Albina Bataitytė – liko darbai ir šviesus paveikslas

PRANAS KNIŪKŠTA ALBINA BATAITYTĖ – MUNKÁI MARADTAK UTÁNA ÉS DERŰS EMLÉKE Búcsút vettünk a Kalbos kultūros munkatársától, a rátermett szerkesztőtől, anyanyelvünk őszinte ápolójától, Albina Bataitytétől. Albina az örökkévalóságba távozott nyolcvanadik születésnapja után egy évvel, így az évfordulójára szánt köszöntő szavak búcsúvá és egykori kolléganőnk derűs emlékévé váltak. A. Bataitytė 1935. január 9-én született Jurbarko járás Paantvardžio falujában. A paantvardžiói általános iskolában és a jurbarkói gimnáziumban tanult. A gimnázium elvégzése után a Vilniusi Egyetemen litván nyelvet és irodalmat hallgatott. Tanulmányai után egy évig a tverėčiausi középiskolában tanított, majd különféle intézményekben szerkesztői, kiadói és levéltárosi munkát végzett. Tapasztalt kiadványszerkesztőként és szerkesztőként A. Bataitytėt 1993-ban meghívták a Litván Nyelvi Intézet Nyelvművelési Osztályára (a továbbiakban: Osztály), ahol a Kalbos kultūros szerkesztésével és kiadásával bízták meg. Addig nem volt a kiadványnak állandó gondozója, egyes füzeteit mindig más osztálybeli munkatársak készítették elő. A szerkesztők gyakori váltakozása megnehezítette a hosszabb távú munka tervezését és a kiadvány egységes irányának fenntartását. A. Bataitytėt a kiadvány állandó gondozójává nevezték ki; feladata az volt, hogy összegyűjtse a Kalbos kultūrai írt cikkeket, a szerkesztőbizottság elé terjessze őket megvitatásra, majd nyomdai előkészítésükről gondoskodjon. Ahogy maga is bevallotta: „Kissé kényelmetlen és nehéz volt, mert a kiadvány alaposságot és felelősséget is megkövetelt.” A. Bataitytė a Szerkesztőségi Osztályon végzett munkáját a nyelvművelés 67. füzetével kezdte; ebben jelent meg rövid írása: „Mi változott struktúrákká?”, a legfontosabb pedig az, hogy ő készítette elő nyomtatásra ezt a füzetet, amelyet ugyan még nem ő állított össze. A következő, 68. füzetet már ő maga állította össze; a második oldalon ez a felirat olvasható: „A füzetet A. Bataitytė állította össze és készítette elő nyomtatásra.” Összesen pedig a kiadvány 16 füzetét állította össze és készítette elő nyomtatásra (a 68.-tól a 83.-ig); csupán az utolsó két számot nem nevezik már füzetnek – a megnövekedett terjedelem miatt a füzet elnevezés már nem illett rájuk. Ebben az időszakban megváltozott a kiadvány jellege: a nyelvhasználat gyakorlati kérdéseivel és a tudomány népszerűsítésével foglalkozó kiadványból a Kalbos kultūra olyan tudományos folyóirattá vált, amely a nyelvhasználat és a nyelvelmélet sokféle kérdését tárgyalta. A füzetek szerkesztőjeként A. Bataitytė jelentős mértékben hozzájárult ezekhez a változásokhoz, és segített megvalósítani őket. A Kalbos kultūrai szánt anyagok gyűjtése során különféle tudományos intézmények nyelvészeivel — és nemcsak nyelvészekkel — kellett kapcsolatot tartani. A kiadványban például Arvydas Juozaitis (77. füzet) és Vytautas Landsbergis (83. füzet) cikkei is megjelentek. A 71–80. füzetek mutatójából kiderül, hogy ezekben mintegy 90 szerző közölte cikkeit vagy más publikációit, összesen pedig több mint 230 publikációt nyomtattak ki bennük- BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 PRANAS KNIŪKŠTA. Albina Bataitytė – liko darbai ir šviesus paveikslas | 2 tak ki. Mindenekelőtt az összeállítónak kellett megismerkednie ezekkel. Mivel a cikkeket a nyelvvel kapcsolatos különféle munkákat végző és a nyelvi jelenségeket eltérően értékelő szerzők írták, a Kalbos kultūra mindenféle, gyakran egészen új és váratlan témájú cikket kapott tőlük. Meg kellett találni a módját, hogyan mutassák be ezeket, hogyan hangolják össze egymással és a kiadvány egészének tematikájával. A Kalbos kultūra hosszú éveken át nem rendelkezett kialakult szerkezettel; a füzetek cikkeit kötetlen sorrendben közölték. Rendszerint hivatalos nyelvpolitikai és nyelvhasználat-szabályozási dokumentumok álltak az elején, a cikkek felsorolását pedig többnyire személyi írások zárták. A többi cikket úgy közölték, ahogy éppen adódott. A. Bataitytė tematikus szempontok szerint kezdte rendezni a kiadvány szerkezetét, külön rovatokat alakított ki és nevezett el. Az általa szerkesztett 67. és 68. füzetben csak a „Személyi írások” rovat szerepelt; a 69.-ben megjelent a „Nyelv és társadalom”, valamint az „Áttekintés és tájékoztatás”. A hetvenes számú füzetekben különféle elnevezésű, nyelvhasználati gyakorlatról szóló rovatok jelentek meg, amelyek a 74. füzettől az „Aktuális kérdések a nyelvhasználati gyakorlatból” címet kapták. A 76. füzettől kialakult a kiadvány szerkezete, amelynek fő rovatai a következők voltak: „Aktuális kérdések a nyelvhasználati gyakorlatból”, „Nyelv és társadalom”, „Áttekintés és tájékoztatás”, valamint „Személyi írások”. Lényegében ez a szerkezet maradt fenn a 86. számig, bár olykor más rovatokkal vagy eltérő elnevezésekkel egészült ki. A Kalbos kultūros részletesebb képét A. Bataitytė által készített, a 61–70., illetve a 71–80. füzeteket átfogó mutatók alapján alkothatjuk meg. A Kalbos kultūros mellett A. Bataitytė az Intézet más kiadványainak nyomdai előkészítésében is részt vett. A Acta Linguistica Lithuanica (Lietuvių kalbotyros klausimai) nyelvtudományi folyóirat tíz kötetét (44–53. köt.), a Terminologijos három számát és több mint tíz másik könyvet (monográfiát, tanulmánykötetet) szerkesztett. Szerkesztői munkáját gondosan és alkotó módon végezte; ahogy maga írta, érdekes volt nyomon követni a szerző gondolatmenetét, nyelvi kifejezésmódját, meglátásait, összegzéseit és következtetéseit. A. Bataitytė maga is írt tájékoztató és áttekintő cikkeket, amelyeket különböző kiadványokban publikált; közülük hat a Kalbos kultūroje jelent meg. A kiadvány 76. füzetében közölték „A Kalbos kultūros ötödik évtizedének kezdetén” című írását, amely áttekintette a Kalbos kultūros négy évtizedét és az évforduló alkalmából tartott tanácskozást. Az áttekintést zárva a szerző aggodalommal tekintett a jövőbe: „Az idő azonban halad, és elkerülhetetlenül újdonságokat hoz, amelyekhez hozzá kell szoknunk, és amelyeket így vagy úgy értékelnünk kell. Folyton ezt halljuk: a tudás kora, információs társadalom. <...> És mi lesz a nyelvvel? Milyen lesz a fejlődő technológiák társadalmában? Nem válik-e túlságosan szabványossá, szárazzá, mint egy kiszáradt fa?” A. Bataitytė nemcsak nyilatkozataival védte az élő nyelvet és buzdított annak megbecsülésére: saját írásai is gördülékenyek, elevenek és meggyőzőek. Versírással is próbálkozott; néhány költeménye a Literatūros ir meno című lapban jelent meg (2000 decemberében). Ezekben a szó, az élethez fűződő kapcsolata és „a szív lélegzése” is szóba kerül: Csak ne szorongásból jöjj, álmatlan éjszakából. Megszenvedett szó, fájdalmas gondolat. Jöjj a Földből. Az életből. És ne vízként ömölj ki. Vérként. A szív lélegzeteként. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 PRANAS KNIŪKŠTA. Albina Bataitytė – liko darbai ir šviesus paveikslas | 3 A mindennapi élet és munka mégis inkább a nyelvművelés ügyeiről szólt, nem a költészetről, valamint a Kalbos kultūra című folyóiratról. Ezt mutatja részletes írása is a Kalbos kultūra szervezőjéről és első felelős szerkesztőjéről, Kazys Ulvydasról – „Kazys Ulvydas – a klasszikus nyelvészeti iskola utolsó képviselője” (Literatūra ir menas, 2001. január 12.). A. Bataitytė utolsó cikke pedig a Kalbos kultūra utolsó nyomtatott (86.) számában jelent meg. Ez mintha annak jele volna, hogy véget ér a Kalbos kultūra egy szakasza, amely életünk egy fontos korszakát is jelentette. Jólesik felidézni az Albina kolléganővel együtt, másfél évtized alatt végzett munkát; fájdalmas, hogy többé nem hallhatjuk meleg, bölcs és optimizmussal teli szavait. Beérkezett: 2015. 11. 20. Javítva: 2016. 01. 20. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204