienė 2008: 176). A szerző szerint a második – mondat formájú – típushoz „szükség van egy igére, amelyet a cím nagyon fontos részének tekintenek. Éppen az ige kölcsönöz a címnek világosságot, konkrétságot, gyakran pedig szemléletességet is; dinamikus, és befejezett gondolatot nevez meg” (Marcinkevičienė 2008: 176). Igaz, hogy a használatban széles körben el nem terjedt kontextuális szemléletes igék érzelmi-expresszív hatása valamivel nagyobb, mint a rendszerszerű szemléletes igéké. ÚJ SZAVAK Az új szavak kétfélék lehetnek (Pikčilingis 1975: 156): 1. uzualiniai új szavak (a nyelvben folyamatosan megjelenő új szavak, amelyek új fogalmakat neveznek meg); 2. okaziniai új szavak (a megszokott jelenségvagy tárgynevek helyett használt új szavak, amelyek kiegészítő információt nyújtanak, vagy más érzelmi-expresszív funkciót töltenek be). A címnek „márkás megjelenést” kölcsönözendő leggyakrabban a második csoport stilisztikai neologizmusait használják. Igaz, nem kerülik az olyan szokásos neologizmusokat sem, amelyek sikeresen meggyökeresedtek a használatban, és elvesztették „újdonságuk auráját” (Popova 2005: 9–13, idézi Jakaitienė 2010: 205), vö. : A tolvaj a lövések és a „sündisznó” ellenére is be akart törni Litvániába, elfogni csak az út teherautókkal való eltorlaszolásával sikerült [straipsnio antraštė] 19 Vizginti „átv. mást arra kényszeríteni, hogy úgy cselekedjen, ahogy te akarod (utalás a „A farok csóválja a kutyát” című filmre)”. 20 Išpumpuoti „átv. ellopni“. Az LKŽe csak egy átvitt jelentést ad meg: „átv. nehéz kirakodni”. 21 Megszúrni „átv. gúnyolni, kinevetni; megbántani”. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Expresszív címsorok a delfi.lt hírportálon | 7 A gyorsan reagáló kalvarijai határőrségi állomás tisztviselői előkészültek a Lengyelországban meg nem álló autó feltartóztatására az egykori kalvarijai ellenőrzőpontnál. Itt, a Suwałki–Marijampolė közötti úttest útpályáján kényszerítő fékezőcsíkot, úgynevezett „sündisznót” fektettek le. (delfi.lt 2013 03 07) Az „eurócskáknak”22 nevezett gyerekek megünnepelték kilencedik születésnapjukat [a cikk címe] Ma 55 gyermek ünnepli születésnapját nagymamákkal, anyukákkal és apukákkal, nővérekkel és fivérekkel, unokatestvérekkel. Mindannyian pontosan Litvánia EU-csatlakozásának napján születtek – 2004. május 1-jén (delfi.lt 2013 05 01) Ahogy J. Pikčilingis írja: „a neologizmus azért ragadható meg, hogy olyan szóval lehessen megszólítani a hallgatót vagy az olvasót, amely jelentésének határain túl a lehető legtöbb expresszív járulékkal rendelkezik” (Pikčilingis 1975: 164). Vö. a címekben használt, érzelmi-expresszív funkcióval rendelkező alkalmi neologizmusokat: Kakapark „tréf. park, amelyben vörös zászlócskákkal jelölték meg az össze nem szedett kutyaürüléket (társadalmi akció, amellyel a felelőtlen kutyatartók figyelmét kívánták felhívni)”, bumeránggyerek „felnőtt gyermek, aki megpróbált önállóan élni, azonban anyagi nehézségek miatt vissza kellett térnie a szülői házba”, szarkozizmus23 „Nicolas Sarkozy volt francia elnök (2007–2012) által folytatott politika” (lásd ND), frankensteinautó „súlyos közúti balesetet követően több különböző jármű alkatrészeiből megjavított és ismét forgalomba állított autó”. Vilniusban megnyílt a „Kakapark” – piros zászlócskákkal megjelölt „aknamező” [a cikk címe] Péntek kora reggelén a Žirmūnų és Šnipiškės kerületek találkozásánál található téren a „Goethe partizánjai” hadat üzentek a felelőtlen kutyatulajdonosoknak, és „Kakapark” akciót rendeztek. Ezzel a kreatív akcióval a projekt résztvevői a kutyatartók figyelmét szeretnék felhívni az ürülék „aknamezejére”. (delfi.lt 2013 05 03) A gazdasági válság következménye – bumeránggyerekek [a cikk címe] Nemrégiben az amerikai Merriam–Webster-szótár egy új szóval, a „bumeránggyerek” (boomerang child) kifejezéssel bővült. Így nevezik azt a felnőtt gyermeket, aki megpróbált önállóan élni, de anyagi nehézségek miatt visszatért a szülői házba. (delfi.lt 2013 01 18, Rūta Juozapaitytė) A romák helyzete Franciaországban a 2012-es választások után: „sarkozyizmus” Sarkozy nélkül? [a cikk címe] A 2007–2012 között Franciaországot kormányzó jobbközép irányultságú Népi Mozgalom Uniója (franciául Union pour un Mouvement Populaire – UMP) és vezetője, Nicolas Sarkozy elnök által a Franciaországban élő roma etnikai csoport ellen folytatott deportálási politika világszerte vitákat váltott ki. (delfi.lt (a DELFI polgár rovatból) 2013 01 03, Skaistė Mašalaitytė) A frankensteinautó hátborzongató utazásra indul Litvániában / „Vascsapdák” projekt [straipsnio antraštė] A litvániai lakosok elsőként Európában győződhetnek meg saját szemükkel arról, milyen fájdalmas következményekkel járhat a balesetek után több alkatrészből összeillesztett, ezért a biztonsági követelményeknek nem megfelelő autók üzemeltetése. (delfi.lt 2013 09 06) Az új szavakat nemcsak az újabb, eredetibb nyelvi kifejezésmód miatt alkalmazzák, hanem azért is, hogy egyértelmű álláspontot mutassanak egy konkrét személlyel kapcsolatban, például: a 22. ND tartalmazza az ežys „az autók kényszerű megállítására szolgáló, tüskés útszalag” jelentésű szemantikai új szót, a 23. ND-ben pedig a sarkozismas szó Pastabos euriukas, -ė „vaikas, gimęs Lietuvos įstojimo į ES dieną (2004 m. gegužės 1 d.)“. vartotojams című részében a következő információ olvasható: „bár az egyik használati példában az új szó az eredeti nyelvhez hasonlóan az -ismas képzővel szerepel, a litván nyelv rendszerében az -izmas végződésnek kellene állnia”, ezért az ND címszóként a sarkozizmas került be. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Az expresszív címsorok a delfi.lt hírportálon | 8 Az autóst elgázoló „úti kakas” az autóból menekülve kidobta a szemrehányást tevő barátnőjét [a cikk címe] (delfi.lt 2014 03 01) A. Jasaitytė-Čeburiak reklámban örökítette meg magát kislányával és „terhespocakjával” [a cikk címe] (delfi.lt 2013 08 06) Az ND két új szót rögzített: kelių gaidelis és kelių erelis, amelyek a „közlekedési szabályokat szemtelenül és rosszindulatúan figyelmen kívül hagyó, közúti huligán sofőr” megnevezésére szolgálnak. Bár mind a kelių gaidelis, mind a kelių erelis pejoratív árnyalatú, a gaidys és erelis szavak jelentéseit24 figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a címbeli, újonnan létrehozott szókapcsolat használata nem véletlen. A második példában ezzel szemben a semleges nėščioji szó helyett a kedveskedő árnyalatú, uzualizált új szó, a nėštukė szerepel, amely a gyermeket váró nő iránti rendkívül meleg érzéseket fejez ki. ZSARGONIZMUSOK ÉS VULGARIZMUSOK A zsargonizmusok nagyon különböző okokból kerülnek a cikkek címeibe: egyesekkel egy bizonyos társadalmi csoport életkörnyezetét kívánják találóan jellemezni, másokat azért használnak, mert a köznyelvben nincs megfelelő egyszavas megfelelőjük, megint másokat a szűk szakmai zsargon területéről kölcsönöznek, hogy felkeltsék az olvasó érdeklődését, hiszen a professzionalizmusok többségét a szélesebb közönség nem hallotta, és jelentésüket kiegészítő magyarázat nélkül nem érti. A zsargonizmusok használatának eltérő céljai ellenére bátran kijelenthető, hogy a címekben használt szinte valamennyi zsargonizmusra „erős érzelmi töltet jellemző” (Jakaitienė 2010: 198). Evalda Jakaitienė szerint „kifejezőerejük miatt ezek [a zsargonizmusok – A. A.] gyorsan terjednek, átlépik a szakmai vagy társadalmi határokat, és széles körben ismertté válnak.” Az ilyen zsargonkifejezéseket, amelyek bekerültek az általános köznyelvi szókincsbe, külön terminussal – szlengnek – nevezik” (Jakaitienė 2010: 200). A cikk szerzője szerint annak a szlengnek az érzelmi töltete és kifejezőereje, amelyet a társadalom nagyobb része többé-kevésbé használ, jelentősen „megkopott”, azonban találóan jellemzi bizonyos személyek társadalmi környezetét, pl. : A „bambaliukok” betiltása után a boltok polcairól lesöprik a szeszezett bort [a cikk címe] (delfi.lt 2013 01 23, Ugnė Karaliūnaitė) A hajléktalan gyermekek borzalmas szocializációja – a „hajléktalantelepen” [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 03, Ieva UrbonaitėVainienė) Figyelmeztetés: egy hónap letartóztatás fenyegeti azokat a diákokat, akik „mobilokkal” terrorizálják a tanárokat [a cikk címe] (delfi.lt 2013 09 02, Ieva Urbonaitė-Vainienė) 24 Egidijus Zaikausko Litván szlengszótárában a gaidys szónak a következő jelentései szerepelnek: „pejor. „kicsípve, kiöltözve szexuálisan kizsákmányolt vagy szexuálisan kigúnyolt vyras, dabita, puošeiva“, „menk. homoseksualistas, gėjus (pasyvus)“, „krim. silpnas, negalintis apsiginti kalinys, kulóbab“. A DŽ6 a szó második jelentése így szerepel: „átv. gyenge, jelentéktelen ember“. Nyilvánvaló, hogy a társadalomban széles körben elterjedtek a kakas negatív jelentései, míg a sast fenséges, erős madárként érzékelik. A balsas.lt hírportálon 2014 augusztusában közzétett cikkben Gediminas Navaitis pszichológus azt javasolja, hogy néhány huligánt ne nevezzünk többé „közúti sasoknak”, mivel ez „ösztönző, rátermettséget tanúsító jelző” (Navaitis: 2014). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Expresszív címek a delfi.lt hírportálon | 9 A cikkek címeiben a társadalmi csoportok által használt lexika is előfordul. Ezzel az a cél, hogy felkeltsék az e csoportokhoz tartozó emberek figyelmét; például a mobiliakas szó elterjedt a gyermekek és serdülők körében, ezért arra lehet következtetni, hogy a harmadik címben közölt üzenet az iskoláskorú gyermekeknek is szól, hiszen a közlemény tartalma nemcsak az oktatási intézmény dolgozói, hanem az oda járó fiatalok számára is aktuális. A címekben néha azért nem lehet megkerülni a zsargonkifejezéseket, mert a köznyelvben nincs kényelmes, egyetlen szóból álló megfelelőjük, pl. : A Vörös könyv története: az első könyvet csak komoly „blat” révén lehetett megszerezni [a cikk címe] (delfi.lt 2013. 05. 26., Vitalius Zaikauskas) E. Zaikauskas Litván szlengszótáracskájában a blat fogalmának meglehetősen hosszú meghatározása szerepel: „régi. (a XX. század 10-es évtizedéig) magánkapcsolatok, amelyeket akkor használnak, amikor valamit meg kell szerezni vagy el kell intézni, ami hivatalosan nagyon nehéz lenne”. Nyilvánvaló, hogy e szlengszó társadalmilag elfogadható helyettesítőjét keresni még csak nem is volna értelme, mivel a blat nemcsak bizonyos magánkapcsolatokat nevez meg, hanem egy konkrét történelmi időszak mindennapi valóságát is tükrözi. J. Pikčilingis szerint „a szakmai szlengszavak megszokott környezetükben úgymond stilárisan semlegesek. Ám amikor szélesebb színtérre lépnek, vagyis kilépnek az adott szakma vagy társadalmi csoport határai közül, stilárisan rendkívül aktivizálódnak” (Pikčilingis 1975: 143), pl. : Az abortusz betiltása visszahozza a „ruhafogasos abortuszokat”? / litván nők visszatérnek Írországból, hogy megszakítsák a terhességüket; vegyél részt a felmérésben! [a cikk címe] (delfi.lt 2013 04 07, Vytenė Stašaitytė) Ezt, az egészségügyi dolgozók által használt szakmai kifejezést a széles közvélemény valóban nem ismeri, ezért az újságírók arra számítanak, hogy a hírportál látogatói, hogy tisztázzák a címben szereplő zsargon jelentését, kénytelenek lesznek elolvasni az egész cikket, amelyben az abortmacher magyarázata is szerepel: Hozzátette, hogy az abortusz betiltása esetén az ilyen helyzetbe került emberek továbbra is keresik a terhesség megszakításának lehetőségeit, és ez gyakran nem biztonságosan történik – nem egészségügyi intézményben, az egészségügyi dolgozók zsargonjában úgynevezett „abortmachereknél“. Kétségtelen, hogy az egyes szakmák képviselői által használt ilyen szavak sokkal nagyobb érzelmi töltettel bírnak, mint a szleng. A kutatás során megfigyelték, hogy szinte mindig (ha a cikkben zsargonszavak szerepelnek) valamely terület specifikus zsargonkifejezéseit emelik ki a címben, hogy minél nagyobb olvasótábort vonzzanak, pl. : A raliverseny nézőjét halálra gázoló „nullás“ navigátora: nem kell bűnösöket keresni / ki a felelős a tragédiáért? [a cikk címe] (delfi.lt 2013 05 28, Mindaugas Augustis) Ebben a címben a cikk szerzője által kiemelt sportzsargon jelentése csak a szövegből érthető meg, ezért a delfi.lt hírportál olvasója kíváncsiságtól vezérelve elhatározza, hogy elolvassa az egész cikket, amelyből kiderül, hogy a nulinukas olyan „autó, amelynek rajtszámai többnyire kizárólag nullákból állnak, és ebben a járműben a veszélyről tájékoztatják a ralibírókat“ esančios įgulos tikslas – patikrinti trasą prieš lenktynių pradžią ir apie jos būklę, pastebėtus KÖZNYELV | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Expresszív címek a delfi.lt hírportálon | 16 THE EXPRESSIVE HEADLINES ON THE NEWS PORTAL DELFI. LT Összefoglaló A jelen cikk tárgyát a Delfi.lt hírportálon 2012 októbere és 2014 júniusa között közzétett cikkek szerző által összegyűjtött kifejező címsorai képezik. A címsor kifejezésmódja és bemutatása meghatározza, hogy a cikket egyáltalán elolvassák-e; ezért az érzelmileg telített lexikát szándékosan alkalmazzák. A jelen cikk célja a Delfi.lt hírportálon közzétett cikkek kifejező címsorainak elemzése, valamint annak feltárása, hogy az olvasók figyelmének felkeltése érdekében milyen nyelvi kifejezőeszközöket használnak. A cikkben metaforikus főneveket, képes igéket, neologizmusokat, zsargont, vulgarizmusokat, antonomáziákat, személyneveket, frazeologizmusokat, idézeteket és idegen nyelvű betéteket elemeznek; közülük a hagyományos frazeologizmusok és a képes igék fordultak elő a leggyakrabban. KULCSSZAVAK: címsor, emotív-expresszív lexika, stilisztika. AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]