Ypatybių pavadinimai „Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne“

AGNĖ ALEKSAITĖ Lituán Nyelvi Intézet YPATYBIŲ PAVADINIMAI LIETUVIŲ KALBOS NAUJAŽODŽIŲ DUOMENYNE KULCSSZAVAK: új szó, származékszó, tulajdonságnevek, szóalkotás. A világ minden nyelve idővel változik – ez természetes és szükséges jelenség (Crystal 2005: 31), amely biztosítja a nyelv teljes értékű működését a globalizálódó világban. A nyelv legrugalmasabb rétege – a lexika – változik, nemcsak az idő perspektívája, hanem az emberek hatására is (Jakaitienė 2018: 3), például az új szavak alkotói révén. A köznyelvi litván nyelv fejlődésének jelenlegi szakaszát a folyamatos újszóalkotás, vagyis az új szavak létrehozásának folyamata miatt „az új szavak korának” (Naktinienė 2002: 47), „a neologizmusok boomjának” (Girčienė 2005: 78) nevezik. Ezért 2011 őszén a Litván Nyelvi Intézetben megkezdődött a Litván nyelvi új szavak adatbázisának (a továbbiakban: ND) létrehozása; az adatbázis a litván nyelvben a 20. század végén és a 21. század elején megjelent, nyilvánosan használt új nyelvi egységeket (szavakat, szókapcsolatokat és rövidítéseket) rögzíti. Az adatok kiválasztásakor az új szavak elméletében és gyakorlatában elfogadott kritériumból indulnak ki: a szavak és jelentéseik szótári rögzítéséből; új szavaknak tehát azokat a szavakat és jelentéseket tekintik, amelyek nem szerepelnek a kiválasztott referenciális szótárakban1. Az adatbázis „nem csupán az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a szavak jelenlegi állapotának és fejlődésének vizsgálatára szolgáló egyik eszköz is, amely az új szavakon túl a szóalkotási kutatások számára fontos információkat is nyújt róluk” (Murmulaitytė 2016: 24). A tulajdonságnevek (főnévi absztraktumok) szóalkotási kategóriájának vizsgálatához 1Ez A mai litván nyelv szótára (a továbbiakban: DŽ), az online Litván nyelv szótára (a továbbiakban: LKŽ) és a Idegen szavak szótára (a továbbiakban: TŽŽ). Bár a litván nyelvészeti művekben az új szót (neologizmust) rendszerint a nyelvben újonnan megjelent szóként határozzák meg (Urbutis 2009: 36–37; Jakaitienė 2010: 205; Girčienė 2011: 165), a tudományos szakirodalomban az új szó fogalma mégis változatos (bővebben lásd: Girčienė 2012: 6): egyesek az új szó megkülönböztető jegyének az újszerűség és a szokatlanság benyomását tekintik (Palionis 1985: 212), mások olyan szavaknak tartják őket, amelyek korábban nem kerültek be a referenciális szótárakba (Miliūnaitė 2015: 169). Az új szavakhoz társított „újdonság aurájáról” a kutatók vitáznak: „[m]ert az újdonság olykor túlságosan szubjektíven értelmezhető: egyes nyelvhasználók számára egy szó már megszokottnak tűnhet, míg mások még nem is értik” (Popova 2005: 9–13, idézi Jakaitienė 2010: 205; lásd még: Kazlauskaitė, Župerka, Macienė 2013: 91). Megbízhatóbb az új szavak referenciaművek alapján történő kiválasztásának kritériuma, bár a litván nyelv esetében ez sem teljesen megbízható – a referenciális szótárakban lexikográfiai hézagok vannak, és a szótárak rendszertelenségének problémája is felmerül (Miliūnaitė 2015: 169). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 2 A szóalkotási típusok produktivitásának vizsgálatához folyamatosan bővülő új szavak adatbázisát választottuk. Az ND szóalkotási szempontból elemzett anyagát összevetettük a 20. század második felének, valamint a fő litván nyelvtanok (Lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban: LKG); Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban: DLKG)) leírásaival, amelyekben a sajátosságok megnevezései a szóalkotási affixumok produktivitása szerint vannak csoportosítva. A kézzel gyűjtött ND-anyag természetesen nem mutat teljesen objektív és átfogó képet az új szavak számáról, elterjedtségéről, szóalkotásáról stb. (Miliūnaitė 2012: 10; az új lexémák felismerésének szubjektív módszeréről bővebben lásd Mikelionienė 2000: 68). Ahhoz, hogy ez a kép statisztikailag reprezentatív legyen, számítógépes új szógyűjtőket kellene használni2 (vö. Miliūnaitė 2015: 171; lásd még Murmulaitytė 2016: 5), és korpuszokra támaszkodni, mindenekelőtt a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynu (a továbbiakban: DLKT). A korpusz (jelen esetben a DLKT) „átfogó adatbank a szóalkotási kutatásokhoz, valamint hatékony eszköz nemcsak a morfémák szavakban való elhelyezkedésének szabályszerűségei leírására, hanem a szóalkotási modellek szerkezetének, az affixumok produktivitásának és a képzett szavak gyakoriságának meghatározására is” (Inčiuraitė-Noreikienė 2017: 23). Másfelől az ND éppen abban egyedülálló, hogy létrehozásában a nyelv professzionális kutatói mellett ténylegesen maga a társadalom is részt vesz: az emberek saját nyelvérzékükre és anyanyelvi ismereteikre támaszkodva felismerik az új nyelvi jelenségeket, és elküldik őket az ND készítőinek. Ezért nem állítható, hogy az ND túlságosan szubjektív módon készült, vagy hogy az általa közölt információ túlzottan elfogult. Az ND folyamatosan bővül, adatait pontosítják és frissítik. 2018. július 3-án az adatbázis 4708 lexikográfiailag leírt nyelvi egységet tartalmazott. Szóalkotási szempontból vizsgálandó új szavaknak az eredeti keletkezésű új képzéseket és a vegyes szóalkotású alakulatokat (hibrideket) tekintjük; a többi nyelvi egység – az új idézetek, rövidítések, valamint a szemantikai képzések, a feléledt szavak és szókapcsolatok – nem tartozik e tanulmány tárgyához. Az ND-ben 142 olyan alakulatot találtak, amely képzővel keletkezett. A kutatás eredményeit az 1. táblázat mutatja be; ebből látható, hogy az ND adatai nem felelnek meg a nyelvtanokban közölt, a szóalkotási affixumok produktivitása szerinti sorrendnek. 2 Az egyik ilyen új szógyűjtőt a „Litván nyelvi szintaktikai-szemantikai elemzőrendszer a korpusz, a litván internet és a közszféra alkalmazásai számára” című projekt keretében 2015-ben a Vytauto Didžiojo universitetas bocsátotta rendelkezésre (https://www.raštija.lt/semantika-lt). A tanulmány írásakor a gyűjtő nem működött (vö. Miliūnaitė 2015: 171). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 3 1. TÁBLÁZAT. A tulajdonságnevek képzési affixumok szerint A mai litván nyelvtanban és a Litván nyelvi neologizmusok adatbázisában3 Sorsz. Képző ND neologizmusok száma Sorsz. (DLKG) szavak (ND) 1. -umas 30 3. 2. -ybė 17 4. 3. -ystė 47 1. 4. -enybė 0 – 5. -uma 0 – 6. -ovė 1 6. 7. -ulys 1 6. 8. -atvė 0 – 9. -atis 0 – 10. -yba 1 6. 11. -astis 0 – 12. -ata 0 – 13. -(i)ava 0 – 14. -umė 0 – 15. -ra 0 – 16. -izmas4 41 2. 17. -ūra 2 5. -esys (LKG) 2 5. Megjegyzés: Az 1. oszlopban a képzési affixumok a képzési produktivitás (a származékok száma) szerint vannak sorba rendezve a DLKG adatai alapján5, az utolsóban pedig az ND-ben szereplő neologizmusok száma szerint. 3 Plg. Daivos Murmulaitės (2016: 13–14) analogišką lentelę įrankių pavadinimams pagal darybos afiksus aprašyti. 4„Bár az -izmas képző számos nemzetközi szóban könnyen felismerhető, a litván nyelvben általában nem alkotnak vele új származékokat” (DLKG 2006: 103). 5„A mai nyelv szóképzési állapotáról szóló leírásokban igen nagy figyelmet fordítanak a képzési típusok produktivitására – ez szolgál a képzési típusok sorrendjének alapjául (a legproduktívabbaktól a legkevésbé produktívakig, bár inkább a származékok számát veszik figyelembe, nem pedig a típusok nyitottságát) V. Urbutis főnévképzési leírásaiban, valamint az ő és más szerzők szóképzési fejezeteiben a „Lietuvių kalbos gramatika” <...> és a „Dabartinės lietuvių kalbos gramatika” című művekben (Keinys 1999: 25–26). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 4 Pagal ND duomenis tiriamuoju laikotarpiu produktyviausios ypatybių pavadinimų (vardažodžių abstraktų) kategorijos priesagos yra -ystė, -izmas ir -umas. Gramatikose teigiama, kad iš šios kategorijos priesagų tikrai darnios yra vos trys, t. y. -umas, -ybė ir -ystė (LKG 1965: 306; DLKG 2006: 100). Kaip matyti iš 1-oje lentelėje pateiktų duomenų, ND vyrauja trečios pagal darumą gramatikose laikytos priesagos -ystė vediniai (47 leksemos), padaryti iš daiktavardžių (asmenų pavadinimų) ir žymintys „pagrindiniu žodžiu pasakytam asmeniui būdingą ypatybę, būvį, padėtį, verslą, pasielgimą“ (DLKG 2006: 102), pvz.: mažaspalvystė (: mažaspalvis, -ė) „būsena, kai yra mažai spalvų“, saulininkystė (: saulininkas, -ė) „saulės energetikos verslas“, suaugystė (: suaugęs, -usi) „amžius, kai žmogus yra jau suaugęs“ (plg. paauglystė), taikdarystė6 (: taikdarys, -ė) „pastangos įvesti taiką, ką sutaukyti“⁷, žemgrobystė (: žemgrobys, -ė) „nelegalus nuosavybės teisės į žemę įgijimas“. Duomenyne apstu novatoriškas ir tradicines ūkio šakas, verslą žyminčių naujadarų, pvz.: antreprenerystė (: antrepreneris, -ė) „verslo idėjų generavimas“, barzdaskutystė (: barzdaskutys, -ė) „barzdų skutimo amatas“, klumpdirbystė (: klumpdirbys, -ė) „klumpių dirbimo amatas“⁸, kubilininkystė (: kubilininkas, -ė) „kubilų dirbimo amatas“⁹ ir kt. Plg. naujadaro balkonininkystė (: balkonininkas, -ė) „daržininkystė balkone“ interneto paieškos sistemoje Google (toliau – G) pateikiamus pamatinio žodžio balkonininkas, -ė vartosenos pavyzdžius¹⁰ [čia ir kitur paryškinta straipsnio autorės]: Én például egyelőre a balkonininkų közé tartoznék, mert otthon nevelek, csíráztatok növényeket, de lassan majd kiköltözöm a szabadba a fűszernövényekkel és zöldségekkel. (supermama.lt 2010 03 31) Sziasztok, lányok! A vilniusiakhoz fordulok, balkonininkes, hátha van köztetek, aki meg szeretné mutatni a kertjét a nagyközönségnek? Vagyis a balkonkertek témájáról cikk készül a „Mano namai” magazinban, és szívesen lefényképeznék minél több kerteteket ☺. (supermama.lt 2009 07 07) Az interneten öt példát találtak a balkonininkas, -ė neologizmus használatára¹¹, a DLKT-ben pedig nem találtak példát [a megtekintés dátuma: 2018 05 02]. Egyébként az internetes használatban a morfológiailag rövidebb neologizmus – a munkaváltozat – balkonininkas, -ė használatára is akad néhány példa (ugyanennek a 6A cikkben a neologizmusok hangsúlyjelölése – vagy annak elhagyása, ha a hangsúlyozásuk még nem tisztázott – az ND közlését követi. 7A cikkben tárgyalt valamennyi neologizmus meghatározása az ND-ből származik. 8Vö. az ND-ben szereplő megjegyzéssel: „a vállalkozás régi, de ilyen megnevezése a referenciaművekben nem található”. 9Vö. LKŽ: kubilininkybė „kádár mestersége”; DŽ: kubil(i)us „kádár”. 10A cikkben közölt használati példák nyelvét nem javítottuk. 11Itt és másutt a neologizmus teljes paradigmájának használati példáiból származó, ismétlődések nélkül számított mennyiségi adatokat közöljük. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 5 (varijuojančios) priesagos -ininkas, -ė ir -(n)inkas, -ė darinius žr. DLKG 2006: 114–115; plačiau apie darbinius variantus žr. Vaskelienė 2013: 206): Aaagnex, köszönöm a hivatkozást az erkélyi formára. (supermama.lt 2010 05 13) A kertészkedői tapasztalatom – az erkélyi kertészkedés – folytatódik. Azt mondanám, egészen jól folytatódik: a „žmogųgės” teremnek, bár már befejezik a termésüket, a fűszernövények nőnek, némelyik még virágzik is (túlnőtt, nem tudtam felhasználni), és a legjobb, hogy az uborka és a paradicsom is termést hoz. (ciliukas.lt 2012 07 08) Az internetes használatban mindössze három előfordulást jegyeztek fel az új szó erkélyi kertész esetében; a DLKT-ben nem találtak példát [megtekintve: 2018 05 02]. Vö. ennek az alapszónak a származékával: erkélykertészkedés: nem a kertben fogunk kapirgálni, hanem erkélykertészkedés-szobakertészkedés művészetével foglalkozunk:D, és nem a kertben, hanem az ablakpárkányon termesztünk hagymát:D de ez is óriási öröm! (justinospalvos.blogspot.com 2012 04 25) Balkonkertészkedés – erkélyen végzett kertészkedés <...>. (lzin ios.lt 2017 08 29) Atskirą grupę sudaro, palyginti, neseniai vartosenoje paplitę šios priesagos vediniai, aprėpiantys skirtingus mitybos būdus: vaisiavalgystė (: vaisiavalgis, -ė) „mitybos būdas (veganizmo atšaka), kai valgomi vien termiškai neapdoroti vaisiai“ (plg. anglų k. fruitarianism), visavalgystė (: visavalgis, -ė) „maitinimasis visais maisto produktais, neatribojant kokios nors jų rūšies“, žaliavalgystė (: žaliavalgis, -ė) „maitinimosi termiškai neapdorotu ar iki 40–42 °C apdorotu, paprastai augaliniu maistu sistema (pasaulėžiūra ir praktika)“. Taip pat kuriami ir okažiniai, vienadieniai naujadarai¹², pasidaryti pagal analogiją su žodžiais vaisiavalgystė, visavalgystė ir žaliavalgystė, pvz., klaidavalgystė (: *klaidavalgis, -ė) „klaidinga mityba, kenkianti sveikatai“. 12 Egyébként a litván nyelvészeti munkákban csak az új szóalkotások egyik típusát tárgyalják – expresszív, meghonosodott és alkalmi képzések – a kifejező, a szóalkotási rendszertől eltávolodott és egyéni kontextusban megmerevedett új szóalkotásokat (Blažinskaitė 2004: 59; Urbutis 2009: 323–324; Jakaitienė 2010: 207), amelyeket a szerzői, egyéni, stilisztikai, szituációs, kontextuális, egyszeri és szokatlan szóalkotású új szóalkotás/neologizmus, valamint a szótárakban nem rögzített képzés terminusaival is megneveznek (Mikelionienė 2000: 67; 2002: 74; Jakaitienė 2010: 207; Kazlauskaitė, Župerka, Macienė 2013: 92; Miliūnaitė 2014: 247), szem elől tévesztve az új szóalkotás létrejöttének és a használatban való meghonosodásának igen fontos szakaszát. A neves irodalomteoretikus, író, filozófus és kulturológus Mihail Epstein (Mikhail Epstein) új terminust javasolt – protologizmus (angolul: protologism < a görög protos „legelső, első” + logos „szó” szavakból). A protologizmus olyan újonnan alkotott és széles körben el nem terjedt nyelvi egység, amely egy keletkezett szókincsbeli hiány betöltésére törekszik. Mihail Epstein szerint minden újonnan alkotott nyelvi egység protologizmus, amely később neologizmussá válik, végül pedig meghonosodik a szókincs alaprétegében. Bár elismerik, hogy nehéz éles különbséget húzni a protologizmus és a neologizmus között, az eltérő fejlődési szakaszban lévő új nyelvi egységek fő megkülönböztető jegyének mégis a használók számát tekintik. Hangsúlyozzák, hogy a protologizmust rendszerint csak egyes személyek (gyakran kizárólag a szerző) használják, ezért a széles körű használatba (újságokba, folyóiratokba, könyvekbe, internetes oldalakra stb.) bekerült protologizmus BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 6 Az -ystė képzővel alkotott, nem személynevekből képzett elvont főnevek közül az ND mindössze néhányat tart nyilván (vö. DLKG 2006: 102): naujažodystė (: naujažodis) „új szavak alkotása”, pakaitalystė (: pakaitalas). Vö. az interneten közölt, az alapszó dvikainis, -ė13 használatát bemutató példákat a dvikainystė új szóval kapcsolatban (: dvikainis, -ė) „az árak két különböző pénznemben való feltüntetése (a konkrét esetben a litáról euróra való átmenet időszakára utal)”, G – 29; a DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]: Dvikainis tarifa – a fogyasztó által igényelt egy kilowatt /kW/ aktív teljesítmény után az energiarendszer maximális terhelésű óráiban fizetendő díj, valamint a fogyasztó rendelkezésére bocsátott aktív villamos energia egy kilowattórája /kWh/ után fizetendő díj. (e-seimas.lrs.lt 1995 04 28) A lakosság számára július 1-jétől a következő villamosenergia-tarifákat hagyták jóvá: az egytarifás háztartási fogyasztók 35 centet fizetnek, míg azok, akik elektromos tűzhelyük miatt korábban olcsóbb villamos energiát használtak, a dvikainio tarifa, illetve a nagyobb energiafogyasztás miatt szintén 2 centtel kevesebbet fizetnek. (alfa.lt 2009 06 30) Kis csoportot alkotnak a dvisantuokystė (: *dvisantuokis, -ė?) „két házastárs (feleség, férj) egyidejű birtoklása” és a protgėdystė (: *protgėdys, -ė? / protgėdus, -i?) „az értelem miatti szégyen” új szavak, amelyeket pusztán formai szempontból az -ystė képzővel potenciális melléknevekből alkotott származékok közé lehetne sorolni (vö. DLKG 2006: 102). A Dvisantuokystė feltehetően összetétel és képzés útján keletkezett (: dvi santuokos + -ystė képző), „amikor a formánsként egy képző összetételi formával (összetételi határral) együtt szerepel” (Urbutis 2009: 341). A protgėdystė új szó esetében szintén inkább összetétel és képzés útján való alkotásra lehet következtetni (: proto gėda + -ystė képző). Bár az ND nem törekszik arra, hogy egy új szó képzéséről teljes képet adjon (Murmulaitytė 2016: 4), az adatbázisban mégis hasznos lenne feltüntetni az új szó képzési családját, és következetesen rögzíteni az azonos tövű szavakat (lásd a 2. táblázatot). A vizsgált időszakban az ND-ben rögzített képzési oppozíciós párok – például bulvininkystė (: bulvininkas, -ė14) „burgonyatermesztési vállalkozás” – kizárása után olyan képzési oppozíciók is előfordultak, amelyeknek potenciális (feltételezett) alapszava van, például subinšaldystė15 (: *subinšaldys, -ė) „a fenék fagyása”; továbbá olyanok, amelyeknek alapszavát a referencia-szótárak rögzítik, például amelyet neologizmusnak, azaz új szónak tekintenek, amelyet alkotóján kívül mások is választanak a nyilvános használatban (Andreescu 2012: 72; https://en.wikipedia.org/wiki/Protologism). 13 Az internetes használatban a dvikainio, -ės két további példáját találtuk, amelyekben az új szót az ND-ben nem rögzített további jelentésben használják. 14 ND: bulvininkas, -ė „burgonyatermesztő; burgonyakereskedő”. 15 Igaz, ebben az esetben is felmerülhet az összetétel és képzés útján való szóalkotás (: subinė šaldė + -ystė képző). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 7 keresztfaragás (: keresztfaragó, -nő16) „keresztek faragása, a litván népművészet része”; 8 hiányzó, képzési oppozíciót alkotó, az -ystė képzővel létrehozott absztraktum-pár található, amikor az ND-be csak a származék kerül be, a képzési alap kimarad, például: kettősállampolgárság17 (: kétútlevelű, -ű18) „iron. két különböző ország útlevelének birtoklása”, kettősnévviselés19 (: kétnevű, -ű20) „kétféleképpen írt vezetéknév birtoklása a személyazonosságot igazoló okmányban”, szőrváltás21 (: szőrváltó, -nő21) „a bunda (azaz a nézetek, értékrendi elvek) megváltoztatása”, dézsakészítés22 (: dézsakészítő, -nő22) „dézsakészítő mesterség”, medveölés23 (: medveölő, -nő23) „a medve megölése”, színszegénység24 (: kevés színű, -ű25) „olyan állapot, amelyben kevés szín van” stb. 16 LKŽₑ: kryždirbys, -ė; kryždirbis, -ė „aki kereszteket farag”. 17 Az dvipašystė új szó vegyes képzésű származéknak is tekinthető (: dvi, pasas + -ystė képző). 18 Az internetes használatban mindössze egyetlen dvipašis, -ės alakra találtunk példát: A két útlevelesek gondjai: Izrael követeli, hogy térjen vissza az örmény hadseregbe a Cahaltól mozgósított katona [cím] (facebook.com 2015 10 18). A DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. 19 A dvipavardystė új szó vegyes képzésű származéknak is tekinthető (: dvi, pavardės + -ystė képző). 20 Az interneten négy dvipavardis, -ės alakú előfordulást találtunk; az új szó egy másik, az ND-ben nem rögzített jelentésben szerepel: Egészséges lányok, akik -ienė, -ė-vé, „két vezetéknevűvé” válnak vagy már azok, illetve azok, akik lánykori nevükkel maradnak. (supermama.lt 2012 01 14); „<...> Ezért akarva-akaratlanul a kisebbik Kazimieras, a szudovita, amikor a fordításról, az irodalomról vagy a fordításkritikai cikkekről írt, mindig odabiggyesztett egy „farkat” – Sasnavát. Így született meg a dvipavardis – Kazimieras Ambrasas-Sasnava. Tudományos munkáim és számos cikkem többnyire ezzel a kettős vezetéknévvel jelent meg.” (aidas.lt 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. 21 Az interneten hat előfordulási példát találtunk az új kailiakeitys, -ė szóra: Vajon közülük melyik ez a kailiakeitys? (traders.lt 2018 01 27); Milyen remek memória. Köszönöm a pontosítást. Pedig úgy emlékszem, az első litván volt. Talán összekeverte azzal, amelyet ön tartott? Mert általában csak a „bundaváltókat” gyanúsítják így. (greitas.eu 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. 22 Az interneten mindössze két előfordulási példát találtunk az új kubilininkas, -ė „dézsakészítő; dézsaárus” szóra: Dézsakészítő A. Kundrotas dézsákat, kanalakat és egyéb fafaragványokat kínált megvételre. (zasliuck.lt 2018 május (legkésőbb); A rendezvényen szépen mutatkoztak be járásunk hagyományos kézművesei is: a szalmakötés mestere, Jurgita Treinyte, a šakotis-sütemény sütője, Onutė Raudeliūnienė, dézsakészítő Arvydas Kundrotas <...>. (zasliuck.lt 2018 május (legkésőbb). Más internetes oldalakon az új kubilininkas, -ė szó „Andrius Kubilius litván politikus követője” jelentésben használatos. A „dézsakészítő; dézsaárus” jelentésre a DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. 23 Az interneten mindössze egyetlen előfordulási példát találtunk az új lokiažudys, -ė szóra: „Lačplēsis” (lettül Lāčplēsis, megközelítőleg azt jelenti: „medveölő”) – Andrejs Pumpurs költő lett eposza, amelyet a lett népnek Lačplēsis óriáserejű hősről szóló mondái és legendái alapján alkotott. (lt.wikipedia.org 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. Vö. az LKŽₑ-be felvett lokiamušys, -ė „medvevadász” szóval. 24 A mažaspalvystė új szó esetében szintén felismerhető a képzés és a képző hozzáadásának módja (: kevés szín + -ystė képző). 25 Az interneten nyolc előfordulási példát találtunk az új mažaspalvis, -ė szóra: Most egy ilyen kevésszínű, dermedő világot hallgatok – a „Nadja” nevű, maró hangú duó fagyosan dermesztő történeteket mesél nekem. (bernardinai.lt 2009 07 10); Úgy gondolom, hogy ha a zászló annyira elhasználódik, hogy már nem lehet méltósággal kiállítani, akkor státusza többé nem állami zászló. A kifakult piros már nem piros, és egy ilyen kevésszínű rongy megsemmisítése vagy kidobása nem tekinthető az állami jelképek meggyalázásának. (newsgroups.lt 2009 06 25). A DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve: 2018 05 02]. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 8 2. TÁBLÁZAT. Az -ystė képzővel létrehozott hiányzó absztraktumok közös tőből származó szavainak szócsaládja26 Sorszám | Új szó | Alapszó | Rögzítve az ND-ben | Az ND-ben szereplő közös tövű szavak; 1. antreprenerystė | antrepreneris, -ė | + | −; 2. balkonininkystė | balkonininkas, -ė | − | −; 3. barzdaskutystė | barzdaskutys, -ė | 0 | barzdakirpė, barzdaskutykla; 4. bulvininkystė | bulvininkas, -ė | + | −; 5. citatmeldystė | *citatmeldys, -ė | 0 | citatatonija; 6. dvikainystė | dvikainis, -ė | − | −; 7. dvipasystė | dvipasis, -ė | − | −; 8. dvipavardystė | dvipavardis, -ė | − | −; 9. entreprenerystė | entrepreneris, -ė | + | −; 10. filibusterystė | filibusteris, -ė | + | −; 11. hipsteryštė | hipsteris, -ė | + | hipsterija, hipsteriškai; 12. kailiakeitystė | kailiakeitys, -ė | − | −; 13. kinkadrebystė | kinkadrebys, -ė | 0 | −; 14. kitamanyštė | kitamanis, -ė | 0 | −; 15. klumpdirbystė | klumpdirbys, -ė | 0 | −; 16. korepetitorystė | korepetitorius, -ė | 0 | korepetitoriauti, korepetitoriavimas; 17. kryždirbystė | kryždirbys, -ė | 0 | −; 18. kubilininkystė | kubilininkas, -ė | − | kubilizmas, kubiloidas27; 19. laisvadarbystė | laisvadarbis, -ė | + | − 26 A 2. és 3. táblázat nemcsak az elvégzett kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó adatokat (az új szavakat és alapszavaikat) tartalmazza, hanem a további kutatásokhoz hasznos kiegészítő anyagot is (az ND-ben rögzített közös tövű szavakat). 27 Ezen új szavak alapszava a Kubilius vezetéknév. Vö. kubilizmas „pejor. Andrius Kubilius által terjesztett ideológia és folytatott politika”; kubiloidas „gúny. Andrius Kubilius litván politikus követője”. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 9 Sorszám Új szó Alapszó Rögzítve az ND-ben Az ND-ben szereplő közös tövű szavak 20. lokiažudystė lokiažudys, -ė – – 21. mamystė mama 0 mamadienis, mamiškas, -a, mamyčiukas, -ė, sumamėjimas, supermama, supermamytė 22. mažaspalvystė mažaspalvis, -ė – – 23. újszülöttség újszülött 0 – 24. újszóképzés új szó 0 újszótár, új szavak alkotása 25. helyettesítettség helyettesítő 0 – 26. nyomkövetés nyomkövető 0 – 27. profitszerzés profitszerző 0 – 28. rangertevékenység ranger + – 29. napenergia-termelés napenergiával foglalkozó személy + napárnyékolók 30. aláírói minőség aláíró 0 – 31. csigatenyésztés csigatenyésztő + – 32. tetőmászás tetőmászó + – 33. felnőttség felnőtt 0 – 34. seggfagyás *seggfagyó 0 – 35. béketeremtői minőség béketeremtő 0 – 36. hiú dicsekvés hiú 0 – 37. tutorság tutor + – 38. gyümölcsevés gyümölcsevő, -nő (főnév) + – 39. orgonakészítés orgonakészítő, -nő + – 40. vezetés vezető, -nő 0 – BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 10 Sorszám Új szóalkotás Alapszó Az ND-ben közölt azonos tövű szavak Az ND-ben rögzítve 41. egyedüllét magányos, -a / magányos ember, -nő 0 magányosan élni 42. mindenevés mindenevő (főnév) + – 43. nyersétkezés nyerskosztos (főnév és melléknév) + nyerskoszton étkezni, nyerskosztos, nyersétkezés 44. földrablás földrabló + – 45. embertenyésztés *embertenyésztő 0 – 46. emberszeretet emberszerető 0 – 47. szótárírás szótáríró28 0 – Megjegyzés: A 3. oszlopban az ND-be felvett (+) és fel nem vett (–) alapszavak, valamint a nem lehetséges esetek (0) vannak jelölve – azok az alapszavak, amelyeket a referenciamunkák rögzítenek, ezért nem tekinthetők új szavaknak, illetve csupán potenciális, feltételezett szavak (*). Az –ystė képzővel alkotott elvont főnevek többsége elszigetelt, a nyelvhasználatban meg nem honosodott alapszavakra épül, ezért az ND-ben nem lehetett feltüntetni őket, még akkor sem, ha nem cél a szóalkotási szempontból teljes új szókészleti kép összeállítása – némely alapszó később jelenik meg az internetes használatban, mint származéka, például: dvipasis, -ė (2015) és dvipasystė (2013), kailiakeitys, -ė (2013) és kailiakeitystė (2012); mindazonáltal a cikkben bemutatott anyag alapján az adatbázis a hiányzó alapszavakkal a jövőben kiegészíthető. A második legtermékenyebb a -izmas képző (41 lexéma), amelyet a DLKG egyértelműen terméketlennek minősít: „[n]oha a -izmas képző számos nemzetközi szóban könnyen elkülöníthető, a litván nyelvben rendszerint nem alkotnak vele új származékokat” (2006: 103; erről a nemzetközi képzőről lásd még https://www.etymonline.com/word/-ism; Marchand 1969: 306–308; Baeskow 2004: 14–33). Az ND nem kevesebb mint 27, ezt az idegen képzőt tartalmazó jövevényszót rögzít: akvateizmas „az az elmélet, hogy a víznek van 28 Vö. az LKŽ-ben szereplő žodynininkas, -ė alakot: „szótárak összeállítója, lexikográfus”. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 11 „bizonyos emlékezete” (vö. angol aquatheism), džihadizmas „a muszlimok nem hívők ellen vívott szent háborújának, a dzsihádnak a mozgalma” (vö. angol jihadism, arab > džihad „harc”), rašizmas „a 21. század eleji orosz rezsim ideológiája és gyakorlata” (vö. orosz рашизм < Раша „Oroszország angol elnevezése a kiejtés szerinti átírásban” + фашизм „fasizmus”), sarkozizmas „Nicolas Sarkozy volt francia elnök (2007–2012) politikája” (vö. francia sarkozysme) és sok más. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi –izmas képző meglehetősen termékennyé vált a litván nyelvben: egyaránt alkotnak vele meghonosodott, bevett és alkalmi, egyszeri új szavakat (lásd még Mikelionienė 2000: 69), például: bukizmas29 (: bukas, –a) „az erkölcsi értékek szűklátókörű semmibevétele”, dabartizmas (: dabartistas, –ė30) „világnézet, amelynek középpontjában a jelen pillanatra való összpontosítás áll” (vö. angol presentism), navakarorizmas31 [Kęstutis [Navak]o vezetéknevéből és [R]ollandas [Ras]tausko RoRa álnevéből alkotva] „egyes mai litván esszéisták édeskés stílusa (ironikusan)”, vadizmas32 (: vadas) „vezérkultusz” stb. Az ND-ben rögzített, –izmas képzővel alkotott főnevek többsége „filozófiai, vallási, művészeti, tudományos és politikai irányzatok, rendszerek, társadalmi és politikai berendezkedések megnevezése” (DLKG 2006: 103), például: homosovietizmas (: homosovietas, –ė33) „a szovjet rendszer által kialakított nézetek, gondolkodásmód, viselkedés és életmód összessége”, krokodilizmas34 (: krokodilas) „iron. olyan nézetrendszer, amely a krokodilt tekinti a legfőbb értéknek” stb. Az ebbe a csoportba tartozó új szó, az invisizmas (: invisistas, –ė) „a gyűlölet ideológiája, amelyet az a nézet vált ki, hogy semmi sem változhat jó irányba, és arra a vágyra épül, hogy minden, amit nem kedvelünk, egyszerűen tűnjön el” nem tekinthető kölcsönszónak, mivel az invisizmo megfelelőit nem sikerült megtalálni. 29 Noha az ND csupán egy példát közöl az bukizmas új szó használatára, az interneten jóval több, 33 ilyen példa található, például: Talán ez apróság, de azzal, hogy megnyitjuk ezt a felelősségi rést, megengedjük, hogy ez az erkölcsi bukizmas áthassa a mindennapokat. (15min.lt 2015 08 30, Mažvydas Karalius); ezért soha nem nézem a szeret-nem szeret, nem bírom elviselni bukizmas által befolyásolt honfitársakat. (banga.tv3.lt 2018 május (legkésőbb), stb.). A DLKT-ben nem találtunk példákat [megtekintve: 2018 05 05]. 30 Igaz, ilyen esetekben nehéz felismerni az alapszó és a származék közötti viszonyt, ezért „[h]a itt egyes esetekben még lehet is alapszó-képzésről beszélni, úgy inkább, úgy tűnik, kölcsönösről, nem pedig egyetlen irányúról” (Urbutis 2009: 151), azaz dabartistas, –ė ↔ dabartizmas. Úgy tűnik, az új dabartizmas szó egyszerre tekinthető tükörfordításnak (vö. angol presentism) és hibrid származéknak. 31 Valószínűleg csak formális szempontból lehetséges az *NavakaRoRas alapszó. Az alkalmi szó alkotója feltehetően a képzővel való szóképzés módjára támaszkodott, amely ebben az esetben láthatólag sokkal kényelmesebb [Navakas és RoRa + –izmas képző]. 32 Bendrinės kalbos normų atžvilgiu šį naujadarą vertinusi Inga Mataitytė (2013: 11) mano, kad vadizmas, kuris buvo vartojamas jau ir prieškariniu Vinco Mykolaičio-Putino romane Krizė, galėtų būti semantinis vertinys iš rusų k. вождизм. 33 Az interneten elszórtan találhatók példák az új homosovietas, –ė használatára (G – 10): hazudj, élj kettős életet – a mai homosovietų régi, bevált "értékei". (alytausnaujienos.lt 2010 03 20); azoknak a homosovietams százszor is bizonygathatod, hogy a fehér az fehér, de még csak oda sem néznek, és továbbra is az ellenkezőjét állítják. (banga.tv3.lt 2014 03 12). A DLKT-ben nem találtunk példákat [megtekintve: 2018 05 06]. 34 Az új szó használati területe a filozófia. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 12 sem angolul, sem oroszul, mindazonáltal úgy tűnik, hogy a szerzői neologizmus magyarul keletkezett, a mai lingua franca mintájára. Vö. az Anglone (a továbbiakban: AN) által rögzített angol invisible szóval: 1. „láthatatlan; észrevétlen”; 2. „nem létező, képzeletbeli; rejtett”. Az interneten egy informatív példát találtunk az invisistas, -ė alapszóból képzett invisizmas neologizmus használatára: Az anonim hozzászólók, akiket a pszichoanalitikusok néha „internetes exhibicionistáknak” neveznek, a „freudi” szellemiség ellenére sem feltétlenül csak faragatlan vidéki tuskók. Ellenkezőleg: gyakran művelt emberek, akik mintha megtalálták volna a helyüket a „nap alatt”. Nincs egyetlen ellenségük, hanem mindenkit támadnak, a szerző reakciójában, dühében, az összeütközésben reménykedve – éppen úgy, mint a harcra provokáló bandita. A pszichoanalitikusok szerint az ilyen kommentelők célja a rombolás. <...> Az ilyen invisistai gyakran a főnök által elnyomott „irodai patkányok”, vagy – ahogy olykor tréfásan mondják – olyan gyerekek, akiknek nem volt saját szobájuk; szinte kivétel nélkül azonban tisztességes emberek, akiket kiszorítottak saját életükből és saját országukból – a befolyás, az ellenőrzés, a dinamika és a haladás értelmében. Invisistai naponta láthatók a litván utakon is, udvariatlan, olykor kegyetlen autóvezetők formájában: ha egy autó eltorlaszolja az utat, vagy a manővert pontatlanul hajtják végre, a sofőrt (akár női sofőrt is) kiránthatják a kocsiból és irgalom nélkül megverhetik. (delfi.lt 2009 10 31, Jaunius Špakauskas) Az ND egyetlen példát közöl az invisizmo használatára Jaunius Špakauskas „Invisizmas – neapykantos ideologija” című, a delfi.lt hírportálon megjelent cikkéből. A következetesség kedvéért az ND-be nemcsak az invisizmas neologizmust, hanem annak alapszavát, az invisistas, -ė szót is fel kellene venni, annál is inkább, mivel mindkét új szó ugyanabban a cikkben szerepel. A DLKT-ben nem találtunk példákat [lekérdezés: 2018 05 06]. Az adatbázis három, társadalmi és politikai rendszerek megnevezésére szolgáló, megváltozott képzési alappal létrejött, -izmas képzős származékot rögzít: nenutaijiotizmas (: ne, nu tai jo) „iron. olyan jelenség, amikor határozott vélemény híján ugyanazt egyszerre cáfolják és helyeslik”, vingiuionizmas (: Vingių Jonas [Žemaitė írónő egyik szereplője]) „iron. a gondolkodás és a cselekvés lassúsága mint kulturális norma”, valamint lddpizmas (: LDDP) „iron. minden, ami a Litván Demokratikus Munkáspárttal kapcsolatos (Litvániában 1990–2001 között működött, a Litván Kommunista Párt átnevezését követően)”. Amint a példákból látható, ezek a neologizmusok változatosabb, a hagyományos nyelvtanokban nem tárgyalt alapokra épülnek: szintagmára, szókapcsolatra és rövidítésre. Az adatbázisban felhalmozott anyag azt mutatja, hogy ez a szóképzési típus ma meglehetősen produktív a litván nyelvben: politikai irányzatok, ideológiák, társadalmi rendszerek, üzleti és tevékenységi területek elnevezései folyamatosan keletkeznek, és új lehetséges származékok is mindegyre létrejöhetnek (vö. Mataitytė 2013: 11): daugumizmas (: dauguma) „a többség által a kisebbségre kényszerített vélemény”, karbauskižmas (: Karbauskis) „pejor. Ramūnas Karbauskis politikus és az általa vezetett párt ideológiája”, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 13 komunistkapitalizmas (: komunistkapitalistas, -ė35) „iron. a kommunizmus és a kapitalizmus ötvözete a gazdaságban”, kubilizmas (: Kubilius) „pejor. Andrius Kubilius által hirdetett ideológia és folytatott politika”, putinizmas36 (: Putinas) „Vlagyimir Putyin orosz elnök populista hatalmi modellje, amely az egyetlen ember korlátlan hatalmán és a nacionalizmuson alapul”, putlerizmas37 (: Putleris) „iron. a Putlernek is nevezett Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje által hirdetett ideológia és folytatott politika”, runkelizmas (: runkelis) „pejor. a sötétség és pesszimizmus jellemezte, runkeliseknek nevezett emberek állapota”, turbokapitalizmas38 (: turbokapitalistas, -ė39) „olyan kapitalizmus, amelyet a maximális profit rendkívül gyors hajszolása jellemez”, vabalizmas (: vabalas) „a Volkswagen Beetle autók, az úgynevezett vabalasok és mások iránti érdeklődés.” A Duomenyne jóval kevesebb ilyen képzővel alkotott szó szerepel – tulajdonságnevek (vö. DLKG 2006: 103), például: bukagalvizmas (: bukagalvis, -ė) „ostobaság”, pliurpalizmas (: pliurpalas) „a fecsegés, prédikálás és mások kioktatásának kedvelése”, tartiufizmas (: tartiufas) „képmutató viselkedés” (vö. angolul: tartuffism). Egyébként ez utóbbi neologizmus lényegében a -izmas képzővel alkotott származéknak és jövevényszónak is tekinthető. Vö. a TŽŽ-be felvett, a használatban elterjedt tartiufo jelentésével: „álszent, képmutató, kétszínű, cinikus ember” [a francia író, Jean-Baptiste Molière (Molière; 1622–1673) „Tartuffe” („Tartuffe”) (1664) című komédiájának Tarti(u)fo nevű szereplője alapján]. Mindazonáltal valószínűleg a -izmas képzővel alkotott származék, amely maga a litván nyelvben keletkezett. Az ND két, a -izmas képzővel alkotott, szavakat és kifejezéseket megnevező származékot rögzít: a grybauskizmas-t (: Grybauskaitė) „iron. Dalios Grybauskaitė politikus nyelvi megnyilvánulása” (vö. obamizmas) és a kalbainizmas-t (: kalbainis) „pejor. a kalbainiai által ügyetlenül kitalált szó vagy kifejezés, amellyel egy nem tetsző szót helyettesítenek”. A nyelvtanokban a tulajdonságnevek (főnévi absztraktumok) képzési kategóriájának legproduktívabbnak tartott képzője, az -umas az ND adatai alapján a harmadik helyre kerül (30 lexéma). E képző azon származékai, amelyek elvont tulajdonságot jelölnek, rendszerint melléknevekből képződnek, például: 35 Az internetes használatban elszórtan találtunk példákat a komunistkapitalistas, -ė neologizmusra: hiszen a szovjet időkben csak azt hallottuk, milyen kegyetlen, és hogyan zsákmányolja ki az embereket a kapitalista. <...> komunistkapitalistai az egész posztszocialista világban egyformák. (greitas.eu 2018 május (legkésőbb); Kubilius megpróbálta megbolygatni a komunist-kapitalistų által létrehozott adóparadicsomot, és az ugyanazon privatizálók tulajdonában lévő média segítségével szitokszóvá tették. (greitas.eu 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtunk példákat [lekérdezés: 2018 05 06]. 36 Az új szót putinizmus az -izmus képzővel alkotott származéknak vagy kölcsönszónak tekinthetjük. Vö. orosz путинизм. 37 Az új szót putlerizmus az -izmus képzővel alkotott származéknak vagy kölcsönszónak tekinthetjük. Vö. orosz путлеризм. 38 Az új szót turbokapitalizmus az -izmus képzővel alkotott származéknak vagy kölcsönszónak tekinthetjük. Vö. orosz турбокапитализм. 39 Az interneten mindössze egyetlen informatív példát találtunk a turbokapitalistas, -ė neologizmus használatára: Turbokapitalistai. Szorongatják a bérlőket és a munkavállalókat. Azt hiszik, hogy mindenki más tehén. Mindenkinek tejet kell adnia, újra és újra. Nekik pedig soha nem elég. (rekvizitai.vz.lt 2016 03 15). A DLKT-ben nem találtunk példákat [lekérdezés: 2018 05 06]. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 14 antigejiškumas (: antigejiškas, -a) „a melegekkel szembeni ellenségesség” (vö. angol anti-gay), performatyvumas (: performatyvus, -i) „az a képesség, hogy valamit kifejezően előadjon; színpadiasság” (vö. angol performative „az előadással kapcsolatos”) stb. A -umas képzővel alkotott, a cselekvő jelen idejű melléknévi igenevekből (amelyek részben melléknevekké váltak) és főnevekből képzett elvont főnevek között csak elvétve akad egy-egy, például: atsekamùmas (: atsekamas, -a) „a visszakövethetőség lehetősége, vagyis a jelenség kialakulása eredeti feltételeinek tisztázása”, sapioseksualùmas (: sapioseksualas, -ė / sapioseksualus, -i) „olyan szexualitás, amelyet nem a test, hanem az értelem iránti vonzalom jellemez” (vö. angol sapiosexuality). Látható, hogy a társadalom hajlamos néhány -umas képzős elvont főnevet potenciális (feltételezett, de a szótárakban és a nyelvhasználatban nem adatolt) alapszavakból alkotni (lásd még Vaskelienė 2017: 4): atlepausiškùmas (: *atlepausiškas, -a) „pejor. lúzerség, ostobaság”, betkokiškumas (: *betkokiškas, -a) „a művészet »bármivé« válása, amikor elvetik az esztétikai kritériumot”, neužmirštuoliškumas (: *neužmirštuoliškas, -a) „a múlt emlékének rituális ápolása a nefelejcsvirág szimbolikájának felhasználásával”, vištaprotiškumas (: *vištaprotiškas, -a) „iron. tyúkeszűség”. Nyilvánvaló, hogy az új szavak alkotói anyanyelvérzékükre hagyatkoznak, és amikor új szavakat alkotnak40, potenciális szavakból indulnak ki. Az, hogy ezek a nyelvi egységek nem szerepelnek a litván nyelv alapvető szótáraiban, „még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem léteznek, hogy nem valósultak meg, vagy legalábbis szükség esetén nem valósulhatnak meg” (Urbutis 2009: 319). Az ND-ben legnagyobb számban olyan, -umas képzős elvont főnevek szerepelnek, amelyek használatos, a nyelvhasználatban elterjedt alapszavakon alapulnak: fifiškumas (: fifiškas, -a) „fifa volta, a fifi tulajdonságainak birtoklása”, metroseksualùmas (: metroseksualas / metroseksualus, -i) „a gondozott külsejű, városban élő, a divat iránt érdeklődő, vásárolni szerető stb. férfi által sugárzott szexualitás” (vö. angol metrosexuality) stb. A vizsgált időszakban az ND-ben 11 hiányos, szóalkotási oppozíciót alkotó -umas képzős elvont főnévpárt találtak, amikor az ND csak a származékot tartalmazza, a szóalkotási alapot viszont kihagyja (lásd a 3. táblázatot), például: az említett antigejiškumas (: antigejiškas, -a41) és performatyvumas (: performatyvus, -i), továbbá daugiakultūriškumas (: daugiakultūriškas, -a) „különböző nemzetiségű, kultúrájú és felekezetű emberek 40 Az ND-ben szerepel a nyelvész és új szavak kutatója által egy interjúban használt, egyéni szóalkotás, a naujažodžiauti, jelentése: „új szavakat alkotni”: Csak azt kell elmondani, hogy az emberek új szavakat alkotnak itt és most. Nemcsak szükségből alkotunk szavakat, hanem azért is, hogy tréfálkozzunk. (balsas.lt 2013 06 30, Jurgita Girčienė). 41 Az internetes nyelvhasználatban megbízható példák találhatók erre az új szóra: antigejiškas, -a: A melegellenes hangulat különösen erős a Lengyelországot kormányzó jobboldali és populista koalíció választói körében. (lietuvosdiena.lrytas.lt 2006 06 16, Jacekas Komaras); Gražuli melegellenes műsora kiválthatja a külföldi diplomaták nemtetszését [cím] (alfa.lt 2015 10 02) stb. A DLKT-ben nem találtak példát [megtekintve: 2018 05 06]. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 15 együttélés ugyanabban a földrajzi térben”, daugiaveikliškumas (: daugiaveikliškas, –a42) „az a képesség, hogy valaki egyszerre több műveletet hajtson végre, vagy nagyon rövid idő alatt egyik tevékenységről a másikra váltson”, hipertensyvumas (: hipertensyvus, –i) „veszélyes agyi érrendszeri nyomás, amely növeli különféle betegségek kockázatát”, interoperabilumas (: interoperabilus, –i43) „együttműködési képesség – különböző információs rendszerek képessége arra, hogy automatikusan együttműködjenek” (vö. angol interoperability), kredibilùmas (: kredibilus, –i) „megbízhatóság; a bizalomra méltóság” (vö. angol credibility), laumiškumas (: laumiškas, –a) „a tündékre jellemző tulajdonságok birtoklása”, legitimumas (: legitimus, –i) „jogszerűség; a törvényekkel vagy jogszabályokkal való összhang”, neuroplastiškumas (: neuroplastiškas, –a44) „az agyi neuronok és hálózataik azon képessége, hogy az új tapasztalatokra (érzékszervi ingerlésre, viselkedésváltozásra, szövetkárosodásra, növekedésre) folyamatosan reagáljanak a köztük lévő kölcsönhatások megváltoztatásával” (vö. angol neuroplasticity), valamint švaistūniškumas (: švaistūniškas, –a) „a költekezésre való hajlam tulajdonsága”. A fent említett új szavak közül talán az interneten leginkább elterjedt daugiakultūriškumas, legitimumas, performatyvumas és hipertensyvumas alapszavait – daugiakultūriškas, –a (G – 119), legitimus, –i (G – 100), performatyvus, –i (G – 98) és hipertensyvus, –i (G – 50) – nem találták meg a DLKT-ben [megtekintve: 2018 05 06]. Vö. az internetes példákkal: Egy másik dolog, ami nagyon tetszik nekem – Vilnius multikulturális város – itt litvánok, oroszok és lengyelek is élnek. Meglep, hogy a vilniusiak nem értik, mennyire multikulturális Vilnius. Úgy tűnik, ti magatok nem veszitek észre, de Vilnius történelme során mindvégig multikulturális város volt. (15min.lt 2016 08 28) Mindenekelőtt a nem szavazók abból a téves feltevésből indulnak ki, hogy a legitimitást a démosz (a választók) szavazatainak száma biztosítja. Ha a választók többsége nem szavaz, akkor a hatalom nem legitim. Hiszen 2 százaléknyi választó nem választhat legitim hatalmat. De igen. (delfi.lt 2016 10 05, Mindaugas Kluonis) Performatív túra virtuális elemekkel (neringosmuziejai.lt 2017 07 16) 42 Az internetes nyelvhasználatban mindössze két használati példát találtak a daugiaveikliškas, –a új szóra: Több tevékenység egyidejű végzése közben történő hírfogyasztás (lmb.lt 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtak példát [megtekintve: 2018 05 06]. 43 Az internetes nyelvhasználatban 48 példát találtak az interoperabilus, –i új szóra, például: <...> 2008 végéig elérni, hogy a közegészségügyi ágazatban bevezessék és működése során használják az interoperábilis és integrált információs technológiákat (az interoperabilitás az információs rendszerek kompatibilitását jelenti) <...>. (e-tar.lt 2004 07 02) stb. A DLKT-ben nem találtak példát [megtekintve: 2018 05 06]. 44 Az interneten 20 példát találtak a neuroplastiškas, –a új szóra, például: A „PoNS” (Portable Neuromodulation Stimulator), a hordozható neuromodulációs stimulátor, az neuroplasztikus agyat stimulálva módosítja és korrigálja a neuronok által továbbított impulzusokat. (feniksai.lt 2018 május (legkésőbb)). A DLKT-ben nem találtak példát [megtekintve: 2018 05 06]. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 16 Agyi MRI-vizsgálat során a frontobazális és temporális területek T1-képein hipointenzív, a T2-képeken pedig hiperintenzív zónák láthatók. (sveikasmogus.lt („Vaistų žinios”) 2009) Az internetes használatban nemcsak a köznyelv számára szükségtelen idegen szó, a kredibilumas terjed, hanem annak nem normatív alapszava, a kredibilus, –i is (G – 20); a DLKT-ben nem találtak példákat [megtekintve: 2018. 05. 06.]: A legfontosabb megérteni, hogy mindez a tudományból és számos kutatásból ered. Ahhoz, hogy ezt a lehető legjobban megértsük, nem new age könyveket és weboldalakat kell olvasni (ahogyan bahuriux' a téma fentebbi részében láthatóan tette), hanem az evolúcióról, az entrópiáról, a rendszerekről és azok kialakulásáról, a termodinamikáról és más természeti jelenségekről szóló cikkeket, könyveket és egyéb kredibilus (megbízható) forrásokat. (technologijos.lt 2012 08 30) És milyen módon végeztek az ismerősök mintavizsgálatokat? Kredibilūs voltak, vagy nem igazán? (legalus.net 2016 02 06) 3. TÁBLÁZAT. A –umas képzővel hiányzó absztraktumok közös tőhöz tartozó szavainak szócsaládja SorszámÚj szóAlapszóAz ND-ben rögzítveAz ND-ben megadott közös tövű szavak1.antigejiškùmasantigėjiškas, –a–antigėjus2.atlėpausiškùmas*atlėpausiškas, –a0–3.atsekamùmasatsekamas, –a0–4.betkokiškùmas*betkokiškas, –a0–5.daugiadarbiškùmas*daugiadarbiškas, –a0–6.daugiakultūriškùmasdaugiakultūriškas, –a–daugiakultūris, –ė7.daugiaprogramiškùmas*daugiaprogramiškas, –a0daugiaprogramis, –ė8.daugiaveikliškùmasdaugiaveikliškas, –a–daugiaveika9.fifiškùmasfifiškas, –a+fifa10.glokalùmasglokalus, –i+glokalai, glokalizacija11.hiperintensyvùmashiperintensyvus, –i––12.interoperabilùmasinteroperabilus, –i––13.įsidarbinamùmas*įsidarbinamas, –a0– BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 17 Sorszám Új szó Alapszó Az ND-ben rögzítve Az ND-ben megadott közös tövű szavak 14. išmanùmas išmanusis, -ioji + okosabbá válni, okosabbá tenni, okosítás, okoska, okoska, -nő 15. hitelesség hiteles − − 16. tündériség tündérszerű − − 17. legitimitás legitim − − 18. liminalitás liminális + liminális személy 19. metroszexualitás metroszexuális férfi / metroszexuális + − 20. neuroplaszticitás neuroplasztikus, -a − − 21. nefelejcsesség *nefelejcses, -a 0 nefelejcses, -a 22. páneurópaiság páneurópai, -a + páneurópai, -a; páneurópai, -a 23. performatív jelleg performatív, -a − performer, -a 24. politikailag korrekt jelleg politikailag korrekt + politikailag korrekt személy 25. versengés versengő + − 26. sapioszexualitás sapioszexuális személy / sapioszexuális + − 27. kölcsönhatás kölcsönható + − 28. családiasság családias 0 − 29. pazarlás tékozló, -a − pazarlás, pazarló népség 30. tyúkeszűség *tyúkeszű, -a 0 − Amint a közölt adatokból látható, a ND-ből 11, a használatban adatolt (gyakran elterjedt, szokásos) alapszó maradt ki. Az úgynevezett lexikográfiai rések elkerülése érdekében (a Litvániában kiadott szótárak rendszertelenségéről lásd még Miliūnaitė 2015: 169) az adattárba fel kellene venni BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 18 azokat a viszonylag régen keletkezett szavakat is, amelyek a nyelvhasználók számára már egyáltalán nem keltenek újdonságérzetet, laumiškas, -a45 és švaistūniškas, -a46. Vö. az internetes adatokat: A laumiszínű haja, lába és szempillája liszttel vagy valamilyen ismeretlen porral van behintve. Testén csak bugyi és egy fehér, áttetsző ruhácska. (delfi.lt (5braskes.lt) 2013 10 26) Barbora megtalálja a maga „igaziját”, aki nem ugrik el, amikor meglátja a laumiszínű, tyúkéra emlékeztető bőrét. (kultura.lrytas.lt 2018 03 07) Tékozló költségvetés táplálja majd a növekvő inflációt (vz.lt 2007 10 10) Ennek a jegynek a tipikus képviselői nagyon reálisan látják a világ, az ország és a munkahelyük helyzetét, és saját lehetőségeiket is reálisan mérik fel. Általában megtanulják kiszámítani bevételeiket és kiadásaikat, így elejét veszik a tékozló vásárlásoknak. (alfa.lt (astromanija.lt) 2017 10 01) Az ilyen nyelvi egységeket, amelyek valószínűleg tévedésből maradtak ki az LKŽ-bőle és a DŽ-ből7, az ND-ben a nem új (nem adatolt) jelöléssel kellene ellátni (vö. az ND-be felvett, újraéledt kiaulasubinis, -ė szót). Az ND adatai alapján látható, hogy az -ybė képző produktivitása valamelyest csökkent (17 lexéma található), a negyedik helyre került, holott a DLKG rendkívül termékenynek ítélte (a második helyen áll). Az -ybė képzős absztrakt főnevek leggyakrabban melléknevekből és melléknévi jelentésű passzív jelen idejű melléknévi igenevekből keletkeznek (vö. DLKG 2006: 101), például: beskonybė (: beskonis, -ė) „íztelen tárgy”, išverčiamybė (: išverčiamas, -a) „a szöveg lefordíthatósága”, lyginamybė (: lyginamas, -a) „az összehasonlíthatóság lehetősége”, nuostabybė (: nuostabus, -i) „csodálatos dolog” stb. A legtöbb nehézséget az archajybė újszó (: archajus, -i? / archajus?) „ami archaikus, régies” munkahipotézisként való szegmentálása okozza. Az interneten egy példát találtunk az archajybės használatára (már 2004-ben adatolták a használatban); a DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve 2018 05 02]: 45 Az LKŽe csak a lauminis, -ė melléknevet adatolja: „laumės juostos (szivárvány) színsávjaival csíkozott”. Az interneten sok példát találni a laumiškas, -a újszó használatára (93 találat); a DLKT-ben nem találtunk példát [megtekintve 2018 05 06]. 46 Az LKŽe csak a švaistūnas, -ė főnevet tartalmazza: 1. „aki szeret könnyelműsködni, komolytalanul viselkedik”; 2. „aki fölöslegesen pazarolja a vagyonát, tékozló, pazarló”. Az internetes használatban sok példa van a švaistūniškas, -a újszó használatára (110 találat); a DLKT nem közöl példát [megtekintve 2018 05 06]. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 19 Az itt felsorolt példák nem kelthetik azt a benyomást, hogy az egész művet így fordították le. Ezeket az archaizmusokat gyakrabban használják a szereplők beszédében, és egyáltalán nem terhelik a szöveget, mivel beleolvadnak a mű nyelvének egészébe. (llvs.lt („Gimtoji kalba”) 2004, Inga Mataitytė) Vö. az ND-ben közölt példával: Kérdezzünk meg egy középiskolást, egyetemistát vagy egy járókelőt az utcán, hogy mik a „litván identitás gyökerei”, és valószínűleg egy szemrebbenés nélkül azt mondja majd, hogy azok Litvánia ősi múltja, az ezeréves történelem, a fejedelmek, a nyelv, valamint természetesen a pogány hit. Ez utóbbi a nyelv archaizmusai mellett feltárja, milyen régi volt a litván civilizáció, és mennyire harmonikus, erényes és életerős. (bernardinai.lt („Naujasis Židinys-Aidai”) 2012 03 19, Tomas Daugirdas) A vizsgált időszakban az internetes használatban (elektronikus kommunikációban) mindössze néhány elszórt, kevéssé informatív példa fordult elő a lehetséges alapszavakból képzett archajus? (fn.) és archajus, -i? (mn.) alakok használatára. Talán az alábbi példát tekinthetjük a leginformatívabbnak (csak feltételesen, a lehetséges alapszóként megadott alakok elírásait figyelembe véve); a DLKT-ben nem találtunk példákat [megtekintve: 2018 05 02]: - De azon a területen több tömegbázis is megvetette a lábát, és ezek jól védettek. Tare Zench volt az egyetlen hadvezér, aki archajus volt, ellentétben a többi hadvezérrel, akik zentil vagy templomos háborús osztályba tartoztak. A neve azt jelenti: „Villámok között született” <...> -EN TARO ADUN. Ez volt a zenu vezérek köszöntése, jelentése: „Béke ma”. És a legsötétebb árnyékból előlépett Orichajus. 1576 éves zenu templomos volt, aki ősi erőkkel bírt. <...> -Gyűjts még kétezer archajų, és vezesd őket ebbe a csatába, Lánghordozó, és mondd meg mindenkinek, hogy ne zavarjon, mert be kell gyógyítanom a sebeimet. (games.lt 2010 07 30) Az új szó archajybė meghatározása mindazonáltal arra enged következtetni, hogy alapjául az archajiškas, -a melléknév is szolgálhatott – itt a képzett szóban az alaptő szétesése figyelhető meg (az archajiškas, -a melléknévhez közvetlenül nem adható hozzá a -ybė képző, ezért elmarad a -iškas, -a képző, és a szerző analógiás képzést hoz létre a svetimybė szó mintájára; a szétesés szerepéről a szóalkotásban bővebben lásd Urbutis 2009: 241–244). Az ND számos olyan, -ybė képzővel alkotott származékot tartalmaz, amely nem elvont tulajdonságot, hanem magát a tulajdonsággal bíró dolgot jelöli (vö. DLKG 2006: 101): geidžiamybė (: geidžiamas, -a) ’kívánatos dolog’, paklausybė (: paklausus, -i) ’keresett áru’. Előfordul néhány, határozószóból és főnévből – személyek és állatok megnevezéséből – képzett, ezzel a képzővel alkotott származék is, például: anapusybė (: anapus) ’ami ezen élet határain túl van’, šiuolaikybė (: šiuolaik) ’a jelen, a mostani korszak’, katalonybė (: katalonas, -ė) ’a katalán néppel és a katalánsággal kapcsolatos minden támogatása’, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 20 katýbė (: katė) ’macskával kapcsolatos tisztességtelen cselekedet’. Ez utóbbi új szó nyilvánvalóan a šunybe szó mintájára keletkezett. Az ND-ben mindössze egyetlen, a –ybė képzővel alkotott származék szerepel: a triprasmybė (: triprasmis, -ė) ’homályos, több jelentéssel bíró nyelvi kifejezésmód’, amelyet helyénvaló a szavak és kifejezések megnevezései közé sorolni. Elképzelhető, hogy a szavak és kifejezések megnevezéseinek képzési kategóriája bővül – nem csupán az ilyen, –ybė képzővel alkotott származékok tartoznak bele, amelyek „megmondják, mely nyelvből vagy nyelvjárásból származik az általuk jelölt szó vagy kifejezés” (DLKG 2006: 141). Az ND-ben a produktivitás szerinti 5. helyet a –ūra képző foglalja el (2 lexéma) (vö. a DLKG szerinti 17. hely). Duomenyne, atmetus netinkamus automatizuotos paieškos pagal raidžių seką *ūra pateikiamus rezultatus (plačiau apie paiešką ND žr. http://naujažodžiai.lki.lt/?Apie_duomenyna), pvz., kontaminacinį darinį seimokraturà (: [Seim]as + pr[okraturà]) „iron. Seimas, virtęs prokuratūra“ ir daugybę sudurtinių naujažodžių, tokių kaip mitókūra „mitų kūrimas“, ir kt., buvo rasti du iš daiktavardžių (asmenų pavadinimų) pasidaryti priesagos –ūra vediniai: podoktorantūra (: podoktorantas, -ė) „studijos ir tyrimai, atliekami įgijus daktaro laipsnį“ (plg. anglų k. post doc) ir rezidentūra (: rezidentas, -ė) „podiplominės aukštojo medicinos mokslo studijos“ (plg. anglų k. residency). Žinoma, abejotina, ar tikrai ne dėl kitų kalbų poveikio lietuvių kalboje radosi minėti naujažodžiai47. Az ND adatai alapján a produktivitás szerinti 6. helyen három képző áll, nevezetesen a -ovė, -ulys és a -yba (a DLKG-ben rendre a 6., 7. és 10. helyen állnak). Az adatbázisban a *ovė végű alkalmatlan találatokat – például a kontaminációs képzésű batakovė szót (: [bata]s + ran[kovė]) ’a cipőhöz rögzített szár’, a szemantikai új szót, a daržovė szót ’kómából felébredt, de eszméletét vissza nem nyert, vegetáló beteg: nem képes akaratlagosan reagálni a környezetére, és nem érzékeli azt’ (vö. angolul: vegetable ’zöldség’), a minkštalovė összetett új szót ’puha fekvőbútor’ stb. kihagyva, mindössze egyetlen, a –ovė képzővel alkotott származékot találtunk: daugóvė (: daugus, -i48) ’sokaság’. Az ND adatai alapján a -ulys képző is terméketlen (1 lexéma): keistulỹs (: keistas, -a) ’furcsaság’. A DLKG a -yba képzőt terméketlennek tekinti; az ND-ben a 10. helyről (a grammatikák rangsora szerint) a 6.-ra került, noha az adatbázisban igen kevés elvont főnév található ezzel a képzővel (1 lexéma). Az új szavak jegyzékébe egy, az ND-ben lexikográfiailag leírt nyelvi egység került: šulniakasýba49 (: šulniakasys, 47 Vö. az interneten található orosz szavakat: нодокторантура és резидентура – például az ismétlődő eseteket kiszűrve rendre 1, illetve 18 előfordulást találtunk. Ez utóbbi új szó, a rezidentūra bekerült a TŽŽ-be (2013). 48 Ennek az új szónak egy másik lehetséges alapja a daug határozószó. 49 Vö. az ND-be felvett megjegyzéssel: „a vállalkozás régi, de a segédszótárakban nem szerepel ilyen elnevezése”. Ezenkívül ez az új szó vegyes képzésű alaknak is tekinthető (: šulinį kasė + -yba képző). Amint az e tanulmányban elemzett példákból látható (dvipasystė, dvipavardystė, dvisantuokystė, mažaspalvystė, protgėdystė, subinšaldystė, šulniakasýba stb.), egyre gyakoribbak a vegyes képzésű új szavak a litván nyelvben. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 21 -ė) „a kutak ásásának mestersége”. Vitathatónak tűnik a tepýba „az ömlesztett sajt szeletre kenésének művészete” neologizmus munkajellegű morfológiai felbontása. Az ND szerint a tepýba (: [tep]ti + tap[yba]) neologizmus kontaminációs képzésnek50 tekintendő, noha a -yba képzővel alkotott származékként is kezelhető, amelyet egy igekötő nélküli tranzitív igéből képeztek, annak ellenére, hogy a köznyelvben alig akad olyan, kizárólag főnevekből képzett származék, amely ezt a képzőt tartalmazza (DLKG 2006: 103). Hangsúlyozni kell, hogy nem lehet általános következtetéseket levonni a 4 nem produktív képzőről (-ovė, -ulys, -yba, -ūra), valamint arról a 9 képzőről (-enybė, -uma, -atvė, -atis, -astis, -ata, -(i)ava, -urmė, -ra), amelyek egyáltalán nem fordultak elő az ND-ben a vizsgált időszakban. Az ND kézzel gyűjtött anyagát figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a nem produktív affixumok produktivitás szerinti rangsorolása meglehetősen esetleges, mivel kizárólag az ND adataira támaszkodva pontatlan lenne kijelenteni, hogy a fent említett képzők nem produktívak. Ebben az esetben csak körvonalazódó tendenciákról beszélhetünk. A tulajdonságnevek (névszói absztraktumok) képzőinek produktivitását alaposan vizsgálandó változatosabb és bőségesebb forrásokra kellene támaszkodni. Az LKG-ben felsorolt, ritka, és mint hangsúlyozzák, csak a nyelvjárásokra jellemző névszói absztraktumképzők (-ysta, -asta, -astas, -atva, -iškė) (1965: 313) nem találhatók meg az ND-ben, egyetlen kivétellel: a -esys affixummal. Az ND-ben közölt eredmények közül elhagyva a blizgesỹs „kozmetikai termék, amely fényessé teszi az ajkakat, és kevesebb színt tartalmaz, mint a rúzs” jelentésű szemantikai neologizmust, valamint a žuvlesỹs „halakkal táplálkozó madár” jelentésű összetett neologizmust, az ND két, -esys képzővel alkotott származékot közöl: drovesỹs (: drovus) „szemérmesség”, valamint ieškesỹs (: ieško) „a keresés munkajellegű szinonimája”; így produktivitás szerint ez a képző az ND-ben az 5. helyen áll. Neproduktyvių tarptautinių žodžių priesagų -ažas ir -itetas (LKG 1965: 315) vedinių ND nerasta. 50 Egyébként ezt a szóvegyítési módot sokáig a szóalkotás peremére szorították, és a litván, illetve külföldi tudósok többsége csak a beszéd öntudatlan botlásának tekintette, amely abból adódik, hogy a beszélő nem tudja eldönteni, melyik nyelvi egységet válassza (Urbutis 2009: 324; Lehrer 2003: 369). Idővel a kontaminációs képzéseket nem elszigetelt beszédhibáknak, hanem tudatos nyelvi tevékenység eredményének kezdték tekinteni, amelyet a nyelvhasználók előnyben részesítenek, amikor a gondolat kifejezésének expresszív és tömör módját keresik (Miliūnaitė 2014: 261; a szóvegyítések kettős megítéléséről bővebben lásd még Mikić Čolić 2015: 25–26). Egyes nyelvek közelmúltbeli szakirodalmában a szóösszevonást (vegyítést) gyakori és produktív szóalkotási módként ismerik el (Gries 2004: 639; Mikić Čolić 2015: 33). Litvániában viszonylag korán jelentek meg az első olyan munkák, amelyekben a kutatók felfigyeltek a kontaminációra (Skardžius 1996: 21), és szabályszerű, különféle jegyek alapján osztályozható jelenségként vizsgálták (Kabašinskaitė 1998: 5, 69). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 22 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A vizsgált időszakban az ND-ben rögzített tulajdonságnevek vizsgálata arra utal, hogy az LKG és a DLKG szerint e képzési kategória legproduktívabb képzője, a –umas (az ND-ben 30 lexéma), talán kezd lemaradni a produktivitás szerint harmadik –ystė képzőtől (47 lexéma), valamint a tizenhatodik –izmas képzőtől (41 lexéma). Ugyanez mondható el a nyelvtanok szerint a produktivitás tekintetében második helyen álló –ybė képzőről is (17 lexéma az ND-ben). Figyelembe kell azonban venni a rögzített származékok összességében alacsony számát, valamint a származékok – különösen a –umas képzővel alkotottak – potenciális jellegét. Ezért a képzők csökkenő produktivitására vonatkozó feltevést csak több neologizmus és alapszavuk vizsgálatával lehetne megerősíteni vagy cáfolni. 2. Az LKG és a DLKG a –izmas képzőt egyértelműen nem produktívnak tartja a litván szavak esetében, míg az adatbázisban összegyűjtött anyag azt mutatja, hogy ez a képzéstípus ma meglehetősen produktív a litván nyelvben (az idegen –izmas képzőt egyre gyakrabban illesztik saját eredetű tövekhez): politikai irányzatok, ideológiák, társadalmi rendszerek, valamint üzleti és tevékenységi területek megnevezései folyamatosan keletkeznek. 3. A vizsgált időszakban az ND-ben a –ovė, –ulys, –yba és –ūra képzőkkel alkotott származékokból mindössze egy-kettőt rögzítettek, míg 9 képző (–enybė, –uma, –atvė, –atis, –astis, –ata, –(i)ava, –umė és –ra) egyáltalán nem fordult elő. Kizárólag az ND adataira támaszkodva pontatlan lenne kijelenteni, hogy a fent említett képzők ma nem produktívak. Ebben az esetben is – az ND-adatok kézi gyűjtésének módját szem előtt tartva – csak kirajzolódó tendenciákról beszélhetünk. A tulajdonságnevek (névszói absztraktumok) képzőinek produktivitását alaposan vizsgálandó változatosabb és bőségesebb forrásokra kellene támaszkodni. 4. Az ND egy újjáéledt affixumot rögzít: a –esys képzőt, amelyet az LKG a névszói absztraktumok ritka, kizárólag a nyelvjárásokra jellemző képzőjeként tart számon. 5. Az ND-ben rögzített tulajdonságnevek vizsgálata azt mutatja, hogy az alapképzésben változások történtek. A –izmas képzővel alkotott származékok változatosabb, a hagyományos nyelvtanokban nem ismertetett alapon nyugszanak: szintagmán, szókapcsolaton és rövidítésen. 6. Az ND kézzel gyűjtött anyaga természetesen nem nyújt teljesen objektív és átfogó képet a neologizmusok képzéséről, a kis léptékű vizsgálat azonban megmutatta, hogy jelenleg ez az egyetlen aktív adatbázis, amely szisztematikusan gyűjti az új nyelvi egységeket. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 23 ŠALTINIAI AN 2005 – Anglonas. Anglų–lietuvių kalbų kompiuterinis žodynas. Sud. B. Piesarskas. Vilnius: Žodynas. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. DŽ7 2017 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. LKŽe 2017 – Lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. G. Naktinienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.] Sudarytoja R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. OED – Online Etymology Dictionary. Prieiga internete: http://www.etymonline.com/ [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. TŽŽ 2007 – Tarptautinių žodžių žodynas. Sud. V. Vaitkevičiūtė. Ketvirtasis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Žodynas. TŽŽ 2013 – Tarptautinių žodžių žodynas. Red. D. Svetikienė. Vilnius: Alma littera. W – Laisvoji enciklopedija „Vikipedija“. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Protologism [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. Vartosenos pavyzdžių ieškota interneto paieškos sistema Google. LITERATŪRA A n d r e e s c u C. V. 2012: Teaching English Medical Neologisms. – Medical Connections 7 (1), 71—76. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/5dc8/a0e82490a3ee1ae59ab9472a74839cd9587e.pdf. B a e s k o w H. 2004: Lexical Properties of Selected Non-Native Morphemes of English, Tübingen: Gunter Narr Verlag. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 24 Blažinskaitė D. 2004: Naujadariai ir perdirbiniai reklamoje. – Kalbos kultūra 77, 56–65. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/77/Blazinskaite_KK_77_straipsnis_apie_naujadarus_ir_perdirbinius_reklamoje.pdf. Crystal D. 2005: Kalbos mirtis, Vilnius: Tyto alba. DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Girčienė J. 2005: Neologizmų integracija į tekstą. – Žmogus ir žodis 1, 78–82. Prieiga internete: http://www.biblioteka.vpu.lt/zmogusirzodis/PDF/didaktinelingvistika/2005/girciene.pdf. Girčienė J. 2011: Naujažodžiai su dėmeniu (–)tinkl-. – Kalbos kultūra 84, 165–177. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/84/Girciene_KK_84_straipsnis.pdf. Girčienė J. 2012: Naujoji lietuvių kalbos leksika: teorija ir praktika. Metodinė priemonė [elektroninis išteklius]. Vilnius: Edukologija. Gries St. Th. 2004: Shouldn't it be breakfunch? A quantitative analysis of blend structure in English. – Linguistics 42–3, 639–667. Prieiga internete: http://www.linguistics.ucsb.edu/faculty/stgries/research/2004_STG_Blends_Linguistics.pdf. Inčiūraitė-Noreikienė L. 2017: Dabartinės lietuvių kalbos vardžodžių su (neo)klasikiniais elementais morfeminė sandara ir daryba. Daktaro disertacija. Vilnius: Vilniaus universitetas. Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Jakaitienė E. 2018: Lietuvių kalba per šimtmetį – kaip pakito leksika? – Gimtoji kalba 2, 3–16. Kabašinskaitė B. 1998: Lietuvių kalbos liaudies etimologija ir artimi reiškiniai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Kazlauskaitė R., Župerka K., Macienė J. 2013: Okazionalūs deminutyvai: tipai ir paskirtis kalbiniame akte. – Žmogus ir žodis 1, 90–100. Prieiga internete: http://www.biblioteka.vpu.lt/zmogusirzodis/PDF/didaktinelingvistika/2013/kazupmac90-100.pdf. Keinys S. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Lehrer A. 2003: Understanding trendy neologisms. – Italian Journal of Linguistics / Rivista di Linguistica 15.2, 369–382. Prieiga internete: http://linguistica.sns.it/RdL/15.2/07.Lehrer.pdf. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 25 LKG 1965 – Lietuvių kalbos gramatika – fonetika ir morfologija I. Red. K. Ulvydas. Vilnius: Mintis. Marchand H. 1969: The Categories and Types of Present-Day English Word-Formation. A Synchronic-Diachronic Approach. Second edition, München: Verlag C. H. Beck. Mataitytė I. 2013: Kaip vertinti žodį vadizmas? – Gimtoji kalba 7 [Klausimų kraitelė], 10–11. Mikelionienė J. 2000: Šiuolaikiniai metodai kalbos naujovėms tirti. – Darbai ir dienos 24, 65–73. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/publications/Mikelioniene_2000.pdf. Mikelionienė J. 2002: Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okazininiai dariniai. – Acta linguistica Lithuanica 46, 73–80. Mikić Čolić A. 2015: Word formation of blends. – Mostariensia 19/2, 21–36. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/d7b2/b938660b3ebc9d4d724988978ae00510ae2b.pdf. Miliūnaitė R. 2012: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. – Gimtoji kalba 6, 3–11. Miliūnaitė R. 2014: Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje. – Acta Linguistica Lithuanica 71, 246–264. Miliūnaitė R. 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Leksikografija ir leksikologija 5, 161–184. Murmulaitytė D. 2016: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos. – Bendrinė kalba 89, 1–27. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/89/Murmulaityte_BK_89_straipsnis.pdf. Naktinienė G. 2002: Specialiosios leksikos pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 75, 47–56. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/75/Naktiniene_KK_75_straipsnis.pdf. Palionis J. 1985: Kalbos mokslo pradmenys, Vilnius: Mokslas. Skardžius P. 1996: Rinktiniai raštai 1: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Parengė A. Rosinas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija. 2-asis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Vaskelienė J. 2013: Darybinių sinonimų, darybinių variantų ir paronimų panašumai bei skirtumai. – Žmogus ir žodis 1, 206–214. Prieiga internete: http://www.zmogusirzodis.leu.lt/index.php/zmogusirzodis/article/view/31/38. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 26 V a s k e l i e n ė J. 2017: Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai. – Bendrinė kalba 90, 1–30. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/90/Vaskeliene_BK_90_straipsnis.pdf. Įteikta 2018 07 13 Priimta 2018 11 12 NAMES OF CHARACTERISTICS IN THE DATABASE OF LITHUANIAN NEOLOGISMS S u m m a r y For the purposes of identifying the productivity of the types of formation of neologisms that fall into the formational category of names of characteristics (nominal abstractions), the article focuses on the ongoing Database of Lithuanian Neologisms (DN), which registers new linguistic units (words, word formations, and abbreviations) that emerged at the turn of the century and have found common usage. The DN material has been analysed from a formational perspective and compared to the descriptions available in Lithuanian grammars of the second half of the 20th century (the Grammar of the Lithuanian Language (GLL) and the Grammar of the Contemporary Lithuanian Language (GCLL)), where names of characteristics are grouped by the formational ability of formational affixes. There were 142 derivatives of formational suffixes found in the DN. Analysis of the names of characteristics recorded in the DN has revealed that the suffix –umas, which was considered the most formational in the grammars (30 lexemes), surrenders its position to the suffixes –ystė (47 lexemes) and –izmas (41 lexemes). The international suffix –izmas is highly productive in the Lithuanian language, even though the GLL and the GCLL strongly concur on it not being formational. It is the analysis of derivatives of this suffix that has pointed to some changes in the formational foundation, with reliance on a more variegated foundation that has been left out of the traditional grammars, that is the syntagma, the word formation, and the abbreviation. By contrast, the productivity of the suffix –ybė, which is considered as highly formational both in the GLL and the GCLL, has somewhat diminished (17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 27 lexemes). The database also contains records of 4 non-productive suffixes (–ovė, –ulys, –yba, –ūra) and one regenerate affix, –esys, which the GLL considers a rare suffix of nominal abstractions that is only typical of dialects. Over the period covered by the study, 9 suffixes (–enybė, –uma, –atvė, –atis, –astis, –ata, –(i)ava, –umė, –ra) were not found in the DN at all. Of course, compiled manually, the DN material does not offer a completely objective and detailed view of neologism formation, yet the limited study has shown that so far it is the only effective and systemic database for new linguistic units in Lithuania. KEYWORDS: neologism, derivative, names of characteristics, word formation. AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vile išio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204