Ypatybių pavadinimai „Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne“

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AGNĖ ALEKSAITĖ Lietuvių kalbos institutas YPATYBIŲ PAVADINIMAI A LITVÁN NYELV ÚJ SZAVAINAK ADATBÁZISA KULCSSZAVAK: új szó, származékszó, tulajdonságnevek, szóalkotás. A világ valamennyi nyelve idővel változik – ez normális és szükséges jelenség (Crystal 2005: 31), amely biztosítja a nyelv teljes értékű működését a globalizálódó világban. A nyelv legmozgékonyabb rétege – a lexika – nemcsak az idő perspektívájának, hanem az embereknek (Jakaitienė 2018: 3) is a hatására változik, például az új szavak alkotóinak hatására. A köznyelvi litván nyelv fejlődésének jelenlegi szakaszát a folyamatos új szóalkotási, azaz új szavak létrehozásának folyamata miatt „az új szavak korának” (Naktinienė 2002: 47), „a neologizmusok fellendülésének” (Girčienė 2005: 78) nevezik. Ezért 2011 őszén a Litván Nyelv Intézetében megkezdték a Litván nyelv új szavainak adatbázisának (a továbbiakban – ND) létrehozását, amelyben a litván nyelvben a XX. század végén – a XXI. század elején megjelent és nyilvánosan használt új nyelvi egységeket (szavakat, szókapcsolatokat és rövidítéseket) rögzítik. Az adatok kiválasztásakor az új szavak elméletében és gyakorlatában elismert kritériumra támaszkodnak – a szavak és jelentéseik szótári rögzítésére, vagyis új szavaknak tekintik azokat a szavakat és jelentéseket, amelyek a kiválasztott alapszótárakban nincsenek bejegyezve. Az adatbázis „nemcsak 1 az új nyelvi jelenségek forrása, hanem a szavak jelenlegi állapotának és fejlődésének egyik kutatási eszköze is, amely az új szavakon túl lehetőséget biztosít a szóalkotási kutatások szempontjából fontos, rájuk vonatkozó információk megszerzésére” (Murmulaitytė 2016: 24). A tulajdonságnevek (elvont főnevek) képzési kategóriájának ellenőrzése céljából 1 Ez a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – DŽ7), az internetes Lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – LKŽe) és a Tarptautinių žodžių žodynas (a továbbiakban – TŽŽ). Bár a litván nyelvészeti művekben az új szó (neologizmus) apibrėžiamas kaip naujai kalboje atsiradęs žodis (Urbutis 2009: 36–37; Jakaitienė 2010: 205; Girčienė 2011: 165), vis rendszerint ezért a tudományos irodalomban az új szó fogalma változó (bővebben lásd Girčienė 2012: 6): egyesek az új szó megkülönböztető sajátosságának az újdonság, a szokatlanság keltette benyomást tekintik (Palionis 1985: 212), mások olyan szavakként kezelik őket, amelyek addig nem kerültek be a referencia-szótárakba (Miliūnaitė 2015: 169). Az új szóhoz kapcsolt „újdonság auráját” a kutatók vitatják, „[m]ert az újdonság néha túlságosan szubjektíven értelmezhető: vartotojams koks nors žodis gali atrodyti jau įprastas, o kiti dar gali jo ir nesuprasti“ (Popova 2005: 9–13, cit. iš egyesek számára a nyelv Jakaitienė 2010: 205; lásd még. Kazlauskaitė, Župerka, Macienė 2013: 91). Megbízhatóbb az új szavaknak a referencia-kiadványok alapján történő kiválasztási kritériuma, bár a litván nyelv esetében ez a kritérium nem teljesen megbízható – a referencia-szótárakban lexikográfiai hézagok vannak, és a szótárak rendszertelenségének problémájával kell szembenézni (Miliūnaitė 2015: 169). AGNĖ ALEKSAITĖ. Tulajdonságnevek a litván nyelv új szavainak adatbázisában | 2 a hozzájuk BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 tartozó új szó képzéstípusok produktivitásának, egy folyamatosan bővülő új szavas adatbázist választottak. A szóalkotási szempontból elemzett ND-anyagot összevetettük a 20. század második felében és végén megjelent litván nyelvtanok (Lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – LKG); Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (a továbbiakban – DLKG) leírásaival, amelyekben a Rankiniu būdu kaupiama ND medžiaga, aišku, nerodo visiškai objektyvaus ir išsamaus sajátosságok elnevezéseit a szóalkotási affixumok termékenysége szerint csoportosították. az új szavak számának, elterjedtségének, szóalkotásának stb. képét (Miliūnaitė 2012: 10; az új lexémák felismerésének szubjektív módszeréről bővebben lásd Mikelionienė 2000: 68). Ahhoz, hogy 2 ez a kép statisztikailag reprezentatív legyen, számítógépes új szógyűjtő eszközöket kellene használni (vö. Miliūnaitė 2015: 171; lásd még Murmulaitytė 2016: 5), korpuszokra, elsősorban a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynasra (a továbbiakban – DLKT) kellene támaszkodni. A korpusz (ebben az esetben – a DLKT) „a szóalkotási kutatások átfogó adatbankja, valamint hatékony eszköz nemcsak a morfémák szavakon belüli elhelyezkedésének törvényszerűségei leírására, hanem a szóalkotási modellek szerkezetének, az affixumok termékenységének és a származékok gyakoriságának meghatározására is” (Inčiuraitė-Noreikienė 2017: 23). Másfelől az ND éppen azért egyedülálló, mert létrehozásában ténylegesen nemcsak hivatásos nyelvkutatók vesznek részt, hanem maga a társadalom is, amely nyelvérzékére és anyanyelvi ismereteire támaszkodva felismeri az új nyelvi jelenségeket, és elküldi azokat az ND készítőinek. Így nem állítható, hogy az ND túlzottan szubjektíven összeállított lenne, vagy hogy az általa közölt információ túlságosan elfogult volna. Az ND folyamatosan bővül, adatait pontosítják és frissítik. 2018. július 3-án az adatbázisban 4708 lexikográfiailag leírt nyelvi egység szerepelt. Képzési szempontból vizsgálandó új szavak az önálló eredetű új képzések és a vegyes képzésű származékok (hibridek), míg a többi nyelvi egység új idézet, rövidítés, valamint szemantikai származék, újjáéledt szó és a szóalkotási junginiai – nėra šio straipsnio objektas. Dariųjų priesagų vedinių ND rasta 142. Tyrimo rezultatai pateikti 1-ojoje lentelėje, iš kurios matyti, kad ND duomenys neatitinka gramatikose pateikiamos affixumok produktivitási sorrendje. 2 Egy ilyen új szócsapdát a „A litván nyelv szintaktikai-szemantikai elemző rendszere korpusz, litván internet és közszektorbeli alkalmazások számára” című projekt keretében 2015-ben a Vytautas Magnus Egyetem nyújtott be (https://www.raštija.lt/semantika-lt). A cikk írásakor a csapda nem működött (vö. Miliūnaitė 2015: 171). AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságnevek a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisában BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 | 3 1 TÁBLÁZAT. A tulajdonságnevek képzési affixumok szerinti megoszlása a Mai litván nyelv grammatikájában és a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisában 3 Sorszám Az ND Sorszám Az ND Képző Sorszám (DLKG) (ND) neologizmusainak száma szavakban. ]} nå二分彩? Wait invalid JSON? Need correct. Ensure exact. neologizmusainak száma szavakban 1. -umas 30 3. 2. -ybė 17 4. 3. -ystė 47 1. 6. -ovė 1 6. 8. -atvė 0 –9. -atis 0 –10. -yba 1 6. 11. -astis 0 –12. -ata 0 –14. -umė 0 4. -enybė 0 – 5. -uma 0 –7. -ulys 1 6. –16. 41 2. 17. -ūra 2 5. -esys (LKG) 13. -(i)ava 0 – 15. -ra 0 – -izmas4 2 5. Megjegyzés: az 1. oszlopban a képzőelemeket a termékenység (a származékok száma) szerint rendeztük el az DLKG adatai alapján, az utolsóban pedig az új szavak száma 5 szerint. 3 Vö. Daiva Murmulaitytė (2016: 13–14) hasonló táblázatát, amely a szerszámnevek képzőelevek szerinti leírására szolgál. 4 „Bár az -izmas képző számos nemzetközi szóban könnyen felismerhető, magában a litván nyelvben általában nem képeznek vele új származékokat” (DLKG 2006: 103). 5 „A mai nyelv szóképzési állapotának leírásaiban nagy figyelmet fordítanak a képzéstípusok termékenységére – ezen alapul a képzéstípusok elrendezése (a legtermékenyebbtől a teljesen terméketlenekig, de inkább a képzett tipų atvirumo) V. Urbučio daiktavardžių darybos aprašuose, taip pat jo ir kitų rašytuose žodžių darybos skyriuose szavak számára fordítanak figyelmet, nem pedig a „Lietuvių kalbos gramatikoje“ <...>, valamint a „Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje“ foglaltakra (Keinys 1999: 25–26). AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságnevek elnevezései a litván nyelv neologizmusainak adatbázisában | 4 Az BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ND adatai szerint a vizsgált időszakban a tulajdonságnevek (névszói absztraktumok) kategóriájának legproduktívabb képzői a -ystė, az -izmas és az -umas. A grammatikák szerint e kategória képzői közül valóban produktív mindössze három, mégpedig az -umas, az -ybė és az -ystė (LKG 1965: 306; a DLKG 2006: 100). Kaip matyti iš 1-oje lentelėje pateiktų duomenų, ND vyrauja trečios pagal grammatikákban produktívnak tekintett -ystė képzős származékok (47 lexéma), amelyek főnevekből (személynevekből) képződtek, és „az alapszóval megnevezett személyre jellemző tulajdonságot jelölnek, būvį, padėtį, verslą, pasielgimą“ (DLKG 2006: 102), pvz.: mažaspalvỹstė (: mažaspalvis, -ė) „būsena, kai yra mažai spalvų“, saulininkỹstė (: saulininkas, -ė) „saulės energetikos verslas“, suaugỹstė (: suaugęs, -usi) „amžius, kai žmogus yra jau suaugęs“ (plg. paauglystė), taikdarỹstė 6 (: taikdarys, -ė) „a béke megteremtésére, valaminek a kibékítésére irányuló erőfeszítések”, 7 žemgrobỹstė (: žemgrobys, -ė) „a földtulajdonhoz való jog illegális megszerzése”. Az adatbázisban bőven találhatók innovatív és hagyományos gazdasági ágakat, valamint vállalkozást jelölő új képzések, pl.: antreprenerỹstė (: antrepreneris, -ė) „üzleti ötletek generálása”, barzdaskutỹstė (: barzdaskutys, -ė) „a szakállborotválás mestersége”, klumpdirbỹstė (: klumpdirbys, -ė) „klumpák készítésének mestersége”, kubilininkỹstė (: kubilininkas, -ė) „dézsák készítésének mestersége” 8 stb. Vö. 9 a balkonininkỹstė (: balkonininkas, -ė) új képzés „kertészkedés az erkélyen” jelentésben a Google internetes keresőben (a továbbiakban – G) az alapszó, a balkonininkas, -ė használatának alábbi példái találhatók [itt és másutt a tanulmány szerzője emelte ki]: 10 Én például egyelőre az erkélykertészek közé tartoznék, mert otthon termesztek, csíráztatok, de fokozatosan már kiviszem a szabadba a fűszernövényeket és a zöldségeket. (supermama.lt 2010 03 31) Sziasztok, lányok. A vilniusi erkélyekhez fordulok: akad köztetek olyan, aki szeretné a kertjét a széles nagyközönségnek bemutatni? Vagyis a balkonkertek témájáról a „Mano namai” című folyóiratban írnak majd, és szívesen lefényképeznék minél több kerteteket . (supermama.lt 2009 07 07) Internete rasti penki naujadaro balkonininkas, -ė vartosenos pavyzdžiai 11 , o DLKT pavyzdžių nerasta [žiūrėta 2018 05 02]. Beje, interneto vartosenoje esama pavienių morfologiškai trumpesnio naujadaro – darybinio varianto – balkoninkas, -ė vartosenos pavyzdžių (apie tos pačios 6 A cikkben az új szavakat a megadott alak szerint hangsúlyozzuk vagy nem hangsúlyozzuk (ha a hangsúlyozásuk még nem egyértelmű). ND. 7 A cikkben vizsgált összes új szó definícióját az ND-ből vettük át. 8 Vö. az ND-be felvett megjegyzéssel: „az üzlet régi, de ilyen megnevezése a referencia-szótárakban nincs”. 9 Vö. LKŽe: kubilininkybė „kubilių meistrystė“; DŽ7: kubilius „kubilų gamintojas“. 10 Straipsnyje pateiktų vartosenos pavyzdžių kalba netaisyta. 11 Čia ir kitur pateikiami visõs naujadaro paradigmos vartosenos pavyzdžių, atmetus pasikartojančius, kiekybiniai duomenys. AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 5 (varijuojančios) priesagos -ininkas, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 -ė ir -(n)inkas, -ė darinius žr. DLKG 2006: 114–115; plačiau apie darybinius variantus žr. Vaskelienė 2013: 206): Aaagnex, ačiū už nuorodą į balkoninkų forumą. (supermama.lt 2010 05 13) befejezi a termését, a fűszernövények nőnek, némelyik még virágzik is (túlnőtt, nem volt időm felhasználni), és a legkellemesebb – az uborka és a paradicsom is köt. (ciliukas.lt 2012 Mano daržininkės – balkoninkės patirtis tęsiasi. Sakyčiau, visai neblogai tęsiasi, žemuogės dera, nors jau ir 07 08) Az internetes használatban a balkoninkas, -ė új szó mindössze három használati esete került rögzítésre; A DLKT-ben nem találtak példákat [megtekintve 2018 05 02]. Vö. e tőszó származékával, a balkoninkystė szóval: nem a kertben fogunk kapirgálni, hanem az erkélykertészkedés-kertészet művészetével foglalkozunk :D, és a hagymát nem a kertben, hanem az ablakpárkányon termesztjük :D, de ez is hatalmas öröm! (justinosspalvos.blogspot.com 2012 04 25) Az erkélykertészkedés – kertészkedés az erkélyen <...>. (lzinios.lt 2017 08 29) Külön csoportot alkotnak a viszonylag nemrég terjedt, e képző származékai, amelyek különböző táplálkozási módokat ölelnek fel: vaisiavalgỹstė (: vaisiavalgis, -ė) „táplálkozási mód (a veganizmus egyik ága), amelyben kizárólag hőkezelésnek alá nem vetett gyümölcsöket fogyasztanak” (vö. angol fruitarianism), visavalgỹstė (: visavalgis, -ė) „minden élelmiszerrel való táplálkozás, valamely žaliavalgỹstė (: žaliavalgis, -ė) „maitinimosi termiškai neapdorotu ar iki 40–42 °C apdorotu, paprastai augaliniu maistu sistema (pasaulėžiūra ir praktika)“. Taip pat kuriami ir okaziniai, fajtájuk kizárása nélkül”, valamint a vaisiavalgystė, visavalgystė és žaliavalgystė szavak analógiájára 12 alkotott egynapos új szavak, pl. klaidavalgỹstė (: *klaidavalgis, -ė) „egészségkárosító, helytelen táplálkozás”. 12 Egyébként a litván nyelvészeti művekben az új szavaknak csupán két típusát vizsgálják – a szokásos, meghonosodott származékokat és az alkalmi származékokat – a kifejező, a képzési rendszertől eltávolodott, egyedi kontextusban megmerevedett új szavakat (Blažinskaitė 2004: 59; Urbutis 2009: 323–324; Jakaitienė 2010: 207), amelyeket szerzői, egyéni, stilisztikai, szituációs, kontextuális, egyszeri és szokatlan képzésű új szó / neologizmus, valamint a szótárakban nem rögzített származék terminusaival is megneveznek (Mikelionienė 2000: 67; 2002: 74; Jakaitienė 2010: 207; Kazlauskaitė, Župerka, Macienė 2013: 92; Miliūnaitė 2014: 247), szem elől tévesztve az új szó létrejöttének és a használatban való megszilárdulásának igen fontos szakaszát. A neves irodalomteoretikus, író, filozófus és kulturológus, Mihail Epstein (Mikhail Epstein) új terminust javasolt – a protologizmust (angolul protologism < görögül protos „első, legelső“ + logos „szó“). A protologizmus újonnan létrehozott és széles körben még el nem terjedt nyelvi egység, amelynek célja egy keletkezett szókincsbeli hiány betöltése. Mihail Epstein szerint minden újonnan létrehozott nyelvi egység protologizmus, amely később neologizmussá válik, végül pedig megszilárdul a szókincs alapállományában. Bár, amint elismerik, nehéz világos különbséget tenni a protologizmus és a neologizmus között, e különböző fejlődési szakaszokban lévő új nyelvi egységek fő megkülönböztető jegyének mégis a használók száma tekinthető. Hangsúlyozzák, hogy a protologizmust rendszerint egyes személyek használják (gyak. „csak a szerző“), ezért a széles körű használatba (újságokba, folyóiratokba, könyvekbe, internetes oldalakra stb.) bekerült protologizmus AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 6 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Priesagos -ystė abstraktų, padarytų ne iš asmenų pavadinimų, ND fiksuotas vos vienas kitas (plg. DLKG 2006: 102): naujažodỹstė (: naujažodis) „naujažodžių kūrimas“, pakaitalỹstė (: helyettesítő). Vö. a dvikainỹstė neologizmus (: dvikainis, -ė) „az árak két különböző pénznemben való feltüntetése (konkrét esetben a litáról euróra való átmeneti időszak értendő)“ esetében az alapszó, a dvikainis, -ė interneten bemutatott használati példáit (G – 29); 13 DLKT-példák nem találhatók [megtekintve: 2018. 05. 02.]: A kétkomponensű tarifa a fogyasztó által igényelt egy kilowatt /kW/ aktív teljesítményért az energiarendszer maximális terhelésének óráiban-* és a fogyasztónak szolgáltatott aktív villamos energia egy kilowattórájáért /kWh/ fizetendő díj. (e-seimas.lrs.lt 1995. 04. 28.) A lakosság számára július 1-jétől a következő villamosenergia-tarifákat hagyták jóvá: az egykomponensű tarifát alkalmazó háztartási fogyasztók 35 centet fizetnek, míg azoknak, akik a villanytűzhelyük miatt, a kétkomponensű tarifa, valamint a nagy elfogyasztott energiamennyiség révén olcsóbb villamos energiát használtak, szintén 2 centtel csökkent az ár. (alfa.lt 2009. 06. 30.) Kis csoportot alkotnak a dvisantuokỹstė (: *dvisantuokis, -ė?) „két házastárs (feleség, férj) egyidejű birtoklása” és a protgėdỹstė (: *protgėdys, -ė? / protgėdus, -i?) „szégyen az értelem miatt” új szavak, amelyeket – csak formailag szemlélve – a -ystė képzővel képzett származékok közé lehetne sorolni, amelyek potenciális melléknevekből jöttek létre (vö. DLKG 2006: 102). A Dvisantuokystė minden valószínűség szerint összetétel és képzés együttesével jött létre (: dvi santuokos + -ystė képző), „ahol a formáns a képzőből és egyidejűleg az összetétel formájából (illeszkedésből) áll” (Urbutis 2009: 341). A protgėdystė új képződmény esetében szintén inkább az összetétel és képzés együttesével való létrehozás figyelhető meg (: proto gėda + -ystė képző). Bár az ND célja nem az új szó nyelvtani szempontból teljes körű bemutatása (Murmulaitytė 2016: 4), az adatbázisban mégis célszerű lenne megadni az új képződmény szóalkotási családját, és következetesen rögzíteni a közös tőből származó szavakat (lásd a 2. táblázatot). A vizsgált időszakban, eltekintve az ND-ben opozicijos poras, pvz., bulvininkỹstė (: bulvininkas, -ė 14 ) „bulvių auginimo verslas“, darybos rögzített, potenciális (feltételezett) alappal alkotott képzési oppozíciótól, pl. subinšaldỹstė (: *subinšaldys, -ė) „az 15 üleprész hűtése”, valamint a hivatkozási szótárakban rögzített alapszóval alkotott képzési oppozíciótól, pl. 2012: 72; https://en.wikipedia.org/wiki/Protologism). laikomas neologizmu, t. y. naujadaru, kurį be jo kūrėjo viešojoje vartosenoje renkasi vartoti ir kiti asmenys (Andreescu 13 Az internetes használatban a dvikainis, -ė további két példáját találták, amelyekben az új szó egy újabb, az ND-ben nem rögzített jelentésben szerepel. 14 ND: bulvininkas, -ė „burgonyatermesztő; burgonyakereskedő“. 15 Igaz, ebben az esetben a szóösszetétel-toldalékolásos képzési mód is felismerhető (: subinę šaldė + -ystė toldalék). AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok megnevezései a Litván nyelv új szavainak adatbázisában | 7 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kryždirbỹstė (: kryždirbys, -ė) „keresztek készítése, a litván népművészet része”, 8 olyan hiányzó, 16 a képzési oppozíciót alkotó -ystė toldalékos absztrakt főnévpárt találtak, amelyek esetében az ND-be csak a származék kerül be, a képzési alapot pedig a határon kívül hagyják, pl.: dvipasỹstė (: dvipasis, -ė) „iron. két különböző ország útlevelének birtoklása”, dvipavardỹstė (: dvipavardis, -ė) 17 „kettős írásmódú vezetéknév birtoklása a személyazonosságot igazoló dokumentumban”, 18 kailiakeitỹstė (: kailiakeitys, -ė) „a szőrme (vagyis a nézetek, értékrendi beállítottságok) megváltoztatása”, kubilininkỹstė (: kubilininkas, -ė) „dézsakészítő mesterség”, lokiažudỹstė (: 19 lokiažudys, -ė) „a medve megölése”, mažaspalvỹstė (: mažaspalvis, -ė) 20 21 22 23 24 25 „állapot, amikor kevés szín van” stb. 16 LKŽe: kryždirbys, -ė; kryždirbis, -ė „aki kereszteket készít”. 17 Naujadaras dvipasystė galėtų būti laikomas ir mišrios darybos dariniu (: dvi, pasas + priesaga -ystė). 18 Az internetes használatban mindössze egyetlen példa található a dvipasio, -ės szóra: Dvipasių bėdos: Izraelis reikalauja gražinti į Armėnijos kariuomenę mobilizuotą Cahalo karį [cím] (facebook.com 2015 10 18). A DLKT-ben nem találtak példákat [megtekintve 2018 05 02]. 19 A dvipavardystė neologizmus vegyes képzésű származéknak is tekinthető (: dvi, pavardės + -ystė képző). 20 Az internetes használatban négy példa található a dvipavardžio, -ės szóra, amelyekben a neologizmust még egy, a leánykori ND nefiksuota reikšme: Sveikos merginos, tapsiančios ar jau esančios -ienės, -ė, "dvipavardės", ar esančios, bei vezetéknévnél maradó módon használják. (supermama.lt 2012 01 14); „<...> Ezért akarva-akaratlanul a kisebbik Kazimieras, a szudáv, amikor valamit írt a fordításról, az irodalomról vagy a fordításkritikai cikkekről, hozzátoldotta a „farkat” – Sasnavát. Így alakult ki a kettős vezetéknév – Kazimieras Ambrasas-Sasnava. Ezzel a kettős vezetéknévvel írtam alá leggyakrabban tudományos munkáimat és számos cikkemet.” (aidas.lt 2018 május (legkésőbb). A DLKT-ban nem találtak példákat [megtekintve: 2018. 05. 02.]. 21 Az interneten hat példát találtak a kailiakeitys, -ė neologizmus használatára: Vajon közülük melyik itt a kailiakeitys? (traders.lt 2018. 01. 27); Milyen kiváló emlékezőtehetség. Köszönöm a pontosítást. Én pedig úgy emlékszem, hogy az első litván volt. Talán összekeverte a sajátja által tartott -val? Mert általában csak a „szőrváltók” gyanúsítgatnak így mindenkit. (greitas.eu 2018. május (legkésőbb). A DLKT-ben nem találtak példákat [megtekintve: 2018. 05. 02.]. 22 Az interneten mindössze két példát találtak a kubilininkas, -ė „dézsakészítő; dézsaárus” neologizmus használatára: A kubilininkas A. Kundrotas dézsák, kanalak és más fafaragványok vásárlására hívott fel. (zasliukc.lt 2018 május (legkésőbb); A rendezvényen szépen szerepeltek járásunk hagyományos kézművesei is: a szalmából fonás mestere, Jurgita Treinytė, a šakotis-sütő Onutė Raudeliūnienė, a dézsakészítő Arvydas Kundrotas <...>. (zasliukc.lt 2018 május (legkésőbb). Más internetes oldalakon a kubilininkas, -ė új szó „Andrius Kubilius litván politikus követője” jelentésben használatos. A DLKT példái között „dézsakészítő; dézsaárus” jelentésben nem találtak előfordulást [megtekintve: 2018. 05. 02.]. 23 Az interneten a lokiažudys, -ė új szó használatának mindössze egy példája található: „Lāčplēsis” (lettül Lāčplēsis, hozzávetőlegesen „medveölőt” jelent) – Andrejs Pumpurs költő által a lett nép mondái és a Lāčplēsis nevű óriásról szóló legendák alapján megalkotott lett epikus költemény. (lt.wikipedia.org 2018 május (legkésőbb). DLKT-példák nem találhatók [megtekintve: 2018. 05. 02.]. Vö. az LKŽe szótárba felvett lokiamušys, -ė „medvevadász” szót. 24 Naujadaro mažaspalvystė atveju taip pat galima įžvelgti dūrybos-priesagų darybos būdą (: mažai spalvų + -ystė képző). 25 Internete rasti aštuoni naujadaro mažaspalvis, -ė vartosenos pavyzdžiai: Tokio mažaspalvio, stingstančio a világot most hallgatom – fagyos történeteket mesél nekem a kanadai „Nadja” duó. (bernardinai.lt 2009. 07. 10.); Úgy gondolom, hogy ha a zászló annyira elhasználódik, hogy már alkalmatlanná válik a tiszteletre méltó bemutatásra, akkor nebebus valstybės vėliava. Išblukusi raudona bus neberaudona, ir tokio mažaspalvio skuduro sunaikinimas ar išmetimas státuszát már nem kellene az állami jelképek meggyalázásának tekinteni. (newsgroups.lt 2009. 06. 25). DLKT-példák nem 05 02]. AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok elnevezései a litván nyelv neologizmusainak BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 adatbázisában | 8 2. TÁBLÁZAT. A -ystė képzővel képzett absztraktumok hiányzó 26 Eil. nr. Naujadaras Pamatinis žodis ND pateikiami bendrašakniai azonos tövű szócsoportja szavak Rögzítve ND 1. 2. 4. 6. 8. 9. 10. találhatók [megtekintve: 2018 antreprenerỹstė antrepreneris, -ė + –balkonininkỹstė balkonininkas, -ė ––barzdaskutykla bulvininkỹstė bulvininkas, -ė + –dvikainỹstė dvikainis, -ė ––dvipavardỹstė dvipavardis, -ė ––entreprenerỹstė entrepreneris, -ė + –filibusterỹstė filibusteris, -ė + –kailiakeitỹstė kailiakeitys, -ė ––kinkadrebỹstė kinkadrebys, -ė 0 –kitamanỹstė kitamanis, -ė 0 –klumpdirbỹstė klumpdirbys, -ė 0 –korepetitoriavimas kryždirbỹstė kryždirbys, -ė 0 – barzdaskutỹstė 12. 13. 14. barzdaskutys, -ė 0 barzdakirpė, korepetitorỹstė korepetitorius, -ė 0 korepetitoriauti, citatmeldystė *citatmeldys, -ė 0 citatatonija dvipasỹstė dvipasis, -ė ––kubiloidas27 laisvadarbỹstė laisvadarbis, -ė + – hipsterỹstė hipsteris, -ė + hipsterija, kubilininkỹstė kubilininkas, -ė –kubilizmas, hipsteriškai 3. 16. 15. 17. 5. 7. 11. 18. 19. 26 A 2. és 3. táblázat nemcsak az elvégzett kutatáshoz közvetlenül kapcsolódó adatokat (neologizmusokat és azok alapszavait) tartalmazza, hanem a további kutatások szempontjából hasznos kiegészítő anyagot is (az ND-ben rögzített azonos tövű szavakat). 27 E neologizmusok alapszava a Kubilius vezetéknév. Vö. „pejor. Andrius Kubilius által terjesztett ideológia és folytatott politika”; kubilòida „fn. Andrius Kubilius litván politikus követője”. AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok megnevezései a litván nyelv új szavainak BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Eil. nr. Naujadaras Pamatinis žodis ND pateikiami bendrašakniai adatbázisában | 9 szó RögzíteND 20. 23. 25. 26. 28. medveölẽs medveölő, -nő 21. mamỹstė mama 0 mamadienis, anyás, -a, anyuci, -ka, elanyásodás, szuperanya, 24. ––szuperanya 22. kisléptékűség kisléptékű, -ű –– 29. 30. 31. újszülöttség újszülött, -nő 0 tt új szókincs új szó 0 új szótár, –új 32. 33. 34. szavakat alkotni helyettesítés helyettesítő 0 –nyomkövetés 27. – haszonlesés haszonlenyomkövető, -nő 0 –rangerkedés ranger, -nő + –napimádás napimádó, -nő + napfogyatkozás aláírói lét aláíró, -nő 0 –csigamászás csigamászó, -nő + –tetőmászás tetőmászó, -nő + –felnőttség felnőtt 0 –seggfagyasztás *seggfagyasztó, -nő 0 –35. béketeremtés béketeremtő, -ő 0 36. ső, -ő 0 – hiúság hiú, -ú 0 – tutorál37. ás tutor, -nő + – gyümölcsevés 38. gyümölcsevő, -ő (főnév) + –39. vargondirbỹstė vargondirbys, -ė + – 40. vezetőség vezető, -ő 0 – AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok megnevezései a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisában | 16 Az agy BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 MRT-vizsgálata során a frontobazális és temporális területek T1-képein hipointenzív, míg a T2-képeken hiperintenzív zónák láthatók. (sveikaszmogus.lt („Gyógyszerismeret”) 2009) Az internetes használatban szintén terjed nemcsak a köznyelv számára szükségtelen idegen szó, a kredibilumas, hanem annak nem normatív alapszava, a kredibilus, -i is (G – 20); A DLKT-ban példákat nem találtak [megtekintve 2018. 05. 06.]: A legfontosabb, hogy megértsük: mindez a tudományból és számos kutatásból következik. Ahhoz, hogy ezt a lehető legjobban megértsük, nem new age könyveket és oldalakat kell olvasni (ahogy bahuriux láthatóan teszi e téma fentebbi részében), hanem az evolúcióról, az entrópiáról, a rendszerekről és kialakulásukról, a termodinamikáról és más természeti jelenségekről szóló cikkeket, könyveket és egyéb hiteles (megbízható) forrásokat. (technologijos.lt 2012 08 30) és milyen módon vizsgálták az ismerősök a mintákat? Hitelesek vagy nem igazán? (legalus.net 2016 02 06) 3. TÁBLÁZAT. A -umas képzővel hiányzó absztraktumok azonos tövű szavainak fészke szavak Eil. nr. Naujadaras Pamatinis žodis Fiksuota ND ND pateikiami bendrašakniai antigėjiškùmas antigėjiškas, -a –antigėjus atlėpausiškùmas *atlėpausiškas, -a 0 –atsekamùmas atsekamas, -a 0 1. –betkokiškùmas *betkokiškas, -a 0 –daugiadarbiškùmas *daugiadarbiškas, -a 0 –daugiakultūriškùmas daugiakultūriškas, -a –daugiakultūris, -ė daugiaprogramiškùmas *daugiaprogramiškas, -a 0 daugiaprogramis, -ė daugiaveikliškùmas daugiaveikliškas, -a –daugiaveika fifiškùmas fifiškas, -a + fifa glokalùmas glokalus, -i + glokaliai, glokalizacija hiperintensyvùmas hiperintensyvus, -i ––12. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. interoperabilitás interoperábilis, -is 13. –– foglalkoztathatóság *foglalkoztatható, -ó 0 – AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Eil. nr. Naujadaras Pamatinis žodis Fiksuota ND ND pateikiami bendrašakniai szavak 14. išmanùmas išmanusis, -ioji + išmanėti, išmaninti, išmanizacija, ùmas 15. sapioseksualas, -ė /+ – išmanuolis, -ė kredibilùmas 16. sąveikùmas sąveikus, -i + –šeimiškùmas šeimiškas, -a 17. 0 – laumiškùmas laumiškas, -a –– 18. kredibilus, -i ––liminalùmas liminalus, -i + liminalas, -ė 19. ùmas *vištaprotišlegitimùmas kas, -a 0 – metroseksualùmas metroseksualas /+ – 20. neuroplastiškùmas neuroplastiškas, -a 21. ––neužmirštuoliškùmas *neužmirštuoliškas, -a 0 22. išmanuolis, paneuropietiškùmas paneuropietineužmirštuo23. lis, -ė paneuropinis, -ė performaty24. vùmas performatyvus, -i –performeri25. s, -ė politkorektiškùmas politkorekti26. škas, -a + paneuropietiškas, -a + s, -ė, sapioseksual27. politkorektorius, -ė rungtyniškùmas 28. rungtyniškas, -a + –sapioseksualus, -i 29. švaistūniškùmas švaistūniškas, -a –švaistytuvės, švaistuomenė 30. legitimus, -i ––metroseksualus, -i vištaprotiškAmint a bemutatott adatokból, az ND-be nem került be 11, a használatban rögzített (gyakran elterjedt, uzális) alapszó. Az úgynevezett lexikográfiai rések elkerülése érdekében (a Litvániában kiadott szótárak rendszertelenségéről lásd még Miliūnaitė 2015: 169), az adatbázisba kellene AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságnevek a litván nyelv neologizmusainak adatbázisában | 18 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 bekerüljenek, valamint az összehasonlításképpen már régen megjelent és a nyelvhasználókban már semmiféle újdonság benyomását nem keltő laumiškas, -a és švaistūniškas, -a szavak. Vö. az 45 internetes adatokat: 46 Lisztbe szórt laumiški haj, lábak és szempillák, illetve ismeretlen porokkal behintve. A testén – csak bugyi. ir balta persišviečianti drapanėlė. (delfi.lt (5braskes.lt) 2013 10 26) Barbora arról álmodik, hogy megtalálja „az igazit”, aki nem riad vissza laumišką, tyúkszerű bőre láttán. (kultura.lrytas.lt 2018 03 07) A švaistūniškas költségvetés táplálni fogja a növekvő inflációt (vz.lt 2007 10 10) Ennek a jelnek a tipikus képviselői nagyon reálisan érzékelik a helyzetet a világban, az országban és saját munkahelyükön, valamint a švaistūniškas vásárlásokat is reálisan. (alfa.lt (astromanija.lt) 2017 10 01) Az ilyen vertina savo galimybes. Paprastai jos įgunda skaičiuoti savo pajamas ir išlaidas, taip užkirsdamos kelią nyelvi egységeknek, amelyek valószínűleg tévedésből nem kerültek be az LKŽe-be és a DŽ7-be, az ND-ben a nenaujas (nefiksuotas) „nem új (nem rögzített)” jelölést kellene kapniuk (vö. az ND-be felvett atgijęs „újjáéledt” kiaulasubinis, -ė szót). Az ND adatai alapján látható, hogy az -ybė képző produktivitása kissé csökkent (a második helyet). Az -ybė képző absztraktumai leggyakrabban olyan melléknevekből és melléknévi (rasta 17 leksemų) – ji atsiduria ketvirtoje vietoje, nors DLKG vertinta kaip itin dari (užima jelentésű, szenvedő jelen idejű melléknévi igenevekből keletkeznek (vö. DLKG 2006: 101), pl.: beskonýbė (: beskonis, -ė) „ízetlen dolog”, išverčiamýbė (: išverčiamas, -a) „a szöveg lefordíthatósága”, lyginamýbė (: lyginamas, -a) „összehasonlíthatóság”, nuostabýbė (: nuostabus, -i) „csodálatos dolog” stb. A legtöbb nehézséget az archajýbė neologizmus (: archajus, -i? / archajus?) „ami archaikus, régi” szóalkotási felbontása okozza. Az interneten egyetlen archajybės-példát találtunk (használatát már 2004-ben rögzítették); A DLKT-ben nem találtunk példákat [megtekintve: 2018. 05. 02.]: 45 Az LKŽe csak a lauminis, -ė melléknevet rögzíti: „csíkos, a laumės juosta (szivárvány) színsávjaival”. Az interneten a laumiškas, -a neologizmus használatára számos példa található (93 bejegyzés); A DLKT-ben nem találtunk példákat [megtekintve: 2018 05 06]. 46 Az LKŽe csak a švaistūnas, -ė főnevet közli: 1. „aki szeret szórni, komolytalanul viselkedik”; 2. „aki szükségtelenül pazarolja a vagyonát, tékozló, pocsékoló“. Az internetes használatban bőségesen találhatók példák a švaistūniškas, -a neologizmus használatára (110 bejegyzés); A DLKT-ban nem közöltek példákat [megtekintve: 2018. 05. 06.]. AGNĖ ALEKSAITĖ. Tulajdonságnevek a litván nyelv neologizmusainak adatbázisában | 19 a szereplők nyelvében BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Čia surašyti pavyzdžiai neturėtų sudaryti įspūdžio, kad visas kūrinys taip ir išverstas. Tos archajybės dažniau használatosak, és egyáltalán nem terhelik a szöveget, mivel feloldódnak a mű nyelvének egészében. (llvs.lt („Gimtoji kalba“) 2004, Inga Mataitytė) Vö. Az ND-ben közölt példát: Kérdezzük meg egy iskolástól, egyetemistától vagy egy járókelőtől az utcán, hogy mik a „litván gyökerek”, és valószínűleg egy szemrebbenés nélkül azt fogja mondani, hogy ezek Litvánia ősi múltja, az ezeréves történelem, a fejedelmek, a nyelv, valamint természetesen a pogány hit. Ez utóbbi a nyelv archaikus vonásaival együtt tárja fel, milyen régi volt a litván civilizáció, mennyire harmonikus, erényes és életképes. (bernardinai.lt („Naujasis Židinys-Aidai“) Tiriamuoju laikotarpiu interneto vartosenoje (elektroninėje komunikacijoje) fiksuoti vos 2012 03 19, Tomas Daugirdas) néhány elszigetelt, nem informatív, lehetséges alapszavakból képzett archaikus alak? (főnév) és archaikus alak, -i? (melléknév) használati példái. A leginformatívabbnak (csak feltételesen, figyelembe véve a lehetséges alapszavak korrektúrahibáit) az alább bemutatott példát lehetne tekinteni; A DLKT-ban nem találtak példákat [megtekintve: 2018 05 02]: – De ezen a területen több gépbázis is megszilárdult, amelyek jól védettek. – Mondta Zenchas, az egyetlen hadvezér, aki archaïus volt, ellentétben a többi vezérrel, akik zentil vagy templomos osztályú harcosok voltak. A neve azt jelenti: „Villámokban született” <...> – EN TARO ADUN. Ez volt a zenu vezérek üdvözlése, amely azt jelenti: „Béke ma”. És a legsötétebb árnyékból előbukkant Orichajus. Egy 1576 éves zenu templomos volt, aki archaikus erőkkel rendelkezett. <...> – Gyűjts össze még kétezer archaïust, és te vezesd őket ebbe a csatába, Lánghozó, és mondd meg mindenkinek, hogy ne zavarjanak, mert meg kell gyógyítanom a sebeimet. (games.lt 2010 07 30) Mindazonáltal az archajybė neologizmus meghatározása lehetővé teszi annak feltételezését, hogy ez az archajiškas, -a melléknévre is támaszkodhat – itt a származékszóban az alaptő dezintegrációja figyelhető meg (az archajiškas, -a melléknévhez közvetlenül nem lehet hozzáadni a -ybė képzőt, ezért az -iškas, -a képző kiesik, és a szerző analógiás képzést hoz létre (a svetimybė szó mintájára) (a dezintegráció szóképzésben betöltött szerepéről bővebben lásd Urbutis 2009: 241–244). A ND-ben számos -ybė képzős származékszó található, amelyek nem elvonatkoztatott tulajdonságot, hanem magát a tulajdonsággal rendelkező dolgot jelölik (vö. DLKG 2006: 101): geidžiamýbė (: geidžiamas, -a) „kívánatos dolog”, paklausýbė (: paklausus, -i) „keresett áru”. Előfordul néhány, ezzel a képzővel határozószókból, valamint személyeket és állatokat megnevező főnevekből képzett származékszó is, pl.: anapusýbė (: anapus) „az, ami ennek az életnek a határain túl van”, šiuolaikýbė (: šiuolaik) „a jelen, a jelenleg megélt időszak”, katalonýbė (: katalonas, -ė) „a katalán nemzettel és a katalánsággal kapcsolatos minden dolog támogatása”, AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok megnevezései a litván nyelv neologizmus-adatbázisában | 20 katýbė (: BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 katė) „egy macskával kapcsolatos tisztességtelen cselekedet”. Ez utóbbi új képzés nyilvánvalóan a šunybė szó analógiájára keletkezett. Az ND mindössze egyetlen -ybė képzős származékszót rögzít – a (: triprasmis, -ė) „miglotas, kelias prasmes turintis kalbinės raiškos būdas“ – kurį būtų tikslu skirti szavak és kifejezések megnevezései mellett álló triprasmýbė szót. Lehetséges, hogy a szavak és kifejezések megnevezéseinek képzési kategóriája bővül – nemcsak olyan -ybė képzős származékszavak kalbos ar tarmės yra kilęs jais žymimas žodis bei posakis“ (DLKG 2006: 141). kerülnek bele, amelyek „megmondják, melyik ND-ben a produktivitás szempontjából az 5. helyet a -ūra képző foglalja el (2 lexéma) (vö. a DLKG szerinti 17. hely). Az adatbázisban, miután kiszűrtük a betűsor szerinti automatizált keresés által *ūra alakra adott nem megfelelő találatokat (az ND-ben végzett kontaminacinį darinį seimokratūrà (: [Seim]as + pr[okuratūra]) „iron. Seimas, virtęs prokuratūra“ keresésről bővebben lásd: http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna), például számos olyan összetett neologizmust is, mint a mitókūra „mítoszalkotás” és mások, két, főnevekből (személymegnevezésekből) (: podoktorantas, -ė) „studijos ir tyrimai, atliekami įgijus daktaro laipsnį“ (plg. anglų k. post doc) ir rezidentūrà (: rezidentas, -ė) „podiplominės aukštojo medicinos mokslo studijos“ (plg. anglų k. residency). Žinoma, abejotina, ar tikrai ne dėl kitų kalbų poveikio lietuvių kalboje radosi minėti képzett, -ūra képzős származékszót találtunk: podoktorantūrà neologizmusok. 47 Az ND adatai alapján a produktivitás tekintetében a 6. helyet három képző foglalja el, nevezetesen az -ovė, az -ulys és az -yba (a DLKG szerint sorrendben a 6., a 7. és a 10. helyen állnak). Az adatbázisban, a nem megfelelő, *ovė végződésű eredményeket elhagyva, például a batakovė „a cipőhöz rögzített csizmaszár” kontaminációs képzést (: [bata]s + ran[kovė]), a daržóvė „kómából kikerült, de eszméletét vissza nem nyert, vegetáló beteg: nem képes akarattal reagálni a környezetére, és nem érzékeli azt” szemantikai neologizmust (vö. az angol vegetable „zöldség” szóval), a minkštãlovė „puha fekvőbútor” összetett neologizmust stb., mindössze egy -ovė képzős származékot rögzítettek – daugóvė (: daugus, 48 -i) „sokaság”. Az ND adatai szerint az -ulys képző sem produktív (1 lexéma): keistulỹs (: keistas, -a) „furcsaság”. A DLKG az -yba képzőt nem produktívnak minősítette, amely (a grammatikák alapján) a 10. helyről felemelkedve az ND-ben a 6. helyet foglalja el, jóllehet ennek a képzőnek az absztraktumai közül az adatbázisban nagyon kevés szerepel (1 lexéma). Az új szavak jegyzékébe bekerült egy, az ND-ben lexikográfiailag leírt nyelvi egység – šulniakasýba (: šulniakasys, 49 47 Vö. az interneten az orosz nyelvű szavak – подокторантура és pезидентура – példáit, az ismétlődő példák elhagyásával atvejus, rasta atitinkamai – 1 ir 18. Pastarasis naujažodis rezidentūra įtrauktas į TŽŽ (2013). 48 Įmanomas ir kitas šio naujažodžio pamatas – prieveiksmis daug. 49 Vö. Az ND-be felvett megjegyzést: „az üzlet régi, de a referencia-szótárakban ilyen elnevezése nem szerepel” Ezenkívül ezt a neologizmust vegyes képzésű származéknak is lehetne tekinteni (: šulinį kasė + -yba képző). Amint az e munkában elemzett példákból (dvipasystė, dvipavardystė, dvisantuokystė, mažaspalvystė, protgėdystė, subinšaldystė, šulniakasyba stb.) látható, a vegyes képzésű neologizmusok száma a litván nyelvben gyarapodik. AGNĖ ALEKSAITĖ. A tulajdonságok megnevezései a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisában | 21 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 -ė) „a kutak ásásának mestersége”. Úgy tűnik, vitatható a tepýba „az ömlesztett sajt művészi kenése egy szeletre” neologizmus képzés szerinti felbontása. Az ND szerint a tepyba (: [tep]ti + tap[yba]) neologizmus kontaminációs képződménynek tekintendő, noha az -yba képző képzett 50 származékaként is értelmezhető, amely egy prefixum nélküli tranzitív igéből jött létre, annak ellenére, hogy a standard nyelvben alig akad egy-két olyan, ezzel a képzővel alkotott származék, amely kizárólag főnevekből képződött (DLKG 2006: 103). Hangsúlyozni kell, hogy nem lehet általánosított következtetéseket levonni a 4 nem produktív képzőről (-ovė, -ulys, -yba, -ūra) és arról a 9 képzőről (-enybė, -uma, -atvė, -atis, -astis, -ata, -(i)ava, -umė, -ra), amelyek a vizsgált időszakban az ND-ben egyáltalán nem fordultak elő. Figyelembe véve a kézzel gyűjtött adatokat, ez ND medžiagą, akivaizdu, kad nedarių afiksų rikiavimas pagal produktyvumą yra daugiau csak feltételes következtetés, mivel kizárólag az ND adatai alapján pontatlan lenne azt állítani, hogy az említett képzők nem produktívak. Ebben az esetben csak a körvonalazódó tendenciákról beszélhetünk. A tulajdonságnevek (elvont főnevek) képzőinek termékenysége alapos vizsgálatához a következőkre kellene támaszkodni įvairesniais ir gausesniais šaltiniais. Az LKG által felsorolt ritka és – mint hangsúlyozza – csak a nyelvjárásokra jellemző elvont főnévi képzők (-ysta, -asta, -astas, -atva, -iškė) (1965: 313) az ND-ben nem találhatók meg, kivéve az -esys affixumot. Az ND-ben közölt eredményekből, elhagyva a blizgesỹs „kozmetikai készítmény, amely fényt ad az ajkaknak, és kevesebb színt tartalmaz, mint az ajakrúzs” jelentésbeli új képződményt, valamint a žuvlesỹs „halakkal táplálkozó madár” összetett neologizmust, az ND az -esys képző két származékát közli: drovesỹs (: drovus) „szemérmesség”, illetve ieškesỹs (: ieško) „a keresés képzett szinonimája”, így az ND-ben e képző termékenység szerint az 5. helyre kerül. A nem produktív nemzetközi szavak -ažas és -itetas képzőinek (LKG 1965: 315) származékai az ND-ben nem találhatók meg. 50 Egyébként a szavak ilyen keveredési módja hosszú időn át a szóalkotás határain kívül állt, a legtöbb litván és külföldi mokslininkų vertintas tik kaip nesąmoningas liežuvio suklupimas, atsiradęs dėl neapsisprendimo, kurį kalbos vienetą pasirinkti (Urbutis 2009: 324; Lehrer 2003: 369). Ilgainiui kontaminaciniai dariniai imti vertinti ne kaip pavieniai nyelvben nyelvbotlásnak számított, tudatos nyelvi tevékenység eredményeként azonban – amelynek a nyelvhasználók elsőbbséget biztosítanak, amikor az expresszív és tömör gondolatkifejezés módját keresik – (Miliūnaitė 2014: 261; a keverékszavak kettős megítéléséről bővebben lásd még: Mikić Čolić 2015: 25–26). Az utóbbi időszak egyes nyelveinek tudományos szakirodalmában a szavak összeolvasztását (keveredését) gyakori és produktív szóalkotási módként ismerik el (Gries 2004: 639; Mikić Čolić 2015: 33). Litvániában viszonylag korán születtek olyan első munkák, amelyekben a kutatók felhívták a figyelmet a kontaminációra (Skardžius 1996: 21), és azt szabályszerű, különböző jellemzők alapján osztályozható jelenségként vizsgálták (Kabašinskaitė 1998: 5, 69). AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 22 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 IŠVADOS 1. Tiriamuoju laikotarpiu ND fiksuotų ypatybių pavadinimų tyrimas rodytų, kad LKG ir A DLKG szerint e képzési kategória -umas toldaléka (az ND-ben 30 lexéma) talán kezd visszaszorulni a harmadik legproduktívabb -ystė toldalék (47 lexéma) és a tizenhatodik -izmas toldalék (41 lexéma) mögé. Ugyanez mondható el a grammatikák szerint a második legproduktívabbnak tartott -ybė toldalékról (az ND-ben 17 lexéma) is. Mindazonáltal figyelembe kell venni a rögzített származékok összességében csekély számát, valamint a származékok (különösen a -umas toldalék esetében) potenciális jellegét, ezért e toldalékok csökkenő produktivitására vonatkozó feltevést csak több új szó és azok alapszavainak vizsgálatával lehetne megerősíteni vagy megcáfolni. 2. A -izmas toldalékot az LKG és a DLKG egyértelműen nem produktívnak tekinti litván szavakkal, az adatbázisban összegyűjtött anyag azonban azt mutatja, hogy ez a képzéstípus a litván nyelvben jelenleg meglehetősen produktív (az idegen -izmas toldalékot hajlamosak őshonos gyökökhöz kapcsolni) – folyamatosan jönnek létre a politikai irányzatok, ideológiák, társadalmi rendszerek, valamint az üzleti és tevékenységi területek megnevezései. 3. A (-ovė, -ulys, -yba, -ūra) toldalék származékai közül a vizsgált időszakban az ND-ben csak egyet vagy kettőt rögzítettek, 9 toldalék (-enybė, -uma, -atvė, -atis, -astis, -ata, -(i)ava, -umė, -ra) származékait pedig egyáltalán nem rögzítették. Csak az ND adatai alapján pontatlan lenne azt állítani, hogy az említett toldalékok jelenleg nem produktívak. Ebben az esetben is, figyelembe véve az ND adatainak kézi gyűjtési módját, csupán a kirajzolódó tendenciákról beszélhetünk. A tulajdonságnevek (a főnevek absztraktumai) toldalékainak produktivitását alaposan megvizsgálva változatosabb és nagyobb számú forrásokra kellene támaszkodni. 4. Az ND-ben egy újraéledt affixumot rögzítettek – az -esys-t, amelyet az LKG ritka és csak nyelvjárásokra jellemző, névszói absztraktumokat képző képzőként értékel. 5. A tulajdonságnevek ND-ben rögzített elnevezéseinek vizsgálata azt mutatja, hogy a képzés alapjában változások vannak. Az -izmas képzős származékok változatosabb, a hagyományos grammatikákban le nem írt sintagma, žodžių junginiu ir santrumpa. alapra épülnek – 6. A kézzel gyűjtött ND-anyag természetesen nem nyújt teljesen objektív és átfogó képet az új szavak képzéséről, az elvégzett kis kutatás azonban azt mutatta, hogy jelenleg ez az egyetlen olyan, módszeresen új nyelvi egységeket gyűjtő adatbázis. AGNĖ ALEKSAITĖ. Tulajdonságnevek a litván nyelv új szavainak adatbázisában | 23 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 FORRÁSOK AN 2005 – Anglonas. Angol–litván nyelvi számítógépes szótár. Szerk. B. Piesarskas. Vilnius: Szótár. DLKT – A mai litván nyelv szövegtára. Online hozzáférés: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. DŽ7 2017 – A mai litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [megtekintve 2018 május–júniusában]. LKŽe 2017 – A litván nyelv szótára. Főszerk. G. Naktinienė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. ND – A Prieiga internete: www.lkz.lt [žiūrėta 2018 m. gegužės–birželio mėn.]. litván nyelv új szavainak adatbázisa. [2011 óta folyamatosan bővülő online kézikönyv] Szerkesztő: R. Miliūnaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: http://naujazodziai.lki.lt [megtekintve 2018 május–júniusában]. OED – Online Etymology Dictionary. Online hozzáférés: http://www.etymonline.com/ [megtekintve 2018 május–júniusában. ]. TŽŽ 2007 – Nemzetközi szavak szótára. Szerk. V. Vaitkevičiūtė. Negyedik javított és bővített kiadás, Vilnius: Žodynas. TŽŽ 2013 – Nemzetközi szavak szótára. Szerk. D. Svetikienė. Vilnius: Alma littera. W – Szabad enciklopédia, a „Wikipédia“. Elérhető az interneten: https://en.wikipedia.org/wiki/Protologism [megtekintve 2018 május–júniusában]. A használati példákat a Google internetes keresőmotor segítségével keresték. LITERATŪRA A n d r e e s c u C. V. 2012: Teaching English Medical Neologisms. – Medical Connections 7 (1), 71—76. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/5dc8/a0e82490a3ee1ae59ab9472a74839cd9587e.pdf. B a e s ko w H. 2004: Lexical Properties of Selected Non-Native Morphemes of English, Tübingen: Gunter Narr Verlag. AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 24 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 B l a ž i ns k a i t ė D. 2004: Naujadarai ir perdirbiniai reklamoje. – Kalbos kultūra 77, 56–65. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/77/Blazinskaite_KK_77_straipsnis_apie_naujadarus_ ir_perdirbinius_reklamoje.pdf. C r y s t a l D. 2005: Kalbos mirtis, Vilnius: Tyto alba. D L KG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. G i r č i e nė J. 2005: Neologizmų integracija į tekstą. – Žmogus ir žodis 1, 78–82. Prieiga internete: http://www.biblioteka.vpu.lt/zmogusirzodis/PDF/didaktinelingvistika/2005/girciene.pdf. G i r č i e n ė J. 2011: Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl-. – Kalbos kultūra 84, 165–177. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/84/Girciene_KK_84_straipsnis.pdf. G i r č i e n ė J. 2012: Naujoji lietuvių kalbos leksika: teorija ir praktika. Metodinė priemonė [elektroninis išteklius]. Vilnius: Edukologija. G r i e s St. Th. 2004: Shouldn't it be breakfunch? A quantitative analysis of blend structure in English. – Linguistics 42–3, 639–667. Prieiga internete: http://www.linguistics.ucsb.edu/faculty/stgries/research/2004_STG_Blends_Linguistics.pdf. I n č i u ra i t ė -N o r e i k i e nė L. 2017: Dabartinės lietuvių kalbos vardažodžių su (neo)klasikiniais elementais morfeminė sandara ir daryba. Daktaro disertacija. Vilnius: Vilniaus universitetas. J a k a i ti e n ė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. J a k a i ti e n ė E. 2018: Lietuvių kalba per šimtmetį – kaip pakito leksika? – Gimtoji kalba 2, 3–16. K a b a ši n s k a i tė B. 1998: Lietuvių kalbos liaudies etimologija ir artimi reiškiniai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. K a z la u s k a i t ė R., Ž u p e r k a K., M a c ie n ė J. 2013: Okazionalūs deminutyvai: tipai ir paskirtis kalbiniame akte. – Žmogus ir žodis 1, 90–100. Prieiga internete: http://www.biblioteka.vpu.lt/zmogusirzodis/PDF/didaktinelingvistika/2013/kazzupmac90100.pdf. K e i n y s S. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. L e h r e r A. 2003: Understanding trendy neologisms. – Italian Journal of Linguistics / Rivista di Linguistica 15.2, 369–382. Prieiga internete: http://linguistica.sns.it/RdL/15.2/07.Lehrer.pdf. AGNĖ ALEKSAITĖ. Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne | 25 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 L K G 1965 – Lietuvių kalbos gramatika – fonetika ir morfologija I. Red. K. Ulvydas. Vilnius: Mintis. M a r c h a n d H. 1969: The Categories and Types of Present-Day English Word-Formation. A Synchronic-Diachronic Approach. Second edition, München: Verlag C. H. Beck. M a t a i t y t ė I. 2013: Kaip vertinti žodį vadizmas? – Gimtoji kalba 7 [Klausimų kraitelė], 10–11. M i k e l i on i e n ė J. 2000: Šiuolaikiniai metodai kalbos naujovėms tirti. – Darbai ir dienos 24, 65–73. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/publications/Mikelioniene_2000.pdf. M i k e l i on i e n ė J. 2002: Analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okaziniai dariniai. – Acta linguistica Lithuanica 46, 73–80. M i k i ć Č o l i ć A. 2015: Word formation of blends. – Mostariensia 19/2, 21–36. Prieiga internete: https://pdfs.semanticscholar.org/d7b2/b938660b3ebc9d4d724988978ae00510ae2b.pdf. M i l i ū na i t ė R. 2012: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. – Gimtoji kalba 6, 3–11. M i l i ū na i t ė R. 2014: Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje. – Acta Linguistica Lithuanica 71, 246–264. M i l i ū na i t ė R. 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Leksikografija ir leksikologija 5, 161–184. M u r m u l ai t y t ė D. 2016: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos. – Bendrinė kalba 89, 1–27. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/89/Murmulaityte_BK_89_straipsnis.pdf. N a k t in i e n ė G. 2002: Specialiosios leksikos pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 75, 47–56. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/75/Naktiniene_KK_75_straipsnis.pdf. P a li o n i s J. 1985: Kalbos mokslo pradmenys, Vilnius: Mokslas. S k a r d ži u s P. 1996: Rinktiniai raštai 1: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Parengė A. Rosinas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Urb u ti s V. 2009: Žodžių darybos teorija. 2-asis leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. V a s k e li e n ė J. 2013: A képzett szinonimák, képzett változatok és paronimák hasonlóságai, valamint skirtumai. – Žmogus ir žodis 1, 206–214. Prieiga internete: http://www.zmogusirzodis.leu.lt/index.php/zmogusirzodis/article/view/31/38.