Albina Bataitytė – liko darbai ir šviesus paveikslas

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 PRANAS KNIŪKŠTA ALBINA BATAITYTĖ – MUNKÁI ÉS FÉNYES PORTRÉ MARADT UTÁNA Elbúcsúztunk a Nyelvi Kultúra munkatársától, a tehetséges szerkesztőtől, a szülőföldi nyelv őszinte ápolójától, Albina Bataitytėtől. Albina nyolcvanadik születésnapja után egy évvel távozott az Örökkévalóságba, így a jubileumára szánt köszöntő szavak búcsúvá és egykori kolléganőnk fényes portréjának emlékévé váltak. A. Bataitytė 1935. január 9-én született a Jùrbarkas járásbeli Pãantvardis faluban. A Paantvardisban működő általános iskolában, majd a jurbarkasi gimnáziumban tanult. Annak elvégzése után a Vilniusi Egyetemen litván nyelvet és irodalmat tanult. Tanulmányai befejezése után egy évig a tverčiai középiskolában tanított, különböző intézményekben szerkesztői, kiadói és levéltárosi munkát végzett. A kiadványok előkészítésében és szerkesztésében tapasztalt A. Bataitytė 1993-ban meghívást kapott a Litván Nyelvi Intézet Nyelvművelési Osztályára (a továbbiakban – Osztály), ahol a Nyelvművelés előkészítésével és kiadásával bízták meg. Addig nem volt a kiadványnak állandó szerkesztője, egyes füzeteit mindig az Osztály más-más munkatársai készítették elő. A szerkesztők ilyen váltakozása akadályozta a hosszabb időszakra szóló munka megtervezését és a kiadvány egységes irányvonalának fenntartását. A. Bataitytė a kiadvány állandó szerkesztője lett; feladata a Nyelvművelés számára írt cikkek összegyűjtése, a szerkesztőbizottság elé terjesztése megvitatásra, valamint nyomdai előkészítése volt. Amint maga is bevallotta: „Kissé kellemetlen és nehéz volt, mert a kiadvány alaposságot és felelősséget egyaránt megkövetelt.” A. Bataitytė az Osztályon a Nyelvművelés 67. füzetével kezdte meg munkáját; ebben jelent meg „Mi változott struktúrákká?” című cikke, és ami a legfontosabb – nyomdára előkészítette ezt a, igaz, még nem általa összeállított füzetet. A következő, 68. füzetet már ő maga állította össze; a második oldalon ez a felirat olvasható: „A füzetet összeállította és nyomdára előkészítette A. Bataitytė.” Összesen 16 kiadványfüzetet állított össze és készített elő nyomtatásra (a 68.-tól a 83.-ig), csupán az utolsó két számot már nem nevezik füzetnek – a megnövekedett terjedelem miatt a füzet elnevezés már nem illett rájuk. Ez idő alatt megváltozott a kiadvány jellege: a Kalbos kultūra nyelvgyakorlati és ismeretterjesztő kiadványból a nyelvhasználat és -elmélet legkülönbözőbb kérdéseit tárgyaló tudományos folyóirattá vált. A füzetek szerkesztőjeként A. Bataitytė is jelentősen hozzájárult ezekhez a változásokhoz, és segített megvalósítani őket. A Kalbos kultūra anyagának gyűjtése során különböző tudományos intézmények nyelvészeivel, és nem csak nyelvészekkel kellett kapcsolatot tartani. Így például a kiadványban Arvydas Juozaitis (77. füzet) és Vytautas Landsbergis (83. füzet) cikkei jelentek meg. Amint az a 71–80. füzet mutatójából látható, ezekben a füzetekben mintegy 90 szerző tette közzé cikkeit vagy más publikációit, és összesen több mint 230 publikációt nyomtattak ki bennük- BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 PRANAS KNIŪKŠTA. Albina Bataitytė – munkái és derűs képe maradtak utána | 2 Elsőként velük kellett megismerkednie, és ő volt e füzetek összeállítója is. Mivel a cikkeket különféle nyelvi munkát végző és a nyelvi jelenségeket különbözőképpen értékelő szerzők írták, a Kalbos kultūra tőlük mindenféle, gyakran egészen új és váratlan témájú cikkeket kapott. Meg kellett találni a módját annak, hogyan mutassák be ezeket, hogyan hangolják össze egymással és a kiadvány egészének tematikájával. A Kalbos kultūra hosszú éveken át nem rendelkezett kialakult szerkezettel, a füzetek cikkeit szabad sorrendben helyezték el. Kezdetben rendszerint a nyelvpolitika és a nyelvművelés hivatalos dokumentumait közölték, a cikkek jegyzékét pedig többnyire személyi hírek zárták. A többi cikket úgy közölték, ahogy éppen adódott. A. Bataitytė a kiadvány szerkezetét tematikai szempontok szerint kezdte rendezni, különálló fejezeteket különítve el és nevezve meg. Az általa összeállított 67. és 68. füzet csak a „Személyi hírek” című fejezetet tartalmazta, a 69.-ben pedig megjelent a „Nyelv és társadalom”, valamint az „Áttekintés és tájékoztatás” című fejezet. A nyolcvanas évek füzeteiben különböző elnevezésű nyelvhasználati gyakorlati rovatok jelentek meg, amelyek a 74. füzettől az „A nyelvhasználati gyakorlat aktualitásaiból” címet kapták. A 76. füzettől kialakult a kiadvány felépítése, amely a következő fő rovatokat tartalmazta: „A nyelvhasználati gyakorlat aktualitásaiból”, „Nyelv és társadalom”, „Áttekintés és tájékoztatás”, valamint „Személyiségek”. Lényegében ez a felépítés maradt fenn – bár helyenként másik rovattal vagy eltérő címmel – egészen a 86. számig. A Kalbos kultūra részletesebb képét az A. Bataitytė által összeállított, a 61–70. és a 71–80. füzetekhez készült mutatókból alkothatjuk meg. A Kalbos kultūra mellett A. Bataitytė az Intézet más kiadványainak nyomdai előkészítéséhez is hozzájárult. Szerkesztette a nyelvtudományi folyóirat, az Acta Linguistica Lithuanica (Lietuvių kalbotyros klausimai) tíz kötetét (44–53. köt.), a Terminologijos három számát, valamint több mint tíz egyéb könyvet (monográfiákat, tanulmányköteteket). A szerkesztői munkát gondosan és kreatívan végezte; ahogyan maga is írta, érdekes volt követni a szerző gondolatmenetét, nyelvi kifejezésmódját, meglátásait, általánosításait és levont következtetéseit. A. Bataitytė maga is írt, és különböző kiadványokban információs, valamint áttekintő cikkeket tett közzé; ezek közül hat a Kalbos kultūra című folyóiratban jelent meg. A kiadvány 76. füzetében jelent meg a „A nyelvművelés ötödik évtizedét megkezdve” című írás, amely áttekinti a Nyelvművelés négy évtizedét, valamint az évforduló alkalmából tartott tanácskozást. Áttekintését befejezve a szerző aggódva tekintett a jövőbe: „Az idő azonban halad, és elkerülhetetlenül újdonságokat hoz, amelyekhez hozzá kell szoknunk, és valamilyen módon értékelnünk kell őket. Folyton ezt halljuk: a tudás kora, információs társadalom. <...> És mi lesz a nyelvvel? Milyen lesz a fejlődő technológiák társadalmában? Nem válik-e túlságosan szabványosítottá, szárazzá, mint egy elszáradt fa?” A. Bataitytė nemcsak nyilatkozataival védelmezte az élő nyelvet és buzdított annak megbecsülésére, hanem saját szövegei is gördülékenyek, élők és meggyőzőek. Költői művekkel is gyakorolta tollát; verseinek egy kötegét a Literatūros ir meno című újság nyomtatta ki (2000. december). Ott a szóról, az élethez és a „szív lélegzéséhez” fűződő kapcsolatáról is szó esik: Csak ne gyere az aggodalomból, Az álmatlan éjszakából. Elszenvedett szó, fájdalmas gondolat. Gyere a Földről. Az életből. És ne vízként áradj ki. Vérként. A szív lélegzeteként. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 PRANAS KNIŪKŠTA. Albina Bataitytė – a munkák és egy derűs kép maradtak utána | 3 Mindazonáltal a mindennapi élet és a munka nem költészet volt, hanem a nyelvművelés ügyei és a Kalbos kultūra. Ezt mutatja a Kalbos kultūra szervezőjéről és első felelős szerkesztőjéről, Kazys Ulvydasról szóló terjedelmes cikke is – „Kazys Ulvydas – a klasszikus nyelvészeti iskola utolsó képviselője” (Literatūra ir menas, 2001. január 12.). A. Bataitytė utolsó cikke pedig a Kalbos kultūra utolsó nyomtatott (86.) számában jelent meg. Ez mintha annak a jele lenne, hogy véget ér a Kalbos kultūra egyik szakasza, amely életünk egy fontos időszaka is volt. Jólesik felidézni az Albina Kolléganőnkkel együtt másfél évtizeden át végzett munkát, és fájdalmas, hogy többé nem hallhatjuk meleg, bölcs és optimizmussal teli szavait. Beérkezett 2015 11 20 Pontosítva 2016 01 20