„Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas“ ir naujadarų tyrimų perspektyvos

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A LITVÁN NYELV ÚJ SZAVAINAK ADATBÁZISA ÉS AZ ÚJ SZAVAK KUTATÁSÁNAK TÁVLATAI KULCSSZAVAK: új szó, szóalkotás, a szó gyökere, szócsalád, szemantikai új szó. BEVEZETÉS A Litván Nyelv Új Szavainak Adatbázisára (a továbbiakban – ND, Adatbázis) támaszkodva a tanulmány áttekinti az ebben a forrásban bemutatott új szavak néhány szóalkotási összefüggését, célja az új szavak képzése további kutatási irányainak meghatározása, valamint az ND-nek mint az ilyen kutatások eszközének lehetőségeivel való alaposabb megismerkedés. Az Adatbázis, mint folyamatosan bővülő új lexikai állomány, különböző szempontok szerint elemezhető: eredet (kölcsönszavak, képzett szavak), forma (szavak, szókapcsolatok, idézetek, rövidítések), norma (normatív, nem normatív, nem kodifikált lexika), szemantika (új jelentések) stb. (ND, online hozzáférés: http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna). Ez nem csupán az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a szavak jelenlegi állapotának és fejlődésének egyik kutatási eszköze is, amely az új szavakon kívül lehetőséget nyújt a róluk szóló, a szóalkotási kutatások szempontjából fontos információk – meghatározások és a szemantika egyéb magyarázatai, eredetre vonatkozó utalások, autentikus használati példák su šaltinių nuorodomis, dažnai padedančių patikslinti naujažodžio reikšmę ar (ir) atsiradimo (a képzés) körülményeit stb. A szóképződés iránt érdeklődő ND-felhasználó minimális információt kap a keresett neologizmus képzési kapcsolatairól – az ND-ben rögzített azonos tövű szavakat közlik vele: „A neologizmusok általában nem elszigetelten élnek a nyelvben, hanem egész szócsaládokat kölcsönöznek vagy alkotnak meg. A rokon neologizmusokat hivatkozások kapcsolják össze” (ND, online hozzáférés: http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna). Ez lehetővé teszi, hogy 1 hozzávetőleges képet alkossunk egy konkrét 1 Igaz, nem mindig az összes, és nem mindig ugyanazok a rokon szavak szerepelnek, összehasonlítva az azonos tövű többi szó szócikkeiben való közléssel. Pl. a karkadienis „a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (szimbolikus születésnapja)” neologizmus szócikkének rokon szavakat felsoroló rovatában az algadienis; bilietadienis; koldūnadienis; anyák napja; dinnyenap; hallgatásnap; pizzanap; olcsónap; habnap; kanapénap; tortanap; apák napja; Bálint-nap; Bálint-nap; varázsnap, de nem üresnap; születésnapos; születésnapos; beszédnap; nem vadásznap; neseksadienis; půlszületésnap (az ebből származó rokon szavak közül csak a pusjubiliejis; pusknygė; pusrezultatis; pustautis, -ė alakokat kell megadni), DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa és a neologizmusok kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 2 a neologizmus képzési környezetének, képzési kapcsolatai kiterjedésének apie jo populiarumą, poreikį, įsitvirtinimą vartosenoje, pasitikslinti semantiką ir kt. Tačiau bemutatása, továbbá feltételezések megfogalmazása nehéz a teljes ND-lexika rendszerszerű képzési kapcsolatainak meghatározására, amelyek az összes szóalkotási fészek birtokában világosabban láthatók lennének. Kézi összeállításuk, vagyis a teljes anyag kezdeti feldolgozása, túl sok időt venne igénybe, ezért egyelőre csak a litván eredetű újképzések kutatására szorítkoztak, a kölcsönzött aspektais (norint palyginti ir pan.). ND 2016 m. kovo 31 d. buvo apie 3 200 naujadarų, skolinių ir mišrios darybos tövű neologizmusokat csak egyes neologizmusok érintésével (a vizsgált anyagba nem kerültek be az új szókapcsolatok, idézetek és rövidítések), 2016. augusztus 31-én – mintegy 3 400, az újonnan megtalált újképzésekkel pedig az egyes tövek szavainak vizsgálata során összeállított képzési fészkeket 2 egészítették ki. 1. A NEOLOGIZMUSOK KÉPZÉSI KAPCSOLATAI KUTATÁSÁNAK IRÁNYAI Az ND neologizmusai a szóalkotási kapcsolatok alapján különböző irányokban kutathatók. Néhány, egymással összefüggő, legígéretesebb irányt a következő szempontok szerint lehet elkülöníteni: 1) a tő, 2) a képzési kategóriák (képzők), 3) a lexikai-szemantikai csoportok. 1.1. Az első irány a közös tőből származó szavak és egymás közötti kapcsolataik vizsgálata, a szóalkotási fészkek létrehozása, elemzése és összehasonlítása, olyan kérdések tisztázásával, mint:  gazdag-e a fészek; sulčiadienis; šeimadienis; vaikadienis (ennek rokon szavai csupán: mamadienis; tėvadienis; vaikišė; vaikjuostė; vaikmaišis; įsivaikaitinti; šėtonvaikis); megtekintve: 2016. 08. 25. 2 A statisztikai adatok hozzávetőlegesek, részben az adatok Duomenynėben történő megjelenítésének módja miatt kai kurie daiktavardžiai ir būdvardžiai, matyt, dar nenusistovėjus jų vartosenai ar kol kas nepakankamai ją is. Tegyük fel, hogy a vizsgálat után az ND egy bejegyzésben szerepelnek, azaz egy szóként vannak megszámolva, például a kivándorlók által létrehozott (használt), a kivándorlás ideje (hullámai) szerinti megnevezések és/vagy jellemzések: pirmabangis, -ė; antrabangis, -ė; trečiabangis, -ė. Kai kurie vartosenos pavyzdžiai akivaizdžiai rodo užfiksuotą daiktavardį (Pirmabangių gyvenimo ženklų Jungtinėje Karalystėje aptikti nėra lengva) ar būdvardį (<…> į bažnytėlę dabar plūsta vien trečiabangiai atvykėliai <...>), o kai kuriais atvejais kalbos dalį nustatyti keblu ar tam reikia bent jau didesnio konteksto (Pasitaikė pakalbinti tuos žmones, kurie panašūs į antrabangius). Dar plg. pilnatinis, -ė – net ir turint daugiau konteksto, neaišku, ar tai būdvardis (jei pavyzdyje kalbant apie pilnatinius rinkėjus daiktavardis rinkėjai praleistas), ar daiktavardis (Nors medikai nesutaria, ar pilnatis turi įtaką žmogaus organizmui Seimo nariai tikina, kad pilnaties paveikti rinkėjai kreipiasi turėdami keisčiausių prašymų, pasipiktinimų ar skundų. ir savijautai, tačiau Tokie parlamento koridoriuose net vadinami „pilnatiniais“ ir dažnam kelia ne rūpestį, o šypsenas). Toks pats dviprasmiškas ir kitas, interneto vartosenoje rastas šio naujadaro pavyzdys: <...> mano viena bendradarbe pilnatinė, tai net klientus perspjauna su savo komentarais... atrodo trukdau jai net kvėpuodama <...> (http://83.246.46.152/prisiminkdev/lt/diskusijos.zinutes/127541/ka-veikiat?page=649. Internete rasti naujažodžių vartosenos pavyzdžiai čia ir kitur straipsnyje pateikiami netaisyti, kupiūruotos teksto vietos žymimos <...>. Žiūrėta 2016 m. balandžio–spalio mėn.). Šiuo atveju dviprasmiškumas kyla dėl naujadaro vietos sakinyje, kuri verčia abejoti, ar tai priedėlis, t. y. daiktavardis, ar po pažymimojo žodžio pavartotas pažyminys, t. y. būdvardis. Kita vertus, yra internete ir nedviprasmiškos būdvardiškos žodžio pilnatinis, -ė vartosenos (pabūsiu piktoji pilnatinė ragana :D). DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa és az új szavak kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 3  több képzési lépcsőből álló származékok alkotják; vagy régebben rögzített szóval,  ar jis plačiai išsišakojęs, ar atvirkščiai – dauguma naujadarų remiasi tuo pačiu nauju nem pedig egymásból képződnek;  maguk a neologizmusok hány új szót hoztak létre;  hogyan viszonyulnak egymáshoz a szócsaládban a szabályos és az egyedi, alkalmi származékok;  milyen messze kerültek az új származékok a szócsalád kiinduló szavától, vagyis egyszerűbb morfémaszerkezetű alapszavakra épülnek-e, vagy morfémikusan összetettebb alapszavakból képződnek;  az új szavak mekkora része szokatlan (vegyes, analógiás, kontaminációs stb.) képzésű és így tovább. A későbbiekben ezeket a kutatásokat ki kellene egészíteni a neologizmusok használati gyakoriságának elemzésével, amelyből kiderülhetne:  mennyiben és hogyan függ a neologizmusok szóalkotási potenciálja használati gyakoriságuktól;  a gyakrabban használt neologizmusok gazdagabb és/vagy kiterjedtebb szóalkotási fészkeket hoznak-e létre a ritkábban használtakhoz képest;  hajlamosak-e belőlük más neologizmusokat alkotni, és mennyire gyakoriak az utóbbiak;  összefügg-e, illetve mennyiben és hogyan függ össze a neologizmus helye a szóalkotási fészekben (szóalkotási szintje) a használati gyakoriságával stb. 1.1.1. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban az ND mintegy 800 litván gyökhöz kapcsolódó neologizmusokat (származékokat, összetételeket, hibrideket, szemantikai neologizmusokat) tartalmazott (változataikkal együtt számolva, pl. darb-/dirb-, did-/didž-, krau-/krov-/krūv-/kro-, lenk-/link-/lank-, vers-/verč-/vert-/virkščés egyebek – 876). A legtöbb neologizmus a kalbgyökkel rendelkezik (40). További gyakoribb gyökök: raš- (35 neologizmus); nap- (26); ember- (21); munka-/dolgoz, háló-, szó- (egyenként 19); fej-, vezet-/vezető-/vi- (egyenként 16); szám-/számít-, terjeszt-, kutat-, működ-, hely- (egyenként 14); sok-, él-, ön-, kép-, egy- (egyenként 13); nagy-/nagyobb-, lap-, asztal- (egyenként 12); két-, idő1- (vö. idő), ural-/uralm- (egyenként 11); bat-/bač-, dėž-, kab-, teis-, važ-/vež-, žal-, žin- (po 10) ir t. t. 375 šaknys (aikšt-, al-, alyv-, an-, band1- (plg. bandelė), band2- (plg. bandyti), bėg-, čiuž-, duon-, gam-, kiem-, lauk-, maž-, mėg-, pien-, rat-, slap-, sūr-, šyp-, tam-, trūk-, uog-, vabzd-, vaist-, žing-, žiūr-, žvirblir kt.) pasitaikė vos viename naujažodyje. Így a gyökök mintegy 47 százaléka képzéstanilag egyedi, vagyis képzési szócsaládokba nem tartozó új szavakban fordul elő. Igaz, figyelembe kell venni, hogy nyilvánosan hozzáférhető adatokat vizsgáltak, az új szavak Adattárában pedig (az ND szerkezetéről és az adatkezelés szintjeiről lásd a 2.1. fejezetet) előfordulhatnak http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:BX0VuptrEZQJ:bloodyrose.forumlt.com/t68 daugiau minėtas 375 šaknis turinčių vedinių ar dūrinių. Be to, reikia dar turėti galvoje, kad DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzésű szavak kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 4 nem minden rokon új szó jelenik meg egyszerre az Adattárban sem, mivel az ND-nek nem célja, hogy egy új szó megtalálásakor, a képzéstanilag teljes kép kialakítására törekedve, célzottan keresse annak azonos tövű szavait vagy ugyanazon képző toldalék képzett szavait. 1.1.2. A fő gondolattól kissé eltérve érdemes megvitatni egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy az ND-ben a niaukdalyvis egyetlen előfordulása a (valószínűleg már melléknévvé vált) niauktas „elsötétített (gépkocsiablakokról)”. Az internet használata annak absztraktumára is utal: a dzsip „elsötétített” „Susikaupęs, lėtai iškvėpęs orą pro nosį, nemirelis ryžtingai pajuda prie Sailui priklausančio hátsó üvegeire, amelyeken keresztül egyáltalán semmit sem lehetett látni. Amennyire tudta, az üvegek ilyen fokú „elsötétítése” törvényileg nem megengedett. Még belegondolni is szörnyű, mit élhettek át a rendőrök, akik megpróbálták megállítani ezt az autót. Sőt, a használat azt mutatja (és ez nem is lehet 3 meglepő, különösen, ha az ND-ben szereplő niauktas, -a szót igenévnek tekintjük), hogy az új átvitt jelentésben az alapul szolgáló niaukti ige használatos: <...> hogyan lehet két színből niaukti/festeni? <...> Az első lökhárítót és a motorháztetőt le kell festeni, ezért úgy döntöttem, hogy az egész autót átfestem, vagy fóliával egy matt színűre niauksiom; Ezen az oldalon azok a vállalatok szerepelnek, amelyek fő tevékenysége 4 Az autó üvegeinek niauktása. Így az ND-ben előbb-utóbb meg kell jelennie a niaukti „sötétíteni 5 (elsősorban ablakokat)” szemantikai neologizmusnak is (nem feltétlenül autóét, mivel lakóhelyiségek ablakai és egyebek is niauktatók lehetnek), a LKŽe-ben megadott niaukti 1. átvitt jelentéseként. A „felhőkkel körülvenni, befedni, elhomályosítani“ jelentése. Az interneten e lexéma származéka is használatos – az ige főnevesült alakja: szép Passat, ha az ablakokat lesötétítenék, az megszépítené <...> Nem tudom, nekem ez a sötétítés egyáltalán nem szükséges... ha a sajátomat sötétíteném, akkor csak az összes ablakot, hátul körülbelül 50%-osra, elöl pedig a lehető leggyengébbre, vagy egyáltalán nem sötétíteném. Mivel az 6 absztraktumok (mind a névszói, mind az igei absztraktumok) szabályos képzések (Urbutis 1978: 100, 267–268), a niauktas, -a neologizmus esetében azonnal feltételezni lehetett, hogy nem magányos a használatban; ennek vizsgálata után már legalább négy tagból álló képzési családot lehet összeállítani. Részletesebb vizsgálat nélkül egyelőre előzetesen úgy tűnik, hogy ez a képzési család a következő lehet (lásd az 1. ábrát). 7 3 9p50-gyvenamasis-namas+&cd=2&hl=lt&ct=clnk&gl=lt; az összes niaukti származékszó használati forrásait lásd 2016 http://www.mb1.lt/showthread.php?t=12027. 09 08. 4 5 https://www.spec.lt/paieska/niaukti-auto-stiklus. 6 http://www.passat-club.lt/forum/viewtopic.php?f=6&t=3120&start=10. 7 Ezen és a további ábrákon a számozott oszlopok a képzési lépéseket jelölik; szürke háttéren az ND hivatkozási forrásaiban már rögzített lexémák szerepelnek; A képző affixumokat kis kapitális betűkkel adjuk meg, az új szavakban pedig félkövérrel emeljük ki őket. A kiinduló szó mellett zárójelben annak szócsaládjában található új szavak számát jelöljük. A következő egyezményes rövidítéseket használjuk: anl – analógiás szóképzés, dpp – a szóképzés alapjának módosulásai; kd – kontaminációs képzések; ntp – atipikus szóképzés; sd – szemantikai vrt – vertinys. Detali žodžių pateikimo lizde eilės tvarka dar svarstoma, derinama ir tikslinama, nes kiekvienos szóképzés, azaz jelentésátvitel stb. ; A szófaji szavak bemutatásának módszertana sajátosságokkal rendelkezik, alapvető elvei azonban a következők: először ugyanazon szófaj, majd más szófajok képzett szavai szerepelnek; először a képzős, majd az előés utóképzős származékok, utánuk pedig az összetételek (előbb azok, amelyekben a szócsalád kiinduló szava az első tagként szerepel, majd DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzések kutatásának perspektívái | 5 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SD 1 2 temdyti“ langus)“ niaukIMAS „felhőkkel niaukTAS körülvenni, befedni, „elsötétíteni (rendsz. niauktUMAS niaukti niaukti átv. 1. ÁBRA. A niaukti új szó képzési kapcsolatai Figyelmet érdemel, hogy a niaukimas igei absztraktum nem szemantikai, hanem lexikai új képzés, amely a niaukti új (átvitt) lexémájából keletkezett. Ez az LKŽe-ben rögzített niaukimas homonimája, mivel az utóbbi egy másik, niaukti2 „esik” igén alapul: niauk mas → 2 niaukti: Ez az eső csak esik és esik, és nincs vége annak a zuhogásnak. Így visszatérve a számszerű adatok megvitatásához arra a következtetésre kell jutni, hogy a Duomenynasban szereplő, morfológiailag egyedülálló litván tövek említett 47%-a nem pontos támpont, ha általában az új szavak képzéséről és az új szavak képzési kapcsolatairól alkotunk képet. Nem azt mutatják, hogy a litván töveket tartalmazó új szavak ilyen hányadának nincsenek rokon új szavai, vagyis hogy nem szolgálnak alapszóként, nem hoznak létre új képzési családokat, illetve nem bővítik a korábbiakat. Pontosabb kép csak a lehetséges, ám az ND-be be nem vett, legalábbis szabályos új szóképzések meglétének és használatának további vizsgálatával alakítható ki. Ezeket céltudatosan kellene keresni, például egy melléknév megtalálásakor (attól függően, hogy minősítő vagy viszonyító melléknévről van-e szó) ellenőrizni kellene, hogy használják-e annak -umas, -ybė képzős elvont főneveit, továbbá az -inis, -ė; -iškas, -a képzős származékait, valamint az -ai képzős határozószavait; egy ige megtalálásakor pedig azt, hogy vannak-e -imas/-ymas képzős elvont főnevei, illetve -tojas, -a képzős személynevei; -ėjas, -a és így tovább. A jelenlegi szóképzés még pontosabb képének kialakításához természetesen számítógépes új szó-kereső eszközöket kellene használni, amelyek nagy korpuszokból válogatják ki az új szavakat, mivel az ND adatait kézzel gyűjtik, „ezért a munka nem gyors, eredményei pedig csak az új lexika legáltalánosabb mennyiségi tendenciáit mutathatják” (Miliūnaitė 2015: 171). 1.1.3. Az alábbiakban még néhány új szavak képzési bokra következik, amelyekből látható, milyen sokfélék lehetnek az ND-ben bemutatott új szavak képzési kapcsolatai. azok, amelyekben ez a második, a jobb margóhoz igazítva szerepelnek, és így tovább. ; végül a vegyes és atipikus képzésű származékok következnek. Azonos képzési módú származékok (pl. előtagos származékok, összetételek stb.) csoportjaikon belül ábécérendben szerepelnek. DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 6 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1 2 3 pilti papildA pilstUKAS pilstukINIPApildyti (5) NKAS, -Ė kišenpildis, -ė pilSTYTI pilnatINIS, -Ė 1 2 pilNAS, -A pilnATIS diena 2. ÁBRA A pilti képzési bokrának új szavai Az ND 5, a pilgyökeret tartalmazó új képzésű szót rögzít. A szócsaládot három képzési szint 8 derivátumai alkotják, az első szintnek nincsenek új képzései. A rögzített új képzések különféle képzési módokkal jöttek létre: képzőkkel, végződési derivátumokként, összetételekként. A harmadik szint képzős derivátumai egyenként három képzőt tartalmaznak. A szócsalád azonban nem nagy, a képzési láncok rövidek és nem változatosak (lásd a 2. ábrát). dykadienis gimtadiealgadienis (26) bilietadienINKAS, -Ė születésnap születésnapilDYTI nis pusgimtadienis kalbadienis karkadienis ntp koldūnadienis mamadienis melionadienis nekalbadienis pI N NIKASZ, -Ė nemlovadienis anl neseksadienis anl picadienis 8 Figyelemre méltó, hogy itt és a többi ábrán csak az új képzéseket és azok alapszavait (az újakat és a korábban már rögzítetteket) ábrázoljuk; a szócsalád kiinduló szavának minden más, a szótárakba már felvett derivátuma nincs feltüntetve. DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzések kutatásának perspektívái | 7 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1 2 Valentin-nbarkácsnap kanapénap gyümölcslénap családnap apák napja tortanap gyereknap Valentin-nap olcsónap ap varázsnap 3. ÁBRA A diena szócsalád új szavai A diena szó szócsaládja az ND adatai szerint 26 új képzett szóval bővült (lásd a 3. ábrát). Abszolút többségük (88 százalék) első fokú származék, vagyis a szócsalád kiinduló szavára épül. Az új szavak 92 százaléka összetett szó, és mindegyikben a diena alapszó a második tag. Vannak atipikus képzésű (karkadienis „a „Kar kar” fagylalt megjelenésének napja (szimbolikus születésnapja)”), analógiás (nelovadienis, neseksadienis, vö. nekalbadienis) származékok is. Nem kerülik az alapszó morfológiailag összetettebb (prefixumos) vagy egyébként hosszabb első tagokkal való összekapcsolását sem, gyakran – nemzetközi szavakkal. A pilti új szavainak szócsaládjához képest ez gazdagabb, de egyszerűbb szerkezetű, a képzési módok tekintetében homogénebb. Ugyanez mondható el, ha összehasonlítjuk egy másik főnév, a galva – „fej” – új szavainak szócsaládjával is (lásd a 4. ábrát), jóllehet első pillantásra ezek a szócsaládok hasonlónak tűnhetnek – 2 szóalkotási fokozat, az új szavak többségét (69 százalékát) szintén összetett szavak alkotják. Azokban az összetett szavakban azonban a galva alapszó hozzávetőleg egyforma gyakorisággal morfeminės struktūros yra nebent būdvardis riestainiagalvis, -ė, kurio pirmasis sandas turi 2 szerepel mind első, mind második tagként. Összetettebb képzők. 1 2 galva galvIZMAS (16) galvoti galvojIMAS sd galvoTOJAS, -A kalbėti kalbIŠIUS sd DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 8 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1 2 galvajuostė 1 2 3 NUkalbinti galvaskausmis galvažmogis kalbAINIS benzingalvis, -ė bukagalvis, -ė bukagalvIZMAS kinkagalvis moliūgagalvis, -ė riestainiagalvis, -ė valdžiagalvis kalbINTI (40) NEkalbėti nekalbadienis kalbA galvotrūkomis 4. ÁBRA A galva szóalkotási szócsaládjának új szavai Ez a szócsalád 2 szemantikai szóalkotási esetet mutat – a galvoti ige származékai (galvojimas „Arvydas Šliogeris litván filozófiát megnevező szava” és galvotojas, -ė „a litván filozófusok megnevezésére szolgáló különleges szó”) új jelentéseket vettek fel (erről lásd még: Murmulaitytė 2016a). kalbainIŠKAS, -A kalbainIZMAS plg. galvotrūkis, kalbišIŪTĖ galvotrūkiais galvakablis galvapjūtė galvaplovė kalbaknisys, -ė kalbosofas, -ė kalbotarša kalbotakis bdv. anglakalbis, -ė DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv neologizmus-adatbázisa és az új szavak kutatásának perspektívái | 9 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1 2 3 angol nyelvű főnév anyanyelvi melléknév kalbUONIS, -Ė -nő melléknév arab nyelvű férfi, -nő főnév dadogó beszédű, -ű fn. anyanyelvi beszélő, -ő fn. arab nyelvű nő arab spanyolul beszélő mn. spanyolul beszélő fn. közhelyes beszédű lengyelül beszélő, -ő mn. litvánul beszélő, -ő fn./mn. lágy beszédű fecsegő beszédű franciául beszélő, -ő mn. oroszul beszélő, -ő mn. orosz szűk nyelvű nyelvű, -ű fn. szláv nyelvű, -ű mn. svéd nyelvű, -ű fn. webnyelvű rövid nyelvű képi nyelvű német nyelvű, -ű fn./mn. NYELVISKOLA nyelvű férfi, nyelvnap nyilvánosan beszélő, -ű fn./ mn. 5. ÁBRA A Kalbėti szóalkotási család új szavai DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzések kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 16 elnevező származékszó. E képzési kategória újdonságainak és tendenciáinak alaposabb vizsgálatához több kutatási anyagra lenne szükség. Célzottan keresni őket az internetes nyelvhasználatban nehezebb, mivel nem potenciális származékok. Egyelőre csak annyi látható, hogy amikor felmerül az új realitások megnevezésének igénye (tėvė, vyskupė), alakjuk szerint megszokott képzési módokat alkalmaznak, és bővítik a szemantikai motiváció lehetőségeit. 1.3. Az új képzések létrejöttét meghatározó kapcsolatok kutatásának egy másik lehetséges iránya a lexikai-szemantikai csoportok szerinti vizsgálat. 1.3.1. Példaként szolgálhat körülbelül 40, tulajdonnevekből, emberek vezetékneveiből képzett új dažniausiai – asmenvardžių, ir pavadinimų. Didžioji jų dalis remiasi dažnai minimų žinomų szó (gražuliada, grybauskizmas, kubiloidas, putleris, čiviliuoti, žvagulintis, (snoriada, snoriukas, nusišalčiūtinti, janutiena, Kalantinės, šrioderizacija ir kt.), dalis – įmonių, partijų pavadinimais apsisnorinti, nusnorinti (: Snoras), tvarkietis, -ė, darbietis, -ė (vö. pártus, az „Uber” vállalat „Tvarka ir teisingumas“, Darbo partija), uberizacija „JAV įkurtos tarptautinės pavėžėjimo tevékenysége, amelyben mobilalkalmazások szolgáltatás igénybevételére való használata; „ilyen jellegű – a megosztáson alapuló gazdaságba tartozó – tevékenységi forma” stb. Néhány egyedi képzésű és szemantikai motivációjú (rūtusėlis „egy művész által faragott sajátos kis alkotások elnevezése (a faragó felesége, Rūta nevéből alkotva)”, balsevičiai „az újonnan felfedezett gombafaj elnevezése az őket felfedező család vezetékneve alapján”, vingiųjonizmas „a gondolkodás és cselekvés renyhesége mint kulturális norma” (: Vingių Jonas). 1.3.2. Részletesebben megvizsgálták a litván politikusok vagy a politikával valamilyen módon kapcsolatban álló személyek vezetékneveiből képzett új szavakat. Az ND-ben 10 ilyen szerepel: adamliksas, gražulėjimas, gražulesnis, -ė, gražuliada, gražulizmas, grybauskizmas, grybokratija, kubilizmas, kubiloidas, uspaskizuoti, tehát mindössze 5 politikus (Valdas Adamkus, Petras Gražulis, Dalia Grybauskaitė, Andrius Kubilius, Viktoras Uspaskich) vezetéknevére épülnek. Nyilvánvaló, hogy e csoport új szavaiból nagyon kevés került be az ND-be ahhoz képest, ami az internetes használatban megtalálható; ez azt mutatja, hogy az ilyen új szavak száma jóval nagyobb, akár az alapszavak, akár a szóalkotási affixumok alapján vizsgáljuk őket. Néhány további híres politikus vezetéknevét, valamint e lexikai-szemantikai csoport új szavainak leggyakoribb képző affixumait (-ietis, -inis, -ė (bdv.), -inis, -ė (dkt.), -izmas, -istas, -ė, -oidas) kiválasztva célzottan kerestek az interneten ilyen képzésű származékokat. Az ND koncepciója szerint mindegyikük új szónak tekintendő, mivel a személynevekből képzett származékokat általában nem veszik fel az általános szótárakba, így az ND referenciaforrásaiban sem szerepelnek. Kétségtelen, hogy ez nem e lexikai-szemantikai DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 17 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 csoport új szavainak átfogó vizsgálata, azonban e kapott adatok (lásd a 2. táblázatot) elemzése alapján néhány feltevés megfogalmazható, és kijelölhetők a részletes kutatások irányai. 2. TÁBLÁZAT. Lietuvos politikų pavardžių vediniai Asmenvardžiai (pavardės) Darybos Kitokios darybos dariniai -ietis, -ė -ininkas, -ė -inis, -ė bdv. -inis, -ė dkt. -oidas -izmas -istas, -ė V. Adamkus – + + + – + + proadamkinis, -ė adamliksas (ND) A. Brazauskas + + + + – + + L. Graužinienė –––+ többes szám –+ –+ A. afiksai Kubilius + + + + + + + P. Gražulis + + + + többes szám –+ + gražulėti gražulėjimas (ND) gražulesnis, -ė (ND) ‘ingyenes V. Landsbergis landsberginis ‘olyan, mint Uspaskis D. Grybauskaitė + + + + –+ (ND) (ND) grybokratija (ND) + + + + + progrybauskinis, -ė igazi automobilis’ + dpp (ND) dpp + dpp + dpp + prolandsberginis, -ė butkevičinis lubiniai paksoidinis, -ė más vezetéknevek šustauskininkas tomaševskininka s + dpp + dpp + dpp + kubilinės šustauskinis ‘Uspaskich’ atostoggražuliada (ND) + + + + + + + kirkiliniai pankiniai os’ R. Ozolas –? + ? ? + + + R. Paksas + dpp V. Uspaskich + paleckiniai kirkiloidas paulauskoidas tapinoidas uokizmas paulauskizmas + vėsaitizmas uspaskizuoti (ND) Vediniai iš DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és a neologizmusok kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Pirmiausia atkreiptas dėmesys, kad nagrinėtų naujadarų kūryba susijusi su visuomenės perspektívái | 18 egy bizonyos politikához vagy politikával kapcsolatos személyhez való (általában inkább negatív) viszonyulás szempontjából. Természetes, hogy az ilyen személyeket különbözőképpen lehet megítélni, és megnevezésükre vagy jellemzésükre, valamint tevékenységük és támogatóik megnevezésére különböző szóalkotási eszközöket használnak. A többé-kevésbé semleges új szavakat a -ietis, -ė képzőkkel vezetik le; -ininkas, -ė; -inis, -ė (melléknév), míg a -izmas, -oidas képzőkkel alkotott származékok a kontextustól függetlenül negatív konnotációjúak. Nem minden családnév alkalmas szóalkotásra, és ez feltehetőleg nem függ használatuk gyakoriságától. Egy személy magas tisztsége vagy tettei miatt folyamatosan szerepelhet a médiában, mégsem rendelkezik kiemelkedő politikai nézetekkel, illetve a támogatóit összefogó erős vezetői tulajdonságokkal, ezért a társadalomnak nincs szüksége az ő politikáját, kormányzási módját, támogatóit stb. megnevező szavakra. Másfelől nem kell politikusnak lenni ahhoz, hogy az aktív tevékenységedért elismerjenek. Íme az egyik legújabb neologizmus – a tapinoidasz, amely csak az elmúlt hónapokban keletkezett Andrius Tapino író és újságíró nagyon aktív, a társadalmat mozgósító és nyilvánvalóan nem mindenki tetszését elnyerő civil tevékenysége nyomán; vö. még a vezetéknevéből az elmúlt napokban keletkezett más neologizmusokkal – tapinadienis; tapinistinis, -ė; tapinizmas; Tapino zombeliai stb. Magukat az új szavakat illetően kiemelendő religinių meninių, politinių krypčių, sistemų, visuomeninių ir politinių santvarkų az -izmas képző, amely filozófiai elnevezésekre jellemző. A nyelvtan szerint ez a képző számos nemzetközi szóban könnyen elkülöníthető, magában a litván nyelvben azonban általában nem képeznek vele új származékokat (DLKG 1996: 103). Úgy tűnik, hogy e képző személynevekből képzett származékai kivételt képeznek, mivel meglehetősen sok új ilyen alakulat van (például 2011-ben, az új lexika kutatójával, Jurgita Girčienėvel folytatott beszélgetésben a következő szerepel: „rengeteg olyan neologizmus van, amely a társadalom által jól ismert politikusok vezetéknevéhez kapcsolódik: ilyen az „adamkizmas“, „gentvilizmas“, „kirkilizmas“, „kubilizmas“, „landsbergizmas“, „paulauskizmas“, „paksizmas“, „prunskizmas“, „šustauskizmas“, „valinskizmas“, „zuokizmas“, „uspaskizmas“ <...>“ sudarytas tokių vedinių žodynėlis, kuriame yra apie 20 naujadarų, besiremiančių dabartinių (Zailskaitė 2011). Egy internetes honlapon még egy kis szótárat is közzétesznek litván politikusok, 11 médiaszereplők, a társadalmi és szórakoztató élet szereplőinek vezetékneveivel. Igaz, ebben a szavakat nem magyarázzák, csak azt jelzik, mely személy vezetéknevéből alkották őket. Továbbá megjegyzendő, hogy ezzel a képzővel más szóalkotási kategóriákba tartozó elnevezések is képezhetők – valakire jellemző szavak és kifejezések elnevezései (DLKG 1996: 141, LKG 1965: 416), vö. landsbergizmas. E lexikai-szemantikai újkeletűszó-csoport egyes származékainak megváltozott a szóalkotási alapja. Mindenekelőtt ez V. Uspaskich nem litván vezetéknevére vonatkozik, amelyből két, az -inis, -ė képzővel alkotott származék jött létre: uspaskichinis (a hallgatók V. S.-nek lehetnek hálásak érte: paksinės ir uspaskichinės partijų išrinkimą į Seimą <...>) ir uspaskinis (eilinis uspaskinis 11 http://naujienos.istorija.net/2010/01/lietuviskieji-izmai.html, žiūrėta 2016 10 17. DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új szavak kutatásának perspektívái BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 | 19 nusipezėjimas és dėjimas ant Lietuvos), az utóbbinak lekopott a töve. Ugyanígy: uspaskichizmas (A fanatizmusnak más gyökerei vannak, és ezek többnyire a rosszból fakadnak. Olyan személyiségtől, akinek nincsenek humanista nézetei. Legjobb esetben ez a kaikarizmus, a bradauskizmus, a grybauskizmus, a paksizmus, az uspaskizmus (a sorsnak és az egészséges önvédelmi ösztönnek köszönhetően a demokratikus játékszabályok keretei közé szorítva), valamint az uspaskizmus (A. Ružo 12 könyvének címe: Trys lietuviškieji „-izmai“: landsbergizmo, paksizmo ir uspaskizmo apžvalginė studija). E szempontból vö. még a graužininis, -ė szóval (vajon azok a Graužiniai valóban egészségesek-e, és értik-e, mit jelent parlamenternek lenni) – a főnév a könnyebb kiejtés érdekében, a Graužinienė vezetéknév morfémikus lerövidítésével jött létre. Lehetséges, hogy ezek a járulékos okok (a politikai, 13 személyiségi és egyéb okok mellett) szintén hozzájárultak ahhoz, hogy ez utóbbi vezetéknév egyáltalán kevés származékot adott. Másfelől az említett nem litván vezetéknév képzési szempontból nem kevésbé „kényelmetlen”, ám származékcsaládját a képzett alakok bősége jellemzi. Talán fonetikai okokból megváltozott képzési alapja van a prunskizmasnak is (: Prunskienė), a vėsaitizmasnak (: Vėsaitė) azonban nincs – a *prunskienizmas és a *vėsizmas kiejtése kevésbé lenne kényelmes. A női vezetéknevek képzői más okokból is elhagyhatók, például a túlságosan hosszú új szóalak elkerülése végett, pl.: grybauskizmas, pogrybauskinis (: Grybauskaitė), de vö. nusišalčiūtinti (: Šalčiūtė). A képzés alapja még inkább lerövidült a grybokratija hibrid alakban – kétségtelenül azért, hogy további szemantikai kapcsolat jöjjön létre a grybas köznévvel, és az ebből fakadó stilisztikai konnotáció miatt. 1.3.3. A társadalom az internet és a közösségi hálózatok korában nagyon gyorsan reagál egyes eseményekre, késedelem nélkül kifejezi véleményét különféle, különösen nagy visszhangot kiváltó kérdésekről, és ezt szabadon, gátlások nélkül teszi (e terület neologizmusképzése gyakran a szójáték és a gúnyolódás határán ingadozik). Az egyedi, alkalmi, szituációs, szerzői neologizmusokból meglehetősen sok keletkezik, és nem tűnnek el azonnal, mint a beszélt nyelvben. A tárgyalt lexikai-szemantikai csoport új képződményei pedig politikai események idején feltehetően különösen megszaporodnak. Így például a parlamenti választások idején, amikor a társadalom rendkívül érzékenyen reagált a politikusok és a politikussá válni kívánó emberek cselekedeteire, a Facebookon mintegy a szemünk láttára született meg a Juozas Pundzius, Ramūnas Karbauskis, Juozas Oleka, Audronė Pitrėnienė, Birutė Vėsaitė, Rolandas Paksas vezetéknevéből alkotott új képződmények egész sora pavardžių: – Išsipundzins ar išpundzins? – Apsikarbauskins, išsipundzins ir nusiolekins toliau pitrėnintis. 12 http://lietuvosdiena.lrytas.lt/aktualijos/partija-be-pasitikejimo-zlugusipartija.htm?utm_source=lrExtraLinks&utm_campaign=Copy&utm_medium=Copy, megtekintve: 2016. 10. 17. 13 https://www.tv3.lt/komentarai/161832/a-kubilius-darbo-partijai-belieka-issivaikscioti; megtekintve: 2016. 10. 17. DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa és az új szavak kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 20 – Azt hiszem, hogy „apsivėsaitins” és „nusipaksins”. – Nem zárható ki annak lehetősége, hogy mindannyiukat „apipundzins”  – Az „išpu”-ra fogadok. – „Išpundzins”, és a választások után vissza is „pripundzins”. <...> – Itt az történt, hogy „išsipundzino”, és még „išpundzintas” is lett. – Teljes 14 „pundziava”. Aligha honosodnának meg és szilárdulnának meg ezek a szituációs új szavak az általános nyelvhasználatban, mindazonáltal kiválóan szemléltetik a vezetéknevekből képzett, -inti képzős igék, valamint azok visszaható képzős származékainak széles körű szóalkotási lehetőségeit. Egyes új szavak, úgy tűnik, gyorsan historizmusokká válnak, mint például a kubilinės „fizetett szabadság“ – a. Kubiliusnak a Litván Köztársaság kormánya élén töltött időszakára (2008–2012) jellemző valóság, amely a 2008-as globális pénzügyi válság következtében alakult ki, pl. : Szeretném, ha helyesen értenének: tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a pénz nem terem a fán, de miféle szolidaritásról beszélhetünk, ha nekünk, könyvtári dolgozóknak fizetés nélküli szabadságra kell mennünk, hogy ki tudjuk fizetni a könyvtárhelyiségek fűtését és villanyszámláját? A „Kubilinių” ízét már megismertük, mert az év elején az önkormányzat az e szolgáltatásokhoz szükséges összegnek csak a felét biztosította, aztán még le is vont a 15 landsbergini „Mercedes-Benz 126” („JŽ”, http://www.zodynas.lt/jaunimo-zodynas/L/landsberginis; megtekintve: 2016. 10. 17.) összegéből, például: a „Mercedes-Benz 126” beceneve: Landsberginis (az akkori litván állami vezetők kedvelték ezeket az autókat). Ezeket, még ha szűk körben is használták őket, feltehetően be 16 lehetne sorolni az ND-be. 2. AZ ADATBÁZIS MINT A JELENLEGI SZÓKÉPZÉS KUTATÁSÁNAK ESZKÖZE 2.1. Az ND rendezésének szintjei Már szó esett az új szavak képzési kapcsolatainak az ND-ben való tükröződéséről (lásd az 1.1.1. fejezetet). Emlékeztetni kell arra, hogy mielőtt bekerülnének az ND-be, az új szavak először a digitális Új Szavak Cédulatárába (a továbbiakban – Cédulatár) kerülnek, amely címszavakból és használati adatokból áll; innen pedig az adatbázis formájában létező Új Szavak Gyűjteményébe (a továbbiakban – 14 Vö. https://www.facebook.com/haroldas.mackevicius?fref=ts; megtekintve: 2016. 10. 19. 15 http://www.alytausnaujienos.lt/alytausnaujienos/spausdinti/?nid=4100; megtekintve: 2016. 08. 16. 16 http://m.autoplius.lt/tyrimai/nuotrauku-galerija/populiariausios-automobiliu-pravardes-2-dalis, 2016 10 17. DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és a neologizmusok kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 21 Az adattár), amely kezelésük (gyűjtésük, rendszerezésük és leírásuk) fő eszköze. Az innen feldolgozott és kiválogatott adatok az AÚA-ba kerülnek. Előfordul, hogy egy neologizmus nagyon gyorsan végigjárja ezt az utat, máskor pedig a Kartotéka címszójegyzékébe való felvételétől az AÚA-ban való megjelenéséig jelentős idő telik el, amíg tisztázzák a szó eredetét, szemantikáját stb. A Kartotekoje naujažodžių ir vartosenos pavyzdžių buvo keliskart daugiau, nei pateikta ND. 2014. év végi adatok szerint 2015 végén az AÚA címszavai meghaladták a 3 000-et, a használatot illusztráló példák száma pedig mintegy 11 700 volt (Miliūnaitė 2015: 163–164, 172). 2016 közepén az ND-ben csaknem 3,5 ezer neologizmust írtak le (Miliūnaitė 2016: 48). Mindhárom neologizmuskorpusz (Kartoteka, Kaupykla és Duomenynas) folyamatosan bővül. Így nyilvánvaló, hogy a Kartotekában folyamatosan több és újabb, csupán még fel nem dolgozott információ lesz, mint az ND-ben, amely az említett források közül egyedüliként érhető el nyilvánosan. Ez fontos, és szem előtt kell tartani a neologizmusok szóalkotási kapcsolatainak vizsgálatakor, amikor szóalkotási családjaikról és azok teljességéről, valamint a szabályos és potenciális származékokról beszélünk. Lényegében egy adott időszak legpontosabb és legfrissebb képét a Kartoteka adataiból (a címszójegyzékből) lehetne kialakítani, azzal a feltétellel, hogy a neologizmus eredete és – mindenekelőtt – szemantikája nem vet fel kétségeket. Igaz, bizonyos esetekben az ND-ben csak maguk a címszói neologizmusok jelennek meg, valamint a következő tájékoztató üzenet: „A neologizmus bekerült az adatbázis címszójegyzékébe. Az információ gyűjtése folyamatban“. Például 2016. 08. 27-én így adták meg az afrokaribietiškas, -a; érseknő; szétszéledni stb. Már önmagában az ilyen szavak jelenléte az ND-ben szereplő afrokaribi, -nő, valamint a régóta ismert érsek és örökbe fogadni szavak mellett jelentős az új szavak szóképzési kapcsolatainak vizsgálatakor. Másfelől az ND-ben hasonlóképpen megadott babatukas, kalcsis, janutiena, katárium első pillantásra nem sokat mond meghatározások vagy legalább használati példák nélkül. Az utóbbi két esetben feltételezhető, hogy az új szó valamilyen kapcsolatban áll a közismert médiapersonával, Rūta Janutienėvel, illetve a macskákkal. Erről könnyű meggyőződni, ha kissé böngészünk az interneten: <...> a különféle Janutienė-félék által megnyomorított litván a politikusok hazugságairól vallott nézeteit 17 tekintve semmiben sem különbözik a V. Putyint dicsőítő orosz vatnyikoktól; a katárium – különleges ház macskák számára, amelyben friss levegőt élvezhetnek, hogy a cicák ne az ablaknál üljenek és az üvegen keresztül nézzenek kifelé, hanem mindig, amikor csak akarnak, kint lehessenek. A zoológiai kertben – a szerk. – élő oroszlánokhoz hasonlóan bármikor kimehetnek. Ez azt mutatja, hogy a neologizmusok 18 képzésének vizsgálatához kevesebb információ is elegendő, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy egy neologizmus bekerüljön az ND-be; egyes adatok gyorsan megszerezhetők a megadott neologizmus használati példáinak kikeresésével. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy magát a neologizmust ismerni kell, vagyis a neologizmust már rögzíteni kellett legalább az említett három forrás (Kartotéka, Korpusz, Adatbázis) kezdő láncszemében. 17 megtekintve: http://www.delfi.lt/news/ringas/lit/r-sadauskas-kvietkevicius-siulau-melagiu-diena-perkelti-isbalandzio-1-osios-ir-pavadinti-trecioko-diena.d?id=70608144, megtekintve: 2016. 08. 27. 18 http://augintinis.lrytas.lt/pamatyk/kaunieciu-namuose-kilmingu-katinurojus.htm?utm_source- =lrExtraLinks&utm_campaign=Copy&utm_medium, megtekintve: 2016. 08. 27. DAIVA MURMULAITYTĖ. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos | 22 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2.2. A lexikai és szemantikai új képzések elhatárolásának problémája 2.2.1. Az ND lexikájának egy része egynél több jelentéssel rendelkezik. Mivel csupán az ND-ben bemutatott lexika általános képének kialakítására, a vizsgált anyag hozzávetőleges terjedelmének tisztázására (a neologizmusok morfémák szerinti tagolásával és litván tövek alapján történő csoportosításával), valamint a további kutatások irányainak kijelölésére törekedtünk, egyelőre a szavak, nem pedig az egyes lexémák érdekeltek bennünket. Kétségtelen, hogy a neologizmusok képzésének részletes vizsgálata csak lexéma szinten lesz lehetséges, különösen figyelembe véve az új képzések és az új jelentések (szemantikai új képzések) elhatárolásának ND-ben fennálló, különböző alkalmakkor nem egyszer említett, többé-kevésbé tárgyalt problémáját (Miliūnaitė 2015: 175–178, Murmulaitytė 2014: 12–14, vö. még Miliūnaitė 2016: 48–49, Murmulaitytė 2016b: 17). Röviden emlékeztetünk arra, hogy az ND alapvetően e jelenségek formális elkülönítésének kritériumát követi, figyelembe véve, hogy a szót rögzítették-e az ND alapforrásaiban: LKŽe, DŽ6 és TŽŽ (http://naujazodziai.lki.lt/Index.asp?Apie_duomenyna). E kísérleti kutatás során a vizsgált problémába nem mélyedtünk bele jobban. Nyilvánvaló, hogy a kutatás kiterjesztésének egyik első lépése lenne a lexikai és szemantikai neologizmusok elkülönítése a szóképzési oppozíciók és a szavak szemantikai fejlődése alapján. Csak néhány példát említhetünk, amelyek bizonyítják, hogy e probléma jövőbeli megoldása során a szó vagy a jelentés referenciális forrásokban való rögzítésének formális kritériuma nem lesz alkalmazható. Például az ND a svaigti „szamárságokat beszélni; kalbėti niekus; būti karštai (bet nepagrįstai) įsitikinus ar susižavėjus kuo nors“, tiek svaigimas „szamárságok beszélése; badarságok mondása; valamiben való megalapozatlan, de szenvedélyes hit vagy valami iránti rajongás” jelentéseket a szó új jelentéseinek tekinti. Szóképzési szempontból azonban szemantikai neologizmusnak, vagyis a szemantikai fejlődés eredményének csak az igét lehetne tekinteni, absztraktuma pedig kétségtelenül az új svaigti lexémából létrejött neologizmus, nem pedig a svaigimas igéből képzett főnév más lexémáiból szemantikailag levezetett alak. Egy másik példa – a trumpukas. E szó ND-ben 5 új jelentéssel van rögzítve (1. „rövidfilm”; 2. „rövid vers”; 3. „rövid blúz”; 4. „rövid szoknya”; 5. „rövid lábú kutya”), az LKŽe-ben pedig „rövid kisvonat” jelentésben szerepel. Az ND továbbá a trumpukai többes számú főnevet is tartalmazza „rövid szárú cipők” jelentéssel, amelyet új képzésként osztályoz. Nyilvánvaló, hogy az új lexémák a „rövid valami” képzési jelentésű kicsinyítő képző különböző lexikalizációs, specializációs eredményei, vagyis minden alkalommal egy nem lexikalizált elsődleges származékon alapulva jöttek létre, nem pedig egymásból (vagy az első, az LKŽe-ben rögzített lexémából) fejlődtek ki. Más a helyzet az ežys esetében: „tüskés, a járművek kényszerített megállítására szolgáló úttestre helyezett szalag”. Az új lexéma egyértelműen a régóta rögzített ežys szó alapjelentésén alapul: „tüskékkel borított kis állat (Erinaceus europaeus)” (LKŽe), és e jelentés különböző képzési būdu. Plg. leksema blakė „slapto klausymosi ir stebėjimo įranga“ atsirado lygiai tokiu pačiu DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzések kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 23 módon, csak nem a litván nyelvben – vö. az angol (amerikai) nyelv bug 3. szavával. „egy miniatűr mikrofon, amelyet jellemzően egy helyiségben vagy telefonban rejtenek el megfigyelés céljából“ (OD, hozzáférés az interneten: https://en.oxforddictionaries.com/definition/us/bug), 4. „egy kis elektronikus berendezés, amelyet arra használnak, hogy titokban lehallgassák, mit mondanak az emberek“ (MD, hozzáférés az interneten: http://www.macmillandictionary.com/dictionary/american/bug_1), taigi lietuvių kalboje ji yra pasiskolinta 19 . Egy másik példa a kramtukas, amelyet az ND új szójelentésként osztályoz, kiegészítő tájékoztatással: a „Litván nyelv szótárában” (LKŽe) a kramtukas, -ė jelentése „ami harapdál, rág” – élőlény megnevezésére szolgál. Két lexémát ad meg: 1. „többnyire játék formájú rágható eszköz az íny masszírozására fogzáskor, a szilárd étel fogyasztásához való biztonságos hozzászoktatásra stb. ; csont vagy játék formájú rágható eszköz kutyák számára”; 2. „rágható étel (általában csemege) vagy étrend-kiegészítő”. Figyelembe kell azonban venni, hogy az LKŽe-ben egy substantivum mobile (hímnemű és nőnemű főnév), a -ukas, -ė képzővel képzett szó van rögzítve, amely a cselekvő személyek és az igei tulajdonsággal rendelkezők megnevezéseinek szóalkotási kategóriájába tartozik (DLKG 1996: 111). Az új lexémák közül az első a -ukas képzővel képzett szónak tekinthető, amely az eszközök szóalkotási kategóriájába tartozik; szóalkotási jelentése: „rágásra szolgáló eszköz” (DLKG 1996: 131). Vagy az első, akárcsak a második, az -as végződéssel képzett szó deminutívumának tekinthető, amely szóalkotási jelentése szerint a cselekvés eredményének (tárgyának) megnevezése (DLKG 1996: 125), és az -(i)ukas, -ė képzővel jött létre (kramt-ukas : kram-tas : kramt-yti). Taigi mažiausiai dėl dviejų priežasčių – skirtingų gramatinių ypatybių ir priklausymo kategóriákba való átvitelével jött létre – a kramtukas új lexémáit képzési szempontból nem szemantikai (jelentésbeli), hanem lexikai új képzéseknek, újonnan alkotott szavaknak kell tekinteni. 2.2.2. Kissé kitérve érdemes felhívni a figyelmet az ÚSZ adatbázis szerkezetének egy sajátosságára: az új szó típusa (új képzés, egy szó új jelentése, újonnan kölcsönzött tőből származó szó, újonnan kölcsönzött idézet stb.) az új szó leírásában az általános információk részében van megadva, vagyis minden olyan lexémára (jelentésre) vonatkozik, amelyeket a leírás „Jelentések és használat” című részében külön-külön mutatnak be. Ebből az következne, hogy bármennyi új lexémáját fedezték is fel egy bizonyos szónak, azok tegali būti vienos, t. y. tos pačios, rūšies – arba naujadarai, arba naũjos žodžio reikšmės 19 Ezt a lexémát nemcsak a litvánok vették át az angolból, vö. A filmekből mindenki ismeri – „poloskaként” vagy „bolhaként” называется устройство, призванное вести скрытое наблюдение. Это может быть микрофон или videokamera (http://planeta.by/article/680, megtekintve 2016. 10. 08.); Закладки (a „закладные устройства” rövidítése; váratlanul „poloskák”, az angol bugs szóból, amelyeket „poloskák”, „bolhák” néven is ismernek stb.) <...> (http://lurkmore.to/%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%BB%D0%B0%D0%B4%D0%BA%D0%B8; megtekintve 2016 10 08. DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új képzések kutatásának BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 perspektívái | 24 (a tárgyalt problémát szem előtt tartva). Mindazonáltal nem zárhatók ki az olyan leksema atsirado semantinės raidos (leksikalizacijos, specializacijos, reikšmės perkėlimo) esetek sem, amikor az egyik újonnan jött létre, a másik pedig újra létre lett hozva, például egy alapszó (palyginti su jau fiksuotąja leksema). Žinant, kad ND skiriant leksinius naujadarus nuo másik lexémája alapján; a szemantikai [újításoknál] többnyire az említett formális kritériumot követik (hogy a szó már rögzítve volt-e, vagy még nem, a referencia-kiadványokban) (Miliūnaitė 2015: 175–179), ezért ennek az adatbázisnak a szerkezeti sajátossága nem tűnik rendszertelennek. Mindazonáltal az ND szóalkotásának vizsgálata és egyes szemantikai újítások lexikai újításokká való átsorolása során nyilvánvaló, hogy néhány lexéma nem feltétlenül azonos típusú. Összességében, figyelembe véve a lexikai és szemantikai újítások különbségének eddig kevéssé vizsgált problémáját, valamint egyre inkább meggyőződve arról, hogy ez sokrétű és külön, alapos vizsgálatra érdemes kérdés, úgy tűnik, először ki kellene választani az ND-ből az összes szemantikai újítást, és meg kellene vizsgálni mindegyikük keletkezéstörténetét, továbbá szemantikai és szóalkotási kapcsolataikat ugyanannak a már rögzített szónak más lexémáival. Fel kellene tárulniuk fő csoportjaiknak, átláthatóbbá kellene válniuk mind maguknak az ND szemantikai újításainak, mind a lexikai újításoktól való megkülönböztetésük kritériumainak, és pontosabb képnek kellene kialakulnia a jelenlegi szóés szemantikai képzésről. Ez egy további érdekes és ígéretes kutatási irány lehetne. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván nyelv neologizmusainak adatbázisa nem csupán az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a szavak jelenlegi állapotának és fejlődésének vizsgálati eszköze is; lehetővé teszi, hogy magukon a neologizmusokon kívül a szóalkotási kutatások szempontjából fontos információkat is nyerjünk róluk – meghatározásokat és egyéb szemantikai magyarázatokat, eredetre vonatkozó utalásokat, forrásmegjelölésekkel ellátott hiteles használati példákat, amelyek gyakran segítenek pontosítani a neologizmus jelentését vagy (és) keletkezésének (szóalkotásának) körülményeit. 2. Az ND neologizmusai a szóalkotási kapcsolatok szempontjából különböző irányokban vizsgálhatók. Néhány a legígéretesebb, egymással összefüggő lehetőség a következő: a gyökök szerint (szóképzési szócsaládok létrehozása és elemzése), a szóképzési kategóriák és a rájuk jellemző szóképzési affixumok szerint, valamint a lexika szemantikai csoportjai szerint. 2.1. Az ND új szavainak szóképzési szócsaládjait létrehozva láthatóvá válna, hogy ezekben mekkora részt alkotnak az új szavak, milyen messzire távolodtak el a szócsalád kiinduló szavától, azaz hány szóképzési fokozat különíthető el a szócsaládban, maguk az új szavak hány új szót hoztak létre, az új szavak mekkora része szokatlan képzésű, közülük hány megváltozott képzési alappal rendelkezik stb. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban az ND-ben olyan új szavakat (származékokat, összetételeket, hibrideket, szemantikai új szavakat) mutattak be, amelyeknek DAIVA MURMULAITYTĖ. A litván nyelv új szavainak adatbázisa és az új szavak kutatásának perspektívái BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 | 25 800 litván gyök. Körülbelül 47 százalékuk mindössze egyetlen ND-beli új szóban fordult elő. Tehát a nei pusė ND naujadarų šiame šaltinyje turi giminiškų žodžių ir sudaro su jais darybos lizdus. nagyobb részük nem különösebben termékeny, vannak azonban termékeny gyökök is, amelyek egyenként 26–40 új szót foglalnak magukban (a kalb-, raš-, dien-, žmog-, darb-/dirb-, žodir gyökök stb.), és 4–5 szóképzési fokozatot foglalnak magukban (például a rašyti, dirbti szavak szóképzési szócsaládjai). Figyelembe kell venni, hogy az említett 47 százalék egyáltalán nem jelenti azt, hogy a litván gyökkel rendelkező új szavak ilyen hányadának nincsenek azonos gyökű új szavai, vagyis hogy nem válnak azok alapszavaivá, nem hoznak létre új szócsaládokat, és nem bővítik a korábban meglévő szóképzési szócsaládokat stb. A szabályos neologizmusképződmények (például főnévi eredetű szavak és) célzott keresése során veiksmažodžių abstraktų), interneto vartosenoje jų dažniausiai randama. 2.2. A második kutatási irány lehetőségeit vizsgálva elvégzett, az ND-ben rögzített eszköznevek kisebb kutatása alapján feltételezhető, hogy az LKG és a DLKG adatai szerint e képzési kategória korábban legtermékenyebb -tuvas képzője átadja pozícióit a második legtermékenyebb -iklis és a hatodik -yklė képzőnek. Érdekes, hogy az ND-ben terméketlennek tartott -klis képzőnek nem kevesebb mint 6 származéka (8 lexémája) van, és termékenység szerint az ötödik helyet foglalja el. A grammatikákban leírt tíz képző (-tas, -tis, -eklis, -klas, -tė, -(i)oklis, -ikas, -stis, -ta, -tuvis/-tuvys) nem található meg az ND-ben. Az ND anyagának ebből a szempontból való vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni arról sem, és talán fontosabb a kutatás fordított iránya – amikor a kiindulópontot nem a grammatikák leírásai, hanem maguk az ND-adatok jelentik, amelyek között feltehetően grammatikákban nem leírt jelenségek, atipikus képzések, analógiás, egyedi új képződmények stb. is találhatók. 2.3. Az ND új szavainak egyik lexikai-szemantikai csoportját – néhány tucat, személynevekből származó képződményt, például: gražuliada, grybauskizmas, kubiloidas, putleris, čiviliuoti, žvagulintis, janutiena, Kalantinės stb. – vizsgálva megállapították, hogy ezeknek csak nagyon kis része került be az ND-be. A például litván politikusok vezetékneveiből képzett új szavak az internetes használat alapján jóval nagyobb számban léteznek. A többé-kevésbé semleges új szavakat az -ietis, -ė képzőkkel képezik; -ininkas, -ė; -inis, -ė (melléknevek), továbbá az -izmas (főnévi tulajdonság jelentésében, nem jellegzetes kifejezés értelmében) és az -oidas képzős származékok a kontextustól függetlenül negatív konnotációjúak. Az ND-be talán fel lehetne venni a valószínűleg már historizmussá váló kubilinė „fizetett szabadság” és landsberginis „Mercedes-Benz 126 típusú személygépkocsi” szavakat is. 3. Az ND-t mint az új szavak képzési kapcsolatainak kutatási eszközét értékelve néhány dologra fel kell hívni a figyelmet. 3.1. Az ND nem kizárólag a szóképzés kutatására szolgál. Az e terület átfogó kutatására készülve adatbázisában lehetővé kellene tenni az új szavak képzési és morfémaszerinti elemzését, képzési szócsaládjaik létrehozását, a morfémaszerkezetek rögzítését stb. 3.2. Az ND a lexikai és szemantikai újítások elkülönítésére formális kritériumot alkalmaz (a szó rögzítését a referenciaforrásokban), ami kényelmes az új szavak ND-ben való bemutatásakor és sok esetben