„Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas“ ir naujadarų tyrimų perspektyvos

DAIVA MURMULAITYTĖ Litván Nyelvi Intézet A LITVÁN NYELV ÚJ SZAVAINAK ADATBÁZISA ÉS AZ ÚJ SZÓALKOTÁSOK KUTATÁSÁNAK TÁVLATAI KULCSSZAVAK: új szó, szóalkotás, szógyök, szócsalád, szemantikai újítás. BEVEZETÉS A Litván nyelvi új szavak adatbázisa (a továbbiakban: ND, Adatbázis) alapján a cikk áttekinti az e forrásban szereplő új szavak néhány szóalkotási összefüggését, igyekszik meghatározni az új szavak képzésével kapcsolatos további kutatások irányait, és alaposabban megismerkedni az ND lehetőségeivel mint az ilyen kutatások eszközével. Az Adatbázis mint folyamatosan bővülő új lexikai gyűjtemény különféle szempontokból elemezhető: eredet (jövevényszavak, származékok), forma (szavak, szókapcsolatok, idézetek, rövidítések), norma (normatív, nem normatív, nem kodifikált lexika), szemantika (új jelentések) stb. (ND, elérhető az interneten: http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna). Nem csupán az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a jelenlegi szavak állapotának és fejlődésének vizsgálatára szolgáló egyik eszköz is; az új szavakon túl a szóalkotási kutatások szempontjából fontos információkat is nyújt róluk – meghatározásokat és egyéb szemantikai magyarázatokat, eredetre vonatkozó utalásokat, hiteles használati példákat forráshivatkozásokkal, amelyek gyakran segítenek pontosítani az új szó jelentését és/vagy keletkezésének (szóalkotásának) körülményeit stb. A szóalkotás iránt érdeklődő ND-felhasználó minimális információt kap az őt érdeklő új szó képzési kapcsolatairól – az ND-ben rögzített azonos tövű szavakat mutatja be: „Az új szavak rendszerint nem elszigetelten élnek a nyelvben, hanem egész szócsaládokban kölcsönzik vagy alkotják meg őket. A rokon új szavakat hivatkozások kapcsolják össze” (ND, elérhető az interneten http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna)1. Ez lehetővé teszi, hogy hozzávetőleges képet alkossunk egy konkrét 1 Igaz, nem mindig szerepel az összes rokon szó, és a más azonos tövű szavak szócikkeiben felsoroltakhoz képest nem is mindig ugyanazok. Például a karkadienis új szó „a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (jelképes születésnap)” szócikkében a rokon szavak rovatban a következők szerepelnek: algadienis; bilietadienis; koldūnadienis; mamadienis; melionadienis; nekalbadienis; picadienis; pigadienis; putadienis; sofadienis; tortadienis; tėvadienis; valentiniadienis; valentindienis; žavadienis, de nem szerepelnek dykadienis; gimtadienininkas, -ė; gimtadieninkas, -ė; kalbadienis; nelovadienis; neseksadienis; pusgimtadienis (az e rokon szavak közül csak a pusjubilejis; pusknygė; pusrezultatis; pustautis, -ė van megadva), BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 2 képet alkotni az új szó képzési környezetéről, képzési kapcsolatainak kiterjedéséről, továbbá feltételezéseket tenni népszerűségéről, szükségességéről, a használatban való meghonosodásáról, pontosítani szemantikáját stb. Ugyanakkor nehéz meghatározni az ND szókészletének valamennyi rendszerszerű képzési kapcsolatát, amelyek egyértelműbben láthatók lennének, ha az összes szóalkotási bokor rendelkezésre állna. Ezek kézi összeállítása, vagyis a teljes anyag kezdeti feldolgozása túlságosan sok időt venne igénybe, ezért egyelőre csak a litván eredetű új szavak vizsgálatára szorítkoztunk, a kölcsönzött tövű új szavakat pedig csupán néhány szempontból érintettük (például az összehasonlítás kedvéért). Az ND-ben 2016. március 31-én mintegy 3 200 új szó, kölcsönszó és vegyes képzésű új szó szerepelt (a vizsgált anyag nem foglalja magában az új szókapcsolatokat, idézeteket és rövidítéseket); 2016. augusztus 31-én mintegy 3 400, az újonnan fellelt új szavakkal pedig bővültek az egyes tövű szavak vizsgálatakor összeállított képzési bokrok2. 1. AZ ÚJ SZAVAK KÉPZÉSI KAPCSOLATAIRA IRÁNYULÓ KUTATÁSOK LEHETSÉGES IRÁNYAI Az ND új szavai a szóalkotási kapcsolatok alapján különböző irányokból vizsgálhatók. A legígéretesebb, egymással összefüggő irányok közül néhányat az alábbi szempontok szerint különíthetünk el: 1) a tő, 2) a képzési kategóriák (képzők), 3) a lexikai-szemantikai csoportok. 1.1. Az első irány a közös tövű szavak és egymás közötti kapcsolataik vizsgálata, képzési bokrok összeállítása, elemzése és összehasonlítása, olyan kérdések tisztázására, mint például: gazdag-e a bokor; sulčiadienis; šeimadienis; vaikadienis (ennek a szócsaládnak csak a mamadienis; tėvadienis; vaikišė; vaikjuostė; vaikmaišis; įsivaikaitinti; šėtonvaikis szavak a rokonai); megtekintve: 2016. 08. 25. 2 A statisztikai adatok hozzávetőlegesek, részben az adatok Adatbázisban való közlésének módja miatt is. Egyes főnevek és melléknevek például, feltehetően használatuk még nem megszilárdult volta vagy egyelőre elégtelen vizsgálatuk miatt, az ND-ben egyetlen szócikkben szerepelnek, vagyis egy szónak számítanak; ilyenek például az emigráció időpontja (hullámai) alapján alkotott (használt) megnevezések és/vagy leírások: pirmabangis, -ė; antrabangis, -ė; trečiabangis, -ė. Néhány használati példa egyértelműen főnevet dokumentál (Az Egyesült Királyságban nem könnyű az első hullámban érkezettek életének nyomaira bukkanni), vagy melléknevet (<...> a kis templomba most kizárólag a harmadik hullámban érkezett jövevények özönlenek <...>), bizonyos esetekben viszont nehéz megállapítani a szófajt, vagy ehhez legalábbis tágabb szövegkörnyezetre van szükség (Sikerült olyan emberekkel beszélgetni, akik hasonlítanak a második hullámban érkezettekre). Vö. még: pilnatinis, -ė – még több szövegkörnyezet birtokában sem világos, hogy melléknév-e (ha a példában a teliholdas választókról van szó, és a választók főnév elmarad), vagy főnév (Bár az orvosok nem értenek egyet abban, hogy a telihold hatással van-e az emberi szervezetre és közérzetre, a parlamenti képviselők azt állítják, hogy a telihold által befolyásolt választók a legkülönösebb kérésekkel, felháborodásaikkal vagy panaszaikkal fordulnak hozzájuk. Az ilyeneket a parlament folyosóin még „teliholdasoknak” is nevezik, és sokakban nem aggodalmat, hanem mosolyt keltenek). Ugyanilyen kétértelmű az új szó egy másik, az interneten talált használati példája is: <...> az egyik munkatársam teliholdas, még az ügyfeleket is túllicitálja a kommentjeivel... úgy tűnik, már azzal is zavarom, ha csak lélegzem <...> (http://83.246.46.152/prisiminkdev/lt/diskusijos.zinutes/127541/ka-veikiat?page=649. Az új szavak használatára az interneten talált példák itt és a cikk más részein javítás nélkül szerepelnek; a kihagyott szövegrészek jelölése: <...>. Megtekintve 2016 áprilisa és októbere között.) Ebben az esetben a kétértelműséget az új szó mondatbeli helye okozza, ami kétségessé teszi, hogy értelmező jelzőről, vagyis főnévről van-e szó, illetve a jelzett szó után álló jelzőről, vagyis melléknévről. Másfelől a pilnatinis, -ė szónak egyértelműen melléknévi használatai is előfordulnak az interneten (most egy darabig gonosz leszek, teliholdas boszorkány:D). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 3 hány képzési lépcsőből álló képzéses alakulat alkotja; szélesen elágazik-e, vagy ellenkezőleg – az új alakulatok többsége ugyanarra az új vagy korábban adatolt szóra támaszkodik, nem pedig egymásból képződik; hány új szó maga is szolgált új alakulatok alapjául; hogyan viszonyulnak a képzési fészekben a szabályos és az egyedi, alkalmi alakulatok; milyen messzire távolodtak az új alakulatok a képzési fészek kiinduló szavától, vagyis egyszerűbb morfémaszerkezetű alapszavakra támaszkodnak-e, vagy morfémikusan összetettebb alapszavakból képződnek; az új alakulatok mekkora része szokatlan (kevert, analógiás, kontaminációs stb.) képzésű, és így tovább. Később ezeket a vizsgálatokat ki kellene egészíteni az új alakulatok használati gyakoriságának elemzésével, amelyből kiderülhetne: mennyiben és hogyan függ az új szavak szóalkotó képessége a használatuk gyakoriságától; a gyakrabban használt új alakulatok gazdagabb és/vagy szélesebb képzési fészkeket hoznak-e létre, mint a ritkábban használtak; hajlamosak-e belőlük további új alakulatokat képezni, és ezek milyen gyakoriak; összefügg-e, és ha igen, milyen mértékben és módon, az új alakulat képzési fészekbeli helye (képzési lépcsője) a használati gyakoriságával, és így tovább. 1.1.1. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban az ND mintegy 800 litván gyökérrel rendelkező új szavakat (származékokat, összetételeket, hibrideket, szemantikai új alakulatokat) tartalmazott (a változatokat is beleszámítva, pl. darb-/dirb-, did-/didž-, krau-/krov-/krūv-/kro-, lenk-/link-/lank-, vers-/verč-/vert-/virkšč- és egyebek – összesen 876). A legtöbb új alakulat a kalb- gyökérrel rendelkezik (40). További gyakoribb gyökerek: raš- (35 új szó); dien- (26); žmog- (21); darb-/dirb, tinkl-, žod- (19-19); galv-, laid-/laidž-/lai- (16-16); skaič-/skait-, sklaid-, tyr-, veik-, viet- (14-14); daug-, gy-, sav-, vaizd-, vien- (13-13); did-/didž-, lap-, lent- (12-12); dvi-, laik- (vö. laikas), vald-/valdž- (11-11); bat-/bač-, dėž-, kab-, teis-, važ-/vež-, žal-, žin- (10-10) stb. 375 gyökér (aišk-, al-, alv-, an-, band1- (vö. bandelė), band2- (vö. bandyti), bėg-, čiuž-, duon-, gam-, kiem-, lauk-, maž-, mėg-, pien-, rat-, slap-, sūr-, šyp-, tam-, trūk-, uog-, vabzd-, vaist-, žing-, žiūr-, žvirbl- és egyebek) mindössze egy-egy új szóban fordult elő. Tehát a gyökerek mintegy 47 százaléka olyan új szavakban szerepel, amelyek képzés szempontjából egyediek, vagyis nem tartoznak képzési fészkekhez. Mindazonáltal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vizsgálat nyilvánosan hozzáférhető adatokra terjedt ki, az új szavak gyűjteményében (az ND szerkezetéről és az adatok feldolgozási szintjeiről lásd a 2.1. fejezetet) pedig az említett 375 gyökérrel rendelkező származékok vagy összetételek száma még nagyobb is lehet. Emellett azt is szem előtt kell tartani, hogy BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 4 nem minden szócsaládba tartozó új szó jelenik meg azonnal a Gyűjteményben, mivel az ND-nek nem célja, hogy egy új szó megtalálásakor, a szóképzés teljes körű bemutatására törekedve, célzottan megkeresse annak azonos tövű szavait vagy az azonos képzőaffixummal képzett származékait is. 1.1.2. A fő gondolattól kissé eltérve érdemes egy konkrét példát megvizsgálni. Tarkim, ND yra vienintelis šaknies niauk- dalyvis (ko gero, jau subūdvardėjęs) niauktas „tamsintas (apie automobilio langus)“. Interneto vartosena rodo esant ir jo abstraktą: „Susikaupęs, lėtai iškvėpęs orą pro nosį, nemirelis ryžtingai pajuda prie Sailui priklausančio džipo „niauktais“ galiniais stiklais, pro kuriuos nesimatė absoliučiai nieko. Kiek žinojo, tai toks aklinas stiklų „niauktumas“ nėra leidžiamas pagal įstatymus. Baisu net pagalvot ką patirti galėjo policininkai, bandę stabdyti šį automobilį3. Dar daugiau, vartosena rodo (ir tai neturėtų stebinti, ypač jei ND pateiktasis niauktas, -a laikomas dalyviu), kad nauja perkeltine reikšme vartojamas pamatinis veiksmažodis niaukti: <...> kaip niaukti/dazyti is dvieju spalvu? <...> Priekini bamperi ir kapota reikia dazyti, tad nusprendziau perdazyti visa auto, arba niaukti plevele, kokia matine spalva4; Šiame puslapyje pateikiamos įmonės, kurių pagrindinė veikla Niaukti auto stiklus5. Taigi ND anksčiau ar vėliau turėtų atsirasti ir semantinis naujadaras niaukti „tamsinti (ppr. langus)“ (nebūtinai automobilio, nes gali būti niaukiami ir gyvenamųjų patalpų langai ir kt.), perkeltinė LKŽe pateikiamo niaukti 1. „debesimis supti, dengti, temdyti“ reikšmė. Internete vartojamas ir pastarosios leksemos vedinys – veiksmažodžio abstraktas: gražus passatukas, langus patamsinus tai pagražėtų <...> Nežinau, man tas niaukimas išvis nereikalingas... savo jei niaukčiau, tai tik visus langus, gale kokiais 50%, o priekį pacia silpniausia, arba išvis neniaukčiau6. Kadangi abstraktai (tiek vardažodžių, tiek veiksmažodžių) yra reguliarūs dariniai (Urbutis 1978: 100, 267–268), naujažodžio niauktas, -a atveju iš karto buvo galima spėti, kad jis nėra vienišas vartosenoje, kurią patyrinėjus, jau galima sudaryti darybos lizdą iš mažiausiai keturių narių. Išsamiau netyrinėjus, kol kas preliminariai tas lizdas, atrodo, galėtų būti toks (žr. 1 pav.7). 3http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:BX0VuptrEZQJ:bloodyrose.forumlt.com/t689p50-gyvenamasis-namas+&cd=2&hl=lt&ct=clnk&gl=lt; a niaukti valamennyi származékának használati forrását lásd 2016. 09. 08-án. 4 http://www.mb1.lt/showthread.php?t=12027. 5 https://www.spec.lt/paieska/niaukti-auto-stiklus. 6 http://www.passat-club.lt/forum/viewtopic.php?f=6&t=3120&start=10. 7 Ebben és a következő ábrákon a számozott oszlopok a képzési szinteket jelölik; a szürke háttér az ND segédforrásaiban már rögzített lexémákat mutatja; a képzőaffixumokat kiskapitális betűkkel tüntetjük fel, az új szavak esetében pedig félkövérrel emeljük ki őket. Az alapszó mellett zárójelben a szócsalád új szavainak száma szerepel. Az alábbi egyezményes rövidítéseket használjuk: anl – analógiás szóalkotás, dpp – a képzési alap megváltozása; kd – kontaminációs alakulatok; ntp – atipikus szóalkotás; sd – szemantikai szóalkotás, azaz jelentésátvitel stb.; vrt – tükörfordítás. A szócsaládon belüli sorrend részletes meghatározása még vita, egyeztetés és pontosítás tárgya, mivel az egyes szófajok szavainak bemutatási módszertana sajátosságokat mutat; alapelvei azonban a következők lennének: először az azonos, majd más szófajú alakulatok szerepelnek; előbb a képzős, majd az igekötős és végződéses származékok, ezek után pedig az összetételek (elsőként azok, amelyekben a szócsalád kiinduló szava az első összetételi tag BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 5 SD 1 2 niaukti „felhőkkel beborítani, eltakarni, elhomályosítani” niaukti átv. „elsötétíteni (rendszerint az ablakokat)” niaukIMAS niaukTAS niauktUMAS 1. ÁBRA. A niaukti újszó képzési kapcsolatai Megjegyzendő, hogy az igei absztraktum, a niaukimas nem szemantikai, hanem lexikai neologizmus, amely az új (átvitt értelmű) niaukti lexémából képződött. Ez homonimája az LKŽe-ben rögzített niaukimas szónak, mivel ez utóbbi egy másik, niaukti2 „esik (az eső)” jelentésű igén alapul: niaukimas → 2 niaukti: Az az eső csak esik és esik, és nincs vége az esésének. Visszatérve tehát a számadatok tárgyalására, arra a következtetésre kell jutni, hogy az említett 47 százaléknyi, képzés szempontjából egyedülálló litván tő a Duomenyne nem pontos támpont, ha általában az új szavak képzéséről és a neologizmusok képzési kapcsolatairól hozunk ítéletet. Nem mutatják azt, hogy a litván tövű új szavak ekkora hányadának ne lennének rokon neologizmusai, vagyis hogy nem szolgálnának azok alapszavaként, és nem hoznának létre új, illetve nem bővítenének meglévő képzési családokat. Pontosabb kép csak az ND-be fel nem vett, de legalábbis szabályos neologizmusszármazékok meglétének és használatának további vizsgálatával alkotható. Ezeket célzottan kellene keresni: például melléknév esetén (attól függően, hogy minőségi vagy viszonyító melléknévről van-e szó) ellenőrizni kell, használatosak-e a -umas, -ybė képzős elvont főnevek, valamint a -inis, -ė; -iškas, -a képzős származékok, illetve a -ai képzős határozószók; ige esetén pedig azt, hogy vannak-e belőle -imas/-ymas képzős elvont főnevek, valamint a személyeket megnevező, -tojas, -a; -ėjas, -a képzős származékok stb. A jelenlegi szóalkotás még pontosabb képének megrajzolásához természetesen számítógépes neologizmuskivonó eszközöket kellene használni, amelyek nagy korpuszokból gyűjtik ki az új szavakat, mivel az ND adatai kézi módon gyűlnek, „ezért a munka nem gyors, eredményei pedig csak az új szókincs legáltalánosabb mennyiségi tendenciáit mutathatják” (Miliūnaitė 2015: 171). 1.1.3. Az alábbiakban még néhány neologizmusképzési családot mutatunk be, amelyekből látható, mennyire változatosak lehetnek az ND-ben szereplő új szavak képzési kapcsolatai. Azok, amelyekben ez a második elem, a jobb margóhoz igazítva szerepelnek, és így tovább; végül a vegyes és atipikus képzésű alakulatok következnek. Az azonos képzési módú származékok (például az igekötős származékok, az összetételek stb.) csoportjukon belül ábécérendben szerepelnek. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 6 1 2 3 önteni pilDYTI PApildyti papildA (5) zsebtele, -nő pilSTYTI pilstUKAS pilstukININKAS, -Ė tele, -nő pilnATIS pilnatINIS, -Ė 2. ÁBRA. A „Pilti” képzési bokorának új szavai Az ND-ben 5 olyan új szó szerepel, amelynek gyöke pil-8. A fészek három szóalkotási szint képződményeiből áll, első szintű új szavak nincsenek. A rögzített új szavak különféle szóalkotási módokkal jöttek létre: képzős és végződéses származékok, összetételek. A harmadik szint képzős származékai három-három képzőt tartalmaznak. A fészek azonban nem nagy, a szóalkotási láncok rövidek és nem változatosak (lásd a 2. ábrát). 1 2 nap (26) fizetésnap jegynap ingyenes nap születésnap születésININKAS, -Ė születésINKAS, -Ė félévszületésnap nyelvnap káposztanap ntp derelyenap maminap dinnyenap beszédmentes nap nemvasárnap nemszombat pizza-nap 8Felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt és a többi ábrán csak az új képzések és alapszavaik (újak és korábban már rögzítettek) láthatók; a címszó más, szótárakba már felvett származékai nem szerepelnek az ábrákon. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 7 1 2 olcsónap habnap kanapé-nap gyümölcslénap családnap apák napja tortanap gyereknap Valentin-nap Valentin-nap születésnapocska 3. ÁBRA. A nap képzési szócsaládjának neologizmusai A nap szó szócsaládja az ND adatai szerint 26 új szóval bővült (lásd 3. ábra). Ezek abszolút többsége (88 százalék) első fokú származék, vagyis a szócsalád kiinduló szaván alapul. Az új szavak 92 százaléka összetett szó, mindegyikben a nap alapszó a második tag. Vannak rendhagyó képzésű (karkadienis „a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (jelképes születésnapja)”), analógiás (nelovadienis, neseksadienis, vö. nekalbadienis) képzésű szavak is. Nem kerülik az alapszó összetételét morfológiailag összetettebb (prefixumos), vagy egyébként hosszabb első tagokkal, amelyek gyakran nemzetköziek. A önteni új szavainak szócsaládjához képest ez gazdagabb, de egyszerűbb szerkezetű, a képzésmódok tekintetében egységesebb. Ugyanez mondható el, ha összevetjük egy másik főnév, a fej új szavainak szócsaládjával is (lásd 4. ábra), bár első pillantásra hasonlónak tűnhet a két szócsalád: 2 képzési fokozat, az új szavak többsége (69 százaléka) szintén összetett szó. Ezekben az összetételekben azonban a fej alapszó nagyjából azonos gyakorisággal szerepel első, illetve második tagként. Összetettebb morfémaszerkezetű talán csak a riestainiagalvis, -ė melléknév, amelynek első tagjában 2 képző van. fej 1 2 (16) fejIZMUS gondolkodik gondolkODÁS sd gondolkODÓ, -A sd BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 8 1 2 vö. fejvesztve, fejvesztetten fejvesztetten fejpánt fejakasztó fejvágás fejmosó fejfájás emberfő benzinesfejű, -ű tompafejű, -ű tompafejűIZMAS lábszárfejű tökfejű, -ű perecfejű, -ű hatalomfejű 4. ÁBRA. Fej képzési szócsaládjának új szavai Ez a szócsalád a szemantikai szóalkotás két esetével jellemezhető: a galvoti szó származékai (galvojimas „Arvydas Šliogeris litván szava a filozófia megnevezésére” és galvotojas, -ė „a litván filozófusok megnevezésére szolgáló sajátos szó”) új jelentéseket kaptak (erről lásd még Murmulaitytė 2016a). 1 2 3 beszélni (40) kalbINTI NUbeszélővé tenni NEbeszélni beszédmentes nap kalbA kalbAINIS kalbainIŠKAS, -A kalbainIZMAS kalbIŠIUS nyelvIŪTĖ nyelvészeti szakember, -nő nyelvfilozófus, -nő nyelvi szónok nyelvi szennyezés angolul beszélő (mn.) BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 9 1 2 3 angolul beszélő (fn.) arabul beszélő nő arabul beszélő (mn.) arabul beszélő (fn.) jelnyelven beszélő (fn.) anyanyelvi beszélő (mn.) anyanyelvi beszélő (fn.) spanyolul beszélő (melléknév) spanyolul beszélő (főnév) közhelyesen beszélő nő lengyelül beszélő (melléknév) litvánul beszélő (főnév/melléknév) lágy beszédű nő fecsegő nő franciául beszélő (melléknév) oroszul beszélő (melléknév) oroszul beszélő (főnév) szűkszavú nő szláv nyelven beszélő (melléknév) svédül beszélő (főnév) interneten beszélő nő röviden beszélő nő képekben beszélő nő németül beszélő, - nőnemű főnév/melléknév kalbYKLA kalbUONIS, -Ė beszédnap nyilvánosan beszélő, - nőnemű főnév/melléknév 5. ÁBRA. A „beszélni” szócsalád új szavai BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 10 A „beszélni” szócsalád új szavait áttekintve (lásd az 5. ábrát) néhány dolog rögtön szembetűnik. Mindenekelőtt az, hogy e szócsalád új alakulatainak túlnyomó többségét második fokozatú származékok alkotják – olyan összetett, rugalmas megnevezések, amelyek egy bizonyos nyelvet beszélő személyeket jelölnek (főnevek), illetve jellemzik őket (melléknevek), és amelyekben az első fokozatú, végződéssel képzett származék, a „nyelv” a második összetételi tag, például: angolul beszélő, anyanyelvi beszélő, jelnyelven beszélő stb. Az első pillantásra hasonló nyilvánosan beszélő új szó más képzésű – határozószó és ige (nyilvánosan + beszélni) összetétele. A második legnépesebb összetétel-csoport a különféle nyelvváltozatok vagy beszédmódok elnevezése: klisényelv „több nyelvből kevert nyelv”, puhabeszéd „határozatlanságot tükröző beszédmód”, locsogóbeszéd „üres fecsegés”, szűknyelv „korlátozott terjedelmű szövegekben (általában telefonos üzenetekben) használt elektronikus nyelvváltozat”, hálónyelv „a nyelv olyan típusa, amelyet az internetre jellemző egyedi tulajdonságok határoznak meg, az internet mint elektronikus, globális és interaktív médium környezetében”, rövidnyelv „korlátozott terjedelmű szövegekben (általában telefonos üzenetekben) használt elektronikus nyelvváltozat”; ezekhez kapcsolódik a nyelvet valamely sajátossága alapján megnevező képesnyelv „képszerű (azaz élő, szép, művészi stb.) nyelv”. Összességében az új összetételek e szócsalád valamennyi új szavának 80%-át teszik ki. Azok az új összetételek, amelyekben első összetételi tagként a „nyelv” szerepel, különböző kötőhangzókkal készültek; vö. nyelvbolygató, -nő (: nyelv + bolygatni) és nyelvösvény „a többnyelvű tér összekötő útja” (: nyelv + ösvény), valamint nyelvszennyezés „a nyelv idegen elemekkel való szennyezése” (: nyelv + szennyezés). Érdekes volna e szempontból más szócsaládok összetételeit is vizsgálva ellenőrizni, hogy az új szavak esetében is igaz-e: „sok összetétel kötőhangzója megegyezik az első tagként szereplő főnév tővéghangzójával”, és az o-tövű főnevek ritkábban kapcsolódnak -o- kötőhangzóval, mint -a- kötőhangzóval (DLKG 1996: 153); így talán kirajzolódna az a tendencia, hogy az összetétel a képzési alapot alkotó szókapcsolatban az első tag végződésének magánhangzójával azonos vagy ahhoz fonetikailag legközelebb álló kötőhangzót választ (vö. nyelvet bolygatni, a nyelv ösvénye, nyelvszennyezés). 1234írni(35)MEGírnialáírniírásokmegÍRNImegÍRATNIFELírnifeliratfeliratfüzet*KIírnikijegyezniíró, -nőírónőVÁRNIírónőíróházdpp BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 11 1 2 3 4 íróGÉP tollTARTÓ tollTARTÓ írásMŰ LEVÉLben újság újságNAP újságTERJESZT nagyújság hírújság kerítésújság rémújság dpp magyarázó napló diétanapló vágy naplója lejátszási lista naplója éjszakai napló hírnapló léleknapló tábori napló blog blogTINIS, -Ė blogTININKAS, -Ė videoblog rövid napló egynapló helynapló túranapló szóvázlat bejegyzTINTI bejegyzTINIMAS dalnok, -nő 6. ÁBRA. Rašyti képzési család új szavai A Rašyti képzési család tágabb (4 képzési szintből áll) és az új szavak képzési módjait tekintve változatosabb, bár ebben is az összetett szavak alkotják az új szavak többségét, arányuk 57% (lásd 6. ábra). A harmadik képzési szintű összetett szavak közül 4-nek a második tagja összetett főnévre épül BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 12 újság, tehát ezeknek az új szavaknak három gyökük van, és morfémaszerkezetük összességében meglehetősen összetett, például: nauj-ien-laik-raš-t-is, k(laik)-raš-t-is (: klaikus, -i + laik-raš-t-is). Az utóbbit a képzési alap megváltozása és a morfémák összefonódása is jellemzi – a -laik- hangsor (betűsor) az összetett szó mindkét tagjához tartozik. 1 2 3 4 5 dolgozni (19) összedolgozni dolgozTUVĖS sd klumpakészítő, -nő klumpakészítYSTĖ keresztfaragó, -nő keresztfaragYSTĖ késkészítő, -nő munkAS munkaMÁNIÁS, -NŐ ntp munkaMÁNIÁSKODIK Alkalmazottá tesz munkába áll [*alkalmazható] munkábaállíthatÓSÁG munkaalkoholista, -nő munkaalkoholIZMUS munkamániás, -nő munkaerőpiaci állásközvetítő asztali számítógép munkavállaló, -nő munkaszüneti napok kd Napirend ntp többállású, -ú *többmunkaHELYES, -A többmunkaHELYESSÉG szabadúszó, -nő szabadúszSÁG kézimunka kézimunkÁL 7. ÁBRA. A dolgozni szócsalád új szavai A dolgozni szó képzési családja nem a legnépesebb, de a munkafokozatok számával kitűnik a többi közül – a főnévi absztraktum, az elhelyezkedhetőség már az 5. képzési fokozathoz tartozik (lásd a 7. ábrát). Két szó (munkapárti, -nő „a Munkapárt tagja” és a Munkarend „két, egyesülni szándékozó litván politikai párt – a Munkapárt és a „Rend és Igazságosság” – szellemes BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 13 elnevezése”) atipikus képzésűek, mivel szemantikailag nem a munka szóhoz, hanem egy tulajdonnévhez, a Munkapárt szókapcsolathoz kötődnek. Mivel szemantikailag nem a köznevekhez, a munka és a rend szavakhoz, hanem a pártok nevéhez kapcsolódik, a Munkarend új szónak tekintendő, nem pedig a szótárakban már régóta rögzített darbotvarkė főnév „ülések, gyűlések, kongresszusok munkarendje” jelentésében (DŽ, LKŽe). A dirbtuvės szó „a művészet vagy a tudomány különböző területein folyó szakmai képzés (gyakorlat) formája (például oktatási célú próba, műfordítási gyakorlatok stb.)” jelentése ezzel szemben a szó új, kölcsönzött jelentése (vö. workshop 1. „olyan helyiség vagy épület, ahol gyártás vagy más kézi munka folyik”; 3. „kreatív projekten vagy témán dolgozó, illetve azt tanulmányozó emberek csoportja ⇒ a music workshop” (CED, http://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/workshop). Darbostogos – a darbas „munka” és az atostogos „szabadság” szavak összevonásával létrejött kontaminációs szóalak, az angol worliday (: work + holiday) tükörfordítása (Miliūnaitė 2014: 252). 1.2. Az ND új szavainak vizsgálatára irányuló másik kutatási irány a képzési kategóriák (képzőelemek) szerinti elemzés. 1.2.1. Megvizsgálni a szerszámnevek képzési kategóriájába tartozó új szavakat. Az ND adatait összevetették a nyelvtanok (LKG 1965: 381–392, DLKG 1996: 129–132) leírásaival, amelyekben a szerszámneveket a képzők produktivitása szerint csoportosították. Képzőkkel alkotott származékokat vizsgáltak. Az ND-ben körülbelül 95 ilyen szót találtak; némelyiknek két-három jelentése van, így összesen 123 lexémát elemeztek. A kutatás eredményeit az 1. táblázat mutatja be, amelyből látható, hogy az ND adatai nem egyeznek a nyelvtanokban közölt, képzők produktivitása szerinti sorrenddel. 1. TÁBLÁZAT. Szerszámnevek képzők szerint A mai litván nyelv nyelvtanában és a Litván nyelvi neologizmusok adatbázisában Sorszám (DLKG) Képző Az ND új szavainak száma szavak lexémák Sorszám (ND) 1. -tuvas 9 12 3. 2. -iklis 38 53 1. 3. -tas 0 0 – 4. -tukas 9 11 4. 5. -alas 1 1 10. 6. -yklė 13 15 2. 7. -tuvė 2 2 9. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 14 Sorszám (DLKG) Képző Az ND új szavainak száma szavak lexémák Sorszám (ND) 8. -ynė 3 4 8. 9. -tis 0 0 – 10. -eklis 0 0 – 11. -klas 0 0 – 12. -tė 0 0 – 13. -klė 3 6 7. 14. -lys 1 1 10. 15. -(i)oklis 0 0 – 16. -ikas 0 0 – 17. -stis 0 0 – 18. -ukas 7 7 6. 19. -ta 0 0 – 20. -tuvis/-tuvys 0/0 0/0 – 21. -lė 1 1 10. 22. -stas/-štas 0/1? 0/1? – 23. -las 1 1 10. 30. -klis 6 8 5. Megjegyzés: Az 1. oszlopban a képzők a DLKG adatai alapján produktivitásuk (a származékok száma) szerint vannak rendezve, az utolsó oszlopban pedig az ND új szavainak száma szerint. A 10 képzővel (–tas, –tis, –eklis, –klas, –tė, –(i)oklis, –ikas, –stis, –ta, –tuvis/–tuvys) alkotott származékok közül a vizsgált időszakban egyáltalán nem találtak új szavakat az ND-ben. A nyelvtanok az eszköznevek leírását a legproduktívabb képzővel, a –tuvas képzővel kezdik. Az ND adatai szerint azonban ez csak a harmadik helyen áll, mert az ottani második (a nyelvtanok szerint) –iklis és a hatodik –yklė képzővel több új szó szerepel benne. Tehát az ND-ben bemutatott eszköznevek legnagyobb része az –iklis képzővel jött létre: 53 lexéma, vö. az –tuvas képzővel, amellyel mindössze 12. Az –yklė képző talán azért is került a második helyre produktivitás tekintetében, mert az ND számítógépes programok neveit is felvette (naršyklė „számítógépes program weboldalak böngészésére és az azokon történő információkeresésre”, rengyklė „dokumentumok készítésére szolgáló számítógépes program”, tvarkyklė „a számítógép perifériás eszközeit vezérlő program”, vertyklė „számítógépes program, amely egyik nyelvről a másikra fordítja a szöveget”), amelyeket célzottan ezzel a képzővel alkotnak a kölcsönzött számítástechnikai terminusok helyettesítésére. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 15 (vö. továbbá az ND-be fel nem vett szavakkal: braižyklė, rašyklė stb.9). A hagyományosan a harmadik legproduktívabb –tas képzővel alkotott új származékokat (pl. gnybtas, grąžtas, kaltas, raktas, žibintas stb.) nem találtak az ND-ben, a korábban nem produktívnak tartott (LKG 1965: 392, DLKG 1996: 132) –klis képző viszont 6 új származékot hozott létre, összesen 8 lexémát: kopijuoklis „nyomtatott dokumentumok, kiadványok másolására szolgáló készülék”, koreguoklis 1. „valaminek a kijavítására vagy helyrehozására szolgáló készülék vagy eszköz”, 2. „valamilyen hibát elfedő vagy kijavító anyag”, maskuoklis 1. „kozmetikai termék a bőrhibák (sötét karikák, pattanások stb.) elfedésére”, 2. „autókarcolások elfedésére szolgáló eszköz”, skaitmenuoklis „analóg adatokat digitális adatokká alakító eszköz”, vaizduoklis „képernyővel ellátott számítógépes eszköz, amely lehetővé teszi a számítógépben zajló folyamatok megfigyelését és vezérlését”, žingsniuoklis „az edzőgépek egyik típusa – a lábizmok, a csípő-, térd- és bok ízületek edzésére, valamint a szív- és érrendszer működésének serkentésére szolgáló eszköz, amely helyben járással működik”. Így ez a képző a nem produktívak közül az ötödik legproduktívabbá vált. Az ND anyagának e szempontú vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni egy fordított kutatási irányról sem, amely talán még fontosabb: kiindulópontként nem a nyelvtani leírásokat, hanem magát az ND-adatanyagot véve valószínűleg találhatók olyan jelenségek is, amelyeket a nyelvtanok nem írnak le, továbbá atipikus képzésű, analógiás, egyedi új szavak és hasonlók. 1.2.2. E kutatási irány másik példája a nemi különbséget jelölő, -ė végződéssel képzett megnevezések vizsgálata. Az ND néhány, többnyire egyedi nőnemű származékot tart nyilván olyan főnevekből, amelyek hagyományosan kizárólag hímnemű személyeket jelölnek, például: išmintė „bölcsességet felhalmozott nő”, vyskupė, orakulė „az állat nősténye, amely az emberek által kialakított helyzetekben kiszámíthatatlan viselkedésével »megjósolja« a versenyek kimenetelét vagy bizonyos események alakulását”10, valamint a helyzethez kötött új szó: tėvė „a genderizmus ideológiája szerint – a gyermeket nevelő családtagok egyike (nemtől függetlenül)”. Vö. még: lavonė, robotė, šviesulė. (Egyébként ennek az ellenkezőjére is van példa: a közösségi ápoló hagyományosabb megnevezései, a seselė, sesutė mellett megalkották a hímnemű seselis, sesutis főneveket.) Az újdonság az, hogy a nyelvtanokban (DLKG 1996: 143, LKG 1965: 418) csak a fajnevekből (és külön a hímek megnevezéseiből) ilyen módon képzett nőstény- és nősténymadár-nevekről esik szó (pl. vilkė, kalakutė stb.), emberekről azonban nem esik említés. 9 „A rengyklė olyan program, amely számítógépes dokumentumok készítésére szolgál. A gyakrabban használt rengykléknek külön nevük van, amely az adatfeldolgozás módját tükrözi: szövegszerkesztő – rašyklė (mert szövegeket írunk), táblázatszerkesztő – skaičiuoklė (mert folyamatosan újraszámítja a táblázat celláinak értékeit), rajzszerkesztő – braižyklė stb.” (EKŽ 2016). Ezekhez szemantikailag kapcsolódik az ND-ben szereplő, feltehetően analógiás, egyedi származék, a šypsenuoklis „számítógépes program, amely felismeri az ember fényképen látható arcát és értékeli a hangulatát”; ez azonban mégsem tekinthető eszköznévnek, mivel alakja szerint a šypsena főnévből származik, az eszköznevek pedig igékből képzett származékok. 10 Az ND megjegyzése a felhasználók számára: „a orakulas szó a használatban nemcsak új jelentést vett fel, hanem nőneművé is vált”. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 16 megnevező képzett szavakat. E képzési kategória újításainak és tendenciáinak alaposabb vizsgálatához több kutatási anyagra lenne szükség. Az internetes nyelvhasználatban célzottan nehezebb ilyeneket keresni, mivel ezek nem potenciális képzett szavak. Egyelőre csak annyi látható, hogy amikor új valóságok megnevezésére van szükség (tėvė, vyskupė), a formájuk alapján szokásos szóalkotási módokat alkalmazzák, és bővülnek a szemantikai motiváció lehetőségei. 1.3. Az új szavak képzési kapcsolatainak vizsgálatában egy további lehetséges irány a lexikai-szemantikai csoportok szerinti vizsgálat. 1.3.1. Példaként körülbelül 40, tulajdonnevekből, többnyire személynevekből és elnevezésekből alkotott új szó szolgálhat. Többségük gyakran emlegetett ismert emberek vezetékneveire épül (gražuliada, grybauskizmas, kubiloidas, putleris, čiviliuoti, žvagulinis, nusišalčiūtinti, janutiena, Kalantinės, šrioderizacija stb.), egy részük pedig vállalatok, pártok nevére (snoriada, snoriukas, apsisnorinti, nusnorinti (: Snoras), tvarkietis, -ė, darbietis, -ė (vö. a „Tvarka ir teisingumas” [Rend és Igazságosság] párttal, illetve a Munkáspárttal), uberizacija „az Egyesült Államokban alapított nemzetközi Uber fuvarmegosztó vállalat tevékenységének bővülése, amelynek során mobilalkalmazásokat használnak a szolgáltatás megrendelésére; az ilyen jellegű, a megosztáson alapuló gazdaságba tartozó tevékenység formája” stb. Néhány elszigetelt eset sajátos képzéssel és szemantikai motivációval jellemezhető (rūtusėlis „egy művész által faragott egyedi kis alkotások elnevezése (a faragó felesége, Rūta nevéből alkotva)”, balsevičiai „az újonnan felfedezett gombafaj elnevezése az azt felfedező család vezetékneve alapján”, vingijonizmas „a gondolkodás és a cselekvés lassúsága mint kulturális norma” (: Vingiu Jonas). 1.3.2. Részletesebben megvizsgáltuk a litván politikusok, illetve a politikához valamilyen módon kapcsolódó személyek vezetékneveiből képzett új szavakat. Az ND 10-et tartalmaz: adamlilksas, gražulėjimas, gražulesnis, -ė, gražuliada, gražulizmas, grybauskizmas, grybokratija, kubilizmas, kubiloidas, uspasikzuoti; vagyis mindössze 5 politikus (Valdas Adamkus, Petras Gražulis, Dalia Grybauskaitė, Andrius Kubilius, Viktor Uspaskich) vezetéknevére épülnek. Nyilvánvaló, hogy e csoport új szavaiból nagyon kevés került be az ND-be ahhoz képest, amennyi az internetes nyelvhasználatban található; ez arra utal, hogy az ilyen új szavak száma jóval nagyobb, akár a tövek, akár a képző affixumok alapján vizsgáljuk. Néhány további híres politikus vezetéknevét és a lexikai-szemantikai csoport új szavainak leggyakoribb képző affixumait választva (-ietis, -inis, -ė (melléknév), -inis, -ė (főnév), -izmas, -istas, -ė, -oidas), célzottan kerestünk az interneten ilyen képzett szavakat. Az ND koncepciója alapján ezek mind új szavaknak tekinthetők, mivel a személynevekből származó képzett alakokat általában nem veszik fel az általános szótárakba, ezért az ND forrásként használt szótáraiban sem szerepelnek. Természetesen ez nem a lexikai-szemantikai csoport új szavainak átfogó vizsgálata, de e kapott adatok elemzéséből is (lásd a 2. táblázatot) levonhatók bizonyos előfeltevések, és kijelölhetők a részletes kutatás irányai. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 17 csoport új szavainak vizsgálata, de e kapott adatok elemzéséből is (lásd a 2. táblázatot) levonhatók bizonyos előfeltevések, és kijelölhetők a részletes kutatás irányai. 2. TÁBLÁZAT. Litván politikusok vezetékneveiből képzett alakok Személynevek (vezetéknevek) Képző affixumok Egyéb képzett alakok-ietis, -ė; -ininkas, -ė; -inis, -ė; melléknév; -inis, -ė; főnév; -oidas; -izmas; -istas, -ėV. Adamkus: −, +, +, +, −, +, +; proadamkinis, -ė adamik­sas (ND); A. Brazauskas: +, +, +, +, −, +, +; L. Graužinienė: −, −, −, + többes számú melléknévi igenév, −, +, −; P. Gražulis: +, +, +, + többes szám, −, +, +; gražulėti gražulėjimas (ND) gražulesnis, -ė (ND) gražuliada (ND); D. Grybauskaitė: +, +, +, +, −, + (ND), +; grybokratija (ND) progrybauskinis, -ė; A. Kubilius: +, +, +, +, + (ND), + (ND), +; kubilinės ‘ingyenes szabadság’; V. Landsbergis: +, +, +, +, +, +, +; prolandsberginis, -ė landsberginis ‘egy bizonyos autó’; R. Ozolas: −?, +,?,?, +, +, +; R. Paksas: +, +, +, +, +, +, +; paksoidinis, -ė; V. Uspaskich: +, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév, + többes számú melléknévi igenév; us­paskinis ‘Uspaskich’ us­paskizuoti (ND); Más vezetéknevekből képzett alakok: sustauskininkas, tomasėškininka, sustauskinis, butkevičinis, lubiniai, keriliniai, kerilioidas, paluckoidas, uolizmas, paluckizmas. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 18 Elsősorban arra figyeltünk fel, hogy a vizsgált új szavak alkotása összefügg a társadalom egy adott politikusról vagy a politikához kapcsolódó személyről alkotott véleményével (rendszerint inkább negatívval). Természetes, hogy az ilyen személyeket eltérően ítélhetik meg, és személyük, tevékenységük, támogatóik megnevezésére vagy jellemzésére különféle szóalkotási eszközöket használnak. Többé-kevésbé semleges új szavakat a -ietis, -ė; -ininkas, -ė; -inis, -ė (melléknév) képzőkkel alkotnak, míg a -izmas, -oidas képzőkkel alkotott szavak a kontextustól függetlenül negatív konnotációjúak. Nem minden vezetéknév alkalmas képzésre, és ez nyilván nem függ a használat gyakoriságától. Valakit magas tisztsége vagy tettei miatt állandóan emlegethetnek a médiában, de nem feltétlenül rendelkezik egyedi politikai nézetekkel vagy a támogatókat mozgósító vezetői képességekkel; ezért a társadalomnak nincs szüksége olyan szavakra, amelyek politikáját, kormányzási módját, támogatóit stb. nevezik meg. Másfelől nem kell politikusnak lenni ahhoz, hogy valakit aktív tevékenységéért értékeljenek. Így például az egyik legújabb új szó a tapinoidas, amely csak az utóbbi hónapokban jelent meg Andrius Tapino író és újságíró rendkívül aktív, a közösséget mozgósító, és nyilván nem mindenkinek tetsző civil tevékenysége miatt; vö. a vezetéknevéből az utóbbi napokban képzett más új szavakkal is: tapinadienis; tapinistinis, -ė; tapinizmas; Tapino zombeliai stb. Magukat az új szavakat tekintve kiemelendő az -izmas affixum, amely filozófiai, vallási, művészeti és politikai irányzatok, rendszerek, társadalmi és politikai berendezkedések megnevezésére jellemző. A grammatika szerint ez a képző számos nemzetközi szóban könnyen felismerhető, de magában a litván nyelvben általában nem alkotnak vele új képzett szavakat (DLKG 1996: 103). Úgy tűnik, hogy az ebből a képzőből személynevekből alkotott alakok kivételt képeznek, mert sok új ilyen szó keletkezik (például Jurgita Girčienė, az új lexika kutatója egy 2011-es beszélgetésben „a közismert politikusok vezetéknevéhez kapcsolódó számtalan új szót” említ: „adamkizmas”, „gentvilizmas”, „kirkilizmas”, „kubilizmas”, „landsbergizmas”, „paulauskizmas”, „paksizmas”, „prunskizmas”, „šuštauskizmas”, „valinskizmas”, „zuokizmas”, „uspaskizmas” <...>” (Zailskaitė 2011). Egy internetes oldalon még egy nem nyelvész által összeállított, rövid szójegyzék is található ilyen képzett szavakkal; körülbelül 20 új szót tartalmaz, amelyek a mai litván politika, média, közélet és szórakoztatóipar szereplőinek vezetékneveire épülnek11. Igaz, a szavakat nem magyarázza, csak azt jelöli meg, kinek a vezetéknevéből alkották őket. Megjegyzendő továbbá, hogy ezzel a képzővel más képzési kategóriába tartozó elnevezések is alkothatók: valakire jellemző szavak és kifejezések megnevezései (DLKG 1996: 141, LKG 1965: 416), vö. landsbergizmas. E lexikai-szemantikai csoport néhány képzett szavának képzési alapja megváltozott. Ez elsősorban V. Uspaskich nem litván vezetéknevére vonatkozik, amelyből két, a -inis, -ė képzővel alkotott alak származik: uspaskichinis (a hallgatók hálásak lehetnek V. S.-nek a paksines és uspaskichines pártok parlamenti megválasztásáért <...>), valamint uspaskinis (egy átlagos uspaskinis 11 http://naujienos.istorija.net/2010/01/lietuviskieji-izmai.html, megtekintve: 2016. 10. 17. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 19 „ostobaságok beszélése és árulás Magyarország ellen), utóbbinak csonka a töve. Ugyancsak uspaschichizmus (A fanatizmusnak más gyökerei vannak, és ezek többnyire a rosszból erednek. Olyan személyiségből, akinek nincsenek humanista nézetei. Legjobb esetben ez kaikarizmus, bradauskizmus, grybauskizmus, paksizmus, uspaschichizmus, amelyet a sors és az egészséges önfenntartási ösztön a demokratikus játékszabályok keretei közé szorított12) és uspasizmas (A. Rūžas könyvének címe: Három litván „-izmus”: a landsbergizmus, a paksizmus és a uspaskizmus áttekintő tanulmánya). E szempontból vö. még: graužininis, -ė (vagy vajon a Graužiuniniai valóban egészségesek, és értik-e, mit jelent a parlamenti képviselő13) – a főnév a könnyebb kiejtés érdekében, a vezetéknév morfémikus rövidítésével jött létre: Graužiunienė. Lehetséges, hogy ezek a másodlagos okok (a politikai, személyiségi stb. tényezők mellett) szintén hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi vezetéknévből általában kevés származék képződött. Másfelől az említett nem litván vezetéknév képzési szempontból legalább ennyire „kényelmetlen”, ám szóképzési családjában mégis sok a származék. Talán fonetikai okok miatt megváltozott képzési alappal rendelkezik a prunskizmas (: Prunskienė) is, de nem ez a helyzet a vėsaitizmas (: Vėsaitė) – *prunskienizmas és a *vėsizmas esetében; ezeket kevésbé lenne kényelmes kiejteni. A női vezetéknevek képzői más okokból is elhagyhatók, például a túl hosszú új szó elkerülése érdekében, például: grybauskizmas, pogrybauskinis (: Grybauskaitė), vö. azonban: nu(si)sālčiūtinti (: Šalčiūtė). A képzési alap még tovább rövidül a grybokratija hibrid szóban – kétségtelenül azzal a céllal, hogy további szemantikai kapcsolat jöjjön létre a köznévi grybas szóval, és az ebből fakadó stilisztikai konnotációval. 1.3.3. Az internet és a közösségi hálózatok korában a társadalom rendkívül gyorsan reagál egy-egy eseményre, késlekedés nélkül kifejti véleményét különféle, különösen nagy visszhangot kiváltó kérdésekről, és ezt szabadon, gátlások nélkül teszi (az e területen keletkező új szavak képzése gyakran a szójáték és a gúnyolódás határán mozog). Számos alkalmi, eseti, helyzethez kötődő, szerzői új szó születik, és ezek nem tűnnek el rögtön, mint a köznyelvi beszédben. A szóban forgó lexikai-szemantikai csoport új szavai pedig a politikai események idején feltehetően különösen megszaporodnak. Például a parlamenti választások idején, amikor a társadalom különösen érzékenyen figyelte a politikusok, illetve a politikussá válni akarók cselekedeteit, a Facebookon szinte szemünk láttára jött létre egy egész sor, Juozas Pundzius, Ramūnas Karbauskis, Juozas Olekas, Audronė Pitrenienė, Birutė Vėsaitė és Rolandas Paksas vezetéknevéből alkotott új szó: – Kipundziusodik vagy kipundzizik? – Apsikarbauskisodik, kipundziusodik és kiolékásodik, aztán pitrenienėskedik. 12 http://lietuvosdiena.lrytas.lt/aktualijos/partija-be-pasitikejimo-zlugusi-partija.htm?utm_source=lrExtraLinks&utm_campaign=Copy&utm_medium=Copy,megtekintve: 2016. 10. 17. 13 https://www.tv3.lt/komentarai/161832/a-kubilius-darbo-partijai-belieka-issivaikscioti; megtekintve: 2016. 10. 17. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 20 – Szerintem Vėsaitévá válik, és Paksassá változik. – Az a lehetőség sem zárható ki, hogy mindannyiunkat Pundziusszá változtat ☺ – Én arra fogadok, hogy kipundziusodik. – Kipundziusodik, aztán a választások után visszapundziusodik. <...> – Itt úgy alakult, hogy kipundziusodott, és még Pundziusszá változott. – Pundzius teljesen14. Aligha honosodnának meg és válnának általánosan használatossá ezek a helyzeti neologizmusok, ám kiválóan szemléltetik a vezetéknevekből képzett, -inti képzőjű igék, valamint visszaható képzett származékaik képzésének széles lehetőségeit. Egyes új szavak feltehetően hamar historizmusokká válnak, mint például a kubilinės, vagyis a „fizetés nélküli szabadság” – A. Kubiliusnak a Litván Köztársaság kormányát vezető időszakára (2008–2012) jellemző valóság, amely a 2008-as globális pénzügyi válság következtében alakult ki, például: Szeretném, ha helyesen értenének: teljesen tisztában vagyunk vele, hogy a pénz nem a fán terem, de milyen szolidaritásról beszélhetünk, ha nekünk, könyvtári dolgozóknak fizetés nélküli szabadságra kell mennünk, hogy ki tudjuk fizetni a könyvtárhelyiségek fűtését és villanyszámláját? A „kubilinės” ízét már megismertük, mert az év elején az önkormányzat csak a szolgáltatásokhoz szükséges összeg felét biztosította, később pedig még le is faragott belőle15; továbbá a landsbergi „Mercedes-Benz 126 autó” (ĮŽ, http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/L/landsberginis; megtekintve: 2016. 10. 17.), például: A „Mercedes-Benz 126” beceneve: Landsberginis (az akkori litván államfők kedvelték ezeket az autókat16. Ezeket, bár már régen használatban voltak, valószínűleg fel lehetne venni az ND-be. 2. A SZÓADATBÁZIS MINT A JELENKORI SZÓKÉPZÉSI KUTATÁS ESZKÖZE 2.1. Az ND szerkesztésének szintjei Már szó esett az új szavak képzési kapcsolatainak az ND-ben való megjelenítéséről (lásd az 1.1.1. szakaszt). Emlékeztetőül: mielőtt bekerülnének az ND-be, az új szavak először a digitális Új Szavak Cédulatárába (a továbbiakban: Cédulatár) kerülnek, amely címszavakból és használati adatokból áll; innen pedig az adatbázis formájú Új Szavak Tárházába (a továbbiakban – 14 Vö. https://www.facebook.com/haroldas.mackevicius?fref=ts; megtekintve: 2016. 10. 19. 15 http://www.alytusnaujienos.lt/alytusnaujienos/spausdinti/?nid=4100; megtekintve: 2016. 08. 16. 16 http://m.autoplius.lt/tyrimai/nuotrauku-galerija/populiariausios-automobiliu-pravardes-2-dalis, megtekintve: 2016. 10. 17. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 21 Tárház), amely a kezelésük (gyűjtésük, rendszerezésük és leírásuk) fő eszköze. Ebből a feldolgozott és kiválasztott adatok bekerülnek az ND-be. Egy új szó olykor nagyon gyorsan végigjárja ezt az utat, máskor pedig a Cédulatár címszavai közé való felvételétől az ND-ben való megjelenéséig jó idő telik el, amíg tisztázzák a szó eredetét, jelentését stb. A 2014. év végi adatok szerint a Cédulatárban többször annyi új szó és használati példa volt, mint amennyi az ND-ben szerepelt. 2015 végén az ND címszavainak száma meghaladta a 3000-et, a szemléltető használati példák száma pedig mintegy 11 700 volt (Miliūnaitė 2015: 163–164, 172). 2016 közepén az ND csaknem 3,5 ezer új szót tartalmazott (Miliūnaitė 2016: 48). Az új szavak mindhárom forrása (a Cédulatár, a Tárház és az Adatbázis) folyamatosan bővül. Így nyilvánvaló, hogy a Cédulatárban mindig több és újabb, ám még fel nem dolgozott információ lesz, mint az ND-ben, amely a megnevezett források közül egyedüliként nyilvánosan hozzáférhető. Ezt fontos szem előtt tartani az új szavak képzési kapcsolatainak vizsgálatakor, képzési családjaikról és azok teljességéről, valamint a szabályos és potenciális származékokról szólva. Egy adott időszak legpontosabb és legfrissebb képét alapvetően a Cédulatár adataiból (címszóállományából) lehetne megrajzolni, feltéve, hogy az új szó eredete és – mindenekelőtt – jelentése nem kétséges. Igaz, bizonyos esetekben az ND-be csak maguk az új címszavak kerülnek be, valamint a következő tájékoztató közlemény: „Az új szó bekerült az adatbázis címszóállományába. Az információgyűjtés folyamatban.” Például 2016. 08. 27-én így szerepelt az afrokaribietiškas, –a; arkivyskupė; išsivaikinti stb. Már az is jelentős az új szavak képzési kapcsolatainak vizsgálatakor, hogy ilyen szavak szerepelnek az ND-be felvett afrokaribietis, -ė, a régóta ismert arkivyskupas és įsivaikinti mellett. Másfelől az ND-ben hasonló módon megadott babatukas, kalčis, janutiena, katariumas első pillantásra nem sokat mond meghatározások vagy legalább használati példák nélkül. Az utóbbi két esetben arra lehet következtetni, hogy az új szó valamiképpen kapcsolatban áll a jól ismert médiaszereplővel, Rūta Janutienėvel, illetve a macskákkal. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha kissé böngészünk az interneten: <...> mindenféle janutienos a politikusok hazugságaihoz való viszonyában semmiben sem különbözik a V. Putyint dicsőítő orosz vatnyikoktól17; katariumas – különleges ház macskáknak, ahol friss levegőt élvezhetnek, hogy a cicák ne az ablaknál üljenek és az üvegen át nézzenek kifelé, hanem bármikor kint lehessenek, amikor csak akarnak. A cicák az oroszlánokhoz hasonlóan (az állatkertben – a szerk.) bármikor kimehetnek18. Ez azt mutatja, hogy az új szavak képzésének vizsgálatához kevesebb információ is elegendő annál, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy egy új szó bekerüljön az ND-be; egyes adatok gyorsan megszerezhetők a megadott új szó használati példáinak megkeresésével. Nyilvánvaló azonban, hogy magát az új szót is ismerni kell, vagyis az új szónak már rögzítve kell lennie az említett három forrás (a Cédulatár, a Tárház és az Adatbázis) láncának legalább kezdeti elemében. 17 http://www.delfi.lt/news/ringas/lit/r-sadauskas-kvietkevicius-siulau-melagiu-diena-perkelti-is-balandzio-1-osios-ir-pavadinti-trecioko-diena.d?id=70608144, megtekintve: 2016. 08. 27. 18http://augintinis.lrytas.lt/pamatyk/kaunieciu-namuose-kilmingu-katinu-rojus.htm?utm_source=lrExtraLinks&utm_campaign=Copy&utm_medium, megtekintve: 2016. 08. 27. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 22 2.2. A lexikai és szemantikai neologizmusok megkülönböztetésének problémája 2.2.1. Az ND lexikájának egy része több jelentéssel is rendelkezik. Mivel a cél csupán az ND-ben bemutatott lexika általános képének kialakítása, a vizsgált anyag hozzávetőleges terjedelmének megállapítása (a neologizmusok morfémákra bontásával és litván tövek szerint történő csoportosításával), valamint a további kutatások irányainak kijelölése volt, egyelőre a szavak, nem pedig az egyes lexémák álltak az érdeklődés középpontjában. Kétségtelen, hogy a neologizmusok képzésének részletes vizsgálata csak lexémaszinten lesz lehetséges, különös tekintettel az ND-ben többször, különböző alkalmakkor említett, többé-kevésbé már tárgyalt problémára: a neologizmusok és az új jelentések (szemantikai neologizmusok) megkülönböztetésére (Miliūnaitė 2015: 175–178, Murmulaitytė 2014: 12–14, vö. még Miliūnaitė 2016: 48–49, Murmulaitytė 2016b: 17). Röviden emlékeztetni kell arra, hogy az ND alapvetően e jelenségek formális elkülönítésének kritériumát követi, figyelembe véve, hogy az adott szó szerepelt-e az ND alapforrásaiban: LKŽe, DŽ₆ és TŽŽ (http://naujazodziai.lki.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). A jelen kísérleti kutatás során a tárgyalt problémát nem vizsgáltuk mélyebben. Nyilvánvaló, hogy a kutatás bővítésének egyik első lépése a lexikai és szemantikai neologizmusok elkülönítése lenne a képzési oppozíciók és a szavak szemantikai fejlődése alapján. Csak néhány olyan példa említhető, amely bizonyítja, hogy a jövőben e probléma megoldásakor nem lesz megfelelő az a formális kritérium, hogy egy szó vagy jelentés szerepel-e az alapforrásokban. Például az ND-ben mind a svaigti „badarságokat beszélni; értelmetlenségeket mondani; valamiről forrón (de megalapozatlanul) meg lenni győződve vagy lelkesedni”, mind pedig a svaigimas „badarságok beszélése; értelmetlenségek mondása; valamiről való megalapozatlan, de szenvedélyes meggyőződés vagy lelkesedés” egy szó új jelentéseiként szerepel. Képzés szempontjából azonban szemantikai neologizmusnak, vagyis a szemantikai fejlődés eredményének csak az igét lehetne tekinteni, elvont főneve pedig kétségtelenül új képzett szó, amely az új svaigti lexémából jött létre, nem pedig a főnévi igenévként használt svaigimas más lexémáiból fejlődött ki szemantikailag. Másik példa a trumpukas. E szónak az ND-ben öt új jelentése szerepel (1. „rövidfilm”; 2. „rövid vers”; 3. „rövid blúz”; 4. „rövid szoknya”; 5. „rövid lábú kutya”), az LKŽe-ben pedig „rövid kisvonat” jelentésben van adatolva. Az ND emellett a trumpukai többes számú főnevet is közli „rövid szárú cipő” jelentésben, új képzett szóként besorolva. Nyilvánvaló, hogy az új lexémák a „rövid” képzési jelentésű kicsinyítő képző különböző lexikalizációs, specializációs eredményei, vagyis minden esetben egy nem lexikalizálódott alapszármazékból jöttek létre, nem pedig egymásból (vagy az első, LKŽe-ben adatolt lexémából) fejlődtek ki. Más a helyzet a ežys „az autók kényszerű úton történő megállítására szolgáló, tüskés szalag” szóval. Az új lexéma egyértelműen a régóta adatolt ežys szó alapjelentésére támaszkodik: „tüskékkel borított kis állat (Erinaceus europaeus)” (LKŽe), és jelentésátvitellel jött létre. Vö. a blakė „titkos lehallgató- és megfigyelőberendezés” lexéma pontosan ugyanilyen módon jött létre BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 23 módon, csak nem a litván nyelvben – vö. az amerikai angolban: bug 3. „apró mikrofon, amelyet jellemzően egy helyiségben vagy telefonban rejtenek el megfigyelési célra” (OD, online hozzáférés: https://en.oxforddictionaries.com/definition/us/bug), 4. „kis elektronikus eszköz, amelyet arra használnak, hogy titokban meghallgassák, miről beszélnek az emberek” (MD, online hozzáférés: http://www.macmillandictionary.com/dictionary/american/bug_1), tehát a litván nyelvben kölcsönszó19. Másik példa a kramtukas, amelyet az ND egy szó új jelentéseként sorol be, és kiegészítő tájékoztatást is ad: a „Litván nyelv szótárában” (LKŽe) a kramtukas, -ė jelentése „harapdáló, rágó személy vagy élőlény”. A szótár két lexémáját közli: 1. „többnyire játék formájú rágóeszköz az íny masszírozására a fogzás idején, a szilárd étel biztonságos fogyasztásának elsajátítására stb.; csont vagy játék formájú rágóeszköz kutyáknak”; 2. „rágcsálnivaló étel (általában csemege) vagy étrend-kiegészítő”. Figyelembe kell azonban venni, hogy az LKŽe-ben adatolt substantivum mobile (hím- és nőnemű főnév) a -ukas, -ė képzővel alkotott származék, amely az igéből képzett cselekvő- és tulajdonsághordozó-nevek képzési kategóriájába tartozik (DLKG 1996: 111). Az első új lexéma a -ukas képzővel alkotott származéknak tekinthető, amely az eszköznevek képzési kategóriájába tartozik; képzési jelentése „rágásra szolgáló eszköz” (DLKG 1996: 131). Vagy az első lexéma a másodikhoz hasonlóan az -as végződésű származék kicsinyítő képzős alakjának is tekinthető, amely képzési jelentése szerint cselekvés eredményét (tárgyát) jelöli (DLKG 1996: 125), az -(i)ukas, -ė (kramt-ukas: kram-tas: kramt-yti). képzővel alkotva. Így legalább két okból – eltérő grammatikai tulajdonságaik és különböző képzési kategóriákba tartozásuk miatt – a legújabb kramtukas lexémákat képzési szempontból nem szemantikai (jelentésbeli), hanem lexikai neologizmusoknak, újonnan képzett szavaknak kell tekinteni. 2.2.2. Kissé eltérve a tárgytól, érdemes felhívni a figyelmet az ND szerkezetének egyik sajátosságára: a neologizmus típusát (új képzett szó, új szójelentés, újonnan kölcsönzött tövű szó, újonnan kölcsönzött idézet stb.) a neologizmus leírásában az általános információk rész tartalmazza, vagyis ez a típus valamennyi lexémára (jelentésre) érvényes, amelyeket a leírás „Jelentések és használat” című része külön-külön mutat be. Ebből az következne, hogy bármennyi új lexémát találunk is egy adott szóhoz, azok csak egyetlen, azaz azonos típusúak lehetnek: vagy új képzett szavak, vagy a szó új jelentései 19 Ezt a lexémát nem csak a litvánok vették át az angolból, vö. A filmekből mindenki tudja – „poloskának” vagy „bolhának” nevezik azt az eszközt, amely rejtett megfigyelésre szolgál. Ez lehet mikrofon vagy videokamera (http://planeta.by/article/680, megtekintve: 2016. 10. 08.); A lehallgató- és megfigyelőeszközök (a „beépített eszközök” rövidítéséből; meglepő módon „poloskák”, az angol bugs szóból, „poloskák”, „bolhák” stb. néven is ismertek) <...> (http://lurkmore.to/%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%BB%D0%B0%D0%B4%D0%BA%D0%B8; megtekintve: 2016. 10. 08. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 24 (az említett problémát szem előtt tartva). Azok az esetek sem zárhatók ki azonban, amikor az egyik új lexéma szemantikai fejlődés (lexikalizáció, specializáció, jelentésátvitel) révén jött létre, a másik pedig újraképzéssel, például egy alapszó másik lexémájára támaszkodva (vö. a már rögzített lexémával). Tudva, hogy az ND a lexikai újításokat a szemantikai újításoktól való elhatárolásakor rendszerint az említett formális kritériumot követi (hogy a szót rögzítették-e már vagy sem a referencia-kiadványokban) (Miliūnaitė 2015: 175–179), az adatbázis szerkezetének ez a sajátossága nem tűnik rendszertelennek. Az ND adatainak vizsgálata és egyes szemantikai újítások lexikai újításokká való átsorolása során azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a lexémák nem feltétlenül azonos típusúak. Általánosságban véve, tekintettel arra, hogy a lexikai és szemantikai újítások különbségét eddig kevéssé vizsgálták, és egyre inkább meggyőződünk arról, hogy ez sokrétű kérdés, amely külön, alapos vizsgálatot érdemel, feltehetően először az ND összes szemantikai újítását kellene kiválasztani, és megvizsgálni mindegyikük keletkezéstörténetét, valamint szemantikai és szóképzési kapcsolatait ugyanazon, már rögzített szó többi lexémájával. Így kirajzolódhatnának fő csoportjaik, átláthatóbbá válhatnának mind maguknak az ND szemantikai újításainak, mind pedig a lexikai újításoktól való elhatárolásuknak a kritériumai, és pontosabb kép alakulhatna ki a mai szóképzésről és szemantikai szóalkotásról. Ez a kutatások további érdekes és ígéretes iránya lehet. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas nem csupán az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a jelenkori szókészlet állapotának és fejlődésének vizsgálatára szolgáló egyik eszköz is. Az új szavakon túl olyan, a szóképzés vizsgálata szempontjából fontos információkat is nyújt róluk, mint a meghatározások és más szemantikai magyarázatok, az eredetre vonatkozó utalások, valamint a forrásmegjelöléssel ellátott autentikus használati példák, amelyek gyakran segítenek pontosítani az új szó jelentését és/vagy keletkezésének (képzésének) körülményeit. 2. Az ND új szavai a szóképzési kapcsolatok szempontjából különböző irányokból vizsgálhatók. A legígéretesebbek közé tartozik néhány egymással összefüggő irány: a tövek szerinti vizsgálat (szóképzési fészkek összeállítása és elemzése), a képzési kategóriák és az azokra jellemző képzők szerinti vizsgálat, valamint a szókészlet szemantikai csoportjai szerinti vizsgálat. 2.1. Az ND új szavainak szóképzési fészkeibe rendezése megmutatná, milyen arányban szerepelnek bennük új szavak, ezek milyen messzire kerültek a fészek kiinduló szavától, vagyis hány képzési fokozat különíthető el a fészekben, maguk az új szavak mennyi új szót hoztak létre, az új szavak mekkora hányada képződött nem tipikus módon, mennyinek változott meg a képzési alapja stb. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban az ND 800 litván tövű új szót (származékot, összetételt, hibridet, szemantikai újítást) tartalmazott, amelyeknek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 25 körülbelül 47 százaléka az ND-nek csak egyetlen új szavában fordult elő. Vagyis az ND új szavainak több mint fele rendelkezik rokon szavakkal ebben a forrásban, és azokkal együtt szóképzési fészket alkot. Ezek többsége nem nagy kiterjedésű, de vannak bőséges fészkek is, amelyek 26–40 új szót foglalnak magukba (a kalb-, raš-, dien-, žmog-, darb-/dirb-, žod- stb. tövek), 4–5 képzési fokozatot átfogva (például a rašyti és dirbti szavak szóképzési fészkei). Fontos megjegyezni, hogy az említett 47 százalék egyáltalán nem jelenti azt, hogy a litván tövű új szavak ekkora hányadának ne lennének közös tövű új szavai, vagyis hogy ne szolgálnának azok alapszavául, ne alkotnának új, illetve ne bővítenének korábban létrejött szóképzési fészkeket stb. Ha célzottan keresünk rendszeres új szóalakulatokat (például főnévi és igei absztraktumokat), ezek a legtöbb esetben megtalálhatók az internetes nyelvhasználatban. 2.2. A második kutatási irány lehetőségeinek kipróbálása során az ND-ben rögzített eszköznevek kisebb vizsgálata arra enged következtetni, hogy az LKG és a DLKG adatai alapján e képzési kategória korábban legtermékenyebb képzője, a -tuvas, átadja helyét a második legtermékenyebb -iklis képzőnek és a hatodik helyen álló -yklė képzőnek. Érdekes, hogy az ND-ben a nem termékenynek tartott -klis képzőnek is van hat származéka (8 lexémája), és termékenység szerint az ötödik helyet foglalja el. A nyelvtanokban leírt tíz képzőt (-tas, -tis, -eklis, -klas, -tė, -(i)oklis, -ikas, -stis, -ta, -tuvis/-tuvys) nem találtuk meg az ND-ben. Az ND anyagának ilyen szempontú vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni a fordított kutatási irányról sem, amely talán még fontosabb: kiindulópontként nem a nyelvtanok leírásait, hanem magukat az ND adatait venni, amelyek között várhatóan olyan jelenségek is találhatók, amelyeket a nyelvtanok nem írnak le, valamint nem tipikus képzésű, analógiás, egyedi új szavak stb. 2.3. Az ND új szavainak egyik lexikai-szemantikai csoportját – több tucatnyi személynévi eredetű származékot, például gražuliada, gryb auskizmas, kubiloidas, putleris, čiviliuoti, žvagulintis, janutiena, Kalantinės stb. – megvizsgálva megállapítottuk, hogy ezeknek csak igen kis hányada került be az ND-be. Az internetes nyelvhasználat tanúsága szerint például a litván politikusok vezetékneveiből alkotott új szavak ennél jóval nagyobb számban fordulnak elő. Többé-kevésbé semleges új szavak a -ietis, -ė; -ininkas, -ė; -inis, -ė képzőkkel (mellékneveknél) képezhetők; az -izmas (személynévi tulajdonságot, nem pedig jellegzetes megnyilatkozást jelentő) és a -oidas képzővel alkotott származékok kontextustól függetlenül negatív konnotációjúak. Az ND-be talán már a historizmusok közé sorolható kubilinės „ingyenes szabadság” és a landsberginis „Mercedes-Benz 126 típusú autó” is felvehető lenne. 3. Az ND-t az új szavak szóképzési kapcsolatainak vizsgálati eszközeként értékelve néhány szempontra kell felhívni a figyelmet. 3.1. Az ND nem kizárólag a szóképzés vizsgálatára szolgál. E terület átfogó kutatására készülve az adatbázisban lehetőséget kellene biztosítani az új szavak szóképzési és morfémikus elemzésére, szóképzési fészkek kialakítására, morfémaminták rögzítésére stb. 3.2. Az ND a lexikai és szemantikai újítások elkülönítésére alkalmazott formális kritériuma (a szó rögzítése a referenciaforrásokban) kényelmes az új szavak ND-ben való bemutatásakor, és sok esetben BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 26 az esetek később, szótárakba való felvételükkor elkerülhetetlen, a szóalkotás vizsgálatakor azonban nem megfelelőek, ahol a kiindulópontnak a szóalkotási oppozíciónak kellene lennie, az új jelentések (szemantikai újítások) esetében pedig csak a szemantikai fejlődés eredményeit (a jelentésátvitelt, a jelentésszűkülést, a lexikalizációt, a specializációt stb.) kellene meghagyni. 3.3. Az ND új szavait kizárólag kézi úton gyűjtik és válogatják, ráadásul amíg az információk megfelelő feldolgozása nem történik meg, a már összegyűjtött adatoknak sem mindegyike érhető el nyilvánosan. Ezért az ND egy adott időszakra vonatkozó adatai lényegében valamelyest elmaradnak az adott időszak tényleges nyelvhasználatától. Az ND létrehozásának és gondozásának sajátosságai korántsem akadályozzák az adatainak szóalkotási szempontú vizsgálatát. Az ilyen vizsgálatokat az internetes nyelvhasználat folyamatos elemzésével kellene összehangolni. Eredményeik természetesen különböznének a más módszerekkel (pl. új szavakat gyűjtő eszközök használatával) nyert adatok vizsgálatának eredményeitől. Ez azonban csak elősegítené a mai szóalkotás, a nyelvtanokban leírt szóalkotástól való eltérései és a megfigyelhető fejlődési tendenciák alaposabb vizsgálatát. ŠALTINIAI CED – Collins English Dictionary. Prieiga internete: http://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/. DŽ6 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6 (3 elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis;jsessionid=7FCC6E4C38456E666DB66EB848A7F6F1. DŽ7 2012 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Red. S. Keinys. 7 leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. EKŽ 2016 – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas. 4 leidimas. Prieiga internete: http://ims.mii.lt/EK%C5%BD/. JŽ – Jaunimo žodynas. Prieiga internete: http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/. LKŽe 2008 – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2016 m. balandžio–spalio mėn.). MD – Macmillan Dictionary. Prieiga internete: http://www.macmillandictionary.com/. OD – Oxford Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/. ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Sudarytoja R. Miliūnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt/ (žiūrėta 2016 m. balandžio–spalio mėn.). Tomo Baranausko istorijos puslapiai. Lietuviškieji -izmai. Prieiga internete: http://naujienos.istorija.net/2010/01/lietuviskieji-izmai.html. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 27 TŽŽ 2001 – Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera. Zailskaitė D. 2011 – Kas geriau: futbolininkas ar spirdžius? Prieiga internete: http://www.tv3.lt/naujiena/519836. Луркоморье, русский Lurkmore. Prieiga internete: http://lurkmore.to/. Vartosенos pavyzdžių ieškota interneto paieškos sistema Google. LITERATŪRA DLKG 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 2 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Miliūnaitė R. 2014: Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje. – Acta linguistica Lithuanica 71, 246–264. Miliūnaitė R. 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas „Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne“. – Leksikografija ir leksikologija 5, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 161–184. Miliūnaitė R. 2016: Žodžių reikšmių slinktys ir bendrinės kalbos normos. – 23-ioji tarptautinė mokslinė Jono Jablonskio konferencija „Reikšmė kalboje ir kultūroje“, 2016 m. rugsėjo 23–24 d. Tezės, Vilnius: Vilniaus universitetas. Murmulaitytė D. 2014: Priesagos -iklis naujadarų apibrėžčių sistemiškumas. – Bendrinė kalba 87, 1–17. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/87/Murmulaityte_BK_87_straipsnis.pdf. Murmulaitytė D. 2016a: Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną (priimtas spausdinti žurnale Acta linguistica). Murmulaitytė D. 2016b: Naujieji asmenų pavadinimai darybos ir semantiniu aspektu. – Lietuvių kalba 10, 1–22. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/200. Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas. Įteikta 2016 10 31 Priimta 2017 01 19 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204